Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-19 / 29. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. július 19 „TÜ ZE S” TÉM E П 1/ ^ II "* f Kivonat az újvári (Nové Zámky}' Járási Tűzrendészeti Felügyelőség lentéséből: Az udvardi (Dvory nad Zitavou) Auróra szövetkezetben június 18-áu kigyulladt egy takarmányraktár. A tüzeset néhány nappal később meg­ismétlődött. Az eset következtében huszonegyezer métermázsa lucer­naliszt égett el s a raktárak tető­­szerkezete erősen megrongálódott. A keletkezett kár összesen háromszáz­­ötvenezer koronát tesz ki. Mindkét tűzeset okát ■— melyek éjjel történ­tek — a rossz technológiai eljárások, a kötelességét nem teljesítő őrszol­gálat okozta. A járás tűzeseteit őrzó „fekete könyv“ legújabb bejegyzésének is­mertetése után lapozzunk kissé visz­­sza, s nézzük meg, tavaly az aratás alkalmával, hol is kellett használni a tüzfecskendőt: 1979 július 29-én a szímői (Zemné) szövetkezetben tüzet okozott egy traktor. A gép szikrát vetett a szal­mára, minek következtében négy és fél hektár tarló és egy szalmakazai leégett. A harmincötezer koronás kárt közvetve a gépkezelő okozta, mivel a traktort nem szerelte fel szikra­fogóval. A tűzesetért több személyt felelősségre vontak. Mivel Szlovákiában a mezőgazda­sági termelés vonalán a múlt évben összesen 302 tűzeset történt — me­lyek következtében tizenkétmillió ko­rona népgazdasági kár keletkezett —i tovább folytathatnánk a „tüzes“ his­tóriák idézését. De mivel itt állunk az aratás küszöbén, tegyük „nagyító alá“ a témát: Milyen intézkedéseket tettek az újvári járásban annak ér­dekében, hogy az aratás idején csök­kentsék, kizárják a lűzokozta bal­esetek számát, lehetőségét? Az Újvári Járási Tűzrendészeti Fel­ügyelőség parancsnokhelyettese, Hanz­­lik István mérnök alapos ismerője a mezőgazdaságban történő tüzesetek­nek, a kérdés megválaszolása előtt a múltról, az eddigi tapasztalatokról ejt ■ néhány szót: Felügyelőségünk elsőrendű felada­tai közé tartozik a preventív tűzbiz­tonsági intézkedések megszervezése, ezeknek ellenőrzése. Annak ellenére, hogy képzett, felkészült szakemberek egész sora segít munkánkban, oku­lás és tanulságlevonásként rendsze­rint alaposan átvizsgáljuk a múltban keletkezett tűzesetek motívumait. Ezek az „iskolapéldák“ segítenek fel­építeni, megszerkeszteni azokat a tűzvédelmi előírásokat, melyeket Szonáta; fötaivelÉ A legjelentősebb nyári munkák vúk között hirdettek meg. Minden ve­­egyike a gabona betakaritása. Ennek zető ismeri feladatát. Tudják a kom­­gyors és helyes elvégzésére földmű- bájnosok, gépjavítók is, mit kell ten­­velőink időben felkészültek. Politikai- niiik, hogyan kell dolgozniuk. Habár szervezési tervet dolgoztak ki, mely- az elmúlt hónapokban pótalkatrész­nek értelmében tervszerűen és hiánnyal küzdöttek, végülis találékony­komplex módon történik a gabona- ságuk, ügyességük, szorgalmuk meg­lelek betakarítása és az ezt követő hozta a várt eredményt: július else­­nyári munkák végzése. jére a kombájnokat, munkaeszközö-A nagy gondossággal és szakérte- két előkészítették a nagy munkakez­­lemmel való időbeni felkészülés a déshez. A gazdaságnak tíz saját kom­­nagyfödémesi (Veiké Űlany) Béke bájnján kívül tíz vendégkonjbájn is Efsz-ben sem maradt el. Mivel a segíti a betakarítást. A vendégkom­­szántőterület jelentős részén gabonát bájnosok a znojmói és a kralovicei termesztenek, ez a tény meghatározta gépállomásról érkeznek — s a ta­­a nyári munkákra való felkészülést, pasztalatok szerint — kiváló munkát Hiszen a feladatok igényes teljesíté- végeznek. Egy kombájnra átlagban sét nem is annyira maga a gabona kb. száz hektár aratni való vár, ami betakarítása jelenti, hanem az ehhez kedvező időjárás esetén tíz tizenegy kapcsolódó szalmabegyüjtési és talaj- napot vesz igénybe. Az energiataka­­míivelési munkák, valamint egyéb rékosság szempontjából igyekeznek a nyári teendők, amelyeket az aratás- legmegfelelőbb időpontban betakarí­­sal egyidöben el kell végezni. Erre tani a gabonát, bár a szárftókapacitás az időszakra esik ugyanis a takar- kihasználtsága az idén is teljes lesz, mányok második kaszálása, a nővé- de ha korán megkezdődik az aratás, nyék ápolása, az öntözés, parmete- ez az idő remélhetőleg lerövidül. A zés, hogy csak a legfontosabbakat szemesek szállításához és tárolásához említsük. elegendő gépieszközokkel rendelkez-No, de térjünk vissza az aratáshoz, nek: nagyteljesítményű teherautókat Az idén az említett gazdaságban és magasított pótkocsikat vesznek összesen 1360 hektárról kell learatni igénybe. A tároláshoz szükséges mag­az őszi búzát, több mint nyolcszáz tárak, kapacitása megfelel a követel­­hektárról pedig az őszi-tavaszi árpát menyeknek. Szükség esetén a táro- és a zabot. Nem kevésbé fontos fel- léshoz igénybe veszik a padlásokat, adat a szalma veszteségmentes be- szérűket, csűröket. A gabona helyes gyűjtése és helyes tárolása. és hosszabb ideig tartó tárolásának Ezen igényes feladatok teljesítése az itt dolgozók nagy figyelmet szen­­vezetőktöl, beosztottaktól, kommunis- telnek majd: a friss szem hömérsék­­táktól, pártonkívüllektől, a tömeg- letét rendszeresen ellenőrzik és igye­­szervezetek tagjaitól odaadó és ki- keznek betartani a szabályokat, hogy tartó, jó és gyors munkát követel, elejét vegyék a veszteségeknek és a Ezt a célt szolgálja a szocialista ver- minőség romlásának, seny is, amelyet egyének és kollektí- A tervek szerint összesen 118 ezer mind a gabona betakarításánál, mind pedig más munkálatoknál okvetlenül szükséges betartani. Például a szímői szövetkezetben a szikra okozta tűz is kellőképpen igazolja: már az évek óla emlegetett szikrafogókat nem elég sokszor propagálni. Ügy látszik még többször „dobra kell verni“, és szi­gorúan kell ellenőrizni azokat az in­tézkedéseket is, melyek már magya­rán szólva t— az előadó könyökén jönnek ki. A járási tűzrendészeti felügyelőség milyen konkrét feladatkört lát el ilyenkor aratás előtt és közben? i— Egy egész sor intézkedést foga­natosítottunk az aratás előtt, melyek közül felsorolnám a legszükséges­­sebbeket. Az egyes termelőegységek­kel közösen ellenőrizzük, milyen technikai állapotban vannak tűzvé­delmi felszereléseik. Áttanulmányoz­zuk a járási, helyi tűzoltóegységek riadóterveit, szükség esetén ezeket módosítjuk. Bebiztosítjuk a küldeté­sünkkel kapcsolatos propagáciős anyagokat, figyelmeztető táblákat. Azokon a termelési gócpontokon, ahol nem működik tűzoltóegység, készen­léti szolgálatot állítunk fel olyan személyek képviseletében, akik ko­rábban tűzvédelmi iskolázáson vet­tek részt. A járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve megszervez­zük az aratás előtti iskolázást, me­lyen köteles részt venni minden be­takarításban résztvevő személy. Ugyanezzel a szervvel karöltve el­végezzük a gépek ellenőrzését a célból, hogy megfelelnek-e a szigorú tűzvédelmi követelményeknek. A kombájnok esetében az alapvetőbb felszereléseken kívül’ — szikrafogó, lapát, vödör, söprű stb. >— a gépek csoportos bevetésénél feltétlenül szükséges bebiztosítani egy vízzel telített tartálykocáit és az esetleges tűz terjedését fékező ekét. Ezt azért emelem ki, mert egyes termelőegysé­geink Ismételt figyelmeztetéseink ellenére is megfeledkeznek erről a fontos biztonsági intézkedésről. A raktárak ellenőrzésével kapcsolatban ■— sajnos — nagyon rossz tapaszta­lataink vannak. Még a vezető be­osztásban lévő káderek sem képesek sok esetben felfogni azt az álláspon­tunkat, hogy hibás elektromos veze­tékekkel, gépekkel felszerelt, meg­károsodott tetővel rendelkező raktár­­helyiségekben nem lehet százezres értékeket tárolni. Ismét egy példára hivatkoznék: korábban egyik szövet­kezetünk raktárhelyisége egy helyen boázott. Ez a lyuk a raktáros szemé­ben egy ideig „ártatlannak“ tűnt, de amikor a víz ráfolyt a villamosveze­tékekre és tüzet okozott, á íst ml is meglepődtünk. Ugyanis hatalmas erők bevetésével sem voltunk képesek megakadályozni a katasztrófát. Tehát szolgáljon a példa tanulságként, ami­nek a lényege tulajdonképpen az, hogy a legkisebb hiányosságokat sem szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanis redszerint ezek okozzák a tüzet. A járási tűzrendészeti felügyelőség ellenőrző szerepébe természetesen beletartozik a büntetés is. A gya­kori felelőtlenségek Illusztrálásaként pillantsunk vissza a múlt évre, vizs­gáljuk meg, hány esetben kellett a tűzrendészeknek szigorúan fellépni! Az üzemanyag helytelen tárolásá­ért a helyi benzinkutak biztonsági intézkedéseinek elhanyagolásáért 56 esetben a termelőegységek általánosan rossz tűzvédelmi intézkedéseiért négy esetben, a helytelenül kezelt fűtőtes­tekért, különböző objektumok rossz villanyvezetékeiért negyvenkilenc esetben — stb. stb. — szigorú el­járást indított a járási tűzrendészet! felügyelőség. Nem egy esetben a vál­lalatok több tízezer koronás bünte­tést fizettek. Mivel küszöbön az aratás, az ille­tékes ellenőrző szervek személyi állományukat megerősítve, az újvári járásban is fokozott ellenőrzést vé­geznek majd annak érdekében, hogy még időben kiküszöbölhessék a tűz­biztonsággal kapcsolatos, hiányos intézkedéseket. Tehat a gépkezelők, raktárosok, felelős személyek „ne csodálkozzanak“ akkor, ha előkerül a helyi bírságolási biokk-köteg, és a termelőegység vezetőségét hanyagsá­ga miatt kellemetlen helyzet elé állít­ják. Luduvit Memmel, a járási tűzren­dészet: felügyelőség parancsnoka, gondterhelten említette: Sajnos, vannak olyan üzemeink is, ahol a tűzbiztonsági felelős nincs küldetése tudatában. Habár ezek az emberek résztvesznek különböző is­kolázásokon, még sem teljesítik fel­adataikat úgy, ahogy mi elvárnánk tőlük. A sokszor már nyugdíjas kor­ban lévő tűzvédelmi felelősök a har­madik-negyedik mellékfunkcióként végzik ezt a sokszor lenézett tevé­kenységet. Tehát ismét hangsúlyo­zom: a szövetkezetek, állami gazda­ságok vezetősége Is ellenőrizze a tűzbiztonsági felelősök munkáját, te­repszemlék keretén belül vizsgálják ki, hol nem tartják be a rendeleteket, hol hiányos az intézkedés. Nem figyelmeztetőül, csupán sze­rény megjegyzésként: az aratás al­kalmával legyen mindenkinek szív­ügye a tűzvédelmi intézkedések be­tartása. Ugyanis bárhol is válik a tűz martalékává a gabona, ennek következtében — képletesen mondva — mindannyiunk asztaléra egy-két szelet kenyérrel kevesebb jut. Kalita Góbor Az aratás biztonságáért A mezőgazdaságban előforduló tűzesetek többsége közvetve, vagy közvetlenül a tűzrendészeti szabá­lyok figyelmen kívül hagyásának a következménye. Aratás idején legtöbb kár a lábon álló gaboná­ban, a tarlón levő szalmában, a kombájnokban és a szállítóeszkö­zökben keletkezhet. Az aratás időszerű tűzrendészeti tennivalói­ról Vári Vladimir, a Szlovákiai Tűzoltó Szövetség Dunaszerdahelyi (Dunajské Streda) Járási Bizottsá­gának vezető titkára tájékoztatott bennünket. Elmondotta, hogy az aratás alatt keletkező tűzesetek okozói közölt gyakran szerepel a dohányzás, az égő cigarettavég eldobása, vala­mint a nyílt láng használata a tűzveszélyes anyagok közvetlen közelében. A védöszántás elhanya­golása következtében többször okozott tüzet a mozdonyokból ki­pattanó szikra. A traktorok és kombájnok szikrája abban az eset­ben okozhat tüzet, ha a gépek, illetve az adagolók beállítása nem megfelelő. Gyakran szerepel ok­ként a gépek túlerőltetése, a ki­pufogó-rendszer, ezen belül a szik­ratörök hiányos karbantartása, tisztításuk elhanyagolása. A nagyobb arányú gépesítés új veszélyforrásokat teremtett. A kor­szerű gépeknél gyakran előfordul az elektromosság okozta tűz: Zár­latok, vagy a laza csatlakozások következtében hő képződik, ami a gyúlékony anyaggal érintkezve, a tűzesetek kiváltója lehet. Több tűzeset figyelmeztet arra, hogy a szállító jármüvek ne ke­resztezzék a szalmasorokat. Az aütó tengelye magaköré csavar­hatja a szalmát, amely a kipufogó hőjétől meggyulladhat. Az elakadt gépeket ne erőltessük, inkább más járművel húzassuk ki, ezzel nem­csak a.motort kíméljük, hanem a tűz veszélyét is elkerüljük. Viszonylag nagy veszélyt rejt magában a dőlt gabona. Ilyen táb­lákon a gépeket jobban erőltetik „túráztatják“, ami jelentős hőter­meléssel, fokozott szikrakibocsáj­­tással jár. Műszaki szempontból pedig a veszély ott jelentkezik, hogy az átlagosnál nagyobb a gé­pek igénybevétele, ezért könyeb­­ben fordulhat elő olyan meghibá­sodás, ami végzetes lehet. A hely­zetet nehezíti, hogy ilyen körülmé­nyek között a kombéjnosokat is fokozatosan igénybe veszi a mun­ka, előbb jelentkezik a fáradtság és a figyelem lankadása. A fáradt­ság gyakori következménye az, hogy kevesebb idő jut a karban­tartásra. A veszélyforrások felsorolásából következnek azok a tennivalók, melyekre az idei aratás folyamán nagyobb figyelmet kell fordítani. Különösen fontos, hogy a járulé­kos munkák azonnal kövessék a betakarítást, mert a tarlón ha­gyott szalma veszélyes tűzforrás, amely a lábon álló termést is ve­szélyezteti., Az erő- és munkagépeket az aratás során folyamatosan ellen­őrizni kell és a karbantartást mindenképpen el kell végezni. Nagy figyelmet kell fordítani az üzemanyagellátó rendszer vezeté­keinek a tömítettségére, a villa­mos berendezések állandó ellenőr­zésére, az alkatrészek súrlódás­­mentes rögzítésére és a szabályos csatlakozásokra. A gépek megla­zult alkatrészeit azonnal rögzíteni kell, nehogy a súrlódás hőt ter­meljen. A múltban olyan eset is előfordult, hogy a kombájn 'felvo­nóláncának csapszege a dobba ke­rült, ahol annyira felizott, hogy tüzet okozott. Fontos feladat a kipufogórend­szer épségének állandó ellenőrzé­se és a szíkratörők tisztítása. A gépek bizonyos részein a kenő­zsír, az olaj és a por gyúlékony réteget képez, ezeket a részeket tanácsos naponta többször letisz­títani. A tűzrendészeti előírásokat te­hát nem lehet elintézni az aratást megelőző gépszemlével. A meg­gondolatlanság és a könnyelműség következtében nagy értékek vál­hatnak a tűz martalékává, s az intő példák arra figyelmeztetnek, hogy az idén legyünk óvatosab­bak. —csiba— A (öU és a víz szerelmese tonna gabonatermésre számítanak. Ebből a mennyiségből S3 800 tonnát adnak az állami alapba, 13 500 tonnát a takarmányalapba. Mint említettük igen fontos feladat a szalma begyűjtése és a tarlóhán­tás. Ebben a szövetkezetben a szal­ma betakarítására és tárolására két­féle módszert alkalmaznak. Egy­részt a szalmát önfelszedő kocsikkal felszedik, majd kazalozzák. A felsze­déshez nyolc darab géppel rendel­keznek, ami az adott területre kevés. Hogy meggyorsítsák a betakarítást, két műszakot vezettek be. Habár a tárolás elvégzéséhez elegendő szal­­mafújóval, kazalozó gépekkel rendel­keznek, mégis sok dolgozóra, mun­káskézre van szükség, ezért úgy ter­vezték, hogy hrlgádosokat is alkal­maznak. A másik begyűjtési módszer a szalma préselése, ami jól bevált, csak szintén erős fizikai munkát kí­ván, ám a munka nehezét gépek se­gítik. Ha minden jól megy tizenöt­tizennyolc nap alatt végeznek a szal­mabegyűjtéssel is. A tarlóhántás sem tűr halasztást, mert esak így lehet időben elvégezni a másodvetést. A nyári időszakban a dolgozók munka­ideje reggel hattól este kilenc óráig tart. A gépeknél esetleg előforduló hibákat, akár éjjel is, eltávolítják a mozgó műhely gépjavítói. Amint látjuk, a következő hetek­ben nem kevés munkát kell elvégez­niük mezőgazdasági dolgozóinknak. Minden percet arra használnak ki, hogy időben, jó minőségben fedél alá kerüljön az idei termés. Azok, akik ezekben az igényes munkákban nagy részt vállalnak, megérdemlik a gon­doskodást. Azt hiszem, a jó étel, friss üdítő ital nem is marad el és termé­szetesen az anyagi és erkölcsi jutal­mazás sem. NAGY TERÉZ Néhány éven át munkatársak, ba­rátok voltunk. Volt úgy, hogy napo­kig nem láttam, aztán megjelent az Irodában cserzetten, napégetten. Gyakran együtt jártuk a határt, a dercsikai Barátság szövetkezet föld­jeit, mindketten munkánkat végezve: ő a szántást, a vetést, a herekaszá­lást ellenőrizte, irányította, vagy éppen a hullámzó búzatengert kém­lelte, mikor is kezdhetik az ara­tást. Én fotóztam, jegyzeteltem, anya­got gyűjtöttem, hogy megörökítsem az emberek szorgalmas mukáját az üzemi lapban. A munkatársamat csendes, szűk­szavú embernek jellemezhetném. Nem szereti az íróasztalt, csak a rövid munkaértekezleteken jelenik meg, mert ezeket ö vezeti. Csak akkor érzi magát igazán elemében, ha kint le­het az emberek között a határban. Olyan ember hírében áll, aki meg­követeli a pontos, jó munkát, a fe­gyelmet. A traktorosok, a gépjaví­tók, a kertészeti, a szőlészeti dolgo­zók vagy akár az állattenyésztők mégis mindig szívesen látják maguk között. A józan gondolkodású, meg­fontolt vezetőt, a megértő embert tisztelik benne. Nem egyszer hallot­tam róla az emberektől: született ve­zető ... Bartal Rudolffal, a dercsikai Barát­ság efsz alelnökével a Duna-töltésen ballagtunk. Egyszerűen, de rendkívül megragadóan beszélt. Mindig csodál­tam, müven világosan, tisztán tudja magát kifejezni. — Azt kérded, mióta dolgozom a mezőgazdaságban? Amióta az esze­met tudom, mást nem csináltam .. Akkor is, amikor 1945 februárjában, kis suhanó koromban a németek el­hurcoltak magukkal rosszemlékű harmadik birodalmukba. Igaz, nem sokáig tartózkodtam ott. Júniusra hazavergődtem, de itthon is a föld­munka várt. Azután 1946—47-ben Csehországban ismét parasztnál dol­goztam, akkor már szüteimmpl együtt. Az emlékezetes, történelmi jelentő­ségű februári események után ke­rültem újra haza, Bősre, alig tizen­nyolcévesen, de már egy kis tőkével a zsebemben: Csehországban megsze­reztem a traktoros jogosítványt, s gyakorlatra is szert tettem. Az ötvenes évek elején katona, majd amikor 1955-ben leszerel és hazatér, megnősül, családot alapít. Ezernyi lehetősége nyílik, hogy el­kerüljön otthonról, hogy a rohamo­san fejlődő iparban helyezkedjen el előnyösen. Nem enged a csábításnak. Hű marad a földhöz, a kenyeret ter­mő csallóközi rónához. Persze, meg a vízhez, ahogy Bősön mondják, az „öreg Dunához“. Bartal Rudolf ugyan­is szenvedélyes horgász. Mihelyt egy kis szabad Ideje van, kiballag a víz­hez, csónakba száll, vagy egyszerűen csak leül a partra és horgászik, — Három gyerekünk van, lassan mindegyiket az útjára bocsátjuk, Józsi, a legidősebb, már leszerelt katona. Rudi, a kisebbik fiunk, most tölti katonaéveit. Magdi, a legkiseo* bik, csak most érettségizett a duna­szerdahelyi Mezőgazdasági Techni­kumban. Egyébként, mind a hárman apjuk, meg öregapjuk nyomdokaiban haladnak. Mezőgazdászok, itt dolgoz­nak nálunk, a szövetkezetben. A fiúk gépjavítók, gépkocsivezetők, ha кеЛ, kombájnosok. A kislányunk a dercsi­kai kertészetben dolgozik... Örülök, hogy ők Is a földhöz vonzódnak, mert tudod, a sok gond ellenére is nagyon szép munka ez. Különösen most, a magasfokú gépesítés korában, a nagyüzemi gazdálkodás a fiatalok körében is az attraktív hivatások közé számít... Ha újra kellene kez­denem, megint csak paraszt lennék. Felemelő érzés, hogy mi teremtjük elő a kenyeret, a húst, a tejet. Hogy mi Is hozzájárulunk ahhoz, hogy min­dig gazdagabb legyen e szép ország asztala... Bartal Rudolf, a Barátság Efsz at­­elnöke, ez év augusztusába^, amikor­ra a szövetkezet határában betaka­rítják az életet jelentő gabonát, öt­venéves lesz. A csallóközi táj, a Duna szerelme­sének őszinte szívből gratulálunk a szép jubileumhoz. További alkotó munkához, erőt, egészséget kívánunk. Ivanics István

Next

/
Thumbnails
Contents