Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-06 / 49. szám

1980. december В. SZABAD FÖLDMŰVES Karácsonyi piaceüatis Karácsony előtt tettebbek az üzle­tek, mint máskor. A lakosság apraja­­nagyja járja a boltokat, töpreng, válo­gat, mit is vásároljon szeretteinek. Hiszen mindenki azt akarja, hogy a karácsony — a szeretet és a béke ünnepe — a dúsan megterített asztal, a gazdag ajándékok jegyében öröm­teljes legyen. A lakosság fokozott igé­nyeinek kielégítése komoly feladato­kat támaszt a kereskedelemmel szem­ben, hiszen sokban rajtuk múlik, hogy a vásárló elégedett lesz-e vagy sem. Hogy milyen lesz a téli és a kará­csonyi piacellátás, arról Dezider Goga, az SZSZK kereskedelmi minisztere — az élelmiszeripari és ipari termelési­­gazdasági egységek képviselőjének a jelenlétében — a napokban megtar­tott sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat. — A jelenlegi időszakban a fő fel­adat a kereskedelmi hálózat dolgozói­ra hárul — mondotta Goga elvtárs. — Ugyanis a lakosság megfelelő ellátá­sához szükséges árukészlet túlnyomó mennyisége a nagykereskedelmi rak­tárakban van, s ezt gyorsan és rugal­masan, minden eszközt felhasználva, a kiskereskedelmi hálózatba kell szál­lítani. A gyártó vállalatokkal szoros együttműködésben konkrét intézkedé­sek történtek, hogy főleg a hiánycikk­nek számító termékek mielőbbi le­gyártására és szállítására sor kerül­jön. Elmondhatjuk, hogy a mezőgazda­­sági és élelmiszeripari dolgozók foko­zott erőfeszítésének köszönve az élel­miszerellátásban a múlt évekhez vi­szonyítva lényegesen kedvezőbb hely­zet várható. Az alapvető élelmisze­rekből a kereskedelem bő választékot kínál. így például baromfiból igen gazdag kínálat várható a piacon. Ked­vezően alakul a frisstojás-ellátás is, hiszen Szlovákiában két és félmillió tojást vásárolnak fel naponta, s ez elegendő mennyiség a jó piacellátás­hoz. A múlt év valóságéhoz viszonyít­va a húsellátás egy, a füstölthúsé pe­dig négy százalékkal növekedik. Hal­ból is 3,6 százalékkal több kerül piac­ra, mint tavaly. Habár az édesvizü halaik ellátásában bizonyos kiesés mu­tatkozott, Intézkedések történtek, hogy a karácsonyi piacon elegendő mennyi­ségű hal legyen. Ehhez hozzájárul a nagyobb mennyiségű tengerihal és halfiié behozatala is. A zöldség és a gyümölcs téli készlete is kielégítő. Főleg téli almából bővelkedünk. Ha­bár a behozatalra fordított alap kor­látozott, déli gyümölcsből is jobb el­látással számolhatunk, mint az előző években. Goga elvtárs rámutatott az ellátás­ban felmerülő fogyatékosságokra is. E tekintetben a legsúlyosabb gondot a burgonyaellátás okozza a kereskede­lemnek. A kedvezőtlen időjárási viszo­nyok következtében és az ültetőanyag hiánya miatt a tervezett vetési terü­letet nem sikerült betartani, ezért a gazdaságok csupán ötvenhét százalék­ra teljesítették eladási kötelezettségü­ket. A kereskedelmi szervek a helyzet javítása érdekében szabályzó intézke­déseket foganatosítottak. Ennek nyo­mán tésztafélékből és rizsből nagyobb készlet kerül az üzletekbe. A burgo­nyaellátás kérdésével az SZSZK kor­mánya is foglalkozott, s devizaalapot eszközölt a burgonya behozatalára a tőkés országokból. Az előjelek arra utalnak, hogy a téli hónapokban a kereskedelem képes lesz biztosítani a lakosság folyamatos burgonyaellá­tását. Természetesen, csak abban az esetben, ha a fogyasztók nem vásá­rolnak fel fölöslegesen nagy mennyi­ségben, s nem halmozzák odahaza a készletet. Bizonyos nehézséget okoz a fokhagyma ellátása is. De a hiányt behozatalból pótolták és az illetéke­sek szagai szerint, a szükséges meny­­nyiség biztosított. A téli és a karácsonyi piacellátás ruházati és közhasználati ipari cik­kekből lényegesen jobb, mint az előb­bi években, habár itt is egyes hiány­cikkek gondot okoznak a kereskede­lemnek. Így például a hazai játék­gyártó vállalatok a szükségesnél va­lamivel kevesebb árut szállítottak a kereskedelemnek. Mégis, hogy a gyer­mekeknek meg legyen az örömük, a hiányt behozatalból pótoljuk — mind a szocialista, mind a tőkés országok­ból. Habár a sportcikkek ellátásában a múlttal szemben lényeges javulás tapasztalható, bizonyos hiány merült fel a sífelszerelés ellátásában. Mindent összevetve a kielégítő téli és karácsonyi piacellátáshoz szüksé­ges készletek rendelkezésre állnak. Most már a kereskedelmi dolgozókon múlik, hogy az árukészleteket rugal­masan az üzleti hálózatba szállítsák. Természetesen ahhoz, hogy a bevá­sárlás ne okozzon több bosszúságot, mint örömöt, maguk a fogyasztók is hozzájárulhatnak. Elsősorban azáltal, hogy megfontoltan vásárolnak, s nem halmozzák fölöslegesen az élelmisze­reket. Hogy élelmiszerekből gyakran pazarolunk, arról sokszor a szemetes ládák tartalma tanúskodik. A bevásár­lást idejében végezzük el, s ne hagy­juk az utolsó pillanatra. Ezáltal nem­csak magunkat, hanem a kereskedel­mi dolgozókat is sok kellemetlenség­től megkíméljük. —kim— Pásztor Adél, az üzem vezetője vála­szolt. — Felvásárló körzetünkben közepes káposztatermést értünk el, de a kitű­zött feladatokat teljesítjük. Összesen négyezer tonna savanyított káposztát készítünk. Ebből kétezerötszáz tonna közellátásra kerül. A hátralevő meny­­nyiséget további feldolgozásra, az ér­sekújvári konzervgyárba szállítjuk. Ott a káposztát főleg a készételek készítéséhez hasznosítják. 9 Ogy tudom, hogy a negyed! sa­vanyított káposzta kiváló minőségű. Mi ennek a titka? — Nem dicsekvésként mondom, de valóban az üzemben készített sava­nyított káposzta iránt Szlovákia-szerte nagy az éredklődés. A tartósítási technológia egyszerű. A káposztát először megtisztítjuk — vagyis eltá­volítjuk a felső leveleket — majd ap­rítjuk, sózzuk, mustármaggal, babér­levéllel és köménymaggal fűszerez­zük. így kerül a káposzta a hordók­ba, ahol érlelődik. A üzemben Pásztor Adél vezetésé­vel egy tizenegy tagú szocialista bri­gád tevékenykedik. A brigád tagjai hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére felajánlották, hogy a munkakörnyezet rendezésére és szépítésére társadalmi munkában há­romszáztíz órát dolgoznak le. Válla­lásukat példásan teljesítették. Krajcsovics Ferdínánd Káposztaidény Az érsekújvári (Nové Zámky) Slov­­lik nemzeti vállalat negyedi (Nedeď) üzemrészlegén egymást követik a ká­posztával megrakott tehergépkocsik. $ Az üzem naponta hetven-kllencven tonna káposztát vásárol fel több já­rásból. A legtöbb káposztát a galántal járás mezőgazdasági üzemei szállít­ják. Az olvasót bizonyára érdekli, hogy lesz-e elegendő mennyiségű savanyí­tott káposzta a té’en? Erre a kérdésre A nagy hordóba kilencszáz tonna káposzta fér el. Az óriás hordók tetején az asszonyok fehér gumicsizmában tapossák a káposztát (A szerző felvétele) A Nyitrai Cukorgyár gépel teljes gőzzel üzemelnek. Az idei kampányban több mint százezer tonna répát dolgoznak fel. A tárolóhelyekről naponta ezer tonna cukorrépa érkezik a gyárba Fotó: P. Matls Melléküzemagak fejlesztése A lévai (Levice) járás mezőgazdasági üzemei az elmúlt években kevés fi­gyelmet szenteltek a melléküzemágak fejlesztésének. Ez annál is inkább saj­nálatos jelenség, mert a járás több szövetkezete és állami gazdasága mos­toha természeti körülmények között gazdálkodik, s a gazdasági mérleg nem mindig éri el a megkövetelt szin­tet. Az utóbbi időszakban mindössze tizenkilenc mezőgazdasági üzem for­dult a járási nemzeti bizottsághoz azzal a kérelemmel, hogy engedélyez­ze a melléküzemág fejlesztését. Vala­­menyi kérvényt jóváhagyták. Jelenleg a melléküzemágakból negyven millió korona bevételt érnek el, s ez — já­rási viszonylatban —■ a mezőgazdasági összbevételnek csupán 2,8 százaléka. Érdekességként megemlíthető, hogy tehergépkocsi-szolgálattal tíz, kavics- és homokkitermeléssel nyolc, szesz­főzéssel négy, földmunkák elvégzésé­vel és fafeldolgozással három, építke­zési munkálatokkal, kémiai szolgálta­tásokkal és akkumulátorok gyártásá­val pedig két-két szövetkezet foglal­kozik. Különleges melléküzemági tevé­kenységet fejt ki a palásti (PláSťov­­ce) Béke Efsz, ahol külföldi megren­delésre speciális késeket gyártanak a nád betakarítására. Annak ellenére, hogy a terv két­százhetvenöt személy foglalkoztatását irányozza elő a melléküzemágakban, a valóságban a dolgozók száma száz­­kilencven körül ingadozik. A melléküzemágak fejlesztésével nemcsak a járási mezőgazdasági igaz­gatóság foglalkozik, hanem a járási pártbizottság is nagy figyelmet szen­tel e kérdés megoldásának. A helyzet javítása több objektív nehézségbe Is ütközik. A legtöbb probléma a munka­erőhiányból ered. Ezen túlmenően a nyersanyaghiány és a korlátozott be­ruházási alap hátráltatja a mellék­üzemágak fejlesztéséhez szükséges anyagi és műszaki alap megteremté­sét. Az illetékes szervek kidolgozták a melléküzemág fejlesztésére, vonatkozó irányelveket a hetedik ötéves terv­időszakra. Ezek értelmében a saját nyersanyagforrások hasznosítása és értékesítése kerül előtérbe. A mellék­üzemági termelést főleg a savanyított káposzta készítésére, a szőlő ültető­anyagának előkészítésére, a seprű­­gyártásra, de nem utolsósorban a ko­moly hiánycikknek számító pótalkat­részek gyártására kell irányítani. Milan Smolka mérnök, a jmi igazgatója véleménye szerint a jövő­ben csak azokban a gazdaságokban engedélyezik a melléküzemági terme­lést, ahol kedvező feltételeket terem­tenek a termelés hatékonyságának növelésére. Megfelelő prémiumrend­szer alkalmazásával a melléküzem­­ágak gazdaságosságának fokozására ösztönzik a vezető dolgozókat. A fő cél az, hogy a járásban fellendítsék a melléküzemági termelést. A melléküzemágak fejlesztése tekin­tetében kiemelkedő példaként említ­hető meg a felsőszemerédi (Horné Semerovce) Május 1. és a palásti Béke szövetkezet, ahol pótalkatrésze­ket gyártanak, valamint az ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz, ahol töb­bek között armatúralemezek gyártá­sára is berendezkednek. Abel gAbor Sarait arszagck ibrmelesi ibpaeiťcAďcA Víz ALATTI FARMOK Az utóbbi években a Szovjetunióban számos víz alatti farmot létesítettek a moszatok, puhatestűek és a halak tenyésztésére. A szakértők véleménye szerint a Szovjet­unió négyezer négyzetkilométer partmenti vízterülete alkalmas erre a célra, ahol két és fél millió tonna olyan tengeri szerzet nyerhető, amely az emberi táplál­kozásban is hasznosítható. Rendkívül kedvezőek a felté­telek ávol-Keleten, ahol a tengerek kevésbé szennyezet­tek, és számos — kívánt — élőlény található. Az emlí­tett célra továbbá a Fehér- és a Fekete-tenger is alkal­mas. A Szovjetunió távol-'keleti részében már gazdag tapasztalatokra tettek szert a víz alatti farmok létesíté­sével és az említett, illetve más élőlények tenyésztésé­vel. Például Vlagyivosztok közelében az elmúlt években megkezdték a kagyló- és osztrigatenyésztést. Ez a farm a múlt évben 12 millió kagylót szállított a feldolgozó üzemekbe. Sikeres kísérleteket végeztek a moszatok te­nyésztésével is, amelyek a szarvasmarhák takarmányo­zására is felhasználhatók. —híz A TERMELŐSZÖVETKEZETEK SZEREPE Magyarországon a lakosság élelmiszeripari termékek­éi történő ellátásában egyre nagyobb szerepet töltenek öe a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A téeszek fel­dolgoz^ üzemei évente 10 százalékkal növelik a terme­lést, s az országos élelmiszeripari termelésben 6—7 szá­zalékban részesednek. A termelőszövetkezetek élelmi­­szeripari termékekkel nemcsak a hozzájuk tartozó kör­zet lakosságát látják el, hanem termékeik egy része az országos hálózatba is eljut. Együttműködnek az élelmi­szeripari üzemekkel, vállalatokkal, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásának össze­egyeztetését, különösen az idénymunkák során. MIKROFOLYAMATOK AZ ÉLELMISZERIPARBAN A Bolgár Népköztársaság élelmiszeripara, amely egyik alapvető ágazata a bolgár gazdaságnak, az ipari terme­lés több mint 21 százalékát képviseli, a kiskereskedelmi hálózatba a termékek 40 százalékát adja. Az élelmiszer­­ipari termelés az idén, a hetedik ötéves tervidőszak utolsó évében, a múlt év valóságához viszonyítva 25 szá­zalékkal növekszik. A nyolcadik ötéves tervidőszakban (1981—1985), amely az automatizálás időszaka lesz, az élelmiszeripari termelést 17 százalékkal növelik. Míg az élelmiszeriparban az utóbbi két évben huszanöt önmű­ködő rendszert vezettek be, addig az elkövetkező öt évben hatvannyolc — mikrofalyamatokkal irányított — termelési rendszert, vezetnek be, hat élelmiszeripari üzemben pedig a termelés önműködő irányítási rendsze­rét alkalmazzák. Az említett minőségi változások lehe­tővé teszik a munkatermelékenység lényeges fokozását és az egyre növekvő termelési feladatok maradéktalan teljesítését. AZ ÉLELMISZERIPAR AUTOMATIZÄLÄSA A Szovjetunió élelmiszeripara jelenleg hatezerkétszáz termelő vállalatot, üzemet, ötvenkét kutató, tervező és konstrukciós intézetet, szervezetet tömörít. A dolgozók, alkalmazottak száma meghaladja a négymilliót. A je­lenlegi ötéves tervidőszakban (1976—1980) kétezer kon­zerv- és cukorgyárat, tejüzemet, húskombinátot és más élelmiszeripari üzemet építettek, avagy bővítettek, fel­újítottak. Ezekben a vállalatokban, üzemekben megköze­lítőleg harmincezer gépesített és önműködő gépsor, be­rendezés üzemel. SZÜRET UTÁN A Zselizf (Želie­zovce) Borüzemben még a napokban Is teljes ütemben fo­lyik a munka, hi­szen a több mint nyolcezer tonna felvásárolt szőlőből háromféle vörös- és tizenegyféle fe­hérbort készítenek. Ez pedig fokozott figyelmet, becsület­tel végzett munkát követel. A borüzemben Katarína Félixová vezetésével tizen­nyolc tagú szocia­lista brigád dolgo­zik. Fő céljuk, hogy kiváló minőségű borok előállításá­val teljes mérték­ben kielégítsék a fogyasztók igé­nyeit. Elmondhat­juk, hogy a meg­tisztelő cím ezüst fokozatával kitün­­:etett szocialista brigád tagjai ki­váló eredményeket érnek el. Erre biz onyítékul szolgál az a tény, hogy ter­mékeik az országos borversenyen há rom ezüstérmet nyertek. A brigád tagjai nemcsak a munka helyükön jeleskednek, hanem a társa­dalmi munkából is kiveszik részüket. щ :.y ■■----------- • Katarína Félixová a bor minőségét ellenőrzi (A szerző felvétele) Ezenkívül gyakran ellátogatnak a svodovi öregotthonba, ahol igyekezne к segíteni, néhány kellemes órát sze­rezni a magukra maradt idősebb pol gártársaiknak. M. Cimmenmannová

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents