Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
1980. december 6. SZABAD FÖLDMŰVES A fejlődés tükrében Egy-egy gazdaság fejlődését sokféleképpen lehet értékelni, például statisztikai adatok, ökonómiai mutatók vagy az álló- és forgóeszközök gyarapodásának révén. A Nemesócsai (Zemianska Olča) Efsz fejlődését Knvács Imre üzemgazdász segítségével az elért eredmények, a felmerülő problémák és a műszaki fejlesztés tükrében próbáltuk felmérni. Vagyis abban, ami a legjobban vetíti vissza az emberek munkáját, a nehézségek leküzdésére fordított igyekezetüket, a kudarcokkal szemben tanúsított meg nem alkuvó hozzáállást... A gazdaság fejlődési görbéjének felfelé ívelése öt évvel ezelőtt kezdődött, három szövetkezet társításával. A növénytermesztést a gabonatermelésre alapozták. Ma a 3586 hektár szántóterület ötvenhat százalékán szemeseket termesztenek. Az elmúlt években sikerült a gabona hektárhozamát stabilizálni. Főleg a búzatermesztésben érnek el kiváló eredményeket. 1978-ban hatvankét, az idén pedig hatvanöt mázsán felüli átlagterméssel dicsekedhetnek, s ezzel a komáromi (Komárno) járásban a legjobb gabonatermesztők sorába kerültek. A többi években a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is elérték a hatvan mázsa körüli átlagot. A gabonatermesztésben elért siker több tényezőnek az eredménye. Elsősorban az évről évre tökéletesebb agrotechnikának és a nagy teljesítményű gépek csoportos bevetésének. Az adottságoknak legmegfelelőbb fajták kiválasztását és az optimális tápanyagutánpótlást, vegyszerezést és egyeb agrotechnikai tényezőket, a saját kisparcellás kísérletek eredményei alapján határozzák meg. Szükség esetén a vízzel sem spórolnak. A gabonaféléket is öntözik. A vegyszerezést és a műtrágyák kiszórását repülőgéppel végzik. Igaz, ez költséges, de a számok igazolják, hogy kifizetődő, mert a vegyszerek egyenletes kijuttatása és a talajnak a földi gépektől való megkímélése révén a kiadások többszörösen megtérülnék. Nem csoda hát, hogy a gazdag termés mellett a gabonatermesztés rentábilis. Az utóbbi években bővült a szemes kukorica vetésterülete. Am a kukoricatermesztés színvonala, főleg rentabilitása nem éri el a gabonaféléknél elért szintet. A belterjes és gazdaságos kukoricatermesztéshez hiányoznak a megfelelő hibridek, vegyszerek, gépek, de a tapasztalatok is. Szükséges megjegyezni, hogy a felyásárlási árak sem a legkedvezőbbek. Minőségi változások a vetésszerkezetben is tapasztalhatók, mégpedig a hüvelyesek — főleg a takarmányborsó — termesztéséneik a bevezetésével. Tudatosították, hogy a hüvelyesek megfelelő agrotechnika alkalmazásával nemcsak nagy hozamot adnak — az idén negyvenhárom mázsán felüli termést értek el —, hanem a vetésforgóban kiváló előveteményként is alkalmazhatók. A növénytermesztés szakaszán az utóbbi években a tömegtakarmányok termesztése került előtérbe. A múltban takarmányhiányban szenvedtek, és a számottevő állatállománynak nem tudták megteremteni a kellő takarmányalapot. Á tömegtakarmányok vetésterületét tizennyolc százalékról huszonkét százalékra növelték. Fokozott figyelmet szenteltek a lucerna termesztésének és belterjes szántóföldi legelők létesítésének. Ezeknek területe jelenleg ötszáz hektár. A hektáronkénti átlagtermés — zöldanyagban számítva — 000—700 mázsa között ingadozik. Az öntözőberendezések építése gyökeres változást hozott a tömegtakarmányok termesztésének fejlesztésében. Míg 1975-ben csupán 280 hektár terület volt öntözhető, addig 1979-ben már a szántóterület 56 százalékán végezhették az öntözést. Az öntözőberendezések építésére hétmillió koronát fordítottak. A tetemes beruházás kifizetődött. Hiszen ennek köszönhető, hogy lucernából — szárazanyagban számítva — 110--120 mázsa között ingadozó átlagtermést értek el. Ez tette lehetővé a belterjes fűállományok területének bővítését, a Hyso takarmányhibrid termesztésének beveztését, s végső soron azt, hogy az idén megfelelő mennyiségű és jó minőségű téli tömegtakarmányalapot teremtettek. i Erre nagy szükség volt. Hiszen az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztés került a figyelem homlokterébe. Figyelemre méltó fejlődést értek el a tehenészetben, elsősorban az állomány bővítésével, és a hasznosság növelésével. Míg 1975-ben 100 hektárra számítva közel 64, addig az idén már 81 szarvasmarha jut. A tejtermelés öt év alatt úgyszólván 25 százalékkal növekedett. Az idén a tehenenkénti évi fejési átlag eléri a 4160 litert. A szövetkezetben sokat javult a tej minősége. A háromnegyedév átlagában a tej összmennyiségének hetven százalékát I. minőségi osztályban, a hátralevő mennyiséget pedig II, minőségi osztályban értékesítették. E feltételek mellett a tehenészet rentábilis lett. Igaz, ha az eddiginél nagobb gondot fordítanak a tej tisztaságára, a tejtermelés még gazdaságosabbá válhat. A tehenészet továbbfejlesztéséhez minden bizonnyal hozzájárul az idén üzembe helyezett ezer férőhelyes korszerű tehenészeti telep, ahová 1982-ig az egész tehénállományt összpontosítják. Az új istállóba nagy tejhasznosságú tehenek kerülnek majd. A jelenlegi tehénállományuk ma már holstein-fríz kanadai típusú fajta leszármazottja, amely tejhasznosságra nemesített. A szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében az elmúlt évek során szem előtt tartották az állatállomány összpontosítását. Ezt a növendékállatoknál és a hízómarhánál teljes mértékben el is érték. Az okálikovói részlegen egy új és két korszerűsített istállóba helyezték el az állatokat. A kötetlen tartású és mobil gépekkel felszerelt istállókban a munkát mindössze három ember végzi, míg a hagyományos istállókban az állatok gondozásához 15 személyre volt szükség. A fejlődés a marhahizlalásban is szemmel látható, hiszen a múlt öt év alatt a hústermelés több mint 18 százalékkal növekedett. Rövid öt év alatt nehéz minden ágazatot arányosan fejleszteni. A szarvasmarha-tenyésztés gyors ütemű fejlesztése felemésztette a beruházási alapot, s ennek következtében a sertéstenyésztés fejlesztésének üteme lelassult. Korántsem lehet állítani, hogy előrehaladás nem történt. Míg 1975- ben egy hektáros szántóterületre számítva 226 kilogramm sertéshúst termeltek, addig 1979-ben 458 kilót. Tehát a sertéshizlalásban a hasznosság úgyszólván megduplázódott. A lemaradás leginkább a malacnevelésben mutatkozik. Az elavult régi istállókban a feltételek kedvezőtlenek. A hetedik ötéves tervidőszakban elsőrendű feladattá tűzték ki a sertéstenyésztés fejlesztését. Erre kedvező lehetőség kínálkozik, mert a kiürült régi tehénistállókat sertésistállókká alakítják át. Ha a fejlesztésről beszélünk, nem lehet szó nélkül hagyni azt a fejlődést sem, amely a gépesítés szakaszán ment végbe. A szövetkezet egyesítése után elsődleges feladattá tűzték ki a korszerű, nagy teljesítményű gépek beszerzését. Erre évente kétmillió koronát fordítottak. Ámbár ez az összeg sem bizonyult elegendőnek a géppark szükséges felújítására. A legnagyobb nehézségeket a pótalkatrészek hiánya okozza. A nagyvonalakban felvázolt fejlesztési programnak, a korszerű műszaki és technológiai vívmányok gyakorlati érvényesítésének, de legfőképpen az emberi munkának és Igyekezetnek eredménye abban jut kifejezésre, hogy a szövetkezet a hatodik ötéves tervidőszakot az előjelek szerint eredményesen zárja. Hiszen a mezőgazdasági nyerstermelést 108 százalékra teljesítik, s a takarékossági intézkedések révén a tiszta jövedelem is kedvezően alakul. Klamarcsik Mária agrármérnök í gépesítése nek megítélése megfontolt és ésszerű hozzáállást követel. Feltétlenül több figyelmet kell szentelni a meglevő gépek karbantartására, javítására és hatékony kihasználására. E tekintetben fokozott feladatok hárulnak a gép- és traktorállomásokra is, amelyeknek hatékonyan hozzá kell járulni a gépjavítások színvonalának emeléséhez, a pótalkatrészek gazdaságos kihasználásához — főleg ezek felújításának kiszélesítésével — de, nem utolsó sorban a szakemberképzéshez is. A gépi eszközök hatékonyságának fokozása érdekében feltétlenül magasabb szintre kell emelni a gépesítési részlegeik irányítását és szervezését, elsősorban a gépesítési központok létesítésével — az egyes üzemekben vagy kooperációs körzetekben. A gépekről való komplex gondoskodás színvonalának emeléséhez a következő intézkedések érvényesítése szükséges: 0 A mezőgazdasági üzemekben nagyobb gondot kell fordítani a traktorok, a magajárógépek és egyéb gépi eszközök napi karbantartására, ezek idény utáni kezelésére, javítására és raktározására, az erőgépek maximális kihasználására, az üzemanyagok takarékos hasznosítására, s felhasználásuk pontos nyilvántartására. 0 Hatékonyan kell érvényesíteni a betakarító gépek idény utáni javítását úgy, hogy idejében elkészüljenek a csúcsmunkák sikeres elvégzéséhez. 0 Fokozatosan át kell térni a pótalkatrészek központi raktározására — az egyes üzemek vagy kooperációs körzetek keretében — hogy ezáltal megakadályozzuk szétszóródásukat. Ezen túlmenően az egységes nyilvántartás és a számítási technika érvényesítésével rendet kell teremteni a raktárkészletek elhelyezésében. 0 A pótalkatrészek gazdaságos kihasználása érdekében szükséges, a pótalkatrészek — a kiselejtezett és meghibásodott gépekből — szervezett összegyűjtésének bevezetése s ezek elszállítása a felújításukra szakosított központokba. 0 A gépek kiselejtezését az illetékes gép- és traktorállomásokkal együttműködve kell megvalósítani úgy, hogy valamennyi hasznavehető pótalkatrész felújításra kerüljön. A mezőgazdasági gépjavító üzemek, a gép- és traktorállomások, valamint a gépjavító és szervizszolgálatának színvonalát is fokozni kell. Ehhez hozzátartozik a GTA-k részéről a gazdaságoknak nyújtott segítség is, főleg a karbantartó, a gépjavító és diagnosztikai központok építésében. 0 AZ ányagi érdekeltség, valamint a szigorított ellenőrzés révén biztosítani kell a gazdasági udvarok, a gépesítési központok rendbentartását, a gépek megfelelő karbantartását és raktározását. Tökéletesebb munkaszervezéssel hozzá 'kell járulni a gépek csoportos bevetéséhez, a betakarítási veszteségek, valamint a gépek üres járatának a minimálisra való csökkentéséhez, a munka minőségének fokozásához, s ezáltal a gépek és a berendezések idény-teljesítményének a növeléséhez. Elvárjuk, hogy a CSKP KB 18. ülése határozatának értelmében az említett feladatok teljesítéséhez a szállító vállalatok — főleg a gépipari üzemek — aktívan hozzájáruljanak, főleg a nagy teljesítményű és jobb minőségű gépi eszközök gyártásával, a pótalkatrészek szükséges választékának és idejében történő leszállításának biztosításával és a szervizszolgálat színvonalának emelésével. A pártszervezeteknek a társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben hatékony tömegpolitlkai munkával kell szorgalmazni a feltaláló és újítómozgalom fejlesztését, a szocialista és a komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységének aktivizálását, valamint a versenymozgalom széleskörű kibontakoztatását. Ján Stepanovií! agrármérnök, a MÉM gépesítési osztályának dolgozója Sikerek a lótenyésztésben Az ötvenes és az ezt követő években Orbán Ferencet, a sajógömöri (Gemer) szövetkezet elnökét sokan megszállottnak tartották, mert rendületlenül hitt a lótenyésztés létjogosultságában, és következetesen valósította meg az erre vonatkozó terveket. Az állomány gyarapítása és nevelése során olyan segítőkre lelt, akikkel a szövetkezet ménest létesíthetett. — Ma már ott tartunk, hogy tenyészetünkben harmincegy kanca, több szopóscsikó és néhány növendék csikó van. Tenyészetünk további fejlesztése és gyarapítása céljából állami mén — Hanover — Salut nónius és gidran — áll rendelkezésünkre, — említette dr. Soldos Béla, a szövetkezet ménesének gondnoka. — Célunk olyan állomány kialakítása, illetve kitenyésztése, amely a mezőgazdasági teendőkön kívül sportolási célokra is felhasználható. Soldos Béla doktort a szakembereknek s az olvasóknak sem kell bemutatni. Közel 25 évig volt a murányi ménesnél. A gondjaira bízott udvarban kancatenyésztéssel és csikóneveléssel foglalkozott, és kimagasló eredményeket ért el. A kelet-szlovákiai kerület erdőgazdaságában található állományt szinte az általa vezetett udvarban tenyésztették ki. — Nem érkeztem Gömörbe tapasztalatok nélkül, amikor Orbán Ferenc szövetkezeti elnök többszörös kérésére munkába léptem — folytatta dr. Soldos. — A környezetet is jól ismertem. Ezért nem okozott gondot a beilleszkedés. Tudtam, hogy olyan szakemberek is dolgoznak a közösben, akik kedvelik ezt a nemes sportot, és sokat áldoznak érte. Olyan társakkal, mint Kovács István udvarvezető vagy Mojs László mérnök, sikeresen lehet dolgozni. Például Kovács István volt Orbán Ferenc segítője az állomány kialakításában. 0 Az állományból mennyi a hátasló? Kik vehetik igénybe a nyergeseket, illetve kik lovagolhatnak? Ménesünkben nyolc hátasló van. Néhány évtizeddel ezelőtt a lovaglás a kiváltságosok sportjának számított. Egy-egy ló árát, felszerelését kevesen tudták megfizetni. Ma már ott tartunk, hogy szövetkezetünk fiatalsága és a tornaijai (Šafárikovo) iskolák tanulói rendszeresen eljárnak hozzánk tanulni, lovaglási tudományukat tovább fejleszteni. Hetenként háromszor-négyszer járnak füves pályánkra, ahol szakszerűen foglalkozunk velük. Mojs László mérnök segítségével, aki nagyszerű lovas, kerületi bajnok, Szlovákia bajnokságán helyezést ért el, nemsokára lehetővé válik, hogy több fiatal versenyzővé váljék. Az iskolai szünidő alatt persze intenzívebb a foglalkozás. Célunk: rövid időn belül versenyzőkké nevelni a 16—17 éves fiatalokat, hogy a testnevelési egyesület lovas szakosztályába minél több fiatal kerüljön. A lovaglás kitűnő sport, kiváló fizikai adottságokat követel, növeli és szilárdítja az ember jellemét. Ezért adunk lehetőséget mindenkinek, aki felkeres minket: még senkit sem küldtünk el. 0 Bizonyos színvonal elérése után szükségszerű versenyek rendezése. Adottak-e erre a feltételek, s hogyan sikerül ezt biztosítani? — Az első nagyobb versenyünket június 21-én és 22-én a szövetkezet saját versenypályáján rendeztük. A pólya füvesített, méretei 70X150 méter. A verseny szervezését még a tél folyamán kezdtük. Most hogy már utána vagyunk, örülök, mert eddigi legnagyobb versenyünk várakozáson felül sikerült. Éreztük, hogy a munkának lesz eredménye, azonban ilyen nagyszámú versenyzőre és nézőközönségre nem számítottam. 0 Megtudhatnánk közelebbit is a kétnapos versenyről? — A versenyt szombaton és vasárnap rendeztük. Ötvennégy lovas nevezett a versenybe 41 lóval, tizenegy mezőgazdasági üzemből. A šuranyi szövetkezetét és a Spišská Nová Ves-i nemesítő állomást 6—6, az uzovcei nemesítő állomást pedig hét lovas képviselte. Hrabugicéről, a Poprádi Állami Gazdaságból és a Toporeci Állami Gazdaságból 5—5 lovas érkezett. A Štiavnikyi Efsz-ből a három legjobb lovast küldték versenyezni. A Liptovský Mikulášri Állami Gazdaság hét lovassal vett részt, míg a Zvolenská Slatina-i szövetkezet kettővel, a rimaszombati (Rimavská Sobota) nemesítő állomást pedig hét versenyző képviselte. Szövetkezetünk háromtagú csapatot indított: Kovács István, Várady János és Varga Béla lovasokkal. A verseny szervezésében nagy támogatást nyújtott Bancsi Gyula mérnök, a szövetkezet jelenlegi elnöke. A versenykategóriákat úgy állítottuk össze, hogy lehetőséget kapjanak a kevés tapasztalattal rendelkező versenyzők is. Mojs László a szakvélemények szerint is szakszerűen és a versenyelőírásoknak megfelelően állította össze a pályát. Ebben a versenyszámban harmincán álltak rajthoz, és a győzelmet Viliam Hadžia poprádi versenyző szerezte meg Gordon nevű lován, megelőzve dr. Marcel Muránskyt Spišská Nová Ves-ről, és Karel Rotkovský. — A második versenyt a „ZL“ kategória és az „A“ fokozati előírás szerint szerveztük. A győzelmet Ervin Riegel, a Liptovský Mikuláš-i Állami Gazdaság lovasa szerezte meg. Mögötte Ján Demeter és Viliam Hadžia végzett. A két verseny után került sor az első ízben kiírt „Gömöri Kupa“ versenyre. Ez a szám két részből állt: egy „ZL“ és egy „L“ kategóriából, amelyekben külön-külön is hirdettek győzteseket. A két szám győztese Viliam Hadžia lett. Idén ezt a versenyszámot próbaképpen még nem iktatták be mint vándordíjért folyó versenyt, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a 29 lovasból álló mezőny magas szintű versenyzést mutatott, ezért jövőre erre a versenyszámra vándordíját írnak ki. 0 Az elmondottakból látom, hogy a Gömöri Kupa, de a többi hely sorsa is a vendégek között dőlt el. Sikerült-e elérni nagyobb sikert a gömöri versenyzőknek? — Volt néhány kiemelkedő egyénisége a kétnapos versenysorozatnak. Figyelemre méltó Viliam Hadžia teljesítménye, aki három első és egy harmadik díjat szerzett. A mezőnyben volt azonban olyan versenyző is, aki adottságainál fogva többre képes, azonban a verseny alatt a balszerencse kísérte. Gondolok itt Demeter Józsefre, a kálosai szövetkezet fiatal, nagy reményű versenyzőjére. Ami versenyzőinket illeti, elégedettek vagyunk. Hiszen, ahogy említettem, három lovasunk próbált szerencsét. Közülük Kovács István a síkverseny győztese lett Orlandó nyergében. 0 Az eredményeket ismerjük. Néhány szót még a szervezésről és a közönségről. — A verseny részvevői elégedetten nyilatkoztak a szervezésről. Az egészségügyi szolgálat, az állatorvosi szolgálat is példásan látta el feladatát. Tóth Gyula bácsi patkoló kovácsunk segítségét is meg kell köszönnöm. A három tagú bíráló bizottság is kifogástalanul végezte feladatát, élén dr. Husárikkal, akit a kerületi testnevelési szervek neveztek ki. Űrömmel mondhatom, hogy a környező mezőgazdasági üzemek, de az ipari vállalatok is odafigyeltek versenyünkre és különböző értékes művészi alkotásokat, kristályvázákat ajánlottak a számok első három helyezettjének. Említésre méltónak találom azt is, hogy a kétnapos versenysorozattal felhívtuk az illetékesek figyelmét arra, hogy újra érdemes foglalkozni lótenyésztéssel, s ott is érhetők el sportsikerek, ahol szinte csak mezőgazdasági célokra tartanak lovakat. Persze mindehhez türelemre és áldozathozatalra is szükség van. Garai Ferenc
