Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-12 / 28. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. július 12. Tanulók, szülőktanítók Befejeződött a tanév: Ilyenkor tzámadást szokás készíteni, értékelni az elért eredményeket, a tanulmányi előmenetelt, a tanulók viselkedését •— egyszóval mindent, ami összefügg a tanítással. Természetesen az már Igen régi dolog, hogy vannak szülők és tanulók, akik elégedetlenkednek, amikor az évvégi bizonyítványt meg­látják. Már a régi görögök is tudták, hogy tanulásra ösztönözni sokféleképpen lehet: Erkölcsi kényszerrel, erőfö­lénnyel, parancsszóval, rábeszéléssel, büntetéssel, fenyegetéssel, s igaz, le­het tekintéllyel, példamutatással is. Az a pedagógus, aki nem tudja 'megnyerni magának a diákokat, aki tettével nem hitelesíti szavait, való­jában alkalmatlan a nevelömunkára. Bármit mond, hatástalan. Akaratát csak kényszerűségből, ■ vonakodva hajtják végre. Csak az a pedagógus tud hatni a gyerekekre, akit elfogad­nak, hisznek szavának, akit vállalnak és követnek, akinek adnak a vélemé­nyére, aki előtt bizalmasan kitárul­koznak. Valójában kevés kell hozzá 1— s egyben sok is —, hogy ezt elér­je a pedagógus. Például minden cse­lekedetében a feltétlen tárgyilagos­ság és igazságosság vezérelje, ki­egyensúlyozott, jó kedély és munka­kedv jellemezze. A citrogiba harapott, savanyú, kedélytelen, borúra hajla­mos ember, aki ráadásul a szakmai és politikai tudását fölényességgel és kicsinyes okoskodással akarja pó­tolni, nehezen boldogul ezen a pá­lyán. Azok sem boldogulnak, akik állan­dó feszült légkört teremtenek maguk körül, akiknek nincs türelmük, az indulat, a pöfjeszkedés vezérli őket, egy rossz feleletért vért kívánnak, s jelentéktelen apróságokból is olyan ügyet csinálnak, mint valami súlyos erkölcsi botlásból. Furcsán hangzik, de néha a helytelen tanári magatar­tás vált ki a tanulókból olyan visel­kedést, amelyre sohasem kerülne sor. Persze, a jóhiszemű tévedés jogát a pedagógustól sem vitatja el senki. A tanulók is méltányolják, ha a tanár szükség esetén korrigálja önmagát. Mégis többször hallunk, olvasunk olyan esetekről, amikor a nyilvánvaló tévedését nem meri beismerni a ta­nár, s a tanulót, aki megpróbálja iga­zát bizonyítani, végső soron elma­rasztalja tekintélye védelmében. Ki tehát a jó tanító? Aki igyekszik bizonyítani, hogy nincs mit félni tőle, a tanulók egyenrangúak vele, csakhát ök még fiatalabbak. Az önálló, esetleg tanárával ellen­kező, véleményt nyilvánító kis- vagy nagydiák sok helyütt mindmáig szemtelennek minősül — sokszor ta­lán az is —, és büntetést kap. Lehet, hogy valóban nyeglén lépett fel, nyersen fogalmazott, de erre figyel­meztetni kell. Ebben mi is hibásak vagyunk, mert nem tanítottuk meg a taulókat kulturáltan véleményt mon­dani, s lehet, hogy a nyegleséget és fennhéjázást tőlünk tanulta. Sokszor a tanulók bírálata valóban igazságtalan, de tulajdonképpen még ez is értékelhető jelzés. Megtudjuk belőle, hogy nem ismerik pontosan a dolgok mibenlétét, a körülményeket, esetleg a követelményeket, s meggon­dolatlanul gyakorolják a véleményt, bírálatot. Ez a jelzés eligazít abban is, hogy hol és milyen területen kell a nevelői tekintélyt megerősíteni. A tanári tekintély nélkülözhetetlen eleme a pedagógus—diák kapcsolat­nak. Mindenki olyan megbecsülést kap a tanulóktól, amennyit embersé­gével, szakmai-politikai felkészültsé­gével, munkavállalásával kivív. Ma­napság gyakran hallpni, hogy nincs elég tekintélyük a pedagógusoknak. Az igazi tekintélyt kívülről megte­remteni, irányítani nem lehet. Leg­alább is iskolai méretekben. Nehéz lenne olyan intézkedéseket elképzel­ni, amely bizonyos tanárnak tekin­télyt biztosít tanítványai előtt, ha er­re önmaga nem képes. Milyen tekin­télye lehet annak a tanárnak, aki a történelem-órán a materialista világ­nézet mellett tör lándzsát, másnap pedig a tanulók a templomból látják kijönni, vagy áldozni, bérmálni viszi a lányát? Vagy annak „Z“ tanárnak, aki kinyilatkoztat, nem tűr ellenvéle­ményt, s még a SZISZ-gyűléseken is 6 parancsol, elfojtva a tanulók kez­deményező kedvét. Bár tanítÓi-tunári tekintélyt nem lehet átnyújtani járulékként a diplo­mával, mégis kell formális elemének is lennie. Nem minden pedagógust tudnak a tanulók közelebbről megis­merni, becsülni. Van akivel az együtt­­lét igen rövid időre korlátozódik, egy­­egy helyettesítés, kirándulás mozgal­mi esemény kapcsán. Ebből követke­zik, hogy a diák-tanár viszony — még ha különleges kapcsolat is — az általános emberi érintkezés egyik formája a kölcsönös megbecsülés, a tisztelet és a humanitás az alapja. Olyan pedagógusokra van tehát szükség, akik lényükben hordozzák az egyenjogúságon, kölcsönös tiszte­leten alapuló viszonyt. Ez a megálla­pítás a szülőkre is vonatkozik, akik­nek szintén türelmet kell tanúsíta­niuk a pedagógusok iránt. K. Molnár Ferenc Peti és Panni nyári ruhatára Peti éa Panni nyaralni megy. Anyu­ka nem akar sok holmit becsoma­golni, ezért olyan ruhácskákat választ, amelyek minden alkalomra megfelel­nek, s egymással is variálhatók. tgy a fürdőruha (úszónadrágon) és egy )ó meleg pulóveren kívül becso­magol strandruhát, délutáni ruhát (ha sétálni mennek) és egy kirándulásra alkalmas együttest. A ruhácskák alapanyaga kék far­mer, amelyet, hogy ne legyen olyan unalmas, piros, illetve a kisfiúknak kék csikós jersey anyaggal díszített. A nadrág térdeit szív alakú folt védi, és a zsebek is ebben a formában ké­szültek. Túrázok és táborozok iskolája HÁTIZSÁK VAGY BÖRÖND? Elkerülhetjük a kapkodást, ha na­pokkal az indulás előtt feljegyezzük, mire van szükségünk. Hőségre, für­désre, nappalra, éjszakára, de a hű­vös estékre, esőre, sárra és a váltás fehérneműre is gondolnunk kell, ám azt ne feledjük, hogy nem divatbe­mutatóra indulunk. A bőröndöt, háti­zsákot vinni is kell. Itt érdemes megjegyezni: szerencsés az, aki háti­zsákba pakolhat. Nemcsak azért, mert ez a túrázáshoz jobban illik, hanem azért is, mert sokkal kényel­mesebben lehet vinni, mint bármilyen más csomagot. MIT VIGYÜNK AZ ÚTRA? A pionírigazolványt, feltétlen. Le­gyen nálunk a szükséges egyenruhá­­zaton kívül tisztasági-egészségügyi csomag — két törülközővel tü, cérna, tartalékgomb, cipótisztitó eszköz, für­dő- és „sportfelszerelés“, vándor­vagy csapattábor esetén evőeszköz, csajka, kulacs vagy más, nem töré­keny — víztartó •— edény. fő előre készítsük el rokonaink, kedves ismerőseink címjegyzékét, a naplót, vázlatfüzetet, tollat, rajzesz­közüket. Fényképezőgépünkön — ha van — jelöljük nevünket, elmünket. Elhozhatjuk kedves verses, füves, vi­rágos vagy madaras könyvünket. Le­gyen helye kisméterü játéknak, lab­dának. Hasznos és szükséges a tér­kép, iránytű és zsineg, esetleg zseb­lámpa is. Az örsi szakácsoknál a tá­bor jellegétől függően a bogrács —' értő kezekben pedig a hangszer — a tábor és a kirándulás értékét, han­gulatát nagyban emeli. Egynapos kirándulásra az élelmen kívül kulacsot — ha főzünk csajkát vagy más nem törékeny edényt, evő­eszközt, zsebkést, térképet, ceruzát, jegyzetfüzetet, labdát, zsineget, varró­készletet, biztositőtüt, a gyűjtőmun­kánk jellegétől függően a legfonto­sabb felszerelést, — ha van — fény­képezőgépet vigyünk. Az esőkabátot, meleg pulóvert a legszebb nyári napon sem érdemes otthon hagyni. Ajánlatos egy kisebb méretű pokrócot *— plédet >— is vinni. Ha hátizsákba pakolunk, a pulóver simán elterítve a hát felőli oldalon legyen, az esőkabátot vagy a pokró­cot, felcsavarva, szijjal, zsineggel a hátizsák köré is erősíthetjük. Két-háromnapos túrán a fenti fel­szerelést fogmosókészlettel, tisztasági és egészségügyi csomaggal, hálóruhá­val és váltás fehérneművel kell meg­toldanunk. A bővített élelmiszer­­adagot érdemes ételesdobozba ten­nünk. (Ez sportboltban is kapható.) Ha táborba indulunk, akkor már rendszerint közepes méretű bőröndre is szükségünk van. Alulra a nem gyűrődő holmit, pl. meleg pulóvert, hálóruhát, tartalék zoknit stb. te­gyünk, felül a szépen vasalt ruha­neműt helyezzük el. Tóra- és ünnepi öltözet, két váltás fehérnemű mel­lett legfeljebb még egy ruhát vi­gyünk. határőreinknek nagy segítséget nyújtanak a határövezetbe tar­tozó községek és városok lakosai, sőt az utóbbi években a pionlrszer­­vezetek is. A királyi (Kráf) határőrség körze­tébe tartozó határmenti községekben és Tornaiján (Šafárikovo) a pionír­­szervezetek 128 pajtása kapcsolódik be tevékenyen a határőrség munká­jába. A csoportok munkáját képzett vezetők és a határőrség tagjai irá­nyítják. Különböző elméleti és gya­korlati bemutatókon bővítik tapasz­talataikat, amelyeket aztán a gyakor­latban is hasznosítanak. Értékes ada­tokat szolgáltatnak a határmenti öve­zetben tartózkodó idegenekről, sőt a közelmúltban segítségükkel határsér­tőket is sikerült eliogni. Ez mind a IFJÚ ’ HATÁRŐRÖK színvonalas elméleti és gyakorlati felkészülésükről tanúskodik. A pio­nírok ügyességükről, felkészülésük­ről a különböző szintű versenyeken is tanúbizonyságot tesznek. Legutóbb például a közép-szlovákiai kerületet képviselték Landétejne pod Radhoš­­témen, ahol az országos verseny győz­tesei lettek. A határőrség kerületi parancsnoka javaslatára a körzet tíz legjobb ifjú határőr pionírját ünne­pélyes keretek között az „Ifjú határ­őr“ ezüst jelvényével tüntették ki. A Tornaiján, az Ifjú Természettudó­sok Állomásán rendezett ünnepségen Dušan Pénkava ünnepi beszédében méltatta az úttörők példamutató tevé­kenységét. Beszédében felhívta a pajtások figyelmét arra is, hogy nyáridőben még nagyobb figyelemre és éberségre lesz szükségük. Ünnepi beszéde után Slrýéek Lubomlrnak, Dobjáé Miroslavnak, Knlozsi István­nak, Ráknsi Zoltánnak, Krsacsko Zsu­zsannának, Rác Erikának, Gregor Te­réziának, Peile Tibornak, juhász Lász­lónak és Szabó Tibornak ünnepélye­sen adta át a kitüntetéseket. GARAI FERENC Mónii szépei : Á Ä „Mondd szépen: Aái“ — sok kis­gyerek már a mondat hallatán élén­ken tiltakozik, s olykor szinte dula­kodás kerekedik az ártalmatlan tc­­roknézésböl. Ha azonban a gyerekek korán meg­szokják, hogy rendszeresen bele­kukucskálnak a szájukba, akor az sem lesz olyan rémítő, ha legköze­lebb az orvos teszi ugyanazt. Téve­dés ne essék, senkit se biztatok arra, hogy gyermekét maga vizsgálgassa — ezt éppúgy helytelennek tartom, mint az „önkényes gyógykezelést“, azon­ban nem árt időnként a gyerekeknek a körmére, illetve a szájába nézni. A szájüreg és a garat látható ré­szei — például a nyelv, a íogak, a szájnyálkahártya, a garatmandulák — már puszta szemmel nézve is sok mindenről árulkodnak. Amikor a fogak megjelenése még szenzáció, akkor a mamák minden­nap nézik a kis csecsemő száját, hogy előbújtak-e már az „egérfogacskák". A fogzás kezdetének ideje igen el­térő lehet; általában azonban hat­­nyolc hónapos korban jelenik meg a két alsó, középső metszőfog, ezt — mint a többi fog kibújását is — előre jelzi az íny megduzzadása, érzékeny­­nyé válása s fokozott nyálzás kiséri. Kilenc-tíz hónapos kor táján bújik elő a két felső, középső metszőfog, a mellettük levő szélső metszők pe­dig egyéves kor táján. A tizenhárom­­tizennégy hónapos babának az alsó, szélső metszőfogak kinövésével össze­sen nyolc foga van. Tizenöt-tizenhat hónapos korban je­lennek meg az első zápfogak — he­lyet hagyva a metszőfogak mellett a kétéves korban elöbújó szemfogak­nak. A második életév végén a kis­gyerekeknek már tizenhat tejfoga van. A hátsó zápfogak hároméves korra nőnek ki, s ezzel befejeződik az úgynevezett első fogzás. A húsz tejfoggal tökéletesen haraphatnak és rághatnak a gyerekek, főként ha az utóbbira is tanítják őket, különben a sok fogacska ellenére csak nyelik megrágatlanul az étéit. A tejfogakat ne hagyjuk tönkre­menni azzal a jelszóval, hogy „a ma­radandó fogak a fontosak“. Csak az ép, vagy kezelt tejfogak tudják biz­tosítani a végleges fogak egészséges növekedését. Hatéves kor táján bújnak ki az első végleges zápfogak, majd egymás után váltják a végleges fogak a tejfogakat, azok megjelenési sorrendiében. Ha tehát időnként belenézünk a gyerekek szájába, ellehőrizhetjük a fogak előbújásának sorrendjét, a fog­mosás alaposságát, észrevehetjük korán a fogszuvasodást. Ez persze nem teszi feleslegessé a rendszeres fogászati ellenőrzést, hisz a fogzo­mánc felpuhulását vagy az apró lyu­kat nem láthatjuk, de felfigyelhetünk egyébre is, például a fogíny lobos­ságára, vérzékenységére, a letört fogra, amivel nem tanácsos várni a következő ellenőrző vizsgálatig. A fogzáskor megváltozhat a száj baktériumflórája: az egyébként beteg­séget nem okozó baktériumtörzsek kórokozóvá válhatnak. Gyakoribb ilyenkor a herpes vírus okozta száj­nyálkahártya gyulladás is. A fertő­zés következtében kölesnyi-rizsszem­­nyi kis fehér lepedők látszik a nyel­ven, az ajkak belső felszínén, ezek a aphták. Más esetben az egész száj­­nyálkahártyát vérző fekélyek borít­ják, ilyenkor a nagy fájdalom miatt a gyerek se nem eszik, se nem iszik és rendszerint ezért kerül kórházba. A nyelv jól jelzi a gyomor állapo­tát: gyomorbél hurutban vaskos, fe­hér lepedék borítja. A nyelv felszí­nén térképszerű rajzolat is lehet, de ez nem betegségi tünet, nincs vele teendő. A garatmandulák jobbára csak akkor válnak szembetűnővé, ha te­temesen megnagyobbodnak — néha a két mandula csaknem teljesen összeér. Tüszős mandulagyulladáskor apró fehér pöttyöcskék vagy csíksze­rű lepedékek láthatók a mandulák felszínén. Máskor csupán haragos­vörösek a garat ívei, a mandulák és a hátsó garatfal. A legszembetűnőbb a nyitott száj­ban a nyelvcsap, a lágyszájpadról le­felé lógó nyúlvány, mely ugyancsak vérbővé, pirossá válik a torokgyulla­dás kapcsán. A hátsó garatfalon a fentről az orrjáratokból — lefelé lógó nyál­vagy gennycsorgás az orr mellék­üregében meggyűlt váladékra hívja fel a figvelmet. Egyes fertőző betegségek jelleg­zetes foltot okoznak a szájnyálka­­hártván (skarlát, kanyaró, mumpsz}, azonban ezek felismerése és megíté­lése sokszor még az orvosnak is gondot okoz. A gyerek szájába nem azért taná­csos néha belenéznünk, mert ezzel különböző betegségeket diagnosztizál­hatunk — ez az egyszerű „vizsgálat" a tisztaság, az egészség ellenőrzésé­nek alapvető, mindennapos része. г-щтт-уявт&тт OLIMPIAI JÁTÉKOK SZÍNHELYEI Vízszintes: 1. Az idézet második ré­sze (zárt betűk: á, a, a, a, i, r.). 10. Énekhang. 11. Mát­ka... 12. Japán gyöngyhalásznő. 13. Arany franciául. 14. Török férfinév. 15. A Brit Légifor­galmi Társaság ne­ve. 16. Régi címzés rövidítésé .18. Elek­tromos töltésű atom 20. A hangerősség egysége. 21. Hét eleje és vége. 22. Olaj németül. 24. Színes bőrű. 26. Trombitahang. 27 Hegy Palesztiná­ban. 29. Szlovák föld. 30. Ékezettel Ausztria fővárosa. 31. Szovjet repülő­gép-jelzés. 32. Fo­lyó Szibériában. 34. Ipari növény. 35. Török férfinév. 36. Kolumbia fővárosa. 38. Kicsinyítő kép­ző. 40. Nem valódi. 42. Becézett cseh férfinév. 43. Magá­hoz tér. 45. Folyó Szlovákiában. 47. Részvénytársaság. 49. Játszma a te­niszben. 50. Tisztogat. 51. Mezőgaz­dasági eszköz. 52. Kettős mássalhang­zó. 53. Levegő görögül. 55. Amerika része. 56. Balra középen. 57. Literá­­tus. 59. Hangtalan lát. 61. A Rhô­ne mellékvize. 63. Juttat. 64. Görög betű. 66. Formai. Függőleges: 1. Az idézet első része (zárt betűk: a, n, ü, j, n, 1). 2. A liba hangja. 3. indonéz sziget. 4. Csillagkép. 5. Naptár része. 6. A bra­­tislavai autók jelzése. 7. A legtökéle­tesebb élőlény. 8. Maláj pénzegység. 9. Knock out. 17. A teanövény alka­loidja. 19. Figyel. 20. 1848-as szabad­sághős tábornok. 21. yangtalan harc. 23. Paripa. 25. Iratkapocs. 26. Férfi hangnem. 28. Vándor nép. 30. Izrael miniszterelnöke. 33. Táncmulatság. 34. Mindenféle ócskaság. 37. A szájüreg és a garat közötti átvezető része. 39. .... Mikoláš, cseh festőművész. 41. Vízinövényekkel teljesen benőtt mo­csár. 44. Latin „és“. 45. Ütlegel. 46. Azonos a függőleges 25-el. 48. A be­széd tárgya, ék. hiány. 50. Mohamed próféta utódainak címe. 53. Idom. 54. Patakocska. 57. ... regénye, Gárdonyi müve. 58. Kronométer. 60. Varráshoz szükséges. 62. TiltóSzó. 65. Indok. Beküldendő a vízszintes 1. és a füg­gőleges 1. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS-NYERTESEK A lapunk 25. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: A termőföld optimális kihasználására kell törekednünk. Sorsolással könyvet nyertek: Izsót Péter, Vághosszúfalu (Dlhá nad Vá­ltom), Gregó Zsuzsanna, Búcs (Búől, Budai Erzsébet, Simonyi (Simonovcej,

Next

/
Thumbnails
Contents