Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-09 / 32. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. augusztus 9. yADASZAT ♦ VADÄSZAT + VADÄSZAT + VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 Vaddisznó alfajok Európában Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy Európában milyen vaddisznóra vadászunk! Egyetlen faj (Sus scrota) népsfti be Európát, amelyen belül a térképi számozásnak megfelelő tíz alfajt különböztetnek meg a részletes leírások. 1. Sus scrofa scrofa — közép-európai vaddisznó; 2. Sus scrofa castilianus — kasztíliai vaddisznó; 3. Sus scrofa bastícus — baszkföldi vaddisznó; 4. Sus scrofa meridionalis — szardíniái vaddisznó; 5. Sus scrofa majori — olasz vaddisznó; 6. Sus scrofa reiseri — jugoszláviai vaddisznó; 7. Sus scrofa lybius — török vaddisznó; 8. Sus scrofa attila — keletkárpáti vaddisznó; 9. Sus scrofa continentalis — kelet-oroszországi vaddisznó; 10. Sus scrofa falzfeini — lengyel vaddisznó. Az alfaj olyan egyedek összessége, amelyek a törzsfajtól több-kevesebb, többnyire átmenetes bélyegben különböznek. Ezek a bélyegek a környezeti viszonyok változatlansága esetén öröklődnek. Az alakcsoportnak a törzsfajjal szemben külön, független önálló lakóterülete van. Tehát önálló lakóterület és olyan átmenetes bélyegek, amelyek csak a környezeti viszo-1. SZÄMÚ TÄBLÄZAT nyok változatlansága esetén öröklődnek. Csak rá kell néznünk térképünkre, és máris szembetűnő az önálló lakóterület kialakulása a földrajzi adottságok folytán a 4., 5., 6. és 7. sorszámmal jelölt alfajok esetében. Hasonlóan élkülönül a többitől az Ibériai-félsziget két vaddisznója, amelyek egymástól azután már azokban a bizonyos átmenetes bélyegekben különböznek (szín, méret stb.). Az 1., 8., 9. és 10. sorszámú alfajok egy sávban, csaknem teljes szélességgel foglalják el Európát. E hatalmas térségben számos természetes (mocsárvidék, vízfelület, hegység és mesterséges, lakott helyek, ipartelepek) akadály állta útját a folymatos érintkezésnek. Ez az elszigeteltség azután az alfajok kialakulását hozta magával. A tíz alfajról soha nem szabad elfelejtenünk, hogy azok csak alfajok, valamennyien egyetlen faj képviselői, tehát a közöttük levő különbségek is csak ennek megfelelőek. Néhány érdekesség: Hübner vizsgálódása szerint az agyarak vastagsága szorosan összefügg az élőhely átlagos hőmérsékletével. Hidegebb tájakon vastagabb az Kiállító ország, Az összes aranyérmesből (más-más agyarhoz tartozóan) a legnagyobb olt előforduló alfajok Aranyérmes db na. hossz. cm na. szél. cm ka. korín. cm pontsz. IP Bulgária t attila 19 28,5* 30,5 8,8 137,95 Csehszlovákia / scrofa 64 27,1 30,6 8,8 135,00 Jugoszlávia / reiseri 66 28,0 31,7 8,5 142,30 Lengyelország/ falzfeini 164 30,1 32,0 9,2 140,85 Magyarország / scrofa 70 27,7 31,0 9,3 135,75 NDK/scrofa 41 26,9 29,9 8,4 129,75 NSZK I scrofa 2 23,9 27,6 7,7 , 120,15 Románia/scrofa, attika 80 . 29,5 31,9 1 9,0 138,95 Spanyolorszg / castilianus, basticus 4 25,5 28,8 7,8 123,80 Szovjetunió / falzfeini, attila, continentalis 32 31,8 32,5 9,4 141,80 agyar és ez a 9., 8. és 10. sorszámú alfajok szétválasztásának — többek között — egyik indítéka. Érdekes még az a megállapítása, hogy a Kárpátoktól északra általában szélesebb, délre keskenyebb az azonos hosszúságú agyarak vastagsági mérete, ami alól természetesen vannak kivételek. Ennél a témarésznél érdemes ismét kissé időznünk, mivel bennünket, vadászokat különösen érdekel a vadászati értékmérő, az agyar. Az 1971. évi budapesti Vadászati Világkiállítás trófeakatalógusában, érdekes számokkal találkozhatunk. Az 1. számú táblázat országonként tartalmazza az összes aranyérmes agyar különböző méreteit. Ha ezeket az adatokat még jobban részleteznénk (pl. egyes kiemelkedő agyarak szerint, vagy pontos elejtési hely szerint), jó támpontot kaphatnánk egy esetleges vérfrissítési import tervezéséhez. Gondoljunk azonban itt az alfaj meghatározásában szereplő kitételre, miszerint a jellemző átmenetes bélyegek csak a környezeti viszonyok változatlansága esetén öröklődnek. Bármelyik alfajból hozunk, az új környezet lényegesen eltér az eredeti élőhelytől. Kérdéses, hogy az agyarfejtesztési készség milyen öröklési erejű bélyegnek számít. Erre még tapasztalat nincs. Bár így sem lesz még teljes az agyarral, annak földrajzi hely szerinti jóság-összefüggésével kapcsolatos fejtegetés, mindenképpen nagyon hiányos lenne, ha nem szólnánk a *A leghosszabb bolgár agyar 38,2 cm, rendellenes! 2. SZÄMÜ TÄBLÄZAT Sorszám Pontszám IP' Elejtés helye, ideje Első nemzetközi bemutatás és elbírálás helye és ideje 1. 181,00 Lengyelország 1930. Bérlifi-1937. 2. 143,25 ' Szovjetunió 1974. Ceské Budéjovice 1976.• 3. 143,00 Bulgária 1975. České Budéjovice 1976. 4. 142,30 Jugoszlávia 1969. Torinó 1970. 5. 142,20 Lengyelország 1924. Berlin 1937. 6. 141,80 Szovjetunió 1964. Budapest 1971. 7. 140,85 Lengyelország 1967 Budapest 1971. 8. 140,60 Lengyelország 1963. Újvidék 1967. > ma ismert legjobb agyarakról és azok származási helyéről. Legkevesebb kettőről kellene beszélnünk. A ma kézbe is fogható legjobbről és az agyarak netovábbjáról, ami már sajnos, csak másolat formájában látható. Ez utóbbi az 1937. évi berlini Nemzetközi Vadászati Kiállítás egyik fő ékessége volt, és bár eltűnt, ez az európai vaddisznó agyarak mai napig is magasan veretlen rekordere. A 2. számú táblázatban az eddigi nemzetközi kiállításokon bemutatásra került olyan agyarak pontszámát, elejtési helyét és értékelési fórumát ismertetjük, amelyek pontjai meghaladják a „bűvös" 150 IP értéket. Az európai alfajok között akkor is nagy különbségek vannak méretben, színben, ha nem játszik közre a házi sertéssel való kereszteződés. A scrofa alfaj fekete, a felzfeini szürke, a spanyolok barnás árnyalatúak, és a continentalis sokszor egészen világos. Marmagasságuk 50—130 cm, a testhosszuk 120—210 cm között változik. A fejhossz 30—60 cm, a súly kifejlett állatoknál van úgy, hogy csak 50 kg, de előfordul, hogy 350 kg-ot is elér. Az igen alacsony értékek mindig a szardíniáira és a spanyolokra, a legnagyobbak általában a lengyelre és a kelet-oroszországira vonatkoznak. Mind a súly, mind a testméret délről északra és nyugatról keletre növekszik. Terjeszkedése, eloszlása és sűrűsége az egész kontinensen növekvő irányzatú. —КОТА— HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • К1ШШШ8В ElLENŐRZESSEL MEGFÉKEZHETI) A VÍZSZENNYEZÉS Vladimír Margetín erdő- és vízgazdálkodási miniszter a közelmúltban arról tájékoztatta az újságírókat, hogy mit tesznek Szlovákiában a folyók és talajvizek további szennyeződésének a meggátolásáért. A téma mind népgazdasági, mind közegészségügyi, de ipari és halgazdasági szempontból is nagyon időszerű. Tiszta víz nélkül semmilyen élőlény nem létezhet! Köztudott, hogy a CSKP XV. kongresszusa az erdő- és vízgazdálkodás időszerű teendőinek elemzése kapcsán nyomatékosan kihangsúlyozta, a vfzvagyon szennyezése elleni védelmének társadalmi szükségszerűségét, s egyben a közélelmezési igényeket kielégítő édesvízi haltenyésztés fellendítését is sürgette. Szükséges tehát, hogy az illetékesek minden szinmeg a pártkongresszus irányvonalát, ten kellő igényességgel valósítsák és mind a vízvédelem, mind a halgazdálkodás tekintetében tegyenek konkrét intézkedéseket. Margetín elvtárs megemlítete azt is, hogy a vízgazdálkodási szervek Szlovákiában ebben az évben 550(1 vízszennyezési esetet fedeztek fel, s ebből a mezőgazdaság mintegy 40 százalékban részesedett. Ez időszérűvé'teszi olyan tisztító yendszer építését, amely képes a szennyezési gócok kiiktatására. „Ne féljünk kimondani, — jegyezte meg a miniszter, — hogy némely folyóvizünk szennyezettsége katasztrofális.“ Ez csak azért következhetett be, mert sokan még ma sem tartják be a környezetvédelmi törvény rendelkezéseit. Mindenekelőtt a nemzeti bizottságoknak kellene gondoskodniuk a rendeletek betartásáról. Felelősségre kellene vonniuk mindazokat, akik semmibe veszik a jogszabályokat. Nehezíti a szóbanforgó törvény rendelkezéseinek gyakorlatban való érvényesítését az, hogy korábban az üzemek építésével párhuzamosan az illetékesek nem gondoskodtak a vízszennyezést mentesítő hálózat megépítéséről. Ezzel magyarázható, hogy a víszennyező üzemek vezetői tiltakoznak a bírságolás ellen, s ez jelentősen nehezíti a réndeletek érvényesítését. Szlovákiában jelenleg több mint 750 szennyvíztisztító állomást tartanak nyilván. Közülük több felújításra szorulna. Az ehhez szükséges felszerelést azonban külföldről kellene behozni, mert. idehaza egyetlen vállalat sem gyárt ilyen berendezéseket. Néhány új tisztítóáüomás időterv szerinti átadása gyakran csak azért késik, mert ellentmondások merülnek fel az azonnali igények és a tervezés keretlehetőségei között. Ezért gyakran csak részletmegoldásokra kerül sor, a víztisztítóhálózat nem komplettizálható, s emiatt az élő vizeket némely vállalatok tovább szennyezik. Ha figyelembe vesszük, hogy 1950- ben Szlovákiában a vállalatok és a lakosság 0,5 milliárd köbméter vizet fogyasztottak, és 1970-ben a szükséglet ennek a háromszorosára növekedett, akkor azt is tudatosítánunk keli, hogy a fejlődés, vagyis az iparosítás nem áll meg egy helyben, s ennek kapcsán 2000-hen a vízszükséglet túlhaladja a négymilliárd köbmétert. Ehhez kellene igazodni a víztisztító rendszerek építésében is. Tudomásul kell vennünk, hogy folyóvizeink jelentékeny hányada vegyianyagokkal annyira szennyezett, hogy azokban a halállomány életfeltétele és. természetes szaporodása veszélyeztetett, A szennyezett vizekből kifogott halak fogyasztásra nem alkalmasak. Ezen vizeink között tartjuk számon a Kis-Dunát is. Szlovákiában nem kevesebb, mint hatezer kilométert tesz ki a gazdasági szempontból igénybevehető folyóvizek hossza. Ezeknek azonban csak 39 */»-a éri al az I.a és az I.b minőségi osztályzatot, 30,5 százaléka legfeljebb a II., további' '30,5 százaléka pedig — a szennyezés nagy mértéke miatt — legfeljebb csak а Ш. és a IV. minőségi osztályba sorolható. A két utóbbi csoportba tartozó vizek biológiai összetétele nagyon kedvezőtlen. Ha tehát az ismeretek birtokában a helyzetet a halgazdálkodás szemszögéből ítéljük meg, akkor azt láthatjuk, hogy folyóvizeink egyharmadában veszélyben forog a halállomány élete, és szaporodása. Ezek tények. Szükséges, hogyl mindent megtegyünk a vízszennyezés megakadályozása és a nagymértékben szennyezett vizek fokozatos biológiai megtisztulása érdekében. Ennyivel tartozunk az utánunk következő gerferációnak. Az illetékesek a CSKP XV. kongresszusának az ösztönzésére olyan alapelveket fogadtak el, miszerint a jövőben egyetlen vállalatnak sem szabad nagyobb mértékben szennyeznie a környezetet, beleértve az élővizeket is, mint korábban. Azt azonban vitathatnánk, hogy az alapelvek a gyakorlatban milyen mértékben érvényesülnek. Számtalan példát említhetnénk, amely bizonyítékul szolgálhat a vizeknek a korábbihoz viszonyított nagyobb méretű szennyezéséről Azt is tudatosítani kellene, hogy semmilyen rendelkezés és semmilyen alapelv nem valósulhat meg az embej rek fegyelmezett magatartása és az illetékesek következetes ellenőrzése nélküt! Ne feledjük el, hogy minden szabálysértés az ellenőrzés fogyatékosságának a következménye. Ha vizeink szennyezettségét és a halgazdálkodás körvonalazott lehetőségeit ebből a szemszögből ítélnénk meg, minden bizonnyal azt a következtetést vonnánk le, bogy a jövőben lényeges javulást kell elérnünk az ellenőrző tevékenység elmélyítésében. HQKSZA ISTVÁN •аИишИэао tapasztalatot Halgazdaság és kürnvezetvédefem Lengyelországban évente pályázatot írnak ki a vizek védelmét segítő új eljárások kidolgozására. A pályamunkák elbírálása során elsősorban azokat emelik ki, amelyek nyersanyagok visszanyerésével, vagy a szennyvíztisztítás műszaki fejlesztésével jelentős mértékben javítják a vizek minőségét. Az 1978-ban értékelt ilyen jellegű pályázatra halászati jellegű munkák is érkeztek. Ezek közűi az első, amely időközben már szabadalmazásra is került, a halfeldolgozással kapcsolatos. A halkonzervgyártás során nagy menynyiségű fehérjét tartalmazó szennyvíz került ezidáig kibocsátásra. Az új eljárás lényege, hogy a fehérjetartalmú szennyvíz-komponenst összegyűjtik és folyékony takarmánykiegészítőként hasznosítják. Ez 6—8 % fehérjét, 15—25 •/« zsírt, 3 *k konyhasót, kb. 30 % szárazanyagot, valamint A-, B- és E-vitaminokat tartalmaz. Hasznosítása elsősorban sertéstelepeken történik, de már a szarvasmarha-tartásban is foglalkoznak az új takarmánykiegészítő hasznosításával. A haszon kettős: a mezőgazdasági üzemek értékes takarmányhoz jutnak, a halfeldolgozó üzemek pedig könnyebben eleget tudnak tenni a környezetvédelmi követelményeknek. Pruszkúw város szennyvizüzeme haltermeléssel kapcsolta össze a kommunális szennyvizek tisztítását. A tavakat, amelyekbe a szennyvíz már a biológiai tisztítás után kerül, pontytyal, fehér busával, amórra) és kisebb mennyiségben egyéb halfajokkal népesítik. Érdekes, hogy a tavak vizében a rákok is megélnek. A cél tulajdonképpen a szennyvizek még tökéletesebb tisztítása, a foszfor- és nitrogénvegyületek eltávolítása. A módszert most alkalmazni kívánják egy másik városban is, ahol hosszabb ideje üzemen kívül helyezett halastavak vannak. jelentős beruházási összeg megtakarításával, s egyben a halhozam fokozásával járt egy cukorgyár szennyvizének halastavi tisztítása. A „Wozuczyn“ cukorgyárban a szennyvíztisztító berendezések alulméretezettnek bizonyultak. A bővítés 20 millió zloty költséggel járt volna, ezért a gyár vezetői megegyeztek a mintegy 8 km-re levő halgazdasággal a szennyvizek ottani elhelyezésére. Egyszerű földárokban vezették a többlet szennyvizet — folyamatos mennyiségi és minőségi ellenőrzés mellett — a kampány időtartama alatt a lecsapnlt halastavakba. Kora tavasszal a tavakat feltöltötték vízzel, oly mértékben felhígítva ily módon az ott összegyűjtött szennyvizet, hogy a halak kihelyezéséig teljes mértékben lejátszódjon az öntisztulás. A hasznosítási vizsgálatokat a Lengyel Tudományos Akadémia Hidrobiológiái Osztályának felügyelete alatt végezték. A cukorgyár ülepítőjétől — az öntisztulás után — további vízmennyiséget adtak át júliusban, a már benépesített halastavaknak. A cukorgyári kampány során 140 ezer köbméter szennyvizet vett át a halgazdaság, amely nem tapasztalta a szennyvizek semminemű káros hálását a halakra. Sőt: az előző három év átlagos 630 kg-os mutatójával szemben a halastavak hozama 920 kg/ha-t ért el. .-GORY—
