Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 10. szám
"fcozik. A legeredményesebb lyúltenyésztők: Horvát Ferenc, Irdélyi Béla, Menyhárt János, aragó Szilveszter és Győri Rajáéi. Az eredményeket a szervezet évzáró gyűlésén Jóleső érzéssel nyugtázta a tagság s több, a helyi kisállattenyész- I tők munkájának színvonalát magasabbra emelni szándékozó határozatot hozott. Mégpedig: ' A helyi szervezet nyűltenyész téssal foglalkozó vezetőségi tagjai kötelesek az érdeklődők számára saját tenyésztésű, továbbtartásra alkalmas fajta tiszta tenyészállatokat nevelni, i A tagok közül többen szive ■ sen foglalkoznának baromfitenyésztéssel, amelyhez a to vábbszaporitásra alkalmas törzs-I állomány beszerzéséről szintén- határozott a taggyűlés. Szak: előadások meghallgatásával s i az Éltető Föld kiállítás megtekintésével szintén a tenyész- tői munka színvonalasabbá té- I telét szorgalmazzák. A szép és ; hasznos kedvtelés folytatásáról ■ fiatal tenyésztők bevonásával I gondoskodnak. Győri Irén Az ifjúsággal való együttműködés szép példájának tanúi lehetünk, ha о Szlovákiai Ktsállattenyésztök Szövetsége érsekújvári (Nové Zámky) szervezetének munkáját vizsgáljuk. A disz- és haszongalamb-tenyésztéssel foglalkozók között sok a fiatal, s ez teszi indokolttá, hogy legutóbb a járási pionírotthon adott helyet a galambkiállításnak csakúgy, mint az elmúlt év őszén megrendezett díszmadár-bemutatónak, umely egyébként oly nagy hatást gyakorolt a pionírokra, hogy huszonegy új taggal gyarapodott a szervezet i— írja Hofer Lajos. A felvételen dr. Psenák Károly lengyel hiúz és id. Mázán Mihály sárga king galambjai láthatók. Mind a két kollekcit díjnyertes volt. ■цуцууууууууууууу^*!*^ V4r .' ШШ ÉS*’“«*« i Holly Máriát, a Hegyétei (Kútniky) Helyi Nemzeti Bizottság elnökét —. hogyan értékeli a település kertészkedöinek és kisállattenyésztőinek múlt évi aktivitását, s elégedett-e a szerződéses háztáji állattartás fejlesztésében elért eredményekkel? íme a válasz: —i A közigazgatásilag hozzánk tartozó Pődafán (Povoda) gazdag hagyománya van a kisállattenyésztésnek. A nyolcvan főt számláló alapszervezet tagjai sok galambot és díszmadarat tartanak, jeleskednek a nyúltenyésztésben és a kinológia iránt érdeklődők tábora is aránylag népes. Olyannyira, hogy tavaly már jól sikerült agrárversenyt Is rendeztek. A kertészkedők mozgalma újabb keletű, viszont gyorsabban fejlődik. Már több mint száz tagja van, s évente legkevesebb húsz új jelentkező tagfelvételi kérelmét hagyják jóvá. A fokozott érdeklődés nem véletlen, a szervezet valóban szép eredményeket ér el a szerződéses árutermelésben. Az értékesítés tulajdonképpen megoldott kérdés, s ez bizalmat kelt a kertészkedés iránt vonzódókban. Sokan a környező községekből hordják ide a megtermelt árut, mert náluk rosszul vagy sehogy sincsen megszervezve a felvásárlás. Ami pedig a szerződéses háztáji állattartást illeti, tulajdonképpen elégedettek lehetünk az elért eredménnyel. A legfrissebb felmérések szerint ez a nagyjából ezerhatszáz főt számáló település a múlt évben öbb mint 350 ezer korona érékű növendék- és vágóállatot idott a népgazdaságnak. A íözség lakói mindig is foglalkoztak háztáji állattartással, csak az intenzitás változott attól függően, hogy az állam elnézte avagy serkentette is a háztáji gazdálkodás fejlődését. Most a szerződéses állattartás támogatásáról és úgymond tervszerű fejlesztéséről hozott központi rendelkezés új lendületet adott a kezdeményezésnek. A faluban van még tizenöt tehén, néhányan bika-, illetve sertéshizlalással is foglalkoznak, mégis inkább a malacnevelési lehetőség nyerte meg az embereket ennek a tevékenységnek. Pillanatnyilag mintegy négyszázharminc sertést tartanak a háztájiban, ebből ötvenöt a kocák és az átmeneti kocák száma. Hogy néhány nevet is említsek: a malacnevelésben Orosz György, Gódány Péter, Bugár Magda és Sárkány Vince, а Ы- kahizlalásban Domonkos Pali bácsi, Lénárt Vince és Bíró Dániel jeleskedik. A baromfitenyésztés fejlesztésében sajnálatos módon visszafelé lépegetünk. Nagyjából két és félezer kaparóbaromfit és vlzíszárnyast tartanak a községben. Háztáji tojásból egyáltalán nincsen kínálat — legalábbis a hivatalos felvásárlást végző Jednota Fogyasztási Szövetkezet irányában nincsen —, és a szerintem ugyancsak széles körű népszerűsítést kívánó, háztáji lúdhizlalási lehetőség sem talált olyan visszhangra, amilyenre — már csak a termeltető partnervállalat, a Nyugat-szlovákiai Baromfiüzem dunaszerdahelyi üzemegységének közelsége miatt is — számítottunk. Persze, elképzelhető, hogy Idővel ezen a területen is előbbre lépünk. Igyekszünk tenni értei (dek) Mindén levélnek örülünk Szerkesztőségi postánkban egy idő óta megsokasodott a Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovatnak — vagy ahogyan olvasóink példájára mi is nevezzük néha: szakmellékletnek ' címzett levelek száma. Olvasóink zöme azért fog tollat, hogy tudósítson bennünket egyegy fontos vagy legalábbis heLEVELESLÁDA lyi viszonylatokban jelentősnek tartott, a kertészkedők vagy a kisállattenyésztők munkájával kapcsolatos eseményről. Mások elpanaszolják, hogy már megint akadozik a saláta — a karalábé, az uborka, a szilva — felvásárlása, hogy a boltosok nem hajlandók átvenni a háztájiban megtermelt tojást, hogy a kismalacokat már régen elvitték, de a pénznek még se híre, se hamva. Van, aki mindössze azt szeretné tudni, mikor lesz kielégítő az adagolt csomagolású vegyszerkkel való ellátás, és meddig kell még várni a nálunk gyártott kerti kisgépek belföldi forgalmazására? Akadnak levélíróink között olyanok is, akik csupán azért ragadnak tollat, hogy megírják — örömmel olvassák a lapot s a szakrovatot, de még nagyobb lenne az örömük, ha nagyobb terjedelemben, még több hasznos tudnivalót közölnénk. Aztán vannak, akik jó vagy rossz termelői tapasztalatukról is beszámolnak, mások okulására. Egyre gyarapodik a tanácsot kérők száma. Pista bácsi kajszibarackost akar létesíteni, Juliska néni a tttsszögű cicáit szeretné megyógyitani, Péter nutriát, Pál meg tengerimalacot szeretne tenyészteni, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá. Fogják a tollat és a papírt, s megírják örömeiket, bánatukat és a kérdéseiket. Köszönjük a leveleket és ,az előlegezett bizalmat, s akárcsak a múltban, ezután is igyekszünk — külső munkatársaink, szaktanácsadóink révén — megválaszolni a feltett kérdéseket. • Többen kérdezték — szóban és írásban —, hogy tulajdonképpen kik azok a szakemberek — hol dolgoznak, milyen képesítéssel és tapasztalatokkal rendelkeznek —, akiknek ч tanácsait szinte hetente olvashatják a rovatban? Lehet, hogy túl szerények — talán igazságtalanok? — vagyunk, de nem vált szokásunkká, hogy külső munkatársainkat bemutassuk, népszerűsítsük. Hacsak nem egy jelentős életjnbileum kapcsán vagy állami kitüntetés odaítélése alkalmából. Általában megelégedtünk azzal, hogy a sajtónap alkalmából méltatjuk és megköszönjük tudósítóink és munkatársaink érdemdús, közérdekű ténykedését. Mulasztásunkat pótolandó úgy határoztunk, hogy kővetkező számainkban bemutatjuk azokat a szakembereket, akik külső munkatársként — a legfontosabb időszerű tennivalók, a növényvédelmi és állategészségügyi tudnivalók, az új fajták és a haladó termelési módszerek népszerűsítésével, a feltett kérdések megválaszolásával — szorgalmazzák a szakrovat színvonalasabbá, a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés, illetve az állattartás eredményesebbé tételét. A szerkesztőség v JV minap Veres Sándor mér* * nőkkel, a Tőketerebesi (Trebišov) járási Nemzeti Bizottság alelnökével a háztáji termelés problémáiról beszélgettem. Köntörfalazás nélkül megkérdeztem, miként vélekedik a háztáji termelésről? Mi a háztáji termelés, puszta pénzszerzési lehetőség vagy inkább hasznos időtöltés?- Vétek lenne ennyire leegyszerűsíteni a kérdést — tiltakozott Veres elvtárs. — Járásunkban túl sok az ipar, a munkások zöme falun él, s bár a jövedelmük nem éppen kiugró, mégis sokan valóban kedvtelésből kertészkednek és tartanak állatokat. Persze vannak olyanok, akik jövedelemkiegészítési szándékkal kezdenek gazdálkodni. De lényeges ez? Társadalmunk igényli a háztájiban megtermelhető javakat. A felmérések szerint a járás kertészkedői tavaly körülbelül 40 millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek, az állattartók pedig eladtak 222 vágómarhát, 153 hízott sertést, 2891 ludat, 347 ezer liter tejet, egymillió darab tojást, 2112 pecsenyenyulat és 113 juhot. •— A háztáji állattartás Iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés, — mondta Veres elvtárs. — Ennek megfelelően a gazdálkodók jövedelmének hatvan százaléka az állattartásból ered. Szükségünk van a háztájiban termelt javakra Persze, Ígéretesen fejlődik a háztáji kertészkedés is; sok kertészkedő valóban haladó módszerekkel termeli a zöldséget és a gyümölcsöt. Mondogatják, sok a százmillió koronái Számoljunk csak: ugyan mennyibe kerül a fólia, a váz, a vetőmag, a palánta, a vegyszer vagy a takarmány, az állatszállás. És néha gyógyszer is kell, meg biztosítás. Hadd ne soroljam tovább. Ugye, már nem is olyan sok, ami marad? Ф Ha utánaszámolunk, egy elfogadható eredményeket felmutató kertészkedőnek, állattartónak havi átlagban összejön legalább ezer korona mellékjövedelem. — Körülbelül. De ez nem rendszeres jövedelem, inkább amolyan „gyorskamat“, kényszertakarékosság. Egyszerre nagy kiadás és nagy bevétel. Jól jön az ilyen, ha valaki építkezik, autót vagy más tartós használati cikket tervez vásárolni. Sokan éppen ezért látnak munkához, s ha elérték a céljukat, felhagynak a gazdálkodással. Persze nem mindenki tudja abbahagyni... • A felmérések szerint a háztáji gazdálkodók legalább három órát töltenek el naponta a kertben, az állatok ellátásával. Ha ehhez hozzáadjuk a tényleges munkaidőt — esetleg az ingázással eltöltött órákat, — aligha jut idejük művelődésre stb. Megér ez ezer koronát?- — kérdeztem. •— Már említettem: szükségünk van a háztájiban megtermelt javakra. Persze vannak ellentétek, hiszen nem biztos, hogy az egyén fejlődése szempontjából helyénvaló ez a megoldás. Viszont népszerűsítjük a szakmai oktatást, a szakkönyvek és a szaklapok rendszeres olvasását. Magam is rendszeres olvasója és barátja vagyok a Szabad Földművesnek, és természetesen más politikai és szaklapoknak is. S amiről ugyancsak szólni kell: a komolyan gazdálkodók zöme idős. A fiatalok inkább csak hobbikerteket létesítenek, ami a maga nemében, persze, szintén teljesíti küldetését. Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) nemrég új, a háztáji termelést segítő kellékeket forgalmazó szakboltot nyitottak. A bolt vezetője nem titkolta, hogy a legkeresettebb kellékek zöme hiánycikk. Pedig talán még többen kezdenék tervszerűen hasznosítani a kertet, és a gazdálkodók munkája is könnyebb lenne, ha a szakboltokban nem ,,nincs“-csel kereskednének. y- Ma már a városi ember is kertészkedik, méhészkedik s ha teheti, nyulat is tart. A kerttelepek termése kielégíti a család szükségleteit, a friss levegőn, aktív pihenéssel eltöltött hétvége hozzájárul a munkaerő felújításához. Feladatunk, hogy fellendítsük a háztáji gazdálkodást és a kertbarát-mozgalmat. Járásunkban tavaly 48 hektár parlagföldet kaptak a kertészkedni óhajtók. Az idén újabb földterület átadására kerül sor. Örömmel állapítottuk meg, hdfey növekszik a szerződéses állattartás iránti érdeklődés. A háztájiban pillenatnyilag 1413 szarvasmarhát tartanak, ebből a tehenek szárma 692, sertésből 15 ezer, juhból 3500, baromfiból pedig össszesen 300 ezer darab van a háztájiban. Malacnevelésre száz kocát tartanak a kistermelők, tehát ezen a területen is előbbre léptünk. A tőketerebesi járásban tavaly 222 vágómarhát vásároltak fel a háztájiból. Az idén — szerződéses alapon — több mint bétsz&z borjút hizlalnak a háztáji gazdálkodók A beszélgetést kössönl* ILLÉS BERTALAN Fotó: -bor ф A Szlovákiai Kertészkedók é Szövetsége, valamint a Nőezö- t vétség csilizradványi (Čillzská t Radvaű) 'helyi szervezete ja- n nuártól előadássorozatot lndí- !i tott, amelyben Csiba Sándor fi agrármérnök ismertette a pa- t lántanevelóssel, a permetanya- t gok keverési arányával, az ütő- s hatással, a tápanyagutánpótlás- v sál és a vízgazdálkodással kap- t csolatos tudnivalókat — Írja / Takács Ferenc. — A zöldség- s termesztéssel csak most ismer- t kedő kertészkedők sokat tanul- \ „tak az elmondottakból, de nem é volt kevésbé hasznos a virág- t kötészetről és a szobanövények e gondozásáról halott sok-sok jó г tanács sem. t Щ Igazán eredményes mun- t kát végzett az elmúlt évben t a Szlovákiai Kisállattenyésztők I Szövetségének nádszegi (Trstl- f ce) helyi szervezete. A tagság g főleg nyúltenyésztéssel foglal-
