Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-21 / 8. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES ■4ť-w.-ŕa.;4i február A diószegi Vox huuiána KULTURÁLIS HÍREK A CSEMADOK szálkái (Salka) helyi szervezete évzáró gyűlésén BotUk Antal elnök ismertette a tavalyi eredményeket. Számvetésében újabb aktivitásra serkentette a hagyományőrző csoportot, amely megkülönböztetett figyelmet fordít a szálkái népviselet értékeinek őrzésére. Valasek László, Czibulya Vidor, Czibor Dénes és Kiss Tibor felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ifjúsággal már iskoláskorban kell megszerettetni a kultúrát. Erre egyébként a községben minden lehetőség adott, mert a Botlik házaspár a felelősségteljes oktató-nevelő munka mellett a kulturális élet irányításában is aktiv részt vállal. Magyar Rozália A CSEMADOK Bratislava-vidéki Járási Bizottsága legutóbbi elnökségi ülésén részletesen foglalkozott az évzáró taggyűlések irányelveinek kidolgozásával. A járási bizottság elsősorban a népművelés terén szeretné kibővíteni munkáját: főleg a politikai és jogi nevelést, az iskolán kívüli szakköri mozgalmat, az irodalom népszerűsítését és a nyelvművelést helyezik előtérbe. A széleskörű mozgalommá tere-I—II—III 14 I «1111111 II III Ilin inni ■ll—MII bélyesedeitt népművészeti munka szakaszán is kijelölték a feladatokat: énekkari találkozót rendeznek Szencen ((Senec), megrendezik a szavalók és prózamondók versenyét, „Kis Csalogány“ néven gyermekfolklór vetélkedőt, „Melódia 1981“ elnevezés alatt pedig járási táncdalversenyt rendeznek Félen (Tomášov). Mózes Imre A CSEMADOK tanyi (Tett) helyi szervezete is megtartotta kulturális számvetését. A távlati célok és a feladatok kitűzése után Dr. Szénásy Zoltán tartott nagyon értékes előadást „Csallóköz története“ címmel. Bankó Adrianna ■MH ............1Г • 1ГИН—III ÉNEKKARI MOZGALMUNK ÉRTÉKELÉSÉ A CSEMADOK Központi Bizottságának népművészeti osztálya évente több országos, illetve központi fesztivált szervez. Ezek a gombaszögi országos kulturális ünnepély kivételével egy-egy népművészeti ágazat központi versenyéhez kapcsolódnak. Az énekzenei ágazat az énekkari mozgalmat és ennek versenyeit — Kodály-napok, Csengő Énekszó, Munkásénekkarok Fesztiválja —, a táncdalénekesek versenyét — Melódia cím alatt — és a Csehszlováikai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tevékenységét irányítja. — A múlt éV ének-zenei tevékenysége a Csengő Énekszó gyermekkórusfesztivál és a .Munkásénekkarok III. Országos Fesztiválja művészi és kultúrpolitikai céljainak jegyében folyt. Ezek határozták meg a karmesteri klub-összejövetelek és a központi ének-zenei tanácsadó testület üléseinek módszertani és szakmai tartalmát. Sikerült mozgósítani Dél-Szlovákia gyermekkórusait, egyetlen ifjúsági kórusát és főleg Kelet-Szlovákia munkásénekkarait. Fesztiváljainkon 650 gyermek és 450 felnőtt énekes szerepelt, hitet téve az énekkari mozgalom népszerűsége, megbecsülése és szeretete mellett. Központi rendezvényeink példájára több énekkar rendezett kórustalálkozót, jubileumi hangversenyt, ahol az ünneplő kórus mellett vendégkórusok, sőt magyarországi énekkarok is szerepeltek. Több kórusunk viszonozta ezeket a vendégszerepléseket és járt déli szomszédainknál. Hagyományos járási és kerületi énekkari fesztiválok zajlottak, ahol a szlovák kórusolk partnereként sikeresen szerepeltek nemzetiségi énekkaraink: például a kassai (Košice) Csermely Kórus, a diószegi (Sládkovičovo) Voz Humána, a somorjai (Šamorín) Híd, stb. Az ének-zenei tanácsadó testületek járási és központi tevékenységének eredményességét dicséri a kórusok bővülő műsorkészlete, a repertoár sokszínűsége, művészi és eszmei értéke. Az éneiklő csoportok egyszólamú éneklését sokhelyütt az igazi kórusmuzsika váltotta fel. A többszólamúság zenei szépségét egyre több műkedvelő énekes tette magáévá és vált annak propagátorává. A pozitív tények mellett nem titkoljuk, hogy aggaszt ifjúsági kórusaink számának csökkenése. Reméljük, az Iskolaügyi Minisztériummal együttműködve sikerül hathatós intézkedést foganatosítani a zenei nevelés sorvadásánaik megakadályozására. Tavaly megjelent „Az énekkarok évkönyve 1975—78“ című kiadvány. Tartalmában megtalálható valamennyi jelenleg működő énekkarunk jellemrajza, a CSMTKÉ tevékenysége, külföldi és hazai versenyeinek eredménye, az 1975—78-as Időszakban rendezett központi fesztiválok, illetve énekkari találkozók műsora, eredményei és statisztikai adatai. A CSEMADOK Központi Bizottságának ez a negyedik ilyen jellegű kiadványa. XXX Az ének-zenei mozgalom égisze alatt két központi fesztivál került megrendezésre. Június 14—15-én Érsekújváron (Nové Zámky) tíz gyermekkar és egy ifjúsági kórus versenyzett a Csengő Énekszó gyermek- és ifjúsági énekkari fesztiválon. A verseny 11 énekkara mellett három vendégkórus is. szerepelt. Az utánpótlásnevelés szép - példáját a nagymegyeri (Galovo) kicsinyek kórusa mutatta be. Ag Erzsébet vezetésével. Az Ifjúság körében végzett példamutató zenei tevékenységet az Aranyosmaróti (Zlaté Moravce) Gimnázium Schola Cantorum ifjúsági vegyeskara szemléltette, melyet Július Padhorný tanár vezényel és irányit már negyven éve. A művészi igényességet, a tiszta intonációt és a kórusmuzsika valamenynyi szépségét magában hordozó hangversenyt Baricsa Edit vezetésével az Oroszlányi (Magyarország) Művelődési Központ gyermekkara produkálta. Mindhárman szakmailag értékes műsort adtak. Sokat tanulhattak tőlük kórusaink. A Csengő Énekszó versenyére 30 énekkar jelentkezett. A központi versenyre bejutott 11 kórus eredményei: Aranykoszorút a zsűri külön dicséretével a peredi (Tešedikovo) és a kassai (Košice) Kuzmányi utcai Általános Iskola gyermekkara kapta. Ez a két kórus elnyerte a legjobb karmesteri teljesítményért, illetve a legjobb műsorválasztásért kijáró különdijat is. tálya, a Bratislava! Népművelési Intézet és a CSEMADOK Központi Bizottsága. Hasonló megtiszteltetésben részesült az énekkar is. A fesztiválhangversenyen nyolc kórus szerepelt. Köztük a kömlői és a tisoveci férfikar — a magyarországi, illetve a szlovák kórusmuzsika képviseletében — mint a rendezvény vendégei. A legmaradandóbb művészi élményt a gömörhorkai (Gem. Hörka) Sajó Völgye vegyeskar — Máté László és Máté Adriapa karnagyok irányításával —, valamint a koloni (Kolínany) Zobor Hangja vegyeskar nyújtották, Simek Viktor vezényletével. Felkészülten és jól szerepelt a jubiláló füleki (Fiľakovo) férfikar és a rozsnyói Munkásdalárda, Csaba Miklós, illetve Bocsárszky Ágnes karnagyok irányításával, A helyi női kar premierje bíztató volt. A fesztivál idénykezdő formában találta a buzitai (Buzica) CSEMADOK és Művelődési Ház vegyeskarát. A két vendégkórus, sajnos várakozáson alul szerepelt. Aranykoszorút kapott a gfmesi (Jelenec), a komáromi (Komárno), a szarvai (Rohovce) és a galántai (Galan ta) általános iskola gyermekkara. Ezüstkoszorút a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a kürti (Strekov), az ógyallai (Hurbanovo) és a csilizradványi általános iskola gyermekkarai kaptak. Az eredmények — egy kivételével i—i hlzelgőek gyermekkaraink számára, mivel a zsűri munkájában jeles zeneszerzők — Vass Lajos, Alfréd Zemanovský, Szfjjártó Jenő — és elismert zenei szakemberek — Bánhidi Frigyes, Janda Iván, Marcela Mészárosová és Weiser Ladislav — vettek részt. A fesztivál újabb ösztönző erőt adott az iskolákon folyó énekkari munkához és a zenei nevelés oktatásához. Meghatározta a gyermekkórusmozgalom fejlődési irányát és a jövő szakmai igényét. \\4 A múlt év őszén Füleken (Fiľakovo) került megrendezésre a Munkásénekkarok III. Országos Fesztiválja, mely egyben a helyi munkásdalárda megalapításának jubileumi ünnepsége is volt. A délelőtti matinén a hatévtizedes művészi munka került mérlegre. Az énekkar alapító tagjának, Zupkó Lászlónak és a többi veterán énekesnek köszönő leveleket, tárgyi jutalmakat, kitüntetéseket és emléktárgyakat adtak át a füleki zománcgyár vezetői, a CSEMADOK Losonci (Lučenec) Járási Bizottsága, a Losonci Járáci Nemzeti Bizottság kulturális oszA CSMTKÉ jubileumi hangversenye a Szlovák Filharmónia nagytermében Foto: Prandl (2) ős Tóth (1) rülnek a központi döntőbe. Az elődöntő és a döntő időpontja 1981. november 14—15-én lesz. Az ének-zenei mozgalom tevékenységét leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy egy-egy központi rendezvény a folyamatos munka kicsúcsosodása. A Melódia versenyei két-, az énekkari versenyek háromévenként Ismétlődnek, a rendszerességet követve, kóru. A munkásénelkkarok fesztiválja alkalmat adott az V. Kodály-napokra való felkészülés megkezdésére és az énekkarokban rejlő zenei tartalékok felmérésére. Atmoszférát és méltó ünnepi keretet biztosított a 60. évfordulóját ünneplő füleki férfikarnak. Külön említést érdemel a hatszáz főnyi lelkes közönség és a zománcgyár üzemi klubjának meleg vendéglátása. \w Az ének-zenei mozgalom az Idén két központi fesztivál megrendezését tervezi. Az V. Kodály-napok jelentkezési határideje már letelt. Összesen 25 kórus jelentkezési lapját kaptuk meg. Kelet-Szlovákiából nyolc, Közép- Szlovákiából három, Nyugat-Szlovákiából pedig tizennégy énekkar jelentkezett. Az előző négy fesztivállal szemben újdonság, hogy a kórusoknak kötelező számot kell énekelni, Kodály Zoltán: Gömöri dal című művét. Figyelmet érdemel még az V. Kodály-napokikal párhuzamosan folyó minősítési verseny, az úgynevezett Koszorú-pályázat. Az irányelvek ezt a két rendezvényt függetlenítik. Tehát a Koszorú-pályázaton olyan énekkar is részt vehet, amely — szerényebb képességei folytán — nem jelentkezett az V. Kodály-napokra. Idén a másik fesztivál MELÓDIA ’81 címen kerül megrendezésre. A cím, a táncdalénekesek versenyét takarja. Az elképzelésünk az irányelvben van rögzítve, amely nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy az énekes saját szerzeménnyel szerepeljen. Csupán azt köti ki, hogy az egyik szerzemény magyar nyelvű legyen. Ezzel >— bár nem hirdettünk külön szerzői versenyt — szeretnénk elősegíteni a csehszlovákiai magyar popzene megszületését. A szerzői verseny — esetleg a saját Agnekarok szerepeltetése — attól is függ, hogy milyen eredeti művek keA kassal Csermely Kőrns megvédte országos B-kategőriás minősftését saink alaposan felkészülhetnek a soronkövetkező fesztiválra. Több műkedvelő együttesünk él ezzel a lehetőséggel és már több éve állandó résztvevője a központi fesztiváloknak. Képesek újítani, fesztiválről-fesztiválra fejlődni. Ml is ebben látjuk népművészetünk énekzenei ágazatának célját és munkánk gyakorlati értékét XXV A Csehszlovákia! Magyar Tanítók Központi Énekkarának tavalyi tevékenysége — a vidéki hangversenyeken és a kórus megalakulásának 15. évfordulójára rendezett ünnepségen kívül t—< а XXIII. jihlavai kórusfesztiválra való felkészülésre összpontosult. Munkatervében 11 háromnapos és egy ötnapos összpontosítás szerepelt A közös próbák alkalmával hangversenyt adott Nagymegyeren, Vágán (Váhovce), Komáromban, Ogyallán, Zselizen (Želiezovce), Lédecen (Lodice) és Réten (Reca). Az énekkar működésének Jelentős állomása volt 1980. április 26-a, amikor a Szlovák Filharmónia hangversenytermében fennállásának 15. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt adott a budapesti Vasas énekkarral. A hangversenyt követő banketten a CSEMADOK KB képviseletében Lőrincz Gyula elvtárs tárgyi Jutalmakat és oklevelet adott át a ma is éneiklő alapító tagoknak. Huszonegyen részesültek ebben a megtiszteltetésben, köztük Vass Lajos és Janda Iván karnagyok. A Bratislavában rendezett jubileumi ünnepség tovább erősítette a CSMTKÉ és a Vasas szakszervezetek kórusai közötti barátságot és együttműködést. A CSMTKÉ tovább folytatta a hazai és magyarországi szerzők műveinek propagálását, öt kőrusművet énekelt hangszalagra a Csehszlovák Rádió számára, melyek szerzői ma is élő alkotók. Külön kell szólni а XXIII. jihlavai Ikórusfesztiválon való szereplésről, amely tavaly novemberben volt. Nem kis feladatot vállalt magára a művészi vezetés és a kórus, amikor Alfréd Zemanovský—Pavel Horov: Tichá noc nad morom és Igor Bázlik—Marian Kováčik: Két kőrusmű című alkotásainak bemutatására vállalkozott. Főleg Zemanovský modern műve jelentett problémát. Az énekkar először találkozott hangefektusokkal, a zene fölött megszólaló prózával. Éppen ezért a jihlavai fesztiválon színpadra lépett 68 tag és a karnagyok minden elismerést megérdemelnek a sikeres szereplésért. 1980-ban a CSMTKÉ műsorát 7522 ember hallgatta meg. Meggyőződésünk, hogy a tevékenységéhez nyújtott anyagi értékek megsokszorőzódtak a kórus által nyújtott művészi élményekben. A CSEMADOK KB munkatervében a CSMTKÉ részére meghatározott eszmei és kultúrpolitikai igényeknek eleget tett. Hozzájárult hazánk szocialista kultúrájának propa* gálásához és jelentős mértékben kivette részét a magyar nemzetiségi dolgozók szépérzékének neveléséből és zenei Ízlésének formálásából. Az énekkar továbbra is hatással* kisugárzó erővel bír Dél-Szlovákia ének-zenei mozgalmára. A kórus tagjai sikeres karnagyi tevékenységet folytatnak falvainkban, városainkban. Az énekkar továbbra is fórum, a szakmai továbbfejlődés biztosítéka. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának idei munkatér* ve az énekkari kultúra népszerűsítését, nevelő jellegű hangversenyek szervezését s a kórus külföldi vendégszereplést tartalmazza. Folytatja á műsorán levő kérusművek felvételét a Csehszlovák Rádióban. Részt vesz a Bratislava felszabadítása tiszteletére rendezett „Bratislava Aranykoszorúja’* nevet viselő énekkari hangversenyen, A Csehszlovák Rádió húszperces hangfelvételt sugároz majd a kórus műsorából, amely a rádió „Énekkei a szívhez“ című adása keretében kerül közvetítésre. Távlati tervében újabb külföldi kórusversenyen való szereplés van előkészítve, amelyre már az idén megkezdi a felkészülést. Az énekkar elsősorban a férfi szólamokban vár és hirdet tagfelvételt, Szívesen vár azonban mindenkit, aki tehetségével és énektudásával a CSMTKÉ ügyét kívánja szolgálni. Az utóbbi években Európa kórusmozgalmában beállt fejlődés, a modern hangvételű kémsmuzsika új igényeket támaszt az énekkar művészeti vezetése és tagjaival szemben. A lépéstartás érdekében növelni kell a tagok zenei tudását és énektechnikáját. A szakmai vezetésnek új, igényesebb, de egyben hatásos, művészileg értékes kérusművek után kell néznie és ezekkel kell megbirkóznia. Ugyanakkor gondolni kell a hazai elvárásokra is. A CSMTKÉ ennek tudatában folytatja a küldetéséből eredő művészi mankót. DEBRÖDI D. GÉZA Énekkel a szív
