Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-14 / 11. szám
képek. f ■ J '1 ' aképek Primusz József nincstelen ősöktől származó, egykori szolgalegény istállójában négy gömbölyödő bikaborjú majszolja a szénát. A gazda három hízott üszőt értékesített tavaly, s ezek is lehetnek vagy négyszáz kb lósak. — Amikor meghirdették a szerződéses háztáji állattartást, azonnal munkához láttam — mondja a vendéglátóm. — Hetvenkilencben két bikát értékesítettem, s bizony nem fizettem rá. Hát most folytatom. Nyugdíjas vagyok, futja az időmből meg az erőmből is. A társadalomnak kell a hús, nekem meg jól jön az a néhány korona mellékes, tehát találkoznak az érdekek. A másik istállóban két tehén. A tőgyük csak úgy duzzad a tejtől, várják a fejést. A gazda szaval szerint télen harminc, nyáron negyven liter tejet adnak. A kismamák mind elviszik, egy csepp nem sok, amiyi sem veszik kárba. S amott, a sarokban, két üszőborjú ivóst szürcsöl az abrak után. Primusz József évente ' tizenöt tonna szénát gyűjt össze az árokpartok, a nagyüzemileg elhanyagolt területek növényzetének betakarításával. Közhasznú munkája társadalmi elismerést érdemeli Búkor József, Szímő (Zemné) Kitartást igénylő kedvtelés K&rülbelül egy évvel ezelőtt az autóbuszban felfigyeltem arra, hogy a vezető egy serdülőkorú fiúval a nutriatenyésztásröl beszélget. A gyerek lelkesedve mesélt a prémes állatok szokásairól igényeiről, gondozásának hogyanjáról. Megvallom őszintén, ez a beszélgetés keltette fel az érdeklődésemet h nutriatenyésztés iránt, s akkor határoztam el, hogy egyszer bemutatom Lukács Kálmán kamocsai kisállattenyésztő munkásságát. A ház asszonya, Lukács Magda fogadott. Kérésemre szívesen megmutatta az állományt. Szabványos, szakirodalom által javasolt, hatrészes, elletővei, betonozott kifutóval és vízmedencével ellátott nutriatelepet volt alkalmam megcsodálni. Az egymástól vaslemezzel elválasztott kifutókban nyolc nőstény, a szükséges apaállatok és sok-sok szép növendék volt. — Amikor megszületett a finnk, valamiféle — jövedelmet is hozó — otthoni elfoglaltságot kerestünk — emlékezett Lukács Magda. — Végül is a kisállattenyésztés mellett döntöttünk. Kezdetben nyulakkal foglalkoztunk, de később — talán tíz évvel ezelőtt — átváltottunk a nutriára. Az induláshoz szükséges tenyészállatokat Melóikból hoztuk, s amint látja, csinos kis farmot csináltunk azóta. Lukács Kálmán géplakatos, naponta utazik Érsekújvárba (Nové Zámky). A nutriákról így vélekedik: — A holiči Movis fejlesztési feladata sok embernek megmozgatta a fantáziáját. Sokan kérdezik, hogyan kell bánni a nutriával, érdemes e tartani stb. Tapasztalataim alapján csak azt tudom mondani, hogy aki a gyors meggazdagodás reményében érdeklődik a nutriatenyésztés iránt, az inkább ne is fogjon bele. Kitartásra, sok-sok munkára és tapasztalatra van szükség, hogy eredményt hozzon a tenyésztő fáradozása. Takarmány igénye a szarvasmarháéhoz hasonló. Sok zöldet — télen szénát — igényel szereti a szilázst, a takarmány- és sárgarépát, megköveteli az abrakot. A nutria kevésbé igényes a takarmányokra mint a nyúl, viszonyt igényesebb a tenyészmunkára. Egy ketrecben három vagy négy nőstényt tartok együtt, és két év alatt három ellást tudok biztosítani. Az alom hasonlóan népes, mint a nyúltenyésztésben, a fiókákat kéthónapos korban választom el, s általában 9—10 hónapos korban ölöm le. Előfordul, hogy a prém minősége megkívánja az egyéves korig való nevelést. A húst megfőzzük és a tyúkokkal megetetjük. Lukácsék tagjai a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége gútai (Kolárovo) alapszervezetének, Így a központi alapból kapnak némi takarmányt a nutriákra. Meg persze a nyulakra, a kacsákra és a két elismert A-tyúktenyészetre (fehér és sávozott plimnt) is. A zöldet meg a szénát a Vág folyó partján bérelt kaszálóról nyerik, és persze a kerti és a konyhai hulladékot is hasznosítják. A törzskönyvezett tyúkállomány is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A két А-tenyészet tavaly 1190 keltetési tojást produkált, s most megint jól termel. Ottjártamkor Lukácsék száznegyven tojást készítettek elő a kisállattenyésztők megyercsi (Calovec) szervezetének keltetője számára. Plavec, P., Gúta (Kolárovo) Hol lehet tenyésznyulat vermi? A háztáji szerződéses nyúltenyésztés iránti érdeklődés egyre nagyobb méreteket ölt és a felvásárlásban még olykor tapasztalható hiányosságok ellenére is szép eredmények születnek. Tenyésztői körökben gyakran elhangzik a kérdés, hol lehet hústermelésre alkalmas fajtákból tenyészállatokat szerezni? A minap Karol Vrba agrármérnökkel, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával, a nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat Igazgatójával beszélgettem. Természetesen olvasóink sokat hangoztatott kérdéseit Is feltettem neki. Így válaszolt: „Tudjuk, hogy partnereinknek, főleg a kezdő tenyésztőknek sok gondot okoz a szaporításra alkalmas tenyészállatok beszerzése, s ezért talán vontatottabb a háztáji nyúltartás fejlődése, mint ahogy azt szeretnénk. A külföldi tapasztalatokra és a hazai igényekre alapozva, megkezdtük egy szaporító nyúltelep kiépítését. A tervek szerint 1983-ban kell elkészülnie, tehát a tervidőszak ntolsó éveiben már bizonyos mértékben kielégíthetjük a háztáji nyúltenyésztők tenyészállat-igényeit. Addig viszont az zal igyekszünk segítségére len ni a kezdőknek, hogy néhány tapasztalt tenyésztőt megbíztunk a háztáji szaporítással, akiktől az érdeklődök közvetlenül megrendelhetik a tenyész állatokat.“ Eddig a válasz, most pedig következzék azoknak a tenyésztőknek a jegyzéke, akiktől be szerezhető a kívánt tenyész anyag. Kezdjük a francia ezüst fajtát kínálókkal: Báčik Ján, 018 21 Dolný Lieskov 201 Cerveňan Ján, 913 21 Trenčianská Túrná Knézl František, Ivanovice 16, 913 05 Melčice Križko Martin, Ilanovo 136, 03101 Lipt. Mikuláš A tenyésztői siker egyik legfontosabb alapfeltétele, a helyes fajtamegválasztás. Fotó: dek Nagy Péter, Veiké Bierovce 88, 91311 Trenč. Stankovce Sípos János, 946 55 Pribeta 462 Slobodník Pavol, 94143 Dolný Óhaj 285 Vajda Milan, 962 63 Pliešovce 340 Bécsi fehéret kínál: Svinár Juraj, 072 03 Rákovec nad Ondavou 54 Krčmárik Jaroslav. 018 21 Dolný Lieskov 302 Holdoš Ján, Jilemnického 6, 034 01 Ružomberok Bécsi kéket szaporít: Darázs László, 925 82 Tešedíkovo Gábris Lad., V. Bierovce 104, 913 11 Trenč. Stankovce Sinko Fridrich, Nebojsa 42, 928 31 Gáü István Pavel, 962 02 VíglaS. (Folytatjuk] Hegyétén fKútniky) négy évvel ezelőtt alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete. Fekete János személyében felvásárlója ts akadt a szervezetnek, mégis rengeteg bosszúsággal járt a megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítése. A szállítás rendszertelen volt, utólag minőségi kifogások merültek fel, és az aratáskor átvett áruért csak szüretkor fizettek. Sokan megjósolták, nem lesz hosszú életű az alapszervezet. Ügy tűnik, hogy azoknak lesz Igazuk, akik kitartottak. A szervezetnek ma százhúsz tagja van, s az évzáró taggyűlésen évente legalább húsz tagfelvételi kérelem sorsáról kell dönteniük. Hetvennyolc óta Vörös Ilona látja el a felvásárlással kapcsolatos tennivalókat. Többen vallják, hogy jó részt az 6 érdeme a tapasztalt fellendít lés. Vörös Sándorné szerényen elhárítja a dicséretet: — Nem biztos, hogy nőnek való munka, amire vállalkoztam, de igyekeztem jól csinálni. Tudom, az emberek örülnek, hogy megszabadultak az értékesítési meg a beszerzési gondoktól — mert a vetőmag és a fólia beszerzése, elosztása is az én feladatom —, de túlzás, hogy csupán az én érdemem . ,r Ha nem lenne szervezet, mindenre gondoló vezetőség ... ugye érti? Egyébként is: nem egyedül csinálom, de a lányom segítségével. — Ha jól emlékszem, hetvenhétben körülbelül hetvenezer korona értékű zöldséget értékesítettek a szervezet tagjai. Tavaly milyen eredményt értek el? — Lehet, hogy el sem hiszi: másfél millió koronát kaptunk a termékeinkért. A dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) Agrofrigomak több mint egy millió korona értékben szállítottunk zöldséget és gyümölcsöt. Nagyon jó és megértő partnernak bizonyult, továbbra is erre a kapcsolatra alapozunk. A szövetség központi bizottsága kereskedelmi vállalatának, a Kertészeti Szolgáltatásoknak némi zöldséget, továbbá fekete bodzát és fekete hibridszőlöt szállítottunk. Képzelje — a Vörös Ilona: Tavaly másfél millió korona forgalmat csináltunk. Igaz, hogy ebben benne van a fekete bodza Is, de ha egyszer szüksége van rá a népgazdaságnak, mi felvásároljuk. (A szerző felvétele) környéken senki nem akarta felvásárolni a bodzát. Mi elvállaltunk, és közel százötvenezer korona forgalmat csináltunk belőle. Tudja, milyen sürgés-forgás volt itt a nyáron? A környező községekből is sokan hoznak árut, amikor nálunk éppen szünetel a felvásárlás. A fekete bodzát pedig a járás minden szegletéből ide hordták. Nem néztük, hogy ki tag, ki nem az, mindent átvettünk. Szüksége van a társadalomnaka háztájiban megtermelt javakra, a fáradságos munkával gyűjtött erdei gyümölcsökre stb. — Szinte minden körzetben kialakul előbb-utóbb egyféle termelési szakosodás. Itt mivel foglalkoznak legszívesebben a kertészkedők? — Nagy sláger a korai karfiol, a csomózott sárgarépa, de sokan termelnek salátát, karalábét, konzervuborkát és cukorborsót is. Ojabban már ribiszkét és köszmétét, sőt csemegeszőlőt is kínálnak, persze csak kis tételben. Most a Kertészeti Szolgáltatások és az Agrofrigor kérésére több konzervuborkát és cseresznyepaprikát fogunk szállítani, és bár két éve nagyon ráfizettünk, partnereink kérésére fokhagymát is fogunk termelni. Már búcsúznék, amikor megérkezik a férj, Vörös Sándor. A Géléi (Holice) Gép- és Traktorállomás példás dolgozója; immár harmadik évg Szlovákia legnagyobb teljesítményű növényvédelmi traktorosa. De a háztájit sem hanyagolja el. Három fiával és Erzsi lányával közösen gazdálkodik a nem túl nagy konyhakertben. Tavaly karfiolt, paradicsomot, csemegepaprikát termeltek, s együtt nagyfából huszonötezer korona bevételre tettek szert. Az idén — hideghajtatással — salátát és retket termelnek, majd csemegepaprikával telepítik be a megüresedő fóliasátrakat. S amikor csak tehetik, valamenynyien segítenek Ilonka néninek a felvásárlásban. Hetente kétszer van átvétel, olyankor bizony legalább háromszáz láda zöldséget vagy gyümölcsöt kell megfogni, odábbtennl, az udvar szegletében elrendezni, majd egyenként feladogatni a tehergépkocsira. S ez bizony már nem nőnek való munka. KÄDEK GABOR Derítés - tejjel és tojással A legelterjedtebben alkalmazott csersav-zselatinos derítésen kívül több olyan derítési eljárás is ismeretes, amellyel a kezelést kiegészíthetjük vagy további lehetőséget nyújt ahhoz, hogy még szebb és tetszetősebb legyen a kezelésre szoruló bor. A tejes derítés a bort fényessé, tükrössé nem teszi, általában a törött színű fehér borok színének javítására vagy a kellemetlen mellékizű és szagú (olaj-, petróíenmízű stb.) borok kezelésére alkalmazzuk. A derítésre csak triss, lefölözött tej alkalmas. Száz liter borra — a zavarosság mértékének megfelelően — 0,5—2 liter tej számítható. A derítési folyamat: elkeverés, csűrödés, hordóbakeverés, felöltés, lezárás .A derített bort 10—14 nap' múlva lefejtjük az üledékről, a 3 kiürült hordót pedig 2 százalékos szódaoldattal kiforázzuk, majd forró és hideg vízzel alaposan kimossuk. Tojásfehérjés derítés. A fehérje a borban csersavval oldhatatlan csapadékot alkot. A tojásfehérje a vörös borok színkímélő derítő szere. Fehér borok derítésére is használható, ha előbb a borba csersavat keverünk (1 tojásra 2—3 gramm csersavat számítsunk). Derítésre csak hibátlan, friss tyúktojás használható. A bor zavarossága szerint, 100 literenként 1—3 tojást számítunk. A tojást feltörjük, a tojásfehérjét — a két fél tojáshéj között öntögetve — a sárgájától gondosan elkülönítjük (a sárgája derítésre nem használható). Az összegyűjtött fehérjét 5—8 liter borban alaposan elkeverjük, csűröljük, majd a hordóbatöltés, elkeverés, feltöltés és lezárás következik. Két hét múlva pedig a derítés után szokásos fejtésre kell sort keríteni. (máj Midi ílM iúSm Hogyan adagolom a vegyszereket? Örömmel olvastam, hogy lapunk közkedvelt rovata, a Kertészet és Kisállattenyésztés — a háztáji gazdálkodás eredményesebbé tételét szorgalmazva ‘— a jövőben több helyet kíván adni a kertészkedők és állattartók gyakorlati tapasztalatait népszerűsítő írásoknak. Rajtunk, kistermelőkön múlik, teljesíti-e küldetését, hozzájárul-e valójában mindennapi munkánk javításához ez az elképzelés. A jé tapasztalatokat népszerísűtő, esetleg problémát felvető cikkeket ugyanis nekünk, kertészkelőknek és háztáji állattartóknak kell papírra vetnünk! De térjünk inkább a lényegre. A lap december 20-i számában megjelent „Mi nem tudnánk ilyesmit gyártani?“ című írás szerzőjéhez hasonlóan, magam is sokat töprengtem és kísérleteztem, míg végül is megtaláltam a különféle vegyi készítmények szükséges adagjának kiméréséhez alkalmazható, szerintem legegyszerűbb házi segédeszközöket. A folyékony készítmények kiméréséhez a 10, és 20 ml-es változatban beszerezhető, műanyag injekciós fecskendőt választottam. A vegyszert a nagyobb tartályból sekély dobozba öntöm, abból a fecskendővel könnyen felszívathatom a szükséges menynyiséget. Használat után a dobozt és a fecskendőt is kiöblítem, az öblítővizet a permetléhez öptöm, így egy csepp vegyszer sem vész kárba. A fecskendő beszerzéhasznált műanyag fecssebb gondot, hiszen a se nem okozhat különökendőket eldobják. Ha megkérjük az egészségügyi nővért biztosan ad nekünk egyet. A por alakú készítifiémények kiméréséhez levélmérleget vettem (a papírboltban 35 koronáért árusítják). Ezen — egy kar elmozdítása után — 100 grammot vagy 25 dekagrammot lehet mérni. A levélmérleg serpenyője ugyan lapos, de ezen kis doboz vagy műanyagpohár használatával könnyen segíthetünk. Szóval én Így csinálom. Lehet, hogy mások jobb módszert találtak? Hagyó István, Nemesőcsa (Zem. Olča)