Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
1980. december 13. .SZABAD FÖLDMŰVES, 3 A szocialista országok egységéért IDŐSZERŰ «стаи Vigyázat, kísért a barna vész! December 5-én Moszkvában találkoztak a Varsó Szerződés országainak párt- és állami vezetői. Csehszlovák részről Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal, а CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök és Vasil Biľak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára vett részt a találkozón. A részvevők véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetnek az utóbbi hónapoikban történt alakulásáról, s úgy vélik, az események alakulása igazolta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének májusi varsói ülésén tett javaslatok értékelésének helyességét és időszerűségét. Megelégedéssel állapították meg, hogy aktivizálódtak a különböző társadalmi rendszerű államok politikai kapcsolatai, folytatódik a párbeszéd a fő nemzetközi problémákról. Kifejezték hetározott szándékukat, hogy hozzá kívánnak járulni a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez, a béke megszilárdításához, az enyhülési politika folytatásához, a konfliktusok tárgyalásos rendezéséhez. Szót emeltek az ENSZ Alapokmányának szigorú tiszteletben tartásáért. Kifejezték készségüket, hogy konstruktívan fejlesztik kapcsolataikat az Egyesült Államokkal, ha az új amerikai kormányzat ugyanilyen magatartást tanúsít. Üdvözölték a madridi találkozó munkájának elkezdődését, síkrászállták olyan szellemű folytatódásáért, hogy új távlatok nyíljanak a helsinki okmányok gyakorlati érvényesítésére, az európai békére és enyhülésre. A részvevők megállapították, hogy továbbra is feszült a nemzetközi helyzet, egyre veszélyesebb jelleget ölt a lázas fegyverkezés. Kijelentették, hogy határozott szándékuk a szocialista országok egységének további szilárdítása a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus és a kölcsönösen előnyös, egyenjogú együttműködés alapján. Tájékoztatták egymást a szocializmus és a kommunizmus országaikban folyó építéséről. Síkraszálltak a gazdasági és tudományos együttműködés fejlesztése, a tervek egybehangolása mellett. A LEMP vezetői tájékoztatták a részvevőket a lengyelországi helyzet alakulásáról és a LEMP Központi Bizottsága 7. ülésének eredményeiről. A részvevők kifejezték meggyőződésüket, hogy a LEMP és a lengyel nép szilárdan számíthat a Varsói Szerződés tagállamainak testvéri szolidaritására és támogatására. A LEMP képviselői hangoztatták, hogy Lengyelország szocialista állam volt, ma is az, és az lesz a jövőben is, a szocialista országok összetartó családjának szilárd tagja. A találkozó az elvtársi, kölcsönös megértés és nézetazonosság légköré|u|Unchenben bomba robbant egy népünnepség színhelyén, a tömeges áldozatok között volt a merénylő is, egy diák, akiről kiderítették, hogy egy illegális náci szervezet tagja. Párizsban pokolgép robbant a zsinagógában: a tettesek kihívóan vállalták a merényletet és Hitler szellemi örököseinek nevezték magukat. Baszkföldön is felütötte fejét egy náci szervezet, nyilván a francoizmus hagyományait ápolja, és megmozdulásaival Spanyolország demokratizálódási folyamatát zavarja. Az Egyesült Államokban a greensbcroi tömeggyilkosásg kapcsán szerepeltek újnácik a Ku KIux Klan hívei mellett. A latinamerikai országokban hemzsegnek a fasiszták, mint a hangyák, a parancsuralmi rendszerek jó melegágyat jelentenek bomlasztó eszméik megfoganására... így sorolhatnánk tovább a puszta tényeket. Miért írunk Hitler újkori örököseiről? Azért, mert furcsa divat ütötte fel a fejét: a náci múlt örökségének ápolása, legalábbis emlékeztető jeleinek ereklyeszerű ápolása. Fasiszta csoportok grasszálnak Belgiumban és Hollandiában, még a skandináv államokban is feltűnnek ilyen „csodabogarak“. A múlt azonban éberségre int, arra, hogy koránise különcöket, „csodabogarakat“ lássanak a nácikat minden külsőségben majmoló „társaságokban“. Az NSZK-ban Nürnberg közelében a „Hoffmann-csoport“ vert tábort. Kemény kiképzésben részesíti tagjait, „támaszpontokat“ épít ki különféle tartományokban, hivatalosan „polgári lövészagyesüietnek“ szeretné feltüntetni magát, de a közvélemény felháborodása miatt a hatóságok is felfigyeltek rá, különösen akkor, amikor a rendőrség náci egyenruha tiltott viselése miatt megbírságolta Karl-Heinz Hoffmannt, a fsrenejózsefi szakálviseletfi bandavezért. Az Egyesült Államokban unatkozó gazdagok egyes városok kiszemelt részeiben azzal szórakoztatják magukat, hogy „nácikra játszanak“. Vietnamot megjárt frontharcosok SS-egyenrnhát öltenek, megépítették a náci gázkamrák és koncentrációs táborok imitációit és itt játsszák a múltat, próbálják rettegésbe hozni a ma embereit a múlt szörnyűségeinek felidézésével, áték? Korántsem. A dél-afrikai fasiszták az ilyen módszereket már a gyakorlatban alkalmazzák a nemzeti felszabadító mozgalom megfékezésére. De miért olyan elnézőek a hatóságok a hagyományosan polgári demokratikus rendszerű államokban a maskarába bújt náci-majmolók ízléstelen játékával szemben. A felelet egyszerű, bár részletes elemzés támasztaná alá: a kapitalista társadalom ismét súlyos, az élet minden területét átfogd válságba került, s ilyenkor ennek az osztálytársadalomnak az urai előszeretettel szóhoz engedik a „kemény kéz embereit“, mint ahogy annak idején Hitlerben találtak rá a maguk emberére. Am mindenkor érvényes a bölcs népi mondás, hogy aki tűzzel játszik, megégeti magát. A náci jelvények, egyenruhák stb. kultuszának ápolása korántsem valamilyen gyűjtői szenvedély megnyilvánulása, mint ahogy ezt az újnácik pártfogói vagy egyes naiv lelkek a neonáci mozgalmak mentegetésére állítják. A náci vezetők müveinek újbóli kiadása, Dáborús bűnösök emlékiratainak megjelentetése az ifjúság szellemi megrontására is szolgál. Vagyis: a Nyugaton gombamódra szaporodó náci szervezetek vagy csoportok nem a véletlen művei, mesterségesen élesztgetett hamis romantikából, a hitleri korszak egyes ismert személyiségeinek heroizálásából táplálkoznak. LEa most szóvá tesszük ezt az ■" aggasztó nyugati jelenséget, elsősorban egy évforduló irányítja toliunkat. Egy évforduló, mely kell, hogy örök figyelmeztetőül szolgáljon mindazoknak, akik Hitlert uralomra segítették és Hitler újkori szellemi örököseinek is. Éppen 35 éve kezdődött meg az emlékezetes nürnbergi per, melyben — a történelem során első ízben — háborús bűnösök fölött ítélkeztek. Az ellenük szúlő vád: öszszeesküvés a béke ellen, bűntettek a béke ellen és támadó háború előkészítése. emberiesség elleni gaztettek, szerződésszegések stb. A nemzetközi törvényszék 22 háborús bűnös fölött ítélkezett. Közülük tizenkettőt kivégeztek, másokat különböző időtartamú fegyházra ítélt a bíróság. Ezzel kapcsolatban nagyon érdekesek Gilbert amerikai piszichológus megfigyelései, aki mindvégig a vádlottak körében tartózkodott és vizsgálatokat folytatott. Felismerése megdöbbentő: egyikük intelligenciája sem érte el az átlagosat, tábornoki egyenruhába bújtatott őrmester-lelkeket fedezett fel bennük, akik felette gyávák voltak, amikor számot kellett adni tetteikről, mindegyik a másikára akarta hárítani a felelősséget. Ügymond, egyszerű parancsvégrehajtók voltak. Pedig annak idején életek felett döntöttek. A történelmi igazságszolgáltatás előtt magukat deheroizálták azok a figurák, akiket most Nyugaton egyesek az ifjúság példaképeiként, a férfiasság megtestesítőiként dicsőítenek. Azért a modern történelem útján nagyon időszerű a figyelmeztető tábla, tilalomjelzés: Vigyázat, fasiszta veszélyl LÖRINCZ LÁSZLÓ Л legfőbb cd: i héj äetszmuenalanak еякКя KOMMKMTÁRÜHH Közel-Keleten a helyzet változatlan? Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott a XXVI. pártkongreszszus irányelveinek tervezetéről. A dokumentum címe: Az SZKP Központi Bizottságának tervezete az SZKP XXVI. kongresszusára a Szovjetuniónak az 1981—85. évekre, valamint az 1990-ig terjedő időszakra szóló gazdasági és társadalmi fejlesztése fő irányelveiről. A tervezetet országos vitára bocsátották. A tervezet leszögezi, hogy a szovjet nép lenini pártja vezetésével további sikereket ért el a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében és az életszínvonal emelésében. Azzal a szilárd elhatározással lép a következő évtizedbe, hogy újabb fontos feladatokat valósít meg. A dokumentum megállapítja, hogy a szovjet népgazdaság a tizedik ötéves tervidőszakban a XXV. pártkongresszus irányelveivel összhangban fejlődött és fő célként az életszínvonal további emelését, a termelés dinamikus fejlesztését, a hatékonyság fokozását és a munka minőségének javulását követte. Az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a nemzett jövedelem 400 milliárd, az ipari termelés értéke 717 milliárd, a mezőgazdaságé pedig 50 milliárd rubellel nőtt. A nemzeti jövedelem négyötödét közvetlenül a közszükségletek kielégítésére, szociális és kulturális célokra, valamint lakásépítésre fordították. A dokumentum tovább sorolja a sikereket, rámutat a fogyatékosságokra, majd a soron következő feladatokkal kapcsolatban megállapítja, hogy a beköszöntő évtized újabb fontos szakasz lesz a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében, a társadalmi viszonyok fejlesztésében, az új embertípus formálásában. Ebben az időszakban a lehető legteljesebben ki kell használni a fejlett szocialista társadalom nyújtotta lehetőségeket és előnyöket, jelentősen gyarapítani keli anyagi és kulturális gazdagságát, termelési és műszaki-tudományos potenciálját. A kommunista párt a nyolcvanas években is következetesen folytatja gazdasági stratégiáját, melynek legfőbb célja a nép anyagi, kulturális és életszínvonalának állandó emelése. A 11. ötéves tervidőszak fontos szakasz lesz a hosszú távú feladatok teljesítésében. Legfőbb feladata a népgazdaság kiegyensúlyozott és fokozott fejlődése, hogy emelkedjék a szovjet nép életszínvonala, továbbá a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása, áttérés intenzív gazdaságfejlesztésre, a termelési potenciál ésszerű kihasználása a nyersanyag-takarékosságban és a munka minőségének javításában. A figyelem mindenekelőtt a lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátására, a lakásviszonyok javítására, további időszerű szociális feladatok megvalósítására irányul. Biztosítják a gazdaság fokozatos fejlődésének és a társadalmi termelés szerkezete tökéletesedésének a feltételeit is. A fogyasztásra és felhalmozásra előirányzott nemzeti jövedelem 18—20 százalékkal nagyobbodik. A tervezeit szerint a társadalmi munkatermelékenység 17—20 százalékkal fokozódik. Tovább gyorsul' a műszaki-tudományos fejlődés, javul a természetvédelem, a gazdaság minden szintjén tökéletesedik az irányítás és vezetés. A tervezet a külgazdasági kapcsolatok nagyobb hatékonyságára számít. Tovább mélyül a KGST-országok szocialista gazdasági integrációja, bővül az együttműködés a fejlődő országokkal és a kölcsönösen előnyös kereskedelem a tőkés országokkal. A tervezet szerint az ipari termelés a következő öt évben 26—28 százalékkal, ennek keretében a termelőeszközök termelése 26—28, a közszükségleti cikkeké pedig 27—29 százalékkal nő. A munka termelékenységének az iparban 23—25 százalékkal kell fokozódnia, s 90 százalékban ez fedezi a termelés növekedését. A villamosenergla-termelés 1985-ben eléri az 1550—1600 milliárd kilowattórát. Ebben az atomerőművek teljesítménye 220—225 milliárd kilowattóra, a vízierőműveké 23—235 milliárd kilowattóra. Az olajtermelés 1985-ben eléri a 820—645 millió tonnát. A földgáztermelés 600—640 milliárd köbméter lesz. Gyorsabb ütemben kell növekednie a közszükségleti cikkek termelésének. Javítani kell az áruk miúőségót és bővíteni választékukat. Jobban kell érvényesülnie a gyártássaaJkosftásnak és a koordinációnak. A mezőgazdasági-ipari komplexum elsőrendű feladata, hogy megbízhatóan ellássa élelmiszerekkel és mezőgazdasági alapanyagokkal a szovjetországot. Kidomborítja az egységes tervezés, kiegyensúlyozott és arányos fejlesztés szükségességét. A mezőgazdasági termelésnek átlag 12—14 százalékkal, a munkatermelékenységnek a szocialista szektorban 22—24 százalékkal ikell nőnie az új ötéves tervidőszakban. Az évi átlagos gabonatermés eléri a 238—243 millió tonnát. A legújabb technikai vívmányok alapján folytatni kell a mezőgazdaság korszerűsítését. Az egy lakosra számított reáljövedelem 16—18 százalékkal gyarapodik, s a tervidőszak végére eléri a havi 190—195 rubelt, a kolhoztagok jövedelme 20—22 százalékkal gyarapodik. Húsz százalékkal bővülnek a társadalmi fogyasztási alapok. Tökéletesedik a szociális ellátási rendszer. Előkészületek folynak a legalacsonyabb nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak emelésére. Következetesen érvényesül az alapvető élelmiszerek és egyéb árucikkek állami kiskereskedelmi ára stabilizálásának irányvonala. A tervezet szerint fokozatosan javulnak a szovjet emberek lakáskörülményei, javul a lakások ellátottsága. Az 1985-ig átadandó új lakások összterülete 530—540 millió négyzetméter lesz. A Szovjetunió a jövőben is bővíti külkereskedelmét, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködését a külfölddel. Következetesen folytatja a KGST-országok hosszú távú célprogramjainak a megvalósítását A Camp David-l különalku néven Ismert egyiptomi—Izraeli—amerikai „rendezési“ kísérlet a közel-keleti béke megteremtésére csődöt mondott. Ma már Camp David hívei körében is erősödik ez a felismerés. Nagyon is természetes: a legjobban elgondolt és kidolgozott tervezet sem ér többet papírdarabnál, ha kihagyják belőle a legérdekeltebb felet, ebben az esetben a palesztinai arabokat, s a megoldás a gyakorlatban csak az egyik félnek kedvez. Camp David esetében ez még szembetűnőbb, mert az izraeli fél, elsősorban a Begin-kormány még a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek a teljesítéséről Is „megfeledkezett“. Szadat egyiptomi elnök tehát tökéletesen lejáratta magát, s ml mást tehetett: időnként elzarándokolt a Fehér Házba, hogy kipanaszkodhassa magát Carter elnöknek. Carter mindig megértést tanúsított, mind az egyik, mind a másik fél Irányában, ám segíteni nem segített a tényleges rendezésben. Viszont Egyiptom félreérthetetlenül. az amerikai hadsereg bázisává változott, ami a közel-keleti amerikai jelenlét szempontjából nem jelentéktelen körülmény. Begin politikáját az utóbbi Időben úgy jellemezhetnénk, hogy mosolygó arccal, az ellentétek elsimítására lrá-Termékeny A Lengyel Népköztársaság jelenlegi bonyolult fejlődési helyzetét tekintve méltán kísérte élénk figyelem külügyminiszterünk, Bohuslav Chűoupek elvtárs lengyelországi látogatását. Külügyminiszterünknek lengyel kollégájával, Józef Czyrekkel folytatott megbeszélései után aláírták a csehszlovák-lengyel kulturális együttműködési egyezmény 1981—1985. évi végrehajtási tervét. Külügyminiszterünket Henryk Jablonski államfő és Józef Pinkowski miniszterelnök is fogadta. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény megelégedéssel szögezte le, hogy országaink kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján fejlődtek és magas színvonalat értek el, amely megfelel népeink történelmi hagyományainak és testvéri barátságának. Az 1967. március 1-én megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésre épülő csehszlovák—lengyel kapcsolatok sokoldalú fejlődése megfelel államaink és népeink jől felfogott érdekeinek. E fejlődés alapját a CSKP és a LEMP nyulő törekvésének hangoztatásával, „békejobb“ nyújtásával folytatja impertinens, bekebelezési politikáját. A Camp David-i megállapodással ellentétben folytatja telepítési politikáját a megszállt arab terüléteken. Arab polgármesterek száműzésével, Jeruzsálemnek Izraeli fővárossá nyilvánításával betelt a pohár. Esztelen politikája még az izraeli ellenzéket Is felbőszítette. Bizonyítja ezt Weizman tábornok kilépése a Llkud-tömből és önálló pártalakítása, melyet Dajan pártjaként emlegetnek. Peresz Munkapártjának aktivizálódása Begin ellen stb. Izraelben elsősorban a kommunisták folytatják a harcot a kormány annexiós, terjeszkedési politikája éljen, a palesztin kérdés igazságos rendezéséért, s ebben együttműködnek az arab világ valamennyi haladó erejével. Például az Egyiptomi Kommunista Párttal, mely az ősszel Egyiptom földjén illegalitásban tartotta meg I. kongresszusát. Elítélte Szadat áruló politikáját, kiállt a közel-keleti helyzet igazságos rendezése mellett, s az izraeli testvérpárttal együtt a Palesztinai Felszabaditási Szervezetet ismeri el a palesztinai arabok egyedüli törvényes képviselőjének. Mint látjuk, a palesztin kérdés a közel-keleti rendezés alfája és omeeszmecsere által kijelölt célok elérésében mutatkozó eszmei-politikai egység és a két ország szocialista építésének irányzata alkotja. A miniszterek áttekintették a kölcsönös együttműködés továbbfejlesztésének és szilárdításának irányait, síkraszálltak a külpolitikai tevékenység egybehangolása és az együttes fellépés további elmélyítése mellett. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a kulturális együttműködési kormánymegállapodás és a most aláírt végrehajtási terv hozzájárul a még szorosabb kulturális együttműködéshez. A miniszterek beható eszmecserét folytattak a mai bonyolult nemzetközt helyzet kérdéseiről. Nagy figyelmet szenteltek a béke megőrzésére, a katonai enyhülésre, a leszerelésre, valamint a biztonságra, a nemzetközi együttműködésre vonatkozó javaslatok megvalósításának. Meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a feszültség enyhülése a kelet-nyugati kapcsolatokban általában a nemzetközi kapcsolatok alakulásának egyedüli észszerű és hasznos alternatívája. gája. Döntő szempont az arab egység kialakításában is. Nyilván tisztában van vele Husszein jordánial király is. aki nemrégen az Arab Liga ammani csúcsértekezletén különös átkaroló hadműveleti tervvel állt elő — persze a szilárdság frontjához tartozó tagállamok képviselőinek tüntető távollétében. Husszein amolyan konjunlctúralovagként magát szeretné elismertetni a palesztinok érdekei képviselőjének, egyelőre a PFSZ egyenrangú társaként. Ezzel kapcsolatban már érintkezésbe lépett a Begin-kormánnyal. Az elképzelések szerint ejtenék a Camp David-i alkut, új megállapodást dolgoznának ki Jordánia vezető közreműködésével, s természetesen a hasemita uralkodőház ékes sarja cserébe bizonyos megszállt területeket visszakapna Izraeltől. A palesztinokat meg sorsukra hagynák. Röviden: Husszein az árulő Szadat örökébe kíván lépni, csak nagyobb furfanggal. Tervéért azonban az ammani csonka csúcsértekezlet részvevői sem nagyon lelkesedtek. Ugyanis a király az arabok megbízott képviselőjelként szeretné felvenni a kapcsolatot a január 20-án hivatalba lépő Reagan megválasztott amerikai elnökkel, hogy szondázzon, esetleg vele szentesíttesse a Camp David-et pótló új rendezést. A palesztinai arabok és a képvlselésükre egyedül feljogosított szervezetük, a Palesztinai Felszabaditási Szervezet nélkül azonban nincs közelkeleti rendezés. Ezt egyébként a félresikerült ammani csúcs is bizonyította. L. Im Államaink határozottan elutasítják a NATO-köröknek a fegyverkezési versenyt ösztönző politikáját, melynek célja a fennálló erőegyensúly nekik kedvező megváltoztatása, főként Európában. E politika veszélyezteti a béke és a nemzetközi biztonság érdekelt. Annáik a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a madridi találkozó hozzájárul az enyhülési politika szilárdulásához, s az európai békét, biztonságot és együttműködést erősítő további lépésekben állapodnak meg. Igen fontos lenne, ha a madridi találkozón elhatároznák az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívását. Államaink nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy haladás történjék a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalássorozaton. Megelégedéssel fogadták, hogy megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások az európai nukleáris fegyverek kérdéséről. Mindkét fél teljes mértékben támogatja a szovjet álláspontot. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés légkörében zajlottak le és a két fél nézetazonosságát igazolták.
