Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 10. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 7. Daróc és harsány Sz év eleje a tömegszervezetek életében is a számadások időszaka. A vezetőség beszámol az elért eredményekről, de felszínre kerülnek a hiányosságok is. Bátkán (Bátka) érkezésünk előtt néhány nappal tartották a sportszervezet tagsági gyűlését. Ahogy az alábbiakból kitűnik, az elért eredmények mellett, hiányosságok is előfordulnak, melyek eltávolítása az újonnan választott vezetőség elsőrendű feladata lesz. De bővebben és konkrétabban szóljon erről Boholy István, a sportszervezet elnöke. i— Bátka mezőgazdasági Jellegű község. A helyi állami gazdasága ml támogatónk, s sportszervezetünk is a gazdaság nevét viseli. Kapcsolatunk az állami gazdasággal gyümölcsöző, в ez a jelző mentes a formalizmustól. — Hogyan értékelné a község sportéletét? i Ahogy már említettem községünk mezőgazdasági jellegű. A sportélet szervezésében is ebből indulunk ki. A sportélet jellemzésekor mindenekelőtt a labdarúgók sikeres szereplését kell kiemelnem. Nem csupán azért, ment nálunk Is legnépszerűbb a labdarúgás — ez a sportág vonzza Adorján István, Demeter Dénes, Kovács Zoltán, Miko Miklós és Kocsis Tibor, örvendetes, hogy a falu lakossága is sokat tett a sportélet fellendítése érdekében. Felépült egy korszerű épület a sportpálya mellett, amelyben ötlözők, zuhanyozók és szociális helyiségek kaptak helyet. A pálya másik oldalán egy közel 200 férőhelyes lelátó épült, amely a bajnoki mérkőzéseken meg is telik. Sportolóink a mindennapi életben is bizonyítják képességeiket. Szocialista vállalásukat példásan teljesítették. Főleg a mezőgazdasági csúcsmunkéknál segítettek, de a hulladékvas gyűjtésében is példát mutattak. A legnagyobb sikerünknek tartom a Gömöri Hírlap-kupában 1979-ben elért 3. helyezést. A kupa idei XI. évfolyamában — csak úgy halkan megjegyezve — szintén dobogós helyezést szeretnénk elérni. — A sportoláshoz tehát adottak a feltételek. A labdarúgáson kívül hogyan jellemezné a többi sportágat? — A helyi általános iskolának korszerű tornaterme van. A feltételek a többi sportág szempontjából is adottak. Meglevő létesítményeink sajnos nincsenek kihasználva. Tavaly a legA bátkai sportszervezet labdarúgó-csapata legjobban a nézőket — s törvényszerűen a legnagyobb sikereket is ők érik el. A tavaszi rajtot a Járási bajnokság II. osztályában kezdjük, a táblázat nyolcadik helyéről. A csapatban ennél sokkal több van, a sikertelenség főleg erkölcsi-akarati tényezőkkel magyarázható. A tavaszi idényben jól szerepeltünk. Ä bajnoki mérkőzéseken kívül a barátságos erőfelméréseken sem szenvedett csapatvereséget. Ennek ellenére a bajnokság befejezésekor csak a második helyen végeztünk. Igaz, csak gólkülönbség döntött, de nem sikerült a felsőb osztályba való jutás. Több játékosunknak ez a kedvét szegte. — Mit tettek annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon? — A nyári hónapok talán segítettek feledtetni a kudarcot, s a kedélyek is lecsillapodtak. A politikai-nevelő munka is nagy hatással van labdarúgóinkra. Olyannyira sikerült a harci kedvet fokozni, hogy a labdarúgók Kocsis Béla edző és Ligárt Béla csapatvezetővel a második, esetleg a harmadik hely megszerzését tűzték ki célul. Azt is meg kell említenem, hogy az őszi idényben nyújtott közepes teljesítményhez hozzájárult a mezőgazdasági csúcsmunkák elhúzódása is. Hozzám hasonlóan a szurkolók is bíznak a tavaszi jó szereplésben. A labdarúgószakosztály az erkölcsi támogatáson kívül megfelelő szintű anyagi támogatást is élvez az állami gazdaságtól. Gondolok itt elsősorban a megfelelő szintű felszerelésre és a sportolók szállítására. Kocsis Béla edző szakmai irányításával a következő játékosok készülnek a tavaszi Idényre: Sólymos József, Németh László, Kunstár József, Gembicky István, Mfjclós Barna, Gál István, Gál László, Bán Imre, Bán Aladár, Lakatos József, Barci István, nagyobb méretű tömegsport-megmozdulást a körzeti spartakiád jelentette. Ehhez hasonló tömeges sportmegmozdulásra nálunk még nem került sor. — On szerint miben kereshetők a hiányosságok okai? — Szerény véleményem szerint a sportot már gyermekkorban meg kell szerettetni, rendszeres sportolásra kell nevelni a fiatalokat. Nem akarom a község pedagógusaira hárítani a felelősséget, de a tömegsport fellendítése érdekében ők is sokat tehetnének. Gyermekkoromban falunkban égyetlen tanító tevékenykedett, aki többek között a sport- és a kulturális életet is irányította. Ma községünkben körülbelül huszonöt pedagógus dolgozik, sajnos nagyon kevesen tesznek valamit a sportélet fellendítése érdekében. Tudomásom szerint az iskola tornatermében gyakoriak a különböző sportversenyek. A falu lakosai közül erről viszont nagyon kevesen szereznek tudomást. Ha a nyilvánosság bevonásával rendeznék ezeket a versenyeket, talán a tömegsport is fellendülne. A spartakiád példájából kiindulva, a tömeggyakorlatokban fellépő lányok és asszonyok többsége azóta is rendszeresen sportol. Kedvet kaptak a testmozgásra, mert saját tapasztalataik alapján győződtek meg arról, hogy a rendszeres sportolás mindenkinek előnyére válhat. Ennek a néhány lelkes nőnek a példája is azt igazolja, hogy jobb szervezéssel a sportot mindenkivel meg lehet szerettetni. Bátkán a sportoláshoz szükséges feltételek adottak... Az újonnan válaszott vezetőségre vár tehát az a feladat, hogy a darócból bársonyt szőj jön. GARAI FERENC Készülődnek a síp mesterei Érsekújváron (Nové Zámky] a közelmúltban tartották a labdarúgó-játékvezetők és ellenőrök szemináriumát. A tavalyi ténykedést Rózsa István, a járási játékvezetői bizottság elnöke értékelte. Bevezetőjében méltatta élvonalbeli labdarúgóink sikeres szerep« lését a XXII. Moszkvai Nyári Olimpián és az Európa-bajnokságon. Továbbiakban rámutatot a szakosztályokban folyó nevelőmunka hiányosságaira, valamint a játékvezetőknél és az ellenőröknél észlelt fogyatékosságokra. A beszámoló után élénk vita alakult ki: Molnár Szilveszter, a politikainevelő bizottság elnöke vitafelszólalásában a politikai-nevelőmunka fontosságát hangsúlyozta; többen pedig a kerületi játékvezetői testületbe való besorolás feltételeit bírálták. A vélemények viszont megegyeztek abban, hogy a mérkőzések sportszerű légkörének kialakítása fokozottabb szakmai tudást, tárgyilagos bíráskodást kíván a síp mestereitől. ars«-* r A fiam nyolcéves volt, amikor először volt könyvtárban. Eleinte korának megfelelő könyveket kölcsönzött, tehát meséskönyveket. Emlékszem, amikor az Öreg néne őzikéjét hazahozta, addig le sem tette a versesmesét, amíg kívülről meg nem tanulta. Később, kamaszkorában az ifjúsági- és ismeretterjesztő irodalom mellett a világirodalom klasszikusai, a nagy festők életrajzai foglalkoztatták. Közben, a megkopott könyvek között, olyan könyvekre lelt, amelyek partneri kapcsolatokról, házasságról, szerelemről szóltak. Egyszóval olyan könyveket kölcsönzött, amelyeket szerény kis házi könyvtárunkban nem talált meg A kikölcsönzött könyveket el is olvasta, majd szépen visszavitte a könyvtárba, de könyv nélkül sohasem tért haza. így lett rendszeres könyvkölcsönző és hűséges olvasó. Amint elmondota, annakidején egy-egy könyv kiválasztásában sokat segített neki a könyvtáros néni. A könyvtáros néni helyesen cselekedett, mert egy jó könyvtáros nemcsak könyvszerető, de jó pedagógus is. Tudnia kell, melyik embernek, milyen az ízlése, milyen könyvet ajánljon, hogy az olvasót — különösen a kezdő olvasót — ne riassza el az első könyvvel. Ezekkel a gondolatokkal léptem át az ipolysági (Šahy) városi könyvtár küszöbét egy sereg ragyogó szemű iskolásgyerek között. A gyerekek mozdulatán látszott, hogy nem először vannak itt, minden elfogódottság nélkül, önfeledten válogattak a könyvek között. Megállapítottam, hogy a könyvtárban serényen folyik a munka. Oj olvasók jönnek, akikkel foglalkozni kell, tanácsokat adni, segíteni a könyvválasztásban annak, aki igényli. Jólesett elbeszélgetni a gyerekekkel, a könyvtárosokkal. Mivel láttam, hogy sok a dolguk, nem zavartam őket, kihasználtam az időt és szétnéztem a könyvtárban. Észrevettem a kopott könyveket, örültem, arra gondoltam, hogy a kopott könyveket sok ember olvashatta már. A sokáig érintetlen, mindig újnak látszó könyv inkább ébreszt bennem sajnálatot. Az ipolysági könyvtárban a könyvek nem dísztárgyak. Az újonnan vásárolt könyvek is csakhamar olvasóra találnak. A könyvtárt főleg télen látogatják sokan. Cserba Istvántöl, a könyvtár vezetőjétől tudom, hogy az elmúlt esztendőben 1290 olvasója volt a könyvtárnak s pontosan 42 ezer 63 volt a könyvkölcsönzések száma. És ami még örvendetesebb, az olvasók többsége felnőtt, így a statisztikát nem a kötelező olvasmányokat kereső diákok növelik. Mit olvasnak és milyen könyveket keresnek az olvasók, milyen a választék? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Cserba István a következőket mondotta: Cserba István, a könyvtár vezetője is nagy az érdeklődés A mezőgazdasági szakirodalom iránt Fotoó: — tt.«-* HÖhiyvTŰrznmi — Az igény, a kereslet színvonala megoszlik, mint ahogy az olvasók életkora is változó. A könyvtár 24 ezer 659 kötet könyvvel rendelkezik. Tavaly 1500 új könyvet vásároltunk. A könyvállomány huszonhat százalékát a szakirodalom, 47 százalékát a szépirodalom, 27 százalékát pedig a gyermek- és ifjúsági irodalom alkotja. Az idősebbek elsősorban a klaszikusok Jóikai, Mikszáth, Dosztojevszkij, Móricz, de Berkes!, Szilvási, Déry Tibor műveit is keresik. A csehszlovákiai magyar írók közül elsősorban Fábry Zoltán, Duba Gyula, Ordódy Katalin, Mács József népszerűek, de vannak verset kedvelő olvasóink is. Az ifjúság körében Verne Gyula művei a legnépszerűbbek, de sokan keresik a népszerű tudományos ismeretterjesztő könyveiket, enciklopédiákat, lexikonokat. Megnőtt az érdeklődés a csillagászat és a tudományos-fantasztikus irodalom iránt. Az is igaz, hogy a diákok körében a szépirodalom mellett nagy az érdeklődés a szak- és a politikai témájú könyvek iránt, amiből gazdag a választék. Olyan értékes régi könyveink, lexiikonaink is vannak, amelyeket nem kölcsönzőnk ki. Ezeket a könyveket leginkább a főiskolai hallgatók tanulmányozzák: itt helyben jegyzeteket készítenek vasárnap délelőttönként, amikor a könyvtár rendelkezésükre áll. Ezenkívül ötvenegy idős olvasónk is van, köztük akadnak olyanok is, akik már nem bírnak eljönni a könyvtárba. Ezeket a regisztrált olvasókat számon tartjuk, s a könyvtár dolgozói meglátogatják őket, és házhoz viszik nekekik a kívánt olvasmányt. Például a nyolcvanéves Ödzy Margit néni tősgyökeres könyvtárlátogató volt. Most már nem bír bejárni a könyvtárba, de olvasni még mindig szeret: a régi és új alkotások egyaránt érdeklik. Hasonló helyzetben van Jakab Erzsébet is, aki a történelmi és társadalmi témájú könyveket kedveli. Pavlovics István nyugdíjas szövetkezeti dolgozó érgi könyvtárlátogatónk. Ö inkább a szak- és politikai, valamint a történelmi tárgyú könyveket részesíti előnyben. m Sokszor gondoltam arra, hogy mH lyen jó dolguk van a könyvtárosoknak; csöndben üldögélnek, néha bejegyzik a kikölcsönzött könyvet s a kölcsönzések szüneteiben nyugodtan olvashatnak. Most látom csak hogy nem is olyan egyszerű az életük. A- hogy figyelem munkájukat, látom, hogy munkaközben olvasásra alig van idejük. A könyveik rendezése, rendszerezése, az olvasókkal való foglalkozás szinte minden percüket leköti. Itt együtt van a könyvtáros és az olvasó, együttműködnek, de nem zavarják egymást. A könyvtáros munkájának legnagyobb szépségét mégis abban Iá-* tóm, hogy a kicsikkel, felnőttekkel egyaránt megkedveltetheti a könyvet, Cserba István a könyv megszerettetés sének egyik legjobb módját az olvasókkal — főleg a fiatalokkal — való rendszeres találkozásokban, irodalmi beszélgetésekben látja. Ezeket a talál« .kozásoikat a könyvtárban szervezik. A kicsik részére mesedélutánokat társ tanak. A mezőgazdasági szakközép« Iskola diákjaiból verbuválódott irodai« mi kör tagjai Zachar Pálné pedagó« gus vezetésével időközönként á könyvtárban jönnek össze. Ezeken a színvonalas találkozókon a zenét ősz« szeikapcsolják az irodalommal. Magnó« szalagra vannak följátszva verseszenés összeállítások, ez színesebbé teszi a találkozókat. A könyvtárnak jók a kapcsolatai az iskolásokkal, a tömegszervezetekkel.. Közösen több kulturális megmozdu« lést, író-olvasó találkozókat szervez« nek: legutóbb Mács Józseffel és KS« vesd! Károllyal tartottak író-olvasó találkozót. Ä beszélgetésből kiderült, hogy Ipolyságon szeretnek olvasni, szóra« kozni, művelődni. E közösségi szellem kialakításában nem kis érdeme van Morvay Imrének, a szépirodalmi rész« leg — sziovák, magyar, orosz könyve« két tartalmaz — dolgozójának. Marta Solmašiová a szak- és a politikai iro« dalom népszerűsítésében végez példás' munkát, s a könyvtár krónikáját is vezeti. Gyekriczky Arpádné gondjaira a gyermek- és az ifjúsági irodalom van bízva. A bornzérmes négy tagú kis koí« lektíva minden elismerést megérdemel. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1975-ben elnyerték, illetve megvédték a Példás könyvtár címet. NAGY TERÉZ A MATESZ és Thália Színpadának márciusi játékterve 10. kedd Gúta (Kolárovo) — A Zöld Fához címzett fogadó (19.00) 13. péntek Méhi (Včelince) —A búsképű lovag (19.00) 14. szombat Baraca (Barca)—A búsképű lovag (19.00) Nagylég (Lehnice) — A Zöld Fához címzett fogadé (19.00) 15. vasárnap Gömör (Gemer) —A búsképű lovag (19.00) Dióspatony (Orechová PotSű) — A Zöld Fához címzet fogadó (19.00) 17. kedd Léva (Levice) — A Zöld Fához címzett fogadó (19.00) 19. csütörtök Dnnaszerdahely (Dunajská Streda) — A Zöld Fához címzett fogadó (19.00) Borsi (Borsa)—A búsképű lovag (19.00) 20. péntek Komárom (Komárno) — A Zöld Fához címzett fogadó (19.00) Zétány (Zlatín) — A búsképű lovag (19.00) 21. szombat Ekecs (Окой) — A Zöld Fához címzett fogadó (19.00) Iászó (Jasov) —. A búsképű lovag (19.00) 22. vasárnap Szőgyén (Svodfn) w A Zöld Fához cím« zett fogadó (19.00) Vajányi (Vojany) — A búsképű lovag (19.00) 24. kedd Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Töklámpás (10.00, 14.00) 28. csütörtök Érsekújvár (Nové Zámky) — Naplemente Rómeóval és Júliával (19.00) Tisszacsernyő (Čierna nad Tisou) — A búsképű lovag (19.00) 27. péntek Fél (Tomášov) — Naplemente Rómeóval és Júliával (19.00) Gömörpanyit (Gem. Panica) A búsképű lovag (19.30) 28. szombat Udvard (Dvory nad 2itavon) — Naplemente Rómeóval és Júliával (19.00) Dernő (Drnava) — A búsképű lovag (19.00) 29. vasárnap Zseliz (Želiezovce) — Naplemente Rómeóval és Júliával (19.00) 31. kedd Alsószeíi (Dolné Saliby) — Naplemente Rómeóval és Júliával (17.00) A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartjal I
