Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-27 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 27. Ülésezett a Szövetségi Gyűlés JÚNIUSBAN ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOK ф JÓVÁHAGYTÁK a JÖVŰ ÉVI ÁLLAMI TERVET ÉS KÖLTSÉGVETÉST Lámpás volt a ködben Háza ablak« a szövetkezet földjei ‘ irányába nyílik. A szántókon gépek ! dübörögtek. Óhatatlanul arra gondol tam, hogy a felszabadulás után Tóth , József rövid télikabátban, szalmával i kitömött orrú csizmában Járta, in• tézte a község ügyeit. Részese és i alakítója volt annak « világnak, a[ melyet ma olyan természetesnek ve! szünk, és melyben — mint a hatal* ■ mas épületek megalapozásában — oft • van az ő munkája is. I Zakóján az „Építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést, és a „Februári : Győzelem emlékplakettjét“ viseli. Hajléka egyszerű. Fényűzése abból áll, • hogy filteres cigarettát szív, s néha belátogat a faluba. — Gereblyét kell venni, hullnak az őszi levelek, mondotta találkozásunkkor, amikor kertjében az ősz virágai még a dérrel kacérkodtak. Azóta a tél már fehér vattába csomagolta a háza előtt álló fenyőt. De tavasszal újra rügyeznek majd a korral erősödő fák azon a portán, melynek gazdája lámpás volt a ködben. Csiba László (Kádek Gábor felvétele) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■a Jövőnk megalapozásáról tárgyaltak Amikor a kézfogásnál Tóth József jjjai a tenyeremre kulcsolódtak, egy pillanatra eszembe ötlött, hogy ezek ugyanazok a parasztujjak, amelyek hatvan évvel ezelőtt a napszámosok és a cselédek féli (Tomášov) sztrájkján ökölbe szorultak. Tóth József a legkevésbé sem hasonlít azokra, akik a történelmi metszéspontra szeretik helyezni magútat. A tekintete viszont fontosabb a szónál, beszédesebb a nyelvnél. Hetvenkilenc évesen, a magas kor fáyolán át is meggyőz arról a tekin:ete, hogy ez az ember nem egyezett ti egykönnyen a sorssal, s hogy nem i Tiborcok fajtájából való. Minderről izonban csak tőmondatokban beszél. :s ha az ő szikár stílusára hagyattoznánk, élete elmondására fél teíyérnyi hely is elég volna. Ennyimi mégsem érhetjük be, mert válóján ott volt a történelem erővonalálak metszéspontjában. Ezerklinceszázegyben született Féen. Abban a majori viskóban látta neg a napvilágot, amely a cselédekjek járt ki. Tízéves korában napszánosnak szegődött, bár alig érte föl ejjel a kapanyél magasát. Naponta íz-tizenkét órát robotolt az uradalni intézők botja alatt. Ezerkilenczázhúsz nyarán egy láthatatlan kéz ntésére, hirtelen tömörülni kezdtek z emberek az egyik major gazdaági udvarán. A sztrájkolók földet, ogot és emberséget követeltek. A ömeg élére a délcegre nőtt Tóth ózsef állt, akár a boldog vőlegény. lz uradalom bérlője és a csendőrök s jól megjegyezték az akkor 19 éves iarasztruhás szónok nevét. — Igen! Tizenkilenc éves voltam, mikor a mozgalom élére kerültem s húsz, amikor falunkban megalautntták a kommunista párt helyi zervezetét. Milyen keveset tudnak mai fiatalok ezekről az időkről! izokról a velem egyidős elvtársakól, akik a párt irányításával sorsuat, életüket tették fel, hogy minél lobb megvalósuljanak azok az állok, azok a tervek, amelyekből az j, megtisztult társadalom született. Ezerkilencszázhuszonkettőben beonult katonának, s a katonaévei lart is hű maradt önmagához. Lezerelése után újjászervéZfe a párt elyi szervezetét, s községében meglakította a Vörös Szakszervezetei. ,z 1927-es választások után négy írsával együtt bekerült a község ezetőségébe, s ugyanebben az évben Straszer bérelte majorokban újra ztrájkot szervezett. Faggatom, hogyan sikerült mindez? — Azt hiszem egy titka volt, — néz a távolba, akár a múltba kémlelne. — Mi, csaknem valamennyien olyan emberek voltunk, akik otthon voltunk a népben. Hogy pontosan fogalmazzak: Mi együtt éltünk a néppel a majorok, a tanyák és a falvak népével, akik tudták, hogy ránk min dig számíthatnak. És nem csalódtak bennünk sohasem. Ezerkilencszázharmincnyolc után ő is a „megbízhatatlanok“ listájára került, s felügyelet ,alá helyezték. A második világháború iszonyatos éveiben valódi férfivá, a párt rendíthetetlen harcosává keményedett. Azzá keményítették a rendszer pribékjei, a konok és kemény felelősségtudat azért a jövőért, melynek a harcosa volt. Közéletünk most emlékezik meg „A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ című pártdokumentum megjelenésének 10. évfordulójáról. Mélyenszántó marxista-leninista elemzés és a kollektív tapasztalatok általánosítása jellemezte ezt az okmányt, mely a CSKP és hazánk egyik legnehezebb időszakáról szólva rögzítette az igazságot. E dokumentumhoz azért térünk vissza, mrrt tanulunk a válságos időszak hibáiból, meggyőződünk Lenin örökének időszerűségéről, a leninizmus erejéről. E dokumentumból merítünk erőt jelenlegi törekvéseinkhez és küzdelmeinkhez is. 1948 februárja után a győzelem értékelésekor Klement Gottwald kijelentette, hogy miután a munkásosztály, a dolgozók a kommunista párt vezetésével megszilárdították hatalmukat, csak saját tévedéseinktől és hibáinktól szenvedhetünk vereséget. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején megállapíthattuk, hogy mélyenszántó és sokoldalú társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulások folytán létrejöttek hazánkban a szocializmus alapjai. A IX. pártkongresszus fő irányvonalának teljesítése folytán jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvonala és műveltségi foka, az eredményes iparosítás megváltoztatta Szlovákia jellegét. Csehszlovákia sokoldalúan gyarapodott és a világ gazdaságilag és szociálisan fejlett országainak sorába került. Ebben az időszakban azonban komoly problémák és nehézségek is mutatkoztak annak folytán, hogy a szocializmus fejlődésének felsőbb szakaszába léptünk, persze ezek a társadalomirányításában előfordult tévedésekből és hibákból is következtek. A pártnak mint a szocialista társadalom vezető erejének nem volt átfogó programja a szocialista érésnek erre az időszakára. Ez pedig önelégültséghez, az osztályszempontok szem elől tévesztéséhez, a fejlő- mint a munkásosztály és a dolgozó t nép hatalmi szerve funkcióinak szi- lárdítását, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő internacionalista kapcsolatok helyreállítását és szilárdítását, a nemzetközi ’ kommunista mozgalomban a CSKP ; tekintélyének visszaszerzését szorgal- 1 mazta. Ez az új vezetőség Gustáv Husák elvtárs érdeméből és vezetésével formálódott, a CSKP Központi ' Bizottságának áprilisi ülésén a jobb- 1 oldallal történt heves összecsapás * közepette. A válság óta eltelt évek meggyő- zően igazolják, hogy államunk a mun- i kásosztály és a többi dolgozók ha- L talmi eszköze, valóban demokratikus L állam. A munka felszabadítására, a társadalmi és nemzetiségi igazságosságon alapuló új társadalom építésének döntően fontos eszköze. Az alapvető politikai kérdések megoldása mellett pártunknak számos további kulcskérdéssel kellett- foglalkoznia, főként gazdasági téren. 3 A jobboldali opportunista és az anti, szocialista erőit szándékai különösen 1 a gazdasági területhez fűződtek. 0- . lyan intézkedéseket akartak elfogadj tatni, amelyek programszerűen irá. nyúltak a párt vezető szerepének- felszámolására, a központi tervszerű i gazdaságirányítási rendszer bomlasztására, gazdaságunk fokozatos elvá- lasztására a szocialista közösségtől,- hogy mindinkább a tőkés országok- I hoz kötődjék. ' Az új vezetés határozottan síkra- 1 szállt a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő testvéri és szövetségesi kapcsolataink helyreállítása mellett, és sokat tett elmé■ lyítésükért, ma barátságunk még mé- I lyebb, őszintébb, forróbb, mint valaha : is volt, s ez népünk biztonságának i szilárd alapja. Pártunk szavatolja, ■ hogy társadalmunk a kipróbált lenini ; úton, a dokumentum szellemében fog haladni, politikánk továbbra is megfelel a nép szükségleteinek és érdekeinek és a szocializmus alapelveinek-Tartós tanulságok A Szlovák Nemzeti Tanács december 17-én és 18-án megtartotta 18. ülését, amelynek napirendjén az SZSZK 1981. évi állami népgazdaságfejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslat, valamint a köztársaság 1981. évi állami költségvetésének törvényjavaslata szerepelt. A Szlovák Nemzeti Tanács továbbá bírói felmentéseket és kinevezéseket vitatott meg és hagyott jóvá, beszámolót hallgatott meg az SZNT Elnökségének leguLóbbi tevékenységéről, majd interpellációk hangzottak el. Karol Martinka miniszterelnök-helyettes, a Szlovák Tervbizottság elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a népgazdaság folyamatos és arányos fejlesztése a hatékonyság sokoldalú fokozására a tudományos-műszaki forradalom előnyeire és az irányító-szervező munka javítására támaszkodik. A tervelőirányzatok megfelelnek a CSKP Központi Bizottsága 18. ülésén ismételten kidomborított elvnek, hogy a szocializmus fő tartalma és értelme az ember jólétéről való gondoskodás, az anyagi és kulturális szükségletek mind teljesebb kielégítése. A terv teljesítésével öszszefüggésben megőrizhető és tovább emelhető a lakosság életszínvonala, szilárdítható szociális biztonsága. A beszámoló kiemelte, hogy bonyolult feltételek között, igényesebb feladatok teljesítésével kezdődik az új tervidőszak, amelyben új motívum, hogy már fokozatosan érvényesülni kezdenek a gazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések. František Mišeje pénzügyminiszter az SZSZK 1981. évi állami költségvetési tervezetével kapcsolatos beszámolójában azt emelte ki, hogy a költségvetés célja a további gazdasági és szociális program teljesítésének biztosítása a pénzügyi politika eszközeivel. S a pénzügyi politika intézkedései, eszközei és folyamatai az érvénybe lépő gazdaságirányítási komplex intézkedésekből indulnak ki. A idén befejeződő hatodik ötéves gazdaságfejlesztési tervvel kapcsolat1 ban megjegyezte, hogy bizonyos belső és külső jelenségek hatására nem teljesítjük teljes egészében a hatodik ötéves terv programfeladatait: valamelyest lassult a feplődés dinamikája, szerkezeti átalakításban nem értük el a nagy beruházásokhoz kötödő összes előirányzatot, nem teljesítettük a hatékonyság fokozásának és a minőség javításának feladatait. Ennek megállapításából kifolyólag a párt központi bizottságának legutóbbi tanácskozása alapján szükségessé válik a fűtőanyag-, energia-, nyersanyag- és anyagtakarékosság, rendkívül gazdaságos felhasználásuk, valamint az intenzifikációs tényezők érvényesítése. A költségvetési terv 70 milliárd 450 m'llió 658 ezer korona bevételt irányoz elő, a kiadások tervezett öszszege pedig, beleértve a különféle dotác'ókat, 51 milliárd 585 millió 58 ezer korona összeget tesz ki, ebben a mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek dotálása 3 milliárd 742 millió 800 ezer koronát. Ehhez járul még a nemzeti bizottságok külön dotálása, s így a bevételek és kiadások tervezett összege kiegyenlítődik: 70 450 658 000 korona. Az állami költségvetés koncepciója arra irányul, hogy az egész gazdaságban biztosítsa a hatékonyság fokozódását, a nagyobb gazdaságosságot és takarékosságot, feltételeket teremtsen az állami terv tárgyi előirányzatainak és feladatainak - megvalósítására, költségvetési, pénzügyi és valutáris egyensúlyra és stabilitásra törekszik. Az állami költségvetési bevételek Szlovákiában 6,4 a kiadások pedig 2,7 százalékkal nagyobbodnak. Az iskolaügyi, egészségügyi, lakásépítési és természetvédelmi kiadások döntő részét a nemzeti bizottságok kiadásai révén biztosítják. A nemzeti bizottságok költségvetési bevételeit 11 milliárd 40 millió koronában, kiadásait 29 milliárd 910 millió koronában állapítják meg, s költségvetésük kiegyenlítéséhez 18 milliárd 870 millió korona állami dotációban részesülnek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium költségvetése keretében a termékenység fokozását célzó program megvalósítására 385 millió koronát irányoznak elő, 115 millióval többet, mint az idén. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése beható vita után, a felszólalások tekintetbe vételével mindkét törvényjavaslatot jóváhagyta, s ezzel befejeződött kétnapos ülésének érdemi része. A Szövetségi Gyűlés két kamarája december 15-én és 16-án megtartotta 20. együttes ülését, melyen Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal, szövetségi miniszterelnök és más vezető személyiségek is részt vettek. A képviselők kegyelettel adóztak Lörincz Gyula nemzeti művész, a Szövetségi Gyűlés elhúnyt elnökségi tagja, a Népi Kamara mandátum- és mentelmi bizottsága elnöke emlékének. Ezután Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés alelnöke alkotmánytörvény-javaslatot terjesztett elő, melynek értelmében 1981 júniusában lejár az 1976-ban megválasztott különböző képviseleti szervek és a nemzeti bizottságok megbízatási időszaka. A júniusra tervezett új választások lehetővé teszik, hogy a képviselőjelöltek a választókkal együtt tevékenyen részt vegyenek a választási programok kidolgozásában. A következő napirendi pont a jövő évi állami gazdaságfejlesztési terv és a költségvetési tervezet megvitatása volt Václav Hűla szövetségi miniszterelnök-helyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének, illetve Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszternek beszámolója alapján. A most befejeződő hatodik ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem mintegy 90 milliárd koronával lesz nagyobb, vagyis 22 százalékkal szárnyalja túl az 1975. évi szintet. Az ipari és építőipari termelés a negyedrészével lesz nagyobb, a mezőgazdasági termelés pedig az ismert nehézségek ellenére — ötévi volumenében — tíz százalékkal szárnyalja túl az előző ötéves tervben elért szintet. Az állóalapok a beruházások eredményeképpen 628 milliárd korona értékű bővülést értek el az ötéves tervidőszakban. Tovább mélyült Csehszlovákia részvétele a nemzetközi munkamegosztásban, főként a KGST-tagországok termelése szakosításának és kooperálásának folyamatában. Ezt bizonyítja a KGST-tagországokkal lebonyolított árucsereforgalmunk növekedése is, amely az előző ötéves tervidőszak végéhez viszonyítva mintegy hatvan százsa lékkai nagyobbodott. A beszámolók hangoztatták, hogy a hetedik ötéves terv előkészítésében és az 1981. évi terv konkretizálásában és megvalósításában új helyzet ejőtt állunk, s a CSKP Központi Bizottsága 18. ülésének tanácskozásaiból kifolyólag erre sokkal határozottabban és szakavatottabban kell reagálnunk, mint a múltban. A helyzet bonyolultságához még az is hozzájárul, hogy a világreakció erői az utóbbi időben arra törekednek, hogy visszafordítsák a nemzetközi politikai fejlődést, gazdasági zsarolást kíséreljenek meg velünk szemben és visszatérjenek a hidegháborús idők megkülönböztetési politikájához. Az elmúlt évekhez képest gazdasági fejlődésünk lehetőségeire jobban kihat a fűtőanyag, energia, vas és egyéb fémek, további nyersanyagok hazai forrásokból és behozatalból származó korlátozott mennyiség-gyarapodás. A jövő évi terv alapvető irányzata a termelés szerkezeti összehangolása a kül- és belpiaci követelésekkel az erőforrások mennyiségi növelésével szemben. Az 1981. évi feladatok meghatározását az a tény befolyásolja, hogy nem ismételhető meg a mezőgazdasági termelés 1980. évi növelése a terméketlen 1979 alacsony alapjához viszonyítva. A bérrendszer gazdasági hatékonysága fokozásának programjával öszszeíüggésben megállapították, hogy fokozódik a bér ösztönző része a munka minősége és hatékonysága szerinti díjazásban. A szociális jövedelmek jövőre 3 százalékkal emelkednek, az átlagos kifizetett járadék 2 százalékkal nő, a gyermekes családoknak folyósított társadalmi segítség pénzilletménye gyermekenként eléri; a havi 370 komát. A beszámolók figyelmeztettek a komplex gazdaságirányítási intézkedések következetes érvényesítésének fontosságára, valamint exportképességünk jelentős fokozásának sürgősségére. Számos gazdaságossági intézkedés nagyobb fokú szorgalmazása mellett a jövő évi költségvetés eléri a 293 milliárd koronát (a nemzeti bizottságok költségvetésével együtt). A tervezett kiadások 18 százaléka a gazdasági szervezetek dotálására irányul. A szociális ellátásra előirányzott kiadások 73 milliárd 200 millió koronát tesznek ki, 2,6 százalékkal többet, mint amennyit az idén várunk. A Szövetségi Gyűlés a törvényjavaslatok megvitatása és elfogadása után befejezte kétnapos ülését. dési szakaszok átugrásához vezetett, röviden elhajlás történt a párt és a társadalom életének lenini alapelveitől. A fejlődés hosszú távlati tervének hiánya következtében hibák történtek az osztályok és társadalmi csoportok kérdésében, a nemzetiségi kérdésben, az állam és a demokrácia kérdéseinek megközelítésében, nem értékeltük teljes valóságában a tudományos-műszaki forradalom bekövetkezését. Ennek következtében gyengült a párt társadalmi vezető szerepe, tömegkapcsolata, ami negatívan befolyásolta az ország fejlődését. Sok tényező hatására történhetnek hibák és tévedések, de következmébírálattal visszaélve ‘ támadják a pártot, kompromittálják a szocializmust és kiszakítsák Csehszlovákiát .a szocialista országok szövetségéből. Nagyon tanácsos most, tíz év múltán, visszagondolni, hogyan csaltak, hogyan titkolták el valódi céljaikat akkor a jobboldali vezetők, miként leplezték igazi céljaikat a demokráciáról, a jobb szocializmusról, a szabadságról hángoztatott frázisaikkal. E „hajótöröttek“ közül ma nem egy cinikusan beismeri, hogy mindez csak alakoskodás volt, s ina nyíltan az imperialista kémközpontok szolgálatában állnak, részt vesznek csehszlovákellenes kampányokban. A mi tapasztalataink is igazolják, hogy az imperializmus nem törődött bele az nyeik náluk annál súlyosabbak voltak, hogy — mint a Tanulságok is megállapította — a falu és a városi lakosság körében a kispolgári rétegeknek nagy befolyása volt társadalmunk szociális szerkezetében. E- zek a rétegek nagy hagyományú, erős szervezettségű, a nacionalizmus, a masarykizmus és a szociáldemokratizmus határozott kispolgári ideológiáját megtestesítő kidomborodó politikai áramlatot képviseltek. A munkásosztály bizonyos részébe is befurakodtak. Így aztán az ideológiai munka lebecsülése miatt nálunk táptalaj .adódott opportunista tendenciák érvényesülésére. Döntően fontos a hibák felismerése, feltárása és orvoslása. A párt és a társadalom egészséges erői a hatvanas’ évek második felében erre törekedtek, és ezt a CSKP-Központi Bizottságának 1968 januári ülésén is kifejezték, ez nyilvánult meg a hibák orvoslására irányuló határozatokban is. Voltak azonban olyan erők is, amelyek nem kiküszöbölésük végett bírálták a hibákat, hanem hogy a új társadalmi rend törvényszerű haladásába, állandóan keresi a gyenge pontokat .a szocialista országokban, hogy a „hazai ellenzék“ segítségével belső bomlasztásra használja fel őket. Erre törekedett az NDK-ban, később Magyarországon, erre törekedett nálunk 1968-ban, s végeredményben erről van szó most Lengyelországban is. A Szovjetuniónak és a többi szövetségesnek idejében nyújtott internacionalista segítsége befagyasztotta az ellenforradalom kibontakozását, ez ugyanis Csehszlovákiában nem pogrommal és fehér terrorral kezdődött, mint Magyarországon, de azzal fejeződött volna be. Pártunk új vezetősége a konszolidálódásra törekedve mindenekelőtt a párt marxista-leninista egységének helyreállítását, akciőképességének és forradalmi harci szellemének fokozását, a párt társadalmi, gazdasági és kulturális vezető szerepének helyreállítását, a gazdasági problémák megoldását pelzó hatékony intézkedések foganatosítását, a szocialista állam