Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-12 / 28. szám
A házinyúl tenyésztés komoly népgazdasági jelentőséggel bír. A nyúlhús előállításának {okozását eélzó igyekezet nemcsak a kistenyésztok esetében indokolt, a társadalmi tulajdont képzó nagytenyésztetek, far mok létrehozása is szükséges. A nyúltenyésxtés fokozásának limitáló tényezője azonban sok esetben a myxomatózis, melynek ismételt fellépése gyakran elveszi a vállalkozók kedvét a nyúl tenyésztés tdl. A myxomatózis a mezei es a bazinyúl fertózo megbetegedő se. Rendszeriül beveny formában lép fel. A kór krónikus, hosszadalmas lefolyása a mezei nyulak esetében áll fenn, amikor az állatok olyan területe kon tartózkodnak, ahol a fertő zés near hosszabb ideje előadódik. A fertőzött állat borén és boré alatt, helyenként jellegzezetes gyulladásos elváltozásokat észlel üok. A fertőzött vad nyál elveszti természetes félénkségét, nem táplálkozik, gubasztva kint marad a nyílt terepen, gyorsan lefagy és nehexeu lélegezve elpusztul, A mézei nyúl kevésbé hajlamos a betegségre. A többi vadon éle állat a betegséget nem kapja meg, s a fertőzés az emberre nem vihető át. A myxoma tézis 1898 óta ismeretes-: Del Amerikában ész lelték először. Innen terjedt át természetes úton Közép és Kszuk-Amerikába. Ausztráliában és Oj Zéland szigetén 1927-ben, 1937-ben és 1950 lton mester ségesen terjesztették el, hogy mérsékeljék a mezei nyulak elszaporodását, mivel jelentős károkat okoztak a növénytermesztésben. A beavatkozás csak átmeneti sikert eredményezett. Néhány évtizeden belül a vad nyúl olyan generációja nőtt fel, amely jelentős mértékben ellenállt a betegségnek. A myxomatózis Európában 1952 ig teljesen ismeretlen voll. Franciaországból terjedt el, mivel itt egy Párizs környéki kistenyésztó mesterségesen fertőzött nyulakat engedett szabadon, hogy a betegség terjesztésével kipusztitsa a földjein kárt oko zó vadnyulaknt. Így a myxo matózis az 1953—55 ös években fel tartózta thalallannl átterjedt a szomszéd államokba, sőt még Eszak-Afrikába is behurcolták. A fertőzés első gócait Csehországban 1954 ben, egy évvel később pedig Magyarország és Szlovákia területén is észlelték. Európai elterjedése óta e fertőző betegség sok országban tömegesen előforduló járvánnyá lett. A myxomatózis jelentős elterjedése Európában komoly népgazdasági kárl okozott a mezei és a házinyulak elhullásával. Mindazon országokban, ahol a betegség járványszerü en fellép, általában a háztáji nyúltenyészelek is kárt szén vednek. A fertőző megbetegedést vírus okozza. Az elhullott álla tok lenyúzott gereznájában a vírus 15—20 C-fok hőmérséklet mellett tíz hónapig is fertózöképes. A nagyobb ho, illetve a forró fertőtlenítő anyagok ha mar elpusztítják a vírust. Természetes feltételek között a házinyúl rovarcsípés által fertőződik (szúnyog, bolha, ritkábban kullancs). A fertőzés ezért főleg nyáron és az őszi hónapokban terjed. A rovar testében a kórokozó nyolc hónapig is fertózőképes marad. Fertőzőit takarmány, illetve fertőzött tárgyak útján a kór alig terjed. A fertőzött házi nyulak elhuHási arányszáma aránylag magas, gyakorlatilag 98 — 100 százalék az összes fajtáknál. Ha a házinyál túléli a betegséget, igen sokáig vírusgazda szerepét tölti be. A kísérletek során bebizo nyosodutt, bngy a természetes fertőződés elegendő, ha a vírussal fertőzött rovar egyetlenegyszer megszúrja a házi nyulat. A fertőzést túlélő házinyulak néni szereznék immunitást az újabb fertőzéssel szemben. A lappangási idő négy tizennégy nap. Azon a helyen, ahol a vírus az állat szervezetébe behatolt, vörös folt és daganat keletkezik. A megbetegedés észlelhető első jele a szem kötóhártyájának gyulladása, a szemhéj daganata és a szemből kifolyó váladék, amely később gennyessé válik és teljesen elfedi az állat szemét. Az első tünetek után egy-két nappal jelentkeznek a myxomatózis okozta daganatok a bőr alatti rétegben, különösen a száj, az orrnyílás, a szem, a fül, a végbél és a nemi szervek környékén, valamint az állat végtagjain. Az állat fején kialakuló daganatok és a felborzolt szőrzet a beteg liázinyúlnak oroszlánra emlékeztető külsőt kölcsönöz. A daganatok borsó, illetve galambtojás nagyságúak lehetnek. Az állat lábán gyakran összefolynak, míg a háton és a test többi részén rendszerint körülhatároltak. Az állat elhullását megelőző napokban a központi idegrendszer zavarait észlelhetjük, és csökken a nyúl mozgásképessége is. Ilyenkor a házinyúl nem félénk, ügyetlenül mozog, majd mozdulatlanul az oldalán fekszik, v'égül fulladás! tünetek, és a végtagok gülcsös rángatózása közepette elpusxtul. A pontos diagnózist epizootológiai elemzés, a jellegzetes kór tünetek és a laboratóriumi kivizsgálás alapján állapítják meg. A már kifejlett myxomatózis gyógyítása egyelőre sikertelen. Tekintettel arra, hogy a fertőzés legfőbb terjesztői a rovarok, ezért nyáron igen célszerű a nyúlólakat sürü drótszövettel (szúnyogháló) védeni, valamint az ólak környékén rovarölő vegyszerekkel permetezni. Igen fontos továbbá a higiéniai előírások megtartása, a nyúlketrecek és környékük tisztántartása, a trágya komposxtolúsa és rendszeres fertőtlenítése. A fertőzés terjedésének gátat vethetünk, ha a beteg és a beteggyanús állatokat azonnal elpusztítjuk, tetemüket elégetjük. A fertőzött állatok ketrecét és a használatos eszközöket legjobb szintén elégetni. A betegség megelőzése érdekében célszerű az állatokat n házinyúl myxomatóxisa elleni vakcinával beoltani. E vakcinát a teljesen egészséges nyulak védőoltására használják, hogy betegség ellenállóvá tegyék az állatokat. A siker érdekében a tenyészet minden egyedét be kell oltani. Az oltás a már fertőzött, illetve a betegség által közvetlenül veszélyeztetelt tenyészetekben is elvégezhető, de számolni kell bizonyos mértékű elhullással. Az oltás eredménytelen a már beteg, gyenge, lefogyott, továbbá а myxomatózissal fertőzött vagy még szopós fiókák esetében. A vemhes nőstényeket hz egészséges tenyészetekben sem oltják be, nehogy elvetéljen az anya. Az oltás helyén kisebb daganat keletkezhet, amely tizennégy napon belül teljesen elmúlik. A vakcina adagja egy köbcentiméter, tekintet nélkül az állat korára és nagyságára. Az oltóanyagot feltétlenül a bor alá kell fecskendezni, leghelyesebb a lapocka térségében. Az állat az oltást követő ötödik-kilencedik napon válik be tegség ellenállóvá. A fertőzés elleni védettség négy-hat hónapra szól, az erősen fertőzött tenyészetekben azonban az ol tást három bónap után meg kell ismételni. Feltehető, hogy az újraoltott nyulak egy évig képesek ellenállni a fertőzésnek. A myxomatózis ellen beoltott házinyulak húsa az oltást követő harmadik nap utón fogyasztható. Dr. БАСС JOZEF A hazinvúl nwomatözisa A szakszerűen tar* tolt és ápolt nyálak ellenállnak a melegségeknek, szépen fejlődnek. Felvételünk Benyák józsef Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) nyulásznál készült. Foto: —bor Kertet minden családnak! A szövetség központi bizottsága egyik kiadványának (Dekánek §., Kerttelepek) előszavában olvastam, hogy a szakbizottság minden tagja azon fáradozik, hogy megteremtsék a feltételeket egy nemes célkitűzés valóraváltásához, melynek értelmében 1990-ig minden családnak kertet szeretnének adni. Ez ugyancsak nagy lépést jelentene az önellátottság felé. De vajon tudunk-e akkorát lépni? (Folytatás az 1. oldűlról) kerttelepnek valóban megfelelő területeket és munkához lássunk. Persze, a kutatást tovább kell folytatni, hogy feltérképezhessük az egész ország területét, kiválaszthassuk a megfelelő területeket, kidolgozhassuk a tervrajzokat, összehangolhassuk a talajjavítási és épíkezési munkákat. A legnagyobb segítséget továbbra is a nemzeti bizottságoktól, a mezőgazdasági üzemektől és a kihasználatlan földterülettel rendelkező ipari üzemektől várjuk, de szívesen vesszük a kertészkedők, illetve a kerti földre vágyók kezdeményezését is. Kihez forduljanak a kertészkedés iránt érdeklődők, ha a településen alapszervezet még nincsen, de kerttelepnek megfelelő földterület van? — Szövetségünk járási bizottságának dolgozói szívesen segítenek a kezdeményezőknek a területszerzésben és egyúttal az alapszervezet életrehívásában is. Mert a kerttelepeinken csakis a szervezett kertbarátok igényelhetnek és kaphatnak földet. A kerttelepeknek nem csupán az a küldetésük, hogy termelésbe vonják a korábban kiuasználallan földterületeket, biztosítsák néhány család számára az ésszerű táplálkozáshoz szükséges zöldséget és gyümölcsöt, hanem az is, hogy megteremtsék a munkában kifáradt emberek erejének és munkakedvének regenerálódásához szükséges feltételeket, megkedveltessék a fiatalokkal a kertészkedést, és nem utulso sorban környezetvédelmi külde tésük is van. Gondolnak erre a kerttelepek építésének tervező sekor? — fordultam ismét Po Iák Štefan építészmérnökhöz. — Természetesen minderre gondolunk, és ennek uiegfele lően építjük ki és telepítjük be az új kerttelepeket. Azon fáradozunk, hogy az új kerttelepek zöme a nagyvárosok, a toronyházakkal zsúfolt lakótelepek közelében, mintegy a várost körülvevő zöldövezet folytatásaként és annak szerves részeként épüljön. Az újszerű kerttelepeket a városi élet biológiai egyensúlyának, a lakótelepi életkörnyezet komplex alakításának nélkülözhetetlen részévé kívánjuk formálni, akárcsak a lengyel vagy az NDK-beli kertésztársak. Sőt! Cgy gonodljuk, hogy egy-egy ilyen kerttelepet a város minden lakója számára bozáférhetővé kell tenni, hogy a szépen, gondozott, élősövénynvel szegélyezett, gyümölcsfákkal, díszcserjékkel és virágokkal ízlésesen betelepített kiskertek között úgy sétálhassanak a pihenni, felüdülni vá-A komáromi (Komárno) kertbarátok tizenkét évvel ezelőtt új kerttelepet létesítettek a volt téglagyár bozóttal benőtt területén. Azóta Csavojszky László minden szabad percét a kertben tölti. Szakszerűen ápolt gyümölcsfáit, hatalmas fürtöket kínáló szőlőjét érdemes megcsodálni. A színvonalas kiállítások nagyban hozzájárulnak kertészkedőink eredményeinek népszerűsítéséhez, a kertbarátmozgalom iránti érdeklődés serkentéséhez. (A szerző felvételei) gyók, mint egy gyönyörű park ban. Az utatk mentén padok kínálnának kényelmes pihenést, a gyerekek pedig kedvükre lmncúrozhatnának a játszótereken. Gépjármüvei csak meghatározott időben lehetne közlekedni a kerttelepen. S ami szintén említést érdemel, közös erővel épített létesítményekben, helyben oldanánk meg a többtermés feldolgozását, szárítását, sajtolását stb., és saját faiskolában szaporítanánk a legszükségesebb ülletőanyagokah Lehet, hogy első hallásra funtaszükusnak tűnik az elképzelés, do meggyőződésünk, hogy mindez megvalósítható. Sőt a kombinált kertészeti-kisállattenyésztő telepek létesítésével kapcsolatos elképzelések Is fi' gyeimet érdemelnek. Szeret' uénk valahol kiépíteni egy mintatelepet, hogy minden érdeklődőnek bemutathassuk, hol, mit és hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani. Ha ez sikerül, nyert ügyünk van, mert a kerttelepek, a kiskertek iránti érdeklődés országszerte egyre nő. S megvan már az első fecske is: Rajecké Teplicén, a fürdő közelében van egy nyílt kerttelepünk, ahová a gyógyfürdő betegei és a városi óvodások bármikor beléphetnek. A beszélgetést köszöni: Kádck Gábor Pásztor )ános a villanytelepen dolgozik. Kiskertjében elsősorban gyümölcsöt és zöldséget termel, de szegfű, rózsa és kardvirág is pompázik a kerti ház előtt. — Rajtunk múlik, kihasználjuk-e a kínálkozó lehetőségeket. Mert kihasználásra váró földben nem szűkölködünk, és érdeklődőkben sincsen hiány. Más lapra tartozik, hogy a szövetség és a kertbarátok saját firőből nem képesek megvalósítani az elképzeléseket. Megfelelő erkölcsi, és természetesen anyagi támogatás esetén minden bizonnyal beérik a fellobbant lelkesedés, az emberi szorgalom gyümölcse.
