Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-14 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 14» Példás sportszervezet A nagytúri (Veiké Túrovce) Družstevník a „Példás Sportszervezet“ kitüntetés viselője. Ezt az elismerést tavaly érdemelték ki a helyi sportolók. Kollár Dušan, a hnb fiatal elnöke — a sportszervezet politika-nevelő bizottságának vezetője — beszélgetésünk alkalmával elmondotta, hogy a sportszervezet évek óta a Nemzeti Front legaktívabb tömegszervezete. A sportolók sokat tettek annak érdekében, hogy az utolsó két választási időszak programtervezetét határidőn belül teljesítette a nemzeti bizottság. Tavaly decemberben — fél évvel a határidőn belül t— átadták rendeltetésének az öltözőt és a szurkolók kényelmét szolgáló fedett lelátót. A sportszervezet agilis tagjai vállalásaikat százötven százalékra teljesítették, s közel háromezer órát dolgoztak le társadalmi munkában a sportléte-A CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére a sportolók háromezer óra ledolgozását vállalták társadalmi munkában. Szedlácsek János elnök, Antus Mihály titkár, Varga László edző és a többi agilis vezetőségi tag nagymértékben hozzájárult .ahhoz, hogy az aránylag kis falu labdarúgói a kerületi bajnokság I. В osztályában szereplenek, s olyan neves csapatok társaságában küzdenek a bajnoki pontokért, mint Marcellháza (Marcelová), Köbölkút (Gbelce), Gúta (Kolárovo), Perbete (Pribeta) stb. Az őszi bajnoki Idényt az újoncnak számító nagytúriak a táblázat 5. helyén zárták. Varga László edző a téli alapozásnál — az alapozást Turčianske Teplicén végezték — elsősorban az erőnlét javítását helyezte előtérbe, mivel együttese a tavaszi idényt dobogós helyezéssel szeretné zárni. A nagytúri labdarúgócsapat sltmény építésénél. Legszorgalmasabb a három legjobb labdarúgód— Tóth László, Antal Ferenc, Antal László — és a már nyugdíjas Záhorec József és Szarka Sándor volt: Mintái István munkacsoportja pedig hosszabbított műszakban és szabad szombatokon is dolgozott. 1 ' A falu legszebb helyén a parkban épült fel a sportlétesítmény. A játéktér helyét felszántották, s koratavasszal füvesítik. A pálya körül futópályát létesítettek, s nem feledkeztek meg a röplabdázókról sem. — ni* A sportszervezetnek saját autóbusza van, s a palásti (Plášt’ovce) Béke Efsz támogatására is mindig számíthatnak a nagytúri sportolók. Nagytúron a labdarúgáson kívül a kulturisztika, a turisztika, a röplabda és az asztalitenisz is népszerű. A CSKP KB 15. plénumán hozott határozatokkal összhangban olyan feltételeket teremtettek, amelyek lehetővé teszik a rendszeres testedzést. A nemzeti bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a faluban minden fiatal jól érezze magát. BELÄNYI JÄNOS Állandó készültségben Közeledik az idei év legnagyobb eseménye, pártunk XVI. kongresszusa. Ugyancsak az Idén ünnepeljük a CSKP megalakulásának 60. évfordulóját. Ezek a jelentős események arra ösztönzik az állami és társadalmi szerveket, hogy értékeljék, milyen mértékben járultak hozzá a párt politikai irányvonalának megvalósításához. A Csehszlovák Polgári Védelem képviselői is elkészítették a harmincéves tevékenység mérlegét. A polgári védelem hazánk védelmének szükségszerű, pótolhatatlan részét képezi. Lényegét, célkitűzéseit tekintve csak a szocialista országokban teljesíti nevében foglalt küldetését, szolgálja a dolgozó tömegek érdekeit, s csak ezekben az országokban valóban népi jellegű. Azok az intézkedések, amelyeket a polgári védelem tisztségviselői foganatosítanak és megvalósítanak, elsősorban a lakosság és a gazdasági értékek védelmét szolgálják. A tevékenység középpontjában tehát a népgazdaság és a lakosság védelme, az esetleges veszteségek minimumra való csökkentése áll. A polgári védelem csoportjai nagy szolgálatot tesznek az árvizek, a tűzvészek, a robbanások, a közlekedési balesetek és a járványok esetében is. Hazánkban a polgári védelem küldetése tehát mélyen humánus jellegű. Békében számos olyan fontos feladatot teljesít, ami a lakosság és a népgazdaság érdekeit védi az elemi csapások és az üzemi balesetek következményeitől. A ‘polgári védelem legfőbb feladatai közé tartozik — ellenséges támadás esetén — a lakosság figyelmeztetése és evakuálása. Hogy a polgári védelem feladatait, célkitűzéseit teljesíteni tudja, fel kell készülnie a mentési munkálatokra is. Ehhez azonban szükségszerű az, hogy minél több állampolgár bekapcsolódjon a polgári védelem által szervezett tevékenységbe. A felkészülés szorosan kapcsolódik a gazdasági feladatok teljesítéséhez is. A polgári védelem egységei gyakorlataik alkalmával például a gáz- és vízvezetékek kicseréléséhez, az útjavításhoz, a magasfeszültségű villamosvezetékek kijavításához stb. is hozzájárulnak. A polgári védelemnek a lakosságot fel kell készítenie a hagyományos, illetve a nukleáris háború következményeire. A szervezési előkészületek, a különböző intézkedések, az egészségügyi és biztonsági ismeretek elsajátítása ezért minden állampolgár személyes ügye. t-nt—* ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ v *> ❖ ♦5» ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ V * ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> Nemzetiségi kultúránk Jelentős részét képezi a műkedvelő táncmozgalom. Azért hangsúlyozzuk műkedvelő mivoltát, mert lényegében м hivatásos együtteseink nincsenek — ez jelenti az alsó és a felső szintet. A műkedvelő táncmozgalom foglalja magába tehát a kiindulást, egyben a kicsúcsosodást is. Ezért Elárul rá a nemzetiségi néptáncmozgalom fokozott feladata. Az élvonalba tartozó táncegyütteseinknek többet kell vállalniuk, mint általában az a műkedvelő együttesektől elvárt. Az általuk művelt művészeti területen ők nemcsak kiegészítő szereppel, feladatfal bírnak, hanem teljes egészében ők e kulturális terület terhének hordozói, tartalmának és színvonalának a meghatározói is. Szlovák, ukrán, cseh vonatkozásban e feladat teljesítése megoszlik a hivatásos és a műkedvelő együttesek között. Ezért ott a műkedvelő együttesek kevésbé feszített légkörben dolgoznak, alkotnak, mint a mieink. A nemzetiség által lakott területeken is léteznek kiválóan termelő üzemek, gyárak, bányák, működnek állami kulutrális intézmények, és ha valahol az országban igen, akkor ezeken a területeken vannak gazdag mezőgazdasági üzemek is. Ez így igaz, a nemzetiségi kultúránkat művelő csoportjaink munkafeltételeit biztosító körülmények — a nemzeti együtteseké nél — viszont lényegesen mostohábbak. Pedig a lehetőségek és a jogok számunkra is adottakl Miért nem élünk velük, teljes terjedelmükben? Ezt elsősorban önmagunktól, a földművesszövetkezetek elnökeitől, az üzemek és gyárak igazgatóitól, a kulturális intézmények vezetőitől és az értéket kitermelő embertől kell megkérdezni. És ha majd tudunk a feltett kérdésre válaszolni, akkor természetes lesz az olyan példa, amivel a Komáromi (Komárno) Szakszervezetek Háza Hajós Táncegyüttese, a Dunaszerdaheiyi (Dunajská Streda) Járási Művelődési Központ Csallóközi Dal- és Táncegyüttese, a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Városi Művelődési Központi Bodrogközi Népi Együttese, a Nagyidai (Veľká Ida) Magtermesztő Állami Gazdaság és Művelődési Ház Ilosvai Táncegyüttese esetében találkozunk. Ezek az együttesek országos viszonylatban is elfogadott jó körülmények között dolgoznak. Az élvonalba tartozó tánc- és népi együtteseik — ide számítva a CSEMADOK KB Szőttes Népművészeti Csoportját, és az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttest — évente mintegy kétszázötven-háromszáz előadást tartanak, tudatosítva azt a tényt, hogy nemzetiségi kultúránk nem rendelkezik hivatásos táncegyüttessel. így mű kedvelő táncegyütteseink tájoló előadásait jelentős eredményként kell elismernünk. Az ő közvetítésükkel évente körülbelül százezer emberhez Jut el a kultúra ezen ágazata. Tavaly huszonötödször rendeztük meg a Zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztivált, s a Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély is a folklór zarándoklóhelyéül a hagyományok ápolásának, egymás megismerésének, megszerelésének és az öszszetartás jelképének a színnehelyévé vált. Azzá váltak a hasonló hagyománnyal rendelkező járási szintű CSEMADOK napok, dal- és táncünnepélyek és népművészeti fesztiválok is. Tavaly tizenhét járási rendezvény volt, ahol 4670 szereplő táncos, énekes, zenés* >—4 lépett a közönség elé. A tájoló együttesek hézagpótló szerepe, valamint a művészi színvonal értékének; emelése szülte azt az elképzelést, hogy minden Járásban legyen legaláb egy olyan tánc- és népi együttes, amely művészeti tevékenységével, műsorösszeállításával, szervezeti- szervezési felépítésével példát mutat a járás többi népi együttesének. Ma már ez az elképzelés a megvalósítás felé közeledik. Ilyen együttesek a következő járásokban találhatók: A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, a Csalló Népi Együttes a dunaszerdaheiyi, a Hajós Táncegyüttes a komáromi, az Üj Hajtás Tácnegyüttes a galántai, a Garammenti Népi Együttes a lévai (Levice), a Palóc Táncegyüttes a losonci (Lučenec), a Gömöri Népi Együttes a rimaszombati (Rimavská Sobota), a Bodva, a Rozmaring és az Ilosvai Táncegyüttes, a Kassa-vidéke (Košice-vidiek), a Bodrogközi Népi Együttes pedig a terebesi (Trebišov) járásban működik. Az igazsághoz az Is hozzátartozik, hogy az utóbbi években több ismert együttesünk szervezési, anyagi vagy egyéb okok miatt elhallgató*, illetve hatásában jelentősen visszaesett. Gondolunk itt főleg a Kis-Duna, a Hajnal, a Búzavirág, a Napsugár, a Nógrád, a Cellulózár és az Üj Nemzedékek táncegyüttesekre. Nagyon jó lenne, ha a felsorolt együtteseknél, az illetékes fenntartó szervek, az adott járási politikai és államigazgatási vezetőivel megtalálnák a módját az együttesek működését gátló hiányosságok felszámolásának, és a felsorolt együttesek is visszatérnének kulturális életünk folyamatába. Az előbb említett élvonalba tartozó együtteseken kívül további 100—120 tánc- és folklórcsoport fejt ki kisebb műsorral és feladatkörrel tevékenységet. Ezek a csoportok csaik részműsorok biztosítására alkalmasak. Általában évente 5—10 alkalommal helyi, körzeti és járási méretű rendezvények műsorában lépnek közönség elé. Lényegében ők jelentik a mozgalom tömegbázisát. Küldetésüknél elsődleges a tagság — a táncosok, az énekesek — kultúra utáni vágyának a felkeltése, és csak másodlagos a nyilvánosság előtti szereplés. Persze ez szorosan összefügg. E kategóriába tartozik a folklórcsoportok nagy százaléka is. Ezek gyors elszaporodását a „Tavaszi szél vizet áraszt...“ országos népdal és hagyományverseny kedvezően befolyásolta. A munka, amit a csoportok kifejtenek egyszerűen pótolhatatlan. Száz és száz népdal és népballada, a népszokások sokasága és az ehhez kapcsolódó tárgyi hagyománykultúra köszönheti ennek a mozgalomnak az újralétezését. Ezek a folklórcsoportok voltak hagyományaink legszorgalmasabb feltárói, továbbéltétől, és elsődleges színpadra ' állító!. Örömmel jegyezzük meg, hogy itt e munkatevékenységnél komoly mecénást — támogatói feladatokat vállaltak magukra a földművesszövetkezetek: anyagilag és erkölcsileg támogatták és támogatják a folklórcsoportokat, az éneklőcsoportokat. A gondokat megosztva, az elért eredményből is szívesen vállalták és vállalják a reájuk eső részt. Az utóbbi évtizedben Jelentősen megerősödött. a gyermek-tánccsoportok tevékenysége. Munkájukkal helyet szorítanak maguknak a CSEMADOK országos népművészeti fesztiválján — Zselizen is. Ök nemcsak hirdetői, de kutatói és feltárói is a népi haladó hagyományok gyermekeket érintő részének: dalok, táncok, játékok, szokások, váltak újból ismertté munkájuk eredményeként. Határozottan Javulás állt be a fel* nőtt-táncegyüttesek műsorpolitikájában is. Ma már csoportjaink műsoré* nak az alapját 80—90 százalékban hazai népi hagyományok,tehát a saját életünket tükröző néptánc, népdal és népzene, az év jeles napjaihoz és a munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokásanyag és viselet képezi. A feldől* gozások is főleg hazai alkotók mű* vei. Az élcsoporthoz tartozó táncegyüttesek, folklórcsoportdk, és gyermekcsoportok elsődleges feladatuknak tekintik a saját falujuk, illetve környékük haladó népi hagyományainak a feltárását, feldolgozását és szín* padra vitelét. Ezen a területen különösen nagy jelentőséggel bír a Szőttes példamutatása, valamint az országos népművészeti fesztivál keretében sorra ikerülő versenyek. Örömmel konstatáljuk, hogy a mozgalom élvonalába tartozó együtteseink és gyermekcsoportjaink szorosan kapcsolódnak szocialista kultúránkhoz. Együtteseink nemzetiségi kultúránkat képviselik a Strážnicei és a Východná: Országos Népművészeti Fesztiválokon, az Uikrán Nemzeti Fesztiválon Svidníkben és a Lengyel Népművészeti Fesztiválon Český Tešinben. Tavaly öt táncegyüttesünk nyerte el az országos C-kategóriás minősítést, ami lehetőséget biztosít a továbblépésre. A gortvai (Gortva) Barkóca és az ekeli (Okoltčná na Ostrove) Tátika gyermek-tánccsoportok résztvevői voltak a szlovákiai versenynek, ahol az erős mezőnyben mindkét csoport helytállt, s a Barkóca elnyerte a verseny egyik nagydíját, ♦♦♦ Továbbra Is fontos feladatnak tartjuk, helyi és járási viszonylatban az állami- és pártévfordulók ünnepségein való fellépést. Szorgalmasan folytat* juk a haladó hagyományok kutatását, feldolgozását, és műsorra tűzését Szorgalmasan készülünk a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválra, és a Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyre. Műsorát úgy szerkesztjük, hogy az méltóképpen tükrözze pártunk megalapításának 60. évfordulóját. Táncegyütteseink részéről pedig folytatjuk a tájoló vendégszereplések szervezését, tudatosítva, hogy ez olyan feladat, amelyet helyettünk senki sem végez el és nem is végezhet. Táncos kedvű nép vagyunk .,. Csak a folyamatos munka biztosíthatja a táncmozgalom jelentőségének növekedését, a szocialista kultúrán belül betöltőt szerepkörének bővülését. TAKÄCS ANDRÄ3 Néptáncmozgalmunk két legrangosabb fórumát a Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély és a Zselizi Országos Népművészeti Fesztivál jelenti
