Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-09 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. törágzasa boldog sigunk, reményünk öles léptekkel пб a tarló-mező. A gabonatáblák piillió és millió „élete“ a búza és az árpa szinte alázattal tűnik el a gépek gyomrában. A föld i—> mintha öröme telne benne — acélos magvakkal bélelte ki a toklászokat. A gépek megállás nélkül mennek. Pár perc és megtelik a magot szállító jármüvek rakodótere. A másik kombájn fordul, óriás teste mint engedelmes állat simul a járművekhez, hogy újra és újra ismétlődjön a jelenet, mint egy folytonosságot kifejező képsor. Majd a kombájnok új rendet kanyarítanak, s mozgásukban a föld szivedobogását hallom. Dobroni István a szemveszteség ellenőrzése közben. A TESTVÉRISÉG ÉS A BARÄTSÄG JEGYÉBEN Rendkívüli nap: Nem esik az eső, s napfényben ragyog a világ. A rsicsói ffíiüov) Wilhelm Pieck Efsz határában még szebbek a dús lombú fák, a mélyzöld szinti kukoricatáblák. A dűlőűt mentén kombájnok sorakoznak. Szerelők és kombájnosok foglalatoskodnak velük, tisztítják, zsírozzák őket, aztán megkezdődik az átcsoportosítás. — Minden részletre kiterjedő pontos betakarítási tervet dolgoztunk ki, de a tervünk gyakran teljesen felborul. Naponta változik a helyzet, sőt gyakran, amit este elhatároztunk, azt másnap reggel kénytelenek vagyunk módosítani. Ma például a jizernicei IX. Kongresszus nevet viselő efsz és a nemesócsal (Zemianská Olca) szö*e! kőzetből érkezett kombájnokkal fcegkezdtük a búza aratását. A ka-19S0. augusztus 9. Az összefogás és barátság — A szállással éS' az ellátással elégedettek, vagyunk. Az idén viszont a szokásosnál többet gondolok haza. Tudja, az első gyermeket várjuk. Szeretném, ha fiú lenne, s olyan szőke, mint a csallóközi búzatenger, — jegyezte meg mosolyogva a húszéves Hergan Peter, majd hozzáfűzte: — Az indulás előtt dilemmákkal küszködtem: A barátság, a segíteni akarás és a gyermekét váró apa boldog izgalma úgy viaskodott bennem, mint a palackba zárt szellem. De eljöttem! Olajos kézzel, csatakos verítékes arccal itt Csallóközben az „élet“ megmentéséért küszködöm, s nagy boldogságot jelent számomra, hogy otthon egy sarjadó másik élet vár. — Értik a munkát. Látszik rajtuk, úgy jöttek, hogy segíteni akarnak, nem pedig időt tölteni. A testvériség és a barátság kötelezi őket — mondotta Baráth Imre. A BŰVÖS NÉGYSZÖG < Milyen a termés? — Szögeztem a kérdést Ridmajer Jánosnak, a szövetkéz! raktárosának. — Biztató. Bár még korai a jóslás, de én bízom abban, hogy sokkal jobb lesz, mint tavaly. Egyébként a gabona minősége jó, s örömteli, hogy a gazdag termés raktárkész. — Higgadtságra, megfontoltságra van most szükség, és arra, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. A gabonát nekünk kell learatnunk, és eljuttatnunk rendeltetési helyére. Hogy miképpen — bármilyen nehézségek is támadhatnak, — azt eldönteni és megvalósítani a mi feladatunk és nagy felelősségünk — hangoztatta Dobroni István, aki a középiskolás Horváth Trüdival a szemveszteséget ellenőrizte. Aztán felállították a „bűvös négyszöget“, s percízen vizsgálták, hogy négyzetméterenként hány szemet találnak. A „bűvös négyszög“ ismertetéséhez még hozzáfűzték, hogy jegyzetfüzetükben minden kombájn, és magot szállító járművet nyilvántartanak, s minden mérési adatot feljegyeznek. — Előfordult már, hogy valamelyik gép után a megengedettnél több szemet találtak? — Még nem! — Arcukon elégedett ' mosoly sugárzott. Árva Béla, Árva László, Lakatos Gábor és Kiss Miklós a Békéi (Mierovo) Efsz knmbájnosai SZISZ-tagok, s csak a közelmúltban kerültek ki az iskola padjaiból. — Az első kiruccanás a falunkból, vagy ahogy egymás között emlegetni szoktuk, kirajzás számunkra a pályaválasztással kezdődött. Mi akkor úgy döntöttünk, hogy a Somorjai (Šamorín) Mezőgazdasági Szaktanintézetet választjuk. — Tényleg annyira vágytatok a gépek után? — Már gyermekkorunkban csábítod tak bennünket a mezőgazdasági gépek, s igyekeztünk összebarátkozni velük. A szaktanintézet gyakorlati foglalkozásain 1» mindig arra fülel-Ägh Imre, a felvásárló üzem raktárosa. lászok érettek, a gabona szára viszont annyira nedves, hogy kénytelenek vagyunk a kombájnokat átcsoportosítani — mondotta dohogva Heinz György az üzemi pártszervezet elnöke. A másik hatalmas táblán viszont már kasza alá érett az árpa. Baráth' Imrével az efsz elnökével indulunk a kombájnok nyomába. i Mintha odanőtt volna, úgy ül az i egyik kombájn nyergében Futó 1st- < ván. Fiatalember, alig múlt huszonhat i éves. Lassan, tempósan halad a gépe. Né'ha megáll, mert- elakad a vágó- i szerkezet, vagy a felhordó csiga. : >— Óvatosan kell dolgozni. A légié- 1 nyegesebb az, hogy a lehető legki- i sebb veszteséggel takarítsuk be a tér- i mést. i Hergan Peter és Fryral Ľubomír társaikkal együt a jlzernicei szövet- ] kezeiből érkeztek. — Elnökünk azzal búcsúztatott t bennünket, hogy dolgozzunk úgy, mint i otthon. Addig maradunk, amíg lesz \ aratnivaló, utána otthon folytatjuk. í Jizeruicei vendégkombájnosok Csicsón. Foto: Balogh Béla (2) és гг-tt,tünk, hogy melyik alkatrészt, hogy hívják, mire alkalmas, úgyhogy feleléskor gyakran nyújtottuk az újjunkat. Az idén régi álműnk valósult meg azzal, hogy nyeregben ülhettünk. ■— Aratás közben mire kell leginkább ügyelni? — Munka közben leginkább a gabonatáblát figyeljük, s ügyelünk arra, hogy .kő ne kerüljön a kések közé, mert akkor bizony megbénulhat a gép. Az aratás különben számunkra bűvös szó, ezért természetesnek tartjuk, hogy ilyenkor nincs ünnep, sőt meghatározott munkaidő sem. A régi paraszt életet mi különben nem próbáltuk, de mi fiatalok is úgy kötődünk a földhöz, és a mezőgazdasághoz, mint szüléink és nagyszüleink. A szövetkezetben egyébként árpából 4,7 tonnás (47 mázsa) átlaghozamot terveztek. Az Ifjú kombájnósok viszont ezen a szombaton olyan táblán fejezték be az aratást, amelyí ü,3 tonnás hektáronkénti hozammal hálálta meg a gondos emberi munkát. „KEMÉNY LEGÉNYEK“ A dióspatonyi | Orechová Potőft) Barátság Efsz -gabonatábláin rakovicei vendégkombájnosok vágták a kasza alá érett árpát. Aznap délután érkeztek, s útjuk azonnal a földekre vezetett. — Mindig szívesen, jövünk baráainkhoz, — mondotta Bartosiő Józef Suchina Jozef és Švarcz František. — A telt kalászok suttogása, az alkonyati tücsökzene csodás hangulatot varázsol, a szívélyes vendéglátás pedig otthoni környezetet teremt számukra. A tücsökzene a mindentudó Józsi bácsit juttatta eszembe, akivel gyermekkoromban — szülőfalum határában még kézzel raktuk kepébe a kévét. A Piavét is megjárt öreg az egyik nyári alkonyon így szólt hozzám. — Hallod-e, te, gyerek, hogy mit mond a tücsök? — Hallom, de nem értem — válaszoltam. — Hallgasd csak, te gyerek, hogy milyen szépen monoja: szisz... szisz... németül ez a szó édeset jelent. Ha a tücsök szól, telt lesz a kalász, és felejthetetlenné válik a találkozás.. Cseh barátainkkal — akiket Tóth Zoltán mérnök, gépjavítási és üzemelési főágazatvezető kemény legényeknek nevezett — való találkozásunk után a Kétútköz dűlőben megszólalt a tücsök. Bizalmat, szépséget és a testvériség örömét árasztotta minden. ZÖKKENŐK NÉLKÜL A somorjai (Santorini körzeti felvásárló üzem udvarára szombaton és vasárnap is menetrendszerűen érkeztek a gabonát szállító járművek. !—— Vannak-e zökkenők átvételkor? í— Tettük fel a kérdést Ágh Imrének és Ciprus Lászlónak, a két raktárosnak. — Nincsenek, s reméljük, hogy nem is lesznek. ]ó az együttműködésünk a gazdaságokkal. Előre tájékoztatnak bennünket, hogy naponta ■mennyi gabonát szállítanak, mi pedig megfelelően felkészültünk az átvételre. Műszaki feltételeink jók,_ az üzem- és munkaszervezésünk is megfelelő. Lukács Magda, a felvásárló üzem laboratóriumának vezetője elmondotta, hogy a sörárpa minősége jő, s ml reméljük, hogy így lesz ez a kenyérgabonánál is. ☆ Gázoltuk a tarlót... A fendkö jajongó ritmusos pengése helyett szombaton és vasárnap is kombájnok zúgtak a földeken. A tarlók illata ülte meg szívünket, új barátokat szereztünk, s szavak vésődtek emlékezetünkbe, amelyek túlharsoglák a gépek zaját. Homlokunk izzadtságával munkált gabonatengeren folyik a kenyércsata, melyben többnyelvű, de egy akaratú emberek sorakoznak. Barátság és testvériség: virágzása boldogságunk, jövője reményünk. CSIBA LÁSZLÓ Emlékezzünk csak! A politikai-társadalmi válság éveiben a jobboldali, opportunista elemek mesterkedéseikkel szították a nacionalizmust. Ahol csak tehették hintették az ellenségeskedés, a nemzetiségi gyűlölet magvát. S nem is mindig eredménytelenül. Node, szerencsére az új központi pártvezetés helyes marxista—leninista irányvonalának köszönve, a politikai és gazdasági helyzet konszolidálódott. Hazánk nemzetei és nemzetiségei közön mind szorosabbá váltak a baráti kapcsolatok; a közvélemény homlokterébe nem az egymás iránti áskálódás, hanem a rend közös helyreállítása, a közélet megtisztítása került, azoktól, akik a társadalmi-politikai légkör mérgezői voltak. Azóta a széthúzás helyett az összetartás, az ország- és társadalomépítő célkitűzések megvalósítása a legfőbb közérdek. S ebből fajra, pártállásra, nemzetiségre való tekintet nélkül kiveszik részüket, becsületes polgáraink milliói. ☆ ☆ ☆ NEMCSAK ÜZEMKÖZI, SZEMÉLYI IS... Még a rosszmájú emberek, rendszerünk esküdt ellenségei is kénytelenek elismerni: Csehszlovákia politikai, társadalmi és gazdasági vonatkozásban szilárdabb, mint volt. A békés alkotó munka, rend és fegyelmezettség jellemzi országunkat. Köztudott, hogy egyes kapitalista országokban gazdasági válság dúl. Hatását teljes mértékben kivédeni nem tudjuk, ami népgazdaságunkat illeti. Ennek ellenére a közeliátással elégedettek lehetünk. A közellátás zavartalanságát jelentősen elősegíti fejlett szocialsta mezőgazdaságunk, öntudatos szövetkezeti parasztságunk. Erőink jórészt azáltal hatványoznának meg, hogy harcedzett, forradalmi tapasztalatokban gazdag munkásosztályunk, a szövetkezeti parasztsággal vállvetve gyakorolja az államhatalmat. Szoros kapcsolat fűzi egymáshoz hazánk nemzeteit és nemzetiségeit. Ugyancsak sokoldalú és gyümölcsöző a szomszédos baráti, szocialista országokkal való együttműködésünk, a Szovjetunióval az élen. Ez a nemzetközi összefogás és együttműködés, a baráti viszony további szilárdítása és ápolása népgazdaságunk továbbfejlődésének, a fejlett szocialista társadalom építésének biztos fedezete, legfőbb záloga. ŕ ... A hazánk nemzetei és nemzetiségei közötti gyümölcsöző együttműködés többek között abban is megnyilvánul, hogy nyaranta kombájnok, gabonabetakarítógépek ezrei, szállítójárművek százai kelnek útra, a kiváló műszaki erőkkel együtt, hogy Szlovákiában éppúgy, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban minél kisebb veszteséggel, mihamarabb fedél alá kerüljön a gabonatermés, az urszág kenyere. És most térjünk vissza az előbb mondottakhoz: a 60-as évek végén a jobboldali opportunisták gyűlöletszitésa leginkább csak ott talált visszhangra, ahol a pártszervezetekben csorbát szenvedett a marxista—leninist ideológia, a pártos internacionalizmus ... Ilyen körülmények között a baráti és kölcsönös együttműködési szerződések is formálissá váltak, megszűnt gyakorlati jelentőségük ... Viszont, tovább szilárdult a barátság és együttműködés ott, ahol hűek maradtak a marxista—leninista eszmékhez. Szerencsére az utóbbiak voltak döntő többségben. Ehhez a nagy többséghez tartozott a felsőszeli (Horné Saliby) szövetkezet is, ahol — már ez idő tájt is — erős, ütőképes, marxista irányvonalat képviselő üzemi pártszervezet működött. A kommunisták akkor is, most is az összefogást, egymás megértését szorgalmasa mázták — és szorgalmazzák. A bílovicei, majd a Moravský Prusy-i szövetkezettel való baráti és kölcsönös együttműködésük mintegy másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. Ez az együttműködés igen hasznosnak bizonyult, nem csupán gazdasági, hanem emberi oldalát illetően is. — Kiváló szakembereket küldenek — mondotta Sárkány József, az efsz elnökhelyettese. — S keresik a lehetőségeket, hol, miben segíthetnek. Az idén is harminc-egynéhányan jöttek segíteni az aratásban. Napi munkateljesítményeikért, szakmai hozzáértésükért igazán a legnagyobb elismerést érdemelik. Ezek a teljesítmények egyáltalán nem maradnak el a mi kombájnosainké, gépkezelőinké mögött. Derekasan helytálltak most is a szocialista munkaversenyben. Természetesen, ezt a jelentős internacionalista segítséget mi is kellően viszonozzuk. A legjobb kombájnosainkát, gépkezelőinket küldtük a segítség viszonzásaképpen. Andrikovics József, a szövetkezet üzemi pártszervezetének elnöke tovább gombolyítja a beszéd fonalát, — Milyen formában nyilvánulnak meg személyes kapcsolataink? Eljárunk egymás aratóünnepélyére, zárszámadó közgyűlésére, ahol tapasztalatcserék, közvetlen beszélgetések, helyszíni szemlék folytán sok mindent tanulhatunk egymástól'. Mi, főleg az üzemszervezési tapasztalataikat tudjuk jól hasznosítani. No, meg náluk az üzemközi együttműködés (kooperáció) is magasabb szintű... Ami még említésre méltó: cseh barátaink személyes kapcsolatai a mi szövetkezetünk dolgozóival olyannyira elmélyültek — fordítva is ez a helyzet —, hogy búcsúra, temetésre is eljönnek, s természetesen, közülünk is többen év közben is ellátogatnak hozzájuk. Tehát, osztoznak egymás örömeiben, gondjaiban. Olyasmit is latolgatnak a felsőszeliek, a barátság és együttműködés továbbfejlesztését illetően, hogy az ifjúsági szervezettel is kiépítik a kapcsolatot. Természetesen, a Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezet ifjúkommunistáié lesz a kezdeményező szerep. Sárkány, Andrikovics, valamint Baán elvtársak (ez utóbbi a Nemzeti Front helyi szervének az elnöke, munkavédelmi felügyelő), igen nagyra becsülték azt, hogy bár a baráti szövetkezetben az egyesülések (10 szövetkezet egyesült) során sok személyi változásra is sor került, a barátság továbbra is elmélyült, szilárd alapokon nyugvó, s gyümölcsöző. BARÁTSÁG, ÖSSZETARTÓ ERŰ Ez a szövetkezet, mint я neve is jelzi, példásan istápolja a szovjet néppel valú baráti kapcsolatait. Nem csupán azáltal, hogy évente vendégül látja a járásba érkező szovjet vendégeink egy részét. Vezetőik, szakembereik, dolgozóik jutnak el évről-évre a Szovjetunióba, s személyi barátságok is köttetnek. Ezenkívül a szövetkezet tagjainak igen számottevő többsége tagja a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezetének. Tehát a szocialista internacionalizmus szellemében is tevékenykednek. Természetesen, a legfőbb figyelmet a termelő-irányító munka tökéletesítésére, a központi és járási pártplénumok határozatainak gyakorlati valóra váltására fordítják, tekintet nélkül arra, milyen a nemzetiségük. Közös hazában, egyazon célok eléréséért küzdenek. !gy hatványoződik az evő, az alkotókészség, s lehet, a jövőben is eredményes lesz az együttműködés, az eddiginél is szorusabb az egység, az összetartozás. (kovács)
