Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-21 / 25. szám

A szőlő szürke­rothadása A betegség elleni védekezés az utóbbi években a szőlőter­melés egyik legnagyobb prob­lémájává vált. A gomba megtá­madja a levelet, a levélnyelet és a hajtást is, de legnagyobb jelentőséggel az évente nagy terméskiesést okozó bogyófer­tőzés bír. A kórokozó a fertőzött növé­nyek szövetében és felületén telel át. A fürtök különböző fejlettségi stádiumban fertőződ­nek. A kórokozó számára ked­vező időjárás esetén a még bimbós vagy virágzó fürtökön egyes fürtrészek megbámulnák és elhalnak. Fürtrázódás után, a hosszan tartó esőzés hatására, a még teljesen éretlen, zöld bo­gyók fertőződnek és belülről kifelé haladva rothadnak. Szí­nük kávébarna, felületüket fehéresszürke penész borítja. A beteg bogyók az egészségeseket is megfertőzik. Ezt nevezzük zöld vagy savanyú rothadás­nak. Előfordul, hogy a fürtnyél és a kocsány szállítóedényei megbámulnák és elhalnak. Ilyenkor a bogyók zölden ösz­­szezsugorodnak, a fürtök a tő­kén maradnak vagy lehullanak. Nagyon gyakori az érésben levő és az érett bogyók meg­betegedése is. Ilyenkor a fertő­zött bogyók szürkésbarnára szí­­neződnek s felületüket jelleg­zetes fehéresszürke penészgyep borítja. Ha 10—15 napon át esős, párás az idő, a betegség az érésben levő, illetve a be­­érés előtt álló, kevés cukrot tartalmazó bogyók teljes rotha­dását okozhatja. Ha a fertőzés megindulása után 8—10 nappal szárazra fordul az időjárás, ak­kor a bogyók gyors párolgás­nak indulnak, zsugorodnak és fonnyadtak lesznek. Ilyenkor a rothadás nem terjed át az egészeéges bogyókra, viszont a fertőzött bogyók értéktelenek, savanyúak maradnak, kevés lesz a cukortartalmuk. A teljesen érett bogyók — az éjszakai nagy páratartalom és harmat hatására — még ősszel, szárazabb időjárás esetén is fertőződhetnek. A fertőzés he­lyén keletkező apró, szürkés­barna foltok később megna­gyobbodnak, végül a bogyó ösz­­szezsugorodik, de a felületén csak ritkán képződik penészbe­vonat.. A tenyészidő második felében a hajtásokon észlelni lehet a betegség tüneteit. A megtáma­dott vesszőkön a nóduszok kö­rül világosabb, majdnem fehér színeződés jelentkezik, ami tel­jes beőrés után különösen szembetűnő, s gyakran az egész ízközre kiterjed. A gomba által fertőzött vesszők szaporításra alkalmatlanok. A szürkepenész számára a párás, csapadékos, de meleg időjárás a legkedvezőbb. Fürt­záródás előtt különösen nagy veszélyt jelent az ilyen időjá­rás, elsősorban a mélyfekvésű szőlőkben. Ha a tartós nyári szárazságot augusztus végén vagy szeptemberben csapadékos A gondosan ápolt szőlő szépen fejlődik és gazdagon terem. Fotó: .—bor időszak követi, a bogyók felre­­pednek (jégveréskor is), s ez növeli a fertőződés lehetőségét. A hatékony védekezés érde­kében alapvető fontossággal bír, hogy biztosítsuk az ültet­vény harmonikus tápanyag-ellá­tását. A túlzott nitrogén-trágyá­zás növeli a szőlő szürkepe­­nész-érzékenységét. Arra is ügyelni kell, hogy a lombozat szellős legyen, s permetezéskor közvetlenül a fürtökre is jus­son permetlé. Nem szabad el­mulasztani a szőlő szívó- és rágókártevői elleni rendszeres kezelést. A vegyi készítmények közül a következőket hasznosíthatjuk: Euparen, Orthophaltan, Thiro­­dan 80 WP 0,25%; Ronilan 50 WP 0,1%; Topsin M 0,15%; Fundazol 0,07 %. Ha szisztemi­­kus készítményt "használunk, a permetlébe ajánlatos tapadó­szert is tenni. Jégverés után azonnal permetezzük be a sző­lőt valamilyen kontakt hatású készítménnyel. Haznákban egyelőre nincsen kimutatva a kórokozó rezisz­tenciája, de bizonyos külföldi vizsgálatok eredményei orra utalnak, hogy a szisztemikus szerekkel szemben már kiala­kultak a gomba ellenálló tör­zsei. Ezért a virágzás előtti időszaktól kezdve kontakt ha­tású készítményeket (Euparen, Orthophaltan, Ronilan, Thiro­­dan) ajánlatos alkalmazni, és csak a szüret előtti időszak­ban áttérni a szisztemikus ké-i szítményekre (Fundazol, Top­sin). Sőtl A tenyészidő folyam mán is ajánlatos felváltva hasz­nálni az ajánlott konktakt ha­­tású szereket. Fulajtár Péter, mérnök A paradicsom hajtatására szolgáló kliinatizációs sejtek használatának előnyeiről már több Ízben írtunk lapunk hasábjain. Utaltnnk rá, hogy a Všeň-i Cseh Paradicsom Efsz által gyártott, és a kroméŕiži Sempra által forgalmazott (né­ha a kertészeti kellékeket áru­sító szakboltokban is beszerez­hető) berendezések a nagyüze­mi termelésben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Segítségükkel kis területen sok primőr árut lehet termelni. Nagyüzemi viszonyok között egy-egy sejt (50X50 cm alap­terület, négy tő paradicsom) huszonöt-harminc kiló, túlsúly­ban első minőségi osztályú pa­radicsomot nyújt. A háztájiban — bizonyára a körültekintőbb gondozás következtében — akár negyvenöt kiló paradicsom is megtermelhető ezen a terüle­ten. Ebből következik, hogy a kínálkozó lehetőséget elsősor­ban a kerttelepi kiskertekben kellene sokkal nagyobb mér­tékben kihasználni, hiszen na­gyon ésszerűen kell betelepí­teni azt a négy áras földte­rületet, hogy megtermelhessük a család egész évi szükségletét kielégítő zöldséget és gyümöl­csöt. Most — néhány kezdeménye­ző kedvű kertésztárs tapaszta­latából merítve — arra szeret­nénk felhívni a figyelmet, hogy a kliinatizációs sejtek segítsé­gével a jól megvilágított folyo­són, a füvesített udvaron, sőt még az erkélyen is lehet para­dicsomot termelni. Mindenek­előtt készítsünk egy legalább Б0Х 60X25 cm-es ládát, bélel­jük ki fóliával, majd töltsük meg kerti földdel vagy kerté­szeti tőzegkeverékkel, állítsuk fel a hajtatósejtet és ültessünk bele négy palántát. A ládát azért kell kibélelni fóliával, hogy meghosszabbítsuk a láda Paradicsom élettartamát, elejét vegyük az öntözővíz elszivárgásának és a tápanyagok kimosódásának. A láda földje egyébként is kevés tápanyagot tartalmaz, nem tudná biztosítani a szépen fejlődő, gazdagon virágzó és termő növények tápanyagellátá­sát. Ezért az öntözővízbe vala­milyen műtrágyát is kell kever­ni. Erre a célra a nyomeleme­ket is tartalmazó, folyékony műtrágyák (Harmavit, Mikrola, Wuxal, Vegaflor, Lafolan, En­­pekasol, Flórán stb.) a legmeg­felelőbbek. A gyakorlati tapasz­talatok szerint akkor érhető el legjobb eredmény, ha minden második napon trágyázó öntö­zést végzünk. Sikerrel alkal­mazható az úgynevezett lomb­­trágyázás is, melynek során a leVélzetre permetezzük a folyé­kony műtrágyák valamelyikéből készült oldatot. A lombtrágyá­zás előnye, hogy gyorsan hat. Az így kijuttatott tápanyagok közül a nitrogénnek mintegy ötven százalékát egy-két óra alatt hasznosítani tudja a nö­vény. A permetlében juttatott magnézium 2—5 óra alatt, a kálium pedig 10—24 óra alatt az erkélyei szívódik fel. A mész, a mangán és a horgany felszívódásához egy-két napra, a foszfor felszí­vódásához 5—10 napra van szükség, a vas és a niolibdén pedig 10—20 nap leforgása alatt hasznosul. A lombtrágyák előnyeként említhető, hogy szükség esetén a növényvédő permetezés során is kijuttatha­tok. Persze nem árt tudni, hogy a kombinált és a réztartalmú gcmbaölő szerekből készült permetlébe nem szabad lomb­­trágyát keverni, a kéntartalmú gombaölő szerek közül pedig a Sulikol K, a Pol-Sulkul Extra, a Thiovit és a Mikrolux kever­hető a használatos lombtrá­­gyákkal. A liajtatósejtek betelepítésére a hazai Stárt Fi, a holland Bonset, vagy az NDK-ból im­portált, igen korai és kiváló minőségű gyüjpölcsöt nyújtó Harzfeuer hibrid ajánlható. A hazai hagyományos fajták kö­zül a melegebb vidékeken ered­ményesen hajtatható a Sláva Porýní és a Stupické sklení­kové. Az említett sejteket eredeti­leg a paradicsom hajtatására fejlesztették ki, de a későbbi kísérletek, és a kiskertészeti gyakorlat eredményei bebizo­nyították, hogy a berendezések az uborka és a dinnye hajtatá­sára is alkalmasak. Ilyen haj­tatásra uborkából a hazai De­likates és a külföldi Belmonte, görögdinnyéből a Lajku Fi és a Melko Fi, sárgadinnyéből pedig a Lednický, a Solartur és az Oranž fajtákat ajánlják a kuta­tók, Illetve a módszerrel kísér­letező kertésztársak. V. Zoltán kertbarát nemrég eldicsekedett vele, hogy ő tavaly tojásgyü­mölcs (padlizsán) hajtatásával próbálkozott, s gyönyörű gyü­mölcsöket szüretelt. Azt is el­mondta, hogy az idén házilag készített hasonló, de valamivel nagyobb sejteket, mert az ere­detiekben csupán egy, de leg­feljebb két tojásgyümölcs-pa­­lánta nevelhető. (kádek) A Szlovákiai Kertészkedők * * Szövetsége kürti (Stre­kov) lielyi szervezete tagjainak múlt évi tevékenységét is az egymáson való segíteniakarás, a szebb és jobb eredmények elérésére való törekvés jelle­mezte. Szabó Béla mérnök, a szervezet elnöke tárgyilago­san nyilatkozott, amikor kije­lentette, hogy elégedett a ker­tészkedők aktivitásával. Mint említette, a szervezet tagsága a kedvezőtlen időjárás ellenére 4,5 tonna cseresznyét, több mint három tonna eltenni való uborkát, 2,6 tonna paradicso­mot, egy tonna hibrid szőlőt és 110 tonna borszőlőt értékesítet­tek. A szervezet vezetősége is kitett magáért, hiszen kellően ellátta a kertészkedőket műtrá­gyával, növényvédő szerekkel, beszerezte a kertbarátok által igényelt gyümölcsfa-csemetéket, és a termékfelvásárlási gondo­kat is eredményesen megoldot­ta. Ugyanakkor hiányosságként említette, hogy a kertészkedők nem kapcsolódtak be kellőkép­pen a mezőgazdasági munkák menetének meggyorsítását cél­zó akciókba, s hogy a tervezett tanulmányi kirándulás is elma­radt. A fóliás zöldség­­hajtatás nagyban hozzájárul a ren­delkezésre álló földterület éssze­rűbb és eredmé­nyesebb kihaszná­lásához. Fotó: t—bor Tevékenyek A szervezet elnöke hangsú­lyozta, az idén még eredmé­nyesebb munkát szeretnének végezni, hogy jobban hozzájá­rulhassanak a közellátás szín­vonalasabbá tételéhez. Ehhez persze szükség volna arra, hogy a Slovlik nemzeti vállalat által nem igényelt termékekre felvá­sárlási szerződést köthessenek a Zelenina nemzeti vállalattal. Eddig ugyanis nem sikerült ilyen szerződést kötniük. To­vábbá nehezményezi, hogy a szervezet már több ízben kérte a felettes szerveket, hogy ma­gyar nyelven is jelentessék meg a kertészkedők számára kiadott tájékoztatókat, mégsem történt semmi. A rendszeresen megje­lenő, szlovák nyelvű kiadvá­nyok sok hasznos tanácsot tar­talmaznak, mások által is ka­matoztatható tapasztalatokat népszerűsítenek, de a szervezet idősebb tagjai közül csak keve­sen értik meg. „Lehet, hogy a kisebb példányszámban megje­lenő kiadványt drágábban kel­lene árusítani, de mi szívesen megfizetnénk a többletet, mert segítene eredményesebbé tenni a mindennapi munkát“, hang­súlyozta Szabó elvtárs. Á szervezet vezetősége dicsé­retet érdemel, mert azon fára­dozik, hogy elősegítse a ker­tészkedők szakmai és politikai látókörének bővülését. Minden egyes tanácskozásra meghívnak egy-egy szakembert, aki felhív­ja a kertészkedők figyelmét a legfontosabb tennivalókra, és hasznos tanácsokat ad a ter­melőknek. A tanulmányi kirán­dulások szintén a szakmai is­meretek tárházának gazdagítá­sát szolgálják. A múlt évben elmaradt a tervezett kirándu­lás, de az idén ismét tervbe vették, hogy ellátogatnak Kecs­kemétre, Egerbe, megismerked­nek a Tokaj-vidék szőlőterme­lésével, és megtekintik Matiasz János szőlészetét és kísérleti gyümölcsösét is. PÉNZES ISTVÄN ♦I* »I* *1« *1« »J* *2» ♦£• »> «J* •:* *j* *j* *j* »j» »J» *j* ♦}» *j» «j* ♦;» «j* *j* *j* »j* »j» *j* »j# »J* *j» »j* «j* «j* «j* «J* *j* «j» »j* «5* »J» »j* ♦> 1 A nyúl tenyésztők Nyitrán (Nitra) megtartott Vili. szlovákiai konferenciáján egye­bek között sor került a szer­ződéses nyúlhizlalás múlt évi eredményeinek értékelésére is. A felvásárlást szervező és meg­valósító nyitrai Bran ко Közös Mezőgazdasági Vállalat képvi­selője az összejövetelen hang­súlyozta, hogy az utóbbi évek­ben jelentősen nőtt a szerződé­ses nyúlhizlalás iránti érdeklő­dés. A szervezett kisállatte­nyésztők és a háztáji állattar­tók közül is egyre többen kap­csolódnak be a mozgalomba, így egyre több, értékes valutát hozó pecsenyenyúl kerül felvá­sárlásra. Ennek köszönhető, hogy tíz év alatt több mint egy millió vágónyulat vett át és for­galmazott a felvásárló és fel­dolgozó vállalat. A szerződéses nyúlhizlalás Iránti érdeklődés Szlovákia déli fekvésű járásaiban a legna­gyobb. A komáromi (Komárno), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és az érsekújvári (No­vé Zámky) járás nyulászai évek óta szép sikereket érnek el. A járások múlt évi vetélkedőjéből Érsekújvár került ki győztesen. Itt tavaly 10 024 darab pecse­­nyenyúllal többet értékesítettek a tenyésztők, mint egy évvel korábban. A második helyet a lévai (Levice) járás tenyésztői szerezték meg, akik a múlt év­ben 6490 darabbal növelték az hogy az egész kelet-szlovákiai kerületben egy évvel korábban csupán 1608 darabbal adtak el többet, akkor valóban csak elismeréssel szólhatunk a fel­­sopatonyiak szorgalmáról. A verseny második helyezettje a kétyi (Kvetná) helyi szervezet lett, harmadik helyen pedig a szelőcei (Selice) nyúltenyész­­tők végeztek. Kik voltak a legjobbak? értékesített nyulak számát. A megtisztelő harmadik helyet a nyitrai járás érdemelte ki. Az itteni állattartóktól 3505 darab nyúllal többet vásárolt fel a Branko, mint hetvennyolcban. A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége helyi szerveze­teinek meghirdetett versenyét a dunaszerdahelyi járás felső­­patonyi (Horná Potőii) szerve­zete nyerte meg, melynek tag­jai a múlt év során összesen 5844 pecsenyenyulat értékesí­tettek. Ha figyelembe vesszük, A nyúltenyésztők egyéni ver­senyének győztese Molnár Tibor, a inegyercsi (Calovec) alapszervezet tagja lelt, aki ta­valy 480 hízott nyulat értéke­sített, jelezve, hogy a komáro­mi járásban továbbra is ered­ményesen tevékenykednek a nyulászok. A verseny második helyezettje Szűcs László vaj­kai (Vojka nad Dunajom) te­nyésztő lett, a harmadik he­lyen pedig D r o b 1 e n к a Jó­zsef csúzi (Dubník) kisállat­tenyésztő végzett A győzteseknek, és mindazok­nak, akik munkájukkal és ered­ményeikkel hatékonyan hozzá­járultak a szerződéses nyúlhiz­lalás sikeresebbé tételéhez és népszerűsítéséhez, szívből gra­tulálunk és további munkájuk­hoz sok sikert kívánunk. Re­méljük, továbbra is lelkes tag­jai lesznek a mozgalomnak és sok-sok követőre találnak, hi­szen az elkövetkezőkben még gyorsabb ütemben kívánjuk fej­leszteni a szerződéses háztáji állattartást. így a nyúlhizlalást is. A társadalmi igényekkel és a gazdasági fejlődés fő irányá­val összhangban, a nyitrai Branko tervbe vette, hogy a következő ötéves tervidőszak folyamán több mint 2,7 millió darab pecsenyenyulat fog fel­vásárolni, feldolgozni és for­galmazni. Rajtunk, tenyésztőkön — és az egyelőre még csak a lehetőségeket latolgatókon —‘ múlik, teljesítjük-e a nem kis feladatot, s lesz-e végre nyúl­­hús is a húsboltükban?! ' (kó)

Next

/
Thumbnails
Contents