Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 13. Követésre méltó példa / Üzemfejlesztés rajztábla mellett Az igazán nagy dolgok ritkán keltenek szenzációt. Feltűnés nélkül jönnek létre a hétköznapok szürke egyhangúságában az alkotóerő, az emberi akarat, a jobb, a tökéletesebb iránti vágy belső kényszerére. A műhelyekben, a rajztáblák és az Íróasztalok mellett számtalan újítás, találmány születik. Sokan észre sem veszik, vagy éppenséggel nem akarják észrevenni, hogy a jelentéktelennek vélt dolgoknak, a mindennapi élet fergetegében szinte észrevétlenül végbement önfeláldozó munkának gyakran felbecsülhetetlen értéke van a műszaki fejlesztésben. Ennek ellenére a feltalálók, az újítók százai, ezrei, nagy szenzációkeltés nélkül, szerényen és szorgalmasan végzik munkájukat, hajtják előre a fejlődés óriáskerekét. ★ ★ ★ ben. Ma az erőfeszítő, közös munka eredményeként a szövetkezet irodaközpontjával szembeni térségen új épületek sorakoznak. — Eredetileg csak egy diagnosztikai műhely felépítése volt tervbe véve, de mit ér egy diagnosztikai központ önmagában? Hiszen a célszerű megoldás az, hogy ne csak megállapítsuk a hibákat, hanem ezeket azonnal és helyben ki is javítsuk — magyarázta az újító. ,Az egyik ötlet szülte a másikat, s a diagnosztikai műhely mellett központi gépjavító műhelyek és raktárak egész sora épül. Ezekben szakosítottan, gépcsoportok szerint javítják a meghibásodott gépeket, ide összpontosítják a szövetkezet gépparkját, s innen irányítják majd az összes gépesítési munkálatokat. Minden egyes épület, berendezés az Šponták Juraj idejének javarészét a rajztábla mellett tölti Bernáth Sándor és Pcsolinszky István munkaközben a diagnosztikai központban (A szerző felvételei) ▼ újító ötlete és tervrajza szerint készült. A diagnosztikai műhelyben — amely a régi gépjavítóműhely átalakításával jött létre — valamennyi gép és berendezés a szerző leleményességére, alkotókészségére utal. Az olajszintmérő berendezésektől, egészen a fáradtolaj összegyűjtésére szolgáló, földalatti tartályokig. De nemcsak a gépek megszerkesztése, ötletes elhelyezése hívja fel magára a figyelmet, hanem ami egy műhelyben valóban szokatlan látvány, a színek is. Ugyanis a berendezések egyes részeit különböző színűekre festették, a jobb szemléltetés érdekében. Pedig ez csak apróság, s mégis fontos, hiszen még a laikus is könnyen megjegyzi, hogy a sárgára, vagy pirosra festett műszer, berendezés erre vagy arra a célra alkalmazható. Számtalan dolgot lehetne még felsorolni, például a pótalkatrészeket felújító műhelyt, vagy a gépjavításokat irányító központot. Az utóbbinál nem számítógépes, gombnyomásra működű automatizált központról van szó, csupán egy nagy korongról, amelyen az ötletesen szerkesztett, sugárszerű diagramm lehetővé teszi a gépek karbantartásának és az idényijavítások egyszerű és áttekinthető nyilvántartását, s ennek alapján tervszerű irányítását és a végrehajtást. Hogy a munkaszervezésbe is lehet újításokat bevezetni, arról a fáradhatatlan újító jelenlegi munkája is tanúskodik. A gépjavítások és a gépek kihasználása diszpécserrendszerének tökéletesítésén, pontosabban leegyszerűsítésén dolgozik. Mi is sarkallja az újítót az alkotásra, annak ellenére, hogy munkáját sokszor kudarcok, a megnemértés, az ötletek nehéz megvalósítása hátráltatja? Šponták Juraj úgy vélekedik, hogy a munkájához az ihletet a műszaki problémák leküzdésének, sikeres megoldásának öröméből meríti. Szavait idézve: Sok mindent meg lehet oldani, csak meg kell találni ehhez a legrövidebb, a legegyszerűbb utat. Nem ártana, ha a fenti gondolatot más gazdaságok vezetői, az illetékes felsőbb szervek dolgozói is jobban megszívlelnék, s megtalálnák a legegyszerűbb utat az újitómozgalnm fellendítéséhez, az újításokkal járó felbecsülhetetlen szellemi értékek hasznosításához úgy, hogy az az egész társadalom közkincsévé váljék. Klamarcsik Mária „Tüzes nők“ szervezete-Jll A női tűzoltócsoportok rendszeresen részt vesznek az egyes tűzvédelmi versenyeken Foto: Andriskin Napjainkban ritka látvány, hogy egy gazdaságnak, ipint például a /mgykaposi (Vqľik.é Kapušany) szövetkezetnek műszaki-fejlesztési osztálya legyen. Šponták Juraj osztályvezető, az újítók népes táborának egyike. A műszaki-fejlesztési osztály, az ő kezdeményezésére jött létre. De nem csak ez. Hány újítás is fűződik a nevéhez, vagy névtelenül, a porral belepett akták halmazában hever? 0 maga sem tudja pontosan — kétszáz, vagy ennél is több — legyint a kezével, ez nem fontos, ez már a múlté... Figyelme a jelenre összpontosul, arra, amin dolgozik. Munkájának eredménye, amit alig öt év leforgása alatt Valósított meg, a szövetkezetnek jelentős hasznot hozott. Az ő javaslatára és tervrajza szerint alakították át a hagyományos istállók padlásrészét, korszerű brojlercsirke-hizlaldává. Az eredmény: évi átlagban, haíszázötven tonna baromfihús termelése, nagyobb beruházási költségek nélküi, az épületek maximális kihasználásával és kevés munkaerővel. A szövetkezetben épülő diagnosztikai- és gépjavító központnak szellemi szerzője és kivitelezője egyszemély— Az ötvenes évek elején — amikor hivatásos tűzoltó lettem — egyesek nagy csodálkozás közepette tették fel a kérdést: „Nő mint tűzoltó? Hát ez meg hogyan lehetséges?“ Ebben az időben valóban kevés nő vett részt a mozgalom munkájában. Ma már más a helyzet... Príkopská elvtársnő szavai hallatán — aki a Szlovák Nőszövetség mellett működő tűzvédelmi bizottság titkári funkcióját is betölti — ma már kevesen csodálkoznak. Ugyanis nem kevés azoknak a lányoknak, asszonyoknak a száma, akik bekapcsolódnak a tűzvédelembe. Mivel érdekelt a kérdés, megkérdeztem Príkopská elvtársnőt: a hivatásos tűzoltók soraiban rendszerint milyen beosztásban dolgoznak nők? — Habár a mi fizikai teljesítőképességünk kisebb, mint a férfiaké, azonban a „hangyamunkában“ szívósabbak, 'kitartóbbak vagyunk, mint az erősebb nem képviselői. Mivel a tűzvédelmi testületnek elég sok „konfliktusos“ ügye van az egyes vállalatokkal, intézményekkel, magánemberekkel, ezek kivizsgálásának területén nagyon эок nő dolgozik. Mondanék egy példát: Egy többemeletes épület megtervezésekor az építésznek szigorúan ügyelnie kell — kellene — arra, hogy munkája során betartsa a tűzvédelmi előírásokat. Mivel ezek megépítése elég költséges — kijáratok, felszerelések — ezeket spk esetben „kifelejtik“ a vadonatúj épületből. Ezt természetesen részünkről komoly felülvizsgálások követik, melyek során a nők valóban érvényesülni tudnak, űk ugyanis hivatalos ügyekben nem ismernek kompromisszumot, nem végeznek felületes munkát. A Szlovák Nőszövetség tűzvédelmi bizottsága az olyan lányokat, asszonyokat gyűjti maga köré, akiknek nem foglalkozása a tűzvédelem. Tulajdonképpen mi a küldetése ennek a bizottságnak? Habár önkéntes női tűzoltócsoportjaink közvetlenül is részt vesznek a tűz elleni harcban, én mint a bizottság titkára nem ebben látom fő feladataikat, munkájuk erejét. Vajon miben? — A nők többsége ma már az élet legkülönbözőbb területein végzi munkáját, gyereket nevel, a család lelkét képezi. Ha például egy asszony tagja szervezetünknek, akkor saját környezetében olyan — hadd mondjam képletesen — észrevétlen nevelőmunkát tud végezni, ami egész társadalmunk javát szolgálja. A tűzvédelmileg képzett szövőnő a munkahelyén bizonyára nem megy el egy szigeteletlen villanyvezeték, hibás felszerelés mellett anélkül, hogy azt szóvá ne tegye. Egy ügyes tanítónő a gyerekek százait tudja befolyásolni annak érdekében, hogy megelőzze a tanulók meggondolatlan cselekedeteit. A gyermek kíváncsisága, a megismerés utáni vágya a természetes fejlődési folyamat jelei. Persze nem akkor, ha ezt a felismerést gyufával a kezében „gyakorolja“. Sajnos, a tűzrendészet emberei nagyon sok olyan tűzesetet jegyeznek be „nagykönyvükbe“, melyet gyermekek követtek el. Habár számtalan adatat sorolhatnánk fel az utóbi tíz év esetei közül, csupán két számot említünk: 1970-től 1979-ig a gyerekek évente átlagban 250 tűzesetet követtek el, ami révén átlagban három millió korona kár keletkezett. Habár, összehasonlítva ezt más szocialista országok hasonló adataival, nem állunk rosszul, elégedettek azonban nem lehetünk. Tehát mivel a gyermekekhez a nők állnak a legközelebb, a gyengébb nem képviselői sokat tehetnek — és tesznek — annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a gyermekek által okozott tűzeset. Príkopská elvtársnő a továbbiakban a női tűzoltócsoportok konkrét szerepéről szólt: Szlovákiában jelenleg háromezer olyan helyi vagy üzemi önkéntes tűzoltócsoport létezik, amelyikben nők is tevékenykednek. Emellett 294 olyan aktív gárda működik, amelyik csakis lányokból, asszonyokból tevődik öszsze. Ezeknek a csoportoknak a tevékenységét, felkészültségét legjobban a már hagyományosan megrendezett helyi, járási, kerületi versenyeken lehet lemérni, ahol a nők a férfiak mellett kiváló eredményeket érnek el. A nemzetközi női tűzoltó versenyeken hogyan szerepelnek lányaink, asszonyaink? A dicsekvés látszata nélkül elmondhatom, hogy — jól. Női csoportjaink világviszonylatban is kiválóak: 1977-ben például az olaszországi nemzetközi női tűzoltóversenyen a popra-* dí Tatrasvit vállalat-csapata az aranyérem elnyerésével tisztelte meg hazáját. 1981-ben Döblingenben kerül megrendezésre ez a rangos világverseny, ahol szintén jó eredményeket szeretnénk elérni. Véleménye szerint az említett csoportok tagjainak elméleti tudása kielégítő? — Ogy hiszem igen. Bizottságunk nagy gondot fordít a tagok állandó továbbképzésére, ugyanis a tűzmegelőzéshez elsősorban elméleti tudásra van szükség. * Mivel szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban aránylag sok nő dolgozik, jó lenne, ha az itt tevékenykedő tüzoltóbrigádok sorait ők is bővítenék. KALITA GABOR A Szlovák Népi ellenőrző Bizott** ság központi szervei a közelmúltban nagyszabású, részletes ellenőrzést hajtottak végre a vállalatokban az üzemanyaggazdálkodás területén. Mivel a közlekedés, az anyagfuvarozás a népgazdaság részéről óriási anyagi befektetéssel jár, nem lehet közömbös, hogy az egyes termelőegységek hogyan is gazdálkodnak a világviszonylatban dráguló üzemanyaggal. Az ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy rengeteg olyan hiányosság van ezen a területen, melyeket az elkövetkezendő ötéves tervben haladéktalanul fel kell számolni. Korábban — Illetékes szerveink — szigorú határozatokat hoztak azzal kapcsolatban, hogy a távolsági fuvarokat végző teh era utósofőrök kötelesek „oda-vissza“ szántást végezni, ami annyit jelent, hogy a fuvar után útban visszafelé is kötelesek anyagot szállítani. Habár a Csehszlovák Közlekedési Vállalat rakodóállomásain megoldották az állandó üzemelést, számos üzem elhanyagolta az említett határozat betartását. A bizottság szerveinek az egyes üzemekben végzett ellenőrzése folyamán például a következő hiányosságok kerültek napvilágra. A ružomberoki papírgyárban történő — négy fuvart vizsgáló — „szúrópróba“ alkalmával megállapították, hogy 711 kilométert tett meg a szóban forgó négy teherautó szállítmány nélkül. Az állami közlekedési vállalat losonci (luőeneci) üzemében 39 fuvar ellenőrzése folyamán kiderült, hogy 5327 kilométert tettek meg a gépkocsik üres rakodótérrel. Ez az egy-két adat is bizonyltja, hogy évente sok millió korona értékű kár keletkezik egyes vállalatok, egyének felelőtlensége következtében. A szállítás területén a bizottság más hiányosságokat is megállapított. A kivizsgálás értékelése szerint még ma is „léteznek“ olyan vállalatok — például a közlekedési vállalat Spišská Nová Ves-1, poprádi üzeme, ahol nem vehették — vagy csak felületesen — a teljesítmény és az üzemanyagfogyasztás arányának kimutatását. A belügyminisztérium szervei több ezer esetben állapították meg a kilométerórák működésképtelenségét, ami egyben azt is jelezte: a vétkes gépkocsi-Amint az ősz derekán készült felvételen Is jól látható, mezőgazdászanik sokszor nehéz körülmények között végzik feladataikat. Tehát éppen ezért akkor kell az üzemanyaggal takarékoskodni, amikor valóban lehet. Már csak azért is, hogy a hajtóanyagokból jusson a „nehezebb időkre" is, amikor történetesen a sárban fulladozó munkagéuet két vontató kénytelen maga utón vonszolni. Fota: —kalita— A „szétgurult egykoronások“ nyomában Takarékosabban vezető „önkényes“ üzemanyaggazdálkodást végez. Az illetékes szervek határozatot hoztak, hogy a mezőgazdaság területén az elkövetkezendő ötéves tervben komoly ellenőrzéseket foganatosítanak majd, mivel az üzemen belüli ellenőrzések sok esetben felületesek, vagy csak névlegesek. Sajnos, a diagnosztikai állomások számának növekedésével — ami nagy szerepet tölt be a hajtóanyagokkal való takarékosság vonalán — nem javult, sőt nőtt az üzemanyagfogyasztás. Tehát a jövőben hatékonyabb belső ellenőrzéseket kell majd végezni, a dolgozókat viszont mindenütt érdekeltté kell tenni a takarékosabb üzemanyagfogyasztásban. Habár — amint ezt a fenti példák is bizonyították — egy-egy üzemben az üzemanyagpazarlás felett még szemet lehet hunyni, amit egyesek meg is tesznek, ennek ellenére mindanynyian elborzadnánk, ha ezeknek a „szétgurult egykoronásoknak“ a menynyiségét egy összegben látnánk. Éppen ezért ismételjük csak meg újra a sokszor hangoztatott tételt: Takarékosabban az energiahordozókkal! —íta—■ ;aaai n
