Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-21 / 12. szám
■€ ď A háztáji állattartásra vállalkozók tenyésztői munkásságuk kezdetén — többféle szempontot Is figyelembe véve — mindig meghatározzák, hogy milyen céllal létesítik a tenyészetet. Az adott állatfaj kiválasztásában általában a tenyésztői kedvtelésnek van legnagyobb szerepe, viszont az egyéni elképzelések megvalósítására kihatnak a tenyésztői feltételek, a takarmányforrások, illetve a munkaigényesség. Ugyanakkor feltétlenül hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy a háztáji tenyésztőknél döntő szerepet játszik a tenyésztői munka jövedelmezősége. A prémesállat-tenyésztés sajátossága éppen abban rejlik, hogy a fő küldetése nem a tenyésztő egyéni szükségleteinek kielégítésére, hanem árutermelésre irányul. A nyert főterméket (gerezna) a tenyésztő eladja s Így pénzben kifejezhető gazdasági eredményre tesz szert. A takarmányozási gondok miatt a húsevő prémes állatok tenyésztésének fejlesztése korlátozott, ezért az utóbbi időben egyre nő az érdeklődés a házlnyúlhoz hasonló takarmányigényű nutria iránt. Napjainkban sokan kérdezik, hogyan kell nutriát tenyészteni s megéri-e egyáltalán a fáradozás? Induló sorozatunkban a nutriatenyésztés iránt komolyan érdeklődőknek kívánunk hasznos tanácsokkal, felvilágosítással szolgálni. Mint Írásunk címe is mutatja, azzal kezdjük, ami a legtöbb embert érdekel: mit hoz a „konyhára“? SZÁMOLJUNK EGYÜTT Ä tulajdonképpeni tenyésztői tevékenység megkezdése előtt két fontos feladatunk van: felépíteni az állatszállást és a tenyésztői berendezéseket, majd megvenni a tenyészállatokat. A hagyományos kifutós vagy a korszerűbb ketreces állattartás közül választhatunk. A kifutós módszer előnye, hogy az állatszállás megépítéséhez szükséges építőanyag (tégla, épületelem, bádog, burkolókő, tetőanyag stb.j, könnyen beszerezhető és nem túl drága. Az őlak, a kifutók és a vízmedencék megépítése nem igényel nagy szakértelmet, a tenyésztő maga is boldogul vele. A ketreces tartásra vállalkozóknak valamivel több gondot okoz az alapanyagok (idomvas, bádog, drótszövet) beszerzése, és a ketrecek kivitelezése is szak» értelmet igényel (hegesztés). Persze, itt is hasznosítani lehet a gyengébb minőségű vagy hullandékanyagokat, akkor olcsóbb lesz a berendezés. Ha minden munkát magunk végzünk el, akkor tenyészállatonként mintegy száz korona beruházási költséggel kell számolnunk. Ha viszont az iparosmunkát mással végeztetjük, lényegesen nagyobb költséggel kell számolnunk egy férőhely átlagában. DRÁGA A TENYÉSZÁLLAT A tenyészet létrehozásával kapcsolatos költségek nagyobb hányadát a tenyészállatok beszerzésére fordított összeg adja. A stanard nutria esetében egy nyolchónapos nőstény háromszáz, egy ugyancsak nyolchónapos tenyészbak pedig négyszáz koronába kerül. Egy tenyészcsoport kialakításához egy bakra és négy nőstényre van szükségünk, tehát egy család beszerzésére ezerkilencszáz koronát kell számítanunk. S ez még nem minden, hiszen egy tenyészetben legkevesebb két családot tanácsos tartani. A tenyésztői munka során természetesen szükség lesz még néhány dologra (takarmánytároló, trágyatelep, vízforrás, vízvezeték, szerszámok stb.), de ezek általában rendelkezésre állnak meg egyébként sem Igényelnek különösebb beruházást. A tenyésztés végeredményét nőstények termelőképessége és az utódnevelés sikere nagyban befolyásolja. A hazánkban tartott nutriák hasznossági színvonalát tekintve, egy nősténytől átlagosan hat utódot lehet felnevelni. Persze vannak tenyésztők, akik ettől sokkal jobb átlaggal dicsekedhetnek. A kezdőknél ez az átlag általában szerényebb, de később, amikor több a tapasztalat, kedvezőbbek a feltételek és jobb a takarmányozás, jelentős javulás következik. A SZÉNA INGYEN VAN A széna, a zöldtakarmány, a répa, a burgonya tulajdonképpen ingyen van, hiszen füvet lehet kaszálni, és a kertben is megtermelhető némi takarmány, de az abrakért fizetni kell. A nutria nyolchónapos korában kerül leölésre, vagyis egyegy utódra 240 takarmányozási napot kell számítani. A nutria átlagos napi abrakfogyasztása 100 gramm. Ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban 100 kg gabona 80—200 koronába kerül (ha módunkban áll megvenni az efsz-től, az állami gazdaságtői, vagy a felvásárló vállalattól), vagyis átlagosan 140 koronába, akkor az egy nutria által elfogyasztott 24 kg abrak nagyjából 34 korona termelési költséget képvisel. Ha kiskereskedelmi vagy úgynevezett szabad áron, illetve a mezőgazdasági üzemek dolgozóitól vásárolunk gabonát (100 kg-ot 300 koronáért), akkor a darabonkénti takarmányozási költség 72 koronára növekszik. S ehhez még hozzá kell számítani az anya vemhességl és szoptatási ideje (kb. 180 nap) takarmányköltségeinek egyhatodát. A napi 150 grammos átlagfogyasztást figyelembe véve (27 kg : 6 = 4,5 kg), az utód takarmányozási költsége 4,5 kg szemes árával növekszik. Számolni kell még a koncentrált kiegészítő takarmányokkal (keverékek, lisztek, pogácsák, hüvelyesek stb.), amelyekre a fiőkák egészséges fejlődésének biztosításához feltétlenül szükségünk van. így végeredményben darabonkénti átlagban 30 kg-os abrakfogyasztással számolhatunk. Ez természetbeni juttatás esetén 42, szabad áron vásárolt gabona esetében pedig 90 korona takarmányköltséget jelent. S ha a fejezet elején említett egyéb takarmányokat (zöld, széna, répa stb.) nem tudjuk magunk megtermelni, akkor a takarmányokra költött összeg mintegy 20—> 30 százalékkal nagyobb lesz. A napi takarmányszükséglettel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni az ugyancsak nélkülözhetetlen összetevőkről (halzslr, sörélesztő, húscsontliszt, takarmánysó stb.) és a kereskedemileg forgalmazott kiegészítő készítményekről (Plastin, Konvit, Roboran stb.) sem. Tekintettel a felsorolt kiegészítők és az olykor szükséges gyógyszerek (Carbantox, Helmirazín stb.) árára, egy-egy nutria nevelési költségeit további 5—10 koronával megtoldhatjuk. Végeredmény: a hozzáférhető takarmányok beszerzési árától függően egy nutria felnevelést költsége 50—100 korona. MOST PEDIG A BEVÉTELEKRŐL Főtermékünk a prém (gerezna). Az érvényben levő minősítési alapelvek és osztályok alapján a főbb nagyságrendi csoportokban darabonkénti 120 240 koronás felvásárlási árat lehet elérni. Ennek a követelménynek a háztáji tenyésztők által felkínált prémeknek mintegy 90 százaléka felel meg, a többi prémet általában elhullott vagy kisebb állatokról nyerik. Ezek szerint 180 koronás értékesítési átlagárral számolhatunk. Ha ebből kivonjuk az említett nevelési költségeket, akkor egy prém 80—130 korona tiszta bevételhez juttatja a tenyésztőt. S ha már belemerültünk, akkor számoljunk tovább. Mert ugyebár melléktermékeink is vánnak. A nyolc-kilenc hónapos" nutria (ekkor már általában elég nagy és jó minőségű a gerezna) körülbelül 4—5 kgot nyom. Leprémezés, a fej és a hasznavehetetlen belsőségek eltávolítása után a tenyésztő 2 i—3 kg minőségi csontos húst nyer. A nutria húsa minőség és táplálóérték tekintetében a borjú- vagy a baromfihúshoz hasonlítható, nagyon ízletes, különféle ételek, kolbász stb. készítésére alkalmas. RÖVIDESEN MEGOLDÓDIK az élőállat-felvásárlás, s akkor még kifizetődőbb lesz a háztáji nutriatenyésztés. A MOVIS nemzeti vállalat (Holíč) nutriatenyésztésre szakosodik, ő fogja felvásárolni a leölésre érett állatokat. A felvásárlást a kisállattenyésztők szövetségének alapszervezetein keresztül fogják megvalósítani. Az I. minőségi osztályban 220, a másodikban 185 koronát fizetnek majd egy gereznáért, a többit pedig 45 koronás áron veszik át. ä ami a gazdaságosság szempontjából korántsem elhanyagolható: az élő állat kilójáért (hús) továbii 10 koronát kap a tenyésztő. Vagyis — egy 4 kg-os, első minőségi osztályú prémet adó nutriáért a tenyésztő öszszesen [220 + (4 kg X 10)j 260 koronát kap kézhez. És persze lehetővé teszik a számára, hogy egy eladott állat után 10 kg speciális takarmánytápot vásároljon, kedvezményes áron. Tehát ezentúl nem kell bajlódnia az állatok leölésével, a gerezna szárításával, és ráadásul a húst is megveszik tőle. És van még egy melléktermékünk: a kiváló trágya. A kert termőerejének növelésére kitünően megfelel. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a háztáji nutriatenyésztés fejlődését — tekintettel a különleges igényeire — elsősorban a szemes takarmányok ára befolyásolja. JÓ jövedelemforrásra számíthatnak azok a vállalkozók, akik a mezőgazdaságban dolgoznak és természetbeni juttatás gyanánt, kedvezményes áron vásárolhatnak gabonát. Más lapra tartozik — és erről még szó lesz —, hogy az abrak nagy részét helyettesíteni lehet száraz kenyérrel, konyhai hulladékokkal, malátacefrével stb., nyáron feletethető a zöldséghulladék, a kitépett gyom, a fáról, szőlőről levágott lombos hajtás, s mindez hozzájárul a termelési költség csökkenéséhez. Točka Imrich, agrármérnök, a mez. tudományok kandidátusa, Mezőgazdasági Főlövedelmezö-B a háztáji nutriatenyésztés? A nyúltenyésztők Nyitrán ” (Nitra) megtartott IX. konferenciáján egyebek között a szerződéses nyúlhizlalás múlt évi eredményeinek értékelésére, a mozgalomban jeleskedő járások, alapszervezetek és egyének megjutalmazására is sor került. A pecsenyenyulak felvásárlásával megbízott Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat képviselője örömmel nyugtázta, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a háztáji szerződéses nyúltenyésztés iránti érdeklődés. A szervezett kisállattenyésztők és a háztáji állattartók közül is egyre többen vállalkoznak nyúlhústermelésre, így egyre több — értékes valutát hozó — pecsenyenyúl kerül felvásárlásra és kivitelre. Tavaly a Szlovákia Kisállattenyésztők Szövetségének Központi Bizottsága felhívással fordult a nyúltenyésztőkhöz, hogy növeljék a termelést és segítsék elő 358 ezer pecsenyenyúl felvásárlását. A felhívás megértésre talált, a felvásárlási tervet magasan túlteljesítettük. De erről nyilatkozzon inkább Kubán Jozef agrármérnök, a* SZKSZ KB titkára: — A múlt évben eddig nem tapasztalt ugrást értünk el a háztáji nyúl tenyésztés fejlődésében. Szlovákiában közel 396 ezer vágóállatot vásároltunk fel. Tagadhatatlan, hogy a kimagasló eredmény eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult az immár hagyományos, évente értékelésre kerülő szocialista versenymozgalom, és a már tapasztalható társadalmi elismerés. • Ha van verseny, akkor bizonyára győztesek is akadnak. Az idén kik voltak a legjobbak? — A járások vetélkedője érdekes eredményeket hozott. Huszonegy járás nyúltenyésztöi nem tettek eleget feladatuknak, így csupán a nyugat-szlovákiai kerület dicsekedhet túlteljesítéssel. A versenyből az érsekújvári (Nové Zámky) járás került ki győztesen. ígéretesen fejlődik a nyúitenyésztés a lévai (Levice) járásban. A tenyésztők több mint tizenháromezer darab vágóállattal túlszárnyalták eredeti eladási kötelezettségüket. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban tavaly hetvenezer pecsenyenyulat kaptunk tenyésztőktől, ami tízezer darabos túlteljesítést, illetve az országos versenyben harmadik helyet jelen-Itett. A további sorrend: negyedik a galántal, ötödik a nyitrai járás. • Ügy tudom, hogy a járások versenyében egy különdíjat is odaítéltek. i— így kívántuk méltó elismerésben részesíteni a losonci (Lučenec) járás nyulászait, akik tavaly nagyon sokat tettek a lyezett, a kétyi (Kvetná) alapszervezet is kitett magáért: megőrizte második helyét, megelőzve a tardoskeddi (Tvrdošovce), a gútai (Kolárovo) és az udvardi (Dvory nad Žitavou) alapszervezetet. teléhez s népszerűsítéséhez, szívből gratulálunk és további munkájukhoz sok sikert kívánunk. Reméljük, továbbra is lelkes tagjai lesznek a mozgalomnak és példájuk sok-sok követőre talál. Az elkövetke-Kik voltak a legjobbak? szerződéses nyúltartás fejlesztéséért. Reméljük, folytatják a megkezdett utat s példát mutatnak szomszédainknak. Ugyanis örömmel vennénk, ha a mzsnyói (Rožňava), a zvoleni, a nagykürtösi (Veľký Krtiš) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásokban is fellendülne a nyúitenyésztés. Egyelőre az értékesítési gondok enyhítésével igyekszünk ösztönözni a tenyésztőket, de a Branko már tervbe vette egy feldolgozó üzem felépítését is ebben a körzetben. ф Az alapszervezetek versenyét 1979-ben a felsőpatonyiak nyerték meg. Most ki vitte el a pálmát? i—: Lehet, hogy furcsa, de megintcsak ők bizonyultak a legjobbnak. Kis híján hétezer nyulat értékesítettek. S ez már nagy szó, hiszen Szlovákiában huszonynnyolc járás ennél kevesebb nyulat adott a Brankónakl Az előző évi második he• Ha jól emlékszem, az 1979. évi vetélkedő egyéni győztesének, a megyercsi Molnár Tibornak 480 vágóállat értékesítése biztosította az első helyet. Most is elég lett volna ilyen eredmény a győzelemhez? i—i A harmádik hely megszerzéséhez elég lett volna, de a győzelemhez már nem. A farkasdi (Vitany) Ivan František ugyanis 612 darab (!) pecsenyenyuiat értékesített 1980-ban. Zákovič Ján bošácai tenyésztő 586 eladott nyállal a második, Szűcs Zsigmond (Veiké ’ Kosihy) 470 nyállal a harmadik helyre került. A selicei Szák János négyszázötven, a sárkányi (Šarkan) Bitter Ferenc pedig négyszázharminc vágóállatot adott el. A győzteseknek, és mindazoknak, akik munkájukkal, eredményeikkel hatékonyan hozzájárultak a szerződéses nyúitenyésztés sikeresebbé tézőkben még gyorsabb ütemben kívánjuk fejleszteni a háztáji szerződéses állattartást. A nyúl-* tenyésztés terén szilárd elhatározásunk, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban legalább 500 ezerre növeljük a évi átlagban eladott vágónyulak számát. A Szlovákiai Kísállattenyésztők Szövegjége Központi Bizottságának és a felvásárlással megbízott Branko vállalatnak ezt a célkitűzését csak helyeselni lehet, hiszen összhangban van a társadalmi igényekkel és a fejlődés fő irányával. Rajtunk, tenyésztőkön — és a lehetőségeket egyelőre még csak latolgatókon — múlik, hogy teljesítjük-e ezt a komoly feladatot, s lesz-e végre nyúlhús is a húsboltokban?! Mert a Branko ígéri, hogy a tavalyi negyven tonnától lényegesen többet szállít majd a hazai piacra, ha nő a felvásárlás és nem okoz gondot a külföldi partnerek igényeinek kielégítése. (dekl Szabó István gazdag tapasztalatokkal rendelkező nyúltenyésztő. fl is hozzájárult ahhoz, hogy a dunaszerdahelyi járás tavaly hetvenezer pecsenyenyulat tudott adni a nyitrai Branko vállalatnak.
