Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 2. szám
v * • Francia galjmbtenyé&ztők azt vizsgálták, milyen összefüggés van a tojások alakja és a belőlük kikelt fiókák neme között. Kijelentették: a tojások 98 százalékát egyhangúlag meg lehet különböztetni. Az egyik nyújtott, a másik kerekebb. A nyújtott tojások héja keltetés kor előbb a csúcson van át ütve és hímek kelnek belőlül a kerekebb tojások viszont u középtájon vannak átütve, s ezekből kelnek a tojók. Ф A fokhagyma újabb meglepetéssel szolgált. Gyógyhatásúról az elmúlt években sokat olvashattunk. Tudjuk már, hogy jótékonyan hat a magas vérnyomásban szenvedőkre, segíti a vérkeringést, s mikrobaölő hatása van. Ojabban ismertté vált, hogy níkotinmérgezés ellen is igen hatásos. Minden erőnkkel az állattenyésztés hatékony fejlesztését szorgalmazzuk. Leghőbb vágyunk, hogy kis ráfordítással, kevés abrakból gyorsan és sok állati eredetű terméket produkáljunk. Könnyen akadályba ütközhetünk, hiszen közismert, hogy az állati termékek biológiai folyamatok közepette születnek. A legnagyobb problémát az emlős fajok jelentik, mert itt az embrionális fej ődés az anya testében megy végbe. Más a helyzet a baromfinál, mert itt az utód fejdlődésére az anya testén kivül kerül sor. tgy egy állattól akár kétszázszor annyi utódot nyerhetünk, mint mondjuk egy tehéntől. Ez óriási előny. A baromfitenyésztés további előnye, hogy a fiatal utódok gyorsan növekszenek, nagy víztartalmú, fehérjében gazdag, viszont zsírban szegény, ízletes húst termelnek. Éppen ф Felfúvódás vagy emésztési zavarok észlelésekor faszenet szoktunk adagolni állatainknak. Sokan sajnos megszakítás nélkül etetik tyúkjaikkal, csirkéikkel a faszenet, remélve, hogy ezzel elejét veszik a bajnak. Elfelejtik, hogy néha a jóból is megárt a sok. Például a faszénből is, amelyről bebizonyosodott, hogy mértéktelen adagolás esetén korlátozza a baromfi jó egészségi állapotát biztosító vitaminok, enzimek, hormonok és egyéb anyagok hasznosulását. Ha a faszenet nem a takarmányhoz keverve, hanem külön edényben tesszük a tyúkok elé, mindig csak annyit vesznek belőle, amennyire valóban szükségük van. Ф A Ptyicevodszstvo című szovjet szaklap közleménye szerint a tyúkok általában 15—20 éyig élnek, a héja 118, a sas 100, a bagoly 60—80, a lúd leg-El képek. in aképek A sziámi (Zemné) kigó Kajmond élelmes, munkaszerető ember. Az egyesült szövetkezetben becsülettel elvégzi a reá bízott feladatokat, és a háztájit sem hanyagolja el. Sőt! Egyike azoknak, akik tettekkel válaszoltak a háztáji szerződéses állattartás meghonosítását szorgalmazó felhívásra. Mindez, persze, nem a véletlen műve. Rigóék — így kell, hogy mondjuk, mert a húz körüli tennivalók végzésében a ház asszonya, Magda néni is jeleskedik — hatvanhét óta folalkoznak háztáji állattartással. Egy időben Télen is szakszerűen olyat, amilyet minden fejlett ország népe — egyre több szel lemi és kevesebb fizikai munkát végezvén — szívesen fogyaszt. A termelés gazdaságossága szempontjából nem elhanyagolható, hogy a világszerte keresett pecsenyecsirke haszonállataink közül a legtöbb húst ál lítja elő egy egységnyi takarmányból. Arról nem is beszélve, hogy a tojás es hústermelés messzemenően iparosítható. A baromfinak létfenntartásához és hasznosságának megőrzéséhez különféle tápanyagokra van szüksége. A tojás- és hústermeléshez, valamint a toliképzéshez fehérjékre feltétlenül szükség van. Ha kielégítő tojástermelést akarunk elérni, feiiér|edús takarmányt kell adnunk a tyúkoknak. A napi adagból nem hiányozhatnak a szénhidrátok (cukor, keményítő) sem, mert a mozgási és hőenergia előállításához nélkülözhetetlenek. A tyúkoknak azonkívül sok ásványi anyagra — főleg mészre — van szükségük a csontozat, a tojáshéj és a tollazat képzéséhez. A baromfi egészségi állapotára és tojástermelésére a konyhasó is kedvezően hat. Adagolását azonban nem szabad túlzásba vinni. A mangán kedvezően befolyásába á tojástermnlést, illetve a tojások termékenységét. Ezért a tyúkok ivóvizébe időnként ajánlatos kevés hipermangánt (káliumpnrinanganát) csöppentem. Persze, csak annyit, hogy enyhén rózsaszínű oldatot nyerjünk. A tyúkokat rendszeresen kell itatni. Víz nélkül a baromfi nem tűid emészteni, anyagcserezavarban szenved. Azután itt vannak a vitaminok. Fontos élettani szerepük van: nélkülük a baromfi szervezete nem képes felvenni a takarmányban található fehérjéket, szénhidrátokat, zsiradékokat, sőt az ásványi anyagokat sem. A vitamin-hiányban szenvedő állatok előhbutóbb megbetegszenek. A fentiek ismeretében télen is körültekintően etessük a\tyúkokat, hogy örömünk — és hasznunk — származzék a tenyésztői munkából. Csapiár Júlia, Várkony (Vrakúft) tehenet is tartottak, de ma már csak szerződéses marhahlzlalással foglalkoznak. Májusban három hízott bikát adtak el a Nyugat-szlovákia! Húsipar komáromi (Komárno) üzemének. Az istálló, természetesen, nem maradt üresen: három helyen bikaborjú kérődzik a jászol előtt. Az ólban pedig szépen kerekedik a saját célra hizlalt sertés. És baromfi Is van itt, mégpedig szép számmal. — Sok munkát adnak az állatok — vallja a Rigó házaspár —, de hasznot Is hoznak. Építkeztünk, gyerekeket neveltünk, kellett a pénz. Az állattartás jelentősen enyhítette anyagi gondjainkat, segített a boldogulásban. Most miért hagyjuk abba, hiszen már támogatást is kapunk, nem úgy, mint korábban. Az abrakot jutányos áron kapjuk, szalmát, kukoricaszárat, szénát nem nehéz előteremteni. Melléktermékként ott a sok istállótrágya. Manapság aranyat ér. Nekünk is kell a fólia alá, meg a kertésztársak is elvinnék, ha tízszer annyi lenne is, mint amennyit adni tudunk. S persze csibéket, tyúkokat is tartunk, felőlünk akár bezárhatják a húsboltot. Mi nem kérünk, inkább adunk. Ha minden falusi család így tenne, bizonyára nem lennének önellátási gondjaink. Milyen igazuk vani Plavec Pál, Gúta (Kolárovo) feljebb 80, a pulyka és a gyöngytyúk pedig legjobb eset- ******^****~*^^^***^**+^*~*~***^~*~*****1*****^****** ben is csak 30 évet él meg. Ф A szalma aránylag kevés tápanyagot tartalmaz, s még az a kevés is nehezen emészthető formában van jelen. Az ősziek különösen kevés olyan tápanyagot tartalmaznak, ami a nyulak számára is megfelelő. A tavasziak szalmája már valamivel megfelelőbb. A nyulak számára a hüvelyesek szalmája a legjobb, viszont ez meg általában dugulást okoz; főleg akkor, ha nem szénával keverve adagoljuk. A szakvélemények megegyeznek abban, hogy a nyulakkal csak végszükség esetén tanácsos szalmát etetni, akkor is szemesekkel és lágyeleséggel együtt kínálva. Tél a kertben Fotó: —bor ä városi ember szamára " testi és lelki felüdülést jelent, ha időnként kiszabadulhat a lakótömbök • egyhangú szürkeségéből. A hivatalban, íróasztal mögött — és sokszor cigarettafüstben — eltöltött munkaidő után a fák és virágok olyan felfrissülést jelentenek, amit talán semmi más nem pótolhat. A felüdülést jelentő kertecskéhez azonban nem olyan egyszerű hozzájutni. Mégis: vannak már jól működő kerttelepeink, és imitt-amott újak is alakulnak a nagyüzemi gazdálkodóra alkalmatlan földterületeken. Néhány év alatt ízlésesen elrendezett, szemetlelket gyönyörködtető kiskertek nőnek ki a földből ott, ahol eddig csak galagonya, csipkerózsa, vadszilva és gyom „virított“. Tornaiján (Šafárikovo j a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége elnöke Ondrej Kvetko. öt kér- 2-es számú alapszervezetének tem meg, mesélje el, hogy miküzdeniük a szervezet életrehílyen problémákkal kellet megvásakor. „Hetvenhét elején a Gömöri (Gemer) Efsz elnöke, Orbán tetnl, de a nyitrai főiskolától ígéretet kaptunk, hogy rövidesen erre is sor kerül. A talajvizsgálat eredményétől függ, mit fogunk termelni a Jövőben, és vállalkozunk-e árutermelésre.“ „Amikor a legnagyobb szükség van a vízre, akkor tudunk. A kerttelep közelében van egy kis patak, onnan nyerjük a vizet. Igaz, nyáron kiszárad a meder, de szeptemberben már megint van vizünk. Az egyik oldalon kicsit kiszélesítették és kikotorták a kertészkedők a medret, így egy kis víztárolóra tettek szert, melyből lényegében soha nem fogy ki a víz. W mw . жг „Időközben eltelt négy óv * Ezen a helyen hetvenhét tavaszán még áthatolhatatlannak, a nyolcvankilenc család többlegyőzhetetlennek tűnő bozót volt az úr. kevesebb sikerrel már kertész-A felvételt Ján Uhrin készítette kedik. örülnek-e az emberek?“ Befogadtuk őket. Augusztus végén már állt a kerítés, szeptemberben pedig kimértük a kerteket, ötvenegy család jutott négyáras kerthez. Istái lótrágyáztunk, szántottunk, sőt ősszel már a gyümölcsfákat is eltelepítettük.“ döntött, így a fák nem foglalnak sok helyet s jobban kihasználhatjuk a földet. Egy-egy kertben legalább huszonnégy gyümölcsfa van. Legtöbb az almafa, de termelünk körtét, szilvát, cseresznyét és barackot is. Zöldségből meg ki-ki annyit, 1 Ferenc felkínált a kertészkedés iránt érdeklődőknek egy darabka földet, amit maguk nem tudtak megművelni. A legelőként nyilvántartott terület olyan elhanyagolt volt, hogy talán egy elefántcsorda sem tudott volna csapást gyúrni rajta. Más választásunk nem volt, hát gondozásba vettük ezt az öt hektáros területet. Egy híján száz jelentkezőt írtunk össze, de az első terepszemle után mindössze huszonnégyen maradtunk, őszintén megvallom, közöttünk is akadt, aki nem hitt benne, hogy annak a bozótosnak a helyén egyszer még kiskertek fognak virulni.“ „És mégis nekivágtak?“ „Neki, hiszen azért kértük a földet. Áprilistól július végéig irtottuk a gyomot, a bokrokat. Nagy segítséget jelentett, hogy a szövetkezet traktorral kiszaggatta a földből a fákat. Amikor a terület felét megtisztítottuk a bozóttól, már sokkal reményteljesebbnek tflnt a jövő. Azok közül is sokan visszatértek, akik megrettentek a munkától. „És a többiek, akik a kezdet-kezdetén visszaléptek?“ „A következő év tavaszán munkához láttak és megtisztították a bozóttól a terület másik részét. Segítettünk nekik beszerezni a csemetéket, így ősszel már ők Is telepítettek. Ott harmincnyolc kert létesült.“ „Nézzünk szét egy kicsit a telepen; mi mindent termelnek itt a kertészkedők?“ „Mielőtt hozzáfogtunk volna a telepítéshez, elmentünk a már évek óta működő, Malom-utcai kerttelepre, és szétnéztünk Lukács András kertjében. Igazán ésszerűen elrendezett és betelepített kiskertet láttunk, volt mit tanulnunk. Meg a segítség, a tanács is elkelt, hiszen az alapszervezet tagjainak mintegy negyven százaléka akkor ismerkedett a kertészkedés fogalmával, tudnivalóival. A kiskertek zömében elsősorban gyümölcs terem. Csaknem mindenki a támrendszeres sövényművelés mellett amennyire szüksége van. Sajnos a talaj laboratóriumi elemzését még nem tudtuk elvégez„Bátran állíthatom, hogy örülnek. Hiszen az első őszön' telepített fákon már volt mutatóba néhány szem gyümölcs, s bizony nagyon sokan most ettek először olyan almát, amit maguk termeltek. S az ilyen, ugye, mindig finomabb a boltban vásároltnál. Nyáron a hét-i végeken kétszázötven-háromszáz emberrel is találkozhat a kerttelepen, ha erre jár. Most, hogy lussan egyenesbe jövünk, már a gyerekekre is gondolunk. Homokozót, játszóteret építünk nekik. Magunknak pedig szervezeti klubot és vegyszerraktárat, mert ugye arra is szükség van. Hát így élünk ebben a kedves oázisban.“ A beszélgetést köszönd Garai Ferenc. Ш. RVEŽ JU!L & rí A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége jókai (Jel ka) alapszervezetének tagjai minden lehetőséget kihasználnak ismereteik gyarapítására. Nem csupán a szakirodalmat lapozgatják, de kiállításokra is járnak. Legutóbb — szervezett kirándulás keretében — a Brnóban megrendezett országos apróállat-kiállítást tekintették meg, ahol nagyon sok szép állatot láttak, s felmérhették, milyen különbség van az általuk tartott és a kiállításon bemutatott állatok között. Az alapszervezet egyik tagja, Kočík Jón gyönyörű új-zélandl fehér nyulat küldött a seregszemlére, mellyel elismerő oklevelet nyert. (Letusek Mária) A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének garamgyörgyi (Jur nad Hronom) helyi szervezete a múlt év őszén is megrendezte az immár hagyományos gyümölcs- és zöldségkiállitást. A legszebb termékeket a közönségszavazatok és az értékelő bizottság javaslata alapján díjazták. Tomašovsky András és Stanko András különösen szép termékekkel mutatkozott be. Az egyik paprikával, az utóbbi gyümölcsfélékkel nyert első díjat. Duba Edit)
