Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-11 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. április 11» 14 VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ^ VADÁSZAT ^ VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф V AD A SZ AT <£ No vaisztnság eleffiil Az alsószemerédl (Dőlné Semerovce) Hármashatár vadásztársaság értékelte a múlt évi eredményeket. Deménd (Demandice), Százd (Sazdice) és Alsúszemeréd községek harminckét vadászának munkáját KOSSUTH LAJOS elnök értékelte. Bevezetőben elítélte három vadász helytelen viselkedését. Közülük az egyiket a fegyvertartás rendszabályának megsértése, a másik két nyugdíjas vadászt a házirend súlyos megsértése miatt zárták ki a szervezetből. A múlt évben sokat tettek a természetvédelem népszerűsítése és a vadállomány védelme terén. A mezőgazdasági munkálatok során több mint háromszáz órát dolgoztak le társadalmi akcióban. Ezen a téren azonban még sok a kívánnivaló, mert a vadászok mindegyike nem kapcsolódott be a társadalmi munkába. A szervezet tagjai a vadállomány szelektálására törekednek. Közülük többen csak szép trófeájú nagyvadat lőnek, tehát e téren is van tennivaló bőven. A mezőgazdasági nagyüzemek a zöldtakarmányok begyűjtésekor nem alkalmaznak — a kaszálógépeken, — riasztóberendezéseket. Emiatt nagy veszteségek keletkeznek az apróvadállományban. A vadetetők feltöltésében sem volt egyforma a vadászok munkája. Szükséges tehát, hogy az eledelt idényben rendszeresen helyezzék ki az etetőkbe, tehát a munka váljon állandó jellegűvé. A káros vad lövését sem tartja minden vadász fontosnak. Ezen a téren jó példát mutatnak a többieknek Demeter, Tóth és Kossuth vadászok. Az állomány szaporítása, továbá a vadföldek, búvóhelyek létesítése terén Varga József deméndi, Szabó Ferenc százdi vadászok tűntek ki. Közreműködésükkel egyre több fácánnak, és fogolynak van megfelelő fészkelési helye. A közel jövőben a Búr-patak medrél és árterületét kimélyítik, alagcsövezik. Az ott levő sűrű bokrokat és a nádast megsemmisítik. A fácánnak és a fogolynak új búvóhelyet kell biztosítani. Ez mindegyik vadász feladata. Az elnöki beszámolóból kitűnt, hogy őzből huszonhét, szarvasból pedig hét darabot lőttek. Vaddisznóböl tizennégy helyett tíz, és az ötven fácán helyett csak harmincöt került puskavégre. Az 1979-es évhez viszonyítva, hat dekával csökkent a vadhús kitermelése, tehát 1 hektárról átlagosan 0,27 kiló vadhúst értek el. Az évi össztermelés 1297 kiló vadhús volt. Az SZVSZ járási konferenciájának határozata alapján hektáronként félkiló vadhús elérése szükséges! A lövészszakkör Varga József vezetősávéi a múlt évben szép eredményi ért el. A verseny győztesei között értékes díjakat osztottak ki. A „Siklós" nagydíjáért háromtagú lövészcsoport állt rajthoz és a tisztes negyedik helyen végzett. A Hármashatár vadásztársaságnak hét vadászkutyája van. A fiatal vadászok némelyike nem tartotta fontosnak az évközben elpusztult vadászebek beszerzését. A vezetőség ezen a téren is javulást sürget. A vadásztársaság az utóbbi két évben a Honvédelmi Szövetséggel közösen takaros lövöldét épített. A deméndi és a százdi határban vadászüdülőt is létesített. A vadásztársaság vagyona így több mint 130 ezer korona. Jól gazdálkodtak, mert a takarékpénztárban több mint harminckétezer koronája van a vadásztársaságnak. Ebből az összegből apróvadat vásárolnak az állomány feltöltésére, és vadászati vigalom szervezését is tervezik. A CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére minden tag vállalta, hogy társadalmi munkában tíz órát dolgozik. Még ebben az évben elkészül a vadásztársaság krónikája és fényképalbuma, mely megörökíti tevékenységüket. BELÄNYI JANOS Az ország lakosságának élelmezése egyre több hús, zöldség és más élelmiszer előteremtését teszi szükségessé. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezért felhívással fordult az SZVSZ járási és helyi vezetőségeihez és tagjaihoz, hogy a nagyüzemilég nem művelhető területeket vegyék át megművelés céljából. A vadásztársaságok így a falutól távol eső apró parcellákat takarmánytermesztésre felhasználhatják. A vadásztársaságok érdeke, hogy használatba vegyék ezeket a területeket vadföldek létesítésére. Célszerű ezekre a földekre egyebek közöt csicsókát ültetni, amely nemcsak takarmányként, hanem egyben rejtekhelyként is megfelelő a vadak-Századunkra nemcsak a nagy műszaki felfedezések sokasága jellemző, hanem a növénytermesztés és az állattenyésztés forradalmisága Is. Persze az is bizonyos, hogy hazánkban egyetlen ágazatot sem érintett anynyira a szerkezeti átalakulás, mint a vadgazdálkodást. A vadon tenyésző állatok élőhelye a nagytáblás mezőgazdasági termelés, tehát az új mező- és erdőgazdasági művelési módok meghonosításával *— elsősorban a gépesítés térhódításával — úgy átalakult, hogy a vadak életmegnyllvánulása, szokása is módosult, vagyis idomult. A táplálkozás és szaporodásbiológia, a mozgási kör és a nagyvadtrófea fejlődésének üteme lényegesen megváltozott. A vadgazdálkodás korhű tenyésztési eljárásainak tökéletes ismerete nélkül ma már nem juthatnánk célhoz, a régi módszerekkel csak nagy anyagi megterheléssel érhetnénk el részeredményeket. Az egyes vadfajok tenyésztési eljárásának kidolgozásához a vad biológiai tulajdonságának és a vadászterület ökológiai viszonyának az ismerete tulajdonképpen alapkövetelmény. Szlovákia legtöbb vadélőhelyén — az utóbbi két évtizedben — annyira megváltoztak a vad életét befolyásoló környezeti tényezők, hogy a régi tenyésztési eljárásokat ma már nem is alkalmazhtatjuk. Egyes helyeken soha nem észlelt vadfajok tűnnárc fel, másutt meg átalakult a vad életmódja. Bizonyos területeken szinte lehetetlenné vált a vadonélő állatok megmaradása. A vad fennmaradását és szaporodását, valamint minőségét, nak. Magas szára elrejti az apróvadat a ragadozók elől, gumója meg tavaszszal nyújt értékes takarmányt részükre. A csicsóka gumója ízletes, és a vad — nyúl, őz, szarvas, vaddisznó — előszeretettel fogyasztja. A gumó a földben télen nem fagy meg, hanem jól áttelel, és tavasszal, amikor még nincs zöldtakarmány, kiszedhető a földből, s egy részét az etetőkbe szórhatják, másik felét pedig újabb vadföldek betelepítésére hasznosíthatják. Ha felismerjük a csicsóka Jelentőségét a vadak élelmezése szempontjából, akkor biztosan nagyobb területet telepítünk be, mint korábban. Bognár László Létesítsünk vadföldet! Vadtenyésztés mai szemmel erőnlétét, trófeáját befolyásoló környezeti hatások helyes értékelése a korszerűen dolgozó vadgazda legfőbb feladata. A vadtenyésztés nem mehet az erdő- és mezőgazdálkodás rovására, ezért egy-egy körzetben figyelembe kell venni a tenyésztés adott lehetőségeit. Mível az adottságok többnyire tájanként módosulnak, a vadgazda a szó legszorosabb értelmében rá van kényszerülve a táji vadtenyésztés korszerű módszereinek az alkalmazására. Ma már egyes területeken nemcsak a gyümölcsösök és a szőlőültetvények teszik problematikussá a vadgazdálkodást, hanem olyan erdőtípusok Is, amelyekben hiányoznak a vad alapvető életfeltételei. A módosult ökológiai viszonyok és a vad mai életmegnyilvánulása szerint szükséges olyan új tenyésztési eljárás kimunkálása, amely valamenynyi nagyvadfaj szempontjából előnyös. Ez pedig kis létszámú, de a kiváló minőségű nagyvad állomány tenyésztése. Hogy ezt a mai feltételek között milyen mértékben alkalmazhatják a gyakorlatban, azt a szarvastenyésztés eredményei jól bizonyítják. Például 1960 előtt tízszer, sőt régebben hússzor akkora területen nem értek el annyi aranyérmes szarvasagancsot, mint ina a négy szarvastenyésztési tájrészben: A Magas-Tátrában, az Alacsony-Tátrában, Poľanán, a Zvolen —Krupina-i erdőkben, vagy pedig a Duna ártéri erdőségben, tehát Csallóközben. Együttvéve a Nagy-Fátrát, a Kis-Fátrát, a Szlovák Érchefységet, a szalánkai erdőséget és a Vág melléki erdőiket, az említett szarvastenyésztő tájrészekből évről évre tucatnál is több aranyérmes bika kerül terítékre. Persze még azt is meg kell jegyeznem, hogy a mai szarvasállomány jóval népesebb, mint a korábbi volt. Mik a szaporodás feltételei? A pontos állománybecslés, az ivararány vadászidény előtti pontos megállapítása, a szakszerűen kimunkált lelövési terv, s a fent elmondottak százszázalékos betartásai Ján M. Habrovský BOLDOG VADÁSZÉVEK Negyvenhat éven át írt vadásznaplója anyagából merített Szütsy Lóránt, amiikor megírta a természettel boldog kapcsolatban élő ember élményeit a derűs és bölcs szemlélettel fölelevenltő vadászkönyvet. A szerző nem járta be a nagyvilág híres vadászterületeinek egyikét sem, egzotikus vadra soha nem lőtt. Csak Szlovákia hegyeiben és mezein vadászott csaknem félévszázadon át szalonkákra, őzbakra, szarvasbikára, dámvadra, muflonkosra. Hátizsákja e hosszú vadászélet alatt a vadászmesterségnek és természetismeretnek olyan tapaszetalataíval telt meg, hogy bízvást érezhette: van mit átadnia tanulságként a kezdő, fiatal vadászoknak, s van mivel ösztönöznie az Idősebb nimrődokat is, saját emlékeik felidézgetésére. Más kárán tanul az okos! — Ezzel a derűs gesztussal nyújtja át tapasztalatait és élményeit az olvasónak, hadd tanuljon belőlük. S egyúttal elejétől végéig ott érezhető könyvében a vadászást ugyan kedvtelésként űző, de mesterségként is tisztelő ember gondja. S épp ennek — a mesterség becsülete és szépsége iránti felelősségének, a módnak, ahogy ember, állat és természet kapcsolatát felfogja és leírja — köszönhető, hogy könyve vadász és nem vadász számára élményt, élvezetet tud adni. Hadd tegyük még hozzá, hogy Szütsy Lóránt vadászélményelt kellemes és szabatos fogalmazásban kapja kézbe éz olvasó. IMesielent a Madách Könyvkiadó gondozásában.) (fukári) HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 9 HÖRGÄSZAT • HORGÁSZÁT в HORGÁSZÁT • A sokrétű társadalmi fejlődésünk anyagi alapját csak a termelés emberi tevékenységre alapozott lendülete biztosíthatja. Az élet minden területén új ágazati fogalmak és értékek kerüjltek köztudatba. Ezek összefüggései térben és időben mérhetők, illetve általánosíthatók. Így például a környezetvédelem ágazati fogalom egész sor, az élettel kapcsolatos összefüggést társíthat. Az értelem gazdagsága, az ember képességének szinte végtelensége meghatározója az összefüggések megértésének és megújult továbbvitelének. A halgazdaság fogalma szintén ebbe a kategóriába tartozik, mely a művelet gyakorlásával, a tevékenység meghatározott szakterületét jelöli íneg. Mivel a társadalmi-termelési tevékenység ágazati vertikuma a halgazdál'kodás területére is kiterjed, az Cfak természetes, hogy a célprogram számol a lendület ritmikus felgyorsulásával. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy mi az, ami pozitívum, és mi az, ami negatívum a mai halgazdálkodás egéfiatalok a víz mellett, egészséges környezetben Ez persze nem ennyire egyszerű, mert a természetvédelem, s azon belül a vizek tisztaságának megőrzése az érvényben levő rendszabályok ellenére sem tekinthető megoldottnak, és ez nagy negatívum. Minden városi és helyi szervezetben arra kell törekedni, hogy a horgászsport művelőinek a tevékenysége ne kimondottan a halfogásban merüljön ki, hanem egyben aktív védelmezői legyenek az szében, akkor a válasznak is nyíltnak, vagyis egyértelműnek kell lennie. Társadalmi szempontból nagyra kell értékelni azt, hogy az SZHSZ-nek szlovákiai viszonylatban ma több mint negyvenezer szervezett tagja van, tehát több mint 15 ezerrel népesebb, mint tíz évvel ezelőtt, s a halhústermelés a vizek hatványozott szennyezettsége ellenére a duplájára növekedett. —-4— A szövetség városi és helyi szervezeteinek évzáró taggyűlésein értékelték a múlt év sokrétű tevékenységét. Lezártak egy tervidőszakot és új célokat tűztek ki. Ahol a szervezeti élet tekintetében a dialektikus mozgás elvei szerint cselekedtek, gondoskodtak a horgászerkölcs szilárdulésáról, a politikai és szakmai értelem növeléséről, s az ivadéknevelés terén is sikereket értek el, szép eredménnyel zártak és jó tapasztaltok birtokában léphettek át az új tervidőszakba. Ahol a tisztségviselők gondoskodtak a tagság aktivizálásáról, az emberek alkotókészségének állandó ébrentartásáról, ott minden tekintetben Javult a helyzet. Ez persze nem ok a túlzott elbizakodottságra. Szükséges, hogy mind a társadalmi élet, mind a termlői tevékenység terén a kor szellemének megfelelően még nagyobb lendülettel és akarással tetgyünk érte, hogy fejlődjön a halgazdaság és a horgászsport. Amikor ugyanis az SZHSZ III. kongreszsusának határozata hangsúlyozta a gazdasági tevékenység lendülete felgyorsulásának szükségszerűségét, arra Is felhívta a figyelmet, hogy ennek teljes összhangban kell lennie pártunk irányvonalával. Szükségszerű ez, mert belátható Időn belül félszázezerre bővül a szlovákiai horgászok létszáma. Menetközben fejlődnek fel a sorok, s a szép siker mellett ez egyben felelősség is. Felelősség a szűkebb és a tágabb értelemben vett társadalommal szemben. Felkészült erre a szövetség? Ha figyelmesen tanulmányozzuk az SZHSZ III. kongresszusának határozatait, láthatjuk, hogy semmi sem marad figyelmen kívül. Számolnak például azzal, hogy 1983-ban a halhústermelést, vagyis a horoggal fogott hal mennyiségét 1700 tonnára növelik. A többlet a múlt év valóságához viszonyítva néhányszáz tonna, és ez megnyugtató. Fontos, hogy a célkitűzés sikerrel járjon. élő környezetnek, a vizeknek, mert csak így válhat lehetségessé a természet megújhodása, a halzsákmány bősége. A sültgalambvárás időszaka lejárt. Elérkezett a tettek ideje, amikor a bőség kosarából csak annak lesz joga kivenni a megillető részt, aki minden tekintetben helytállt, s ez nemcsak az egyénre, hanem a kollektívákra is vonatkozik. Értem alatta a halasításhoz szükséges ivadék előteremtését, de egyebeket is. Csak természetes, hogy a tevékeny, tehát az ivadékneveléssel Intenzíven foglalkozó szervezetekben nagyobb lehetőség nyílhat a vizek halasítására, s ebből eredően a gazdag zsákmányra, mint ott, ahol nem tartották fontosnak a saját ivadéknevelést. A horgászok közül sokan rendezgetik a felszerelést. Ellenőrzik a bot és az orsó megbízhatóságát, a zsinór szakítószilárdságát, fenik a horgot, hogy a közelgő idényre minden rendben legyen. Tagadhatatlan, hogy ez mind fontos, mert a hibás készséggel bosszantó, tehát nem szórakoztató a horgászás. Szükséges azonban a szervezeti szabályzat és a horgászterületekre vonatkozó rendszabályok és a házirend aprólékos áttanulmányozása is, amely összefoglalva ismerteti a 102 és a 104/63-as számú Halgazdasági Törvény, valamint a 103/63-as számú végrehajtó rendelkezés főbb elemeit. E- zek elsajátítása azért fontos, mert ha a horgászt az ellenőrző szervek tilalmi időben rajta kapják a vizek mellett, hiába lesz engedélye, nem kerülheti el a megérdemelt büntetést, vagy súlyos esetben a szervezetből való kizárást. A rendelkezések ismerete mind a szervezet, mind az egyén szempontjából fontos és előnyös. A szervezetben ne csak a taglétszám növeléséről, hanem egyben az Ismereteik bővítéséről Is gondoskodjanak. Oj tagokként csak olyan egyéneket fogadjanak el, akik előzőleg elsajátították a horgászati alapismereteket, s erről a bizottság előtt vizsgát Is tettek. Csak ilyen tagok válhatnak hasznára a szervezetnek, mert tudatosítják, hogy a vizsgatétel alkalmával mit vállaltak önmaguk és a közösség érdekében. Az ilyen horgászok védelmezni fogják a szűkebb és a tágabb értelemben vett társadalom érdekeit, a közkincset képező természetet, a vizeket s a halállományt HOKSZA ISTVÁN RAJTRA A szabad idő kitöltésének egyik hasznos módja a horgászat, a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az SZHSZ városi szervezete közel hétszázötven tagot számlál. Főleg a tavaszi idény kezdése előtt egyre többen jelentkeznek a tagok sorába. A járás horgászai a múlt évben, s hasonlóan az idén is, fokozott figyelmet fordítanak a vizek tisztaságának megőrzésére. A fagyok beállta KÉSZEN előtt, még az ősszel társadalmi munkában kitisztították a kurineci víztárolót. A tél folyamán főleg a halállomány zavartalan telelésére összpontosították a figyelmet. Több mint 4,5 tonna ponty-, 150 ezer csuka- és 22 500 pisztrángivadékot helyeztek ki, főleg a Vyšný Skálnik-i, a radnóci (Radnovce), az osgyáni (Ožďany) és a dobócai (Dubovec) víztárolókba. (pálházy) i \
