Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-07 / 10. szám

"fcozik. A legeredményesebb lyúltenyésztők: Horvát Ferenc, Irdélyi Béla, Menyhárt János, aragó Szilveszter és Győri Ra­jáéi. Az eredményeket a szer­vezet évzáró gyűlésén Jóleső érzéssel nyugtázta a tagság s több, a helyi kisállattenyész- I tők munkájának színvonalát magasabbra emelni szándékozó határozatot hozott. Mégpedig: ' A helyi szervezet nyűltenyész téssal foglalkozó vezetőségi tagjai kötelesek az érdeklődők számára saját tenyésztésű, to­­vábbtartásra alkalmas fajta tiszta tenyészállatokat nevelni, i A tagok közül többen szive ■ sen foglalkoznának baromfi­­tenyésztéssel, amelyhez a to vábbszaporitásra alkalmas törzs-I állomány beszerzéséről szintén- határozott a taggyűlés. Szak­­: előadások meghallgatásával s i az Éltető Föld kiállítás meg­tekintésével szintén a tenyész­- tői munka színvonalasabbá té- I telét szorgalmazzák. A szép és ; hasznos kedvtelés folytatásáról ■ fiatal tenyésztők bevonásával I gondoskodnak. Győri Irén Az ifjúsággal való együttmű­ködés szép példájának tanúi le­hetünk, ha о Szlovákiai Kts­­állattenyésztök Szövetsége ér­sekújvári (Nové Zámky) szer­vezetének munkáját vizsgáljuk. A disz- és haszongalamb-te­­nyésztéssel foglalkozók között sok a fiatal, s ez teszi indo­kolttá, hogy legutóbb a járási pionírotthon adott helyet a ga­lambkiállításnak csakúgy, mint az elmúlt év őszén megrende­zett díszmadár-bemutatónak, umely egyébként oly nagy ha­tást gyakorolt a pionírokra, hogy huszonegy új taggal gya­rapodott a szervezet i— írja Hofer Lajos. A felvételen dr. Psenák Károly lengyel hiúz és id. Mázán Mihály sárga king galambjai láthatók. Mind a két kollekcit díjnyertes volt. ■цуцууууууууууууу^*!*^ V4r .' ШШ ÉS*’“«*« i Holly Máriát, a Hegyétei (Kút­­niky) Helyi Nemzeti Bizottság elnökét —. hogyan értékeli a település kertészkedöinek és kisállattenyésztőinek múlt évi aktivitását, s elégedett-e a szer­ződéses háztáji állattartás fej­lesztésében elért eredmények­kel? íme a válasz: —i A közigazgatásilag hoz­zánk tartozó Pődafán (Povoda) gazdag hagyománya van a kis­állattenyésztésnek. A nyolcvan főt számláló alapszervezet tag­jai sok galambot és díszmada­rat tartanak, jeleskednek a nyúltenyésztésben és a kinoló­­gia iránt érdeklődők tábora is aránylag népes. Olyannyira, hogy tavaly már jól sikerült agrárversenyt Is rendeztek. A kertészkedők mozgalma újabb keletű, viszont gyorsab­ban fejlődik. Már több mint száz tagja van, s évente leg­kevesebb húsz új jelentkező tagfelvételi kérelmét hagyják jóvá. A fokozott érdeklődés nem véletlen, a szervezet való­ban szép eredményeket ér el a szerződéses árutermelésben. Az értékesítés tulajdonképpen megoldott kérdés, s ez bizal­mat kelt a kertészkedés iránt vonzódókban. Sokan a környe­ző községekből hordják ide a megtermelt árut, mert náluk rosszul vagy sehogy sincsen megszervezve a felvásárlás. Ami pedig a szerződéses ház­táji állattartást illeti, tulajdon­képpen elégedettek lehetünk az elért eredménnyel. A legfris­sebb felmérések szerint ez a nagyjából ezerhatszáz főt szám­áló település a múlt évben öbb mint 350 ezer korona ér­­ékű növendék- és vágóállatot idott a népgazdaságnak. A íözség lakói mindig is foglal­koztak háztáji állattartással, csak az intenzitás változott at­tól függően, hogy az állam elnézte avagy serkentette is a háztáji gazdálkodás fejlődését. Most a szerződéses állattartás támogatásáról és úgymond terv­szerű fejlesztéséről hozott köz­ponti rendelkezés új lendületet adott a kezdeményezésnek. A faluban van még tizenöt tehén, néhányan bika-, illetve sertés­hizlalással is foglalkoznak, mé­gis inkább a malacnevelési le­hetőség nyerte meg az embere­ket ennek a tevékenységnek. Pillanatnyilag mintegy négy­százharminc sertést tartanak a háztájiban, ebből ötvenöt a ko­cák és az átmeneti kocák szá­ma. Hogy néhány nevet is em­lítsek: a malacnevelésben Orosz György, Gódány Péter, Bugár Magda és Sárkány Vince, а Ы- kahizlalásban Domonkos Pali bácsi, Lénárt Vince és Bíró Dá­niel jeleskedik. A baromfitenyésztés fejleszté­sében sajnálatos módon vissza­felé lépegetünk. Nagyjából két és félezer kaparóbaromfit és vlzíszárnyast tartanak a köz­ségben. Háztáji tojásból egy­általán nincsen kínálat — leg­alábbis a hivatalos felvásárlást végző Jednota Fogyasztási Szö­vetkezet irányában nincsen —, és a szerintem ugyancsak szé­les körű népszerűsítést kívánó, háztáji lúdhizlalási lehetőség sem talált olyan visszhangra, amilyenre — már csak a ter­meltető partnervállalat, a Nyu­gat-szlovákiai Baromfiüzem du­­naszerdahelyi üzemegységének közelsége miatt is — számítot­tunk. Persze, elképzelhető, hogy Idővel ezen a területen is előbbre lépünk. Igyekszünk ten­ni értei (dek) Mindén levélnek örülünk Szerkesztőségi postánkban egy idő óta megsokasodott a Ker­tészet és Kisállattenyésztés szakrovatnak — vagy ahogyan olvasóink példájára mi is ne­vezzük néha: szakmellékletnek ' címzett levelek száma. Ol­vasóink zöme azért fog tollat, hogy tudósítson bennünket egy­­egy fontos vagy legalábbis he­LEVELESLÁDA lyi viszonylatokban jelentősnek tartott, a kertészkedők vagy a kisállattenyésztők munkájával kapcsolatos eseményről. Mások elpanaszolják, hogy már me­gint akadozik a saláta — a karalábé, az uborka, a szilva — felvásárlása, hogy a bolto­sok nem hajlandók átvenni a háztájiban megtermelt tojást, hogy a kismalacokat már ré­gen elvitték, de a pénznek még se híre, se hamva. Van, aki mindössze azt szeretné tudni, mikor lesz kielégítő az adagolt csomagolású vegyszerkkel való ellátás, és meddig kell még várni a nálunk gyártott kerti kisgépek belföldi forgalmazá­sára? Akadnak levélíróink között olyanok is, akik csupán azért ragadnak tollat, hogy megírják — örömmel olvassák a lapot s a szakrovatot, de még na­gyobb lenne az örömük, ha na­gyobb terjedelemben, még több hasznos tudnivalót közölnénk. Aztán vannak, akik jó vagy rossz termelői tapasztalatukról is beszámolnak, mások okulá­sára. Egyre gyarapodik a tanácsot kérők száma. Pista bácsi kaj­szibarackost akar létesíteni, Ju­liska néni a tttsszögű cicáit szeretné megyógyitani, Péter nutriát, Pál meg tengerimala­cot szeretne tenyészteni, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá. Fogják a tollat és a pa­pírt, s megírják örömeiket, bá­natukat és a kérdéseiket. Köszönjük a leveleket és ,az előlegezett bizalmat, s akár­csak a múltban, ezután is igyekszünk — külső munkatár­saink, szaktanácsadóink révén — megválaszolni a feltett kér­déseket. • Többen kérdezték — szóban és írásban —, hogy tulajdon­képpen kik azok a szakembe­rek — hol dolgoznak, milyen képesítéssel és tapasztalatok­kal rendelkeznek —, akiknek ч tanácsait szinte hetente olvas­hatják a rovatban? Lehet, hogy túl szerények — talán igazság­talanok? — vagyunk, de nem vált szokásunkká, hogy külső munkatársainkat bemutassuk, népszerűsítsük. Hacsak nem egy jelentős életjnbileum kap­csán vagy állami kitüntetés odaítélése alkalmából. Általá­ban megelégedtünk azzal, hogy a sajtónap alkalmából méltat­juk és megköszönjük tudósí­tóink és munkatársaink érdem­dús, közérdekű ténykedését. Mulasztásunkat pótolandó úgy határoztunk, hogy kővetkező számainkban bemutatjuk azo­kat a szakembereket, akik kül­ső munkatársként — a legfon­tosabb időszerű tennivalók, a növényvédelmi és állategészség­ügyi tudnivalók, az új fajták és a haladó termelési módsze­rek népszerűsítésével, a feltett kérdések megválaszolásával — szorgalmazzák a szakrovat szín­vonalasabbá, a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés, illetve az állattartás eredményesebbé té­telét. A szerkesztőség v JV minap Veres Sándor mér­* * nőkkel, a Tőketerebesi (Trebišov) járási Nemzeti Bi­zottság alelnökével a háztáji termelés problémáiról beszél­gettem. Köntörfalazás nélkül megkérdeztem, miként véleke­dik a háztáji termelésről? Mi a háztáji termelés, puszta pénz­­szerzési lehetőség vagy inkább hasznos időtöltés?- Vétek lenne ennyire le­egyszerűsíteni a kérdést — til­takozott Veres elvtárs. — Já­rásunkban túl sok az ipar, a munkások zöme falun él, s bár a jövedelmük nem éppen kiug­ró, mégis sokan valóban kedv­telésből kertészkednek és tar­tanak állatokat. Persze vannak olyanok, akik jövedelemkiegé­szítési szándékkal kezdenek gazdálkodni. De lényeges ez? Társadalmunk igényli a háztá­jiban megtermelhető javakat. A felmérések szerint a járás kertészkedői tavaly körülbelül 40 millió korona értékű zöldsé­get és gyümölcsöt értékesítet­tek, az állattartók pedig elad­tak 222 vágómarhát, 153 hízott sertést, 2891 ludat, 347 ezer liter tejet, egymillió darab to­jást, 2112 pecsenyenyulat és 113 juhot. •— A háztáji állattartás Iránt mutatkozik nagyobb érdeklő­dés, — mondta Veres elvtárs. — Ennek megfelelően a gaz­dálkodók jövedelmének hatvan százaléka az állattartásból ered. Szükségünk van a háztájiban termelt javakra Persze, Ígéretesen fejlődik a háztáji kertészkedés is; sok kertészkedő valóban haladó módszerekkel termeli a zöldsé­get és a gyümölcsöt. Mondo­gatják, sok a százmillió koro­nái Számoljunk csak: ugyan mennyibe kerül a fólia, a váz, a vetőmag, a palánta, a vegy­szer vagy a takarmány, az ál­latszállás. És néha gyógyszer is kell, meg biztosítás. Hadd ne soroljam tovább. Ugye, már nem is olyan sok, ami marad? Ф Ha utánaszámolunk, egy elfogadható eredményeket fel­mutató kertészkedőnek, állat­tartónak havi átlagban össze­jön legalább ezer korona mel­lékjövedelem. — Körülbelül. De ez nem rendszeres jövedelem, inkább amolyan „gyorskamat“, kény­szertakarékosság. Egyszerre nagy kiadás és nagy bevétel. Jól jön az ilyen, ha valaki é­­pítkezik, autót vagy más tar­tós használati cikket tervez vásárolni. Sokan éppen ezért látnak munkához, s ha elérték a céljukat, felhagynak a gaz­dálkodással. Persze nem min­denki tudja abbahagyni... • A felmérések szerint a háztáji gazdálkodók legalább három órát töltenek el napon­ta a kertben, az állatok ellá­tásával. Ha ehhez hozzáadjuk a tényleges munkaidőt — eset­leg az ingázással eltöltött órá­kat, — aligha jut idejük mű­velődésre stb. Megér ez ezer koronát?- — kérdeztem. •— Már említettem: szüksé­günk van a háztájiban megter­melt javakra. Persze vannak ellentétek, hiszen nem biztos, hogy az egyén fejlődése szem­pontjából helyénvaló ez a meg­oldás. Viszont népszerűsítjük a szakmai oktatást, a szakköny­vek és a szaklapok rendszeres olvasását. Magam is rendsze­res olvasója és barátja vagyok a Szabad Földművesnek, és ter­mészetesen más politikai és szaklapoknak is. S amiről u­­gyancsak szólni kell: a komo­lyan gazdálkodók zöme idős. A fiatalok inkább csak hobbi­kerteket létesítenek, ami a ma­ga nemében, persze, szintén teljesíti küldetését. Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) nemrég új, a háztáji termelést segítő kellékeket for­galmazó szakboltot nyitottak. A bolt vezetője nem titkolta, hogy a legkeresettebb kellé­kek zöme hiánycikk. Pedig ta­lán még többen kezdenék terv­szerűen hasznosítani a kertet, és a gazdálkodók munkája is könnyebb lenne, ha a szakbol­tokban nem ,,nincs“-csel keres­kednének. y- Ma már a városi ember is kertészkedik, méhészkedik s ha teheti, nyulat is tart. A kerttelepek termése kielégíti a család szükségleteit, a friss le­vegőn, aktív pihenéssel eltöl­tött hétvége hozzájárul a mun­kaerő felújításához. Felada­tunk, hogy fellendítsük a ház­táji gazdálkodást és a kert­barát-mozgalmat. Járásunkban tavaly 48 hektár parlagföldet kaptak a kertészkedni óhajtók. Az idén újabb földterület át­adására kerül sor. Örömmel ál­lapítottuk meg, hdfey növekszik a szerződéses állattartás iránti érdeklődés. A háztájiban pil­­lenatnyilag 1413 szarvasmarhát tartanak, ebből a tehenek szár­ma 692, sertésből 15 ezer, juh­­ból 3500, baromfiból pedig öss­­szesen 300 ezer darab van a háztájiban. Malacnevelésre száz kocát tartanak a kistermelők, tehát ezen a területen is előbb­re léptünk. A tőketerebesi járásban tavaly 222 vágómarhát vásároltak fel a háztájiból. Az idén — szer­ződéses alapon — több mint bétsz&z borjút hizlalnak a háztáji gazdálkodók A beszélgetést kössönl* ILLÉS BERTALAN Fotó: -bor ф A Szlovákiai Kertészkedók é Szövetsége, valamint a Nőezö- t vétség csilizradványi (Čillzská t Radvaű) 'helyi szervezete ja- n nuártól előadássorozatot lndí- !i tott, amelyben Csiba Sándor fi agrármérnök ismertette a pa- t lántanevelóssel, a permetanya- t gok keverési arányával, az ütő- s hatással, a tápanyagutánpótlás- v sál és a vízgazdálkodással kap- t csolatos tudnivalókat — Írja / Takács Ferenc. — A zöldség- s termesztéssel csak most ismer- t kedő kertészkedők sokat tanul- \ „tak az elmondottakból, de nem é volt kevésbé hasznos a virág- t kötészetről és a szobanövények e gondozásáról halott sok-sok jó г tanács sem. t Щ Igazán eredményes mun- t kát végzett az elmúlt évben t a Szlovákiai Kisállattenyésztők I Szövetségének nádszegi (Trstl- f ce) helyi szervezete. A tagság g főleg nyúltenyésztéssel foglal-

Next

/
Thumbnails
Contents