Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-19 / 3. szám

1980. Január 19. SZABAD FÖLDMŰVES Fejlői Ipoly menti város színházteremben vendágegyüttesek 1в felléphetnek. Ilyen együttesek például a múlt év őszén léptek fel az NDK kulturális napjai alkalmából. A fel­újított színházteremben gyakran sze­repelnek a város művészeti együtte­sei is: a József Attila Irodalmi Szín­pad, Vas Ottó vezetésével, a CSEMA­­DOK városi szervezetének HONXI HANGOK nevű énekkara, a szlovák gimnázium IPEĽ énekkara, a zeneis­kola növendékeiből alakult ének- és zeneegyüttes és mások. Örvendetes tény, hogy a választási időszak kezdete óta Ipolyságon 540 új lakás épült, s ezáltal a lakásépí­tés terve két évvel a kitűzött határ­idő előtt teljesült. Ez lehetővé tette a szövetkezeti lakások iránti összes igények kielégítését. De a lakásépí­tésen kívül sor került az Ipolysági üzemek felújítására, bővítésére is. je­lentős mértékben bővítették például a STROJSTAV nemzeti vállalat ipoly­­sági üzemét. Korszerűsítették a PLETA n. v. itteni üzemegységét, az állami gazdaság és az efsz gazdasági épüle­teit és télepeit. Most folynak a BENZ1NA vállalat Ropovod üzemének bővítési munkálatai. A város növek­vő turistaforgalma megkövételte a szállodák kapacitásának növelését is: sokat enyhített az ilyen irányú gon­dokon a Jednota kezelésében működő BLANKYT-szállő átadása; az IPOLY- szálló korszerűsítése folyamatban van, s átadására ez év májusában ke­rül majd sor. Szögei elvtárs beszámolójában ke­gyelettel emlékezett meg a szovjet hősökről, akik a város területén ál­dozták életüket azért, hogy a város lakói szabadon élhessenek, építhes­sék, szépíthessék városukat. Rájuk emlékezve helyezték el a szeretet és hála virágait, koszorúit a szovjet hő­sök emlékművére a város lakosságá­nak, állami és pártszerveinek képvi­selői. Az ünnepi nagygyűlés második részét színes esztrádműsor képezte, melynek keretében fellépett a lévai (Levice) járás tanítóinak „Domovina“ nevű énekkara, František Zborovjan veszényletével, a HONTI HANGOK énekkar, az ipolyságl iskolák szava­ló!, a zeneiskola kórusa és hangsze­res szólistái. A nagygyűlés résztvevői a szovjet hadsereg jelenlevő képvise­lőin keresztül köszönőlevelet küldtek a prágai szovjet nagykövetségre, melyben az ipolyságiak köszönetüket fejezik ki a hős gzovjet felszabadí­tóknak és kifejezik szilárd elszántsá­gukat, amellyel a Szovjetunió és a szovjet nép békepolitikáját kívánják támogatni. Az egyhetes rendezvénysorozat mél­tó megünneplése volt Ipolyság felsza­badulása 35. évfordulójának. Sági Tóth Tibor Az Idén ünnepeljük hazánk felsza­badulásának 35. évfordulóját. Vannak azonban hazánknak olyan városai és falvai is, amelyeknek a diadalmasan előrenyomuló szovjet hadsereg már 1944. év utolsó hónapjaiban meghozta a várvavárt szabadságot. Ezek közé tartozik Ipolyság (Šahy) is, melyet mint Nyugat-Szlovákia első városát 1944. december 13-án szabadították fel a szovjet hadseregnek а II. és a IV. Ukrán Fronthoz tartozó egységei. Köztük volt az A. G. Kravcsenko által vezetett 6. harckocsi hadsereg, az M. V. Volkov vezette 9. gépesített gárda hadtest és az 1. lovas-gépesí­tett csoport. Ezt a csoportot Issza Alekszandrovics Plijev altábornagy vezette, és a csoportnak az volt a különlegessége, hogy doni, kubányí, eztavropoli és észak-kaukázusi kozák lovasok, valamint harckocsik együtte­sen alkották. A lovasok és a tankok kitünően kiegészítették egymást a legnehezebb terepeken is. Ez a cso­port Ipolyság, Léva (Levice) és a Ga­rant vonalának felszabadítása során bátor magatartásával, hősiességével frűnt ki. Ezért a szovjet honvédelmi népbiztos 1945. január 26-án kelt Jhadparancsában a csoportot a „gár­da“ megtisztelő jelzővel tüntette ki És a hadrendi elnevezést „1. gárda lovas-gépesített csoportéra változ­tatta. Ezekről a hősökről emlékeztek meg ez ipolyságiak a múlt év decemberé­ben, amikor a felszabadulás 35. év­fordulójának hetében a CSEMADOK .városi szervezete és a közművelődési klub nagysikerű író-olvasótalálkozót rendezett két neves költőinkkel, Cse­­lényi Lászlóval és Gál Sándorral. A költők tájékoztatták az olvasókat alkotó módszereikről, munkájukról és a hazai magyar költészet időszerű kérdéseiről, majd dedikálták könyvei­ket. A művelődési otthon rendezésé­ben egy másik író-olvasótalálkozóra Is sor került az „Ipoly“ mozi helyisé­gében, ahol a nagy számban megje­lent közönség Ladislav Ballek szlovák prőzaírőval találkozott, aki — mint ismeretes >— több éven át Ipolysá­gon élt és több könyvében a város szlovák lakosainak életét örökítette meg. A találkozó után a bratislavai Oj SZÍNPAD együttese az író egyik regényének színpadi változatát mutat­ta be a vnb színháztermében. Nagy sikere volt a kulturális rendezvény­serozat keretében annak a fénykép­kiállításnak is, mely a vnb épületének előcsarnokában bemutatta a város fejlődését, mindazt, amivel Ipolyság, ez az egykori kis mezőváros a 35 szabad esztendő alatt gyarapodott. A járási és városi párt- és közigazga­tási szervek képviselőinek jelenlété­ben az évforduló napján zajlott le az a nagyszabású ünnepi nagygyűlés, a­­melyen a szónokok felidézték a 35 év előtti eseményeket és felvázolták an­nak az örvendetes fejlődésnek főbb állomásait, amelyek az eltelt három és fél évtizedre oly jellemzőek. Erről beszélt beszámolójában Szö­gei István elvtárs is, a vnb köztiszte­letben álló, népszerű elnöke, akinek oroszlánrésze van a város fejlődésé­ben, gyarapodásában. Szögei elvtárs elmondta, hogy jelenleg a választási program feladatainak teljesítése fo­lyik sikeresen. A fontos beruházások­ról beszélt, melyek a fejlődés külön­böző területeit érintik. Az oktatás­üggyel kapcsolatos beruházások közül megemlítette például a december ele­jén átadott étkezdét (iskolai), amely naponta 750 diák étkeztetését teszi lehetővé. A város északi részében nemrég adtak át rendeltetésének egy 60 férőhelyes óvodát és 20 férőhellyel bővítették a bölcsődét is. Két új isko­la is épül; befejezéséhez közeledik a 18 tantermes épület, amelyben a vá­ros két gimnáziuma nyer majd elhe­lyezést. Ezt az épületet ez év szep­temberében vehetik majd birtokukba' a diákok. Épül egy 22 tantermes ál­talános iskola is, mely a következő ötéves tervidőszak elején nyitja meg kapuit. Oj egészségügyi létesítményekkel is gazdagodott a város. A kórházban már működik az új sebészeti pavilon, és bővítik, korszerűsítik a nőgyógyá­szati helyiségeket is. Bővítik a jelen­legi orvosi rendelőt, s javítani kíván­ják a szakorvosi ellátást. Az egész­ségügyi gondoskodás terén nem fe­ledkeztek meg az Idős emberekről sem. Két esztendővel ezelőtt nyitották meg a nyugdíjasok, házát, ahol első­sorban ápolásra szoruló idős embere­ket helyezhetnek el. A város számos kulturális létesítménnyel is gazdago­dott. Ezek közül említhető a vnb épü­letében levő színházterem, mely a felújítás után az ifjúsági klub helyi­ségeivel együtt a város művészeti együtteseinek rendelkezésére áll. A Akik bizonyítottak... Tavaly a lap hasáb­jain többször is fog­lalkoztunk' a galántai járás , mezőgazdasági termelésében mutat­kozó hibákkal, fogya­tékosságokkal, melyek főleg a sertéshús- és a tejtermelés szaka­szán nyilvánultak meg. Éltünk a segítőszándé­kú bírálat nyújtotta lehetőségekkel. Ugyan­akkor követendő pél­daként hivatkoztunk az élenjáró szövetke­zetek munkaközössé­geinek kiemelkedő e redményeire, haszno­sítható tapasztalataira, példás tervfegyelmére, jó versenyszellemére és munkahelyi légkö­rére, elvtársi segítő­készségére. Ezúttal az élenjáró, munkaérdemes deáki (Diakovce) szövetke­zetnek egy tíztagú fe­jőcsoportja derekas helytállásáról, a közös gazdaság éves tejtermelési tervének túlteljesítéséhez való igen jelentős hozzájárulásáról, s egyébről számolunk be olvasóink­nak. * Tíztagú ez a fejőcsoport: hat nő és négy férfi alkotja. Vezetője: N a g.y István, aki nagyon örül a csoportta­gok igyekezetének, gondos, lelkiisme­retes és hozáértő — épp ezért ered­ményes munkájának. Persze, amíg eddig jutottak, elég hosszú volt az út. Nem volt a cso­port mindig ilyen; még öt-hat évvel ezelőtt sem. A rendszeres szakisme­retbővítés, a felvilágosító-nevelő mun­ka végülis megtermetté bőséges gyü­mölcsét. Körülbelül négy éve, hogy a tejtermelésben az élre törtek, s azóta is keményen helytállnak a minden­napi munkában. Dehát, nem elég az élre törni, ezt a kivívott helyet tar­tani is kell, mégpedig szívósan. S amint az eredményeik bizonyítják: képesek az élvonalban maradásra, a napi átlagnál jóval több nyújtására, Mire alapozódik ez a nagy össze­tartó erő? A nap mint nap több és jobb minőségű tej termelése ...? Az egészséges versenyszellem, a jó mun­kahelyi légkör, az öntudatos fegye­lem ennek a táptalaja. Meg az is hogy a szakvezetők nem hagyják őkel magukra. Nagyra becsülik a tért rendszeres teljesítése és túlszárnya lása céljából kifejtett serénykedésü két, gondoskodnak arról, hogy ele gendő és jó minőségű takarmány áll jón a tehenek rendelkezésére, megkö zelítöleg egyenlőek legyeneke a tej termelési verseny jó eredményeinél eléréséhez a feltételek. Ezért azutái a szemléltető agitáció különféle esz közeit is igénybe veszik a jó eredmé nyék, bevált módszerek, jó tapaszta latok népszerűsítéséhez. Természetesen, nemcsak a faliújsáj jut kellő szerephez, hanem másegyél népszerűsítő eszköz is. Sőt, nagyon jl nevelő hatást gyakorol az élenjárói példaképül állítása más csoportok é: azok tagjai számára, taggyűléseken Ezenkívül a negyedéves elemző ér tékelések tapasztalatait is kellőéi hasznosítják; erkölcsi-anyagi elisme résben részesítik a legjobbakat, ered ményesebb munkára serkentik a le maradozókat. Arra törekszik a szövet kezet vezetősége, hogy a hibák ne is métlődjenek: mert könnyebb a baj megelőzni, mint orvosolni. Hát nem a lehető, legjobb módsze rük például az, hogy a negyedéve minőségi prémiumot csak akkor kap ják meg a fejők, ha a tej 80 száza léka I. osztályú! Az ilyen anyagi ér dekeltség nagyon is előremozdító, minőségi követelményeket állandóa napirenden tartó, tehát jó megoldás No meg aztán a fejők bérezése kifejt tejre, annak mennyiségére als pozódik. Van téli, és van nyári tel jesítménybér: az előbbi, amikor a ki fejt tej literéért 0,35, az utóbbi eseté ben meg 0,á0 koronát kapnak. Ezé kívül a fejők minden egyes elválasz tott, egészséges borjú átadásáért 17 koronát kapnak, ami ugyancsak arr ösztönzi őket, hogy lelkiismeretesei szakszerűen bánjanak a borjakka betartva pontosan az egészségügyi óí intézkedéseket. Ezekután nem a vÉ letlen műve, hogy ebben a szövetke zetben évente száz tehéntől rendsze rint száz borjút választanak el, ső volt már olyan év is —, mint példán a tavalyelőtti —, amikor 105 borjú választottak el 100 tehéntől, ami ki váló eredménynek mondható. Az említett fejőcsoport tagjai - Tóth Zsuzsa, Tok Margit, N a g A BLANKYT-szálló épülete. A szovjet hősök emlékműve. A tél: a felkészülés, a gépjavítás időszaka Csendes a határ. A gépek a kar­bantartó telepek udvarán javításra, orvoslásra várnak. De gyakran ta­pasztaljuk, hogy a mezőgazdasági gé­pek megfelelő gépszínek hiányában, vagy csak gondatlanságból a szabad ég alatt, szanaszét hevernek, kitéve az időjárás viszontagságainak. Pedig a kis és nagy teljesítményű mezőgé­pekért magas árat fizetnek az egyes gazdaságok. Köztudott: egy-egy gép élettartamának hossza attól is függ, hogy használata folyamán milyen gondozásban, karbantartásban része­sült. Jó és rendszeres kezelés mellett az öregebb típusú gép használati ide­je meghosszabbítható. Fő karbantar­tásukat a pihenő időszakban, azaz té­len végzik a gépjavítók. A galántai Május 9 szövetkezetben a gépjavítóknak ugyancsak akad ten­nivalójuk — nem is kevés —, hogy a meghibásodott gépeket időben rend­behozzák, kijavítsák, üzemképessé tegyék Ezért, amint végeztek az őszi munkákkal, azonnal hozzáláttak a gé­pek konzerválásához, idény utáni ja­vításához. Okruhlica Jozef mérnök, gépesítési szakágazatvezető a gépek téli javítá­sát, karbantartását igényes feladat­nak tártja, mondván: ettől függ a ta­vaszi teendők rugalmas végzése. Mint mondotta — javítani való akad bőven, mert sok a régi típusú gép és eszköz. Mindenekelőtt a gépjavítók a meg­hibásodott munkaeszközöket javítják ki, azután következnek az erőgépek, ami nem egyszerű feladat, mert gyak­ran hiányzik valamilyen pótalkatrész, mint például a dinamó, a gyújtássza­bályozó, a hengergyűrü. De nemcsak az említett alkatrészek hiányoznak, több kisebb alkatrész beszerzése ne­hézségekbe ütközik, ezért a gépjaví­tók keresik a megoldást. A dolgozók több alkatrészt felújítanak, így teszik használhatóvá, ezzel is enyhítenek a gondokon. A telephez közeledvén a műhelyből emberek és gépek hangzavara fogad. Az eresz alatt egy vetőgép. Körülötte csavarok, fogók, vasdarabok. — Most ezt operálják? — kérdeztem. — Igen — felelte a főgépesítő. — Ezen a részlegen főképpen boroná­kat, vetőgépeket javítanak. A kombáj­nok javítását a másik részlegen vég­zik. Egyébként a gépjavítás négy részlegen történik, de csak addig, amíg az új, központi műhely el nem készül. Ennek folyamatban van az építése Az idén kell elkészülnie a kajali gazdasági udvaron, Átadása után a gépjavítás egy minden igényt kielégítő korszerű műhelyben történik majd. Egyelőre a gépjavítók nem a legkedvezőbb körülmények között dolgoznak. — Hogyan haladnak a javítások­kal? — A munka menetével elégedettek lehetünk — válaszolta Okruhlica mér­nök. — Az év folyamán használatban lévő gépek karbantartását, idény utá­ni javítását elvégeztük. Fokozatosan megjavítjuk, üzemképessé tesszük a­­zokat a gépeket és gépi eszközöket, amelyekkel az első tavaszi munkákat kezdjük. Jelenleg a simítók, boronák, vetőgépek javítása folyik. Ogy véljük, hogy javításukat időben befejezzük. Harminchat szakképzett és többéves gyakorlattal rendelkező gépjavítónk van. A dolgozók mindegyike becsület­tel helytáll, elvégzi feladatát, mun­káját, sőt némelyikük többet is vállal magára. Ide kívánkozik a nyugdíj előtt álló Ján Vlaškár esztergályos neve, továbbá Šiézinger Jurajé, Chudý Ernesté és Kandel Štefané, akik taka­rékosan bánnak az alkatrészekkel és jó minőségű munkával teljesítik ki­tűzött igényes feladataikat. nt-!-­Dttó, Kőszegi Zsuzsa, Edita К1 i­­u a j o v á és a többiek —, mint már íz előbb említettütk, nem elégszenek ueg az átlageredmény elérésével. Megértették: az egész közösségnek, i így a csoportnak is többet kell lyújtania; erre kötelezi valamennyiü­­cet a két magas állami kitüntetés, imiben eddig a szövetkezet s azon <eresztül az egész tagság részesült. V már négy éve élenjáró fejőcsoport avaly is lendületes, eredményes, ki­­?áló munkát végzett. S mi lett a* íredménye? Két héttel hamarabb tel­­esíthette a szövetkezet az éves fejé­­ii, illetve tejeladási tervét. Vagyis, igész évben, naponta, tehenenként 9,5 liter tejet tudtak a közellátás javára idni. Ilymódon a tejeladásban a na­gyon megtisztelő II. helyet érték el a galántai járásban, ami kiemelkedő eredménynek számít. Különösen ak­kor, ha eléggé szoros a legjobb tej­termelő mezőgazdasági üzemek alkot­ta mezőny a versenyben. Ehhez még hozzá kell fűzni azt, hogy a rejtett tartalék még távolról sem kiaknázott és hasznosított. Főleg a többi fejőcsoport zárkózhatna fel még szorosabban az élenjáró Nagy­csoport mögé, amely a tervezett 3650 liter tej helyett 3800 liter tejet fejt a múlt esztendőben, átlagban, tehe­nenként. A legtöbb tartalék nem is a tehe­nekben, inkább az emberekben rejlik. Azok hozzáértésében, fegyelmezettsé­gében, pontosságában, derekas helyt­állásában, a takarmányozás milyensé­gében rejlik, st!*. Mert, — mint a fejők egyéni eredményei bizonyítják —, szinte egyforma előfeltételek adot­tak, s a fejési átlag mégis eléggé el­térő. Például — a legjobb fejőcsopor­ton belül — Tóth Zsuzsa és Tok Margit néhány deci híján 11 liter tej fejésérp volt képes naponta, tehenen­ként, ugyanígy Nagy Ottó is szo­rosan a nyomukban . haladt, hiszen 10,90 liter tejet fejt, ugyanakkor Egyed István csak 7,26 litert, s V ö­­r ö s Ilona is a gyöngébb teljesítmé­nyű fejők sorába tartozik. Az utóbb említetteknek, s a hozzájuk hasonló teljesítményt nyújtóknak ebbe egyál­talán nem szabad belenyugodniok! Hi­szen saját érdekük, hogy a közösség­nek, a társadalomnak több tejet jut­tassanak — ezen keresztül a pénztár­cájuk is vastagabb lesz nemcsak év közben, hanem a zárszámadó közgyű­lésen is, ami által több pénz juthat a takarékpénztárba. S az sem éppen lebecsülendő, hogy feszélyezettség helyett felszabadult jó érzés tölti el őket, büszkén állhat­nak majd az élenjáró, a legjobbak sorába. Erre az is kötelezi őket, hogy az 1980-as év termelési feladatai még a tavalyinál is igényesebbek: a hazá­nak még több és még jobb minőségű tejre van szüksége, hogy jusson ele­gendő a legifjabb nemzedéknek — a gyermekeknek —, de a felnőtteknek, s az idősebbeknek is ... * Közeleg az efsz-ek évzáró közgyű­lésének időszaka: itt a legfőbb ideje mérlegelni, hol követték el a vaskos hibát, kiket terhel a mulasztás... stb. Azt is meg kell vitatni, miként lehetne jobban végezni a termelőmun­kát, s milyen intézkedések szüksége­sek ehhez. S arról sem szabadna megfeledkezni, hogy a szellemi tőkét jobban kell kamatoztatni, legyen az jól bevált módszer, értékes tapaszta­lat, több évtizedes szervezési készség stb., stb. Legyen a mezőgazdaságban is vezérelv: Ma nyújts többet a teg­napinál I N. Kovács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents