Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-07 / 23. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN D Ей® tennivalók Kezdjük meg a kajszi és az Őszibarack gyiimöcsritkftását. Fáink hajlamosuk rá, hogy ked­vező virágzás után túl sok gyü­mölcsöt neveljenek, és a túl­zott megterhelés lehetetlenné teszi, hogy minden gyümölcs elegendő tápanyaghoz jusson. A túlterhelt fa annyira legyen­gül, hogy nem marad ereje a következő évi termőrügyek ki­­fejlesztéséhez. Vigyázat! A gyü­mölcsritkítást nem szabad egy­szerre elvégezni; a felesleges­nek tartott gyümölcsöket két­­háromszori ritkítás alkalmával kell eltávolítani a fáről. Az ágakon úgy hagyjuk meg a gyümölcsöket, hogy ne legye­nek csomóban és ne érjenek egymáshoz. A ritkítást ne halo­gassuk sokáig, addig folytat­hatjuk, amíg a kajszi, illetve az őszibarack csonthéja meg­keményedik. A sövény-, illetve a termőka­­rns orsófák ágait vizsgáljuk át és újítsuk fel a lekötéseket. Lekötéskor ügyeljünk rá, hogy a vesszők ne ívben hajoljanak meg, mert az ív legmagasabb pontján rendszerint igen erős, a vízhajtásokhoz hasonló vesz­­-szők törnek elő, melyek termő­­rügyeket nem fejlesztenek. Az ilyen hajtásokat arasznyira be­kurtítjuk, akárcsak a vízhajtá­sokat. A talajt rendszeresen gyomtalanítsuk, porhanyítsuk, hogy a meleg, csapadékszegény napokra minél több nedvessé­get tároljon. A gyepesített gyü­mölcsös füvét kaszálással, nyí­rással tartsuk alacsonyan, ne­hogy a fü magot hozzon, mert ez a gyep ritkulását okozza. A iekaszált füvet terítsük el a fiatal gyümölcsfák alatt, ezzel is csökkenthetjük a talajned­vesség elpárolgását. A letermelt, háromévesnél idősebb szamócást ássuk fel, a töveket komposztáljuk, a föl­det pedig fertőtlenítsük (Basu­­din, Difonate). Az ostorindás, gyökeres szamócapalánták szá­mára félárnyékos helyen ké­szítsünk erősítő iskolát. A táp­anyagban gazdag földön a pa­lántákat 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra ültessük, s rend­szeresen locsoljuk és permetez­zük őket. Egymást követően érnek e cseresznye- és meggyfajták. A fák alatt rendszeresen gyűjtsük össze a hullott leveleket, a le­tört ágakat és a hullott gyü­mölcsöt, a földet pedig forgas­suk meg vagy kapáljuk be. Most kezd érni a piros ri­biszke, és lassan szüretelhet­jük a korai őszibarackot (May­flower, Amsden). Almatermésű gyümölcsfáinkat ismét be kell permetezni, mert kezdetét veszi a kaliforniai pajzstetvek lárvái­nak rajzása. Közben ne feled­kezzünk meg az almamoty, a varasodás, a inoníllia és a liszt­harmat elleni védekezésről sem. Ilyenkor kombinált permetlét tanácsos használni: Dithane M 45 0,25 % + FUndazol 0,1 % (vagy Sulikol К 0,5%) + Me­­tation 0,5% (vagy Bi 58 0,12 százalék). A középkései és ké­sei cseresznyét és meggyet ok­vetlenül permetezzük be az Unifos 50 ЕС vagy a Bi 58 0,1 %-os, valamint az Orthocid 0,2 %-os oldatával, mert a cse­resznyelégy és a monília ellen védekezni kell. Nagyon ügyel­jünk az egészségvédelmi vára­kozási idő betartására! A málna elvirágzása után a vesszőfoltosság, Illetve a vesz­­szőszúnyog kártételének meg­előzése céljából főleg a vesz­­szők alsó harmadát kell beper­metezni (Orthocid 0,3% + Bi 58 0,1 %). A ribiszkebokrokat szüret előtt még legalább egy­szer meg kell permetezni a le­vélfoltosság fertőzésének meg­telepedése, illetve az üveg­szárnyú ribiszkelepke most ke­lő hernyóinak kártétele ellen (Orthocid 0,3 % + Metation 0,25%). A kajszit és a man­dulát a keleti gyümölcsmoly, a pajzstetvek, a gnomónla és a varasodás ellen, a szilvát és a ringlót a szilvamoly, a pajzstet­vek, a takácsatkák és a levél­betegségek ellen kezeljük a Bi 58 0,12 % + Perozin 0,4 %, vagy Orthocid 0,3 % összeté­telű permetlővel. A fák törzsét a kéregmolyok kártételétől kell óvni. A gyümölcsfák molykárte­vői ellen használatos permedé­vel (Metation 0,2—0,3 %, Bi 58 0.12 %) a mogyoróbokrokat Is tanácsos bepermetezni, hogy elpusztítsuk a mogyorőormá­nyost. A kezelést tíznaponként ajánlatos megismételni. Ideje megkezdeni az ősziba­rack hajtásválogatását. A sűrűn álló,nem megfelelő irányú haj­tásokat, valamint a vezérvessző melletti erős veszőket és Iker­­hajtásokat tőből lemetszük. A bajtásválogatást követően az őszibarack további védelmére úgy válogassuk meg a vegysze­reket, hogy a kezelés hatásos legyen a legveszélyesebb káro­­sítók ellen, ugyanakkor betart­hassuk a szüret előtti élelme­zés-egészségügyi várakozási időt. Az őszibarcak növényvé­delmével lapunk április 19-én megjelent 16. számának szak­rovatában részletesen foglal­koztunk. Kiegészítésül csupán annyit, hogy ha érés előtt erős levéltetű-fertőzést észlelünk, akkor a Phosdrin 0,15 %-os ol­datát hasznosítuk (a szer elő­írt élelmezés-egészségügyi vára­kozási ideje csupán 7 nap). A SZŐLŐBEN A fiatal, újonnan telepített ültetvényt fokozott figyelemmel gondozzuk. Kapáláskor a föld­kupacokat fokozatosan koptas­suk le, s ha az oltványon több hajtás fejlődött, közülük csu­pán a két legerősebbet hagy­juk meg. A fiatal hajtások ál­talában kövéren fejlődnek, e­­zért gondosan kötözzük ők a karókhoz, nehogy kárt tegyen bennük a szél. A nyulak na­gyon szeretik a zsenge hajtást, ezért ha nincsen bekerítve az ültetvény, karókhoz erősített fóliával vagy üres műanyag zsákokkal kell védeni a tőké­ket. Rendszeresítsük a sorközi talajművelést, mert ezzel nem­csak a gyomokat Írtjuk, hanem a talajnedvesség megőrzését Is elősegítjük. Csapadékszegény időben az oltványokat feltétle­­nük öntözzük be, mert nedves­ség hiányában megakad a gyö­kérképződés, illetve a fiatal hajtások fejlődése, esetleg a megeredt oltvány elhal. Ideje befejezni a hajlásválo­<a в >> и i. я S 00 03 00 'Oj ffl« Q M O N 2*'S«£s| fc. £ чУ Ш C O ьс ИВ e ® c e 35 E *35 ■£ S3 -o o> © * «Bäi-ľ 2 Ä ^ M c o О* ТЗ u 00 « u S Ä C я « — 03 0) = £= •"s S-■Si?! "B'S. B'SálsS 'S s* c-J u v -í , 'O) M 'Ш И 1 ■2 IIя E-Š4 SSi 03 *. gatást. Ä nagyobb hajtások el- . távolításával nagy tápanyag­veszteséget okozhatunk, ezért ezt a munkát ne halogassuk sokáig. Következik a kötözés, kordonművelésben a hajtások beigazítása a kettős dróthuzal közé. A hajtásokat úgy rendez­zük el, hogy a levélzet szaba­don és a fény felé forduljon. Karós szőlőkben a hajtásokat lazán, egyenletesen szétosztva kössük a támasztékhoz. A rend­szeres és idejében végzett kötö­zéssel és hajtósbájtatással meg­előzhetjük a szélkárokat. Ked­vező idő esetén a hónap végén sort kerítünk a második kötö­zésre. Ekkor már időszerű a hónaljazás is. Sok helyen még ma is tőből kitépik a hónalj­­hajtásokat. Ez nem helyes, mert felesleges sérülést akozhatunk a hajtásokon. A legfrissebb ta­pasztalatok igazolják, hogy a hőnaljhalások serkentik az asszimilációt és elősegítik az áttelelő rügyek, valamint a für­tök fejlődését. Ezért a hónalj­­hajtásokat ésszerűbb a harma­dik levél után visszacsípni. A sorküzöket tartsuk gyom­mentesen; ez a cserebogarak intenzív rajzásának évében a pajorkártétel megelőzése végett is nagyon fontos. Kapálással vagy sarabolással a tojások és a már kikelt pajorok nagy há­nyadát elpusztíthatjuk. A szőlő növényvédelmét a három legveszélyesebb gomba­betegség (peronoszpóra, liszt­­harmat, szürkerothadás), vala­mint a szőlőmolyok kártételé­nek megelőzésére kell beállíta­ni. A hónap elején, amikor a hajtások 20—30 cm-esek, a pe­ronoszpóra ellen a JDithane M 45 0,25 %-os, lisztharmat ellen a Pol-Sulkol 0,4 %-os, szölőmo­­jY°fc ellen pedig a Bi 58 0,1 %-os oldatá használjuk, még­pedig kombinált permetlében. A hónap közepén, tehát virág­zás előtt: Dithane 0,25 % + Pol- Sulkol 0,3 %. A hőnap végén (80—85 százalékos elvirágzás); Orthophaltan 0,20 % + Pol-Sul­kol 0,3 % (vagy Dithane 0,25 %) + Fundazol vagy Topsin 012 százalék. Meleg, csapadékos időben, és nagy harmatképződés hatására 3— főleg a lapos vidékeken vagy zárt katlanokban —- gyorsan terjed a peronoszpóra. A liszt­­harmat viszont a száraz, me­leg, fülledt időt kedveli. Ilyen időben gyakrabban ellenőrizzük a növényzet egészségi állapo­tát, s ha kell, azonnal vegyük elő a permetezőkannát. Zivatar vagy jégverés után haladékta­lanul kezeljük a szőlőt szürke­rothadás ellen. (Orthophaltan, Fundazol vagy Topsin). Erősebb lisztharmat-fertőzés esetén a kéntartalmú szerek vagy Fun­dazol helyett inkább a Kara­­thane 0,15 %-os oldatát hasz­náljuk, vagy a fertőzési gócok kénporos kezelésével vegyük elejét a betegség terjedésnek. A beiskolázott szőlőoltványok fejlődését árasztással serkent­jük, majd talajlazítás és fej­trágyázás következik. Ne fe­ledkezzünk meg a harmatgyö­kerek eltávolításáról, mert erő­teljes növekedésükkel hátráltat­ják a talpgyökérzet fejlődését. Л A beiskolázott oltványokat és ß a frissen telepített szőlőt he- TM tennivalók tente permetezzük a gombabe­tegségek ellen. Rendszeresen ellenőrizzük a pince hőmérsékletét, főleg a gyorsabban felmelegedő, seké­lyebb építményekben. Figyeljük borainkat, hogy időben észre­vegyük a felmelegedés követ­keztében fellépő utóerjedést. Erős felmelegedés esetén ki­adós hajnali vagy éjszakai szel­lőztetéssel igyekezzünk megtar­tani a legmegfelelőbb pincehő­­mérsékletet. A hónap vége felé kerítsünk sort a harmadik fej­tésre, amit lehetőleg žártan vé­gezzünk, és a bort gondosan kitisztított és kénezett hordók­ba tegyük. Varga József A ZÖDSEGESKERTBEN Ne feledkezzünk meg a meg­üresedett palántanevelő ágyak, elsősorban a melegágyak hasz­nosításáról. Ha a trágya fölött kellő vastagságú földréteg van, akkor paprikát ültethetünk be­le, ha sekélyebb a termőréteg, akkor salátauborkát vagy spár­gatököt termelhetünk e beren­dezésekben. A termelés Is fon­tos, de talán még előbbre való, hogy közben gyommentesen tartjuk, öntözzük a trágyát, te­hát könnyebben lebomlik és jö­vőre felhasználhatjuk a földke­verék elkészítéséhez. A paprikán már megkötődtek az első gyümölcsök, intenzíveb­bé tehetjük a locsolást, és el­végezhetjük az első fejtrágyá­­zást. A paprika számára álta­lában elégséges, ha hetente 30 »—40 mm (négyzetméterenként 30—40 liter) vizet kap, és két­hetenként bekapáljuk. A pap­rika 40 C-fok hőmérsékletig fejlődik, ha a fólia alatt ennél melegebb van, akkor kis víz­adaggal lezuhanyozhatjuk a nö­vényzetet. Ezt naponta több íz ben is megismételhetjük, nem kell félni a perzseléstől. Fejtrá­gyázásra gyorsan ható, sálét rom-tartalmú nitrogén műtrá gyét (mészsalétrom, mészam monsalétrom) használjunk, áranként legfeljebb 2—3 kilo­grammot. A második fejtrágyá­zásra egy hőnap múlva kerít­sünk sort, s egyúttal kapál­junk is. Éretlen, könnyű papri­kát ne szedjünk. A szabvány szerint csak a 7 cm hosszú és 3 cm átmérőjű gyümölcs lehet első osztályú. A tenyészldőben a gombabetegségek ellen a Fun dazol 0,1 %-os vagy a Dithane M 45 0,4 %-os oldatával kell bepermetezni vagy beöntözni a paprikát. A vírusos megbetege­déseknek tiszta savóval vagy tej és víz 1:1 arányú keveréké­vel vehetjük elejét (ismételt kezelés), a levéltetveket pedig a Pirimor 0,075 %-os oldatával, a Pirimor-füstpatronnal vagy az Actellic S. G. füstpatronnal irt­hatjuk. Az utóbbi a llszteskék és a takácsatkák ellen is hatá­sos. A rágó kártevők ellen az Anthio 25 0,15 százalékos, a Dímecron 50 0,1 százalékos, illetve a Phosdrin 24 ЕС 0,15 százalékos töménységű oldata hasznosítható. A kötelező élel­mezés-egészségügyi várakozási idő az első két szer esetében 14, a Phosdrin esetében 7 nap. A paradicsom fejlődését rend­szeres locsolással és fejtrágyá­zással serkentjük. Ha már kel­lő mennyiségű és nagyságú zöld bogyó van a növényeken, vonjuk meg a vizet és gyakori kapálással siettessük az első bogyók érését. Természetesen nem szabad elhanyagolni a kö­tözést, a fatlyazást és a perme tezést sem. A gombabetegségek ellen legalább 3—4 ízben a Dithane M 45 0,3 %-os oldatá­val kell permetezni, később Kuprikolt is használhatunk. A burgonyabogarakat akkor kell irtani (Soldep 0,5 %), amikor a lárvák 2—3 rnm-esek. A pa­radicsomot 70—80 százalékos érettségi állapotban szedjük, szár nélkül. Az 1. osztályú áru szabványmérete 4 cm. Családi fogyasztásra túlnőtt konzervuborkából is készíthe­tünk salátát, de a piac ennél igényesebb: salátauborkát kö­vetel. Az 1. osztály szabvány­mérete 20—80 dkg-os átlagsúlyt követel meg, és a görbe fajták vagy egyedek esetében az egye­nes lapra helyezett uborka el­hajlása nem haladhatja meg a 2 cm t. Az uborka a legvízigé­­nyesebb zöldségek közé tarto­zik, kapálást viszont nem fel­tétlenül igényel, tehát fóliás ta­lajtakarással jól termeszthető. A fekete fólia alatt nem nőnek meg a gyomok, viszont a talaj sem párologtatja annyira a nedvességet. Az uborkát lehe­tőleg délelőtt locsoljuk, hogy estére megszáradjon a növény-A patisszon (csillagtök) a kevésbé ismert zöldségfélék közé tartozik, a háztáji termelésben most kezd tért hódítani. Aki szeretne kísérletet tenni a termelésével, legkésőbb június vé­géig még elvetheti. A 4—6 kg érett trágyával vagy komposzt­­tal bélelt fészkeket legjobb 1,5 X 1,5 cm térállásban készíteni. Fészkenként három-négy magot vetünk, 4—5 cm mélyre. zet. Legjobb árasztásos öntözést alkalmazni. Mint a kobakosok­­nál általában, a baktériumok okozta betegségek megelőzésére a Dithane M 45 0,3 %-os (eset­leg Perozin, Kuprikol), a liszt­harmat ellen pedig a Fundazol 0,1 %-os oldatát hasznosítjuk, (vagy Topsin, Karathane, Suli­itól K). Az előírt élelmezés­egészségügyi várakozási Idő a Dithane esetében 21, a Funda­zol esetében pedig 7 nap. A fóliasátrakban termelt uborkában tetemes kárt okoz­hatnak a takácsatkák (vörös­pók), melyek ellen a Plictran 25 0,1 %-os oldata nyújt védelmet (várakozási idő 7 nap). A lisz­­toskék irtása az Actellic 50 0,15 %-os oldatával történhet, ennek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 3 nap. A sza­badföldi konzervuborka legna­gyobb ellenségét, a peronosz­­pőrát hetenként egyszeri Kupri­­kolos permetezéssel (1 %-os ol­dat) szorítjuk vissza. A karfiolt rendszeresen lo­csoljuk, rózsáját pedig árnyé­koljuk, hogy szép fehér marad­jon. Az I. minőségi osztályban értékesíthető a 12 cm átmérő­jű, fehér színű karfiol; a 10 cm-es átmérőjű fejek másod­­osztálýúak, és krémszínüek Is lehetnek; a leveskarfiol rózsa­­átmérője 10 cm alatti, a virág­zatnak nem muszáj összefüggő­nek lenni, s esetleg enyhén sárga is lehet. Az osztályon fe­lüli áru.legalább 16 cm rózsa­­átmérőjű, és természetesen szép fehér színű. Aki sárgarépát termel, annak feltétlenül tudnia kell, hogy az í. osztályú árunak 20 mm, a II. osztályú gyökereknek pedig legalább 15 mm átmérőjfleknek kell lenniük. Nagyüzemi termelés során nehéz lenne megoldani, de a kertészkedők szoríthatnak rá Időt, hogy kibontsák a gumós zellert és egy darabka zsák­­szövettel ledörzsöljék a növé­nyek oldalgyökereit, majd visz­­szatakarják a gumókat. így a zeller nem lesz ágas-bogas gyö­­kérzetű és szép nagy gumót nevel. Ha eddig nem futotta az Időnkből, most már feltétlenül vessük el a hidegágyba az őszi káposztafélék magját. Belucz János mérnök, a tudományok kandidátusa RÖVIDEN Karbamiddal az almafák va- Több tyúktenyésztő jő tapasz­­rasodása ellen. A kutatók meg- talatra tett szert a takarmány­állapították, hogy ha a lomb- répa etetésével. Tíz tyúk szá­­hullás kezdeti Időszakában 5 mára negyven darab répát %-os karbamid-oldattal beper- ajánlatos termelni. November­­metezzük az almafákat, akkor ben kezdjük adagolni, amikor a következő tavaszon kisebb a zárva tartott állatok keveset lesz a varasodás veszélye és mozognak és fáznak. A félbe- Tojásgyümölcsöt kevésbé szaporodnak el a le- vágott répát zsinórra kötve úgy többnyire csak a vélbe fúródó hernyók. A per- kell felfüggeszteni az állatszál­­nagyvárosi piaca- metezés lehetővé teszt a gom- láson, hogy körülbelül harminc kon látni, bár el- baölő és rovarirtó szerek hasz- centiméterre legyen a padozat­vétve már a falusi nálatának mellőzését, és egy- tői. A tyúkok szívesen csipege­­kertekben is meg- ben fertőtlenít is. Különösen tik a lédús répát, s mivel a jelent. Fólia alatt jő eredmény érhető el az össze- zsinóron függő répa kileng, a és szabadföldben függő gyümölcsösök egész terű- baromfi kénytelen állandóan egyaránt termeibe- létén végzett permetezéssel. mozogni, ugrálni, tehát felme­­tő. Takarmányrépa — tyúkoknak, legszik. Kádek Gábor felvételei, mr» u s чтз --------.-------an»-

Next

/
Thumbnails
Contents