Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-13 / 50. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 13. Követésre méltó példa / Üzemfejlesztés rajztábla mellett Az igazán nagy dolgok ritkán kel­tenek szenzációt. Feltűnés nélkül jön­nek létre a hétköznapok szürke egy­hangúságában az alkotóerő, az em­beri akarat, a jobb, a tökéletesebb iránti vágy belső kényszerére. A műhelyekben, a rajztáblák és az Íróasztalok mellett számtalan újítás, találmány születik. Sokan észre sem veszik, vagy éppenséggel nem akar­ják észrevenni, hogy a jelentéktelen­nek vélt dolgoknak, a mindennapi élet fergetegében szinte észrevétlenül végbement önfeláldozó munkának gyakran felbecsülhetetlen értéke van a műszaki fejlesztésben. Ennek elle­nére a feltalálók, az újítók százai, ezrei, nagy szenzációkeltés nélkül, szerényen és szorgalmasan végzik munkájukat, hajtják előre a fejlődés óriáskerekét. ★ ★ ★ ben. Ma az erőfeszítő, közös munka eredményeként a szövetkezet iroda­központjával szembeni térségen új épületek sorakoznak. — Eredetileg csak egy diagnoszti­kai műhely felépítése volt tervbe vé­ve, de mit ér egy diagnosztikai köz­pont önmagában? Hiszen a célszerű megoldás az, hogy ne csak megálla­pítsuk a hibákat, hanem ezeket azon­nal és helyben ki is javítsuk — ma­gyarázta az újító. ,Az egyik ötlet szülte a másikat, s a diagnosztikai műhely mellett központi gépjavító műhelyek és raktárak egész sora épül. Ezekben szakosítottan, gép­csoportok szerint javítják a meghibá­sodott gépeket, ide összpontosítják a szövetkezet gépparkját, s innen irá­nyítják majd az összes gépesítési munkálatokat. Minden egyes épület, berendezés az Šponták Juraj idejének javarészét a rajztábla mellett tölti Bernáth Sándor és Pcsolinszky István munkaközben a diagnosztikai központban (A szerző felvételei) ▼ újító ötlete és tervrajza szerint ké­szült. A diagnosztikai műhelyben — amely a régi gépjavítóműhely átala­kításával jött létre — valamennyi gép és berendezés a szerző lelemé­nyességére, alkotókészségére utal. Az olajszintmérő berendezésektől, egé­szen a fáradtolaj összegyűjtésére szol­gáló, földalatti tartályokig. De nem­csak a gépek megszerkesztése, ötletes elhelyezése hívja fel magára a figyel­met, hanem ami egy műhelyben va­lóban szokatlan látvány, a színek is. Ugyanis a berendezések egyes részeit különböző színűekre festették, a jobb szemléltetés érdekében. Pedig ez csak apróság, s mégis fontos, hiszen még a laikus is könnyen megjegyzi, hogy a sárgára, vagy pirosra festett mű­szer, berendezés erre vagy arra a cél­ra alkalmazható. Számtalan dolgot lehetne még fel­sorolni, például a pótalkatrészeket felújító műhelyt, vagy a gépjavításo­kat irányító központot. Az utóbbinál nem számítógépes, gombnyomásra működű automatizált központról van szó, csupán egy nagy korongról, ame­lyen az ötletesen szerkesztett, sugár­szerű diagramm lehetővé teszi a gé­pek karbantartásának és az idényi­­javítások egyszerű és áttekinthető nyilvántartását, s ennek alapján terv­szerű irányítását és a végrehajtást. Hogy a munkaszervezésbe is lehet újításokat bevezetni, arról a fáradha­tatlan újító jelenlegi munkája is ta­núskodik. A gépjavítások és a gépek kihasználása diszpécserrendszerének tökéletesítésén, pontosabban leegysze­rűsítésén dolgozik. Mi is sarkallja az újítót az alko­tásra, annak ellenére, hogy munkáját sokszor kudarcok, a megnemértés, az ötletek nehéz megvalósítása hátrál­tatja? Šponták Juraj úgy vélekedik, hogy a munkájához az ihletet a műszaki problémák leküzdésének, sikeres meg­oldásának öröméből meríti. Szavait idézve: Sok mindent meg lehet ol­dani, csak meg kell találni ehhez a legrövidebb, a legegyszerűbb utat. Nem ártana, ha a fenti gondolatot más gazdaságok vezetői, az illetékes felsőbb szervek dolgozói is jobban megszívlelnék, s megtalálnák a leg­egyszerűbb utat az újitómozgalnm fellendítéséhez, az újításokkal járó felbecsülhetetlen szellemi értékek hasznosításához úgy, hogy az az egész társadalom közkincsévé váljék. Klamarcsik Mária „Tüzes nők“ szervezete-Jll A női tűzoltócsoportok rendszeresen részt vesznek az egyes tűzvédelmi versenyeken Foto: Andriskin Napjainkban ritka látvány, hogy egy gazdaságnak, ipint például a /mgykaposi (Vqľik.é Kapušany) szövet­kezetnek műszaki-fejlesztési osztálya legyen. Šponták Juraj osztály­­vezető, az újítók népes táborának egyike. A műszaki-fejlesztési osztály, az ő kezdeményezésére jött létre. De nem csak ez. Hány újítás is fűződik a nevéhez, vagy névtelenül, a porral belepett akták halmazában hever? 0 maga sem tudja pontosan — kétszáz, vagy ennél is több — legyint a kezé­vel, ez nem fontos, ez már a múlté... Figyelme a jelenre összpontosul, arra, amin dolgozik. Munkájának eredménye, amit alig öt év leforgása alatt Valósított meg, a szövetkezetnek jelentős hasznot ho­zott. Az ő javaslatára és tervrajza szerint alakították át a hagyományos istállók padlásrészét, korszerű broj­­lercsirke-hizlaldává. Az eredmény: évi átlagban, haíszázötven tonna ba­romfihús termelése, nagyobb beruhá­zási költségek nélküi, az épületek maximális kihasználásával és kevés munkaerővel. A szövetkezetben épülő diagnoszti­kai- és gépjavító központnak szellemi szerzője és kivitelezője egyszemély­— Az ötvenes évek elején — ami­kor hivatásos tűzoltó lettem — egye­sek nagy csodálkozás közepette tet­ték fel a kérdést: „Nő mint tűzoltó? Hát ez meg hogyan lehetséges?“ Eb­ben az időben valóban kevés nő vett részt a mozgalom munkájában. Ma már más a helyzet... Príkopská elvtársnő szavai hallatán — aki a Szlovák Nőszövetség mellett működő tűzvédelmi bizottság titkári funkcióját is betölti — ma már keve­sen csodálkoznak. Ugyanis nem ke­vés azoknak a lányoknak, asszonyok­nak a száma, akik bekapcsolódnak a tűzvédelembe. Mivel érdekelt a kérdés, megkér­deztem Príkopská elvtársnőt: a hiva­tásos tűzoltók soraiban rendszerint milyen beosztásban dolgoznak nők? — Habár a mi fizikai teljesítőké­pességünk kisebb, mint a férfiaké, azonban a „hangyamunkában“ szívó­­sabbak, 'kitartóbbak vagyunk, mint az erősebb nem képviselői. Mivel a tűz­védelmi testületnek elég sok „konflik­tusos“ ügye van az egyes vállalatok­kal, intézményekkel, magánemberek­kel, ezek kivizsgálásának területén nagyon эок nő dolgozik. Mondanék egy példát: Egy többemeletes épület megtervezésekor az építésznek szigo­rúan ügyelnie kell — kellene — arra, hogy munkája során betartsa a tűz­védelmi előírásokat. Mivel ezek meg­építése elég költséges — kijáratok, felszerelések — ezeket spk esetben „kifelejtik“ a vadonatúj épületből. Ezt természetesen részünkről komoly fe­lülvizsgálások követik, melyek során a nők valóban érvényesülni tudnak, űk ugyanis hivatalos ügyekben nem ismernek kompromisszumot, nem vé­geznek felületes munkát. A Szlovák Nőszövetség tűzvédelmi bizottsága az olyan lányokat, asszo­nyokat gyűjti maga köré, akiknek nem foglalkozása a tűzvédelem. Tulaj­donképpen mi a küldetése ennek a bizottságnak? Habár önkéntes női tűzoltócsoport­jaink közvetlenül is részt vesznek a tűz elleni harcban, én mint a bizott­ság titkára nem ebben látom fő fel­adataikat, munkájuk erejét. Vajon miben? — A nők többsége ma már az élet legkülönbözőbb területein végzi mun­káját, gyereket nevel, a család lelkét képezi. Ha például egy asszony tagja szervezetünknek, akkor saját környe­zetében olyan — hadd mondjam kép­letesen — észrevétlen nevelőmunkát tud végezni, ami egész társadalmunk javát szolgálja. A tűzvédelmileg kép­zett szövőnő a munkahelyén bizonyá­ra nem megy el egy szigeteletlen vil­lanyvezeték, hibás felszerelés mellett anélkül, hogy azt szóvá ne tegye. Egy ügyes tanítónő a gyerekek százait tudja befolyásolni annak érdekében, hogy megelőzze a tanulók meggondo­latlan cselekedeteit. A gyermek kíváncsisága, a megis­merés utáni vágya a természetes fej­lődési folyamat jelei. Persze nem ak­kor, ha ezt a felismerést gyufával a kezében „gyakorolja“. Sajnos, a tűz­rendészet emberei nagyon sok olyan tűzesetet jegyeznek be „nagykönyvük­be“, melyet gyermekek követtek el. Habár számtalan adatat sorolhatnánk fel az utóbi tíz év esetei közül, csu­pán két számot említünk: 1970-től 1979-ig a gyerekek évente átlagban 250 tűzesetet követtek el, ami révén átlagban három millió korona kár keletkezett. Habár, összehasonlítva ezt más szocialista országok hasonló ada­taival, nem állunk rosszul, elégedet­tek azonban nem lehetünk. Tehát mi­vel a gyermekekhez a nők állnak a legközelebb, a gyengébb nem képvi­selői sokat tehetnek — és tesznek — annak érdekében, hogy minél keve­sebb legyen a gyermekek által oko­zott tűzeset. Príkopská elvtársnő a továbbiakban a női tűzoltócsoportok konkrét szere­péről szólt: Szlovákiában jelenleg háromezer olyan helyi vagy üzemi önkéntes tűz­oltócsoport létezik, amelyikben nők is tevékenykednek. Emellett 294 olyan aktív gárda működik, amelyik csakis lányokból, asszonyokból tevődik ösz­sze. Ezeknek a csoportoknak a tevé­kenységét, felkészültségét legjobban a már hagyományosan megrendezett helyi, járási, kerületi versenyeken le­het lemérni, ahol a nők a férfiak mellett kiváló eredményeket érnek el. A nemzetközi női tűzoltó versenye­ken hogyan szerepelnek lányaink, asszonyaink? A dicsekvés látszata nélkül el­mondhatom, hogy — jól. Női csoport­jaink világviszonylatban is kiválóak: 1977-ben például az olaszországi nem­zetközi női tűzoltóversenyen a popra-* dí Tatrasvit vállalat-csapata az arany­érem elnyerésével tisztelte meg hazá­ját. 1981-ben Döblingenben kerül meg­rendezésre ez a rangos világverseny, ahol szintén jó eredményeket szeret­nénk elérni. Véleménye szerint az említett cso­portok tagjainak elméleti tudása ki­elégítő? — Ogy hiszem igen. Bizottságunk nagy gondot fordít a tagok állandó továbbképzésére, ugyanis a tűzmeg­előzéshez elsősorban elméleti tudásra van szükség. * Mivel szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban aránylag sok nő dol­gozik, jó lenne, ha az itt tevékenyke­dő tüzoltóbrigádok sorait ők is bőví­tenék. KALITA GABOR A Szlovák Népi ellenőrző Bizott­** ság központi szervei a közel­múltban nagyszabású, részletes ellen­őrzést hajtottak végre a vállalatok­ban az üzemanyaggazdálkodás terü­letén. Mivel a közlekedés, az anyagfuva­rozás a népgazdaság részéről óriási anyagi befektetéssel jár, nem lehet közömbös, hogy az egyes termelőegy­ségek hogyan is gazdálkodnak a vi­lágviszonylatban dráguló üzemanyag­gal. Az ellenőrzés során bebizonyo­sodott, hogy rengeteg olyan hiányos­ság van ezen a területen, melyeket az elkövetkezendő ötéves tervben haladéktalanul fel kell számolni. Korábban — Illetékes szerveink — szigorú határozatokat hoztak azzal kapcsolatban, hogy a távolsági fuva­rokat végző teh era utósofőrök kötele­sek „oda-vissza“ szántást végezni, ami annyit jelent, hogy a fuvar után út­ban visszafelé is kötelesek anyagot szállítani. Habár a Csehszlovák Közle­kedési Vállalat rakodóállomásain meg­oldották az állandó üzemelést, szá­mos üzem elhanyagolta az említett határozat betartását. A bizottság szerveinek az egyes üzemekben végzett ellenőrzése folya­mán például a következő hiányossá­gok kerültek napvilágra. A ružombe­­roki papírgyárban történő — négy fuvart vizsgáló — „szúrópróba“ al­kalmával megállapították, hogy 711 kilométert tett meg a szóban forgó négy teherautó szállítmány nélkül. Az állami közlekedési vállalat losonci (luőeneci) üzemében 39 fuvar ellen­őrzése folyamán kiderült, hogy 5327 kilométert tettek meg a gépkocsik üres rakodótérrel. Ez az egy-két adat is bizonyltja, hogy évente sok millió korona értékű kár keletkezik egyes vállalatok, egyének felelőtlensége kö­vetkeztében. A szállítás területén a bizottság más hiányosságokat is megállapított. A kivizsgálás értékelése szerint még ma is „léteznek“ olyan vállalatok — például a közlekedési vállalat Spišská Nová Ves-1, poprádi üzeme, ahol nem vehették — vagy csak felületesen — a teljesítmény és az üzemanyagfo­gyasztás arányának kimutatását. A belügyminisztérium szervei több ezer esetben állapították meg a kilométer­órák működésképtelenségét, ami egy­ben azt is jelezte: a vétkes gépkocsi-Amint az ősz derekán készült felvételen Is jól látható, mezőgazdá­­szanik sokszor nehéz körülmények között végzik feladataikat. Tehát éppen ezért akkor kell az üzemanyaggal takarékoskodni, amikor valóban lehet. Már csak azért is, hogy a hajtóanyagokból jusson a „nehezebb időkre" is, amikor történetesen a sárban fulladozó munkagéuet két vontató kény­telen maga utón vonszolni. Fota: —kalita— A „szétgurult egykoronások“ nyomában Takarékosabban vezető „önkényes“ üzemanyaggazdál­kodást végez. Az illetékes szervek határozatot hoztak, hogy a mezőgazdaság terüle­tén az elkövetkezendő ötéves tervben komoly ellenőrzéseket foganatosíta­nak majd, mivel az üzemen belüli ellenőrzések sok esetben felületesek, vagy csak névlegesek. Sajnos, a diag­nosztikai állomások számának növe­kedésével — ami nagy szerepet tölt be a hajtóanyagokkal való takarékos­ság vonalán — nem javult, sőt nőtt az üzemanyagfogyasztás. Tehát a jö­vőben hatékonyabb belső ellenőrzése­ket kell majd végezni, a dolgozókat viszont mindenütt érdekeltté kell ten­ni a takarékosabb üzemanyagfogyasz­tásban. Habár — amint ezt a fenti példák is bizonyították — egy-egy üzemben az üzemanyagpazarlás felett még sze­met lehet hunyni, amit egyesek meg is tesznek, ennek ellenére mindany­­nyian elborzadnánk, ha ezeknek a „szétgurult egykoronásoknak“ a meny­­nyiségét egy összegben látnánk. Ép­pen ezért ismételjük csak meg újra a sokszor hangoztatott tételt: Takaré­kosabban az energiahordozókkal! —íta—■ ;aaai n

Next

/
Thumbnails
Contents