Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES LÄTOGATÖBAN EGY VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁGON Pándi Péter tizenkét éve dolgozik a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Városi Nemzeti Bizottságon. A vnb titkáraként jó ismeri a lakosság ügyesbajos dolgait, hétköznapi gondjait. Szép és rendezett az iroda,< amelyben beszélgetünk, kicsit hű képe a városnak. 1 i— Szoktál esketni? >— De még mennyit! i— Sokat? i— Sokat. i— Ajándékot is kapsz olykor? >— Igen, süteményt meg tortát. -i— Mást nem?-*> Egyszer kaptam egy szép hímzett kendőt, örült is neki a feleségem. — Hogyan esküsznek egymásnak örök hűséget a fiatalok? — Ünnepélyesen. Szépen berendezett esketőtermünkben zajlik le a szertartás. Hanglemezről nászinduló szól, elhangzik a boldogító igen meg a sok jókívánság. Nálunk egyre több a csakis polgári esküvő, ilyenkor kivonul és eljön a gyáriak meg a szövetkezetsek színejava. Műsor is van, mert eljönnek az úttörők, a SZISZ-tagok meg sokan mások. Meghonosodott szokás, hogy az esküvő után a fiatal párok a Hősök terén virágcsokrot helyeznek az emlékműhöz. Különben tavaly az egybekelők 93,6 százaléka csak polgári szertartáson vett részt, s mindinkább divattá válnak a SZISZ-esküvők. Az ünnepélyes szertartás után valamelyik vendéglőben nagy mulatozással folytatódik a nem mindennapi esemény ünneplése, természetesen menyasszonytánccal egybekötve. Ez egy kicsit a múltat idézi. Mondd, van olyan fiatalasszony, aki leánynevét is megtartja? — Nincs, pontosabban olyan eset még nem akadt, hogy csak a leánynevét kívánta volna használni. Persze a nőkérdésben hozott politikai határozatok hatása már itt is érezhető. Csak lapozzunk az anyakönyvbe s meglátjuk, hogy az „átmeneti megoldás“ a legjellemzőbb. Például: Baloghné Varga Irma. Az ember ilyenkor úgy érzi, van egy „nyitott“ kiskapu“, megoldásként arra az esetre, ha baj támadna. Itt tartunk, s ez nagyon Csupán bevezetőnek szántam, amit eddig Pándi Péterrel a „hétköznapi ügyekről“ csevegtünk. Régen, ha a cseléd, vagy a „módosabb szegény“ bement az „előjáróságra“, felvette egyetlen ünneplőjét. Amikor beért a városházára, előfordult, hogy az ajtó előtti lócára helyezte zsírtól fénylő kalapját és csak aztán kopogtatott be a „hivatalba“. — Most a legtöbb hivatalban az egykori szegényember szomszédja, ismerőse, rokona ül az elnöki, titkári székben, meg egyébként is ma már más a világ. -Ezen aligha vitatkozhatunk. 3 — Még sohasem akartak rávenni törvénytelenségre? — Mire? ■— Törvénytelenségre. — De. Nem is egyszer. Persze tudnunk kell, hogy itt, Királyhelmecen nem is olyan régóta létezik egy városrendezési terv s ehhez tartjuk magunkat. Vaň és tabu. Pontosabban, megmásitása hosszadalmas és nagyon fárasztó lenne. S ez a városrendezési „szentírás“ azt mondja, hogy a jövőben azonos területen majdnem háromszor annyi házat kell építeni, hogy ne terüljön szét a település. A megvalósítás azonban nem olyan egyszerű. Oj utcákat kell nyitni, családi fészkeket szétszabdalni. Ilyenkor aztán bekopogtatnak az ember hivatalának, meg otthonának ablakán, hogy egyesekkel tegyünk kivételt. Te megtenned? Bizony nem. 4 Ha már az építkezést említettük, el kell mondanunk, hogy Királyhelmec jelenleg hat és fél ezer lakosú, de az előirányzatok szerint lakossága 1990-ig eléri a 14 ezer főt. Amíg a bodrogközi kisváros járási székhely volt, jóformán semmit sem épült. Építkezése 1968-ban kezdődött. Azóta utcákat bontottak le, elkészült 144 lakásegység, további 48 pedig befejezés előtt áll. Sok új üzem is létesült. Megemlítendő a kábelgyár, meg a bútorgyár. Ezenkívül még sok más üzemnek van itt részlege. Nem is beszélünk a szolgáltatási hálózat bővítéséről; sok új üzlet, bevásárló központ épült. — Építünk, szeretnénk megoldani a súlyos lakásgondokat, — mondja a titkár. Az igazsághoz tartozik az is, hogy az itteni üzemek több mint kétezer környékbelinek adnak munkaalkalmat. Ez is kötelezi a járást: pénzt adott lakásépítésre. Kik kapják a lakásokat? Bizottság dönt róla. A gyárak, az állami gazdaság nélkülözhetetlen szakemberei, meg azok, akik a szolgáltatásokban segítségünkre tudnak lenni. Mondanom sem kell, hogy nálunk is nagy a tülekedés a lakáskiutalásért. Ezért döntöttünk úgy, hogy a lakásrendelet tiszteletben tartásával bizottság tegyen igazságot. Itt sem kaphat lakást az, aki havonta ötezret tesz a takarékba. 5 A hétköznapi ügyek között valaha a szegénységi bizonyítvány kiadása volt a leggyakoribb. <— És most? Tessék? A városi nemzeti bizottság titkárának visszakérdezéséből következtethetünk: talán félreértésről van szó. — Szükséges-e mostanában szegénységi bizonyítvány Királyhelmecen? — Régi értelemben nincs ilyen, hiszen olyan szegény emberek sincsenek manapság, mint régen voltak. Aki ma szegény, legfeljebb magára hagyott, tehetetlen, meg olyan, akit gátlástalan gyerekei kiforgattak vagyonából s most rá sem hederítenek az öregekre, de azért senki sem áll éhhalál küszöbén. Évente folyósítunk egyszeri szociális segélyt, ebben mintegy kétszázan részesülnek. Ez összesen százezer koronás tételt jelent a városnak. 6 >— Mi után szedtek adót? — Először is a háztáji, a ház után, van még ebadó és jövedelmi adó — csak a legfontosabbakat említsem. Évente mintegy kétszázezer korona jön össze, nem lebecsülendő egy ilyen viszonylag kis városban. Hozzá kell még számítanom azt, amit a társadalmi munka teremt, mert az valóságos kincsesbánya. Például ebből tudjuk aszfaltoztatni a járdákat, utakat építeni. — Tisztességesen fizetik az adót? — Mindenki megfizeti adóját. A lakosságot hangosbeszélőn tájékoztatjuk és figyelmeztetjük kötelességei teljesítésére. A felszabadulás óta még senkinek sem árvereztük el a házát... — Ogy-e Helmecen előfordul iskolakerülés? — Több mint kétezer gyermek tanul iskoláinkban. Iskolakerülők inkább a cigánygyerekek között akadnak, főként a túlkorosakkal vannak bajaink. Mintegy ezer cigány él a városban, zömük az új időkhöz alkalmazkodva igyekszik változtatni életvitelén. Bajok vannak még a lányokkal, akik tanulás helyett titokban férjhez mennek és gyereket várnak. Egyébként a tanítás látogatottsága sokkal jobb az országos átlagnál. A cigányokkal egyébként a közrendészeti bizottság foglalkozik, mely idejében megteszi a szükséges intézkedéseket. 7 , — A városban nyolcszáz nyugdíjas él. Klubhelyiséget rendeztünk be nekik 30 ezer korona ráfordítással. A klub fenntartását évi tízezer koronával támogatjuk. Naponta ötvenen látogatják a klubot. Bővíteni kellene az óvodát meg a bölcsődét. Az utóbbiban a férőhely „szűk keresztmetszet“. Ezen is lemérhető a gyermekszaporulat. A beadott kérvények szerint 75-en igényelnek óvodai és 76-an bölcsődei elhelyezést. Hozzálátunk egy 16 tantermes iskola építéséhez. Tudjuk, hogy ezzel még nem oldjuk meg véglegesen a gondokat, ám az új gimnázium felépülése után sokat javul a helyzet. 8 Kevés olyan praktikusan rendezett település van Kelet-Szlovákiában, mint Királyhelmecen. Nemcsak a város kapujában levő új üzemek jelzik itt a gyors változást, hanem a település központja is, ahol tetszetős otthonra talált a kultúra, az ifjúság, kávézók és étkezdék létesültek. Ide nem lehet úgy betoppanni, hogy valami ne lepje meg az embert: valami új épül, valami újon törik a fejüket. A város lakói 1978-ban példásan teljesítették szocialista vállalásaikat és százezer korona pénzjutalomban részesültek a kormánytól. Tavalyi vállalásaikat — 4 millió 300 ezer korona értékű felajánlásukat — már október végén teljesítették. A királyhelmeciek november 26-án ünnepelték városuk felszabadulásának 35. évfordulóját... ILLÉS BERTALAN га? m IHÍREK BARÁTI TALÄLKOZÖ A Szlovák SZK párt- és állami szerveinek vezetői a múlt héten hagyományos újévi összejövetelen találkoztak a tömegtájékoztatási eszközök vezető munkatársaival, főszerkesztőkkel és újságírókkal. A találkozón jelen volt J o z e f lenárt, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára, és Peter Colotka, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke, Viliam Š а 1 g o v i č, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és más vezető személyiségek. Elena Litvajová, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja üdvözlő beszédében méltatta a tömegtájékoztatási eszközök hozzájárulását а XV. pártkongresszuson elfogadott program teljesítéséhez s megköszönte áldozatos munkájukat, majd a szlovákiai vezető szervek nevében sok sikert kívánt idei munkájukban. A hivatalos rész befejeződése után a találkozó kötetlen, baráti beszélgetéssel folytatódott. KUKORICA-TERMESZTŐK vAllalAsa A nyugat-szlovákiai kerület legjobb kukoricatermesztői a múlt héten Bratislavában találkoztak. Az összejövetelen laromír Algayer oki. mérnök, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság igazgatója méltatta, hogy az üzbég kukoricatermesztők versenyfelhívása nagy visszhangra talált a nyugatszlovákiai kerületben, amit az is bizonyít, hogy tíz mezőgazdasági üzem több mint héttonnás, ötvenkettő pedig i— 30 ezer hektáron — hattonnásnál nagyobb hektárhozamot ért el. A találkozó részvevői eszme- és tapasztalatcsere után elhatározták, hogy felszabadulásunk 35. évfordulójának tiszteletére ismét bekapcsolódnak az üzbég kukoricatermesztők felhívására kibontakozó versenybe. A siker érdekében megfelelő minőségű vetőmag, vegyszer és gép biztosítását kérték az illetékes szervektől. SZOVJET ELISMERÉS ÉPÍTŐINKNEK Vlagyimir Mackevics prágai szovjet nagykövet a napokban szövet érdemrendeket és -érmeket adott át a Szövetség gázvezeték építésében részt vevő vállalatok és szervezetek kiváló munkásainak. A Népek Barátsága Érdemrendet öten, a Becsület Érdemrendet négyen érdemelték ki. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjét František Morocznak, az Ostravai Bányaépítő Vállalat asztalosának adományozták. További öt csehszlovák dolgozó a Munkaérdemekért, öt pedig a Kiváló Munkáért érdemérmet kapta. Átvették az új A Bátorkeszi (Vojnice) Efsz pártalapszervezete ünnepi ülésen értékelte a szövetkezet eddigi eredményeit és a kommunistáira váró feladatokat. Szegi István, az alapszervezet elnöke kifejtette a teendőket és hangoztatta, hogy kezdettől fogva nagy gondot fordítottak a párttagsági könyvek kicserélésének előkészítésére. A pártvezetőség a- beszélgetések során nyílt, őszinte beszélgetést folytatott a tagokkal szervezeti tevékenységükről. A beszélgetéseken kijelölték az egyes tagok személyes feladatait, s vállalások születtek, melyek kétségtelenül többet követelnek- minden kommunistától, növelik felelősségüket az eszmei-nevelő munkáért, ennek állandó tökéletesítéséért. ____ 1980. február 2. ________JOGI PROPAGANDA _______ Társítás alá nem tartozó kert A jogszabály értelmében a szövetkezeti tag köteles valamennyi földjét, beleértve a tulajdonában levő erdőket, halastavakat és egyéb vízterületeket, vagy azokat, amelyeken gazdálkodik, közös szövetkezeti gazdálkodás céljából társítani. Am nem tartoznak társítás alá azok a földek, amelyek jellegüket tekintve nem szogálhatnak közös szövetkezeti gazdálkodás tárgyául, személyi használatra szolgálnak, mint építési telkek, udvarok és kertek. Ez az 1975/122. törvénytár! számú törvény 36. paragrafusának 2. bekezdése b) pontjában feltüntetett kifejezett kivétel a múltban nem létezett, csak a társítás céljára való hivatkozással, a gyakorlat szükségleteivel összhangban kiindulva vezették le azt a következtetést, hogy a társítás nem érinti az egyéni tulajdonban levő épületekkel beépített telkeket, esetleg sem a melléje tartozó udvart és kertet (ugyanakkor viszont közelebbről nem világították meg a kert fogalmát). Ezért igyekszünk megmagyarázni, mi is az a társítás alá nem tartozó kért. Az új jogszabályozás értelmében a társítás alá nem tartozó kerten olyan kertet értünk, amely összefügg a lakóépület telkével, vagy a község beépített részében (ün. intravillán) terül el, ha nagysága nem haladja meg a 0,10 hektárt. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó jogi előírásokban a társítás alá nem tartozó kert fogalmát a maximális nagyság és a terület szempontjából is eltérően határolják körül, mint a házikert fogalmát a mezőgazdasági adóra vonatkozó jogi előírásokban. Az 1974/106. törvénytár! számú rendelet 4. cikkelyének második bekezdése alapján, mely rendelet a mezőgazdasági adótörvény végrehajtására vonatkozott, a házikert azzal a telekkel összefüggő kert, amelyre a lakóház épült, még akkor is ha összefüggésüket közút szakítja meg. A házikert nagysága nem tartozik az efsz-tag adóalapjához, ha a beépített terület leszámítása után egyénenkéht nem haladja meg a 800 négyzetmétert. Ez a részben eltérő megjelölés volt az oka annak, hogy a törvényben és a mintaszabályzatban nem a házikert, hanem csak a kert fogalma szerepelt. A szabályzat gyakorlati okokból lehetővé teszi, hogy egyes esetekben a vezetőség döntse el, a 0,10 hektárt meghaladó területű kert nem tartozik társítás alá, ha tekintetbe veendő különleges körülmények ezt Indokolttá teszik, például ha ez a határt túllépő rész társítás folytán szövetkezeti gazdálkodásra teljesen alkalmatlan földterület lenne. Ezzel összefüggésben olyan követelmények jelentkeznek, hogy a vezetőségnek ilyen irányú döntését közelebbi utasítások egységesen irányítsák, éspedig főként olyan tekintetben, hogy a megszabott normának milyen túllépése esetén dönthet még a vezetőség úgy, hogy a kert nem tartozik társítás alá. Ez a kívánt egységes eligazítás azonban lehetetlen. Minden esetet egyénileg és a helyi feltételeknek megfelelően, minden helyi összefüggésében megkülömböztetetten kell elbírálni. A vezetőségnek egyrészt tekintetbe kell vennie, milyen célra vonják ki a kerteket a társítás alól, másrészt felelősségteljesen és gondosan meg kell fontolnia mindazokat a tényeket, amelyek miatt a kertet konkrét esetben nem kell társítani csak azért, mert területe meghaladja a 0,10 hektárt. Olyan tényekről van szó, mint például annak a résznek a nagysága, amellyel a kert terjedelme a 0,10 hektárt túllépi, e rész fekvése és alakja, megközelítési lehetőségei, e rész egyéb megfelelő kihasználásának lehetőségei. A vezetőség tekintetbe tagkönyveket Az ülésen kidomborodott, hogy a szövetkezet valamennyi dolgozója szem előtt tartja a CSKP XV. kongresszusának a mezőgazdasági termelésre vonatkozó határozatait. A CSKP Központi Bizottságának 11. és 12. ülése hangsúlyozta, minél nagyobb és bonyolultabb feladatok megoldása vár- ránk, annál nagyobb követelményekkel lépünk fel minden kommunistával szemben. Az új tagkönyvet átvevő kommunistáknak felelősséget kell érezniük, erőt kell meríteniük munkájukhoz, hogy megoldják a rájuk váró nehéz feladatokat. Ezzel a gondolattal fejezte be beszédét az alapszervezet elnöke. Az ülésen jelen levő Szabó Imre elvtárs. a járási pártbizottság titkára veszi azt is, hogy egyes, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés céljaira gazdaságosan és célszerűen fel nem használható társított földeket a szövetkezet meghagyhatja saját kerttel nem rendelkező tagjainak ideiglenes használatában. A járási nemzeti bizottságok (főként szisztációs joguk érvényesítésével) és a járási mezőgazdasági igazgatóságok elegendő hatásos eszközzel rendelkeznek arra, hogy megakadályozzák a szövetkezet vezetőségének döntését, ha túllépné az ésszerű határokat és a törvényes rendelkezés értelmével ellentétes viszonyokat alakítana ki. A szövetkezet vezetősége tehát csak arról dönthet, hogy egyes indokolt esetben az olyan kert, amely nem teljesíti a megszabott maximális terület feltételét, nem tartozik társítás alá. Tehát semmilyen esetben, még a vezetőség döntésével sem emelhető ki a társításból olyan kert, amely nem teljesíti a fekvés feltételeit, azaz a község beépített részén kívül, tehát az intravillánon kívül fekszik. Tekintettel arra, hogy az előző jogi előírások bizonyos helyen és bizonyos nagyságig nem vonták ki a társítás alól a kerteket, a törvény — annak érdekében, hogy kiegyenlítődjék az eddigi szövetkezeti tagok helyzete azokéval, akiknek szövetkezeti tagsága az új szabályozás hatályával jön létre, (a Szlovák Szocialista Köztársaság északi részében, Dolný Kubín, Čadca stb. járásokban folytatódik a szocializálódás), — kialakíja azt a jogi feltevést, hogy az efsz-ekre vonatkozó előző törvények előírásai szerint társított kertre úgy tekintenek, mintha az 1976. január 1-től érvényes új törvény szerint nem tartozna társítás alá, mintha nem volna társított, amennyiben a feltüntetett napon a szövetkezeti tag kertként használja. Az efsz-ekre vonatkozó előző törvények előírásai értelmében társított kertek rendszerében történt változás az adózás terén is visszatükröződik, főként abból a szempontból, ki fizeti a jövőben e földterületek utáni adót. A régi szabályozástól eltérően nem társítják azokat a telkeket, amelyeket a szövetkezet vagy más szocialista mezőgazdasági szervezet a szövetkezeti tag belépésekor, esetleg későbbi időpontban, amikor ezeket megszerezte, már használ. Nem célszerű, hogy a szövetkezeti tag olyan telkeket társítson, amelyek például a mezőgazdasági termelés biztosítására teendő egyes intézkedésekről szóló 1955/50. törvénytárt számú kormányrendelet intézkedései alapján kerültek a szövetkezet használatába. Ez főként arra az esetre vonatkozik, amikor egyesítették a szövetkezeti használati jognak és a földnek, valamint más mezőgazdasági tulajdonnak a termelés biztosítására történő használatáról szóló 1975/123. törvénytár! számú törvény szerinti termelés-biztosítási használati jognak a tartalmát. A közös szövetkezeti gazdálkodásra társított földeket jegyzőkönyvileg adják át. A jegyzőkönyv másolatát a szövetkezet megküldi tagjának. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a föld tulajdonosát, megművelésének válfaját, a parcella nagyságát és számát, amelyen az ingatlan-nyilvántartásban vezetik. A jegyzőkönyv nemcsak azért szükséges, hogy elejét vegyék a föld átadásával kapcsolatban a jövőben előforduló esetleges kételyeknek, hanem azért is, hogy. a szövetkezet tökéletes áttekintést nyerjen a gazdaságához tartozó földről. E tájékoztatással szinte valamennyi „régi szövetkezetnek“, de a még ma alakulóknak is szolgálatot kívánunk tenni. JUDr. MICHAL ĎURDIAK az első új tagkönyvet a szövetkezet pártalapszervezete elnökének nyújtotta át, majd jelképesen kezébe helyezte az összes tagkőnyvet, melyeket az elnök személyesen adott át a szervezet tagjainak. A tagkönyvek átadásakor Szabó Imre elvtárs hangsúlyozta, hogy csak a céltudatosan kijelölt konkrét feladatok teljesítése vezethet jobb termelési eredményekhez. A mezőgazdaságban fel kell tárniuk a tartalékokat, hogy eredményesen teljesíthessék a hatodik ötéves terv utolsó évének feladatait, s így bíztatóan lássanak hozzá a hetedik ötéves terv még igényesebb feladatainak teljesítéséhez. Ennek átérzésével, a rájuk váró feladatokra felkészülve vették át új tagkönyvüket a bátorkeszi szövetkezet kommunistái, MIRIAK FERENC
