Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-07 / 10. szám

1981. március 7. .SZABAD FÖLDMŰVES, Csehszlovákia 1981-1985. ovi gazdaság! és szociális fejlesztése fő irányainak tervezete KOMMENTÁRUNK A KGST-országok családjában Csehszlovákia—Magyarország: Bővülő árucsere _______________________________________________ 3 kétoldalú belkereskedelmi választék­cserék folytatódása. KÉTMILLIÁRD rubeles Áruforgalom Az 1981—1985. évi magyar-román árucsereforgalmi egyezmény értelmé­ben, melyet a közelmúltban írtak alá Budapesten, Magyarország és Romá­nia 2 miliárd 100 millió rubel érté­kű árucsereforgalmat bonyolít le a megjelölt időszakban. Az áruszállítá­sok mintegy 53—54 százaléka gépi termék. Magyarország Rába-MAN-mo« torokat, hátsóhidakat, szerszámgépe­ket, fényforrásgyártó gépsorokat, el­lenőrző- és mérőműszereket, könnyít­és vegyipari gépeket, Románia vasúti tehervagonokat, Dacia 1300-as gépko­csikat, ARO-dizel terepjárókat, mikro­buszokat, dízelmozdonyokat, mezőgaz­dasági gépeket szállít partnerének. Az anyagok és fogyasztási cikkek szállítása is bővül. Magyar vállala­tok hengereltárukat, növényvédő sze­reket, vegyi anyagokat, mezőgazda­­sági és könnyűipari termékeket szál­lítanak. A magyar belföldi ellátásban jelentős szerepet kapnak a román fo­gyasztási cikkek, például bútorok, konfekcióáruk, szintetikus kötöttáruk, gumicsizmák. Magyarország sót, föld­gázt, vegyi anyagokat, építőanyago­kat is vásárol Romániától. Az idei jegyzőkönyv 425 millió ru­bel árucsere-forgalmat irányoz elő. Arustruktűrája megegyezik a hosszú lejáratú egyezményben foglaltakkal. Magyarorszbág például az idén hét­ezer Dacia személygépkocsit hoz be, A két ország közötti turistaforga­lomban felhasznált üzemanyag elszá­molását 1981-re szabályozó megálla­podást is aláírták. A közelmúltban aláírták Csehszlo­vákia és Magyarország idei árucsere­forgalmi és fizetési jegyzőkönyvét. A Jegyzőkönyv az idén csaknem 1 milliárd 100 millió rubelben szabja meg a kétoldalú árucsere értékét. A kölcsönös exportban vezető helyet foglalnak el a gépipari gyártmányok. Hazánk traktorokat, különféle mező­­gazdasági, szerszám-, útépítő és épí­tőgépeket, továbbá járműipari termé­keket és mezőgazdasági gépalkatré­szeket szállít. A magyar gépipar ki­viteléből kiemelkednek a híradás­­technikai és számítástechnikai beren­dezések, műszerek, finommechanikai termékek és szerszámgépek. Csehszlovák részről folytatódik a kokszolható kőszén, különféle vegyi­anyagok, félkésztermékek, szinter­­magnezit, hengereltáruk, magyar rész­ről pedig a bauxit, timföld, alumí­nium és alumíniumtermékek, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari cik­kek, többek között tekintélyes meny­­nyíségű gabona, hús és hústermék, friss és konzervált gyümölcs és zöld­ség egymás országába irányuló ex­portja. Az idei közös áruforgalomban Jelentős tételt képvisel még a kere­sett fogyasztási cikkek cseréje. Ma­gyarország többek között 12 ezer Škoda személygépkocsit, több ezer Jawa motorkerékpárt, mopedot, por­szívót, gáztűzhelyet, textilipari ter­mékeket, elektronikai közszükségleti cikkeket és nagy mennyiségű sört vá­sárol Csehszlovákiából. Hazánk ma­gyar magnetofonokat, rádiókat, gyógy­szereket, textiltermékeket, cipőket és más közszükségleti cikkeket impor­tál. A két ország lakosságának jobb ellátásához az idén is hozzájárul a Csehszlovák—szovjet együttműködés Hazánk és a Szovjetunió tudomá­nyos-műszaki együttműködése első­sorban energetikai, vegyipari, és ne­hézipari gépgyártási, elektronikai és szerszámgépipari ágazatokban megol­dandó problémák közös megoldásá­ra irányul. Gyümölcsözőségét új gé­pek, berendezések, technológiai el­járások és anyagok kifejlesztéséhez, valamint az eddig alkalmazottak tö­kéletesítéséhez szükséges eszközök Cj társulás Kutatásfejlesztési és termelési tár­sulás alakult az EGYT Gyógyszerve­gyészeti Gyár, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Mikrobiológiai Inté­zete, valamint az Országos Haemato­­lógiai és Vértranszfúziós Intézet rész­vételével az interferon magyarországi előállítására. Ez a gyógyszer a vírus és talán a rák elleni terápia egyik iontos fegyvere lehet. A társaság el­sődleges feladata olyan gyártó el­járás kikísérletezése, kidolgozása, amivel majd előállítható lesz az em­beri gyógyászatban alkalmazható, leg­magasabb tisztasági foknak megfelelő Jelentős mértékű megtakarítása is bi­zonyítja. A hetedik ötéves tervidő­szakban folytatott tudományos-műsza­ki együttműködés keretében megva­lósuló Integrációs intézkedések ter­vében 19 szakterületet jelöltek meg^ amelyeken együttesen fejezik be a kutatást és fejlesztést, s áttérnek az ezt követő termelési kooperációra és szakosításra. interferon. A társulás birtokában Jelenleg a nyers interferon reprodu­kálására kidolgozott eljárás van. Az emberi gyógyászatban alkalmazható tisztasági fokot e pillanatban csak a finnek állítanak elő és a teljes mennyiséget az Egyesült Államokba szállítják, ahol az e célra kijelölt intézetek használják fel gyógyítási kí­sérletekre. Az elképzelések szerint az Idén már több millió egység nyers inter­feront gyártanának és adnának ei külföldre, s bevételéből a további kutatások költségét fedeznék. Ä CSKP Központi Bizottságának El­nöksége megvitatta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztése fő Irányainak tervezetét, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa elé terjeszte­nek. A tervezet bevezetőben összefoglal­ja az előző pártkongresszus után el­ért gazdasági és szociális fejlődés eredményeit. Az ipari termelés mint­egy 25, az építőipari 20, a mezőgaz­dasági termelés pedig 9 százalékkal nőtt A nemzeti jövedelem húsz szá­zalékkal gyarapodott, s növekményé­nek csaknem 90 százalékát a társa­dalmi munkatermelékenység fokozá­sával érte el. Elmélyültebbé vált ha­zánk részvétele a nemzetközi munka­­megosztásban, különösen fokozódott gazdasági együttműködése a Szovjet­unióval és a többi KGST-országgal. A vitathatatlan eredmények, pozitív tények ellenére azonban nem valósul­tak meg teljesen tervelőirányzataink. Nem alakult kielégítően a tudomá­nyos-műszaki haladás eredményeinek hasznosítása, a fűtőanyag, energia, nyersanyag és anyag, valamint az állóeszköz-állomány és a munkaerő kihasználása. A társadalmi termelés és az anyagi erőforrásképzés fokozódásával össz­hangban tovább emelkedett a lakos­ság életszínvonala. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók havi átlagbére 2642 korona, 15 százalékkal nagyobb, mint 1975-ben volt, a szövet­kezeti tagok összehasonlítható tiszta Juttatása az ötéves tervidőszakban 18 százalékkal gyarapodott, s megköze­lítőleg elérte a népgazdaság többi ágazatában dolgozók Jövedelmének szintjét. A tervezet az új ötéves tervidőszak fejlesztési irányzatával kapcsolatban leszögezi, hogy a gazdaság- és a tár­sadalompolitikai célok elérése megkö­veteli a nemzeti Jövedelem 14—16 százalékos gyarapítása feltételeinek megteremtését. A nemzeti jövedelem gyarapodásét 90—95 százalékban a társadalmi munkatermelékenység fo­kozásával fedezzük. A tervezet rész­letesen felsorolja az ezzel kapcsolat­ban szükséges teendőket Egyebek között rögzíti a tervszerű gazdaság­irányítás tökéletesítésének követelmé­nyét A tervezet behatóan és terjedelme­sen foglakozik a tudományos-műszaki haladás további népgazdasági érvé­nyesítésével, ágazatok szerint részle­tezi az Iparfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, majd rátér a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum fej­lesztésének taglalására. A soron következő fő feladatok kö­zött jelöli meg az egyes termelési szakaszok belterjesítésének folytatá­sát és a növényrtemesztés kiemelt fejlesztését. Tovább kell növelni az irányító szervek, a vállalatok, a sza­kosított szolgáltatások, a termelöesz­­köz-száilitók felelősségét, valamint a tudományos-kutatási alap részvételét a feladatok teljesítésben. Minden mezőgazdasági vállalatban meg kell gyorsítani a tudományos­­műszaki haladás kihasználását, követ­kezetesen és rugalmasan be kell ve­zetni a bevált kutatási eredményeket, ki kell használni az élenjáró mező­­gazdasági vállalatok tapasztalatait. Tökéletesíteni kell a tervezést és a vállalaton belüli szervezést, hatéko­nyabban kell érvényesíteni a gazdasá­gi elszámolás (bozraszcsot) rendsze­rét. Evégett be kell fejezni a tökéle­tesített tervezési és irányítási rend­szer kidolgozását és érvényesíteni kell azt a mezőgazdaságban. Ezzel nagyobb hatékonyságot kell elérni a tervezési módszerekben, a vállalati és az egyéni anyagi érdekeltség érvé­nyesítésében, az ágazatok irányításá­ban. A hetedik ötéves tervidőszakban az előzőhöz viszonyítva mintegy tíz szá­zalékkal kell növelni a mezőgazdasá­gi termelést, ezen belül 14—16 száza­lékkal a növénytermesztési termelést. A növénytermesztésben teljes mér­tékben ki kell használni a termőta­lajt, intenzivebbé kell tenni védelmét, rendszeresen fokozni kell a talaj ter­mőképességét. Törekedni kell minden termény hozamának növelésére és stabilizálására, emelni kell a táp­­anyagellátás és a növényvédelem színvonalát, rendszeresen csökkenteni kell a veszteségeket a termelési fo­lyamatban és a feldolgozásban: Gon­doskodni kell, hogy a gabonafélék évi átlagos termése elérje a 11 millió tonnát, hogy a növekedés az előző tervidőszakhoz viszonyítva 9 százalé­kos legyen. Biztosítani kell a gabona­­alap-gazdálkodás szigorú követelmé­nyeinek érvényesítését. Gyorsabban kell fejleszteni a tö megtakarmányok termelését, s ezt az előző tervidőszakhoz viszonyítva 13— 14 százalékkal kell növelni. Evégett gondoskodni kell jő minőségű vető­magról és nagy teljesítőképességű gépekről. A szarvasmarha tudományo­san irányított takarmányozásában szerzett ismeretek hasznosításával a jelenlegi szinthez képest 10—15 szá­zalékkal jobban kell kihasználni a megtermelt takarmányt A közellátás további javítására nö­velni kell a gyümölcs- és zöldségfé­lék, valamint a burgonya termeléséi és felvásárlását. A nagyüzemi ter­mesztés fejlesztése mellett aktívabban ki kell használni a kistermelők ter­mékeit, részben a maguk, részben a piac ellátására. A feldolgozó ipar nyersanyagellátá­sának biztosítására és a külkereske­delmi kapcsolatok javítására növelni és javítani kell az ipari növények ter­mesztését. Az olajos magvak termelé­sét és felvásárlását több mint a felé­vel kell növelni. Meg kell szüntetni a cukorrépa termelésének és a cukor­­tartalom alakulásának stagnálását, hatékony intézkedésekkel 12—15 szá­zalékkal kell növelni a termelést. A komló termelését ötödrészével kell fokozni. Az állattenyésztés szerkezetét a ta­karmányforrásokkal összhangban kell fejleszteni és a növekedést elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésé­vel kell elérni. Az abraktakarmány­­igényes termelést csak az ellátás ál­tal lehetővé tett mértékben kell fej­leszteni. Az abraktakarmány-fogyasz­­tás csökkentésére jé minőségű takar­mánykeverékeket kell gyártani. Tö­rődni kell a jóváhagyott fehérjeprog­ram teljesítésével. Fokozatosan végre kell hajtani az állattenyésztés bioke­­mizálási programját. Gondoskodni kell a háziállat­­tenyésztés továbbfejlesztéséről a ház­táji és a (kistenyésztői gazdaságok­ban, hogy egyrészt fokozzák az ön­ellátást, másrészt szerződéses hizla­lást folytassanak és bővítsék a piaci áruválasztékot. Az élelmiszeripari termelést 1985-ig 10—11 százalékkal kell növelni, s mintegy 12 százalékkal kell növelni a belkereskedelmi szállításokat. Min­den szakágazatban törődni kell a nyersanyagok nagyfokú hasznosításá­val, beleértve a hulladékokat és a melléktermékeket is. Hangsúlyozni kell a minőségjavítást és a termék­szerkezet-cserét, /Vitaminok és más adalékanyagok alkalmazásával fokoz­ni kell az élelmiszerek tápértékét és tartósságukat. Szélesíteni és javítani kell a csecsemő- és gyermektáplálé­kok választékát. Az élelmiszeripart termékekben fokozatosan csökkenteni kell a cukorfogyasztást és új diétás készítmények gyártását kell bevezetni. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében a szállítások bővülő volumene mellett minél magasabb műszaki színvonal elérésére kell tö­rekedni. A műtrágyaszállítást 8—10 százalékkal kell növelni, fokozni kell meszes anyagok, vegyi védőszerek és biokémiai eszközök szállítását nö­vénytermesztési és állattenyésztési cé­lokra. Az eddiginél sokkal jobban fel kell használni az istállótrágyát. A beruházások az előző tervidőszak szintjén maradnak. Folytatni kell ön­öntözőrendszerek intenzív építését, további lecsapolást kell végezni. A növénytermesztésben a beruházási forrásokat a betakarítási, raktározási és feldolgozási veszteségek csökken­tésére kell irányítani, az állattenyész­tésben a marhatenyésztési kapacitá­sok bővítésére kell fordítani. Az élel­miszeripari beruházásokkal elsősor­ban a nyersanyagok hatékonyabb fel­­hsználását és a jó minőségű termelést elősegítő szakágazatok fejlesztését kell biztosítani. A műszaki ellátottság javítása vé­get a hetedik tervidőszakban tízezer céitehergépkocsit, hat és fél ezer ra­kodógépet, 35 ezer traktort kell szál­lítani a mezőgazdaságnak. A talajmű­velési eszközök és a vetőgépek szállí­tását is növelni kell. Pótalkatrész-, csomagolóanyag- és egyéb szükség­letekről is gondoskodni kell. Fejlesz­teni és tökéletesíteni kell a termelési szolgáltatásokat. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére fordított esz­közöket maximális gazdaságossággal kell felhasználni« Főként a beruhá­zási eszközöket kell hatékonyan érvé­nyesíteni, jobban ki kell használni a gépeket és berendezéseket, javítani kell karbantartásukat, fokozni kell a tr.ágyafélék és a mezőgazdasági vegy­szerek, a takarmányfélék és az üzem­anyagok felhasználásának hatékony­ságát. A tervezet következő része az erdő- és vízgazdálkodással foglalkozik, a feladatok részletezése után leszögezi, hogy tisztító berendezések építésével elsősorban a szennyeződés legfonto­sabb forrásait kell felszámolni. Továb­bi rész az építőipar, majd a szállítás és a hírközlés előirányzatait vázolja fel. A külgazdasági kapcsolatokkal fog­lalkozó rész leszögezi, hogy el ikell mélyíteni a minisztériumok, a terme­lési-gazdasági egységek, a csehszlovák vállalatok közvetlen kapcsolatait a KGST-tagországok partnervállalataival, amelyek részt vesznek a termelési kooperációban. Fokozni kell felelős­ségüket a vállalt kötelezettségeik tel­jesítéséért. A fejlett tőkés országok viszonyla­tában feltételeket kell teremteni a kölcsönös árucsere szerkezetének ja­vítására, elsősorban azzal, hogy a csehszlovák kivitelben fokozni kell a gépek és berendezések szerepét. ^A lakosság életszínvonalának eme­lésével foglalkozó fejezetben sző van a fogyasztásnak jobb piaci ellátás ré­vén való növeléséről, a keresletre való rugalmasabb reagálásról, a szín­vonalasabb és bővültebb lakossági szolgáltatásokról. Többek között csök­kenteni kell az egészségre ártalmas munkahelyek számát, a nehéz és fárasztó munkafolyamatok részará­nyát. A kulturális és szociális alapot tervszerűen és elsősorban olyan cé­lokra és akcióikra kell fordítani, ame­lyekben a dolgozók többsége részt vesz, ilyen a politikai-nevelő és okta­tó tevékenység, az üzemi étkeztetés, a dolgozók stabilizálása, a szabad idő célszerű kihasználása és a dolgozók üdültetése. El kell érni, hogy hároméves korig a gyermekek 22 százalékát tudjuk el­helyezni bölcsődékben, a 3—5 évesek­nek 88—90 százalékát pedig óvodák­ban. Fejleszteni kell a bevált szociá­lis szolgáltatásokat. Az új tervidőszakban 550 ezer űj lakás építését kell befejezni. Az eddi­ginél következetesebben kell ügyelni a lakótelepok műszaki és kommunális ellátottságára. Javítani kell a minősé­get és be kell tartani az építési ha­táridőket. A tervezet befejező fejezetében a tervszerű irányítási rendszer korsze­rűsítésének elveit részletezi. Végül a tervezet leszögezi, hogy a további gazdas'ági fejlődés igényes programja megköveteli az egységes, céltudatos eljárást a fő problémák megoldásában és alapvető gazdaság­­politikai céljaink elérésében. Vala­mennyi kommunistának nagyfokú ak­tivitást és elkötelezettséget kell tanú­sítania, példát kell mutatnia a kije­lölt feladatok teljesítésében. Madridban Az európai biztonsági és egyfltt­­működési értekezlet záródoku­mentumában foglaltak megvalósulá­sával foglalkozni hivatott madridi ta­lálkozó zárószakaszába lépett. Még az ünnepek előtt megtörtént a meg­tett út felmérése, melynek során a feszültebbé vált nemzetközi légkör­ben a Nyugat állandó gáncsoskodá­­sát kellett leküzdeni, mert könnyen meghiúsulhatott volna a tanácskozás. A nagy erőpróba második szakasza január 27-én kezdődött, s a küldöttek több mint két héten át az előbbre vivő lépéseket vitatták meg. Volt mi­ről vitázni: több mint 80 javaslat szolgált támpontul a küldötteknek, hogy keressék földrészünk s vele kapcsolatban az egész világ jövője kibontakozásának útját. A madridi szócsata hátterébe ki­domborodott egy sajnálatos tény: a Carter-kormány, illetve az örökébe lépett Reagan-kormány merev hang­vétele nagy befolyással volt a NATO- szövetségesekre, s Így a nyugati or­szágok a madridi találkozót antiszo­­cialista és szovjetellenes kirohaná­sokra használták kt, az emberiség közös érdekét szolgáló együttes lé­pések keresése helyett. Emiatt min-Helsinkiért den szociális és egyébjellegü kérdés háttérbe szorult. Különösen érezhető volt a Nyugat merevségének veszé­lyessége az európai katonai eg^hü­­lési és leszerelési értekezlet össze­hívásának kérdésében. A javaslatot beterjesztő lengyel küldöttség indít­ványának ellensúlyozására nyugati előterjesztések Is történtek, ám a szocialista küldöttségek, mindvégig híven a higgadtság elvéhez, úgy vé­lik, a Javaslatok reális elemeit te­kintetbe véve alap található érdem­leges határozat elfogadására. A szo­cialista országok küldöttségeinek ma­gatartására jellemző, hogy minden­képpen egyengetik egy kölcsönösen elfogadható megoldás útját. Az ame­rikai küldöttség és a washingtoni po­litika uszályhodozói azonban újra ob­­strukciöhoz folyamodtak s e tekintet­ben felhasználták belgrádi tapaszta­lataikat. A lengyel küldöttség említett ja­vaslata, mely az egész szocialista közösség álláspontját fejezi ki, szá­mos támogatóra talált. A többi javas­lat közül a francia volt vele szemben kifejezetten ellentétes. Azzal szem­ben, hogy a lengyel javaslat elfoga­dása a katonai enyhüléssel és a le­szereléssel kapcsolatos valamennyi kérdés megvitatását lehetővé tenné, nyílt hangvételével és lényegével va­lóban érdemi javaslat, és a megje­lölt célt szolgálja, a NATO országoktól támogatott francia javaslat csupán bizalomerősítő intézkedésekre korlá­tozódik és bizonyos előfeltételekhez köti a konferencia megtartását Olyan előfeltételekhez, amelyeknek teljesí­tése hátrányos helyzetbe hozná a szocialista országokat, viszont egy­oldalúan kedvező előnyökhöz juttatná a nyugati országokat Ezzel kapcso­latban jelentette ki Madridban Ilji­­csov külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője, hogy a Szovjetunió nem fogad el ultimátu­mokat, amelyek ráadásul biztonsági érdekeit is veszélyeztetik és ellenté­tesek a helsinki záróokmánnyal. A szovjet álláspont az, hogy a féktelen fegyverkezési hajszát, melyet Wa­shington esztelen hidegháborús poli­tikai pálfordulása indított el, meg kell fékezni, az ilyen célú tárgyalá­sokat pedig a kialakult egyensúly megbontása nélkül, a Varsói Szerző­dés és a NATO erőinek egyenértékű csökkentésével, egyoldalú előnyökre való törekvés kiiktatásával kell lebo­nyolítani. Hazánk küldöttsége most a madrl* dl találkozó befejező szakaszában, a határozatok megszövegezésekor is erejétől telhetőén mindent megtesz, hogy Madrid valóban előbbrelépést jelentsen Helsinki útján, s ne térjen vissza a hidegháború áldatlan kor­szaka. LŰRIN0Z LÄSZLÖ f 1 N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents