Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-02 / 5. szám

1980. február 2. SZABAD FÖLDMŰVES s Emelt fővel, egyenes derékkal... ... bogy jusson elegendő, szép virág majd a nők nemzetközi ünnepére. (Serénykedés az üvegházban.) Fotó: [nk] nők az Élvonalban Kiváló kocagondozók Mezőgazdaságunk fontos feladata a sertéshústermelés szün­telen fokozása. Ennek érdekében a törekvések újabb és kor­szerűbb tartási-nevelési módszerek bevezetésére irányulnak. Ezekhez tartozik a jó szaporasággal rendelkező anyasertés, a jó takarmányozás, istállózás, valamint a malacok egészséges felnevelése. A siker vagy a sikertelenség jórészt az állatgon­dozókon múlik. Ügye, fél emberöltő — harmincöt év — nem nagy idő. Különösen nem az egy község életében. Márpedig kis híján ennyi idő telt el azóta, hogy a farnadíak (Farná, levicei járás) szá­mára is felvirradt a szabadság fényes napja. Ezt az emlékezetes napot — 1345. március 27-e — aranyozott be­tűkkel jegyezték be e község króni­kájába. HÄTBORZONGATÖ EMLÉK Hadtörténeti tény: a népeket mé­szárló hitleri fasiszta hordák eléggé hosszú időre megvetették lábukat a Garam mentén. Tankcsatákra is be­rendezkedtek, amelyekre sor is ke­rült. A szovjet páncélos alakulatok azonban hősiesen megküzdöttek ezek­kel az erőkkel, halálos csapásokat mérve rájuk. ~ A szóbanlevő községet csupán meg­­legy.intette a háború vérzivatarának szele. Már a szomszédos falvak népe is többet szenvedett. A lakosok el­beszélései alapján a fritzek azonban a farnadiakat sem kényeztették el: a férfinép egy részét lovastól-kocslstól elhurcolták, mégpedig fegyver- és ha­­dianyagszállítás ürügyén. Csakhogy az elhurcoltak túljártak a németek eszén: az éjszaka leple alatt — ott­hagyva kocsit-lovat — a közeli erdő­ségekben kerestek nagyobb létbizton­ságot, s napok múltán szerencsésen hazaszökdöstek. A betolakodók bottal üthették a nyomukat... Annyi biztos, a fritzek közül sokan itthagyták a fogukat ezen a garam­­mentí tájon. A községtől délnyugati irányban levő Bart (Bruty) térségé­ben ádáz harcok dúltak, e település többször is gazdát cserélt. Sok német katona harapott a fűbe, akiket — a front mögé szállítva — a farnadl te­metőben hántolták el. AZ ÚJ ÉLET KEZDETE Mi mást tehettek a szabadságnak végtelenül örülő lakosok, közvetlenül a háború befejezése után? A faluve­zetők — kommunisták, pártonkivüliek ►— legfőbb célja az volt, hogy a hely­reállítási munkálatok megkezdődje­nek, s meginduljon a nyugodt terme­lőmunka. Persze, nem volt ez éppen zökkenőmentes, hiszen hitet kellett önteni az emberekbe, a tamáskodók­­ba. Ugyanakkor az osztályharc is mindjobban élesedett. Ezt még tetézte a nemzetiségi torzsalkodás, majd vé­gül a jogfosztottság vetett sötét ár­nyékot. Ennek végérvényesen az 1948-as Februári Győzelem vetett vé­get. Ekkor kezdődött meg valójában a félelemnélküli, békés alkotó-teremtő munka, a társadalmi élet. Kommu­nista ifjúsági szervezet létesült a fa­luban, Saláti András elnökkel az élen. Ez a szervezet proletárifjakból verbuválódott. Később CSISZ-szerve­­zetté formálódott, helyt adva a község különböző társadalmi rétegeihez tar­tozó fiatalok munkálkodásának. U- gyancsak az imént említett, agilis el­nökbe helyezve bizalmukat. Nem véletlen, hogy az ifi-szervezet jelentős segítséget nyújtott az efsz alakításához. A község SZLKP-szerve­­zete, valamint a tapasztalt, harcedzett kommunisták mindenkor támaszkod­hattak a szervezett fiatalokra, akik a haladás ügyét szolgálták szívvel-lélek­­kel. Az efsz megalakulását követő idő­szak második nagyon jelentős ese­ménye volt a községgazdálkodási üzem életrehívása, megszervezése — elsőként az akkori nyitrai kerület­ben. Ezáltal megoldódott a közszol­gáltatás kérdése. Ez az üzem egyesí­tette a kisiparosokat, a malmot, a péküzemet stb., majd nagy fejlődésen ment keresztül, teljesítve nagyon fon­tos küldetését. Ennyit a kezdeti időszakról, az úgynevezett hőskorról, amely telve volt buktatókkal, ellentmondásokkal, de ugyanakkor az emberek nagy-nagy áldozatvállalásokra voltak képesek, tettrekészség, szilárd meggyőződés és akarat munkált bennük. Konkrét pél­da: erre 1956-ban új kultűrházat hoz­tak tető alá — a lakosság széleskörű hozzájárulásával, társadalmi munkájá­val — elsőként a volt nyitrai kerü­letben. ÖRÖM - ÜRÖMMEL Amint esztendő, esztendő sarkára hágott, a szövetkezet egyre jobb ered­ményeket volt képes felmutatni. Ez a tény nagy mértékben a közös gazda­ság felé fordította a még egyénileg gazdálkodókat, úgyhogy 1959-ben már egészközségi szövetkezetről beszélhet­tek. Gyors ütemű fejlődés indult meg a több mint kétezer hektáros közös gazdaságban. Gazdaságilag és politi­kailag egyaránt megszilárdult ez az összetartó közösség. Egyre jobban érvényesült a szövetkezeti demokrácia, a szocialista verseny és az igazságos jutalmazási módszerek hódítottak mind nagyobb teret. A munkavégzés szervezetté, lendületessé, majd ered­ményessé vált. Ez örömmel és meg­elégedéssel töltötte el a vezetőket, tagokat egyaránt. Csakhogy az örömbe jó adag üröm vegyült: két alkalommal is aratott a „fehér halál“, vagyis elhullott mint­egy kétezer sertés, a szarvasmarha­állománynak meg a kétharmada. A száj- és körömfájás okozta tetemes károk gazdaságilag gyöngítették ugyan a szövetkezetét, de a tagság annál szívósabban és szorgalmasab­ban végezte dolgát, hogy minél előbb talpra álljon, újra megerősödjön a Saláti András, hnb-elnök. gazdaság. Azóta is önállóan gazdál­kodik ez a szövetkezet. 2600 hektár­nyi területen. S nem eredménytelenül: ez jó hatást gya karol a község szün­telen fejlődésére, a szövetkezeti ta­gok életszínvonala emelkedésére, szel­lemi gazdagodására. MEGIFJODÖ KÖZSÉGKÉP A felszabadulás utáni három és fél évtizedben a lakosság létszáma ugyan nem emelkedett a 2500 fölé, sőt ez alá szorult, aminek az oka: a fiatalok jelentős része az iparban helyezkedett el (Tolmács, Léva, Párkány, Érsekúj­­bár), s a városokba költözött. De a községfejlődésben ez nem okozott megtorpanást. Oj, 14 tanter­mes iskola, tűzoltószertár, 120 férő­helyes óvoda, járda épült, a közúti hálózat is javult, korszerű halottas­ház épült, fagyasztóberendezéssel — megelőzve sok vidéki várost —. Bár a kereskedelmi hálózat még nincs meg­felelő szinten, az egészségvédelem szolgálatait négy orvos (körzeti, nő­­gyógyászati, gyermekgyógyászati, és fogorvos) látja-el, egyelőre még négy helyen. A cél azonban az egészség­ügy! központ megépítése, az egy épü­letbe összevonás. Egyelőre több köz­épület karbantartását, főjavítását szor­galmazták. Saláti András, a hnb- elnök (az ifi­szervezetek valamikori elnöke), mint a község legilletékesebbje arról is szót ejt, hogy tervezik egy sportsta­dion és egy nyitott népfürdő építését. Természetesen a lakosság közreműkö­désével. Közben azt is megtudom, hogy ez a község 1973-ban magas tár­sadalmi elismerésben részesült: I. he­lyet vívott ki a községfejlesztési és környezetszépítésí kerületi verseny­ben, s 100 ezer korona pénzjutalomban is részesült. Néhány számadat csupán, ami a la­kosság társadalmi tevékenységét ille­ti: például 1977-ben közel 73 ezer óra társadalmi munkára vállalt kötelezett­séget, amit túlteljesített. Az 1978-as évben 562 egyéni és 17 kollektív munkafelajánlás történt: közte 64 375 társadalmi munkaóra, amit szintén túlteljesített a derék, szorgalmas la­kosság. Tavaly már a közel 72 ezer óra társadalmi munkavállalásukat is magasan túlszárnyalták. A felszaba­dulás 35. évfordulója tiszteletére már eddig 521 egyéni és 14 kollektív munkafelajánlás született, közte min­den eddiginél több, 78 ezer óra tár­sadalmi munka. Beszélő számok ezek, amelyek mindennél jobban bizonyíta­nak. Bizonyítják a lakosok szépérzé­két, lankdatlan aktivitását, a közjó messzemenő felkarolását. EGYIDŐSEK A SZABADSÁGGAL A felszabadulás évében összesen húszán születtek. Kiváncsi voltam ar­ra, mire vitték a szabadsággal egy­idős honpolgárok a szocialista társa­dalom jóvoltából — és a saját szor­galmukkal, akaraterejükkel. Nos, Géra István mérnök, zootechnikus, Rubint László építészmérnök, az Építésügyi Minisztériumban dolgozik, Szilva Jó­zsef képzőművész, dr. Miklós Zoltán orvos, Bolfa László építésztechnikus, Szilva Ilona, és Miklós Zsuzsa peda­gógus, Hubert László rendőr, hogy többet ne is soroljak. Adott a község a társadalomnak a felszabadulás óta mintegy félszáz mérnököt, tanítót, ezenkívül sok-sok szakembert, derék, igyekvő fizikai dolgozót. Saláti elvtárs, a község köztisztelet­ben álló elnöke — immár közel 20 éve — ugyanilyen igyekvő, megalku­vást nem ismerő egyéniség. Munkás­családból származik. Pesten járt gim­náziumba, jogot végzett. Nyolc éven át volt az egykori zselizi (Želiezovce) JNB pénzügyi előadója, majd a járási székhely felszámolása után hazakerült szőlőfalujába. Tehetségét, tudását itt kamatoztatja (a lakosok az ügyvédi tanácsadó iroda helyett hozzá fordul­hatnak bizalommal). Igen jó humorú, derűt, életörömet sugárzó alkat. Kö­zeleg születésének 50. évfordulója. Mit kívánhatunk? Friss, jó egészséget, további sikeres munkálkodást a lakos­ság, a társadalom, a haza javára! Örömet, boldogságot a családi élet­ben! Álljon helyt továbbra is oly de­rekasan a közigazgatási szférában, mint 'eddig ...! Kommunistához mél­tóan, a közérdeket, a társadalom ér­dekeit szem előtt tartva — együttmű­ködve' a kommunistákkal, a pártonkí­­vüliekkel, a lakosság széles rétegeivel. UTÓSZÖ A farnadi példa is fényesen bizo­nyítja, egyedül a szocialista társadal­mi rendszer képes a honpolgárok te­hetségének ilyen nagy fokú kibonta­koztatására, megbecsülésére, anyagi­szellemi felemelkedésére. A felszaba­dulást követő három és fél évtized elegendő volt arra, hogy az azelőtt sárbataposott, kiszipolyozott, végtele­nül megalázott pórnép talpraálljon, egyenes derékkal járjon, a hatalom részesévé váljon — mindörökre szám­űzve a holnaptól való félelmet, az embernek ember általi kizsákmányo­lását, a létbizonytalanságot. Ezért a tőkések, a milliomosok acsarkodása, fegyvercsörtetése. Mind­­azoké, akik újfent jármukba akarnák kényszeríteni a* világ népeit, az em­beriséget, megsemmisítve a szabad 35 esztendő nehezen kiharcolt szocia­lista vívmányait. Szerencsére, az ön­tudatos honpolgárok tisztában vannak ezzel Farnadon, s szerte a hazában; a szocialista világrendszer országai­ban, ahol becsülni tudják a sok vér­áldozat árán született szabadságot, a békés alkotó munka és a nyugodt élet örömeit. N. KOVÁCS ISTVÁN Az oroszvári (Bratislava-Rusovce) Duna Efsz állattenyészete jó munka- és kereseti lehetőséget nyújt dolgo­zóinak, s megad minden anyagi támo­gatást. A szövetkezet vezetősége a lehetőségekhez mérten igyekszik olyan munkafeltételeket biztosítani, hogy a nők munkájuk mellett családjukkal is törődhessenek. A dolgozók igyekeznek jó munkát végezni. A termelés szín­vonalának emeléséhez a szövetkezet­ben nagyban hozzájárul a szocialista munkaverseny. Az egyik kollektíva tagjai, Nagy Mária és Markaninová Alžbeta, a szövetkezet példás dolgo­zót közé tartoznak. Munkájukat be­csületesen végzik. Tavaly 21,80 mala­cot választottak el anyakocánként. * Mária néni meglepődött, amikor meglátogattam s elmondtam neki, mi hír hozott. Kiderült, hogy a múlt évi eredményeket velük még nem ismer­tették. Meg is örült, hogy szépen nyilatkozott munkájáról Oszvald elv­társ főállattenyésztő. Elmondja, hogy 1964-től dolgozik az állattenyésztés­ben, mint kocagondozó. A mostaninál sokkal rosszabb munkakörülmények között kezdett, de azóta a sertésistál­lókat átalakították és szociális helyi­séget is építettek hozzá. Munka után átöltözködhetnek, csak az a baj, hogy a helyiséget télen nem fűtik, és nincs melegvíz. — Mária néni, hány sertést gon­doz? — Általában hatvan anyasertésről kell gondoskodni naponta. Van elég munka körülöttük, mert az istállót ugyan átalakították, de nincs gépe­sítve. Sokat kell talicskázni s az em­ber keze elfárad. Azután itt van a fialás. Előtte is, utána is az anyát gondozni, ápolni kell. A fialás után két-három napig fokozott gondot for­dítunk a kismalacokra. Nagyon fon­tos, hogy melegben legyenek, mert különben hamar megfáznak és el­pusztulnak. Ügyelünk arra, hogy az istállóban ne legyen huzat, az anya föcsteje jó legyen. A kutricákban a megfelelő hőmérsékletet infravörös lámpákkal biztosítottuk, de tűzveszély miatt beszüntették használatát. Most jó almozással igyekszünk a meleget megőrizni. Vigyázunk az etetésnél is, mert a rossz tejtől a malacok megbe­tegedhetnek. Ha az ember figyelmes, hamar észreveszi a bajt és jelentheti a vezetőnek. — Körülbelül két-három nappal a a malacelválasztás előtt a malacok speciális süldőtápot kapnak nedvesít­ve, kása formájában, de szárazon, is az etetőbe, hogy fokozatosan meg­szokják a tápot. És mindennap tiszta vizet, erről nem szabad megfeledkez­ni, sem az anyáknál, sem a kismala­coknál. Van is munka bőven. Igyek­szünk, hogy ne legyen ránk panasz, másrészt teljesítmény után fizetnek bennünket. — Mennyi a havi keresete? — Ez a malacelválasztástól függ. Egy malac után negyven korona jár. Véleményem szerint az, aki jól dolgo­zik, jól keres. Én elégedett vagyok a munkahelyemmel és a fizetésemmel. Másutt sem keresnék többet kétezer koronánál, és ami a pénznél is fonto­sabb: a munka mellett nyugodtan ne­velhetem a gyermekeimet. A fiam elektromechanikus, a kislányom köz­­gazdasági szakközépiskolába jár, s az idén érettségizik. Azon nem is gon­dolkoztam, hogy máshová menjek dol­gozni, hiszen hamarosan nyugdíjba megyek. * Szövetkezet építette lakásban lakik Kováé Jozef és felesége, Jozefina. Az ízlésesen berendezett másfél szoba­­konyhás lakásban nagy a rend és tisztaság. A háziasszony a konyhában szorgoskodik. Az asztalon egy tál tisz­tított fokhagyma. Eddig még minden évben öltek. Nem kellene disznót tar­tamok, hiszen a hentesüzletben min­dent megvehetnek, de mert szeretik az ízletes házi kolbászt, szalonnát, füstölthúst, disznósajtot, ezért hizlal­nak minden évben egyet. — Hol hizlalják? — A kert végében csinált ólat a férjem, ott tanyázik a baromfi és a hízó. Jozefina egy évig dolgozott a szak­májában mint esztergályos, azután férjhez ment. Emiatt ugyan nem kel­lett volna abbahagynia mesterségét, hiszen esztergályosokra nagy szükség van. Azért tette, hogy a férjével együtt dolgozhasson. Hat évig a tehe­nészetben dolgoztak, két éve az anya­­sertéseknél. »— Hol jobb? — Mind a két helyen — válaszolja. — Megszoktuk már ezt a munkát. Négyszobás összkomfortos családi há­zat építettünk Žilina mellett, a szülő­falumban. Egyfelőre a testvérem lakik benne. — Miért építkeztek? — Azért, hogy nekünk is legyen saját házunk. Mind a ketten dolgo­zunk, aránylag jól keresünk. Sze­mélyautót eddig nem vettünk, mert úgy sem használnánk ki, jiisz a jó­szág mellől nem mozdulhatunk. Vi­szont a pénzt sem akartuk elkölteni. Mindennapi munkánknak látszatja­­van. Derekas munkájuk eredményes. Tavaly a tervezett kilencszázhatvan malac helyett ezren felül választottak el, illetve adtak a sertéshizlaldának. * Az irodahelyiségekben szorgalmasan folyik a múlt évi eredmények értéke­lése. Oszvald elvtárs beletekint a ki­mutatásokba és megjegyzi: — Helytálltak, helytálltunk. Nem csak az említettek, hanem a többi dolgozók is. Az eredmények megnyug­tatóak. A múlt évi húseladási tervün­ket túlteljesítettük és 2 millió 725 ezer korona értékű tenyészállatot ér­tékesítettünk. A kedvező eredményekhez az anya­gi és erkölcsi ösztönzők is hozzájá­rultak. A dolgozók viszont igyekeztek jó munkát végezni. S ez a fontos, mert a szövetkezet termelési prog­ramjában a kocatartás növelése is szerepel. E feladat teljesítéséhez már most megteremtik a feltételeket. Nagy Teréz i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents