Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-07 / 23. szám

Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1980. IÜNIUS 7. * 23. szám. * XXXI. évfolyam * Ara 1,— Kčs Az egviittműfcűiies eredménye A V—1-6* atomerőmű második blokkjának próbaüzembe helyezése alkalmával a múlt héten Jaslovské Bohumicén ünnepi gyűlést tartottak a csehszlovák—szovjet együttműködés­sel létesült erőmű építői, jelen volt a CSKP KB és a szövetségi kormány küldöttsége Miloslav Hružkovič­­nak, a CSKP KB Elnöksége póttagjá­nak, az SZLKP KB titkárának vezeté­sével, továbbá a Vlagyimir Novi­kov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese vezette szovjet küldöttség és számos más vendég. Ünnepi beszédet Miloslav Hrul­­k o v i C mondott. i Hruškoviô elvtárs beszédében rámu­tatott az atomenergia békés, ipari cé­lokra való (elhasználásának jelentő­ségére. Az első csehszlovák atom­­erő meggyőzően bizonyltja a cseh­szlovák—szovjet együttműködés haté­konyságát. Ily módon oldjuk meg népgazdaságunk fűtőanyag és nyers­anyag, valamint energiaellátásának alapvető kérdéseit. А V—1-es atom­erőmű átadása ismét bizonyítja mi­lyen jelentős segítséget nyújt a Szov­jetunió a csehszlovák atomenergia­­ipar fejlesztésében. Ezért az elvtársi segítségért őszinte szívből jövő kö­szönetét mondott a jelenlevő Novikov elvtársnak, az SZKP-nak, a szovjet kormánynak és Szovjetunió népének. Ezek után Vlagyimir Novikov a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese mondott beszédet. Tol­mácsolta Leonyid lljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjet­unió Lefelsőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének szívből jövő jókívánságait az első csehszlovák atomerőmű építői­nek. Az erőmű felépítéséhez nagy szakmai hozzáértés, sikeres politikai szervezőmunka, valamint az alkotó­kezdeményezés eredménye, a szocia­lista munkaverseny fellendülése gyü­mölcsének nevezte. Hangoztatta, az új atomerőmű által teremtett energia új csehszlovákiai üzemeknek ad éle­tet, hogy a szovjet—csehszlovák együttműködéssel következő évtized­ben nagyszabású feladatokat tudjanak megvalósítani. Az elnökhelyettes nagy­ra értékelte Brezsnyev és Husák elv­­társak személyes hozzájárulását a két ország testvéri barátságának és sok­oldalú együttműködésének elmélyíté­séhez. A második blokk próbaüzembe he­lyezése alkalmából az erőmű 12 ki­váló építőjének a köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket ad­tak át. Ugyanebből az alkalomból a V—1-es atomerőmű építői átvették a Fűtő­anyag és Energiaipari Minisztérium­nak, valamint a Bánya és Energia­­ipari Dolgozók Szakszervezete Köz­ponti Bizottságának vándorászlaját a reszort kiemelt nagy beruházásainak szocialista versenyében elért tavalyi eredményeikért. A gyűlésen 41 re­szortkitüntetést is átadtak. Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök az első csehszlovák atomerőmű második blokkjának és ezzel az egész V—1-es atomerőműnek üzembe helyezése al­kalmával üdvözlő levelet küldött az erőmű csehszlovákiai és szovjet dol­gozóinak, az érintett tervező, gép­ipari, építőipari és szerelő szerveze­teknek, az építőknek és az üzemel­tetőknek. A földön és a levegőben Mostani szerkezetében négy évvel ezelőtt alakult meg a Nagykürtösi (Vefký Krtís) Agrokémiai Vállalat. Nehéz lenne felsorolni, hogy a köz­pont mi mindennel foglalkozik. A lényeg az, hogy a növényvédelem és a talajerő-gazdálkodás összehangolt ellátásával bízták meg. Irányításával a járás területén két agrokémiai állo­más működik. Újfalun (Nové Ves), és Harasztiban (Chrastince). Az agrokémiai vállalat létesítésé­nek főbb céljait az alábbi tényezők határozták meg: ■ A műtrágyák és a vegyszerek gazdaságos és ésszerű hasznosítása, a veszteségek csökkentése. ■ A műtrágya és a szervestrágya elszállítása és szétszórása. ■ A növényvédelem és a talajerő­gazdálkodás szervezése. ■ Az előrejelzés és a növényvédel­mi tájékoztatás biztosítása. ■ A környezetvédelem előírásainak betartása. A járás gazdaságaiban pozitívan értékelik a vállalat működését, sőt néhány szakember adatokat is sorolt fel arra, hogy mekkora veszteség ér­né a mezőgazdasági üzemeket, ha az agrokémiai vállalat nem biztosítaná a talajerő-gazdálkodási feladatokat és a növényvédelmet. Gluch Augustin mérnök, az agro­kémiai vállalat igazgatója viszont ide­jét múltnak tartja a vállalat ilyen­fajta értékelését. Észrevételei szerint a járás mezőgazdaságában végbement fejlődés és korszerűsítés egyik vele­járója az, hogy a szervezett talajerő­gazdálkodás és a növényvédelem a korszerű mezőgazdaság nélkülözhe­tetlen tényezőjévé vált: Olyannyira, hogy ma már szinte ésszerűtlen lenne feltenni a kérdést, hogy mi lenne, ha az agrokémiai vállalat nem működne. A szövetkezetekben ma már nem számít újdonságnak, hogy növényvé­delmi gépek járnak a szántófölde­ken, a kertészetekben, a gyümölcsö­sökben, s repülőgépről végzik el a növényápolás bizonyos részét. A* agrokémiai vállalat dolgozói az idén például kétezer hektáron végezték el a meszezést, a műtrágya- és az istál­lótrágya kiszórását, 14 ezer hektáron pedig a növényvédelmi feladatokat biztosítják. Sok ez vagy kevés? Ha például a tíz évvel ezelőtti ellátottságra gondo­lunk, akkor sok. Az utóbbi években viszont ebben a járásban is annyira megnőttek az igények, hogy az agro­­kémaii vállalat szerénynek számító műszaki ellátottságával nem lehet ezeket az igényeket hiánytalanul ki­elégíteni. A vállalat jelenlegi műszaki ellátottságát 32 tehergépkocsi, 8 trak­tor, 5 rakodógép, és egy növényvé­delmi repülőgép képezi. A szolgálta­tásokat végző gépek túlnyomó több­sége elavult, s bizonyos munkák vég­zésénél gondot okoz például az uni­verzális traktorok és a nagy nyomású permetezőgépek hiánya. Vengrin László mérnök, az agroké­miai vállalat Igazgatóhelyettese a nö­vényvédelem fontosságát hangsúlyoz­ta. Számokkal és adatokkal támasz­totta alá a tavaszi időszakban végzett növényvédelmi munkák jelentőségét. Szerinte a növényvédelem feladata nemcsak az, hogy közvetlen kárté­teleket elhárítsa. Fontos tényező -az is, hogy különféle agrotechnikai eljárásokat és hagyományos termelési eszközöket helyettesít. Azt mindeneset­re leszögezhetjük, hogy a növényvé­delem számokkal nehezen kifejezhető értékeket, ment meg a népgazdaság számára. A sikeres növényvédelem alapját ebben a járásban is a jól szervezett előrejelzés képezi. Az előrejelzés leg­főbb célja a megelőzés, amely viszont csak akkor sikeres, ha a hálózat mindegyik láncszeme erős, tehát a nagyüzemekben is fegyelmezetten, megfelelő időben és szakértelemmel teljesítik a növényvédelmi feladato­kat. A járás négy kooperációs körzete és az agrokémiai vállalat közötti együttműködés ebből a szempontból is gyümölcsöző. A növényvédelmi fel­adatok összehangolt ellátását viszont több esetben a szakember-hiány gá­tolja. Az agrokémiai vállalatban al­kalmazott 89 dolgozó közül négyen rendelkeznek mérnöki képesítéssel, a középfokú végzettségi szakemberek száma pedig három. A Nagykürtösi Agrokémiai Vállalat mindössze négyéves múltra tekint vissza. Az előrehaladást gátló ténye­zők ellenére a vállalat dolgozóinak munkáját pozitívan értékelhetjük. Az eddig szerzett tapasztalatok jó kiin­duló alapot biztosítanak a további fejlesztésre. A dolgozók odaadó mun­kájának, s Mikus Pál és Martinőeková Božena mérnök irányította szocialista brigádok példás helytállásának kö­szönve az agrokémiai vállalat betölti küldetését, s a lehetőségekhez képest a legjobb módszereket és megoldáso­kat igyekszik alkalmazni. Csiba László .i A szaratovi vendégek és a hazai vendéglátók megkoszorúzzák a Slavín emlékművet. Két évtizedes barátság, együttműködés SZARATOVI VENDÉGEK A NYUGAT-SZLOVÄKIAI KERÜLETBEN Hazánk és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatai egyre mélyülnek. A CSKP és a szocialista országok közéleti ve­zetői gyakran találkoznak a szovjet áilamtérfiakkal, s megvitatják a nem­zetközi problémákat, foglalkoznak az ideológiai kérdésekkel, a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítésével, egyszóval mindennel, ami a két ba­ráti ország részére hasznos. Rendszerint a jó barátságban élő szülők gyerekei együtt játsszanak, s köztük is kialakul a meghitt vi­szony. Így van ez a világ első szocia­lista országa és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság között is, s a „gyerekek", az óriási állam szövetségi köztársaságai, területei, rajonjai (já­rás), üzemei, tudományos-kutató in­tézményei, iskolái, társadalmi szerve­zetei így az élet minden területén igyekeznek együttműködni és haszno­sítani haladó gazdasági tapasztalatai­kat, jobban megismerni egymás kul­túráját, vagyis igyekeznek elmélyí­teni a gyümölcsöző emberi kapcsola­tokat. E célból jött létre — ezelőtt húsz esztendővel — a baráti kapcso­lat a nyugat-szlovákiai kerület és a szaratovi terület között. A két ország közigazgatási rendszere között van bizonyos különbség, például a méltó­ságteljes Volga mentén hosszan elhú­zódó terület közel olyan nagy, mint szocialista köztársaságunk. A lakos­sága alig több a két és félmilliónál, mely többsége a városokban él. Ez érthető, hiszen csak Szaratovnak, a terület székhelyének, és Engelsnek közel egymillió lakosa van. A több mint százezer négyzetkilométeres te­rület tizenegy rajonra (járásra) van felosztva, s ezek területe megközelíti a mi kerületeink nagyságát. A szaratovi terület természeti adott­ságai nem kedveznek a mezőgazda­­sági termelésnek. Nyáridőben rend­szerint két-három hónapig szárazság van, júliusban és augusztusban alig hull eső (az évi átlag csapadék nem haladja meg a 300 mm-t) s emellett szinte természetes a harminc fokon felüli meleg, télen pedig a higanyszál mínusz harmincöt fok alá is süllyed. Ez lényegében meghatározza a mező­gazdasági termelés helyzetét is. De csak egyelőre, hiszen az öntözéses gazdálkodás bővítése csupán beruhá­zások kérdése. Ugyanis a hatalmas folyam s annak holt- és mellékágai lehetőséget biztosítanak az öntözésre. A párt, állami szervek, elsősorban a szaratoviak már sok intézkedést tet­tek a mezőgazdasági termelés fellen­dítése érdekében. A szaratovi terület a cári Oroszor­szág iparilag legelmaradottabb vidéke volt. Hajdanában a lakosság kilenc­ven százaléka dolgozott a mezőgazda­ságban. Manapság a helyzet majdnem fordított, s a felnőtt lakosság döntő többsége ipari munkás. Hatalmas üze­mek egész sora épült az elmúlt évek során. Hihetetlenül sokat fejlődött a gép- és textilipar, a vegyipar és a ce­mentgyárak sok országba exportálják a fontos építőanyagot. A terület központjában tíz egyetem és főiskola, valamint 18 szakközép­iskola működik. Az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságban találjuk az egyik legrégibb mezőgaz­dasági kutatóintézetet, amely jelentő­sen elősegíti a mezőgazdaság fejlődé­sét az ország délkeleti részében. A tizedik ötéves tervidőszak kezdetétől az ipari üzemek ötmilliárd rubel ér­tékkel többet termeitek, mint az előző öt év folyamán. Az eléggé mostoha időjárás elle­nére a mezőgazdasági termelés — a kilencedik ötéves tervhez viszonyítva — tizenöt százalékkal növekedett, s ebből a gabonatermelés közel tizen­hét százalékkal. A cukorrépa hektár­hozama megduplázódott, és hetven százalékkal több zöldséget és gyü­mölcsöt termelnek. „Az elért eredményekhez hozzájá­rul a húszéves baráti kapcsolat, a­­mely a szaratovi terület és a nyugat­szlovákiai kerület között van — je­lentette ki VLAGYIMIR KUZMICS GUSZEV, a szaratovi területi pártbi­zottság első titkára, a Legfelsőbb Szovjet képviselője, aki az elmúlt na­pokban nyolcvanegy tagú küldöttség élén járt a nyugat-szlovákiai kerület­ben. — Az őszinte együttműködés, az értékes tapasztalatcsere elősegíti a gyorsütemű fejlődést, és ösztönzően hat a társadalmi erőkre. A párt és szakszervezeti vezetők, a Komszomol és a szovjetek választott szervei kép­viselőinek találkozója vezetőinkkel elősegíti a termelési tapasztalatok ki­cserélését az iparban és a mezőgaz­daságban, szervezési kérdésekben, ideológiai fronton, kulturális és szo­ciális téren. A kölcsönösen megismert termelési módszerek nagyban előse­gítik a gazdaságosabb termelést, a jobb munkaszervezést". Ignác Janák, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára a közelmúltban megrendezett barátsági napok keretében, a Bratislavában megtartott ünnepi találkozón a követ­kezőket mondta: „A nyugat-szlovákiai kerület dolgozói nagyra értékelik a kölcsönös együttműködést és barátsá­got a szaratovi területtel. Ez a kap­csolat a szocialista internacionaliz­mus szép példája. Áthatja egész tár­sadalmi életünket, vagyis az ipari, a mezőgazdasági, a tudományos-műszaki kutatás mellett tartalmasabbá teszi a társadalmi szervezetek, a különböző intézmények tevékenységét. A baráti kapcsolatok során terjedtek el a ha­ladó szovjet munkamódszerek kerü­letünkben. A szaratovi módszer, a gazdaságos és minőségi termelés ösz­tönzését már 140 üzemben alkalmaz­zák. Tavaly mi jártunk egy száztagú küldöttséggel a szaratovi területen, értékes tapasztalatokkal tértünk ha­za. Szovjet barátaink is minden bi­zonnyal alaposan körülnéznek és visznek magukkal olyan termelési ta­pasztalatokat, melyeket hasznosítani tudnak. MI IS A SZARATOVI MÓDSZER LÉNYEGE? Egyszerűen megfogalmazva, úgy irányítani a termelés szervezését, hogy a lehető legkevesebb ráfordí­tással olyan árut termeljenek, amely nemcsak hazai földön, hanem a világ­piacon is elismert. A szaratovi mozgalom 19S5-ben a repülőgépgyárban kezdődött. Nem vé­letlenül, mert a repülőgépeknél a leg­kisebb hiba is nagy katasztrófát okoz­hat. A mozgalom szervezői abból in­dultak ki, hogy a végtermék minősé­ge az egyes dolgozók munkáján mú­lik, főleg azokén, akik részt vesznek a termelési folyamatban. A fő krité­rium, hogy a rendeltetésének átadott gyártmány a megszabott próbaidő alatt nem hibásodik meg, nincs rek­lamáció. Amenyiben egy dolgozó két hónapon keresztül hiba nélkül végzi a feladatát, tiz, ha háromig, tizenöt százalékkal emelik a prémiumát. Ez lényegében önellenőrzést jelent egy­­egy alkatrész, gyártmány elkészítésé­nél. Valójában a jó minőségű gyártmá­nyok készítése az üzem minden egyes dolgozójának lelkiismeretességétől és az irányítók jó szervező munkájától függ. Ha mindenki alaposan ellen­őrzi munkája eredményét, a műszaki ellenőrzésnél rendszerint nem fordul elő komolyabb hiba. A mozgalom fontos része a sokol­dalú gondoskodás a dolgozók politi­kai neveléséről és műszaki felké­szültségéről. Ebből a szempontból (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents