Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-28 / 26. szám

1980. Június 28. SZABAD FÖLDMŰVES Színvonalas munkaszervezést, hatékony gén- és iikihasznélést! Felkészülten a gabonabetakaritasra Á galántai járás mezőgazdasági üzemeiben is megtették a szükséges előkészületeket a gabonatermés beta­karításra. Mert hiszen attól is sok függ, milyen a szervezés és az el­lenőrzés színvonala. Erre vonatkozó­lag Kelecsényi Dezsőtől, a jmi főag­­ronőmusától kértünk tájékoztatást. — Az SZLKP JB elnöksége nemré­giben tárgyalta meg és hagyta jóvá a nyári munkák szervezéspolitikai irányelveit. Ennek alapján készítették el a mezőgazdasági üzemek szakem­berei a nyári munkák ütemtervét. Ezt az ütemtervet a mezőgazdasági üze­mekben működő pártszervezetek ve­zetősége hagyta jóvá, figyelembe véve a XV. pártkongresszus, illetve a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plénumának a mezőgazdaságra vonat­kozó elvárásait... — mondta beve­zetőként a jmi növénytermesztési fő­­ágazatvezetője. — Milyen a terméskilátás, gaboná­ból? — Általában bíztató. Ezt mutatja például a májusban végrehajtott bio­lógiai leltározás tapasztalata. A szö­vetkezetek és állami gazdaságok 16 773 hektárnyi területen termeszte­nek őszi búzát, ebből több mint tíz­ezer hektárnyi kiváló, a többi vala­mivel gyengébb, de komplett, s 610 hektárnyi a talajvíz által károsodott, ,— Mennyi az összes aratnivaló? A járás összes mezőgazdasági tizemét alapul véve, 18 753 hektár búza, közel 10 ezer hektár tavaszi árpa, továbbá zab és keverék vár be­takarításra. Ehhez 353 kombájn áll majd rendelkezésre, együttműködést szerződés alapján ennek jelentős része hazánk északibb fekvésű járá­saiból érkezik járásunkba. Ezzel a kombájnállománnyal naponta mint­egy 2710 hektárnyi gabona betakarít­ható. Kedvező időjárási viszonyok kö­zött tehát 11 nap alatt betakarítható a gabona. Persze, ilyesmi ritkán for­dul elő, tehát a gabona szárítására is gondosan felkészültek a járás mező­­gazdasági üzemeiben, a gépek, szál­lító eszközök, a rendelkezésre álló idő alapos kihasználására úgyszintén. E —512-es kombájn érkezésével szá-Erre nagy szükség van, hiszen nem­csak a gabonát kell betakarítani, a növényápolást, a szálastakarmány, a zöldség, a gyümölcs begyűjtését is idejében kell elvégezni, az öntözés­ről sem megfeledkezve, ha a helyzet úgy kívánja. — Ezen kívül mire fordítanak még megkülönböztetett figyelmet? — Mire? Hát a szocialista munka­verseny jó megszervezésére, helyes irányítására, a versenyeredmények, a kiváló dolgozók, élenjáró munka­­csoportok, szocialista brigádok álta­lánosítható tapasztalatai népszerűsíté­sére. S természetesen a tűz- és bal­esetmegelőzésre, a dolgozók étkezte­tésére, frissítőkkel való ellátására. Az Egy szem gabona se vesszen kárba! jelszó következetes gyakorlati érvé­­nyesítésére, Krajcsovics F., Galánta AHOGY A FÖGÉPESÍTÖ LÄTJA Marcellházán (Marcelová) jártunk­kor megkérdeztük Pauliiz István főmechanizátort, valójában felkészül­­tek-e a több mint 900 hektár gabona és az olajosrepce betakarítására. Bár sok tennivalója volt, mégis szívesen tájékoztatott: — Jó termést ígérnek gabonáink. Alighanem elérjük a tervezett hozam­átlagot, vagy azt túl is teljesítjük. Ezt azonban sokminden befolyásolja: elsősorban az időjárás, de az embe­rek felkészültsége, a gépek műszaki állapota, a .gabonabetakarítás szerve­zettsége, a veszteség minél kisebbre csökkentése. Ez általános érvényű álláspont. Mit tettünk ennek érdeké­ben, mi...? Vegyük sorjába! Saját ütemtervet készítettünk, figyelembe véve saját személyi és gépállomá­nyunkat. összesen 14 kombájnost, 9 gépjavítót, s jónéhány gépkezelőt ké­szítettünk elő egynapos iskolázás ke­retében, feladatai példás teljesítésére. A gabonabetakarítást ifjúsági gépi brigádra bízzuk; ezenkívül 7 kisegítő, mólunk. Ebből négyet Hustopeéeről, hármat pedig az Ögyallai (Hurbano­vo) Gépállomásról. A fő mechanizátor a továbbiakban még elmondta, hogy a gabonakom­bájnjaik üzemképessé tételét pótal­katrész-hiány késleltette. A szalmabe­­gyüjtőik üzemképesek. A gabnnaszál­­lításhoz 11 tehergépkocsi és 10 pót­kocsi áll rendelkezésre. — És ami a gabonaszárítást illeti? — Univerzális MGF—OB szárítónk üzemképes. Továbbá a felvásárló üzemtől két darab Z—8-as gabona­szárítót bérelünk. Hiszen sosem lehet tudni, miként alakul az időjárás. — Az aratás közben előforduló géphibásodás, üzemzavar elhárítására is felkészültek? — Két vándorműhelyt állítunk be, hogy a kisebb meghibásodásokat a tarlón elvégezhessük. A nagyobb üzemzavar elhárítására a gépjavító műhelyben kerül majd sor. — Milyen kezdeményezés tapasztal­ható a fiatalok, a gépi brigád tagjai körében? — A brigádtagok kötelezettséget vállaltak, hogy a költségeket nem lé­pik túl, ami az alkatrész-felhaszná­lást illeti. Sőt, alkatrész-felújítást esz­közölnek, ha erre mód, lehetőség adódik. Takarékoskodnak az üzem­anyaggal, kiiktatva az üresjáratokat. A kombájnok csoportos bevetését al­kalmazzák, mint a legjobban bevált módszert. A szemveszteséget 1 száza­lék alá szorítják, ami munkájuk mi­nőségi fokmérője. A gépi brigád valamennyi tagja, a kisegítő személyzet, s természetesen a szakember- és vezetőgárda arra tö­rekszik, hogy minden alkalmas időt, a gépek teljesítőképességét teljes mértékben kihasználják. Ez természe­tesen csakis kiváló, rugalmas munka­szervezéssel, következetes ellenőrzés­sel érhető el. No meg azzal is, ha sokoldalúan gondoskodnak a dolgo­zókról, ha jó munkahelyi légkört ala­kítanak ki, istápolva a versenyszelle­met is. (nk) A szarvasmarhatenyésztés tervszerűfejlesztésének sikere elsősorban a jó takarmánygazdálkodásnak a függvénye. Tudatosították ezt az ógyallai (Hurbanovo) Februári Győzelem Efsz-ben is, ahol nagy gondot fordítanak a takarmánytermesztés, valamint a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésére. Felvételünkön Asztalos Pál traktorost örökítettük meg, aki a gazdag, mintegy harmincöt tonnás hektáronkénti átlaghozamot ígérő, szántóföldi intenzív füvek termésének betakarításán fáradozott. A rendre vágott zöl« det a napenergia hasznosításával megfonnyasztják, majd értékes takar-i mánylisztet készítenek belőle, a frissen fakadó füvet pedig szakaszos le­geltetéssel hasznosítják. (Kádek Gábor felvétele) Tűi a nehézségeken Míg Rozsnyóról (Rožňava), a járási székhelyről Pelsőcre (Plešivec) érünk, az út nagyon kanyargós, a gömöri táj dimbes-dombos. A Vörös Csillag szö­vetkezetben épp a „zöldaratás“ fo­lyik. Ez a közös gazdaság 3550 hek­táros, hat község határát egyesíti. Az egyesítésre 1973-ban került sor, ami­kor a gömörhorkai (Gemerská Hôr­ka), a kuntapolcai (Kunová Teplice), a páskaházi (Pašková), a mellétéi (Meliata) és a pelsőci szövetkezet tagjai úgy döntöttek, közös erővel többre vihetik, jobban hasznosíthat­ják a nagyüzem nyújtotta termelési­gazdasági lehetőségeket, haladó tér melési-gazdaságirányítási módszere­ket, tudományos-technikai vívmányo­kat, ismereteket. Aztán 1977-ben hoz­zájuk csatlakoztak még a szalóciak (Slavec) is. A mezőgazdasági nagy­üzem székhelye Pelsőc lett. Tagadhatatlan, az egyesítések után is előfordultak nehézségek (úgy tűnt, mintha az egymástól alig né­hány kilométernyire levő községek között irdatlan távolság lenne). Az emberek mozdulni sem akartak a sa­ját falujukból. A kezdeti nehézsége­ket Juhász Pál mérnök, a járási me­zőgazdasági igazgatóság volt vezetője így érzékeltette: — Mivel ily nagy szövetkezet jött létre, egyesek el sem tudták képzel­ni, hogyan tereljék közös mederbe az emberek cselekvőkészségét. Farkas István, a Vörös Csillag el­nöke eképp vélekedett a rendterem­tésről : — Érthető, teljesíthető célokat kel­lett kitűznünk. Előszöris áttértünk a teljesítmény szerinti bérezésre. Meg­szüntettük a területileg szétszórt üzemegységeket. Szakosítottuk a ter­melést: két főágazatot, s azon belül ágazatokat létesítettünk. Így az ellen­őrzés rendszeressé, rugalmasabbá és átfogóbbá válhatott, a gazdaság­­za, a kukorica, a nyolcvan hektárnyi az egyesítés utáni egy-két év eredmé­nyeiből lemérhette a, tagság: a jobb, színvonalasabb munkaszervezés szá­mukra is előnyösebb. Ehhez azonban le kellett dönteni a községek közötti válaszfalakat. Olyan légkör kialakítá­sa vált szükségessé, hogy az emberek jó kedvvel menjenek a második, harmadik falu határába is, hiszen már egységes egészet alkotott. Javított a helyzeten az is, hogy a szövetkezet autóbusza szállítja a tá­volabbi munkahelyekre a dolgozókat. Annyit azonban még meg kell mon-Városi szinten termálfürdő védőgátjának építése, s ugyancsak elkészült egy úszóme­dence is. Az idegenforgalmi kormány­­bizottság anyagi támogatásával a kö­zeljövőben egy fedett uszodát is épí­tenek. A lakosság hazánk felszabadításá­nak 35. évfordulóját növekvő munka­aktivitással és kezdeményezéssel kö­szöntötte. A Nemzeti Frontba tömö­rülő tömeg- és társadalmi szervezetek tagsága, valamint a választópolgárok kötelezettségvállalásai a választási programterv maradéktalan teljesítését szorgalmazzák. A vállalásokba 16 kol­lektíva és több mint ezer választó­­polgár kapcsolódott be. Összértéke a vállalásoknak eléri a két- és fél mil­lió koronát. A kötelezettségvállalási mozgalom keretében közös összefo­gással valósítják meg a választási programtervet. Vállalásaik teljesítésé­vel új, komoly értékeket hoznak lét­re, szebbé és gazdaságosabbá teszik élet- és munkakörnyezetüket. Elköte­lezett munkával váltják valóra Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának azt a célkitűzését, hogy a dolgozó ember a falvainkon is a legkorszerűbb kö­rülmények között, jelenünk minden vívmányának birtokában, kulturált környezetben éljen és dolgozhasson. Ezért igyekeznek vállalásaikat mara­déktalanul teljesíteni, és önzetlen, áldozatkész munkájukkal községüket még szebbé varázsolni, egyre köze­lebb hozni a városhoz. Svinger István Nyárasd (Topofníky) nevét ma már messze a dunaszerdahelyi járás hatá­rain túl is ismerik. A közel három­ezer lakosú csallóközi nagyközséget 1945. április elsején szabadította fel a dicső szovjet hadsereg. Határát ter­mékeny földek alkotják, melyek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás évei alatt váltak valóban megműve­­lőik közkincsévé. De vajon mennyi­ben járult hozzá a lakosság növekvő anyagi jóléte a község fellendülésé­hez, erre a kérdésre kaptunk választ akkor, amikor a Nemzeti Front vá­lasztási programtervének teljesítésé­ről beszélgettünk. A község képviselőtestülete a CSKP XV. kongresszusa határozataival össz­hangban igényes és sokoldalú prog­ramtervet állított össze erre a válasz­tási időszakra. A legfőbb cél azt volt, hogy megteremtsék a szocialista élet­módhoz szükséges feltételeket a la­kosság számára. Ennek kapcsán nagy súlyt helyeztek a kulturált életkör­nyezet, a lakáskultúra, a szolgáltatá­sok és a szociális gondoskodás fej­lesztésére, valamint a község arcula­tának rendezésére. Négy év távlatá­ból elmondható, hogy célkitűzéseiket a lakosság aktív támogatásával, tö­­megpnlitikai munka hatékonyságának növelésével sikerült elérniük. Évente átlagosan 12—15 családi ház épül a községben, melyek gazdái többnyire a szövetkezet tagjai. A lakóházak többségében a lakáskultúra és az ellátottság is megfelelő. Sajnos, ne­hézségeket okoz az, hogy nem tudják az építkezés iránt érdeklődőket az építésre kiválasztott telkek nehézkes kisajátítása miatt maradéktalanul ki­elégíteni. A községen végighaladva a szemet gyönyörködtető sok új családi ház mellett — melyek többsége akár vil­lának is beillene — egyre több köz­épülettel is találkozunk. Örvendetes jelenség, hogy teljes mértékben be­fejezték a vízvezetékhálózat építését, portalanították az utakat. Jelentős előrehaladás tapasztalható a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások fej­lesztése terén is. Felépült a szolgál­tató ház, a régi kultúrház helyén be­vásárlóközpont létesült. A község lakossága évente közel 20 millió koronáért vásárol élelmi­szereket és iparcikkeket. A község­gazdálkodási üzem szolgáltatásait je­lentősen kibővítették, többek között bevezették a háztartási villamosgépek javítását és egy cipőjavító műhelyt nyitottak. Nyárasdon nagyon szeretik a spor­tot. Hogy ez mennyire így van, jó bizonyíték rá a társadalmi munkában felépített lelátó és atlétikai pálya a labdarúgópályán, továbbá az országos hírnévnek örvendő kézilabdacsapat számára megépített villanyvilágítás és lelátó. Nagy segítséget nyújtottak a tornaterem felépítéséhez, bekerítették a temetőt. Az egészséges életkörnye­zethez nem kis mértékben járul hoz­zá a közelmúltban létesített két új park és a zöldsávok a község külön­böző területein. A választási programterv egyik leg­fontosabb célkitűzése válik valóra a 120 férőhelyes óvoda megépítésével. Régi, fájós probléma nyer ezáltal megoldást, hiszen a növekvő igénye­ket a dolgozó nők foglalkoztatottsá­gának növekedése által nem tudták teljesen kielégíteni. A község határá­ban feltárt termálvízforrásokat — melyeket egy ideig csupán a szövet­kezet melegágyainak és fóliasátrainak fűtésére használtak — egyre inkább kiaknázzák üdülési célokra is. Jelen­leg már befejezéséhez közeledik a еЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ^ЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛАЛ/ Hasznos TÁRCAKÖZI TANÁCSKOZÁS A közelmúltban ellenőrzési napot és tárcaközi tanács­kozást tartottak Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec), mégpedig az Ipoly szabályozásával kapcsolatban. A munkajellegű tanácskozáson résztvett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Ján J a­­novic mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Vla­dimir Margetin erdő- és vízgazdálkodási miniszter. A becses vendégeket először Léván (Levice) fogadta Bernard Slobodník, a járási pártbizottság vezetőtítkára, majd a szakemberek ellátogattak Ipolyságra (Šahy), s a nagykürtösi (Veľký KrtfS) járás azon területeire, ahol a folyót szabályozzák. A végállomás Ipolyszakállas volt, ahol Németh István, a helyi CSEHSZLOVÁK­­MAGYAR BARÁTSÁG Efsz elnöke köszöntötte a becses vendégeket. A szövetkezetben tartott munkaértekezleten értékel­ték a helyszíni szemle eredményeit, tapasztalatait. Meg­állapították, bár az Ipoly szabályozása terén kétségkí­vül jelentősek az eredmények, a munkavégzés üteme mégsem kielégítő. Az Ipoly árteréből igen számottevő terület tartozik Szlovákiához, ami e földterületek teljes hasznosítását lehetetlenné teszi — az áradások évente többször megismétlődnek. A hosszútávú vízgazdálkodási és talajjavítási terv értelmében mintegy 30 ezer hektár vizenyős terület le­csapolható, s körülbelül 50 ezer hektár tehető öntöz­­hetővé. Az Ipoly szabályozásának I. és II. szakasza Ipolyság környékén már befejeződött, mintegy 20 millió korona költségráfordítással, s jelenleg az Ipolyszántó— Kískeszi (Pastovce—Maié Kosihy) közti szakaszt szabá­lyozzák, ugyancsak 20 millió korona költségráfordítás­sal. A 7. ötéves tervidőszakban 8100 hektárnyi földet tesznek öntözhetővé a folyó mentén. Rendkívül hasznos volt ez az összejövetel. A kivite­lező szerveknek, vállalatoknak mindent el kell követ­niük annak érdekében, hogy az Ipoly mentén elterülő földeken minél előbb megkezdődhessen az intenzív ter­melés. Ábel Gábor, Zseliz í dani: az egyesítések időszakában többen hátat fordítottak a közösnekj Ezek nem bíztak a mezőgazdasági nagyüzem életrevalóságában, jövőjé­­ben. Am az ittmaradt 520 ember állta a sarat... Summa-sumárum: négy év alatt az össztermelési érték 23,9, a piaci termelés értéke pedig 41,3 szá­­zalékkal emelkedett. Az efsz elnöke ehhez még hozzáfűzte: tavaly bizony gyenge eredményeket értek el: az 1 hektár földre jutó nyersbevétel mindössze 8630 korona volt. Ennek oka egyrészt az, hogy a Sajó és a esetnek patak áradásai okozta kár több mint hárommillió koronára rú­gott. Az idei nyersbevételi tervük hektáronként 10—11 ezer koronát irányoz elő. Célul tűzték az állattenyésztés to­­vábbfejlesztését. Ehhez azonban az' 1624 hektár szántón intenzív növény­­termesztést kellett kialakítani. Elér­ték azt, hogy jelenleg 2250 darabos a szarvasmarhaállományuk (700 a tehén). Allományforgönként 1700 ser­tést és 20 ezer baromfit is tartanak. Bővítették a juhászatot: juhhodályo­­kat építettek és egy félezer férőhe­lyes juhakolt vásároltak. Juhállomá­nyuk már eléri a kétezer darabot. Természetesen, a Vörös Csillag szö­vetkezet vezetőcége nem csupán a termelést, hanem a tagokról való többoldalú gondoskodást is szorgal­mazza, előtérbe helyezi. Például a mezőgazdasági nagyüzem a saját anyagi eszközeiből eddig 48 lakás­egységet épített fel, főleg fiatal tag­jai részére, akik a dolgozók derék­hadát kell, hogy majd képezzék a közeli években. Ami örömteljes hír: újabb 28 lakásegység építését irá­nyozták elő. Irodaházat, szociális he­lyiséget (benne üzemi étkezdét) épí­tenek. Anyagilag támogatja a szövet­kezet a kulturális élet, a sport fej­lesztését. Jó munkafeltételeket teremt, például azáltal, hogy korszerű, 500 férőhelyes tehénistállót épít rövide­sen. Határszemle során arról is meggyő­ződhettem, milyen szorgalmasak a szövetkezeti tagok, mennyire értenek a növénytermesztéshez. Szemet gyö­nyörködtető a hétszáz hektárnyi bú­za, a kukorica, a nyolcvan hektárnyi mák, a korai burgonya, a zöldség­kertészetük (a fóliasátrak alól már értékesítették a fejessalátát, a zöld­hagymát, a retket, s rövidesen szü­retelhetik a zöldpaprikát). Jó termést ígér az olajosrepcéjük. A takarmá­nyozási gond elkerülése végett mint­egy 300 hektárnyi silókukoricát vetet­tek, s nem lebecsülendő a mintegy 100 hektárnyi hüvelyes sem. A lu­cerna első terméséből szenázst készí­tettek. A mintegy félezer hektárra teendő réti szénájuk begyűjtését meg­kezdték. Az emberek most a szálas­takarmány begyűjtését szorgalmazzák, hogy a múlt évi takarmányhiány meg ne ismétlődhessék (több mint hatmil­lió koronát költöttek takarmányra!). Egy szó, mint száz: az egyesítés valamennyi tag számára előnyösnek mutatkozik. A szövetkezet gazdasági­­leg évről évre erősödik. Az utóbbi négy évben például a közös vagyon értéke 21 millió, az alapeszközök ér­téke 15,5 millió koronával gyarapo­dott — az előbbi ma már meghaladja a 67 millió koronát. S ez az, ami a fejlődést, az előrehaladást szemlélte­tően bizonyítja. No meg az emberek gondolkodásában bekövetkezett lénye­ges változás, műveltségi szintjük emelkedése is ezt mutatja. Illés Bertalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents