Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-09 / 6. szám
A gyümölcsfák ápolása és védelme Ha az iűű megengedi és enyhébbre fordul az időjárás, érdemes néhány őrát a kert gon dnzására és a károsítok elleni védekezésre fordítani. Ilyenkor ugyanis számos kártevő és kórokozó egyszerű eljárással megsemmisíthető. A lelclőhely meg semmisítésével nagy mértékben csökkenthetjük az elsődleges fertőzések kártételének mérté két, így ezzel a viszonylag kis munkával megkönnyíthetjük az elkövetkező év növényvédelmi teendőit. Keressük meg a beteg részeket, s a faápolási, tisztogatási munkát az idős, odvas, terméktelen és a károsítok által nagy mértékben fertőzött fák, bokruk kivágásával kezdjük. Ezt követően távolítsuk el a telelő lárvákkal rétegesen borított, pusztuló gallyakat, ágakat, ha szükséges, ritkítsuk ki a besűrüsödött fák koronáját. A nagyon sűrű koronájú fákat azonban csak fokozatosan, több éves munkával ritkítsuk, mert ellenkező esetben fokozott hajtásnövekedésre késztetjük őket, aminek eredményeként még sűrűbbek lesznek. A fattyúhajtásokat, tősarjakat, amelyek szintén a károsítók megtelepedési helyéül szolgálnak, tőből távolítsuk el. A törzsön vagy az ágakon levő odvas sebeket szintén tisztítsuk ki. Oldalát vágjuk simára, majd a károsítók megtelepedésének megakadályozására cementesmeszes homokkal kevert habarccsal béleljük ki. A fatisztogatási munkákat a kártevők és a kórokozók jól látható áttelelő alakjainak megsemmisítésével folytassuk. Vágjuk le a fán maradt száraz levelekből álló kis és nagy téli hernyófészkeket. Keressük meg a fa törzsén, vastagabb ágain a gyapjaslepke taplóra emlékeztető, sárgásbarna színű szőrökkel borított tojáscsomóit. A téli, űgynevezett lemosószerű permetezések során a közterületeken levő gyümölcsfákról sem feledkezzünk meg. Eles késsel vágjuk le őket, a sebfelületet sebzáró anyaggal kenjük be. Az idáig leírtak inkább az elöregedett fákra és az olyan helyekre vonatkoznak, ahol nem alkalmazzák rendszeresen a vegyszeres védekezést és nem törődnek kellőképpen a gyümölcsfák ápolásával. En már közel harminc éve termesztem a gyümölcsféléket, nálam a be tegségek ugyan nem fordulnak elő, de a rendszeres növényvédelemről nem feledkezem meg. Pontosan betartom a tenyész-, idő alatti permetezéseket. En általában tizenhat alkalommal permetezem a fákat évente. Ezen kívül ide tartozik még a téli permetezés is. Szerintem az utóbbi a legfontosabb, mert ilyenkor még nyugalmi állapotban vannak a fák, s ekkor a legerősebb és leghatásosabb vegyszeres védekezést is alkalmazhatjuk. A Nitrosan 50 készítményből 5 dekagrammot kell adagolni 10 liter vízre számítva, az Arborol M készítmény-, bői pedig 2 decilitert kell tix liter vízhez keverni. Nálunk ez a két készítmény közismert, s az egész országban sikeresen alkalmazzák. Csak téli permetezésre alkalmasak! A téli permetezést lehetőleg napsütéses és fagypont feletti időjárású napon végezzük el, hogy a permet minél hamarabb rászáradjon a fákra. Ha fagypont alatti a hőmérséklet, inkább ne permeteznünk. A fák törzsére ajánlatos több permetlevelet adagolni, mint a« ágaira, mert általában a fa törzsének repedezett héja alatt húzódnak meg bizonyos atkák, férgek stb. Az, aki a gyümölcsfélék termesztésével szeretne foglalkozni, okvetlenül tartsa be a rendszeres vegyszeres permetezéseket, mind télen, mind nyáron. A gyümölcsösben minden betegség megelőzhető, ha időben és szakszerűen használjuk fel az adott lehetőségeket. A növényvédő szerek felhasználásával kapcsolatban tudni kell azt, hogy vannak olyan készítmények, amelyeket keverve (kombinálva) kell, illetve lehet felhasználni Ennek az a célja, hogy egyszeri permetezéssel minél többféle károsító ellen védekezhessünk. A rovarölő szerek közül például néhány (Fosfotion, Metation) főleg vagy kizárólag a szivókártevőket Irtják. Leggyakrabban használt gombaölő szerek a Ditliane M 45, a Fundazol és a Top sin. Ezen kívül van még egy jól bevált rovarölő szer, a Pirimur DP 50 készítmény, amelyet a levéltetvek ellen inkább külön használjuk fel. Az említetteken kívül a keverékekbe lombtrágyát is adagolhatunk. Hazai gyártmányú a Harmavit, magyarországi pedig a Wuxal. Ezek nagy előnye, hogy a növényzet a lombtrágya tápanyagait azonnal felhasználja. Alkalmazásukkal lényegesen előA téli érésű gyümölcsfajták esetében a szedés eőtt lehetőleg két ízben permetezzünk a Topsin M készítménnyel. Fotó: blm segíthetjük mind a növény, mind a gyümölcs fejlődését, sőt a gyümölcs színeződését is. A molylepkék például a nyár folyamán két fzben rajzanak. Ha tehát főleg a júliusi és augusztusi hónapokban elmulasztjuk a 7—8 naponkénti permetezést, a gyümölcsösben tetemes károkat okozhatnak. Az utolsó permetezéseknél ne feledkezzünk meg az élelmezésegészségügyi várakozási idő betartásáról. Ennek megfelelően válasszuk meg a készítményeket. A későn érő gyümölcsfélék esetében a szedés előtt lehetőleg két ízben permetezzünk a Topsin M készítménnyel. Ez ugyanis egy igen jól bevált növényvédő szer, amely nemcsak a fán levő gyümölcsöt és a fát védi a fertőzéstől, a gombabetegségektől, hanem egyben tartósító szer is. Hosszú ideig megvédi a tárolt gyümölcsöt, főleg a barna vagy a fekete rothadással szemben. VEHOVSKY PÄL, Štúrovo Növényvédő szerekről kertbarátoknak SÜL KA Hatóanyag: A mész poliszulfidja (14%). Figyelmeztetés: Az 56/1967-es számú kormányrendelet értei* méhen a mérgek vagy az egészségre ártalmas anyagok csoportjába tartozik. A méhek számára viszonylagosan ártalmat* lan. Felhasználás: A Sulka azon készítmények közé tartozik, a* melyeknek széleskörű hatásfoka van. Így többek között sikerrel alkalmazható néhány gombabetpgség (főleg a lisztharmat, az őszibarackfa tafrinás levélfodrosdása), fonálféreg, atka és takácsatka ellen. A gombabetegségek ellen akkor érhető el a legnagyobb hatásfok, ha 20 C-fok körüli hőmérsékleten permetezünk. A hőmérséklet emelkedésével csökken a Sulka haté* konysága. A 25 C-foknál magasabb hőmérséklet esetén a levél* perzselés veszélye is fennáll! A sárgarépa és a petrezselyem esetében a lisztharmat ellen 1 %-os, a szőlő esetében — rügyfakadás előtt — a levélfodrnsodás ellen 4—5 %-os (hűvös időjáráskor növeljük az oldat töménységét), az őszibarack esetében — rügyfakadás idején —t a tafrinás levélfodrosodás ellen szintén 4—5 %-os, a dísznövények (begónia, cinerária, krizantém stb.) esetében a takácsatkák ellen 1 %-os, a fokhagyma esetében pedig a szárfonálférgek ellen csávázó szerként — 5 %-os oldat formájában használható fel. Megjegyzés: Az ültetésre szánt fokhagymagerezdeket a szár* fonálférgek ellen a Sulka, a gombabetegségek ellen pedig a Fundazol készítménnyel tanácsos csávázni. A kombinált kezeléssel csak akkor érhető el teljes siker, ha pontosan betartjuk az előírásokat. A szárfonálférgek ellen először a Sulka 5 %-os (0,5 liter/10 liter víz) oldatával csávázzuk a gerezdeket. Az oldat többszöri, egymás utáni használata tilos! A Fundazol készítményt csak akkor használjuk, ha az előbbi oldat már lecsepegett a gerezdekről. Az említett készítménye* két fordított sorrendben lehetőleg ne használjukl A Fundazol készítményt 0,2 %-os (20 gramm/10 liter víz) oldat formájában használjuk. A csávázás Időtartama 20 perc. A jobb hatásfok elérése érdekében célszerű nedvesítő szert is használni. A kezelések után hagyjuk a fokhagymagerezéeket (lehetőleg 20 C-fok körüli hőmérsékleten) megszáradni. A kombinált csávázási közvetlenül az ültetés előtt alkalmazzuk! Gyártó vállalat: A Bratislava! Juraj Dimitrov Vegyiművek nemzeti vállalat. A készítmény —i 1 literes csomagolásban •-— hét koronáért vásárolható meg. {blm) Munkájukat siker koronázza A háztáji baromfi is megkívánja a rendszeres szabad moz* gást, a kapirgálást, élelemkeresést. Fotó: —nk—« A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének megyercsi (Calovec) helyi szervezete — kis taglétszámmal — kilenc évvel ezelőtt alakult meg. Abban az időben a község lakosai még idegenkedtek a szervezeti élettől és attól, hogy csupán fajtiszta állatokat tarthatnak. Később azonban rájöttek arra, hogy ez az úgynevezett „mellékfoglalkozás“ nemcsak szórakozást, de jól jövedelmező tevékenységet is jelent. A helyi szervezetnek jelenleg százhetvenöt tagja van, akik január elsejétől négy szakosztályba tömörülnek. E sokrétű tevékenységet Oláh Ferenc elnök, Kolton Gyula titkár és a vezetőség többi tagjai irányítják. Nemrégiben Tuba Lajos elvtárssal, a szervezet pénztárosával beszélgettem, aki nagyon pontos és aprólékos nyilvántartást vezet a szervezet életéről. Elsőnek talán a nyúltenyésztési szakosztály tagjainak munkáját szeretném megemlíteni, amelyről Tuba elvtárs a következőket mondotta: „A szak osztálynak huszonkilenc tagja van, akik jelenleg háromszáz fajtatiszta anyaállatot tartanak. Főleg a francia ezüst, a belga óriás, a nagy csincsilla, az új zélandi fehér és a francia kos orrú fajták dominálnak. Az -élönyulakat — szerződéses alapon — a Nitrai RRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalatnál értékesítjük. jó kapcsolatot sike rült kiépítenünk velük. A múlt évben 4129 élőnyulat értékesítettünk az említett vállalatnál, melynek pénzbeli értéke kétszázezer korona volt. Ez egyben azt is jelentette, hogy ha zánk szőrmeipara ugyanannyi nyúlbört kapott.“ Tavaly a BRANKO vállalattal megkötött szerződés minden pontját szinte betű szerint teljesítette mindkét fél, ezért nem véletlen, hogy a múlt évre a teljes megelégedés, a kölcsönös bizalom és megértés volt jellemző. Ez serkentőleg hatott a tenyésztőkre, akik minden eladott élőnyúl kilogrammjáért két kiló nyúleleséget kaptak. Ezen kívül a szervezet vezető-Isége minden tenyésztőnek darabonként (tíz darabból álló törzsállományra számítva] négy kilogramm eleséget osztott szét hivatalos áron. A vezetőség azonban nem szorítkozik csupán a hivatalos kiutalásokra, hanem keresi a lehetőségeket egyéb forrásokból való eleség beszerzésére is. Tavaly például kapcsolatot teremtettek a bra tislavai CHOVPRODUKT kereskedelmi vállalattal, ahonnan szabad áron — száz kilónként 400 koronáért :—< további jó minőségű eleséget sikerült beszerezniük a tagság részére. A speciális nyúleleséget a Komárnói Mezőgazdasági Terményfelvásárió és Ellátó Vállalat nemesócsai (Zemianska Olča) üzemétől kapják. Az üzem vezetőjével, Gergely József elvtárssal jó a kapcsolatunk, a takarmányok minőségével nagyon elégedettek. Arról is szó esett, hogy a törzskönyvezett nyulak állandó állategészségügyi felügyelet alatt állnak, a fertőző betegségek ellen rendszeres oltásban részesülnek. Az idei évre tervezett feladatok igényesek, de reálisak. Négyezerötszáz élőnyúl felvá sárlását tervezik, amelyre szerződés kötelezi őket. A tagság mindent megtesz annak érdekében, hogy a szerződésben lefektetett feladatokat necsak teljesítsék, hanem túl is szárnyalják. Ennek biztosítékául néhány példás nyúltenyésztő nevét említeném meg: Molnár Tibor, Tóth Lajos (a nyúltetenyésztési szakosztály elnöke), Jónás Imre, Lőrincz Dezső stb. • • « A baromfitenyésztési szakosztálynak 132 tagja van, akik munkáját Zsemlye Károly elnök irányítja. Eredményes munkájukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy saját, 3000 tojást befogadó keltetővel rendelkeznek. Tavaly több mint tízezer naposcsibét adtak el a tagoknak és a környező községek lakosainak továbbtenyésztési célra. Hemsír, vörös izlanda, fehér és kendermagos plimut fajtákat keltetnek. A tojásokat azoktól a tenyésztőktől vásárolják fel, akik ^“-tenyészettel rendelkeznek. A baromfitartók a tenyésztojások darabjáért 1 korona 70 fillért kapnak, a nem fias tojásokat visszakapják. A felesleges tojásokat a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet helyt kirendeltsége vásárolja fel. A baromfitenyésztők csupán azt nehezményezik, hogy a törzskönyvezéshez szükséges gyűrűket csak minimális számban kapják meg. A beszélgetés során arra is fény derült, hogy a tenyésztők vérfelfrissítés céljából általában Nitra-Ivánkáról szerzik be a kakasokat. A múlt évben például a žilinai kakasvásárról tizenegy kakast szereztek be. Egyes tenyésztők már egyéni kapcsolatokat is létesítettek a csehországi tenyésztőkkel, akikkel kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat és beszerzik a tenyészállatokat. Ugyanúgy, mint a nyúltetnvésztési szakosztálynál, itt is biztosított a speciális eleség beszerzése, amelyet az ógyallai (Hurbanovo) keverő üzemtől kapnak. Ennek az üzemnek a vezetőségével is jó kapcsolatot tartanak fenn. Amíg olyan tenyésztők lesznek, mint Zsemlye Károly, Lőrincz Dezső, Farkas Zsigmond, Fördös Mihály, Kemény Károlyné, Kottán Ferenc, id. Molnár Géza, Szoboszlai Imre stb., addig a baromfitenyésztés szakaszán nincs ok aggodalomra. • * • Az egzotikus madarakat és a galambokat tenyésztők szakosztályai jelenleg ugyancsak öt-öt taggal működnek, de minden remény meg van arra, hogy az elkövetkező években ezek is fellendülnek. A galambtenyésztők közül Zuber Miklóst, ifj. Molnár Gézát és Fördös Tibort említeném meg. Az egzotikus madarak tenyésztésében a legjobb eredményeket Gajdáé Vladimír, Zúber Péter és ifj. Zsemlye Károly érték el. • • • A megyercsi kisállattenyész* tők múlt évi munkáját tükrözi, -hogy évi bevételük meghaladta a fél millió koronát. Október* ben immár harmadízben rendeztek állatkiállítást, amelyen a látogatók kétszáz apróállatban gyönyörködhettek. A tenyésztők azonban nem elégednek meg csupán a helyi kiállításokon való részvétellel, hanem a környező városok vagy falvak rendezvényein is részt vesznek, hogy így mérjék le tenyészállományuk minőségi színvonalát. A hnb vezetősége Molnár Géza elnökkel az élén támogatja a kisállattenyésztők munkáját. Ezt az is bizonyítja, hogy tavaly egy épületet bocsátott a szervezet rendelkezésére, amelyben az eleséget tárolják és a kiskertészek termékeit vásárolják fel. A múlt év* ben közel 55 tonna eleséget tároltak, illetve osztottak szét a tagok között. Ezt a felelősségteljes munkát Szoboszlai Imre raktáros végezíe. A szervezet vezetősége a közérdekű munkáról sem feledkezik meg. A iagok a jelentő* évfordulók tiszteletére a Nemzeti Front választási programjának teljesítése során, a nyári mezőgazdasági csúcsmunkálc idején és egyéb akciók keretében 1341 óra társadalmi mnu* kát végeztek. ANDRISÉIN JÓZSEF, Komára«
