Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-26 / 30. szám

Az érsekújvári (Nové Zámky) Kertészeti Szolgáltatások hatáskörébe hat járás (Érsekújvár, Galánta, Léva,- Žiar nad Hronom, Zvolen, Banská Bystrica) kiskertészei tartoznak. Kétszázhetvenegy alapszervezet működik huszonhétezer taggal. A szerződéses árutermelést folytató kertészkedök már eddig is jelentősen hozzájárultak zöldségellátási gondjaink enyhítéséhez. A zöldsg- és gyümölcstermesztéshez nagy segítséget nyújt számukra a kertészeti szolgáltatás.

i— A Kertészeti Szolgáltatás 1970-ben jött létre, azzal a céllal, hogy a kistermelőket szolgálja, szaküzleteit ellássa megfelelő mennyiségű vetőmaggal, műtrágyával, vegyszerrel, facsemetével stb., vagyis mindazzal, ami a szakszerű termesztéshez szükséges — mondotta Matej Š úrin, a Kertészeti Szolgáltatások igazgatója. — Ügy. vélem, hogy ezt a feladatot igyekszünk jól teljesíteni. Jelenleg három szaküzlettel rendelkezünk: egy-egy üzlet évi átlagforgalma eléri a tízmillió koronát. A legnagyobb szaküzlet Érsekújvárott van, ahol hárommillió korona évi forgalmat bonyolítanak le. Ebből is látszik, hogy a kertbarátok gyakran felkeresik szaküzleteinket.

Az intézmény fő feladata az, hogy a hatáskörébe tartozó szervezetek tagjaitól felvásárolja termékeiket. Az eltelt tiz év alatt nemcsak a tagság létszáma növekedett, hanem az árutermelés is. Míg 1970-ben a kistermelők hatszáz vagon árut termeltek, ma már az áruforgalom meghaladja az ezerötszáz vagont. A termék hetven százaléka zöldség, harminc százaléka gyümölcs. Az idei eredményekről még korai lenne beszélni. A közvetlen fogyasztásra szánt zöldségfélék felvásárlása a Zelenina n. v. feladata. Ezért mi a saját területeinken nagy gondot fordítunk az ipari célokra termesztett zöldségfélék termesztésének kiszélesítésére. A termelők a terület jelent részén fűszer- és csereszny paprika termesztésével foglal koznak. Az utóbbi években nagyobb lett az éredklődés az eltevési uborka termesztése iránt is, míg az ipari paradicsomot kisebb mennyiségben termesztik. Az idén is megteszünk mindent annak érdekében, hogy a megtermett mennyiséget felvásároljuk. A tervek szerint gyümölcsöt is felvásárolunk. A felvásárlást cseresznyével kezdtük, július végén megkezdődött a kajszibarack-szüret, továbbá szilvát, egrest, ribizlit, hullott almát vásárolunk fel: mintegy 26 millió korona értékben. Feladataink teljesítéséhez elegendő kapacitással ' rendelkezünk. A felvásárlás hatvannégy felvásárló központon történik, az áru szállítására megfelelő tehergépkocsikkal rendelkezünk. Ezen túlmenően megoldottuk a kerttelepek létesítésével összefüggő problémákat. A kertbarátok a termelői módszerek javításán keresztül egyre nagyobb terméshozamokat értek el, javult a gyümölcs- és zöldségfélék minősége, ám a választék továbbra is kifogásolható. Meg kell jegyezni tehát, hogy egész sor fogyatékosság vár megoldásra. A számtalan probléma közül talán a legsürgősebb a szervezés és az adás vételi kapcsolatok módosítása. Ezeknek

A lakosság zöldséggel és gyümölccsel való folyamatos ellátása érdekében számolunk azzal, hogy összehangoljuk a termelés, a kereskedelem és a feldolgozó ipar együttműködését hangsúlyozta az igazgató. — Az eddiginél komolyabb feladat vár a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének tagjaira is. Elsősorban tervszerűbbé kell tenniük a háztáji árútermeléstt. Ez olyan szemléleti és szervezési változásokat igényel, melyek révén első helyre kerül a szerződéses alapon történő zöldség- és gyümölcstermesztés, az áru felvásárlása és értékesítése. Ezt rugalmasabban csak úgy lehet megoldani, ha a kertbarátok is tudatosítják a különböző zöldségfélék termesztésének fontosságát, ami nagyobb felelősséget követel az alapszervezetek vezetőitől is. Nagyobb figyelmet kell szentelniük unnak, hogy a választék bővítése érdekében rávezessék

Eredmények, undok es cäkitíízések

ugyanis egyaránt kell szolgálniuk mind a termelők, mind a fogyasztók érdekeit.

A kiskertészek gyakran, de nem véletlenül, panaszkodnak a felvásárlási szervekre. Jogosan, mert valljuk be, a többletterméssel nem gazdálkodtunk ésszerűen s a választék sem kielégítő. A kistermelő áruját egyáltalán nem vagy csak sok utánjárással tudta és tudja értékesíteni. Ennek következtében csökkent a közvetlen fogyasztásra szánt zöldség- és gyümölcsmennyiség. Ezek a fogyatékosságok évről évre előfordulnak, és a lakosság folyamatos ellátásában, a nyersanyagok hasznosításában komoly gondot okoznak. Ha valamiből kevés volt, behozatalból fedeztük, s a többletterméssel nem számoltunk. Márpedig ésszerű szervezéssel sokat enyhíthetnénk gondjainkon, hiszen a kertbarátok zöldség-, és gyümölcsszükségletünk ötven százalékát is megtermelhetnék s ezáltal sok valutát megtakaa kistermelőket, ml a népgazdaság érdeke, célja. Az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak a szerződések időbeni megkötésének. Példaként említem meg: a jövőre nézve igen fontos, hogy az alapszervezetekben már most kezdjék összegyűjteni az adatokat: mit szándékoznak termelni. Az őszszegyűjtött adatok egyik példányát időben küldjék el a Zeleninának, a másikat a Kertészeti Szolgáltatásoknak. Az időben elkészített és beküldött szerződéseket a felvásárló és értékesítő szervek illetékes dolgozói összehangolják, egyeztetik, a tervezett mennyiséggel előre számolnak s így időben tudnak gondoskodni az áru elhelyezéséről. Másrészt lehetővé válik a termesztés bizonyos fokú szakosítása és az áruválaszték bővítése is. Hiszen a leadott szerződésből kitűnik, hogy a kiskertészek mit akarnak termeszteni. Viszont a társadalmi érdekekkel összhangban a kertészkedőket úgy kell irányítani, hogy olyan zöldség- és gyümölcsfélék termesztésével is foglalkozzanak, amire a'nagyüzemi gazdaságok képtelenek. Például a lévai (Levice) és a Žiar nad Hronom-i járásban jó természeti és éghajlati feltételek vannak az eper termesztéséhez. A kertbarátok az ipari konzumzöldségfélék mellett gazdaságosan termeszthetnének epret is, mert kifizetődő s az áru felvásárlása is biztosított. Ugyanis az irányelvek értelmében a Kertészeti Szolgáltató vállalat az idén július elsejével a hatáskörébe tartozó alapszervezetek tagjaitól az eddigitől eltérően konzumárut is felvásárolhat. — A felvásárolt zöldség- és gyümölcs értékesítésére felkészültünk — folytatta Šurin elvtárs. — Sliačon és Újbányán (Nová Baňa) új zöldségboltot

A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége alapszervezeteinek felvásárló telepein mindig nagy a sürgés-forgás.

Foto: a-bor

A paprika mindig keresett cikk a piacon. Kár, hogy a felvásárlók — az „árzuhanásra“ várva — gyakran fékezik az értékesítést.

nyitottunk, amelyből a környező falvak lakosait is ellátjuk friss áruval. A jövő év folyamán hasonló üzlet nyílik Zólyomban (Zvolen), Besztercebányán (Banská Bystrica), Žiar nad Hronom-ban és Érsekújváron. Ezekben az üzletekben a friss áru a termelőktől egyenesen az üzletekbe szállítjuk. Ennek megfelelően bővítjük a gépparkot, hogy a zöldség és gyümölcs folyamatos szállításában ne legyen fennakadás. A folyamatos zöldségellátás érdekében jó lenne, ha a kiskertészkedők elgondolkoznának afelett is, hogyan térhetnének át az üvegház alatti zöldségtermesztésre.

Jő lenne, ha a kistermelők által termelt áru felvásárlása, értékesítése egy „gesztor“, egy igazgatóság gondjaira lenne bízva. Jelenleg ez öt felvásárlási vállalatnak — HRONFRUKT, Agrofrigor, Zelenina, jednota. Kertészeti Szolgáltatások — a feladata. így előfordul, hogy egyik a másikáról keveset tud, s a végén csak abban bíznak, hogy az árut majd valaki elviszi! Ezt azért tartanám fontosnak, mert csak így lehetne megoldani a szakosítást, az áruválaszték bővítését és az áru folyamatos felvásárlását. Jobb lenne a szervezés, rugalmasabbá válhatna a felvásárlás, és az áru értékesítése, ami népgazdasági érdek. Tudniillik arról van szó, hogy a termék a lehető legrövidebb úton jusson el a fogyasztóhoz. Ezért a felvásárló vállalatoknak is tudatosítaniuk kellene, hogy az átvett termékek mennyisége és minősége a számukra létkérdés. Mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kertbarátok vagy a nagyüzemek dolgozói által kitermelt érték ne vesszen kárba.

Nagy Teréz

4

1

Aminap Doborgazon (Dob rohosf) jártam. Amikor a kisállattenyésztök szervezetének tevékenysége jelöl érdeklődtem, többen csak a vállukat vonogatták, mondván, tudomásuk szerint ilyen szervezet nem is létezik a faluban. De hiszen volt, makaeskodtam, és folytattam a kérdezösködést. Végül egy fejkendős nénike felvilágosított:

— Rég megszűnt az a szervezet, lelkem, mert nem akadt, aki összetartsa az embereket. Hanem nyúltenyésztéssel még ma is foglalkoznak néhányon. Az én uramat is töri utánuk a fene, de már mozdulni is alig tud szegény a köszvényes lábával. Széllé Eleket keresse, neki is vannak nyulai. Ha szerencséje van, otthon találja. Gyakran látom, hogy kaszával a vállán kifelé ballag a faluból. Nem nehéz megtalálni, itt laknak a másik utcában.

Elindulok a jelzett irányba, a néni még utánam kiáltja: — A száztizenhármasban laknak.

О о о

Széllé bácsi hatvanhét éves. Mozgása, testtartása elárulja, nem karbatett kézzel szemlélte az idő múlását. A mezőgazda Ságban dolgozott, húsz éven át a szövetkezet dohánykertésze volt. Kétszer egyesült a szövetkezet, Elek bátyám azonban megmaradt dohányosnak. A somórjai (Samorin) Kék Duna Efsz-ből ment nyugdíjba.

— A nyulaim érdeklik? — csodálkozott rám nagy, kerek szemmel. — Gondoltam, hogy a kertészkedők ügyében jött. Merthogy azoknak meg én vagyok az elnökük. Nem nekem való már ez a tisztség, le is akartam mondani, de a sok fiatal között egy sem akadt, aki elvállalja a közérdekű többlet munkát. így hát maradtam. Nem akarom, hogy ez a szervezet is megszűnjön, mint a kisállat tenyészt óké.

— Aztán hány kertészkedő van a faluban?

— Sokan kertészkednek, de a szervezetnek csak húsz tagja van. Évente két szakelőadást tartunk, szőlőoltványt, gyümölcsfát, díszcserjéket, meg műtrágyát hozatunk az érdeklődőknek. Gondoltuk, megszervezzük a felvásárlást is, de szinte senkit sem érdekel a dolog. A háztáji zöldséghajtatással foglalkozók másutt kötnek szerződést, a gyümölcsöt felvásárolja a Jednota, no meg a Zelenina bacsfai (Báéj központja. Aki ráér, kiviszi a piacra a zöldséget, meg persze a tojást. Most, hogy felépült itt néhány vtkendház, a hét végét

itt töltő városiak közül többen is érdeklődtek a szervezeti élet irántI SőtI Az érdeklődök egyike már be is lépett a szervezetbe. Lehet, hogy egyszer még kerttelepünk is lesz. Annak persze sokkal jobban örülnénk, ha maguk a falubeliek igyekeznének jobban kihasználni a kertet, és kukorica helyett inkább zöldséget meg gyümölcsöt termelnének az országnak.

О О О

Jólesett hallani Elek bátyám igaz lelkesedéstől fűtött szavait. Ha sok ilyen szószólója

tett és segít még ma is a munkában. Tényleg, egy időben kecskét is tartottunk. Szerettük a kecsketejet, mégis lemondtunk a kacskéről, mert helyben nem volt bak, mindig furikázni kellett szegény állatot, a falubeliek meg kineveltek érte.

— Elek bátyámI A lényegig sehogy sem bírunk eljutni. Nyulakkal mikor kezdett foglalkozni?

— Nem szívesen beszélek róla — komorodott el a hangja. — Tíz évvel ezelőtt infarktust kaptam, de valahogy kiláboltam belőle. A sornorjai janek doktor

Érdemes ni#

hizfedássai

volna falvainkon a kertészkedésnek és a kisállattenyésztésnek, gyorsabban haladnánk a kitűzött cél felé.

Apropó, kisállattenyésztés. Elek bátyám Vajkán (Vojka nad Dunajom) lépett be a Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségébe, majd Doborgazon egyike volt az alapítótagoknak. Később a faluban felbomlott a szervezet, így visszatért a vajkaiakhoz.

— Hogy mit tenyésztettünk? — kérdezett vissza Széllé bácsi. — Amit a többiek: tyúkokat, kacsákat, libákat. Azért mondom, hogy tenyésztettünk, mert igaz, hogy csak én vagyok tagja a szervezetnek, de a feleségem nagyon sokat segífoglalkozni

javasolta, hogy tartsak nyulakat, egyek sok nyúl húst, az visszaadja az erőmet, az egészségemet. Tudja, milyen az ember: ha bajban van, a szalmaszálban is megkapaszkodik. Vettem három nyulat, két nőstényt meg egy bakot, nos eszegetni kezdtem a nyúlhúst. Tudja, hogy megkedveltük mind a ketten. Csincsilláim voltak, gyorsan elszaporodtak, már nem tudtam, mit csináljak a sok nyállal. Akkortájt kezdték itt felvásárolni a nyulakat. Mi is bekapcsolódtunk. Most már szerződés alapján hizlaljuk a nyulakat a nyitrai Branko számára.

■— Érdemes nyúlhizlalással foglalkozni?

Széllé Elek és kedvenceinek egyike, egy gyönyörű nagy csincsilla. (A szerző felvétele)

■— Mit mondjak? Meggazdagodni nem lehet belőle, de jövedelmező. Tavaly hét anyától 162 darab vágónyulat adtam el, 7400 korona értékben, Ha a költséget leszámítom, akkor is volt havi átlagban háromszázötven-négyszáz korona jövedelmünk a nyugdíj mellé.

— Ennyi nyúlnak takarmány is kell. Hogyan szerzi be?

— Van elég „gazdátlan“ fű a töltéseken, árokpartokon, csak le kell kaszálni, meg haza kell hozni. A kaszát még bírja a kezem, de a szállítás már nagyobb gondot okoz. Abrakot meg kapunk az eladott nyulakért. Es nem is rossz a nyáltáp, mondjon ki mit akar. Korábban hiába adtam gabonát, meg kukoricát a nyulaknak, közel öt hónap kellett a vágóérettség eléréséhez. Most meg alig haladják túl a négyhónapos kort, már viheti őket a Branko. Nyáron zöldet esznek a nyulat, de szénát mindig kapnak éjszakára. A rendszeres itatás híve vagyok, sőt néha még konyhasót is teszek az ivóvízbe. Máskor meg nyalósói kínálok nekik, azt is elfogadják.

— Kitartott a nagy csincsillák mellett?

— Ki én! De azért beállítottam három új-zélandi anyát is, hadd látom, melyik a jobb. Sőt! A csincsillákat is új zélandi bakkal pároztatom. Ogy tapasztaltam, hogy a keresztezésből származó utódok gyorsabban fejlődnek. Még az ivartalanítást kéne megoldani valahogy, mert a fiatal bakokkal nem lehet bírni. Sokat marakodnak, de lassan gyarapodnak. Szóltam az állatorvosnak, de azt mondta, ne kísérletezzünk, mert sok vele a munka és az elhullást is növelheti. Jó lenne, ha egyszer megírná valamelyik tenyésztőtárs az e téren szerzett tapasztalatait, ha egyáltalán foglalkozik ilyesmivel valaki.

— Azt mondják, a vajkat szervezetben tulajdonképpen Elek bátyám 0 doborgazi nyulászok érdekeinek szószólója.

— Nem nehéz a dolgom; itt mindössze öten foglalkozunk szerződéses nyúlhizlalással, a a felvásárlás pedig tervszerűen folyik. Most, hogy már több abrakot adnak, meg némi eredményt is felmutattunk, többen érdeklődnek a nyúlhizlalás iránt. En bízom benne, hogy egyszer kipattan a szikra .. • S ha nem, én akkor is kitartok a nyulak mellett. Nekem is így jó, meg a népgazdaságnak is*

Lejegyezte: Kádek Gábor