Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-05 / 27. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN. A nyári eső és a meleg kedvez a gyo­mok fejlődésének, folytatni keli tehát u gyomtalanítást, a sekély sarabolást. A termetes gyomokat (muhar, acat, vad­­kender stb.) kézzel tépjük, így gyorsabban halad a munka. A ki kapált és kitépett gyomokat komposztáljuk, rétegenként szórjunk rá nitrogén-tartalmú műtrágyát és kiadósán locsol­juk meg, hogy siettessük az elboinlást. A gyümölcsfák meghálálják az öntözést, azok is, amelyek­től már begyűjtöttük a termést. Ezek ugyanis most gyűjtenek erőt a jövő évi terméshez, táp anyagokat halmoznak fel és termőrügyeket fejlesztenek. A fiatal fakat egy két kanna víz átsegíti a nyári csapadéksze­gény időszakon. Ideje megkezdeni a söveny­­miivelésó gyümölcsfák hajtásai­nak zöidváingatását. A vázága­kon sűrűn- álló vagy rossz irányban növekvő, valamint az ikarhajtásokat tőből levágjuk, így lazabb, szellősebb, a nap­fény számára hozzáférhetőbb koronát nyerünk, s a fa hajtá­sai jobban beérnek, a rügyek jobban teleinek. A málnabok­rok letermett vesszőit tőből vágjuk ki, a fertőzötteket azon­nal égessük el. A bokrok aljá­ból előlörő sarjakból csupán annyit hagyjunk meg, amennyi a tő felújításához szükséges. A letermett őszibarackfákun is elvégezzük a hajtásválogatást, mert a tavaszi hajtások mellett már a másodlagos hajtások is eléggé megerősödtek, és besűrí­­iik a koronái. Ez pedig sem a levéltetvek elleni védekezés hatékonysága, sem pedig a haj­tások beérése szempontjából nem előnyös. A katlankorona belseje felé növekvő, túl sűrűn álló és gyenge hajtásokat leg­jobb tőből eltávolítani. Különösen a lapított koroná­in, idősebb alma-, körte- és szilváink ágai erősen lehajol­nak a termés súlya alatt. Az értékes ágak lehasadásának megelőzése érdekében az ága­kat az alsó harmadukban ágas rudakkal ajánlatos alátámasz­tani. Ha még nem kerítettünk rá sort, most már feltétlenül ké­szítsük elő a földet a szamóca számára. Ne feledjük: három évre telepítünk, tehát bőven lássuk el tápanyaggal a földet, s csakis egészséges, kártevők­től mentes palántákat ültes­sünk! Ismételjük meg a gyökéren kívüli trágyázást, a felhaszná­lásra kerülő permetlébe te­gyünk lombtrágyát. A cseresz­nye és a meggy növényvédel­mét szüret után se hanyagol­juk el. Okvetlenül védekezni kell az elszaporodott kalifor­niai pajzstetvek, a recés levél­poloskák és a kéregmolyok kártétele ellen, s a levélfoltos­ság ellőni permetezésre is gon­dolni kell. Ügy permetezzünk tennivalók (Bi 58 0,12 % + Dithane vagy Orthoeid 0,2—0,3%), hogy a permetlé a levelek fonáki ré­szét is érje, s a fák törzsére is jusson belőle. A szilva és a ringló permetezési lehetőségét a fajták érési sorrendje hatá­rolja be. Az augusztustól érő­ket még okvetlenül permetez­zük be a pajzstetö, a szilva­moly és a levéltetvek ellen (Safldon 40 WP vagy Bi 58 0,12%). Folytassuk az almafák kezelését (lisztharmat, varaso­­dás, almamoly és kaliforniai pajzstetű). A permetlébe gom baölő szerként Dithane M-45 + l'hiovit (0,3%) vagy Sulikol К (0,4 %), rovarölőnek pedig Me­­tation (0,3%), vagy Bi 58 (0,12%) keverhető. A körte és a birs ugyanígy kezelhető, de a permetlébe nem fontos Thio­­vitot vagy Sulikol К-t tenni. Az augusztusban és ^szeptem­­berben érő őszibarackot és mandulát most hosszabb élel­mezés-egészségügyi várakozási össze és hasznosítsuk, vagy semmisítsük meg, mert sok kártevő húzódik meg bennük. A SZŐLŐBEN. Elérkezett a kötözés, a hajtásigazítás ideje. A karós szőlőben immár har­madszor kell kötözni, mégpedig jó erősen, hogy a kötés meg­tartsa az egyre nehezedő fürtö két. Július közepén 20— 30 cm­­rel a karók fölött levághatjuk a hajtások csúcsát, s az alsó kötéseket is ajánlatos eltávolí­tani, hogy szellősebb legyen a tőke. A kordonmüvelésű szőlő hajtásait gondosan rendezzük el a kettős huzal között, ügyel­ve arra, hogy a lehajló hajtá­sok ne árnyékolják be a fürtö­ket. A túl erősen növeksvő haj­tásokat 30 cm-rel a felső huzal­­pár fölött visszacsíphetjük. Folytassuk a hőnaljazást, de a hónaijhajtásukat ne törjük ki, csupán csípjük el a harmadik levél fölött. Ezzel növeljük a lombfelületet és nem ejtünk sebet a hajtásokon. Az áj tele-A paradicsomot — főleg a kerttelepi kiskertekben — ta­nácsos karóhoz kö­tözni, így kevesebb helyei foglal el és egészségesebb, tet­szetősebb, meg fő­leg tisztább gyű inölcsöt terem a növényzet. rovarölő szerekből (Safidon 40 WP, Bi 58 0,12 %) és liszthar­­nmt elleni anyagokból (Kara- Ihane FN-57, Morestan) készült permetlével kezeljük. A koráb­ban érőket a mindössze 7 nap várakozási idejű Unifos 50 ЕС 0,1 % + Thiovit 0,3 % szer­­kombinációval permetezzük. júliusban megkezdődik a kaj­sziszüret. A szállításra váró gyümölcsöt félérett állapotban szedjük, így is beérik. A hul­lott gyümölcsöt is gyűjtsük pilésii szőlőt ne csunkázzuk! Hajtásait hagyjuk minél hosz­­szabbra nőni, mert egyútlal a gyökérzet is erőteljesen fejlő­dik. A homoktalajon levő sző­lőben gondoljunk a gyenge vagy kipusztult tőkék pótlásá­ra, neveljükn bújtatásra alkal­mas, megfelelő hosszúságú haj­tásokat. Rendszeresen ápoljuk a zöldoltásokat. A megeredt ol­tásról távolítsuk el az oldalhaj­tásokat, a nemes részt pedig kössük a karóhoz, nehogy a szél kitörje. Az oltást borító kötést óvatosan lazítsuk fél (felfelé irányuló metszéssel) úgy, hogy ne sértsük meg az oltást. Rendszeresen irtsuk a gyomokat (sarabolás), s a ki­adós esők után akkor is lazít-* suk fel a talajt, ha nem gyo­­mos. Tartós szárazság idején feltétlenül öntözzük be a fiatal szőlőt, sőt a termőszőlőt is el­áraszthatjuk, ha módunkban áll. A növényvédelemre különö­sen nagy gondot kell fordítani. Ftirtzáródás idején még köny­­nyen bejuttathatjuk a permet­­lét a fürtök belsejébe. A pero­­noszpóra és a szürkerothadás ellen Orthophaltan a leghatá­sosabb. Ha nem rendelkezünk vele, akkor a Dithane-ból ké­szült oldatba keverjünk Funda­­zolt vagy Topsint (0,12%), valamint a molyok ellen 0,3 % Soldepet vagy 0,12 % Bi 58-at. A Fandazoi és a Topsin a liszt­­harmat ellen is védelmet nyújt. A permetlével jól mossuk le a fürtöket. Erősebb lisztharmat­­fertőzés esetén kéntartalmú készítményeket (Sulikol K, Thiovit, Pol-Sulkol] használ­junk, vagy méginkább Karatha­­neval permetezzünk, mert a kénkészítmények 25 C-foknál nagyobb hőmérsékleten már perzselhetnek. A hónap vége ■felé már hasznosíthatjuk a hosszabb időtartamú rézkészít­ményeket is (Kuprikol, Ne­­roxon, Cuprosan, Vitigran stb.). Zivatar vagy jégverés után azonnal fiirtlemosó permetezést (Orthophaltan, Fundazol, Top­sin) kell végezni. Szólőorbánc jelentkezése esetén gyűjtsük össze és semmisítsük meg a fertőzött leveleket, ezzel meg­előzhetjük a fertőzés terjedését. A tenyészidőben — a vegy­­szeres növényvédő permetezés-* sei egyidőben — tápanyagokat is juttathatunk a szőlőnek. A lombozatra permetezett táp­anyagok (lombtrágyázás) gyor-* san bekerülnek az anyagcseré-* bé és nagy hatásfokkal érvé­nyesülnek, esetenként gyógyító hatásúak. Klorózis, törpeszár­­tagúság stb. esetén a kezelt növények anyagcseréje felgyor­sul, így a talaj tápanyagait is jobban hasznosítja a növény­zet. A gyengén vagy egyolda-* lűan táplált szőlő lombtrágyá-* zása kimondottan ajánlatos. Termőszőlőben a zsendülés idő­szakáig négyöt ízben lehet lombtrágyát adni a permetlébe. Ilyenkor is akad tennivaló a pincében. Nyár elején gyakran előfordul, hogy pezsegni kezd a bor, a teli hordóból a dugó mellett szivárogni kezd a lé, s látszólag úgy viselkedik a bor, mintha erjedne. Ezt szak­nyelven pinceerjodésnek nevez­zük. Leginkább a rosszul szige­telt pincékben kell vele szá­molni. Az ilyen pincék télen nagyon hidegek, nyáron túlsá­gosan felmelegszenek. A pince­erjedés a bor hőmérsékleti vál­tozásainak következménye: té­len a bor is lehűl, térfogata A szakszerűen ápolt szőlő szépen, egészségesen fejlődik, rendszeresen és bőven terem. Feí vételünk Tárnok András izsai kertészkedőncl készült. tennivalók kisebb lesz, ezért kell rendsze­resen feltölteni a hordót. Nyá­ron fordított a helyzet, a fel­­melegedő bor nem fér el a hordóban. A hőmérséklet emel­kedése által előidézett térfogat­növekedés következtében pl. a 12 százalékos alkohol- és át­lagos extrakt-tartalmú borral töltött 100 literes hordóban 20 C-fokon 3 decivel, 25 C-fokon már 4,5 decivel nő a térfogat. Ha a „megindult“ bornak- üle­déke van, az felkavarodik s a nedű zavaros lesz. Ha ilyen pincében tartjuk a bort, a nagy inelegek előtt fejtsük át az italt, s a bordók feltöltése­kor leve számítsunk a térfogat­növekedésére. Varga József A ZÖLDSEGESKERTBEN. jú­liusban igen intenzíven növe­kednek a zöldségfélék, tehát nagyobb a vízelpárologtatás is, viszont általában kevés a csa­padék és tikkasztó a hőség. Ebből következik hogy a zöld­ségtermesztés szempontjából ez a hónap a legvízigényesebb. Legalább hetente locsoljuk meg növényeinket, igényeiknek meg­felelő vízmennyiséggel. A pap­rika és a padlizsán 35 mm (harmincöt liter víz egy négy­zetméterre), a paradicsom 30 min, a káposzta 15—20 mm, a kel és a bimbóskel 20—30 mm, a karfiol 15—25 mm, a zöldbab 25—30 mm, a zeller pedig 35 mm csapadékot kíván. A kara­lábét és a fejes salátát hetente kétszer háromszor kell frissítő öntözésben részesíteni. Vízigé­nyük 15—20 mm. A hagyma öntözése nagy kö­rültekintést igényel. A nagyobb dughagymáról szaporított vö­röshagyma javát már zölden elfogyasztottuk, az apró dug­­hagymáről neveltek viszont még zöldek, egészségesek. Ha a hagyma még nem nőtt meg kellően, akkor fejtrágyázással és öntözéssel meghoszabbíthat­­juk" a tenyészidejét, hogy na­gyobbra nőjön. Persze a fej­­trágyázás és a locsolás is ront­ja a termés minőségét és rak­­tározhatóságát. A dughagymát és az érett vöröshagymát már felszedhetjük. Ha a szár na­gyobb része elszárad, tépjük ki, majd két-három napig a földön elterítve szárítsuk a hagymát. A szár teljes elszáradása után a hagymát árnyékos, de száraz és szeliős helyre kell tenni, utószárítás céljából, Az így ke­zelt vöröshagyma eredménye­sen tárolható. Folyamatosan kapáljuk a paprika, a paradicsom, az uborka, a dinnye, a tök, a bab, a gyökérzöldségek stb. földjét, kitördeljük a paradicsom oldal­hajtásait, s a magas növésű (karós) paradicsomot kötözzük. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a paradicsom, az uborka és a dinnye esetében a betegségek elleni kezelésére. A múlt hónap elején már emlí­tettük, hogy a paradicsomot legalább 3—4 ízben a Dithane M 45 0,3 %-os oldatával kell permetezni, később már Kupri­­kolt is használhatunk. A bur­gonyabogarak irtását a Soldep 0,5 %-os oldatával végezzüí. Az uborkát — mint a kobakosokat általában — a Dithane M 45 0,3 %-os oldatával (esetleg Pe­­rozin, Kuprikol) óvjuk a bak­tériumos megbetegedésektől, lisztharmat ellen pedig a Fun­dazol 0,1 %-os oldatát haszno­sítjuk (esetleg Topsin, Karatha­­ne, Sulikol K). Fólia alatt a vöröspókokat a Plictran 25 0,1 %-os, a liszteskéket pedig az Actellic 50 0,15 %-os tö­ménységű oldatával irtjuk. A szabadföldi uborkát a Kuprikol 1 %-os oldatával óvjuk a pero­­noszpórától. E hónapban még bevethetjük, beültethetjük a megüresedett ágyásokat. Ültethetünk például kései káposztát, karfiolt, kelt, karalábét, vethetünk spenótot, borsót, babot, csemegekukoricát és konzervuborkát. Ha van rö­vid tenyészidejű fajtánk, akkor még sárgarépát, petrezselymet és céklát 1$ vethetünk a leke­rülő növények helyére. Vetés előtt ne feledkezzünk meg a tápanyagpótlásról (fél adag ),­­s nem árt, ha locsolással biz-* tosítjuk a talaj keltő nedves-* ségtartalmát. A fóliás talajta­­karás kedvezően befolyásolja a kelést. A dinnye gondozása lényegé-* ben a gyomirtásból és a locso­lásból áll. A háztájiban ajánla­­tos gondolni sárgadinnye visz­­szacsípésére. Első alkalommal a 3—4 leveles palántákat két jól fejlet levélre csípjük vissza, másodszor a 6—8 leveles haj­tásokat 5 —6 levélre kurtítjuk be. A beavatkozás lényege, hogy serkentjük a másod- és harmadrendű hajtások fejlődé­sét, amelyek majd termést hoz­nak. Öntözni csak akkor kell, ha nagy szárazság uralkodik s nincsen rá remény, bogy a növény amúgy is kivirul és termést köt. Locsolás után ugyanis nagyubb lesz a hozam, de megkésik az érés. Ezért a gyakorlatban érés idején már nem szokás locsolni, legfeljebb permetezni (növényvédelem) és szüretelni. A sárgadinnyénél nem nehéz megállapítani, mikor szedhető a termés, hiszen az érett gyü­mölcs világosabb Színű, illata erőteljesebb, bibepontja puha s a kocsány könnyen elválik. A görögdinnye július végén kezd érni, szedése is nagyobb szakértelmet igényel, mert nem könnyű megállapítani, melyik gyümölcs érett s melyik nem. Az érett görögdinnye kopogta­tásra tompa hangot ad, az éret­len éleset. Az érettség fokát ezenkívül a gyümölcshéj színe, hamvassága, fénye, és a gyü­mölcs alakja is jelzi. Az éretlen dinyén reggel erős harmatlera­kódás figyelhető meg, viszont az érett gyümölcsön nem ma­rad meg a harmat. Belucz János mérnök, a tudományok kandidátusa A bimbóskel (kel­bimbó) a többi ká­posztafélékhez vi­szonyítva kevesebb csapadékot igényel, de legalább annyi vízre van szüksége, mint a paradicsom­nak. Hetente húsz­­harminc liter vizet kell neki adni négyzetméterenként Kádek Gábor felv.

Next

/
Thumbnails
Contents