Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-04 / 14. szám

SZABAD FOIDMÜVES 1981. Április I« Néphadseregünk katonái sokoldalú támogtást nyújtanak az ifjúság honvédelmi nevelésében (ČSTK felvételeik] A HONVÉDELMI NEVELES SZEREPE AIKZŐGAZDASAGBAN Az Ifjúság vonzódik a technikához, fe gépek és az automata gépsorok ti­tokzatos világához. Ezt a képzeletvi­lágot igyekszik elérhetővé tenni a Honvédelmi Szövetség — immár há­rom évtizede — a mezőgazdaságban dolgozó Ifjúság számára, hogy az egyénnek és a társadalomnak is hasz­nos irányba terelje a különleges, az izgalmas és az érdekes iránti vágyó­dását. Ejtőernyővel, sportpuskával, rövidhullámó rádiókészülékkel, sze­mély- és tehergépkocsival, egyszóval az általa kínált sportok vonzerejével igyekszik edzett emberekké faragni a fiatalokat. A CSKP XV. kongresszusának hatá­rozatai, melyek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó fia­talok honvédelmi nevelését tűzték ki célul, nagyon igényesek voltak. A CSKP KB 15. plénumának értékelése és a honvédelmi nevelés egységes rendszere terén elért konkrét ered­mények azt igazolják, hogy ezek az elképzelések helyesnek és reálisnak bizonyultak. A mezőgazdaságban is helye van tehát a honvédelmi nevelésnek, mert ez a tevékenység fontos segítője a fiatalok áldozatkészségre, a haza iránti kötelességtudatra nevelésének, s ezek az ismeretek egyúttal előkészí­tik a fiatalokat, a leendő sorkatoná­kat későbbi feladataikra, hogy maga­biztosan és öntudatosan lépjék át a kaszárnyák kapuit Az elért pozitív eredmények mel­lett, sajnos ikisebb-nagyobb hiányos­ságok Is fellelhetők, főleg az irányí­tó-szervezőmunka területén. Ezek a hiányosságok elsősorban az alapszer­vezetekben, a klubokban és a szak­körökben végzett munka kis haté­­konyhágában tükröződik vissza, de fellelhetők a társadalmi szervezetek­kel való együttműködésben, az után­pótlás nevelésében, valamint az anya­gi-műszaki feltételek biztosításában is. Az eddigi tapasztalatok azt igazol­ják, hogy az ifjúság eszmei-politikai nevelésében is többször hagyott nyo­mot a formalizmus. A járási bizottsá­gok, a szövetkezetek, az állami gaz­daságok és a falusi alapszervezetek vezetői nem minden esetben tudatosí­tották azt a feladatot, hogy a honvé­delmi nevelés egységes rendszere pár­tunk politikájának szerves részét ké­pezi. A Honvédelmi Szövetség munkáját több alapszervezetben olyan vezetők irányítják, akik felületesen értékelik az eredményeket, s az irányításban nem veszik figyelembe a honvédelmi nevelés egységes rendszerének irány­elveit. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a honvédel­mi nevelés idei terveinek és felada­tainak meghatározásánál, a CSKP XV. kongresszusán, valamint a CSKP KB 15. ülésszakán hozott határozatokat vette figyelembe. A pártdokumentumok, valamint a Honvédelmi Szövetség Központi Bi­zottságának irányelvei alapján idén elsősorban az alábbi követelményeket kell előtérbe helyezni és a gyakorlat­ban realizálni. ■ Javítani kell az irányító munkát. Ebből a szempontból a mezőgazdasági üzemek feladata nem könnyű: Az egyes gazdaságokban és a járásokban ugyanis — a hasonló feltételek elle­nére — gyakran nagy a különbség a munka színvonala és az elért eredmé­nyek között. A Honvédelmi Szövetség szerveire hárul tehát az a feladat, hogy a lemaradt gazdaságokat és já­rásokat buzdítsa, serkentse a megfe­lelő színvonal elérése érdekében. ■ A kidolgozott tervek alapján a kerületekben, járásokban és a regio­nális területnek számító gazdaságok­ban egységesíteni kell a honvédelmi nevelés követelményeit, nagyobb gon­dot kell fordítani az eszmei-politikai nevelésre, a honvédelmi nevelés irá­nyítására és a szakköri honvédelmi tevékenységre vonatkozó politikai­szervezési intézkedések megvalósítá­sára. ■ Javítani kell a honvédelmi gya­korlatok anyagi-műszaki bázisát, s e­­zeket a gyakorlatokat átgondoltabb szervezéssel, tartalmasabbá kell ten­ni. A gyakorlatok színvonalának eme­lése érdekében a mezőgazdasági üze­meknek szorosabban együtt kell mű­ködniük a hadsereg védnökségi ala­kulataival, a fegyveres erők egysé­geivel, a nemzeti bizottságokkal és a társadalmi szervezetekkel. ■ A honvédelmi nevelés feladatai­nak teljesítését az előre meghatáro­zott kritériumok szerint kell érté­kelni. Л HONVÉDELMI NEVELÉS ELVEI ÉS MÓDSZEREI A Honvédelmi Szövetség valameny­­nyi oktatójának és a gazdaságok ille­tékeseinek tudatosítaniuk kell, hogy a dolgozókat a kiképzés keretében ta­nítják, vagyis bizonyos ismeretekkel gazdagítják és egyidejűleg arra neve­lik őket, hogy állandóan szem előtt tartsák a szocialista haza védelmé­nek szükségességét. A CSKP XVI. kongreszsusa előtt tartott értekezle­tek határozatai az oktatás és a neve­lés hatékonyságának fokozására is felhívták a figyelmet. A hatékonyság érdekében be kell tartani azokat az általános követelményeket, amelyek az oktatás és a gyakorlati kiképzés törvényszerűségeiből erednek. Ezek az úgynevezett pedagógiai elvek a kö­vetkezők: Űntudatosság, szemléletesség, rend­szeresség, célszerűség, tartósság. Igényesebbé kell tenni a politikai nevelőmunkával szemben támasztott követelményeket is. El kell érnünk, hogy a politikai nevelőmunka az ed­diginél lényegesebb mértékben hassa át a mezőgazdasági üzemekben folyó honvédelmi tevékenységet. A politikai nevelőmunka legfontosabb feladata, melyet szervesen egybe kell kapcsolni a párt és a szocialista állam gyakor­lati tevékenységével, az hogy felelős­ségteljes viszonyt alakítsunk ki a szo­cialista haza védelme iránt. Az embe­rek öntudatosságának, politikai fej­lettségének fokozása, erkölcsi tulaj­donságai megszilárdítása nélkül el­képzelhetetlen pártunk 'katonapoliti­kájának megértetése, s nehezen szem­léltethető az az elkötelezett szerep, melyet hazánk a Varsói Szerződés tagállamaként a szocialista világrend­­szer védelmében és a világbéke meg­őrzésében betölt. A Jö MUNKATERV MEGHATÁROZÓ LEHET A Jelenlegi időszak nagyon alkal­mas arra, hogy felülvizsgáljuk a munkaterveket, s ha a helyzet úgy kívánja bővítsük ki, s tegyük tartal­masabbá ezt az egész évi tevékeny­séget meghatározó dokumentumot. A honvédelmi tevékenység tartal­­,mát, módszertanát és formáit megha­tározó munkatervekben nagyobb teret kell biztosítani a tömegpusztító fegy­verek elleni védekezésnek. Ennek a munkaformának magába kell foglal­nia mindazt a tevékenységet, amelyet a rádióaktív anyagokkal, a vegyi fegyverekkel és a harci biológiai esz­közökkel fertőzött terepen kell kifej­teni. Ismerni (kell mindenekelőtt a fertőzés módját és hatását, az ellene való védekezést, s azt, hogy mikép­pen kell használni a védőeszközöket. Minden dolgozónak gyakorlatra kell szert tennie a védőeszközök gyors és hosszan tartó használatában, el kell sajátítania a fertőzött térségben ki­alakított életrezsim és viselkedés el­veit, jártassá kell válnia a fertőzés következményeinek kiküszöbölésében és az elsősegélynyújtásban. A mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok testnevelési és honvédelmi jellegű problémáinak megoldása során „A testnevelés fejlesztésnek elvei“ című dokumentumból kell kiindulni. E do­kumentum feladatul tűzi ki, hogy a sport és a testnevelés a falusi ifjúság életének szerves részévé váljék és megfeleljen a sokoldalú testi és szel­lemi fejlődés követelményeinek. Annak érdekében, hogy mezőgazda­­sági üzemeinkben a sport a szakköri testnevelés és a honvédelmi nevelés megfelelően teljesíthesse küldetését, hogy valóban az ifjúság kommunista nevelésének szilárd láncszeme lehes­sen, megfelelő kádereket és feltétele­ket kell biztosítani, s korszerűsíteni kell a munka irányítását is. A spartakiádon, a sport és honvé­delmi versenyeken elért eredmények bizonyítják az eddig követett út he­lyességét. Az elért eredmények értékelése mellett viszont olyan problémákkal is foglalkoznunk kell, melyek komoly akadályt jelentenek a tömegsport ki­bontakoztatása és a honvédelmi ne­velés egységes rendszerének megva­­lótísása szempontjából. A falusi sportpályák többsége csak kimondottan a labdarúgás céljait szolgálja, s bizony a tornatermek hiá­nya is gyakran gondot okoz. Szocialista társadalmunknak szelle­mileg képzett, testileg fejlett ifjúság­ra van szüksége. Olyan fiatalokra, akik a munkában kitartóak és szor­galmasak, s akik — a hazáért áldo­zatokra is készek. Ezért a Honvédel­mi Szövetség járási bizottságainak nemcsak a klubokban kell lehetővé tenni azt, hogy az ifjúság ismerked­jék, barátkozzék a technikával, s mi­nél nagyobb számban kapcsolódjék be a „Rátermettségi jelvény“ megszerzé­séért folytatott versenybe, hanem a mezőgazdasági üzemekben is szinte intézményes keretek iközött kell segí­tenie a honvédelmi nevelést. A sportpályák, a tornatermek és a lőterek építése olyan összetett fel­adat, amely csak a mezőgazdasági üzemek, a helyi nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front tömegszervezeteí­­nek közös összefogásával oldható meg. Bízunk abban, hogy a testneve­lési és honvédelmi kapacitások hiá­nyának felszámolása érdekében a gazdaságok és a helyi nemzeti bizott­ságok a jövőben „élnek“ a zvolení Bučina vállalat által felkínált lehető­séggel, amely előregyártott elemekből készült komplett tornatermeket is elő­állít XXX Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma által kiadott irányelvek igényes, de realizálható feladatok megvalósítását tűzték ki célul. A szövetkezetek, az állami gaz­daságok, az élelmiszeripari ' üzemek, valamint a mezőgazdasági szakmun­kásképző intézetek illetékeseire vár az a feladat, hogy jobb szervezéssel, hatékonyabb munkával és a valóság­nak megfelelőbb értékeléssel az eddi­ginél eredményesebben segítsék elő a honvédelmi nevelés egységes rend­szerének gyakorlatban történő reali­zálását. A fennálló fogyatékosságok felszá­molásával és a problémák megoldása érdekében a CSKP KB 15. plenáris ülése határozatai alapján kell felmér­ni a jelenlegi helyzetet, és konkrét, hatékony intézkedéseket kell fogana­tosítani. Minden módon fel kell tehát kelte­ni a fiatalság érdeklődését a „kato­nás“ sportok és a honvédelmi felké­szültség iránt, mert csak az egyéni­ség formálásán keresztül készíthető fel ifjúságunk a munkára, az életre és a szocialista haza védelmére. A Magyar Területi Színház és Thália Színpadának áprilisi játékterve 5. vasárnap: Nyárasd (Topolníky) м A Zöld Fához címzett fogadó (19.30) Kiskövesd (Malý Kamenec) нн A búsképű lovag (19.00) 6. hétfő: Rimaszécs (Rim. Seč) *— A búsképű lovag (19.00) 7. kedd: Fél (Tomášov) — Töklámpás (14.00) 9. csütörtök: Köbölkút (Gbelce) . Naplemente Rómeóval és Júliával (19.30) 10. péntek: Ipolynyék (Vinlcca) ** Naplemente Rómeóval és Júliával (19.30) líd szombat: Búcs (Búfi) t—. Naplemente Rómeóval és Júliával (19.30) 12. vasárnap: Felsőszeli (Horné Saliby) ■ Tölklámpás (15.00) Hanva (Chanava) — A búsképű lovag (19.00) 14. kedd: Szfmő (Zemné) i Töklámpás (13.00) 16. csütörtök: Köbölkút (Gbelce) м Töklámpás (11.00) 21. kedd: Párkány (Štúrovo) i-н A Zöld Fához címzett fogadó (19.30) 23. csütörtök: Komárom (Komárno) >—i A Zöld Fához címzett fogadó (19.30) Kassa (Košice) — Tartuffe (19.00) 24. péntek: Galánta (Galanta) — A Zöld Fához címzett fogadó (19.30) 25. szombat: Maroelháza (Marcelová) t-r A Zöld Fához címzett fogadó (19.30) Abara (Oborín) м Tartuffe (19.00) 26. vasárnap: Szlmő (Zemné) — A Zöld Fához címzett fogadó (19.30) Hárskút (Lipovnlk) i— Tartuffe (19.00) 27. hétfő: Rozsnyó (Rožňava) — Tartuffe (19.00) 28. kedd: Galánta (Galanta) Töklámpás (13.00) 29. szerda: Kassa (Košice) — Tartuffe (19.00) 30. csütörtök: Nagykeszl (Veiké Kosihy) — Töklámpás (14.00) Kassa (Košice) >— Tartuffe (19.00) Dalolva szép az élet A nádszegi (Trstice) kultúrházban minden csütörtökön szól a dal. Hu­szonkét lány és asszony áll a dobo­gón, hogy őszinte szívvel és vidám ajakkal hódoljon a népdal, az ének megifjító szellemének. Azt hiszem, ezzel az énekkarral régi vágyat, régi álmot valósítottak meg, s ha volt is kezdeti stagnálás, voltak is hullám­völgyek, az elért eredmények arra en­gednek következtetni, hogy a kórus­­nak van jövője. — Igen, van remény a jövőre, to­vábbi eredmények elérésére, mert van, akire támaszkodhatunk, aki segí­tett és segít a betanítás fárasztó mun­kájában — mondotta JUHOS Zoltánné, — ÁG Tibor karnagy minden segítsé­get megad a kórusnak, nélküle talán szétesett volna a csoport. Volt idő­szak, amikor nem volt, aki vezesse, irányítsa. Énekkarunk 1973-ban ala­kult. NAGY Magda, a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke alakította. Öt évig ZSIDÖ László tanító volt a karmester. Ö lemondott, nem tudjuk miért, s emiatt elég nehéz helyzetbe kerültünk. Ekkor támadt az az ötle­tünk, hogy megkérjük Ág Tibort, se­gítsen. Szívesen elvállalta a vezetést, minden próbán megjelent és türelem­mel foglalkozott a kórussal. Azóta a csoport nagyon sokat fejlődött: tisz­tábban énekelünk és ami a fő: meg­szerettette velünk a népdalt. Kodály, Bartók, Bárdos Lajos népdalgyűjtemé­nyeiből válogattunk egy csokorba va­lót. Minden héten egyszer próbálunk, de fellépések előtt szaporodik a gya­korlások száma. — A férjek mit szólnak ahhoz, hogy feleségeik szabadidejüket énekléssel töltik? — kérdeztem Jutka asszonyt, Válasz helyett elmosolyodott. Rajta kí­vül több férjes asszony is van, akt minden csütörtökön próbára jár, otthon hagyva a férjét. Lehet, hogy egyszer majd megsokallják a felesé­gek ,filjárogatásáť, és ők is alakíta­nak egy kórust. Ez lenne ám igazán szép gesztus a férfiaktól. Mert nem hiszem, hogy ebben a szép és nagy faluban, ahol az emberek jómódban élnek, nem szeretnének énekelni. Lám énekelnek is, de egyelőre csak az asszonyok. A férjek otthon üldögél­nek, s még szép tőlük, hogy csütör­tökön este, a próbák idejére vállalják a „háziasszonyi“ teendőket, hogy a nők gondtalanul, nyugodtan, felszaba­dultan énekelhessenek. — Hol és mikor lépett fel a kórus? — Az eltelt időszakban többször felléptünk, kisebb nagyob sikerrel — válaszolta Jutka asszony. — A falu­béli ünnepélyeken kívül részt vettünk járást versenyen is. Négy évvel ez­előtt a Tavaszt szél vizet áraszt járást népdalversenyen bejutottunk a döntő­be és elnyertük a közönség nagydíját, Az idén a legnagyobb sikert VÁGKI» RÄLYFÄN (Kráľóvá nad Váhomf meg­rendezett járási vetélkedőn arattuk, ahol második helyezést értünk el. Bármennyire elégedettek vagyunk is eddigi szerepléseinkkel, szerintünk a közelgő galántai Kodály-napokon kell el^psorban bizonyítanunk. Már részt vettünk ezen a jelentős országos ren­dezvényen, de az még nem volt at igazi. Bízunk benne, hogy az idén eredményesebben fogunk szerepelni­— Mik a további terveik? — Énekkarunk a jövőben a község dalainak felkutatásával is foglalkozni kíván. A nádszegiek mindig szerettek énekelni, s főleg a magyar nóta volt divatban, de minden bizonnyal népdal is született. Ezért elhatároztam, hogy felkutatom és összegyűjtöm az itteni népdalokat. Jelenlegi műsorunkat mátyusföldi és zoboraljat népdalokból állítottuk össze, de amennyiben si­kerül összegyűjteni helybeli népdalo­kat, ezt egy műsor keretében szán­­dékszunk bemutatni-Köszönetét kell mondanunk Ág Ti­bornak, aki szívesen és szeretettel jött közénk, hogy betanítson a sok szép népdalból egy csokorra valót, igazít­son a már elkészült, betanult számo­kon, veelünk együtt örül elért ered­ményeinknek-Juhos Jutka, aki már maga is beta­nított egy csokorra való népdalt a szereplőkkel, szabad idejében tanul» Minden szerdán a dunaszerdahelyl JDunajská Streda) zeneiskolába jár zongorázni. Ezen a kétéves tanfolya­mon igyekszik továbbfejleszteni szak­mai, éneklésbeli tudását, hogy a ta­nulókkal minél hozzáértőbben, elmé­lyültebben foglalkozhasson. Ugyanis Jutka asszony a falubeli és a kör­nyező falvak gyermekeit tanítja zon­gorázni: azon fáradozik, hogy a gyer­mekekkel minél korábban megszeret­tesse a zenét, a népdalt. Közben Ág Tibortól igyekszik ellesnt mindent, amit csak lehet. S amint hallottam, ~­­a mester abban bízik, hogy ha már 6 nem tud jönni, nem tudja vállalni a karnagyi szerepet, legyen aki folytat­ni tudja a megkezdett munkát. NAGV TERÉZ

Next

/
Thumbnails
Contents