Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. április 11. Társadalmunk óriási összegeket fordít szociális intézmények építésé­re, a lakosság életfeltételeinek szín­vonalasabbá tételére. Vegyük példá­nak a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járást, ahol nyolc szociális intézményt tartanak nyilván, ebből öt a testi és szellemi fogyatékosok otthona. A, hatszáznyolcvan gondo­zásra szaruit emberről összesen két­száztizennyolc egészségUgyi dolgozó gondoskodik. Az intézetek külön ve­zetőséggel rendelkeznek, ezek irá­nyítják, egyengetik az otthon lakói­nak mindennapi életét. A izsappusztai (Izop) szocialista ott­hon vezetője Bodrogi Sarolta. Ebben az intézetben nyolcvanhat tes­ti és szellemi fogyatékos tölti nap­jait. Róluk huszonnégy alkalmazott gondoskodik. Egy ember napi ellátá­sa 84 korona 44 fillérbe kerül. Az egészségügyi személyzet mindent meg­tesz azért, hogy a betegek ne érez­zék az otthon, a szülők, hozzátarto­zók hiányát. Munkájuk felelősségtel­jes s néha veszélyes is, mert az intézetben gyenge elméjüek is élnek. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy kevés az egésszégügyi szakember, ezért nagyon jó és szép elhatározás lenne, ha az egészségügyi szakközép­iskola végzős növendékei ezen a sza­kaszon is végeznénk hivatásbeli mun­kájukat. Az intézetben nagy a rend, a tisz­taság. Ez a két takarítónő érdeme. A páciansek naponta ötször étkez­nek a ragyogó, szép, tiszta ebédlő­ben. A kalóriadús ételek elkészítésé­ről négy ügyes szakácsnő gondosko­dik. Bodrogi Sarolta igazgatónő arról is említést tett, hogy a szükséges mennyiségű élelmiszerek, nyersanya­gok beszerzése, a bevásárlás nehéz­séggel jár, mert a jednota vezetősége megrendelésre nem hajlandó árut szállítani. A készpénz viszont kevés a szükségletek beszerzésére. Éppen ezért jó lenne, ha a szükséges meny­­nyiségű élelmiszert megrendelésre is vásárolhatnák. Így több időt tudná­nak megtakarítani, amit más felada­tok teljesítésére tudnának forditani. Az intézet munkaközössége gondos­kodik arról is, hogy a bentlakók szabad idejüket hasznosan töltsék el. Az erősebbek, egészségesebbek az in­tézet gazdaságának kertészetében dolgoznak, és a parkot gondozzák. Ezenkívül kézimunkáznak, tévét néz­nek, rádiót, magnót, gramofont hall­gatnak. Ünnepnapok alkalmával tánc­estét tartanak vagy kultúrműsort ad­nak saját szórakozásukra. Időközön­ként kirándulnak, ellátogatnak más szociális intézményekbe, ahol szíve­sen látott sorstársak. Látogatási nap háromszor van hetente, de vannak szülők, akik nem kíváncsiak gyermekükre, hozzátarto­zóikra. Rajtuk kívül vannak jó érzel­mű emberek is, akikről okvetlen szól­ni kell és megdicsérni emberségüket. Ezek közé tartoznak a dunaszerdahe­lyi Slovlik patronáló üzem Potáéová Mária vezette szocialista brigádjának tagjai, akik évente többször is ellá­togatnak az intézetbe és elbeszélget­nek a betegekkel. Az Üjmajori Álla­mi Gazdaság vezetősége szintén so­kat segít az intézet fenntartásában, rendbentartásában. A Nagymegyeri (Galovo) Általános Iskola tanulói gyakran meglátogatják az intézet la­kóit, ilyenkor kultúrműsorral ked­veskednek a betegeknek. Egészségük fenntartásáról két orvos: dr. Csapiár, a csilizradványi (Čilizský Radvaň) körzeti orvos, valamint dr. Kramplo­­vá Dunaszerdahelyről gyakran meg­fordulnak az intézetben és legjobb szakmai tudásukkal igyekeznek a be­tegeken segíteni. Így élnek ők, a szociális otthon la­kói. A szocialista társadalom képes felkarolni őket annyira, hogy elvi­selhetőbbé váljék életük. Iskolák ta­­ulói, szocialista brigádok tagjai láto­gatják őket, testvéri, apai és anyai szeretetüket viszik el az intézet la­kóihoz. ÖLLÉ FERENC * я xgánügyeket szellőztetni nem twij éppen kellemes dolog. De hajt * a felelősségérzet és a fiatalság önzetlen szeretete. A felvázolt nevek nem valódiak, de az életképek a va­lóságot tükrözik. X X X Malvin tizenhét éves, érettségi előtt áll. Nagyon rendes szülők gyermeke. Nemcsak a fekete szeme, hanem a járása is temperamentumáról árulko­dik. Szerelme elsőéves főiskolai hall­gató. Malvin senkinek sem árulta el, hogy terhes. Édesanyja azonban gya­nút fogott, és vállalóra fogta lányát. A lány kibújt a magyarázkodás álól. A szülők cselhez folyamodtak. A für­dőszoba zárját szándékosan elrontot­ták, hogy a kádban tetten érhessék lányukat. Fürdés közben rányitottak a lányra, ekkor már nem volt, nem lehetett kibeszélés. Malvin szépen bevallott mindent. Az ügybe mint barátot, engem is beavattak és kérték tanácsomat. Azt tanácsoltam a szülőknek, azonnal ve­gyék fel a kapcsolatot a fiú szülei­vel és tárgyalják meg a további teen­dőket. Az első találkozáskor a legkülön­félébb nézetek csaptak össze. A fiú szülei a terhesség megszakítását kö­vetelték. A lány erről hallani sem akart, javasoltam tehát a fiatalok mielőbbi egybekelését, hogy a szüle­tendő gyermek megfelelő körülmé­nyek között nőjön fel. Végül, a sok vita után, a szülők is beleegyeztek a Szóvá teszem házasságkötésbe, Boldog volt a kis­mama és az ifjú apa is. A tanulás pe­dig jobban ment, mint azelőtt. XXX Az ágyonkényesztetett Mirjam hu­szonhárom éves korában ment férj­hez egy mérnök emberhez. Az eskü­vőn ott voltam én is. A fiatalokon látszott, hogy boldogok, szeretik egy­mást. A boldogság azonban csak fél évig tartott. Félévi házasság után a fiatalasszony azzal a panasszal jött hozzám, hogy segítsek rajta, látni sem bírja a férjét... Sápadt arc, be­esett szem, reszkető kéz, ez valahogy nem tetszett nekem. A szellemes és az örökké csacsogó kis Mirjamra rá sem ismertem. A sajtelmek özöne fo­gott el, de vártam, amíg megköny­­nyebbül. Az asztalt nézte és önvallo­mást tett: — Válásom után kézről kézre jár­tam. Fél év alatt két művi megsza­kításom volt, de a legtragikusabb ese­tem az volt, amikor az utolsó szerel­mem följelentett, hogy megfertőztem. Az öngyilkossággal foglalkozom, ezt a szégyent nem élem túl. Ёп nem is tudtam, hogy fertőzők, a betegség fe­lei nem mutatkoztak. Most mit csinál­jak, Jani bácsi? Vonat alá feküdjek, megmérgezzem magam, vagy vágjam föl az ereimet? Megsimogattam a kezét és moso­lyogtam. Szépen menj el orvoshoz, ke­zelt eds magad, utána próbálj meg rendes életet élni. Az életnek meg­vannak a maga utacskái, örvényei, buktatói, de vannak napsugaras, szí­nes napjai is, szagos virágos rétek­kel, kedvesen mosolygó csillagokkal és emberekkel. Ha egyszer egy olyan férfival találkozol, akinél a szex nem lesz öncélú, hanem érzelemmel páro­sul, becsüld meg azt az embert, merC az az igazi szerelem. Egy hónap múlva találkoztunk ts­­mét. Mirjam karon fogott és hirtelen megcsókolt. Es csak annyit mondott: Jani bácsi, köszönöm... J. HABROVSKÝ ЗД i Stati! toil toil itoi Valamikor gyermekkorom álmai közé tartozott, hogy egyszer gazdája lehessek egy négylábú jószágnak- „KutyaI Annyit eszik, mint egy hízómalac“ — hárították el ké­résemet. Galamb, házinyúl — esetleg. Aminek haszna van. De kutya, mi a csodának? Nem visz el mitőlünk sen­ki semmit. Jóformán nem is igen van mit őriztetnénk vele. Azért egyszer a szerencse mégis mellém szegődött. Tavasz volt. Jár­hatókká váltak a mezei utak, s mi bújócskát játszottunk az udvaron. rándozók, ugatók, vicsorgók, ez meg olyan bambaképü, szótlan, tde-oda tá­­molygó, esetlen járású, szóval nem közénk való. A füttyszóra viszont igen hallgatott, kis öcsém bosszúsá­gára, akt még nem tudott fütyülni, ezért bármikor elcsalhattam tőle a kajlafülüt. Gabi úgy próbált segíteni magán, hogy ilyenkor elrikkantotta magát: „Szüli fütty, neľ A vizsla mintha megértette volna, miről van szó, elkezdett ide-oda rohangálni ket­tőnk között. Volt viszont egy igen veszedelmes CSICSAY ALAJOS li>zuli,a fogadott kutya) Annyira belemelegedtünk, hogy észre sem vettük, a tyúkriasztgatásban tár­sunk is került. Egy hosszúlábú, libe­gő fülű, foltoshátú vizsla. Fiatal ok­­íondí állat. Fáradt lehetett, mert ide­­oda nyaklóit gyenge lábain. Körüláll­­tuk és megcsodáltuk. Ennivalóval kí­náltuk, aminek mohón nekiesett. Az­tán már hiába akartuk elküldeni, nem ment. lökdöstük kifelé az udvar­ból. de ő csak támolygott vissza. Kié lehet, senki sem tudta. Egy biztos, a mi falunkban ilyen vadász­kutyája senkinek sincs. Valaki mond­ta, hogy látott egy biciklist Patas fe­lé kerekezni, mintha utána loholt vol­na a Szüli — így neveztük el mind­járt az első napon, — de ki lehetett az, nem tudta. Hónapokig gyötört a rettegés, hátha egy napon valaki megjelenik érte és magával viszi. De nem jött. Szüli nőtt, izmosodott, ér­telmeseden, bár volt henne valami nekem nem tetsző is. Olyan „tapik­­nya“ volt. A mi nyelvünkön ez illett rá. Nem hasonlított a többi falubeli kutyához. Azok köpcösek voltak, ug­törvényszék kimondta fölötte a vég­ítéletet. Mi, gyerekek a konyhában összeborulva csendesen zokogtunk. Pontosan nem tudtuk, mi lett a sor­sa, addig kutattunk, míg a kert sar­kában föl nem leltünk egy szögletes, simára gereblyélt ásónyomot. Azt jel­púpoztuk és egy nyáron át hordtuk rá a friss mezei virágot. Evek múltá­val tán el is felejtettük volna, ha édesanyánk, akt azóta nagymama lett, el nem meséli százszor is az unokáinak: „Mikor a nagy Gabi ki­csi volt, és nem tudott fütyülni, úgy hívogatta magához a kutyát, hogy Szüli fütty, ne .. .*. szokása. Ha autó zötyögött végig az utcákon, ügy vetette rá magát, akár az őrült. Fütyülhettem, könyöröghet­tünk neki, addig kalimpált a jármű orra előtt, míg bírta szusszal. Lógó nyelvvel, hevesen ziháló horpasszal ténjergett vissza. Az lett a vége a szörnyű játéknak, ami várható is volt. Egy arrajáró másjéltonnás teher­autó mindkét kereke áthuppant rajta. Ordított, fetrengett, jajveszékelt. Vele együtt mi is. Karunkon cipeltük a fé­szerbe. Sírtunk fölötte, simogattuk, rimánkodtunk neki „Ne halj meg Szu­­lika, édes kiskutyánk!“ Mintha szót­­fogadott volna, életben maradt. Har­madnap már föltápászkodott, dülön­gélve megkereste a csibeitatóvályút, lefetyelt belőle és visszafeküdt a szalmára. Csakhogy a baleset után mintha ki­cserélték volna. Szófogadatlan lett és goromba. Durvaságát a tyúkok síny­lették meg legjobban, de a kacsák és libák sem igen maradtak békében tőle. Mikor a harmadik férce is ki­múlt nagy tappantyúi alatt, a családi Megfesjtés: (putgzs SB-g в) ORVOSI TANÁCSOK Gyógyszerek, amelyek allergiát okoznak Tekintettel arra, hogy országos mé­retben elszaporodtak a gyógyszeral­lergiás ‘ megbetegedések, közérdekű ezzel a problémával foglalkozni. Az egyes gyógyszerek rendszeres használatánál sok esetben, de leg­többször a mértéktelen fogyasztásnál fellép a gyógyszerallergiának neve­zett betegség. Ezt még az olyan álta­lánosságban ismert gyógyszer, mint a penicillin (V-penicillin-tabletta) is okozhatja. A betegség gyengébb megnyilvánu­lásának számít a bőrviszketés. A gyógyszer további szedése már bőr­kiütést, hólyagképződést (lehet az egész testen, sőt a nyálkahártyákon is), allergikus náthát és béigyulla­­dást okozhat. Az allergikus nátha az, amikor az egyszerű nátha elleni gyógyszerekkel nem lehet kigyógyí­tani.. A beteg ilyenkor hiába hasz­nálja a SANORIN orreseppeket, nem használnak. Ilyenkor csak a SANO­­RIN-ANALERGIN cseppek használnak, de ezeket már az orvossal kell elő­­iratni, mert nem csak az allergia tüneteit kell kezelni, hanem az aller­giát Is ((DITHIADEN tabletta, MED­­RIN tabletta, ALFRADIL tabletta vagy a külföldi TAVEGYIL tabletta). Sokkal komplikáltabb az az eset, ha daganatok képződnek. Ha a beteg az első allergikus megnyilvánuláso­kat figyelem nélkül hagyja, előfor­dulhat, hogy a légcső körüli szöve­tek eldagadása fulladást okoz. Ha a beteg „alergiás rohamot kap , anak filaktikus sokkról beszélünk. Ilyen­kor hirtelen csökken a vérnyomás, és az fejfájással, hányással, borzon­gással, szédüléssel jár. A beteg elve­szíti eszméletét, és ha nincs orvosi segítség, az eset halállal végződik. Nemcsak gyógyszerektől kaphatunk allergiát — bár ez a leggyakoribb —< hanem pl. poros levegőtől a munka­helyen. Ez leggyakrabban allergiái asztmát okozhat. Sokan allergiásak a szalámira, a tojásra, a barackra, az eperre, sót toliból ' (ágyneműből) szálló porra is. Akik allergiásak a fű-virágporra, azoknál szénanátháról beszélünk. A fájdalomcsillapítók mértéktelen használata igen komoly veszéllyel fe­nyegeti az embereket, mert az aller­gia úgy alakul ki, hogy a szervezet­nek túladagolunk valamilyen kémiai anyagot. Mivel több gyógyszer tartal­maz ugyanolyan vegyszereket — pél­dául a fájdalomcsillapítók fenacetint és amldopyrint, a beteg szinte má­­ról-hólnapra azt veszi észre, hogy al­lergiás megbetegedésben szenved. Ilyenkor azonnal forduljunk orvos­hoz, aki a kivizsgálás után megálla­pítja, milyen anyagoktól kell óva­kodnunk. Ezt a tanácsot főleg azok­nak a dolgozóknak kell megfogadni, akik különböző festékanyagokkal, szerves oldószerekkel, szaponátos mo­sóporokkal, esetleg savakkal dolgoz­nak. Dr. NAGY GÉZA A konyha dísze A szép magyaros festett tányér és korsó sajátságos hangulatot ad a konyhának, előszobának vagy a hétvégi házunknak. Ha csak két-három darab van, felakasztjuk a falba vert szögre, ha azonban sok van, akkor érdemes fapolcot készíteni erre a célra. A képünkön látható egyszerű polcot ügyes barkácsolók házilag Is el­készíthetik. A tányért tartó széleket hullámosra vagy cifrára farag­hatjuk. Azonban, ha ehhez nincs kézügyességünk, megfelel a sima léc Is. A polc hossza és szélessége a tányérok számától és méretétől függ. A korsók számára fakampókat erősítsünk a deszkába. Ezeket be kell eny­vezni, s a kifúrt lyukaknak nem szabad tül tágaknak lenni, hogy a fa­kampók jól tartsanak bennük. A fa maradhat nyers színű is, majd színtelen lakkal szépen bekenjük. Akinek a sötétebb szín tetszik, az barnára pácolhatja a fát vagy egy­s”' я-n befestheti. —P. P.—­VÍZSZINTES: 1. Névelő. 3. Folyó Szlovákiában. 8. Alak. 12. Bírói ügy. 14. Mulat. 16. Ál­lami illeték. 17. Fű­szernövény. 19. Nem megy el. 21. Argon vegyjele. 22. Az első cseh­szlovák űrhajós. 24. "Női név. 26. Éppen hogy.- 28. Állóvizek. 30. Ró­mai hat. 32. Euró­pai tűzhányó. 34. Déli gyümölcs. 36. Korszak. 38. Visz­­sza: Szakszerveze­tek Országos Taná­csa. 40. Kettős mál­­salhangzó. 41. Mu­zsika. 43. Osztrák folyó. 45. Fordítva e napi. 47. -ban­­-ben franciául. 48. Kettős mássalhang­zó. 50. Város az NDK-ban. 52. Haza közepe. 53. Teória kezdete. 55. Arany franciául. 57. Visz­­sza: folyosó. 59. Afrikai főváros. 62. Magyar város. 64. Tiltósző. 66. Regény németül. 67. Ekl 68. Mennyei. 70. Terem része. 72. Hiányos alkat. 73. Szeletelő. 75. Nö­vényi ital. 77. Az első emberpár név­jele. 78. Lám. 79. Az Aida zeneszer­zője. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része (zárt betűk: t, é, e). 2. Azonos a vízszintes 41-el. 4. Avar része. 5. Verskellék. 6. Vissza: ön. 7. A fran­cia forradalom kimagasló alakja. 9. Igen oroszul. 10. Arra. 11. Magyar kiadóvállalat. 13. Folyó Szlovákiában. 15. Egy egész része. 18. Gyümölcs­kocsonya. 20. Felkapott szokás. 23. Üvegesek ragasztója. 25. Becézett Sándor. 27. Törpe. 29. Betű kiejtve. 31. Német Irén. 33. A rejtvény máso­dik része. 35. A rejtvény harmadik része (zárt betűk: e, e, rt). 37. A szovjet repülőgépek jelzése. 39. Fer­de. 42. Mutatószó. 44. ... Karenina. 46. Ad acta. 49. Nővérem férje. 51. Peer Gynt anyja. 54. Sertéslak. 58. Júlia partnera. 58. Géza betűi. 60. Ar­gon vegyjele. 61. Amerikai bácsi. 63. Áloé betűi. 65. Mindegy. 69. Határ­rag. 71. Ütlegel. 74. Vegyjele Sn. 75. Megszólítás. 76. Juttat. Beküldendő a függőleges 1., 33. és 35. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 12. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „A kertészkedés kellemes és hasznos időtöltés“. Nyerteseik: Üjj Elemér, Komárom (Komárno), Orosz Lászlőné, Dernő (Drnava), Godány László, Zlaté Kla­sy.

Next

/
Thumbnails
Contents