Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-18 / 42. szám

1980. október 18. SZABAD FötDMÜVES Csehország Kert­le megnevezés alatt az idén kilenced­szer rendezték meg Litoméricén az or­szágos gyiimölcs- és zöldségkiállítást, amelyen külföldi — lengyelországi és NDK-beli — válla­latok is részt vet­tek. A kétévenként is­métlődő nagy be­mutatónak már ha­gyománya és jó hírneve van. Itt mindent meg lehe­tett tudni a gyü­mölcs-, zöldség- és a komlótermesztés jelenéről és jövőjé­ről. Nem véletlen, hogy ma már a mezőgazdasági nagyüzemek mel­lett, a kiskertész­­kedők Is nyilván­tartják a kiállítás időpontját. Jó u­­gyanis — sőt nél­külözhetetlen tud­ni, hogy mi válto­zik a gyümölcs- és zöldségtermesztés­ben. A kiállítás pa­vilonjait járva az a jogos büszkeség és versenyszellem ra­gadta meg a napi húszezer főnyi lá­togatót, amellyel egy-egy gazdaság, vagy kertbarát mu­tatta be az ízlése­sen elhelyezett ter­mékeit. A Csehországi Kertészkedök Szövetségének Záhradkár szakboltja igen szemléletes módon hívta fel a figyelmet a legszükségesebb növény­védőszerekre, a leggyakoribb kárte­vőkre, a legfontosabb kertészeti cik­kekre és szerszámokra, s a látogatók a tápanyagpótlással, a növényvéde­lemmel kapcsolatos kérdéseikre is választ kaptak, az ügyeletet tartó szakemberektől. A szakemberekből állá értékelő bi­zottság 55 arany-, 74 ezüst- és 104 bronzérmet osztott ki. A kiállítás nagydíját a Prágai Állami Gazdaság, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium serlegét pedig a lehni­­cei gyümölcstermesztési társulás kap­ta. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Központi Bizottságának serle­gét a Veiké Bílovce-i, a saiíurovi, a Veselé u Semily-i és a trnvfcicei szö­vetkezet, a Csehország Kertje „Kris­tálypálmát“ pedig a Kutná Нога-i, a tuchorozi, a Roudnice nad Labem-i gazdaságok, valamint a bojnicei Gyü­mölcs- és Dísznövénykutató Intézet nyerte el. О 0 О Az óránkénti húsztonnás teljesítményű rakodógép a kiállítás egyik legérdekesebb újdonsága volt ha a szövetkezeti és egyéni konstruk­tőrök által szerkesztett, s a gyakor­latban is bevált gépek gyártását az arra hivatott vállalatok biztosítanák. О 0 О A kiállítás csarnokait szemlélve, azt tapasztaltuk, hogy szinte minde­nütt azonos fajtájú gyümölcsöt mu­tattak be. Kénytelenek vagyunk elfo­gadni azt a tényt, hogy a nagyüzemi termelés jelentős mértékben unifor-A kiállítás vendégkönyvébe sok di­csérő sor került. A tapasztalatok vi­szont sok olyan jelenségre is felhív­ták a figyelmet, amelyek mellett nem szabad észrevétlenül elmenni. Sajnos, a kiálítás egyes momentumai is azt igazolták, hogy a kertészeti termelés növekedett olyan mértékben, ahogyan azt a felhasználási igények szükséges­sé tették volna. Hazánkban az egy lakosra jutó évi zöldség- és gyümölcs­fogyasztás — az egészségügyi szak­emberek által javasolt 130 kilogram­mal szemben — mindössze 72 kilo­gramm. A termelés esetenkénti csök­kenését elsősorban a korszerűtlen technológia, a kis termésátlagok és ezekkel összefüggésben a termelés kedvezőtlen jövedelmezősége okozza. Meg kell találni a lehetőségét annak, hogy az ipari felhasználásra szánt kertészeti termékeken kívül a lakos­ság ellátását szolgáló termékeket is mindinkább gépesítve termeljük és takarítsuk be. Sürgető feladattá vált a gépesített, nagy teljesítményű, szer­vezett növényvédelem megoldása is. A gépesítés jelenlegi színvonala ezen a kiállításon is jó néhány újabb prob­lémát hozott a felszínre. A kiállított gépek és berendezések többsége ugyanis a szövetkezetek mű­helyeiben, a gép- és traktorállomáso­kon, valamint a barkácsoló kiskerté­­szek keze nyomán készült. Dicsérendő ez az igyekezet. A sok-sok munka és a befektetett szellemi tőke eredmé­nyeként létrehozott gépek láttán az elismerő szavak ellenére is az a vé­leményünk, hogy ezen a szinten nem lehet a nagyüzemi zöldség- és gyü­mölcstermesztéssel kapcsolatos egyre sürgetőbb gondokat megszüntetni. E- zekkel a gépekkel természetesen szá­molnunk kell, amikor a továbbhala­dás útját keressük. Mit tehetünk te­hát? A legkielégítöbb megoldás sze­rény véleményünk szerint az lenne, Az áruszállítást megkönnyítő kézi­kocsi elsősorban a kiskertészek fi­gyelmét kötötte le mizálta a gyümölcspiacot. Ma már szinte kizárólag csak a házikertek teszik lehetővé, a gyermekeink szá­mára szinte feledésbe menő nagyon értékes, ízletes fajták fenntartását. Sajnos, a gyakorlat azt igazolja, hogv az esetek többségében szaporítóanyag nem vásárolható, mert a faiskolák elsősorban a nagyüzemi termesztésre alkalmas fajtákat állítják elő, s a kü­lönleges, de reális igények kielégíté­sére csak ritkán adódik lehetőség. A keresett fajták pótlását hazánkban csak a vaticei és a techoburicei fa­iskolák biztosítják. A faiskolák fajta­­kínálata tehát továbbra is szegényes, mely törvényszerűen magával hozza a gyümölcsfélék áruellátásának egy­oldalúságát. Az utóbbi években egyébképt a szaporítóanyag-termelőket a nagyüze­mek részéről is több szemrehányás érte. Természetesen, a faiskolák hely­zete sem egyszerű. A megnövekedett keresletet még mennyiségileg sem lehet egyik évről a másikra kielégí­teni, hát még az alanyok és fajták tekintetében! A teljes termelési ciklus gyakran 10—15 évet is igénybe vesz. Vagyis, ha valaki korszerű alanyon, korszerű fajtát akar telepíteni, akkor a faiskolai termeléstől kezdve az első termésig néha egy évtizedet is kell várnia! Örömteli viszont, hogy a.faiskolák lépésről-lépésre bővítik termelésüket. A szaporítóanyag termelésével jelen­leg a CSSZK-ban 126 gazdaság foglal­kozik, melyekben folyamatos a terme­lés korszerűsítése és gépesítése. Ha­zánkban a szaporítóanyag-termelés a Lovosicei Állami Gazdaságban össz­pontosul, amely jövő évtől kezdve félmillió darab gyümölcsfa-csemetével járul hozzá az új nagyüzemi gyümöl­csösök telepítéséhez. A kiállításon elhangzott vélemények szerint a szaporítóanyag-termelés és ellátás tervszerűbbé tétele érdekében a jövőben meg kell szigorítani a szer­ződéses fegyelmet; fokozottabban ér­vényesíteni kell a szerződéses felek kölcsönös felelősségét. Előtérbe kell helyezni a többéves szerződések köté­sét, amely a szaporítóanyag-termelő gazdaságokat az igényeknek megfele­lő mennyiségi és összetételű anyag előállítására ösztönözi. О О О A nagyüzemi gyümölcstermesztés korszerűsítésében a raktározás terü­letén is sok kihasználatlan lehetőség van. A Szovjetunióban, Magyarorszá­gon, az NDK-ban a nagyüzemi gyü­mölcstermesztés bővítésével párhuza­mosan megoldották a klimatizált rak­tárok és csomagolóüzemek hálózatá­nak kiépítését is. Ez lehetővé teszi a gyümölcs minőségének megőrzését, ügyszólván a következő termésig. Ez­zel szemben hazánkban a korszerűt­len raktározás következtében például a Golden Delicious almafajta nagy ré­sze már karácsonyra tönkre megy. A felsorolt néhány gondolat is iga­zolja, hogy az elkövetkezendő idő­szakban fs lesz bőven tennivaló, s a fejlesztésben egy pillanatra sem sza­bad megállni. A tudományos-műszaki haladás eredményeit a termelésben gyorsan és folyamatosan kell haszno­sítanunk. Csak így növelhetjük ter­méshozamainkat, javíthatjuk termé­keink minőségét és bővíthetjük a zöldség- és gyümölcstermények áru­­választékát, az idényjelleg egyidejű csökkentésével. CSIBA LÁSZLÓ A nagydíjas bemutató egyik részlege Fotó: Vladimír Žitný Követésre méltó kezdeményezés Zvolenban ez év derekán adták át rendeltetésének a korszerű zöldség­éé gyümölcsáru házat. A párját ritkító létesítmény a silaiíi egységes földmű­­vesszövetkezet közreműködésével é­­pült. A jó ötletet a sluiovicei szövet­kezettől vették át, amely hasonló létesítményt már korábban, Gottwal­­dovban hozott létre. Az áruház felépítésére két és fél millió koronát, a berendezésekre pe­dig négyszázezer koronát eszközöl­tek. Az áruház reggel héttől, este 18 óráig tart nyitva. A vásárlók kiszol­gálásáról tizenegy tagú kollektíva gondoskodik — valamennyien a sliaüi efsz dolgozói. Váltott műszakban dol­goznak. A kezdetben kevés tapaszta­lattal rendelkező kollektívát a Gott­­waldovbói érkezett szakemberek avat­ták be a kereskedelmi tevékenységbe. A múltban zöldséggel és gyümölcs­csel aránylag gyengén ellátott város lakói örömmel fogadták a friss áru­val bőségesen ellátott üzlet átadását. Már a megnyitás napján ezerkétszáz vásárlót szolgáltak ki, s a bevételük tizennégyezer korona volt. ĽUBOMÍR INDRUCH, az üzlet vezetője ügyesen szervezte a munkát s igyekezett a megterhelt elárusítók segítségére len­ni a vásárlók gyors és zavarmentes kiszolgálásában. Említést érdemel, hogy a vissza* maradt hulladék — a zöldségről le­szedett levelek stb. — az üzletből nem a szemétdombra kerülnek, ha­nem ezt naponta a sliaöi gazdaságba szállítják, ahol az állatok takarmá­nyozására használják fel. Az áruház ünnepi megnyitóján STA­­NISLAV SABÖ mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási Bizott­ságának elnöke, beszédében méltá­nyolta azt a sokoldalú segítséget és támogatást, melyet az SZSZK Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma, valamint a többi szervek tanú­sítottak a zöldség- és gyümölcsáruhál létrehozása érdekében. PALKÖ ZOLTÄN, az SZLKP járást bizottságának titkára felhívta a járás valamennyi szövetkezeti elnökének fi­gyelmét arra, hogy kövessenek el mindent az új áruház megfelelő zöld­ség- és gyümülcsellátása érdekében. Hiszen a lakósság kielégítő zöldség- és gyümölcsellátása jelentős szerepet tölt be a racionális, egészséges táp­lálkozásban. A zvolení zöldség- és gyümölnsárn­­ház felépítése a két nemzetiség kö­zötti szolidaritásnak, segítőkészség­nek, s a hasznos tapasztalatcserének fényes példája. Ján Habrovský CUKORGYÄRI MOZAIK A ciíkortartafGin fotózása érdslita oc — «CB *35 'cd JS-g я s v S A Diószegi (Sládkovičovo) Cukor­gyár az idén a galantai, a Bratislava­­vidéke és a nitrai járás mezőgazdasá­gi üzemeiből több mint ötezer hektár területről vásárolja fel a cukorrépát. A kilencven napig tartó kampányban megközelítőleg 197 ezer tonna cukor­répát dolgoznak fel. A tervezett mennyiségen felül felvásárolt répát a Suranyi Cukorgyárba szállítják. Az igényes feladatok eredményes megvalósítására jól felkészültek a cukorgyár dolgozói. A gépsorok és berendezések zavarmentes üzemelése érdekében összesen 346 karbantartási munkálatot végeztek el. Ezen túlme­nően több korszerűsítési munkára is sor került. Bevezették a cukor sárga frakciójának automatizált főzését, to­vábbá vákuumos szűrőberendezése­ket és korszerű cukorrépa-szelet saj­toló gépeket szereltek be. A nagynyo­mású sajtoló berepdezések — a ha­gyományos módszerrel szemben — tizenöt-tizenhat százalékkal csökken­tik a répaszelet nedvességtartalmát, ami annyit jelent, hogy a gazdasá­gokba nagyobb szárazanyagtartalmú répaszeleteket szállítanak majd. A cukorgyár két szilárdított átve­vő- és tárolóhelyet épített, mégpedig Hidaskürt (Mostová) és Mojmírovce községekben. Ez a beruházás igen ki­fizetődő, hiszen ott a cukorrépa hosz­­szabb ideig tárolható, megfelelően kezelhető s az időjárás viszontagsá­gaival szemben is jobban védhető, •atni a veszteségek csökkentését ered­ményezi. Az idén először a diószegi cukor­gyárban alkalmazzák (próbaképpen) a répa cukortartalom szerinti értéke­sítését. Tizenöt százalékos cukortar­talom elérésekor 289, tizenhat száza­lékos cukortartalom esetében 309, ti­zenhét százalékos cukortartalom ese­tében pedig 329 koronát fizetnek ki tonnánként. Jól járnak azok a gazda­ságok, ahol az év folyamán fokozott figyelmet szenteltek a répa cukor­­tartalmának a növelésére. Viszont, ha a répa cukortartalma csupán tizen­négy százalékot ér el, akkor minden egyes fonna értékesítési ára az alap­árhoz viszonyítva harminc koronával csökken. A cukortartalom szerinti felvásár­lási rendszer érvényesítése fokozott igényeket a cukorgyár dolgozóival szembenf főleg, a mintavételnél és a laboratóriumi vizsgálatoknál. A min­tákat minden huszadik tonnából ve­szik és elemezik. Ha a cukortartalom szerinti értékesítési módszer beválik, akkor jövőre valamennyi cukorgyár­ban érvényesítik. Fő célja elsősorban az, hogy anyagilag ösztönözze a me­zőgazdasági üzemeket a répa cukor­­tartalmának a fokozására. A cukorgyár dolgozói jól felkészül­tek a répa cukortartalom szerinti ér­tékesítésére. A kampány kezdete előtt továbbképző tanfolyamokat szervez­tek, ahol főleg a cukorrépa átvételé­nél és a laboratóriumokban őolgozó­­kat képezték ki, az eddiginél igénye­sebb feladatok elvégzése érdekében. A cukorgyárban sikeresen megoldot­ták a munkaerő-kérdést is. Az idei kampányban 456 idénymunkás vesz részt, közülük 267 nyugdíjas. Az idénymunkások közül soknak már többéves tapasztalata van a cukorgyár! munkában. Ez l^edvező előfeltétele a sikeres kampánynak. Krajcsovics Ferdinánd Js < s A LEGRÉGIBB CUKORGYÁR Szeptember huszonötödikén kezdte meg a Suranyi Cukorgyár Immár százhuszonnyolcadik kampányát. Kilencven nap alatt kétszáz­ezer tonna cukorrépa feldolgozásával számolnak. Jóval a kampány kezdete előtt valamennyi gépet, berendezést rendbehoztak. A gyár nagy arányú korszerűsítési programjának keretében több új berendezést és gépsort ál­lítottak üzembe, amelyek a munka megkönnyítését és hatékonyságának fo­kozását szolgálják. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban — még a cukorgyár üzemelése előtt — a szímői (Zemné), a tardoskeddi (Tvrdošovce) és a hűli efsz­­ekben, valamint az Agrokomplex Palárikovoi üzemében kezdték meg első­ként a cukorrépa kiszedését. így kellő mennyiségű készletet teremtettek a folyamatos feldolgozáshoz. A cukorrépa szállítását szerződés keretében a Csehszlovák Autóközleke­dési Vállalat érsekújvári kirendeltsége biztosítja. A vállalat harmincegy pótkocsival ellátott tehergépkocsit bocsátott a cukorgyár rendelkezésére.--PJP—

Next

/
Thumbnails
Contents