Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-27 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 27. Ülésezett a Szövetségi Gyűlés JÚNIUSBAN ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOK ф JÓVÁHAGYTÁK a JÖVŰ ÉVI ÁLLAMI TERVET ÉS KÖLTSÉGVETÉST Lámpás volt a ködben Háza ablak« a szövetkezet földjei ‘ irányába nyílik. A szántókon gépek ! dübörögtek. Óhatatlanul arra gondol tam, hogy a felszabadulás után Tóth , József rövid télikabátban, szalmával i kitömött orrú csizmában Járta, in­• tézte a község ügyeit. Részese és i alakítója volt annak « világnak, a­­[ melyet ma olyan természetesnek ve­­! szünk, és melyben — mint a hatal* ■ mas épületek megalapozásában — oft • van az ő munkája is. I Zakóján az „Építésben szerzett ér­demekért“ kitüntetést, és a „Februári : Győzelem emlékplakettjét“ viseli. Haj­léka egyszerű. Fényűzése abból áll, • hogy filteres cigarettát szív, s néha belátogat a faluba. — Gereblyét kell venni, hullnak az őszi levelek, mondotta találko­zásunkkor, amikor kertjében az ősz virágai még a dérrel kacérkodtak. Azóta a tél már fehér vattába cso­magolta a háza előtt álló fenyőt. De tavasszal újra rügyeznek majd a kor­ral erősödő fák azon a portán, mely­nek gazdája lámpás volt a ködben. Csiba László (Kádek Gábor felvétele) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■a Jövőnk megalapozásáról tárgyaltak Amikor a kézfogásnál Tóth József jjjai a tenyeremre kulcsolódtak, egy pillanatra eszembe ötlött, hogy ezek ugyanazok a parasztujjak, amelyek hatvan évvel ezelőtt a napszámosok és a cselédek féli (Tomášov) sztrájk­ján ökölbe szorultak. Tóth József a legkevésbé sem ha­sonlít azokra, akik a történelmi met­széspontra szeretik helyezni magú­­tat. A tekintete viszont fontosabb a szónál, beszédesebb a nyelvnél. Het­venkilenc évesen, a magas kor fá­­yolán át is meggyőz arról a tekin­­:ete, hogy ez az ember nem egyezett ti egykönnyen a sorssal, s hogy nem i Tiborcok fajtájából való. Minderről izonban csak tőmondatokban beszél. :s ha az ő szikár stílusára hagyat­­toznánk, élete elmondására fél te­­íyérnyi hely is elég volna. Ennyi­­mi mégsem érhetjük be, mert váló­ján ott volt a történelem erővonalá­lak metszéspontjában. Ezerklinceszázegyben született Fé­­en. Abban a majori viskóban látta neg a napvilágot, amely a cselédek­­jek járt ki. Tízéves korában napszá­­nosnak szegődött, bár alig érte föl ejjel a kapanyél magasát. Naponta íz-tizenkét órát robotolt az uradal­­ni intézők botja alatt. Ezerkilenc­­zázhúsz nyarán egy láthatatlan kéz ntésére, hirtelen tömörülni kezdtek z emberek az egyik major gazda­ági udvarán. A sztrájkolók földet, ogot és emberséget követeltek. A ömeg élére a délcegre nőtt Tóth ózsef állt, akár a boldog vőlegény. lz uradalom bérlője és a csendőrök s jól megjegyezték az akkor 19 éves iarasztruhás szónok nevét. — Igen! Tizenkilenc éves voltam, mikor a mozgalom élére kerültem s húsz, amikor falunkban megala­­utntták a kommunista párt helyi zervezetét. Milyen keveset tudnak mai fiatalok ezekről az időkről! izokról a velem egyidős elvtársak­­ól, akik a párt irányításával sorsu­­at, életüket tették fel, hogy minél lobb megvalósuljanak azok az ál­lok, azok a tervek, amelyekből az j, megtisztult társadalom született. Ezerkilencszázhuszonkettőben be­­onult katonának, s a katonaévei lart is hű maradt önmagához. Le­­zerelése után újjászervéZfe a párt elyi szervezetét, s községében meg­­lakította a Vörös Szakszervezetei. ,z 1927-es választások után négy írsával együtt bekerült a község ezetőségébe, s ugyanebben az évben Straszer bérelte majorokban újra ztrájkot szervezett. Faggatom, hogyan sikerült mindez? — Azt hiszem egy titka volt, — néz a távolba, akár a múltba kém­lelne. — Mi, csaknem valamennyien olyan emberek voltunk, akik otthon voltunk a népben. Hogy pontosan fogalmazzak: Mi együtt éltünk a nép­pel a majorok, a tanyák és a falvak népével, akik tudták, hogy ránk min dig számíthatnak. És nem csalódtak bennünk sohasem. Ezerkilencszázharmincnyolc után ő is a „megbízhatatlanok“ listájára ke­rült, s felügyelet ,alá helyezték. A második világháború iszonyatos évei­ben valódi férfivá, a párt rendíthe­tetlen harcosává keményedett. Azzá keményítették a rendszer pribékjei, a konok és kemény felelősségtudat azért a jövőért, melynek a harcosa volt. Közéletünk most emlékezik meg „A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társada­lomban kialakult válság tanulságai“ című pártdokumentum megjelenésé­nek 10. évfordulójáról. Mélyenszántó marxista-leninista elemzés és a kol­lektív tapasztalatok általánosítása jellemezte ezt az okmányt, mely a CSKP és hazánk egyik legnehezebb időszakáról szólva rögzítette az i­­gazságot. E dokumentumhoz azért térünk vissza, mrrt tanulunk a vál­ságos időszak hibáiból, meggyőző­dünk Lenin örökének időszerűségé­ről, a leninizmus erejéről. E doku­mentumból merítünk erőt jelenlegi törekvéseinkhez és küzdelmeinkhez is. 1948 februárja után a győzelem ér­tékelésekor Klement Gottwald kije­lentette, hogy miután a munkásosz­tály, a dolgozók a kommunista párt vezetésével megszilárdították hatal­mukat, csak saját tévedéseinktől és hibáinktól szenvedhetünk vereséget. Az ötvenes évek végén és a hatva­nas évek elején megállapíthattuk, hogy mélyenszántó és sokoldalú tár­sadalmi, gazdasági és kulturális át­alakulások folytán létrejöttek ha­zánkban a szocializmus alapjai. A IX. pártkongresszus fő irányvonalá­nak teljesítése folytán jelentősen e­­melkedett a dolgozók életszínvonala és műveltségi foka, az eredményes iparosítás megváltoztatta Szlovákia jellegét. Csehszlovákia sokoldalúan gyarapodott és a világ gazdaságilag és szociálisan fejlett országainak so­rába került. Ebben az időszakban azonban ko­moly problémák és nehézségek is mutatkoztak annak folytán, hogy a szocializmus fejlődésének felsőbb szakaszába léptünk, persze ezek a társadalomirányításában előfordult té­vedésekből és hibákból is következ­tek. A pártnak mint a szocialista társadalom vezető erejének nem volt átfogó programja a szocialista érés­nek erre az időszakára. Ez pedig önelégültséghez, az osztályszempon­­tok szem elől tévesztéséhez, a fejlő­- mint a munkásosztály és a dolgozó t nép hatalmi szerve funkcióinak szi­- lárdítását, a Szovjetunióhoz és a töb­bi szocialista országhoz fűződő in­ternacionalista kapcsolatok helyreál­lítását és szilárdítását, a nemzetközi ’ kommunista mozgalomban a CSKP ; tekintélyének visszaszerzését szorgal- 1 mazta. Ez az új vezetőség Gustáv Husák elvtárs érdeméből és vezeté­sével formálódott, a CSKP Központi ' Bizottságának áprilisi ülésén a jobb- 1 oldallal történt heves összecsapás * közepette. A válság óta eltelt évek meggyő­- zően igazolják, hogy államunk a mun- i kásosztály és a többi dolgozók ha- L talmi eszköze, valóban demokratikus L állam. A munka felszabadítására, a társadalmi és nemzetiségi igazságos­ságon alapuló új társadalom építésé­nek döntően fontos eszköze. Az alapvető politikai kérdések megoldása mellett pártunknak szá­mos további kulcskérdéssel kellett- foglalkoznia, főként gazdasági téren. 3 A jobboldali opportunista és az anti­­, szocialista erőit szándékai különösen 1 a gazdasági területhez fűződtek. 0- . lyan intézkedéseket akartak elfogad­­j tatni, amelyek programszerűen irá­­. nyúltak a párt vezető szerepének- felszámolására, a központi tervszerű i gazdaságirányítási rendszer bomlasz­tására, gazdaságunk fokozatos elvá­- lasztására a szocialista közösségtől,- hogy mindinkább a tőkés országok- I hoz kötődjék. ' Az új vezetés határozottan síkra- 1 szállt a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő testvéri és szövetségesi kapcsolataink helyre­­állítása mellett, és sokat tett elmé­■ lyítésükért, ma barátságunk még mé- I lyebb, őszintébb, forróbb, mint valaha : is volt, s ez népünk biztonságának i szilárd alapja. Pártunk szavatolja, ■ hogy társadalmunk a kipróbált lenini ; úton, a dokumentum szellemében fog haladni, politikánk továbbra is meg­felel a nép szükségleteinek és érde­keinek és a szocializmus alapelvei­nek-Tartós tanulságok A Szlovák Nemzeti Tanács decem­ber 17-én és 18-án megtartotta 18. ülését, amelynek napirendjén az SZSZK 1981. évi állami népgazdaság­­fejlesztési tervére vonatkozó törvény­­javaslat, valamint a köztársaság 1981. évi állami költségvetésének törvény­­javaslata szerepelt. A Szlovák Nem­zeti Tanács továbbá bírói felmenté­seket és kinevezéseket vitatott meg és hagyott jóvá, beszámolót hallga­tott meg az SZNT Elnökségének leg­­uLóbbi tevékenységéről, majd inter­pellációk hangzottak el. Karol Martinka miniszterelnök-he­lyettes, a Szlovák Tervbizottság el­nöke beszámolójában kiemelte, hogy a népgazdaság folyamatos és ará­nyos fejlesztése a hatékonyság sok­oldalú fokozására a tudományos-mű­szaki forradalom előnyeire és az i­­rányító-szervező munka javítására tá­maszkodik. A tervelőirányzatok meg­felelnek a CSKP Központi Bizottsága 18. ülésén ismételten kidomborított elvnek, hogy a szocializmus fő tar­talma és értelme az ember jólétéről való gondoskodás, az anyagi és kul­turális szükségletek mind teljesebb kielégítése. A terv teljesítésével ösz­­szefüggésben megőrizhető és tovább emelhető a lakosság életszínvonala, szilárdítható szociális biztonsága. A beszámoló kiemelte, hogy bonyolult feltételek között, igényesebb felada­tok teljesítésével kezdődik az új terv­időszak, amelyben új motívum, hogy már fokozatosan érvényesülni kezde­nek a gazdaságirányítás tökéletesíté­sét célzó komplex intézkedések. František Mišeje pénzügyminiszter az SZSZK 1981. évi állami költségve­tési tervezetével kapcsolatos beszá­molójában azt emelte ki, hogy a költ­ségvetés célja a további gazdasági és szociális program teljesítésének biztosítása a pénzügyi politika esz­közeivel. S a pénzügyi politika intéz­kedései, eszközei és folyamatai az érvénybe lépő gazdaságirányítási komplex intézkedésekből indulnak ki. A idén befejeződő hatodik ötéves gazdaságfejlesztési tervvel kapcsolat1 ban megjegyezte, hogy bizonyos bel­ső és külső jelenségek hatására nem teljesítjük teljes egészében a hatodik ötéves terv programfeladatait: vala­melyest lassult a feplődés dinamiká­ja, szerkezeti átalakításban nem ér­tük el a nagy beruházásokhoz kötödő összes előirányzatot, nem teljesítet­tük a hatékonyság fokozásának és a minőség javításának feladatait. En­nek megállapításából kifolyólag a párt központi bizottságának legutób­bi tanácskozása alapján szükségessé válik a fűtőanyag-, energia-, nyers­anyag- és anyagtakarékosság, rendkí­vül gazdaságos felhasználásuk, vala­mint az intenzifikációs tényezők ér­vényesítése. A költségvetési terv 70 milliárd 450 m'llió 658 ezer korona bevételt irányoz elő, a kiadások tervezett ösz­­szege pedig, beleértve a különféle dotác'ókat, 51 milliárd 585 millió 58 ezer korona összeget tesz ki, ebben a mezőgazdasági szövetkezeti szerve­zetek dotálása 3 milliárd 742 millió 800 ezer koronát. Ehhez járul még a nemzeti bizottságok külön dotálása, s így a bevételek és kiadások terve­zett összege kiegyenlítődik: 70 450 658 000 korona. Az állami költségvetés koncepciója arra irányul, hogy az egész gazda­ságban biztosítsa a hatékonyság fo­kozódását, a nagyobb gazdaságossá­got és takarékosságot, feltételeket teremtsen az állami terv tárgyi elő­irányzatainak és feladatainak - meg­valósítására, költségvetési, pénzügyi és valutáris egyensúlyra és stabili­tásra törekszik. Az állami költségve­tési bevételek Szlovákiában 6,4 a ki­adások pedig 2,7 százalékkal na­gyobbodnak. Az iskolaügyi, egészségügyi, lakás­építési és természetvédelmi kiadások döntő részét a nemzeti bizottságok kiadásai révén biztosítják. A nemze­ti bizottságok költségvetési bevéte­leit 11 milliárd 40 millió koronában, kiadásait 29 milliárd 910 millió ko­ronában állapítják meg, s költségve­tésük kiegyenlítéséhez 18 milliárd 870 millió korona állami dotációban részesülnek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium költségvetése keretében a termékenység fokozását célzó prog­ram megvalósítására 385 millió ko­ronát irányoznak elő, 115 millióval többet, mint az idén. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése beható vita után, a felszólalások te­kintetbe vételével mindkét törvény­­javaslatot jóváhagyta, s ezzel befeje­ződött kétnapos ülésének érdemi ré­sze. A Szövetségi Gyűlés két kamarája december 15-én és 16-án megtartot­ta 20. együttes ülését, melyen Gus­táv Husák, a CSKP Központi Bizott­ságának főtitkára, köztársasági el­nök, Ľubomír Štrougal, szövetségi miniszterelnök és más vezető sze­mélyiségek is részt vettek. A képvi­selők kegyelettel adóztak Lörincz Gyula nemzeti művész, a Szövetségi Gyűlés elhúnyt elnökségi tagja, a Népi Kamara mandátum- és mentel­mi bizottsága elnöke emlékének. Ez­után Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés alelnöke alkotmánytörvény-javaslatot terjesztett elő, melynek értelmében 1981 júniusában lejár az 1976-ban megválasztott különböző képviseleti szervek és a nemzeti bizottságok megbízatási időszaka. A júniusra ter­vezett új választások lehetővé teszik, hogy a képviselőjelöltek a választók­kal együtt tevékenyen részt vegye­nek a választási programok kidolgo­zásában. A következő napirendi pont a jövő évi állami gazdaságfejlesztési terv és a költségvetési tervezet megvitatása volt Václav Hűla szövetségi minisz­terelnök-helyettesnek, az Állami Terv­bizottság elnökének, illetve Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszternek beszámolója alapján. A most befejeződő hatodik ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem mintegy 90 milliárd koronával lesz nagyobb, vagyis 22 százalékkal szár­nyalja túl az 1975. évi szintet. Az ipari és építőipari termelés a ne­gyedrészével lesz nagyobb, a mező­­gazdasági termelés pedig az ismert nehézségek ellenére — ötévi volu­menében — tíz százalékkal szárnyal­ja túl az előző ötéves tervben elért szintet. Az állóalapok a beruházások eredményeképpen 628 milliárd koro­na értékű bővülést értek el az öt­éves tervidőszakban. Tovább mélyült Csehszlovákia részvétele a nemzet­közi munkamegosztásban, főként a KGST-tagországok termelése szakosí­tásának és kooperálásának folyama­tában. Ezt bizonyítja a KGST-tagor­­szágokkal lebonyolított árucserefor­galmunk növekedése is, amely az elő­ző ötéves tervidőszak végéhez viszo­nyítva mintegy hatvan százsa lékkai nagyobbodott. A beszámolók hangoztatták, hogy a hetedik ötéves terv előkészítésében és az 1981. évi terv konkretizálásában és megvalósításában új helyzet ejőtt állunk, s a CSKP Központi Bizottsá­ga 18. ülésének tanácskozásaiból ki­folyólag erre sokkal határozottabban és szakavatottabban kell reagálnunk, mint a múltban. A helyzet bonyolult­ságához még az is hozzájárul, hogy a világreakció erői az utóbbi időben arra törekednek, hogy visszafordít­sák a nemzetközi politikai fejlődést, gazdasági zsarolást kíséreljenek meg velünk szemben és visszatérjenek a hidegháborús idők megkülönbözteté­si politikájához. Az elmúlt évekhez képest gazdasági fejlődésünk lehető­ségeire jobban kihat a fűtőanyag, e­nergia, vas és egyéb fémek, további nyersanyagok hazai forrásokból és behozatalból származó korlátozott mennyiség-gyarapodás. A jövő évi terv alapvető irányza­ta a termelés szerkezeti összehango­lása a kül- és belpiaci követelések­kel az erőforrások mennyiségi növe­lésével szemben. Az 1981. évi fel­adatok meghatározását az a tény be­folyásolja, hogy nem ismételhető meg a mezőgazdasági termelés 1980. évi növelése a terméketlen 1979 alacsony alapjához viszonyítva. A bérrendszer gazdasági hatékony­sága fokozásának programjával ösz­­szeíüggésben megállapították, hogy fokozódik a bér ösztönző része a munka minősége és hatékonysága szerinti díjazásban. A szociális jöve­delmek jövőre 3 százalékkal emel­kednek, az átlagos kifizetett járadék 2 százalékkal nő, a gyermekes csa­ládoknak folyósított társadalmi segít­ség pénzilletménye gyermekenként el­éri; a havi 370 komát. A beszámolók figyelmeztettek a komplex gazdaságirányítási intézke­dések következetes érvényesítésének fontosságára, valamint exportképes­ségünk jelentős fokozásának sürgős­ségére. Számos gazdaságossági intéz­kedés nagyobb fokú szorgalmazása mellett a jövő évi költségvetés eléri a 293 milliárd koronát (a nemzeti bizottságok költségvetésével együtt). A tervezett kiadások 18 százaléka a gazdasági szervezetek dotálására irá­nyul. A szociális ellátásra előirány­zott kiadások 73 milliárd 200 millió koronát tesznek ki, 2,6 százalékkal többet, mint amennyit az idén vá­runk. A Szövetségi Gyűlés a törvényja­vaslatok megvitatása és elfogadása után befejezte kétnapos ülését. dési szakaszok átugrásához vezetett, röviden elhajlás történt a párt és a társadalom életének lenini alapelvei­től. A fejlődés hosszú távlati tervének hiánya következtében hibák történ­tek az osztályok és társadalmi cso­portok kérdésében, a nemzetiségi kérdésben, az állam és a demokrácia kérdéseinek megközelítésében, nem értékeltük teljes valóságában a tu­dományos-műszaki forradalom bekö­vetkezését. Ennek következtében gyengült a párt társadalmi vezető szerepe, tömegkapcsolata, ami nega­tívan befolyásolta az ország fejlődé­sét. Sok tényező hatására történhetnek hibák és tévedések, de következmé­bírálattal visszaélve ‘ támadják a pár­tot, kompromittálják a szocializmust és kiszakítsák Csehszlovákiát .a szo­cialista országok szövetségéből. Nagyon tanácsos most, tíz év múl­tán, visszagondolni, hogyan csaltak, hogyan titkolták el valódi céljaikat akkor a jobboldali vezetők, miként leplezték igazi céljaikat a demokrá­ciáról, a jobb szocializmusról, a sza­badságról hángoztatott frázisaikkal. E „hajótöröttek“ közül ma nem egy cinikusan beismeri, hogy mindez csak alakoskodás volt, s ina nyíltan az imperialista kémközpontok szol­gálatában állnak, részt vesznek cseh­szlovákellenes kampányokban. A mi tapasztalataink is igazolják, hogy az imperializmus nem törődött bele az nyeik náluk annál súlyosabbak vol­tak, hogy — mint a Tanulságok is megállapította — a falu és a városi lakosság körében a kispolgári réte­geknek nagy befolyása volt társa­dalmunk szociális szerkezetében. E- zek a rétegek nagy hagyományú, erős szervezettségű, a nacionalizmus, a masarykizmus és a szociáldemokra­­tizmus határozott kispolgári ideoló­giáját megtestesítő kidomborodó po­litikai áramlatot képviseltek. A mun­kásosztály bizonyos részébe is befu­rakodtak. Így aztán az ideológiai munka lebecsülése miatt nálunk táp­talaj .adódott opportunista tendenciák érvényesülésére. Döntően fontos a hibák felismeré­se, feltárása és orvoslása. A párt és a társadalom egészséges erői a hat­vanas’ évek második felében erre tö­rekedtek, és ezt a CSKP-Központi Bi­zottságának 1968 januári ülésén is kifejezték, ez nyilvánult meg a hibák orvoslására irányuló határozatokban is. Voltak azonban olyan erők is, amelyek nem kiküszöbölésük végett bírálták a hibákat, hanem hogy a új társadalmi rend törvényszerű ha­ladásába, állandóan keresi a gyenge pontokat .a szocialista országokban, hogy a „hazai ellenzék“ segítségével belső bomlasztásra használja fel őket. Erre törekedett az NDK-ban, később Magyarországon, erre törekedett ná­lunk 1968-ban, s végeredményben er­ről van szó most Lengyelországban is. A Szovjetuniónak és a többi szö­vetségesnek idejében nyújtott inter­nacionalista segítsége befagyasztotta az ellenforradalom kibontakozását, ez ugyanis Csehszlovákiában nem pogrommal és fehér terrorral kez­dődött, mint Magyarországon, de az­zal fejeződött volna be. Pártunk új vezetősége a konszoli­dálódásra törekedve mindenekelőtt a párt marxista-leninista egységének helyreállítását, akciőképességének és forradalmi harci szellemének fokozá­sát, a párt társadalmi, gazdasági és kulturális vezető szerepének helyre­­állítását, a gazdasági problémák meg­oldását pelzó hatékony intézkedések foganatosítását, a szocialista állam

Next

/
Thumbnails
Contents