Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-09 / 6. szám

4 \ SZABAD gflťmtfWB.« _ 1980. fefittilŕ Ä. Vállalták! — Teljesít étté к? it , " ' W, • * 1 A jó példák ellenére adósak maradtak Habár a Most prt Brattslave-t Cseh­szlovák—Magvar Barátság Efsz veze­tősége nagy figyelmet fordít a dolgo­zók munkakezdeményezésére, mindez nem elég ahhoz, hogy fokozzák a tagság aktivitását. Ebben elsősorban a szocialista brigádoknak kellene pél­dát mutatniuk, élenjárniuk. Viszont hogyan várható el egy brigád tagjai­tól a segíteni akarás, ha saját válla­lásukat sem teljesítik. Vonatkozik ez elsősorban az említett szövetkezet ál­lattenyésztésében dolgozó brigádokra, amelyek sajnos az elmúlt évben nem teljesítették kötelezettségvállalásu­kat. Ugyancsak adós maradt a szövet­kezet további háröm brigádja is. Vi­szont ki kell emelni azokat a csopor­tokat, amelyek túlteljesítették fel­ajánlásaikat. A szövetkezetben tizenkét szocia­lista brigád és egy komplex-ésszerű­­sító brigád létesült. Az állattenyész­tés szakaszán tevékenykedő hat bri­gádból öt már elérte a bronz fokoza­tot, A növénytermesztésben tevékeny­kedő két brigád közül az egyik bronzérmes. Azonban a brigád hat tagja már az ezüstérem tulajdonosa. Bronzérmesek a szárító-részleg és a melléküzemág csoprotjának dolgozói Is. A szállító és nehéz gépesítési, va­lamint az építkezési részleg csoportja jelenleg versenyezik a bronzfokoza­tért. Elismeréssel kell szólni a komp­­lex-ésszerűsltö brigád munkájáról, a­­mely nemrégiben alakult, s a múlt évi vállalását becsületesen teljesítette. A szövetkezeti kötelezettségvállalá­sok értéke meghaladta a kilencszáz­­negyvenháromezer nyolcszáz koronát. Az egyes felajánlások főleg a terme­lési költségek csökkentésére, az ab­raktakarmány megtakarítására, a tej minőségének javítására, a hústerme­lés fokozására, a gépek javítására és karbantartására fordított költségek csökkentésére, valamint az élet- és munkakörnyezet javítására, csinosítá­sára irányultak. A vállalásokat 863 ezer 803 koronára teljesítették, ami annyit jelent, hogy több mint nyolc­vanezer koronával lemaradtak a vál­lalt feladatok teljesítésében. Hogy ennyire is sikerült a vállaásokat tel­jesíteni, sokban hozzájárul a négy csoport, melynek vállalásait részlete­sen is ismertetjük. A növénytermesztésben a traktoro­sok és a szántóföldi dolgozók cso­portja Slovák Matej vezetésével a következő felajánlást tette: a gépek javítására szánt költséget tízezer ko­ronával csökkentik, a tervezett üzem­anyag-fogyasztásból ötezer litert meg­takarítanak tízezer korona értékben, az élet- és munkakörnyezet rendezé­se és szépítése érdekében társadalmi munkában kétszáz brigádórát dolgoz­nak le. A vállalások összértéké hu­­szonkétezer korona, amit nyolcvan­háromezer koronára teljesítettek. A Kotvas Béla vezette szállítási és a gépesítési részleg csoportja vállal­ta, hogy a tervezett feladatokat két százalékkal túlteljesíti több mint nyolcvannégyezer korona értékben. Ezt 85 ezer 452 koronára sikerült teljesíteniük. Ezenkívül vállalták, hogy az alkatrészek felhasználásában két százalékos megtakarítást érnek el, az üzemanyag-fogyasztást nyolc száza­lékkal csökkentik, s a környezetük rendezésében kétszáz brigádórát dol­goznak le. Ezen vállalásokat is ma­radéktalanul teljesítették. A Karácsony Péter által vezetett melléküzemág csoportja vállalta, hogy terven felül huszonötezer korona ér­tékben állít elő termékeket, két szá­zalékkal csökkenti a termelési költ­ségeket, hatszáz korona értékben üzemanyagot és energiát takarít meg, s az életkörnyezet javítása érdekében háromszázötven órát ledolgozik tár­sadalmi munkában. Az összes vállalá­sát jóval túlteljesítette. Balázsik István mérnök vezetése alatt a gépjavító-részleg komplex­ésszerűsítő brigádja felajánlotta, hogy a pótalkatrészek felújításával tízezer koronát megtakarít és a munkakör­nyezet rendezése érdekében kétszáz társadalmi órát ledolgozik. Az összes vállalást túlteljesítve, tizenötezer ko­ronát meghaladó értéket hoztak létre. A kollektiv kötelezettségvállaláson kívül minden szövetkezeti tag egyéni felajánlást is tett. Itt. már lényegesen jobb eredményeket értek el, mint az előbb említett vállalásoknál. A szö­vetkezet három falu határának egye­sítésével jött létre (Eberhard—Mali­novo, Most pri Bratislave, Ivánka pri Dunaji). A tagság ezen három község faluszépítési akcióiban ötszáz brigád­­óra ledolgozását vállalta. Ugyanakkor a szövetkezetből kikölcsönzött gépek­kel, eszközökkel társadalmi munká­ban összesen háromszázkilencven órát dolgozott le az építkezéseken. Ezenkívül valamennyi szövetkezeti dolgozó vállalta, hogy tíz órát dolgo­zik le munkaidőn kívül a szövetke­zet szőlészetében. A vállalásokon kívül a brigádta­gok élénk társadalmi és kulturális tevékenységet fejtenek ki. Így pél­dául baráti kapcsolatot tartanak fenn a magyarországi Darnózsell, a sziget­közi Magyar-Csehszlovák Barátság Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet­tel. Tavaly Júniusban megrendezték a traktoristák ügyességi versenyét, me­lyen a magyar vendégek is részt vet­tek. A visszavágóra szeptemberben került sor Magyarországon, itt a mélyszántási versenyben méeték össze erejüket. Már hagyománya van a ,,Ki mit tud a szomszédos tsz életéből“ versenynek is. Az évzáró taggyűlésen a legjobb eredményt elérő csoportoknak és egyé­neknek kitüntetést nyújtanak át. A minden évben odaítélt vándorserleg és a vele járó ötezer korona jutalom a legjobb szocialista brigád tagjait illeti, vagyis azokat, akik kiváló ered­ményeket értek el, s kötelezettség­vállalásukat túlteljesítették . Farah Valéria A nagyüzemi szőlészetekben jól halad a metszés. A du­­namocsi szövetkezet tagjai már mintegy száz hektáron elvégezték ezt a fontos munkát. Érthető az igyeke zetük, hiszen az idén tiz tonnát meghaladd átlagho­zamot akarnak elérni. Fotó: í—bor О A gépjavítók jól vizsgázták Harmincnégyen vannak. A munkájuk különbözik, s éppen ezért három csoportba tömörülve még 1962-ben indították meg a versenyt a szocialista brigád megtisztelő cím elnyeréséért. Ez a három munkacsoport — szlová­kiai méretben is — a legrégebben versenyző szocialista brigádokhoz tar­tozik. A brigád egykori tagjai közül azóta többen munkahelyet változtat­tak, vagy nyugdíjba mentek, helyükbe pedig fiatalok léptek, és a. közös­ség egysége tovább szilárdult. Legfőbb céljukat sohasem tévesztették szem elől. Nem hanyagolták el kötelességüket, vagyis a becsületes mun­kát, azt az igyekezetét, hogy egyre jobb eredményeket érjenek el. Kitartá­sukat, szorgalmukat az illetékesek nagyra becsülték és értékelték. Már 1974-ben a brigád tagjai ünnepélyesen vették át a szocialista brigádok megtisztelő címének bronz fokozatát. A szocialista versenyt tovább folytatták. A Galántai Állami Gazdaság igazgatósága és pártszervezete az üzemi szakszervezet bizottságának ja­vaslatára a brigádok tevékenységét 1972 óta figyelemmel kísérte. Azóta az eredmények egyre jobbak, s a dolgozók aktivitása a kötelezettségek vál­lalásában és teljesítésében jut érvényre. A Galántai Állami Gazdaságban a szocialista versenymozgalom fejlesz­tésére alakult albizottság rendszeresen értékelte az egyes munkaözössé­­gek által vállalt szocialista felajánlások teljesítését. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának tiszteletére a szocialista brigádok a követke­zőképpen teljesítették vállalásukat: a traktorok és egyéb gépek gyors javí­tásához száznegyvenezer korona értékben készítettek terven felül külön­böző alkatrészeket. A Diesel motorok gyűjtóberendezésének ellenőrzésé­vel és helyes beállításával tizenháromezer korone értékű üzemanyagot takarítottak meg. Terven felül két hektárnyi területre előkészítették a fó­liasátrak -vasszerkezetét, a környezet szépítése érdekében összesen 672 ingyenes műszakot dolgoztak le. A szocialista brigádok múlt évi kötele­zettségvállalásának értéke meghaladta a 167 ezer koronát. A szocialista versenymozgalom eredménye egyértelmű. A Galántai Ál­lami Gazdaság központi műhelyének három szocialista brigádja Mészáros Imrével, Rózsa Pállal és Drozd Imrével az élen méltó elismerésben része­sült. A közelmúltban ünneplőbe öltözött brigádtagok felsorakoztak az üzemi ünnepségen, amelyen a szocialista brigádok eredményeinek értéke­lése során átvették a megtisztelő cím ezüst fokozatát. krajcsovics Az évtized legsikeresebb éve Szepsi (Moldava nad Bodvou), я volt járási székhely az elmúlt évti­zedben számtalan sikerrel dicseked­het. Azonban a legeredményesebbnek az 1979-es év bizonyult. De a sikert már 1978-ban megalapozták, amikor a fejlesztési munkálatokban minden lakos átlagban hetven társadalmi érát dolgozott le s összesen tizenegy mil­lió korona értékű létesítményekkel gazdagították a várost. Már az elmúlt év kezdetén átadták rendeltetésének a négy tantermes, százhúsz férőhelyes óvodát, ami mél­tó kezdete volt a nemzetközi gyer­mekévnek. Az év folyamán nagy fi­gyelmet fordítottak a járdák építésé­re, a parkosításra, a közterület kar­bantartására. Habár Szepsin új lakótelep épült, több mint ezer állami, szövetkezeti és üzemi lakással, s ennél fogva megnövekedett a lakosok száma, az üzlethálózat jóformán az 1945-ös év színvonalán maradt. Azonban a múlt év szeptember elején e tekintetben is jelentős változás történt. Huszonki­lenc hónap alatt tizenkilenc millió korona értékben felépült a korszerű bevásárló központ. A múlt év decemberében a szolgál­tató központ és a művelődési otthon átadására került sor. Azonban a vá­ros fejlesztésére irányuló munkálatok tovább folytatódnak. A tervek szerint ebben az évben akarják befejezni az új autóbuszállomás és a ravatalozó építését. Szinte- hihetetlen a fejlődés üteme. De erre szükség is van, hiszen nem­sokára a hatezres városka több mint tízezres lakosú várossá alakul. Iván Sándor Több az ígéretnél Jjjk műit évi eredmények mérlege­­lésekor csak kevés földműves­­szövetkezet dicsekedhet azzal, hogy tervfeladatát maradéktalanul teljesí­tette. A gyenge eredményeket elérők közül sokan a szélsőséges, kedvezőt­len időjárási viszonyokra hivatkoznak majd, így kendőzve a fogyatékossá­gokat, A Lúcsi (Lúfj na Ostrove) Efsz ter­mészeti és termelési adottságai sok más gazdaságéhoz hasonlóak. Az idő­járás szeszélye őket sem kerülte el. Sőt, másokkal szemben hátrányban is vannak, mert nem rendelkeznek ön­tözőberendezésekkel, s az aszály el­len csakis tudásukkal, szakértelemmel végzett munkával védekezhetnek. Mégis azon kevés gazdaságok közé tartoznak >—i még a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás erős konkur­enciában levő, jól menő gazdaságai között Is , amelyek tervfeladatukat nemcsak hogy minden mutatóban tel­jesítették, hanem túl is szárnyalták. A szövetkezet vezetői és dolgozói nem a hangzatos szavak hívei. A munkához való viszonyukat, hozzá­állásukat tettekkel bizonyítják. Talán ebben kell keresni a magyarázatát annak, hogy a dolgozók kezdeménye­zőkészségüket nem is annyira a „nagy“ felajánlásokban —, mert ezek más gazdaságokhoz viszonyítva arány­lag kicsik —, hanem inkább ezeknek, valamint a többi feladatok maradék­talan teljesítésében fejtették ki, han­goztatván, hogy a neves évfordulók tiszteletére, méltó megünneplésére Inkább szerényebb, de reális és telje­síthető Ígérettel járulnak hozzá. A szocialista kötelezettségvállalásuk többnyire az állattenyésztés áruter­melést tervfeladatának túlteljesítésé­re, a költségek csökkentésére, az anyagmegtakarításra, valamint a kör­nyezet szépítésére és rendezésére irá­nyult. A sok adatból, melyeket Zsiliiiszki István, az efsz ökonómusa felsorolt, hadd Idézzek fel legalább néhányat annak bizonyítékául, hogy a szövet­kezet dolgozói Ígéretüket nemcsak valóra váltották, hanem ennél sokkal többet tettek. Így a marhahús eladási tervét öt tonna helyett 17,5 tonnával, a baromfihúsét pedig két tonna he­lyett 16,7 tonnával növelték. Továbbá vállalták, hogy tojásból ötvenezer da­rabbal többet adnak el a tervezett­nél, a valóságban ezt övenhatezerre növelték. Ám az állattenyésztés többi ágazatában is túlteljesítették eladási tervüket és sertéshúsból úgyszólván tizenkilenc tonnával, tejből pedig öt­venháromezer literrel többet adtak el a közellátásnak. Az állattenyésztés szakaszán aligha érték volna el a nagy hasznosságot — például a tehenészetben a tehenen­ként! és évi 4756 literes fejési átla­got, a hízómarháknál az 1,26 kilós, a sertéseknél pedig a hatvanegy deka­grammos napi súlygyarapodási átla­got —, ha ehhez nem teremtik meg a kellő feltételeket, mindenekelőtt a szükséges mennyiségű és kiváló mi­nőségű takarmányalapot, vagyis ha a növénytermesztést nem hozzák össz­hangba az állattenyésztés szükségle­tével. Hogy ezt valóban sikerült elérniük, arról a kimagasló hektárhozamok ta­núskodnak. Csak a legfontosabbakat említve, búzából 6,3; tavaszi árpából 5,6; szemes kukoricából 6,3; cukorré­pából úgyszólván negyvenkilenc; lu­cernából — szárazanyagban számítva — 13,5; silókukoricából pedig 52,8 tonna átlaghozamot értek el hektá­ronként, az Időjárást viszontagságok ellenére is. A kiváló eredményeket jelentős anyagmegtakarítás mellett érték el. Vállalták, hogy víllanyenergiából há­romezer korona értékű áramot meg­takarítanak, a valóságban a megtaka­rított áram értéke elérte a nyolcezer koronát. A megtakarított üzemanya­gok értéke tizenegyezer korona volt, ami a vállalásukhoz viszonyítva ezer koronával több. A jő minőségű tö­­megtakarmány-alap pedig lehetővé tette a több mint száztíz tonna erő­takarmány megtakarítását is. A költségek csökkentéséhez jelen­tős mértékben hozzájárultak a szárí­tórészlegen tevékenykedő két szocia­lista brigád tagjai, akik fokozott tel­jesítmény mellett a tervezettnél jóval nagyobb üzemanyag megtakarítást értek el. De nem utolsó sorban a ja­vítóműhely dolgozói is. A szövetkezet dolgozói kivették ré­szüket a környezet rendezéséből és szépítéséből is. Társadalmi munkában a vállait ezer óra helyett 1860 órát dolgoztak le. Munkájuk nyomán töb­bek között háromszáz facsemete ke­rült a régi parkba, hogy az öreg fá­kat felcserélje. Figyelemre méltö, hogy az ócska­vasat sem hagyták elkorhadni. Ez ér­tékes nyersanyagból több mint negy­ven tonnát gyűjtöttek össze, ami dup­lája az eredetileg tervezett mennyi­ségnek. Mindent összevetve a szövetkezet dolgozói által vállait szocialista köte­lezettség értéke meghaladta a három­millió koronát. Önkéntelenül felvető­dik a kérdés, hogyan is érték el a kimagasló eredményeket? Bartal Ferencnek, a szövetkezet el­nökének válasza tömör volt: „Hogy az elmúlt esztendőt sikerrel zártuk, ezt a dolgozók szorgalmának, odaadó munkájának köszönhetjük. Vélemé­nyem szerint a siker nyitja a jó szer­vezésben, a munkafegyelemben, a dolgozók tájékoztatásában rejlik“. Ott, ahol az emberek szeretettel dolgoznak, munkájukat szakértelem­mel végzik, ott, ahol a dolgozókkal szüntelenül foglalkoznak, részletesen tájékoztatják őket feladataikról, sze­mélyes felelősségükről, de jogaikról is, s ami a legfontosabb, munkájuk­hoz megteremtik a feltételeket, a sok fáradozás hatványozottan meghozza gyümölcsét, Klamarcsik Mária mérnök A csicserl (Čičárovce) szö­vetkezetben bizakodó a han­gulat, akikkel beszéltem, mind mondták, hogy jó évet zártak. Bár — tették hozzá mindhá­­nyan — az időjárás a múlt év­ben mostohán bánt velük: a fagy, a belvíz, a hosszan tartó szárazság, nem kedvezett a többnyire szabad ég alatt foly­tatott termesztésnek. És mégis az emberi munka, a tudomány, a gépesítés, a vegyszerzés, a jó szervezés majdnem csodá­kat művelt. Számvetés Hogyan alakult a termelés —< tettem fel a kérdést Potocky István elnöknek — a négy köz­ség határából összevont 3740- hektáros szövetkezetben? • * ■ * Potocky István a kérdésre azzal válaszolt, hogy, habár az évzáró taggyűlésüket február második felében tartják majd meg, lényegében az eredmé­nyeket már ismerik, legalább­is a vezetőség és a tagság ér­deklődőbb része. Ezután az iro­dájába invitál, ahol az elért eredményekről, a termést pusz­tító természeti csapásokról, a szövetkezetben dolgozó embe­rek életkörülményeiről tájé­koztatott. A csicseri szövetkezetben ka­lászosokból 3,85 tonnát takarí­­totak be hektáronként és ezzel a termésátlaggal elsők voltak a terebesi (Treblšov) járásban. Cukorrépából csupán harminc tonna termett hektáronként. A korai burgonya termésátlaga is elmaradt a várt eredménytől. A zöldségtermesztésben a korai fagyok pusztítottak. Viszont a másik nagyon fontos szántóföl­di növényükből, a kukoricából, amelyet 306 hektáron vetettek el, a tervezett öt tonna átlag­hozam helyett 5,38 tonna sze­met takarítottak be hektáron­ként. Nagy átlagtermést értek el szójából, lucernából és siló­kukoricából is. Potocky István elmondotta, hogy a múlt évi célkitűzéseiket az állattenyésztés' szakaszán is csaknem teljes mértékben telje­sítették. Húsból összesen 606 tonnát értékesítettek, tejből pe­dig 1 millió 257 ezer litert ad­tak a közellátásnak. Igaz, a tej­termelésben nagy gondokkal küszködnek. Ugyanis a fejlesz­tési terv szerint 650 tehenet kellene tartaniuk, de férőhely hiánya miatt kisebb az állomá­nyuk. De a legszomorúbb az, hogy Mokcsa-Mogyorőson a te­­hénistállök már elavultak. Ha­laszthatatlanná vált egy kor­szerű istálló építése ahhoz, hogy a nehézségekből ki tud­janak lábalni. Viszont a sertés­­tenyésztés eredménye kedve­zőbb képet nyújt, s a tervezett­nél nagyobb bevételt biztosí­tott. A csicseri szövetkezet tavalyi mezőgazdasági nyerstermelésé­nek értéke elérte a 37 millió 500 ezer koronát. A tervezett 2 millió 457 ezer korona nye­reséget előreláthatólag 400 ezer koronával túlteljesítették. • • « A néhány nap múlva megtar­tandó zárszámadó közgyűlésü­kön természetesen e rövid ri­port keretein túllépve, a szö­vetkezet vezetősége sokká! bő­vebben és részletesebben szá­mol be az,összegyűlt tagságnak. Illés Bertalan N

Next

/
Thumbnails
Contents