Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-08 / 45. szám

1980. november 8. SZABAD FÖLDMŰVES A barátsági hónap és a NOSZF 63. évfordulója jelenti a Nemzeti Front szervei és szervezetei tevé­kenységének kicsúcsosodását az internacionalista nevelés, a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsolataink megszilárdítása területén. Hazánk és a Szovjetunió közötti együttmű­ködés a társadalmi élet szinte va­lamennyi területén számos konkrét formában nyilvánul meg. Többek között abban is, hogy a Szovjet­unió önzetlenül átadja a szocializ­mus és a kommunizmus építésé­nek gazdag tapasztalatait. Ezeknek a tapasztaltoknak az alkotó gya­korlati érvényesítése óriást jelen­tőségű, nemcsak a mezőgazdasá­gunk számára. X. Jó tartású, fiatalos mozgású em­ber Kovács Iván agrármérnök. Mo­solyt tükröz a szeme. Amikor meg­mondta, hogy bizony már elmúlt ötvenéves, alig hittük. Nevetett. — Itt a nagymihályí (Michalov­ce, Kelet-Szlovákia) járásban na­gyon friss, egészséges a levegő, bizonyára azért nem öregszenek az emberek. Különben is, 50 év nem nagy idő, az öregséget igen­igen messze érzem még... Nos, ez az agrármérnök nem más, mint a trhovištei Csehszlovák t—Szovjet Barátság szövetkezet el­nöke. Tőle értesülök arról, hogy 1970-ben kezdték a versenyt a büszke címért, s 1973-ban már a birtokába jutottak, összesen 946 tagja van ennek a több mint öt­ezer hektáros közös gazdaságnak. Az idei tervük: 86 millió korona termelési érték előteremtése. — Azért ennyi — mondja —, mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója és a CSKP XVI. kongresszusa tiszteleté­re vállalt kötelezettségek értéke is benne szerepel. Ezt a szövetke­zet 24 szocialista brigádja vállalta. A rendkívül rossz, szélsőséges idő-D. Ferenc 18 éves mezőgazdasági gépszerelő, szakközépiskolai tanuló az elsőként megkérdezett: — Beszéljünk a forradalomról. — Melyikről? A nagy francia for­radalomról, az 1848-as európai forra­dalmakról, az 1871-es párizsi kom­­münről, vagy az 1917-es Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomról, mely­nek épp most van a 63. évfordulója? Mindegyik egy-egy jelentős szakasza volt a világtörténelemnek. — Csupán a fogalmat tisztázzuk most. — Nos, a forradalom szerintem sorsfordulat, a régi rendszert meg­dönti, a népek sorsát változtatja meg. A munkások és parasztok, egyenrangú nemzetek és nemzetisé­gek hatalma. — Van másfajta forradalom is? — Igen! Van. 1956-ban Magyaror­szágon ellenforradalom volt, nálunk pedig 1968-ban akartak a jobboldali opportunisták, a szocialista rendszer ellenlábasai hasonlót kirobbantani. — Mi a különbség a kettő között? — A forradalom a munkásosztály járás következtében történt ter­méskiesést más úton-módon kell pótolnunk. Ebben nagy segítsé­günkre vannak a szocialista brigá­dok. Úgy vélem, az év végéig min­den rendben lesz, teljesítjük azt, amit vállaltunk. Hirtelen elhallgat t— Elnézést a termelési beszá­molóért. Hiszen ön a csehszlovák —szovjet barátságról szeretne át­tekintést kapni. Hát kérdezzen! — Már hét éve a CSEHSZLOVÁK —SZOVJET BARÁTSÁG büszke cím birtokosai. Ez elég idó ahhoz, hogy megvonják a baráti együtt­működés eredményeinek mérlegét. Rövid lélegzetvétel után sorjáz­za az elnök: — Az ungvári (Uzsgorod) Barát­ság Kolhozzal már egy évtizede tartunk baráti kapcsolatot. Az el­múlt években elsősorban azokkal a tapasztalatokkal ismerkedtünk meg, amelyeknek a gyakorlati al­kalmazása hozzájárul a munkater­melékenység fokozásához. De so­rolhatnám a családok kapcsolatait, levelezéseit. Vagy beszélhetnék a kölcsönös segélynyújtásról. El­mondhatom: barátságunk élő, tar­talmas, átszövi a mindennapokat, nem szükül egy-egy ünnepségre. Az egyenrangúság jegyében zajló együttműködés keretében döntően jut kifejezésre az érzelmi tényező. 2. A jó szomszédság, a baráti e­­gyüttműködés olybá fejlődött, hogy szerződésben rögzítik az egymás­nak nyújtott segítséget, az együtt­működés módját, formáit. Az agrármérnök elnök újfent konkrétummal folytatja a beszél­getést: — Ha jól emlékszem, a „percta­lajok“ művelési módszerének átvé­telével kezdődött a barátságunk. Mi is tulajdonképpen a „percta­laj“? A nehézen művelhető talaj­nak találó elnevezése. Azt fejezi ki, hogy az erősen kötött talajt abban a percben művelni kell, mi­helyt arra alkalmassá vált, mert gyorsan megszárad és aztán igen nehezen válik müvelhetővé. Hát a mi talajaink nagyobb része ilyen... вваввавпваааваиааавааааваавааа1 igazságos harca, az ellenforradalom pedig a kisebbség harca a munkás­­osztály ellen, a régi, elnyomó rend­szer visszaállítására való törekvés. És gyakran — mint Chilében — fa­sizmussal párosul, mely terrorral el­törli az emberi jogokat. — Minden embernek joga van a jobb élethez, a művelődéshez, kultú­rához, politizáláshoz. Hogyan politi­zál ma egy szakközépiskolai tanuló? — Részt vesz a gyakorlatokon, és tanul, művelődik. Az iskolában és azon kívül is. Én sokat olvasok, új­ságokat, történelmi regényeket. Jó, ha tisztában vagyok a világ dolgaival. Érdekel a honismeret is. Igyekszem jobban megismerni a környezetünket, az egész ország múltját, amiből a je­lenére és jövőjére is tudok következ­tetni. Például a második világháború alatti ellenállás, a Szlovák Nemzeti Felkelés hősi harcai, az 1948-as dicső Februári Győzelem stb. Az események sorrendjének ismerete ugyanis nagy áttekintő képességet ad. — Gondoltál-e arra, hogy majd tag­ja leszel a CSKP-nak? f— Konkrét eredmény? Barátaink tapasztalatai alap­ján komplex talajjavítási tervet készítettünk, s eszerint folyik a növénytermesztés. S amire kíván­csi: tavaly például szovjet terme­lési technológia felhasználásával kukoricából 7,2 tonnát takarítot­tunk be. Ha számításba vesszük a termőterület nagyságát, ez igen számottevő. Egy százhektéros táb­láról viszont — hektáronként — 9,2 tonnát takarítóiunk be. Milyen termés mutatkozik az idén kukori­cából? Nyolc tonnán felüli hozam­átlagra számítunk. Persze, bará­taink speciális kukoricabetakarító kombájnokat küldtek, segítségül. Cukorrépából is megadja hektárja a 40 tonilát. i És az önök segítségnyújtása miben nyilvánul meg? — Nyaranta jelentős emberi­gépi segítséget nyújtunk szovjet barátainknak a gabonabetakarítás­hoz. S azt is meg kell mondani, hogy mi gazdag hagyományokkal, tapasztalatokkal rendelkezünk a zöldségtermesztés terén is. Például jelenleg 180 hektár a zöldségker­tészetünk. Tapasztalatainkat önzet­lenül átadjuk nekik. Hát mi így segítünk. 3. Sokmidenről szó esik még a to­vábbiakban., ■—: A fő cél — mondja az efsz­­elnök —, hogy tovább bővüljön és szilárduljon barátságunk. Persze, távolról sem csupán gazdasági jel­legű ez az együttműködés. Például szövetkezetünkben több mint fél­ezer tagú CSSZBSZ-szervezet mű­ködik. Ez a szervezet a barátsági hónap rendezvényeinek fő védnö­ke. Kezdeményezte, hogy tovább népszerűsítsük a haladó szovjet termelési módszereket. Előadáso­kat, szemináriumokat, beszélgeté­seket rendezünk a barátsági hó­napban, amelyekre szívesen meg­hívjuk a Barátság kolhoz vezetőit, dolgozóit, hogy a személyes kap­csolat is bővüljön, elmélyüljön. Ezen kölcsönös családi látogatá­sokra is sor kerül; hiszen szövet­kezetünk több fiatal férfi tagja nősült a baráti Szovjetunióból. Legutoljára például Skunda Jozef traktorosunk. Tehát sokoldalú, gyümölcsöző, a két népet összekötő baráti kapcso­latról és együttműködésről van szó. A barátsági hónap rendezvényei abban az időszakban valósulnak meg, amikor hazánk dolgozó népe fokozza aktivitását. A trhovištei szövetkezet tagsága a CSKP közel­gő XVI. kongresszusa tiszteletére 560 ezer korona értékű kötelezett­séget vállalt. Meggyőződésük: a CSKP, társadalmunk, népünk veze­tője helyes irányt mutat. A cseh­szlovák—szovjet barátság is, amely egyre bővül és szilárdul, erre ala­pozódik. ILLÉS BERTALAN ŕ— Igen. Most a SZISZ iskolai szer­vezetében tevékenykedem. Ahhoz vi­szont, hogy kommunista legyek, még jócskán gyarapftanom kell politikai Ismereteimet. Ogy igyekszem, -hogy ezekre az ismeretekre már az iskolá­ban szert tegyek, elérve a kívánt szintet.., * Sz. Márta, 24 éves, bérelszámoló egy nógrádi szövetkezetben. Fehér blúz, farmernadrág, dús fekete haj, csinos. íróasztalán papír, azon szám­oszlopok bosszú sora. Kék szemében pedig csodálkozás a javaslat felett: — Beszéljünk a forradalomról! ■— Hirtelen nem is tudom, mire koncentráljak — feleli, de azért rö­vid gondolkodás után készségesen válaszol: — Számomra egy fejlődési szakasz végpontját jelenti, a minőségi ugrás érezhető szakaszát. — A ma forradalmáról mi jut az eszébe? Két dolog. Az egyik az, hogy én, a szocialista társadalom tagja, a mi körülményeink között hogyan ér­tékelem. A másik: a világpolitika jelenlegi eseményeit figyelve, mit ér­tek rajta. — Szétválasztható-e a kettő? — Regionálisan igen, de egészében összefügg. Ezen azt értem, hogy a világ- különböző országaiban végbe­menő forradalmak részei egy, az egész világot átfogó minőségi folya­matnak. — Hogyan forradalmár a ma em­bere? — Mi, akik már az új, szocialista társadalmi rendszerben születtünk, nevelkedtünk, ezt a forradalmat ké­szen kaptuk, ezért a mi forradalmi tetteinkkel napjaink feladataiban kell megvalósulnia. ZÖMÖK TERMETŰ, fürge mozgá­sú, gyors észjárású fiatalem­ber Bácskái Sándor, aki 1976-ban fejezte be főiskolai tanulmányait a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán. A fiataloknak ahhoz a csoportjához tartozik, akik nem ijednek meg az életben eléjük tornyosuló nehézsé­gektől. Ezt ékesen bizonyítja az is, hogy az újdonsült agrármérnök ide­gen környezetbe került, s azóta is szívós helytállást tanúsít, mégpedig a galsai (Holiša Május Elseje szö­vetkezetben, amely mintegy 1700 hek­tárnyi mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, három község határát egyesítve. Sanyi igaza — Honnan került ide, s miként vert gyökeret? — kíváncsiskodom. Menten feleli, hogy járásbeli. — Bénát (BelinaJ származású va­gyok. Ott is lakom. Onnét járok ide naponta, persze autóbusszal. Kicsit bonyodalmas az oda-vissza utazgatás, mert korán kel az ágyból kiugrani, hogy idejében ide érkezzem a munka­helyemre. S estefelé, öt óra után megy az utolsó buszom .., Tudja, nős vagyok, s a nejem vár ... Hogyan kezdtem? Mivel növényvédelmi szak­irányú képesítést szereztem a főisko­­lyán, hát itt is ilyen feladatkört bíz­tak rám. TUDOTT DOLOK, hogy a növényvé­delemmel kapcsolatban az emberek­ben sok még az előítélet, a szemlélet­­mód nem a legmegfelelőbb. Gyakor­lati példákon kellett bebizonyítani a fiatal szakembernek: igenis, a nö­vényvédelemnek, a szakszerű táp­anyagpótlásnak igen nagy a termés­gyarapító hatása. — Az a bizonyos gyökérverés?..« — Tudja, nagyon fontos, hogy a kezdő fiatal szakember érezze: az idősebb, tapasztalt szakvezetők nem­csak figyelik, hogyan birkózik meg a feladataival, hanem lépten-nyomon a segítségére is sietnek, ha arra rászo­rul. Bölcső Istvánban, az akkori növénytermesztési szakágazatvezető­ben ilyen segítőtársra leltem. —Es a többiek? — Azokkal is jól „kijöttem", meg­értést tanúsítottak irántam. Távol állt tőlük a káröröm, a gáncsoskodás, az áskálódás ... Gyakorlati tapasztala­taikat megosztották velem, amire nagy szükségem volt. Erre еду-két év alatt szert tehet az ember, ha éles szem­mel, nyitott füllel jár. —- Mi volt a legelső feladata? — Két traktoros kiválasztása. Még­pedig olyanok, akik vállalják a nö­vényvédelmi munka végzését, s ezek megnyerése, hogy szakoktatásban részt vegyenek, megszerezve ilymó­<— Mit ért ezen? — Sokáig kerestem ennek az ér­telmét, lényegét. Először tisztáznom kellett magamban, hogy szocialista társadalmunk egy-egy tagjának — így nekem is — milyen helyet kell elfoglalni abban a láncban, ami a folytonos, állandó továbblépéshez — úgy, ahogy a CSKP bölcs és előre­látó politikája meghatározza — a fej­lődéshez kell. A ma forradalmárát a mi, szüntelenül gazdagodó, fejlődő társadalmunkban már egyre jobban a munka, a közélet, a CSKP, valamint a Nemzeti Front programjainak meg­valósításában való részvétel és a kul­túra, a művelődés határozza meg. Szép hazánk valamennyi honpolgárá­nak ezen a szakaszon kell a legtöb­bet nyújtania. * N. József, 28 éves agrármérnök előbb cigarettára gyújt, amikor meg­hallja a kívánságot: — Beszéljünk a forradalomról! — Nehéz téma, mert így, hirtelen sok minden az ember eszébe jut. Politikai? Gazdasági? Tudományos­műszaki? Kicsi? Nagy...? — Az utóbbi kettőn mit ért? ■—i Nagy társadalmi forradalom az éppen 63 éve győzedelmeskedett Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ki­csi viszont például egy kis afrikai állam belső forradalma. Ott ugyan jelentős, de nem világrengető. De nagyságrendi különbségek vannak a természeti forradalmakban is. — Mi jut először az eszébe egy-egy forradalomról? — A minőségi változás. Erről meg a dialektika. A filozófiából ez érde­kel leginkább. Lehet, hogy furcsának tűnik, de engem az irodalomban és a zenében is a dialektika ragad meg. 5 dón a szükséges növényvédelmi szab1 ismereteket. — Es ez sikerült? — Hát nem volt éppen könnyű dől* gom, mert munkaerő dolgában nem nagyon bővelkedik a szövetkezet. S főleg nem fiatalokban. De azért sikertilt. Annak ellenére, hogy az emberek afféle mumust látnak a nö­vényvédelemben. Hát nem mondom, nagyon is észnél kell lenni, mert vegyszerekkel, mérgekkel van dolga itt az embernek. Kell a merészség! Nélkülözhetetlen a szakértelem, a pontosság és az öntudatos fegyelem. Felületességnek, léhaságnak itt sem­mi helye. Az óvintézkedéseket szigor rúan be kell tartani. Védőruha, védő­eszközök használatának elmulasztása nagyon érzékenyen visszaüthet. A fe­lelőtlen ember egészsége látja első­sorban kárát, ha mellőzi a kötelező érvényű szabályok megtartását. IGAZAT KELL ADNUNK Bácskái Sándor agrármérnöknek, akinek egyik leghőbb vágya: tovább erősíteni a nö­vényvédelem szakaszát a szövetke­zetben. — Két ember — csak két embert Ahhoz, hogy még eredményesebb munkát végezhessünk, gyarapítani kellene a növényvédelem szakaszán dolgozók számát. — Es az agrokémiai központ...? — Tudja, a szakértelem egymagá­ban nem elegendő. Szív is kell hoz­zá. Vagyis a növánykuliúrákkal érezni is kell... A ,Jcis“ Bácskáit >— így becézik•, említik sokan —, úgymond „kemény­fából faragták". Szívós helytállása, fejlődőképessége közismert. Párt-tag­jelölt. Politikát ismereteit a Marxista­­leninista Esti Egyetemen gyarapítja, melynek másodéves hallgatója. — Legközelebbi terve, elképzelésed — Szeretném a Nyitrai Mezőgazda­sági Főiskola agrokémiai tanszékén megszerezni az aspirantúrát. Kevés szabad idejét mire fordít­ja? — Önművelésre. Meg sportolásraz szeretek asztaliteniszezni, sakkozni, a labdát rúgni — ez utóbbit a szövet­kezet labdarúgó csapatában. — Ön szerint mi teszi vonzóvá a növényvédelmi pályát? Lát-e benne távlatot? —< Mi benne a vonzó? Az, hogy ér­dekes. Es gyorsan fejlődő mezőgaz­dasági szakág, amellett, hogy kocká­zatos. Méginkább becsülni kellene az e szakágazatban dolgozókat. S jobban megfizetni, anyagilag is érdekeltté tenni őket. A védőszer-ellátáson kí­vül sok függ attól, mennyire hozzá­értők, fegyelmezettek ezek az embe­rek. Az ő éberségük, tudásuk nagy mértékben hozzájárulhat a hektárho­zamok fokozásához, épp azáltal, hogy a növényi betegségek elterjedésének, a rovarkártevők elszaporodásának idejében gátat vethetnek. A szaksze­rű, rendszeres tápanyagutánpótlásnak is felbecsülhetetlen a jelentősége, amit még nem mindenütt tudatosíta­nak kellőképpen. Sanyinak mindebben igazat kell adnunk. N. KOVÁCS ISTVÁN — Az említett többfajta forradalom közül melyikhez áll a legközelebb? — A munkám jellege miatt a tudó* mányos-műszaki forradalom, de a po- Iitlkai és társadalmi tevékenység is szerves része életemnek. Főleg, ami­óta a CSKP tagja s a Nemzeti Front képviselője vagyok falunkban. A ket­tő ugyanis nem választható külön. — Munkája mitől s mennyiben „forradalmi“? — Mint minden forradalomnál, itt is a kisebb minőségi változások ké­­szítik elő a nagyót. Mindannyian azon igyekszünk, hogy ki-ki a maga szakterületén valami' újat, jobbat nyújson. Ezt szövetkezetünk, a mező­­gazdaság alkalmazza és az új, a gaz* daságosabb módszer minél előbb vál­jék termelőerővé. Aki munkáját jól, példásan végzi, az a társadalom, a CSKP politikai célkitűzéseinek tesz eleget. De ez önmagában még nem elégi Igyekezni kell olyan munkalég­kört és környezetet kialakítani, ami biztosítja a megfelelő körülményeket a mindennapok forradalmához. * Három fiatal véleménye a forradal­makról. Mindegyikről, melyekről csak tanultak, filmeket vagy színdarabo­kat láttak. A világtörténelem nagy történései — melyek közül kétségkí­vül a Nagy Október volt a legna­gyobb — érthetően csak emlék szá­mokra. Ok már a maguk módján a ma, napjaink forradalmárai, a bős elődök utódai. Formálói, csiszolói a jelennek, s részesei lesznek a jövő­nek. Megteremtik a szebb, tartalma­sabb, még boldogabb életet. A magukét és mindnyájunkét. KANIZSA ISTVÄN BESZÉLJÜNK A FORRADALMAKRÓL! A JELEN FORMÁLÓI „Forradalom, társadalmi forradalom: az osztályharc legmagasabb for­mája, melynek során a fejlettebb társadalmi, gazdasági alakulat felváltja a fejletlenebbet, az utóbbi ellenállásának közepette. A forradalom szük­ségszerűségét a termelőerők fejlődése következtében a termelési viszo­nyok megfelelő átalakításának követelménye szabja meg. Jellegét az a társadalmi rend adja, amelynek létrejöttére vezet“ — ezt mondja a Filo­zófiai kislexikon általában a forradalomról. De mit értenek alatta a ma fiataljai? Ez derül ki az alábbi rövid beszélgetésekből. ■■■■■■■■■■■■■■■■в

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents