Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-16 / 7. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. február 16. Gustáv Husák elvtárs zárszava (Folytatás az első oldalról) lehetőségektől függően — további fokozását tűzi ki célul. Adottak a reális lehetőségek ahhoz, hogy népgazdaságunk nemcsak az idén, hanem a következő ötéves tervidőszakban is — az ötéves terv kidolgozásán már intenziven munkálkodunk — pozitívan fejlődjön, ha nem is olyan ütemben, mint az előző időszakban. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha következetesen megvalósítjuk a CSKP KB 14. ülésén a hatékonyság növelésével, az irányítómunka tökéletesítésével, a vezető dolgozók fegyelmezettségének és felelősségének megszilárdításával kapcsolatban elfogadott határozatokat. Ezen a téren még mindig nem tettünk annyit, amennyit kellene. Számos példás vállalat és munkacsoport mutatja eredményeivel azt az utat, hogyan kell megfelelni e követelményeknek. Hatékonyabban kell meggyőzni és ösztönözni a munkacsoportokat arra, hogy egyre nagyobb számban kövessék ezeket a példákat. Ha sikerül elérnünk, hogy a hatékonyság növelése minden dolgozó, ügyévé váljon, akkor ez további sikeres fejlődésünk döntő biztosítéka lesz. Bíráló igényességgel kell értékelnünk munkánk eddigi eredményeit. Sem az önelégültség, sem a csüggedtség, sem a pánikhangulat nem oldana meg semmit. Sem önelégültségre, sem pánikhangulatra nincs okunk. Társadalmunk számára adottak a feltételek a további fejlődéshez. Ez azonban megköveteli, hogy mindenütt helyesen megértsük a jelenlegi feladatok igényességét, s az idén és a következő években is e szerint dolgozzunk, és fejlesszük a munkásság, a parasztság, az értelmiség, minden dolgozó kezdeményezését. Husák elvtárs a továbbiakban a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdésével foglalkozott, amelyek joggal keltenek figyelmet. Az utóbbi hónapokban és hetekben fokozódott a legreakciósabb imperialista körök arra irányuló törekvése, hogy visszafordítsák a világ fejlődését, aláaknázzák a nemzetközi feszültségenyhülés folyamatát. Ennek következtében a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált. Ezért fontos, hogy rendszeresen leleplezzük ezt az imperialista politikát, megmagyaráztuk dolgozóinknak a jelenlegi események lényegét, hogy helyesen tudjanak tájékozódni. Alapvető tény marad, hogy a szocializmus, a haladás és a béke erőinek ma összehasonlíthatatlanul szilárdabb pozíciói vannak, mint bármikor a múltban. Az erőviszonyok ma nem olyanok, hogy a békéért könyörögni kellene. A béke megőrzése, a biztonság erősítése, a lázas fegyverkezés leállítása és a leszerelés minden ország népe érdekeinek és létszükségleteinek megfelel. Szüntelen küzdelmet kell folytatni azért, hogy ezeket a célokat elérjük. Ezt bizonyítja a békés egymás mellett élés és a nemzetközi feszültségenyhülés elveinek érvényesítéséért tett erőfeszítések egész története. Ezzel összefüggében Gustáv Husák elvtárs idézte Leonyid Brezsnyev elvtárs szavait arról, hogy az eddig elért enyhülés a békeszerető országok sokéves közös erőfeszítéseinek eredménye. Nem szabad megengedni a felelőtlen imperialista erőknek, hogy ezeket az eredményeket felszámolják. Csehszlovákia az enyhülési politika folytatásáért vívott harcában tántoríthatatlanul, vállvetve küzd a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal és más imperialistaellenes erőkkel. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és szövetség erősítése — hangsúlyozta Husák elvtárs — nemzeti szabadságunk és állami függetlenségünk tartós alapja. Mindazok, akik a mai vitában felszólaltak, joggal mutattak rá arra, hogy különösen a jelenlegi időszakban kell szilárdítani ezeket a kapcsolatokat. Ez nemcsak hazánk biztonságának, hanem népünk békés életének és munkájának, gyermekeink boldog életének fő támasza. Végezetül Gustáv Husák elvtárs még egyszer köszönetét mondott minden szervezetnek a Nemzeti Frontban végzett jó munkájukért, hozzájárulásukért társadalmunk fejlesztéséhez. Kifejezte azt a meggyőződést, hogy a párt és a nép, az egész Nemzeti Front, a munkásság, a parasztság és az értelmiség, minden társadalmi réteg szilárd egységében tovább 'haladunk hazánk szocialista fejlesztésének, népünk életszínvonala emelésének és szociális biztonsága szilárdításának útján, s biztosítjuk a békés feltételeket nemzeteink életéhez és mirtíkáfá:hoz> Új szovjet diplomaták hazánkban ALEKSZANDR BOTVINT nevezték ki a Szovjetunió új prágai nagykövetévé. A 62 éves diplomata a párt- és állami munkában szerzett nagy tapasztalatokkal rendelkezik, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja. jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára a múlt héten fogadta V. SZTYEPANOVOT, a Szovjetunió újonnan kinevezett bratislavai főkonzulját abból az alkalomból, hogy a szovjet diplomata elfoglalta állomáshelyét. Jogi válaszok MIRE VAN IGÉNYE? B. J.: Több mint 30 éve vett egy ismerősétől „kéz alatt“, tehát hatósági engedély nélkül egy rozsdás pisztolyt. Megtisztította és szekrénybe zárta. Létezéséről a fia és annak egykét barátja is tudott. Nézeteltérése támadt a fiával, akinek a bejelentése alapján a közbiztonsági szervek a pisztolyt elkobozták, s engedély nélküli fegyvertartás miatt pénzbírságot róttak ki önre. (Bár hivatalosan is megállapították, hogy a fegyvert legalább 30 éve nem használták, és lőfegyverként lényegében már nem is használható.) Kérdi, nem kellene-e megbüntetni a pisztoly eladóját is. Az eljáró közbiztonsági nyomozó válasza, hogy az eladó szintén szabálytalanul járt el, de az ő vétsége vagy kihágása, kisebb vagy már régen elévült, megfelel a valóságnak. Kérdezi továbbá, igényelheti-e a pisztolyért az annak idején kifizetett összeget? Harminc évvel ezelőtt mindketten meggondolatlanul jártak el, mindketten tudták és tudniuk kellett, hogy szabálytalanul cselekedtek, tehát az ún. adásvételi szerződésük érvénytelen. ön köteles lett volna a fegyvert leadni. Annak idején még az 1950. évi polgári törvénykönyv értelmében három éven belül jogosan igényelhette volna a vételár visszafizetését. E határidő eltelte miatt volt ismerőse joggal védekezhetne az elévülési határidő eltelte alapján az On igényének az elévülésével is. Dr. F. J. Űj tagkönyv — új feladatok A Tekovské Lužany-1 (Nagysalló) Haladás Efsz pártalapszervezetének életében nagy nap volt január 21. A szövetkezet feldíszített agitációs termében ünnepélyesen kiosztották az új párttagkönyveket. Az alapszervezet létszáma négy új taggal bővült, s már 90 kommunistát számlál soraiban. Drappan Imre elvtárs, a szövetkezet pártszervezetének elnöke alkalmi beszédében a XV. pártkongresszus határozatának végrehajtásával foglalkozott, majd felvázolta a szövetkezet kommunistáira váró feladatokat. A beszédet követő felszólalások kidomborították a párt vezető szerepe érvényesítésének fontosságát. Utána Drappan Imre elvtárs és a járási pártbizotság képviseletében Kakas Zoltán elvtárs átadta az új igazolványokat. Ezt követően Kovácsik János elvtárs, a pártszervezet alelnöke ismertette a CSKP legutóbbi 14. központi bizottsága ülésén kijelölt feladatokat és a szövetkezet viszonyainak megfelelő lebontásukat. A szövetkezet kommunistái átérezték, hogy a párttagság megtiszteltetés, s egyúttal nagy kötelességet és felelősséget is jelent, mert az újabb és újabb feladatok teljesítése odaadó kommunistákat kíván. A Haladás Efsz jó eredményekkel büszkélkedhet. A szövetkezet a járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé tartozik, s, tavalyi eredményeire támaszkodva nagy reménnyel tekint az új gazdasági évbe. HŐNYI LAJOS, Tekovské Lužany BELPOLITIKAI JEGYZETÜMK Ami a számok mögött van (Folytatás az első .oldalról) Hó korpna árutermelési értéket produkáltak, s 1 millió koronát fordítottak a termelőeszközök fejlesztésére. A nem éppen könnyű Felső-Csallóközi gazdálkodási feltételek között a búza és az árpa hektáronkénti termés átlagát 4,8, a kukoricáét 6,2, a cukorrépáét pedig 38 tonnára növelték. Sokak számára tanulságos lehet, ha néhány mondatot idézünk Csóka elvtárs szavaiból. — A növénytermesztésben elért eredményeinket az alapos és körültekintő őszi felkészülésnek, a szerves- és műtrágyák ésszerű felhasználásának köszönhetjük. Ezerkilencszázhetvennyolcban az őszi munkákat hiánytalanul, jó minőségben és idő ben elvégeztük. Az állatállomány téli takarmányszükségletét biztosítottuk, s az idei vetéstervet is úgy állítottuk össze, hogy a szarvasmarha-állomány sem tömegtakarmányban, sem abrakban ne szenvedjen hiányt. A munka szervezését, a gépek és eszközök optimális kihasználását, az abrpktakarmányokkal és az energiahordozókkal való takarékos gazdálkodást mindennapos feladatnak tekintették. Az elmúlt évek gépvásárlásával és az öntözési lehetőségek biztosításával kedvező feltételeket teremtettek a szántóföldi munkák, a talajnlűvelés, . a tápanyag-visszapótlás, a gabona- és takarmánybetakarítás elvégzéséhez. A gazdaság fő profilját az állattenyésztés képezi: Bár tartási körülményeik nem a legkedvezőbbek. Ahány istálló, annyi a belső elrendezés, anynyiféle a tartási technológia. A gazdaság dicséretére válik, hogy ennek ellenére egy hektár mezőgazdasági területről 0,56 tonna húst és 950 liter tejet értékesítettek. Túlteljesítették az állatszaporulati tervet is. Anyakocánként átlagosan 20,5 malacot választottak el, s a borjúelhullás aránya Is alacsony volt. Ezeket a gazdasági sikereket — bár csak a drága, szakosított telepekkel rendelkező gazdaságok eredményei is ilyenek lennének — maximális kapacitáskihasználással, a tenyészállomány megfontolt és tervszerű cseréjével, a belső technológia és az állategészségügyi fegyelem megszilárdításával érték el. Tavaly kétszáztíz tehén átlagában 4350 liter volt az egy tehénre jutó átlagos tejhozam. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztési alapját lelkiis-A haladás számvetése meretes tenyésztő munkában és a jóminőségű takarmányellátásban látják. A növénytermesztést irányító főagronómus és a szarvasmarha-tenyésztésért felelős főállattenyésztő közötti összhang jő. Megszilárdították az ágazati fegyelmet, s a takarmánytermelést és a takarmányellátást végző dolgozókat pedig érdekeltté, de ugyanakkor felelőssé is tették a termelési eredményekért. Tömegtakarmányokat 155 hektáron termesztenek: Ebből a lucerna területe 50, a silókukoricáé 65, a nemesített szudáni fűé pedig 10 hektár. A szarvasmarha takarmányozásában a zöldtakarmányok, a lucernaszéna, a vegyesszilázs és kukoricaszilázs mellett folyamatosan felhasználják a növényi melléktermékeket. Az őszi és téli idényben rendszeresen etetnek répaszeletet és takarmányszalmát. A szarvasmarha nyári takarmányozását a legeltetésre alapozták. Harminc hektáros szántóföldi legelőn szakaszos legeltetést valósítottak meg, s a száznyolcvan napos legeltetési időt teljes egészében kihasználták. A zöldtakarmány biztosítása szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítanak a fehérjedús szudáni fűnek — fehérjetartalma vetekszik a lucernáéval —, amely tavaly többszöri kaszálással hektáronként száz tonna zöldtömeget is biztosított. A gazdaságban több mint egy évtizedes múltja van a szocialista brigádmozgalomnak. Meghatározó szerepük van az állattenyésztésben dolgozóknak, akinek a túlnyomó többsége brigádtag. A tehenészetben dolgozó kollektíva Mikóczi Lajos és Jurányi Ferenc vezetésével, a sertéstenyésztésben dolgozók pedig Szenyan Ferenc és Németh Anna irányításával a szocialista brigádmozgalom ezüst fokozatáért versenyeznek. A dolgozók átlagkeresete fokozatosan emelkedett, s ma már meghaladja a kétezerötszáz koronát. Az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakítása és a technológiai fegyelem megszilárdítása következtében a balesetek száma az utóbbi években csökkent. Bőven lehetne még sorolni a szociális intézkedéseket, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság kedvezőtlen adottságai mellett kialakult az a törzsgárda, amelyre az egyre javuló és korszerűsödő gazdálkodás mellett is számítani lehet. A nagypakai szövetkezetben az utóbbi négy év legeredményesebb számvetésére készülnek. A növénytermelés igényes tervét 101, a húsforgalmazás tervét pedig 102 százalékra teljesítették. A haladás évét nyereséggel zárják. További céljaikat és feladataikat — ezen belül a termelés dinamikus, mintegy tíz százalékos növelését — csak akkor tudják megvalósítani, ha a célkitűzések a dolgozók tudatáig hatolnak, s továbbra is megteremtik a dolgos hétköznapokon helytálló ember számára a termelési feltételeket. CSIBA LÄSZLÖ SALIMA ‘80 FEBRUAR 20-TÖL 27-IG Az idei brnói élelmiszeripari kiállítás lényegesen különbözik a korábbi rendezvényektől. Mivel az akció több jelentős évforduló jegyében zajlik — húszéves brnói vásár, 35 évvel ezelőtt szabadult fel hazánk — a SALIMA rendezősége ügyelt arra, hogy mind a felsorakoztatott termékekkel, mind a kiállítás esztétikai színvonalával a rendezvény méltó helyet foglajlon el a hasonló jellegű európai kiállítások sorrendjében. A rendezvényen összesen hatszáz kiállító vesz részt, s harminc ország képviselteti magát termékeivel. A csehszlovákiai kiállító cégek idejében felkészültek a rendezvényre, amiről az is tanúskodik, hogy sok újdonságnak számító élelmiszeripari cikket vonultatnak fel a kiállításon. A KGST- államok közül a Szovjetunió és Lengyelország nemcsak élelmiszeripari cikkeket, hanem gépipari berendezéseket is bemutat. A több nyugati kiállító közül a legnagyobb területen Hollandia és az NSZK állítja ki termékeit. A SALIMA rendezősége felkészülten várja vendégeit az európai szintű kiállításra. —ita— Előző szárpunkban kivonatosan közöltük a szövetségi és a szlovákiai statisztikai jelentéseket a tavalyi népgazdasági terv teljesítéséről, gazdasági életünk eredményeiről és gyenge pontjairól. Nem száraz számadatokról van szó, mint első pillantásra tűnnének, hanem azoknak az elképzeléseknek a megvalósításáról, amelyeket a pártpolitikával összhangban szocialista államunk a törvény erejével ható gazdasági tervben körvonalazott, s amelynek valóra váltásához szinte naponta kéri a dolgozók kollektív és egyéni segítségét — hozzáállását, kezdeményezését, ötleteit, az erőforrások és tartalékok mozgósítását az egész gazdasági fronton. A statisztikai adatok halmazát böngészve nemegyszer elhangzott, de minduntalan bizonyosuló megállapítások kívánkoznak az újságíró tollára. Az, hogy a XV. pártkongresszuson elfogadott gazdaságfejlesztési és szociális program minden nehézség és a megváltozott külső és belső körülmények ellenére eredményesen megvalósul, tehát biztos alapra építünk, másodszor pedig a teljesítés méretei, időpontjai, az ezt elősegítő utak lényegében a dolgozóktól függnek. Tehát továbbra is döntő a kollektív ész s a becsületes, lekiismeretes hozzáállás. A hatodik ötéves terv utolsó előtti éve feladatainak teljesítésében visszatükröződött az is, milyen roppant erőt képvisel a dolgozók széles fronton kibontakozó kezdeményezése, mennyire tudja enyhíteni az objektiven megnyilvánuló nehézségeket, s hogy — klasszikus hasonlattal élve —- valóban hegyeket tud megmozgatni, toronymagasságú akadályokat elhárítani. Vajon nem pártunk és szocialista társadalmunk életszínvonal-emelési programjának a megvalósulását bizonyítja-e, hogy csak Szlovákiában több mint 45 ezer korszerűen berendezett lakás készült fel állami építkezés keretében, további 13 ezer pedig egyéni építkezés eredménye? Melyik fejlett tőkés állam dicsekedhetne vele, hogy a három és öt év közötti gyermekek 77 százalékáról való gondoskodás nagy részét az óvodák vállalták magukra, mint Szlovákiában? Életszínvonalunk további emelkedésének bizonyítéka az is, hogy nőtt az élelmiszerfogyasztás s e téren elértük a fejlett államok szintjét. Ennek pozitív kísérő jelensége az is, hogy fokozatosan javul az élelmiszer-fogyasztás szerkezete. - Szlovákiában az egy lakosra számított húsfogyasztás elérte a 73 kilogrammot, tejből és tejtermékekből 213 kg, tojásból 329 darab, zöldségfélékből 81, gyümölcsből 44 kg az egy személyre jutó fogyasztás Emellett örvendetes, hogy csökkent ä szeszes italok, főként a pálinkafélék és a bor eladása. A lakosság pénzjövedelmének, a különféle szociális juttatásoknak a növekedése is nyilvánvaló. E százalékok és milliárdok mögött szocialista rendszerünk társadalmi és egyéni létbiztonságra irányuló politikája rejlik, mely objektív nehézségekkel dacolva is érvényesül. Lássuk azonban az érem másik oldalát is. A szocialista építés elkezdődése óta különféle fogyatékosságok magyarázásával kapcsolatban az okok általános megjelölése mellett gyakran tűnik fel az objektív jelző. Vannak objektív okok, létezésüket senki sem tagadja. Allamvezetésünket nem érheti bírálat azért, hogy a világgazdaságban rendkívül nehéz helyzet alakult ki az ún. olaj- és energiaválság következtében, s az imperialista monopóliumok politlkiája Ihéginkább kiélezi a világpiaci viszonyokat, nehezebbé teszi a beszerzési és értékesítési lehetőségeket. Logikus következmény, hogy jobban meg kell becsülnünk azt, amink van, a hazai nyersanyagforrásokat, gazdaságosabban, célszerűbben, maximális haszonnal, esztétikai, használati és egyéb szempontok tekintetbe vételével kell hasznosítanunk termelési forrásainkat. Ez objektív követelmény, de beszélhetünk-e objektív nehézségekről ott, ahol drága devizáért rendelt, tőkés importból származó gépek, termelésberendezési egységek kicsomagolatlanul hevernek, rozsdásodnak, sőt, amelyekről utólag derül ki, hogy nem is kellettek? Mezőgazdasági üzemeink is szorgalmazzák technikai igényeiket. Rendjén is van ez, hiszen a korszerű szocialista nagyüzemi gazdaság modern technika nélkül elképzelhetetlen. Am minden szövetkezeti tagnak körül kellene tekinteni „a maga portáján“, vajon gazdaságosan bánnak-e az új technikával, ésszerűen használják-e ki, elvégzik-e idejében szükséges karbantartását, hogy valóban a legnagyobb hasznot hozza gazdaságuknak? Jól sáfárkodtak-e azzal a 2,1 százalékkal több beruházási eszközzel, mely 1978-hoz viszonyítva tavaly állt mezőgazdaságunk rendelkezésére. S ha már a mezőgazdaságnál tar« tunk, meg kell jegyeznünk, nem méltó a szocialista gazdálkodókhoz, hogy amikor minden tartalék mozgósításának objektív szükségességéről beszélünk, a földalap kihasználásában még jelentős kihasználatlan tartalékok rejlenek. Hivatalos becslések szerint mintegy húszezer hektárnyi terület nem szerepel a nyilvántartásban. Sok esetben az ügyeskedők ezzel próbálják „javítani“ a hozamokat, de gyakori eset, hogy be sem vetik az ilyen földeket, ennek következtében pedig elgyomosodnak, a szél is megteszi a magáét olyannyira, hogy például a nagyvárosok peremét is gazosodás fenyegeti. A földalap nyilvántartásának hiányosságaiban természetesen a geodéziai hivatal is ludas. Az évi terv teljesítésének elbírálásánál hét kötelező mutató^ érvényesült; az ésszerű energia-gazdálkodás és nyersanyagfogyasztás mellett fontos mutató volt az expurtfeladatok teljesítése. Sajnos, a szlovákiai vállalatoknak mintegy ötödrésze e feladatának nem tudott eleget tenni, nem csupán objektív okok miatt. Ennek a kihatását nem kell külön magyaráznunk, ha tekintetbe vesszük, hogy — csak a mezőgazdaság szükségleteit tekintve — sok vegyszert, műtrágyát stb., takarmányt és gabonát is gyakran külföldről szerzünk be, és a valamit valamiért elv mindig érvényes. A számok még valamire figyelmeztetnek. A tudományos-műszaki kutatóhelyeknek nagy szerepük van a termelés fejlesztésében. Bár tavalyi sikereik sem vitathatók el, az állami kutatási tervben megjelölt feladatoknak alig több mint 70 százalékát végezték el. E téren tehát a tartalékok kihasználásának gazdag forrása mutatkozik. További ilyen terület még a gyártmányfejlesztés, a termékszerkezet-csere, mely nemcsak a belpiac ellátása szempontjából fontos, hanem a minőség mellett egyik döntő tényezője is annak, hogy teljesíthessük exportfeladatainkat, a hazai termékek helytálljanak a világpiaci konkurenciában. Néhány észrevétel a statisztikái jelentéssel kapcsolatban. Dolgozóink ismerik tennivalóikat, a legutóbbi központi bizottsági ülések világosan irányt szabtak kezdeményezésük kibontakoztatására. Fontos, hogy mindenütt élni tudjanak a lehetőségekkel, melyek szocialista társadalmunk minden területén kétségtelenül megvannak. Lőrincz László
