Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-28 / 9. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. lebruár 28. mm Üzenet salátalevélen A mezín büszke szélfiúk fütyürésznek, majd unal­mukban jégvirágot pingálnak az ablakokra, melyek szi­lánkjait rózsaszínnel ragyogja be a bátortalan napsu­gár. A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Efsz üvegházaiban és fóliasátraiban azonban már tavasz — helyesebben fogalmazva — nyár van. A párás melegben dolgozó asszonyok salátát és karalábét szed­nek, s a friss áru hetente többször indul útnak a fő­városba és a kerület nagyobb városaiba. A primőr áru vitamint ad, s a nyár Izeit hozza asztalunkra. —' Ezerkilencszázhetvennégyben kezdtük meg az üveg­házak építését, fokozatosan sajátítottuk el az üveg alatti termesztést, s így kevesebb tandíjat fizettünk, — mondja Nagy Ernő kertész. — Most leginkább mit termelnek az üveg és a fűtött fóliák alatt? — A legsikeresebbnek a zöldségnövények közül a saláta, a karalábé és a paprika mutatkozik, már csak azért is, mert e növények termése iránt legnagyobb az érdeklődés. A virágok közül pedig a szegfű mutatko­zik a leggazdaságosabbnak. Hazánkban viszonylag kis területet foglalnak el az üvegházak. Ezekben is nagyok a költségek. Az anyag­­költség tetemes tételét a fűtőanyag képezi. Szövetkeze­tükben miképpen alakulnak a termelési költségek? i—■ Gazdaságunkban a fő tételt a vetőmag és az üveg­házi komplexum üzemeltetése képezi. Különben a saját fűtésforrásunkra támaszkodunk, amely a lehető legol­csóbb. Uvegházainkat és fóliasátrainkat hévízzel fűtjük. A fűtésre fogott hetvenöt fokos hévízzel naponta kö­rülbelül 30,5 tonna szenet takarítunk meg. Az gondolhatnánk, hogy a melegház csak téli zöld­ségtermesztésre való. Pedig a valóságban nem is ez a legfontosabb. A palántanevelés még lényegesebb, mert tulajdonképpen ez biztosítja a primőrök termesztésének az alapját. Szorgos asszony- és leánykezek munkálkodnak a pa­lánták körül, s munkájukat a BS-l-es kockázőgép se­gíti, mely 80 ezres teljesítményével biztosítja a folya­matos palántaellátást. A rangos munkahelyen most télidőben három szocia­lista brigád munkálkodik. Nagy Márta, Török Zsuzsán­­na és Jnhász Irén vezetésével. A jó közösségi szellemnek köszönve az itt dolgozók nem idegenek egymásnak. Apró mozdulatokból, fáimon- * datokból is megértik egymást: •—i Tizenhetedik éve dolgozom a kertészetben. A gaz­dag termés alapját az egészséges palánta képezi. A sápkockának minőségi szempontból Is meg kell felel­nie, s a zsenge palántánál pedig fontos, hogy legyen gyökere — mondja Olláry Júlia. Majd témát váltunk, s a kereseti lehetőségekről be­szélgetünk. A számok mögött emberek... A lévai (Levice) járás nagyölvedl (Vefké Ludince) szövetkezetének el­nökhelyettese, Duhony Dezső — beszélgetésünk alkalmával — büsz­kén tette maga elé azt a két dossziét, melyekben a múlt évre és az 1961-es évre szőlő szocialista kötelezettségvállalások voltak papírra vetve. Ahelyett persze, hogy minden egyes vállalást részleteznénk — ez hossza­dalmas lenne —, csupán néhány fontosabb adatot „emelünk“ ki a sok kö­zül: 1980-ban az űsszüzemi vállalás értéke 728 ezer korona volt. De mivel közeledett a kongresszus, a dolgozók múlt év júniusában 511 ezer korona értékű „pluszmunkát“ vállaltak a kongresszus tiszteletére. Így az „össze­vont“ egymlllió-kétszázharminchétezer koronás vállalást a tagok kétmillió­­kétszáznegyvennyolcezer-hétszázhuszonkét korona értékben, magasan túl­szárnyalták. ÖSSZETARTÁSBAN az erő Mivel a gazdaság szocialista bri­gádjai nagyban hozzájárultak a fent Idézett vállalás teljesítéséhez, néhány mondatban összegezzük múltévi tevé- Г kenységüket, egyben ismertetjük XVI. kongresszus tiszteletére tett kő telezettségeiket. • A sertéshizlalda Korcsog Sándoi által vezetett négytagú kollektívája tavaly tizenhétezerhatszáz korona ér­tékű kötelezettséget vállal, melyet — a súlygyarapodás területén elért szép eredmények, az energiatakarékosság és a környezetszépítésben kifejtett si­kerek révén — huszonnégyezerhat­­t száznegyven korona értőkben teljesí­tett. • Berek József csoportja a marha- I hizlalásban ért el kitűnő eredménye­ket: A 34 ezer korona értékű válla­• lásukat 85 ezerre teljesítették. • A fejők csoportja, melyet Búri János brigádvezető irányít fogadal­mat tett arra, hogy terven felül öt­ezer literrel több tejet termel. Ezt alaposan túlszárnyalva, 16 ezer koro­nával járult hozzá az összüzeml köte­lezettségvállalás teljesítéséhez. 0 Mácsadi János sertésgondozó bri­gádja vállalta, hogy eléri sertésen­ként a napi 52 dekás súlygyarapodást. Mivel 54 előkés napi súlygyarapodást ért el, hatvankilencezerhatszáz koro­nás vállalásukat 264 ezer 480 korona értékben teljesítették. A csoport tár­sadalmi munkában hetvenöt órát dol­gozott le környezetszépítésben, üzlet építésén stb. 0 A Víg elvtárs által vezetett ser­­tésgondozó csoport a malacelválasztás tervét csak 18,7 darabra teljesítette, amit nem volt elég ahhoz, hogy a 19 630 koronás vállalást teljesítse. Hatszáz koronával maradt adós, ami a gyakori „embercsere“, a hozzánem­­értés következménye. 0 A kombájnos szocialista brigád tagQi mind az aratással, mind eredeti foglalkozásukkal kapcsolatban komoly vállalásokat tettek. A szemveszteség csökkentése, az üzemanyag és alkat­­részmegtakarltás terén elért'szép tel­jesítmények — eredménnyel jártak: Vállalásukat 44150 korona értékben teljesítették. Amint ez jól érzékelhető, az emlí­tett munkaközösségeik hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tisztele­tére vállalt kötelezettségeiket alapo­san túlteljesítették. Januárban a ré­gieket újabb kötelezettségvállalások követték. XVI. pártkongresszus és a CSKP megalakulásának 60. évforduló­ja tiszteletére a hét brigád — a már ismertetett összüzeml vállalás keretén belül — összesen 228 ezer korona ér­tékű kötelezettséget vállalt, amit a jelenlegi munkatempó mellett — bi­zonyára teljesítenek. BRIGÄDLÄTOGATÄS — KONGRESSZUS ELŐTT Mivel a felsorolt >—■ nem kevés, de komoly tettekről tanúskodó — számok mögött emberek rejtőznek, az újságíró nem állhatja meg, hogy a sok közül legalább egy brigádot fel ne keres­sen. A választás nem volt könnyű, mivel az összes csoport keményen küzd a jő és a még jobb eredmények eléréséért. Hogy aztán miért esett a választás a gépjavító szocialista bri­gádra ... A kemény tél által szétzilált ] gépek „orvosai“ jelenleg nehéz csatát - vívnak. A „kikészített“ vontatóikat és < más fontos munkagépek javítását — I a fennálló nehézségek ellenére Is — i a legrövidebb Időn belül „harcképes- i sé“ kell tenniük, ugyanis a tavasz i már igen csak közel van. Mikor beléptem a gazdaság javító műhelyébe, egy nehéz operációnak lehettem szemtanúja: Egy UTB—650-es román traktor darabokban heverő motorja felett néhány ember töpren­gett. A hiba okáról tanácskoztak. El sem hiszi, mennyi leleményesség szükséges ahhoz, hogy egy olyan gép „szívét“ megjavítsuk, amihez nagyon nehéz alkatrészt szerezni, és amely­ből csupán egy-két darabbal rendel* kezünk. Bek József szerelő szocialista brl* gádtag után Sloboda Antal gépjavító szólt: —. Nem szeretném, ha dicsekvés­ként hangzana, de így együttes erő­vel — beleértve a műhelyvezetővel kezdve az esztergályosunkig minden­kit — gyakran csodálatra méLtó dől* gokat művelünk. Persze, a körülmé­nyek is kényszerítenek bennünket nagy tettekre, — S Itt bizony nagy szerepe van a szocialista brigádnak — egészítette ki kollégája véleményét Csömör László. Habár a gépjavítók nem éppen a szavak emberei, Urbán Lajos brigád­­tag — aki 1963 óta forgatja a szere* lőkulcsot, — nagyon szépen kifejtet­te, mi készteti szép teljesítményekre az Itt dolgozó embereket. — A mi brigádunk, melynek átlag* életkora nem haladja meg a 35 évet, — megszokta a határidőket, a ke­mény munkatempót. Az aratás alkal­mával számtalanszor bebizonyítottuk „harcképességünlket“. De nemcsak mint gépjavítók, hanem mint kombéj­­nosok Is. Ez elsősorban is az össze­fogással magyarázható. Bárhol akadt el az „óraszerkezet fogaskereke“, kö­zösen orvosoltuk a bajokat. Kongresz­­szusi vállalásunkkal kapcsolatban még elmondanám: Mi szívből, tiszta lelkiismerettel vállaltuk a többlet­­munkát azért, mert a mi csoportunk tagjainak nem mindegy, hogy társa­dalmunk a jelenlegi ötéves tervidő­szak folyamán hogyan és miből hoz­za létre azokat a javakat, amelyek a további fejlődés és az életszínvonal emelkedésének nélkülözhetetlen fel­tétele. Emellett persze а XVI. kong­resszustól mi is elvárjuk, hogy meg­oldást keressen azokra a problémák­ra, melyek jelenleg még fékezik tár­sadalmunk fejlődését. Keserű Gyula műhelyvezető húsz éve Irányítja a szövetkezet gépjavító csoportját, a tapasztalt szakember megelégedéssel szólt a szóbanforgó szocialista brigád munkájáról, amit legjobban a gépek tavaszra való fel­készítésének üteme bizonyít: — Decemberben bizony elég szomo­rú kép fogadta azokat, akik műhe­lyünket meglátogatták: Használhatat­lan gépek egész sora várt javításra. A helyzet — főleg az alkatrészhiány miatt — szinte kilátástalan volt. De aztán — amint mondani szokás —■ „ráhajtottunk“. Kéthónapos kemény munka utkán örömmel mondhatom, hogy a hét lánctalpas traktorunk kő­iül mát ötöt kijavítottunk és a kere­kes traktoraink javítása Is folyamat­sán van. A pótkocsik újra „egészsé­gesek“, rendbehoztuk a könnyű simí­­fókat, és a boronákat is. Megkülön­­söztetett figyelmet szenteltünk a ve­­őgépek javításának, mivel ezekre a jépekre tavasszal nagyon igényes fel­­idatok várnak. О © О A hét szocialista brigádnak továbbra s jó munkalendületet, sok sikert kl­ánunk, hogy a CSKP XVI. kongresz­­zusának és a párt megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére vállalt zocialísta kötelezettségeiket Így vagy nég jobban teljesítsék, mint a múlt isztendöben. KALITA GABOR Nagy Ernő kertész: Nemcsak salátát, hanem karalábét is szállítunk. Ha minden jól megy, akkor naponta átlagosa megkeressük a kilencven koronát, ehhez viszont hé romezer darab palántát kell kipíkíroznunk. Ezért Ы zony alaposan meg kell dolgozni. >—* Nekem az a véleményem — fontolgatja a szava kát, — hogy az otthoni gondokat az öltözőben a ka háttal együtt le kell vetni. Ha hurcolom magamma egész nap, abból csak kellemetlenség származik. Olypi munkahely a miénk, ahol mindenre oda kell figyelni Molnár Попа, Bugfir Mária és Szomolai Anna а кос kázógépet üzemelteti. — Fizikailag ez a legnehezebb munka, szerencsén hetente váltjuk egymást — mondják kézfogás közben. Kezük érdes, mint a reszelő lapja, de valahogy meg lágyul amikor a munkájukról esik szó. Tóth Jolán mosolyog amikor kezdjük a beszélgetést, s nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem vidámságá­nak okát. —■ Én mindig jókedvűen érkezem, akár esik, akár fúj. Ilyen a természetem. Nem olyan alkat, aki egykönnyen elengedi magát, és csak úgy belebúsui a nagyvilágba, Majd elhallgat egy csöppet, a hom­loka Is megfelhósödlk, s csak miután vett egy mély lélegzetet, szólal meg újra. — Az előbb például éppen a gye­rekekre gondoltam. Iskolások már, de azért az ember szeretne minden pillanatban mellettük lenni. Órájára pillant, s a szeme villa­nását nem lehet félreérteni. Molnár Irén már az idősebb gene­rációhoz tartozik. A hnb melléküzem­­ágát, a téglagyárt cserélte fel a ker­tészettel. i— Könnyebb és érdekesebb Is oz a munka. Nem bántam meg, hogy ide jöttem, za átállás természetesen gon­dot is okozott. Olyan munkahely ez, amely nem tűri a kapkodást. Ha meg­bocsátja én Ilyenkor nem szeretek beszélgetni, elmennék ... '^Elnézést a cím furcsaságáért, de a helyzet az, hogy a saláta olykor nem Is annyira ... csak saláta. A vásár­­útt saláta ugyanis alkalmas arra, hogy leveleivel üzenetet továbbítson: Hol és hogyan teremhetnek meg a nagy értékek. Csiba László Tóth jolán — Molnár Irén Kontár Gyula felvétel« A terebesl (TrebWov) járás mező­gazdasági üzemeiben is befejezéshez közeledik az éves tervek készítése és rövidesen elkezdődnek a zárszámadó közgyűlések. Hetekig keresték, vizs­gálták: a nehezebb közgazdasági kö­rülmények között miként tehetnek eleget a fejlesztési feladatoknak, ho­gyan érhetik el a járási pártbizottság 1381-re szóló határozataiban megfo­galmazott termésnövekedést. A beru­házásokra költhető koronáknak soha nem voltak bővében. Most pedig az amúgy is kedvezőtlen termőhelyi adottságokat súlyosbítja, bogy a múlt évi rendkívüli időjárás miatt a leg­nagyobb mértékben károsodott, szlo­vákiai méretben is a legnagyobb kárt szenvedte a terebesi járás. Az anyagi források terén a lehetőségek tovább szűkültek. Van azonban egy terület, ahol már a terebesi járás sem számít szegénynek, ez a szakember-ellátott­ság. Ma már nincs olyan mezőgazda­­sági üzem, ahol ne lenne mezőgazda­­sági főiskolát végzett dolgozó. A teljes arányosság itt sem érvé­nyesül. A jobb gazdasági adottságú szövetkezetekben sokkal több a szak­ember, mint az elmaradott gazdasá­gokban, ahol sokkal nehezebb a jól képzett szakember számára a megfe­lelő körülményeket megteremteni. A- ránytalauság van az egyes szakmák közöt is. Még mindig kevés az ál­lattenyésztő és energetikus szakem­ber. A szakember-ellátottságban ha­sonló változás történt az irányító, el­lenőrző és érdekvédelmi szerveknél, a szövetkezetekkel gazdasági kapcso­latot tartó vállalatoknál. „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel!“ — ez esetben, ha rövid a pénzed, toldd meg ésszel. A jó ötlet, a szakszerűség, az ésszerűség, a szer­vezettség és nem utolsó sorban a szo­cialista demokrácia növelése olyan tartalék, amely kimeríthetetlen és kü­lön pénzbe nem kerül. Mivel kevesebb az anyagi eszköz, kétszer is meg kell gondolni, mire mennyit költsenek. Most van igazán nagy szükség a szakszerűség és az ésszerűség kompromisszumára. Lehet, hogy olyan géppel kell tovább dol­gozniuk, amelynek az erkölcsi kopása már a selejtezést kívánná, de az ész­­szerüség esetleg azt diktálja, pillanat­nyilag nagyobb szükség van a mellék­üzemág bővítésére és új gépet csak egy-két év múlva vesznek majd. A tervszerűség és rugalmasság össz­hangja szintén előtérbe került. A múlt ősztől „adósságként“ megmaradt nagy mennyiségű mélyszántás, a hiányzó vetések pótlása igen feszített, gondos munkát kíván. A nagy elmaradást to­vább súlyosbíthatja, ha nem percre áll készen a Jól kijavított gép, nincs ott a műtrágya, a vetőmag, ahol és amikor kell. Nem szükséges ahhoz jósnak lenni, hogy megmondjuk: ezen a tavaszon nagy versenyfutás lesz az idővel és viaskodás az időjárással. A vetésnél biztosan szükség lesz táb­lacserékre, menet közben módosítá­sokra. A kapkodás nem, de a gyors döntés üdvös lehet. Többek között és nem utolsósorban nagy jelentőséget kell tulajdonítani a szocialista demokrácia további széle­sítésének. És ezt nem lehet leszűkí­teni a kisgyűlések, a munkahelyi megbeszélések véleménygyűjtésére. A visszaigazolás, az elfogadható javas­latok megvalósítása nélkül nem teljes a demokrácia köre. A közös gondol­kodásra, fejtörésre ott is szükség van, ahol legjobban mennek a dolgok, méginkább Így van, ahol bajban van­nak. Ide sorolnám a szövetkezeti tag­ság ügyeinek, panaszainak gyors in­tézését. Jó közérzettel, egyetértéssel a nagyobb bajok is könnyebben leküzd­hetők. Szűkebb és szélesebb körű tárgya­lásokon sokat lehet beszélni a gon­dokról. A megoldás, az orvosság azon­ban csak a tett lehet. Ma még a jó ötlet is felér a tettel, de holnap már a megvalósításon a sor. I. B. A uagyöivedi gépjavítók szocialista brigádjának néhány tagja

Next

/
Thumbnails
Contents