Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-24 / 21. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. m&Jus 24, Mit mondott о miniszterhelyettes a mezőgazdaság tökéletesített íránvitásárgl? Olvasóink a sajtó és a többi tömegtájékoztatási eszközök közvetítésével megismerkedhettek a népgazdaság tökéletesített, tervszerű irányítási rendszerének az alapelveivel és társadalmunkban betöltött fontos szerepével. A mezőgazdasági közvéleményt ezenkívül persze az is érdekli, hogy az új alapelvek milyen formában érvényesülhetnek a mezőgazdasági gyakorlatban. Erre doc. dr. J a r o s 1 av К о ö í, CSc, a CSSZSZK mezőgazdasági éa élelmezésügyi miniszterhelyettese az alábbiakban válaszolt. ф A tökéletesített, tervszerű irányítási rendszer hogyan juthat érvényre mezőgazdaságunk gyakorlatában? (-< Mezőgazdaságunknak, a népgazdaság egészében — bizonyos tekintetben < sajátságos helyzete van. Ez alapjában irányítását is meghatározza. A termelés ipari jellegű módszereinek rohamos térhódítása >— összpontosítás, szakosítás kooperáció <—< mezőgazdaságunkat egyre jobban a népgazdaság egészéhez kapcsolja. Ennek velejárója, hogy a mezőgazdaság fejlődése nagyjából hasonlít a népgazdaság többi ágazatainak a fejlődéséhez. Értem alatta a sikereket, de a fogyatékosságokat is. Ennek természetes következménye, hogy a mezőgazdaság irányításának sajátossága tulajdonképpen relatív. Irányításának gyakorlatában elvileg ugyanazon módszerek érvényesülnek, mint a népgazdaság egészében. Ez mezőgazdaságunk részére bizonyos előnyt is jelent, itt azonban a tökéletesített, tervszerű irányítási rendszert általános érvényű alapelveit sajátos feltételek között kell alkalmaznunk. О Beszélt Ön a mezőgazdaság sajátosságairól. A szóbanforgó alapelvek mennyiben és főleg milyen irányban befolyásolják a mezőgazdaság irányítását? t— Egyetlen alkalom nem elegendő a szóbanforgó témák kimerítésére, így nem nyújthatok kimerítő választ minden olyan alapvető kérdésre, amit az alapelvek mezőgazdaságunk irányítása szempontjából meghatároznak. Ezért szemléltető példák segítségével próbálok magyarázatot adni néhány általam lényegesnek ítélt kérdésre. Az irányelvek végleges életbeléptetése után mezőgazdaságuskban homloktérbe kerül az ökonómiai ösztönzés tervezése is. A legnagyobb problémát abban látom, hogyan teremthetnénk kedvező feltételeket az ötéves tervfeladatok egészének rugalmas teljesítéséhez. Ez törekvésünk fő célja. A cél pedig oly módon érhető el, ha lehetőséget keresünk a gyakran változó éghajlati tényezők kedvezőtlen kihatásának az ellensúlyozására, illetve arra, hogy ilyen esetek ne okozhassanak zavart az ötéves terv teljesítésében. Más szóval, módot kell találnunk arra, hogy a nem kívánatos i— tőlünk független — jelenségeket a termelés rugalmasságával ellensúlyozzuk és a kedvezőtlen tényezőket ne engedjük elhatalmasodni. Ha ez sikerül, akkor a termelés hatékonysága hosszú távon is biztosítható. Fontos követelmény a terveknek minden szinten történő igényes lebontása is. Specifikus helyzet elé állít minket az a tény, hogy az összpontosítás ős szakosítás időszakában a részlettervek lebontása nem könnyű. Azért nem, mert a gazdaságok termelési szerkezete állandó mozgásban van. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a terveket ne csak az igények globális ismeretében, hanem az egyes gazdaságok távlati fejlesztése miatt Is össze kell hangolni. így nemcsak a körzetek, hanem az egyes gazdaságok termelési szerkezete is kitisztázódik. Szükséges még az is, hogy az előkészítési munkák során — a siker érdekében >— kihasználjuk a rendelkezésre álló önműködő számítógépeket is. ф Az irányítás tökéletesített rendszerében a terv tekintélyének a szilárdítása nem vezethet az irányszámok felaprózott lebontásához, s ennek velejárójaként az aktivitás és a kezdeményezés fékezéséhez? t— Tudomásunk van az alsóbb irányítási szféra és némely vállalatok vezetőinek aggodalmáról, ők úgy látják, hogy a kelleténél több a tervmutató. Mi persze azt is tudjuk, hogy korábban jóval több —- tájékoztató —i tervmutatóval dolgoztak, s ezek betartására kötelezték a vállalatokat. Azt tudjuk, hogy ez nem oldotta meg a termelési gyakorlat ilyen vagy olyan természetű problémáit. Mi azonban azt is megvizsgáltuk, hogy az alsóbb irányítási szférában miért ragaszkodtak a kötelező, tájékoztató jellegű tervmutatókhoz. Megállapítottuk, hogy a társadalmi megrendelést képező jőnéhány termék előteremtésére képtelenek lennének, ha a termelőket a fő mutatók mellett nem köteleznék az általuk meghatározott vetésterület és állatlétszám betartására is. Ez szerintük nemcsak a termelés műszaki és technológiai adottságai, hanem az egyes termékeknek a vártnál gyengébb kifizetődősége, a termelés nem kielégítő hatékonysága, munkaigényessége és költségei miatt is szükséges volt. Ilyen állapot gyakran az anyagi és műszaki szempontból eléggé meg nem alapozott összpontosítás és Szakosítás következménye miatt jöhetett létre, hiszen egyegy gazdaság leterheltsége nagyobb volt a kelleténél, s ez aránytalanságot teremtett a munkaszervezésben és emiatt a vállalatok vonakodtak a terv irányszámainak a vállalásától. A népgazdaság tökéletesített, tervszerű irányítási rendszerének hosszú távra érvényes alapelvei a következő években valószínűleg lehetőséget nyújtanak a munkadíjazás és ösztönzés eddiginél tökéletesebb módszereinek a bevezetésére. Ez elősegítheti a munkaerő optimálisabb kihasználását. Ilyen feltételek között a tervmutatók nem szaporodnának, hanem csökkennének, mert az emberek minden igyekezetükkel a terv részleteinek rugalmas teljesítésére törekednének. Véleményünk szerint a korábbinál elkötelezettebb politikai-szervező munka s az adás-vételi viszonyok minőségi javítása jelentősen elősegítené egyes tervmutatók direktív lebontásának a mellőzését és helyében tájékoztató jellegű globális irányszámok meghatározását. A tökéletesített, tervszerű irányítási rendszer bevezetése utáni években háttérbe szorulnak olyan tervmutatók, mint például a vetésterület és az állatsűrűség. # A tökéletesített, tervszerű irányítási rendszer fő törekvése a termelés hatékonyságának a növelése s a termékek minőségének a javítása. Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? t— Az az igazság, hogy e téren м mezőgazdaságunknak — nem csupán a népgazdaság többi ágazatához viszonyítva, hanem a tárcán belül is eltérőek a feltételei. A szövetkezetekben például szabott forgalmazási árakkal dolgoznak. Ugyanakkor a gazdaságok bevétele a termelés eredményességének a függvénye és a tervek túlteljesítése nagy mértékben függ a termelés hatékonyságától és a termékek minőségétől, s amennyiben a tervet kedvezően teljesítik, akkor dolgozóik igényeit is jobban kielégíthetik. Ebből adódik, hogy a szövetkezeti szektor vállalataiban a minél jobb gazdasági eredményre, a lehető legjobb jövedelmezőségre törekednek, mert ez döntő fontosságú. Ennél bonyolultabb a helyzet az állami mezőgazdasági szektorban. Itt is megkülönböztetünk állami gazdaságokat és egyéb földművelő állami mezőgazdasági szervezeteket. Éppen a földműveléssel foglalkozó állami szektorban okozza a legnagyobb gondot a termelés fellendítését felkeltő érdekeltség elmélyítése. Az állami gazdaságok túlnyomó többsége hatalmas összegű állami támogatásra szorult. Rendszerint a gazdasági év végén kellett kiegyenlíteni a gazdaságok foghíjas pénzügyi mérlegét. A veszteségeket az állami költségvetés terhére kellett kiegyenlíteni. Ilyen áldatlan helyzetben nem nyílott lehetőség a hatékonyság javítására s az önelszámolási rendszer meghonosítására. Alapvető javulást 1980 január elejétől értünk el, amikor életbeléptettük az ökonómiai ösztönzők új rendszerét. Ez azonban sürgeti a tervezési rendszer és a terv kritériumainak módosítását Is. Csak így érhetünk el kedvező feltételeket az állami gazdaságok termelésének társadalmunk igényei szerinti fejlődésében. Az az igazság, hogy mindennél több gondot okoz nekünk a központilag irányított mezőgazdasági vállalatok helyzete. Ennek talán az az oka, hogy szolgáltató munkájukat nem értelmezzük helyesen. Az érvényben levő irányítási mechanizmus, értem alatta a tervezést s az anyagi ösztönzés helyzetét is, gyakran ellentmond annak, amit ezektől a vállalatoktól elvárunk. Itt főleg a szolgáltatás kiváló minőségéről, gyorsaságáról, szolid költségeiről és a teljesítmények növekedéséről van szó. Ezek jó támpontul szolgálhatnának ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek a termeléssel foglalkozzanak, ne pedig a szolgáltató szféra feladatait végezzék. Időszerű lenne, ha a szolgáltató szféra népes munkaközösségének kezdeményező javaslatait is igénybe vennénk, s aszerint határoznánk meg ezen vállalatok irányításának módját^ >—hai—ШУЩ Szójatermesztés rideg környezetben Korábban Lengyelországban a szója termesztésével összefüggésben ellentétes vélemények uralkodtak. Ez azzal magyarázható, hogy a melegégövi növény termesztésére ott nem kedvezőek az éghajlati feltételek. A legutóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a szója Lengyelországban is meghonosítható. Ez főleg dr. Jerzy Szyrmer professzornak, a növények meghonosításával foglalkozó tudományos intézet radzikowi igazgatójának köszönhető, aki évek óta foglalkozik a szója lengyelországi meghonosításának komplex kérdéseivel. Többéves kitartó nemesitől munkája eredményeként előteremtette az Ajma néven ismert első lengyelországi szójafajtát és az IHAR »—78 В fajtajelöltet. Az Ajma szőjafajta rövid , 149 napos — tenyészidejével tűnt ki. Szára 70—75 cm magasra nő. Jellegzetessége, hogy a technikai érettség időszakéban elhullatja levélzetét és szára stabilan áll, nem dől meg. Termésének a nedvességtartalma begyűjtéskor 15—20 százalék körüli volt. Ez a fajta az utóbbi két évben 1,71 tonna hektárhozamot adott. Az IHAR—78 В fajtajelölt azonban az előbbinél termelékenyebbnek bizonyult, mert a kísérletben 1,87 tonna hektárhozammal tűnt ki. Előnyére válik, hogy két-három héttel rövidebb tenyészidejű, mint az Ajma szójafajta. A múlt évben az intézet telepein már augusztusra beérett. Így a szója termesztésére nem csupán az ország délkeleti, hanem más körzeteiben is lehetőség van. A szója termesztésével foglalkozó gazdaságok eddigi sikerei azt mutatják, hogy elterjesztésével nagyon jó termésátlagra van kilátás. A múlt évben öt vajdaságban 115 hektárról gyűjtötték be a fehérjében gazdag kultúrnövényt. A sikereken felbuzdulva ebben az évben már 350 hektáron vetettek szóját. A termés egy részéből konzervet készítenek, a közélelmezés választékának bővítésére. Az illetékesek már azon munkálkodnak, hogy 1985 után a hazai nemesítésű szója vetésterületét 25 ezer hektárra bővítsék, »—di—< Й szövetkezet, melynek Halász János mérnök az elnöke 5400 hektár mezőgazdasági, illetve 1800 hektár szántóterületen nem kevesebb, mint 168 millió korona termelési érték elérésével számol ebben az évben. — A Csilizköz szövetkezetben az 1400-nál több dolgozó részére a fegyelem magától értetődő s ennek következtében a terv teljesítése nem okozott gondot — említette nem kis büszkeséggel az elnök. h- Ebben az évben is igényes feladatok megvalósításán munkálkodunk. Á 6 millió liter tej, a több mint 2000 tonna vágósertés, a 710 tonna vágómarha, a 220 tonna vágóbaromfi és a 12 millió 500 ezer tojás forgalmazása, továbbá a törzsállományt képező 1515 tehén átlagában a 4200 literes évi, egyedenkénti tejátlag elérése nagy fegyelmet kíván minden dolgozónktól. i— örvendetes tény — kapcsolódott a beszélgetésbe Tánczos Tibor, a gazdaság pártszervezetének elnöke, — hogy az erőtakarmányok gazdaságos hasznosítása dolgozóink körében íratlan törvénnyé vált. A múlt évben a tej literjének termeléséhez 27 deka ipari vállalatok dolgozóinak munka-» termelékenységét, hogy még a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere bevezetése előtt kiküszöbölhessék az eltéréseket. A Csilizköz szövetkezetben az üzemanyag takarékos felhasználása érdekében is sokat tettek. r— Korábban a traktorosok a szövetkezetnek, de a tagoknak is szántottak. Reggelenként feltankolták a tartályokat s mert ritkán ellenőriztük őket, nem tudhattuk, kinek a földjén, a szövetkezetén vagy a tagokén dolgoznak. Az lényeg, hogy fogyott az üzemanyag — fejtette ki további gondolatát az elnök. — Újabban mindenki számára fogyasztási keretet határoztunk meg és ki-ki tudja, mit kell tennie. Bevezettük az állandó ellenőrzést. Ha a traktoros befejezte a szövetkezei teendőket, esetleg csak azután siethet a szövetkezet tagjainak segítségére. A következetes ellenőrzésnek az eredménye, hogy az első negyedévben 22 ezer korona értékű üzemanyagot takaríthattunk meg. — Esetleg még néhány szót a bürokratikus ügyintézésről... — Nem bánom. Tény, hogy indokolatlanul kell vezetnünk a kimutatások awssUaM erőtakarmányt használtunk a normában meghatározott 30 deka helyett. A megtakarítás elérte a 170 tonnát. Ebből kiindulva az idén vállaltuk, hogy 312 ezer korona értékű erőtakarmányt takarítunk meg. A Csilizköz szövetkezet hét környező község korábbi kisgazdaságainak társulásával jött létre. Attól eltekintve, hogy a nagygazdaságban a propaganda és az agitáció kellő színvonalon van, az elnök gyakran kiemeli az emberek rugalmas tájékoztatásának halaszthatatlan szükségszerűségét. —- Faliújságjaink általában vonzóak. A helyi hangos híradó is jó szolgálatot tesz dolgozóink tájékoztatásában. Segítséget nyújtank e téren az esetenként kiadott röplapok és a négyszáz taglétszámot meghaladó, harmincnégy szocialista brigád tagjai is — emelte ki a pártszervezet elnöke. A elnök soha nem barátkozik meg azzal, hogy az ökonómusok, főleg az adminisztrációs munkákkal foglalkozzanak és elszakadjanak a termeléstől, f— Az ökonómusok munkája sokban emlékeztet a korábbi könyvelők tevékenységére i—. említette Halász elvtárs. — Bejegyzik az adatokat és sejtelmük sincs róla, mi történhet a mező vagy az állattenyésztési telepeken. Szükséges, hogy az ökonómusok is közeledjenek a termeléshez... Némely gazdaságokban a lehető legjobb évvégi eredmény elérése érdekében a vágómarha és a vágósertés terven felüli forgalmazására törekednek és nem csoda, ha a következő esztendő első negyedében az adósak névsorát gyarapítják. Ezzel tulajdonképpen kedvezőtlen helyzetet teremtenek a fogyasztói piacon. Hasonló eset nem fordulhat elő szövetkeztünkben. A forgalmazás időtervét egyenletesen teljesítjük. — Szükségesnek tartom a gazdaság pénzügyi biztonságát >— egészítette ki Tánczos elvtársat a szövetkezet elnöke. — A múlt év végén például 15 százalékos osztalékot kellett volna kifizetnünk. Az új évet azonban nem kezdhettük üres kézzel, ezért azt javasoltuk a taggyűlésnek, hogy az osztalék egy részét tartalékoljuk. Tagjaink a javaslatot elfogadták. Halász elvtárs gyakran hasonlítja össze a mezőgazdasági és az ipari üzemek dolgozóinak a munkatermelékenységét. — Egy dolgozó átlagában a múlt évben 152 ezer koronás munkatermelékenységet értünk el, — lapozgatott a nyilvántartásban és fgy folytatta: — kereken 42 ezer koronával többet, mint példánl a komáromi (Komárno) hajógyárban. Vannak persze olyan dolgozóink is, akik személyenként — évi átlagban — 2,5 millió korona értéket produkálnak. Nem ritkaság az olyan eset sem, amikor egyesek 1,5 milliós, esetleg 400—500 ezer koronás munkatermelékenységet érnek el. Ezért szükséges, hogy az illetékesek átértékeljék a mezőgazdasági és az sokaságát. Ezek lényegtelen dolgokra hívják fel a figyelmet. A nyomtatványok sokasága, az irodai szerek és a telefonálgatások figyelmet keltő őszszeget emésztenek fel. Hasonló a helyzet az évi és a részlettervek jóváhagyásával is. Megvitatjuk azokat a vállalati pártbizottságban, az üzemi pártbizottságokban, a vállalati elnökségben, a gazdasági vezetőségben, az ellenőrző bizottságban, a taggyűléseken, tizennégy termelési szakaszon, a hnb plénumában s végül a járási mezőgazdasági igazgatóságon. Véleményem szerint elegendő lenne, ha a javaslatot a vállalati pártbizottságban a szövetkezet vezetőségében s a taggyűlésen tárgyalnánk. Az elnök által említettekből már többet megvalósítottak a szövetkezetben. A múlt három hónap alatt például 577 ezer korona megtakarítást értek el. Tovább javították a propaganda és agitációs tevékenységet is, Az ökonómusok nem csak az irodában serénykednek. Arra törekednek, hogy szükebbre szabják a kimutatások mennyiségét és csökkentsék a tanácskozások számát stb. Ez azonban nemcsak rajtuk múlik. Akiknek ez hatáskörébe tartozik, jó volna, ha mielőbb intézkednének, mert a munkaidőt hasznosabban is fel lehet használni, mint a hosszadalmas tanácskozásokon üldögélni. Gyakori eset, hogy egy-egy értekezleten — ahol lényegében ugyanazokat a problémákat vitatják — ugyanazon emberek többször is találkoznak! i— Szövetkezetünkben az emberről való gondoskodás példásnak minősíthető — szólt ismét Tánczos elvtárs, — Jól bizonyítja ezt a polgári ügyek bizottságának tevékenysége is. Ez a bizottság számon tartja az esküvőket, a születéseket és tagjai részt vesznek az eseményeken. Természetesen nem üres kézzel, hanem értékes ajándékkal. Megszervezik az elhunyt szövetkezeti tagok temetését és a nyugdíjasok összejöveteleit. Ha ősszel átadjuk a szövetkezeti klubot, akkor ezerkétszáz személy fér majd el benne. így könnyebbé válhat némely bizottságok, főleg a kulturális és a polgári ügyek bizottságának a munkája. A rendezvények többségét Csilizradványban (Üilizská Radvaň) szervezhetjük, — A gondosan, tudatosan szervezett agitációs munka eredményének minősíthető a dolgozók 1 millió 641 ezer korona értékű vállalása is. A kukoricatermesztők például vállalták, hogy a hektárhozamot fél százalékkal növelik. Mások a búza begyűjtési veszteségének fél százalékos csökkentésére vállalkoztak. Energiahordozókból 11 ezer, különféle anyagokból 331 ezer korona értéket takarítunk meg. Az újítási javaslatok bevezetésével 110 ezer, a napenergia hasznosításával 150 ezer koronás megtakarításra vállalkoztak dolgozóink. A negyedéves ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy ezek nem csak papíron szerepelnek. Az első negyedévben nem kevesebb, mint 557 ezer koronával csökkentették dolgozóink a költségeket. VLADIMIR LEVICKÝ
