Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-24 / 21. szám
Fejlett francia ezüst bak. Egy nvúlfajta érdekessége A francia ezüst nyúlról van szú, melyet a középnagy testű fajták közé sorolunk. A fejlett tenyészállat engedélyezett tömege 3,5—5 kg, ideális tömege 4,5 kg. A standardleírásban feltüntetettek szerint a francia ezüst nyúlnak háromhónapos kor ban 2 kg-ot, öthó napos korban 2,! kg-ot, héthónapo: korban 4,2 kg-ot nyolchónapos kor ban pedig 4,! kilogrammot kel nyomnia. Mivel as új standard a fajte tömegének csők kentését követeli az említett gyarapodást nem nehéz elérni. Sőt! Gyakran inkább arra kell ügyelni, hogy az állatok tömege túl ne haladja az engedélyezett 5 kg-ot, vagyis arra, hogy az állatok vastagok és zömökek legyenek, ne pedig vékony és elnyúlt testűek. Ez a fajta tulajdonképpen a pecsenyenyulak közé lett besorolva, tehát ennek megfelelően lettek megfogalmazva a követelmé-Négyhónapos korban „tarka“ a vedlő francia ezüst nyúl. (A szerző felv.) Legfontosabb az ésszerűség Ä kertészkedők <— főleg a kerttelepeken ?— gyakran panaszkodnak, hogy kicsi a kertjük, nem tudnak benne mindent megtermelni, amire a családnak szüksége van. Ugyanakkor mások ésszerűen, előre kidolgozott terv alapján telepítik be a rendelkezésükre álló földet, egy-egy darabka területről két vagy három termést is betakarítanak évente, s még értékesítésre is kínálnak árut. Több éve foglalkozom zöldségtermesztéssel, s mindig úgy vetem, illetve ültetem be az ágyúsokat, hogy egyszerre legalább kétféle növény viruljon rajtuk. Bátran állíthatom, hogy bevált ez a módszer. Igaz, hogy nagy körültekintést, hozzáértést és elsősorban helyes válogatást igényel, de mindenesetre kifizetődő. S mivel az ilyen termelés ugyancsak igénybe veszi a talajt, fokozott figyelmet kell szentelni a tápanyagpótlásnak (szerves- és műtrágyázás, tápoldatos permetezés). A kora tavaszi talajelőkészítéskor felhasználom az előző évi melegágyak komposztált istállótrágyáját, majd simítózok és boronálok. A jól előkészített földbe ikersorokba duggattom el a zöldhagymának szánt vöröshagymát, a szélesebb sorközökbe pedig sárgarépát (Karotina, Nanteská) vetek. A május első felében lekerülő, csomózott csemegehagyma jól értékesíthető. Helyére azonnal uborkát ültetek. Egy másik ágyásba (25 cm sortávolságra) salátát szoktam vetni (Král. mája I., Détenická atrakcia, Dua), amit május utolsó hetében (egy fej 15—18 dkg-os) értékesítek. Ebben az időben a saláta már ismét keresett, mert a hajtatott áru régén elfogyott, szabadföldi meg csak kevés van. A salátát homokkal vagy kései sárgarépa magjával keverve szoktam vet-! ni, hogy ne legyen túl sűrű a növényzet, de még így is kell egyelni. A saláta földjét fejese-' désig egyszer-kétszer bekapálom, és szükség szerint öntözök. A válogatás elve alapján végzem a betakarítást, kötszerre így is begyűjtőm a termést. Utána csemege-, cseresznye, vagy fűszerpaprikát szoktam palántázni, de paradicsomot,, nyári káposztát, karfiolt, sőt palántáról nevelt spárgatököt, uborkát vagy dinnyét is besorolhatnék még a forgóba. A terület ésszerűbb kihasználására törekedve kísérletet tettem a saláta-retek kombinációval, sőt szélesebb sorokba ültetve, csemegekukorica és zöldbab köztessel is, és jól bevált a módszer. A betakarított retek és saláta helyére később uborkát ültettem. Természetesen más növényeket is lehet együtt :— egy ágyúsban és egyszerre — termelni. Csupán a kertészkedő leleményességén és hozzáértésén múlik, milyen intenzíven használja ki a rendelkezésére álló darabka földet. Zabrenszky Imre, Ipolypásztó (Pastovcej nyék is: jó súlygyarapodás, izmosság, a hasznosítható hús és a melléktermékek közötti kedvező arány megtartása, természetesen a hús előnyére. A francia ezüst nyúl igénytelen, de a jó takarmányozást nagyon meghálálja. A tenyészállat általában nyugodt természetű, tehát jó anya, és minden különösebb nehézség nélkül felnevel egy alomból nyolc fiókát. Ennél több utódot viszont nem tanácsos meghagyni egy fészekben. A fajta érdekessége a szín, illetve annak kialakulása. A szőrzet színe az egész testen egyforma, az orr és a szem környéke kicsit sötétebb árnyalatú, világos ezüst (néhol tejszínű szőrzetről beszélnek). A világosabb egyedek mindig értékesebbek! Persze csak akkor, ha a világos, csaknem fehér felszőrök alatt a lehető legsötétebb kék színű, sűrű aljszőrzet található. Érdekes, hogy a fiókák születéskor tiszta feketék, egyhónapos korban kezdenek vedleni. Először az állatok orrán, majd a mellén és a lábán jelentkezik az ezüst szín, de ez még nem jellemző a fajtára. Az első vedlés öt-hat hónapos korban ér véget, s azonnyomban kezdetét veszi a második szőrváltás, mely körűibe-Több figyelmet a birsnek A birs — sok helyütt birsalmaként emlegetik —■ valaha közkedvelt gyümölcsünk volt. Emlékszem, gyerekkoromban Gútán (Kolárovo) és környékén sok kertben díszlett legalább egy-két fa. Azóta, sajnos, a jövedelmezőbb gyümölcsfélék, no meg az intenzív kertészkedés, csaknem teljesen kiszorították a kertből. Ma már mifelénk is csak elvétve látni ilyen fát. Kár, hogy így van. Magyarországon tíz évvel ezelőtt öt és félezer tonna birset szüreteltek a nagyüzemek, és a kertekben is gyakrabban előfordul, mint nálunk. A birs cserje vagy kis fa, magról és vegetatív úton szaporítják. A kertészkedők általában nem sokat törődnek a koronaalakítással, így a birs többnyire ágas-bogas, szabadon növő koronát fejleszt. Néháďyan díszcserjeként, bokorként nevelik, hiszen a kert pihenést szolgáló részében is dekoratív hatású. Ha kerítés mellé, sorba ültetjük és rendszeresen metszszük, térválasztó sövénynek is megfelel. Lombja szép fényes, május elején fehér virágdíszbe öltözik, később pedig hatalmas citromsárga gyümölcsével díszíti — és illatosítja — a kertet. Négy gyümölcs tömege gyakran az egy kilót is meghaladja. A birs jól tárolható, télen a lakás dísze, sokan az illatáért is tartanak néhány gyümölcsöt a lakásban. Frissen kevesen fogyasztják, de főzve, sütve stb. nagyon finom. Mi például mindig teszünk a sülő kacsa vagy liba mellé néhány darab birset. A gyümölcsöt megmossuk, egészben — hámozás nélkül — sütjük, és időnként meglocsoljuk a kacsa vagy a liba zsírjával. Érdemse megpróbálni, nagyon finom. S persze a birskompútot is szeretjük. Az érett, de kemény gyümölcsöt megmossuk, hullámos élű késsel negyedekre vágjuk, az aránylag nagy magházat eltávolítjuk, majd a negyedeket tetszés szerinti szeletekre vágjuk (szintén hullámos élű késsel, mert így mutatósabb), , poharakba helyezzük 4—5 evőkanál cukrot teszünk rá, minden üvegbe adunk még egy késhegyni citromsavat, végül vizet öntünk a gyümölcsre. A gyümölcs illata miatt szegfűszeget nem adunk és szalicilt sem használunk. Van, aki befőzés előtt puhára főzi a birset, de erre nincsen szükség, ha meg tudjuk állni, hogy csak a befőzést követő harmadik héten kezdjük fogyasztani a kompótot: addigra minden bizonynyal kellően megpuhul. A csírátlanítást a befőzéskor használt edényekben, 90 C-fok hőmérsékleten végezzük (a 7 dl-es poharak esetében 25, a literesekében 30 percig). Patent, illetve pléhzáras üvegek használata esetén akár két-három évig is eltartható a birskompót. Véleményem szerint továbbra is érdemes lenne helyet szorítani a birs számára a kertben. PAVEL PLAVEC (Kolárovo) * Hajszálér az ország vérkeringésében Aligha említhetnénk olyan esetet, mely szerint valakinek betegség esetén vagy netán annak elkerülése végett az orvos kevesebb zöldség, illetve gyű mölcs fogyasztását ajánlotté volna. Ellenben nap mint naf tapasztaljuk az egészségügy szakértők azon igyekezetét hogy meggyőzzék az emberekei a zöldségnek és gyümölcsnek a korszerű táplálkozásban betöltött kulcsszerepéről, arról, hogy egészségünk érdekében a jelenlegi mennyiségnél jóval többel kellene fogyasztanunk belőle. Már-már hajiunk is az intő szóra. Igen ám, de mi van akkor, ha a zöldségboltban alma, űjhagyma, sárgarépa, karalábé helyett effajta választ kapunk: „nincs“, „elfogyott“, esetleg egy bájos fejcsóválást, ami ugyanazt jelenti. Aznap kénytelenek vagyunk beérni a csekély vitaminadaggal* Másnap azonban már a piacon próbálkozunk, s ha szerencsénk van, talán nem térünk vissza üres kézzel. A kertészkedők ügyesebbje ugyanis a mostoha tavaszt meghazudtolva s—: korán megjelent árujával a piacon. Mondanom sem kell, hogy az újhagyma, sárgarépa pillanatokon belül elkel. A lakosságnak zöldséggel és gyümölccsel való folyamatos ellátását sajnos egyelőre képtelenek vagyunk biztosítani. Készletünk jelentős hányadát import képezi. Kertészeti nagyüzemeink termelése költséges, ugyanakkor a szükségletnek csak kis részét fedezi. A többit, vagyis az össztermelésnek mintegy a felét a kiskertészek szolgáltatják i Köztudott, hogy mezőgazdasági termelésünk minden szakaszán — társadalmi feladat-» ként — önellátásra kell törekednünk. A zöldség- és gyümölcstermelés terén nem kü-» lönben. E cél érdekében latba kell vetni erőinket, tovább kell fejlesztenünk termelési módszereinket, de nem utolsó sorban ki kell használni minden talpalatnyi termőföldet, ami nagyüzemi módszerekkel elképzelhetetlen. A kiskertészek viszont örömmel művelik tenyérnyi kertjüket, megoldva így kicsiben az önellátás gondját, egyben segítve a közellátást. Folytatva a párt által előirányzott társadalmi feladatok sorát: a fejlett ipar és technika korában egyre erősödő hangsúlyt kap a természet- és környezetvédelem. Ugyan ki tesz többet életkörnyezetünk védelme és szépítése érdekében, mint az ezer színben pompázó gyümölcsösök és a virágsövénnyel szegélyezett zöldellő kertek tulajdonosai? Vajha az egyelőre még gyomokkal ékeskedő közterületeknek is akadna gazdájal Szerencsére, egyre ritkábban tűnik már szembe ilyen „senki földje“, hála a kertészeti és egyéb szervezetek gondoskodásának. EREDMÉNYES MUNKA, GONDOK NÉLKÜL? Talán nem lesz haszontalan megismerkedni egy kétszáztizennyolc főt számláló kertészszervezettel, amely ráadásul jubilál is. Ez a cél vezérelt a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) helyi szervezetének zárszámadó közgyűlésére. Bevallom, az volt az elképzelésem, hogy az ilyen közgyűlés valósághű és átfogó képet nyújt a szervezet életéről. A beszámolóban általában részletesen hallunk eredményekről, sikerekről, évforduló alkalmával az alapító tagok érdemeiről, méltatják a legsikeresebb kertészkedőket, beszámolnak a szervezet gazdálkodásáról, a vitában pedig felszínre kerülnek a tagság gondjai, a megoldás lehetőségei, s határozatba foglaltatnak a teendők. Nos, a kép ezúttal szépre, de hiányosra sikerült. A gyűlés zökkenőmentesen, szinte mintaszerűen folyt le. Valóban szép eredményekkel dicsekedhet a szervezet. Az életkörnyezet szépítésén végzett társadalmi munka, a földművesszövetkezetnek nyújtott segítség mind a tagság dicséretére válik. Nem mindennapi élményben volt részük a budapesti tanulmányi kirándulás résztvevőinek. A Gyümölcsészeti, Szőlészeti és Kertészeti Ku- , tatóintézetben tett látogatás alkalmával értékes tapasztalatokra tettek szert, amelyeket ki-ki ' a maga kertjében hasznosított. 1 A kertészkedők rendszeresen 1 nagy létszámban vettek részt a * téli, szakmai továbbképző tan- 1 j folyamon. Az előadások vonz, ereje abban rejlett, hogy az 1 , előadók elismert szakemberek 1 voltak, akik a témákat szaksze- 1 rűen és érthetően tolmácsolták, ] . s az egyes műveleteket a gya- 1 korlatban, esetleg diafilmmel 1 ' szemléltették. A szervezet tag- ‘ jai tehát szaktudással felvér- 2 tezve kezdték meg az új idényt, ( de nem feledkeztek meg az J utánpótlásról sem. A helyi álta- 2 lános iskolában megalakították e az Ifjú Kertbarátok Körét, húsz taggal, hogy a gyerekekkel is megismertessék és megszerettessék a kertet, a kultúrnövényeket. Az idei tervükben is r szerepel az ifjú kertbarátokkal való együttműködés továbbfej-» * lesztése, ami vonzó feladat, hi- ® szén a gyerekek igen-tanuléko- * nyak és rajongói a kertnek. A k szervezet ez évi terve kiegészül a felszabadulásunk 35. évfordu- ^ lójának köszöntésére szánt tár- 1 sadalmi munkaórákkal, külön- ® ben célkitűzései tavaly munka- 1! tervükhöz hasonló. g s Ennyit adott közre a beszá- к móló, de hiányzott a gyűlés ju- é bileuml jellege, s ha a látszat к nem csal, a nagyszámú kertész- g kedőnek nincs közös gondja, к akar tenyészteni, annak nyugodtan merem ajánlani a francia ezüstöt. A tenyészállatok beszerzése nem okoz különösebb problémát, hiszen hazánkban a legelterjedtebb fajták közé tartozik. BALÁZS FERENC, Feled (Jesenské) lül tízhónapos korban ér véget Ekkorra teljesen kialakul a ki vánt világos ezüst szín. Az 1,! —2 éves állatok bundájánál színeződése a legkedvezőbb Később a szőr kívilágosodik Aki jó hasznosságú nyúlfajtá problémája, minden megy, min az óra. n ILYEN IS VAN :- Volt egy kedves színfoltja a !- összejövetelnek, éspedig az ősz szel rendezett sikeres kiállítá j értékelése, az emlékérmek éi H oklevelek átnyújtása az arrí _ érdemes kiállítóknak. Feltűnt hogy a díjkiosztáskor többszö: is elhangzott egy név, s tér mészetesen viselője valahány szór megjelent az elnöki aszta . előtt. Hogy ki volt: Masler Margit, a Barátság Efsz tagji j és dolgozója. О Hány érmet vett át ez al j kálómmal? .— kérdem a méf . nagyon is fiatalos, ötven körül . hölgytől. — összesen ötöt; egy arany( két ezüst- és két bronzérmet, . azonkívül egy díszoklevelet •— . mondta örömtől sugárzó arccal, # Margit néni bizonyára el, foglalt ember. , i— Valóban elfoglalt vagyok, Reggel nyolctól a szövetkezet üzemi konyháján dolgozom, ad' dig ellátom a baromfit >— száz - csibét keltettem a kisállattenyésztők helyi szervezete szá: mára —, elvégzem a kertben a teendőket. Van egy tizenhatéves fiam, ő szokott reggelit készíteni, aztán együtt indulunk hazulról; a gyerek iskolába, én pedig munkába. Munkaidő után főzök, s közben a kertben is végzem a tennivalót. Közben kisétáltunk Maslenné otthona felé. ф Látom, nem nagy a kert. Mégis, árulja el, hogy lehet ilyen elfoglaltság mellett, ilyen parányi területen zöldségből, gyümölcsből, virágból mintapéldányokat kitermelni? Mindössze hat ár az egész porta, de ezen a tenyérnyi területen megterem a nálunk termesztett fajták közül szinte mindegyik. Nem értékesítés céljából, hanem inkább kedvtelésből kertészkedem. Böngészem a szakirodalmat, bárhová utazom, mindenütt magvak iránt érdeklődöm. Magam hajtatom a növényeimet, s magam gondozom egész a termésig. Éltető elemem a kerti AMI A KÉPBŐL HIÁNYZIK A kertészkedők közgyűlésén nem derült ki, kik voltak az alapító tagok, egyet mégis sikerült felfedeznünk. Beutelschmidt Boldizsár, a ma is aktív vezetőségi tag így mesél a kezdetről: í— Húsz évvel ezelőtt néhány kertésztárssal összedugtuk a fejünket, s kisütöttük, hogy a szervezett kertészkedés nálunk is előnyösebb lenne. Huszonnégyen alakítottuk meg az alapszervezetet. Frank László szakképzett kertész lett az elnök, én pedig a pénztáros. A SZKSZ Központi Bizottsága máris segédkezet nyújtott: permetszereket, műtrágyákat kaptunk, szakelőadókat küldött, sőt per* metezőgépet is lehetett kölcsönözni. Voltak ugyan nehezen beszerezhető cikkek is. Néha mérföldeket tettünk meg, csak; hogy előkerítsük, sőt helyhez szállítsuk a tagoknak a facsemetéket és egyes műtrágyákat* Ф Hogyan reagáltak erre a tagok? ■ A tagok? Az ám, a nem tagok tömegestől jelentkeztek belépésre a szervezetbe, s természetesen éltek is a lehetőséggel. Csakhamar felmerült a kérdés, hol tartsuk összejöveteleinket. A hnb nem tudott segíteni. Általában az iskola adott otthont. Helyiséggondunk a mai napig nem oldódott meg* # A szaktájékozódásnak milyen formáját alkalmazzák még? i—i Ennek egyik legközkedveltebb formája tanulmányutak szervezése. Az első exkurziónk annak idején a botanikuskertbe és egy őszibarackosba vezetett* Jelenleg a magyarországi tanul- . mányutaink a legnépszerűbbek. ф Mennyire elégedett Bold! bácsi a szervezeti élettel? — Tulajdonképpen megy minden a maga rendjén; látványos rendezvényekben szaktanácsadásban nincs hiány. Hanem azért megoldásra váró gondokért sem kell a szomszédban kopogtatni. A műtrágya, növényvédő szerek, facsemeték és egyéb kertészeti kellékek beszerzésének nehézsége végre megoldódott: a SZKSZ főrévi (Prievoz) helyi szervezetének raktára ugyanis közös megegyezés alapján a mi szervezetünk tagjait is ellátja a szükséges kertészeti cikkekkel. Van azonban egy, sok kertésztársat érintő, súlyos gondunk. Előfordul, hogy szállítóeszköz vagy idő híján az ember nem tudja a paradicsomot, hagymát, paprikát stb. a piacra vagy a távolabbi felvásárló központba szállítani. így aztán a sok fáradság árán és költséggel kitermelt áru halomszámra megy tönkre. Restellni való, hogy. ilyen népes szervezet nem képes biztosítani tagjai számára a termékek értékesítésének előnyösebb módját. NE VARJÚNK CSODÄT! ... * *. Mert manapság csodák már nemigen történnek. Gondjainkat tehát magunknak kell megoldanunk. Mégiscsak furcsa, hogy az évzáró közgyűlés vitájában a kertészkedők még csak fel sem vetették a sokukat bántó kérdést. Pedig ez lett voln a megfelelő alkalom, hiszen a tagság csaknem teljes létszámban jelen volt. Hátha akadt volna vállalkozó a felvásárló központ vezetésére, és talán megtalálták volna a helyszerzés nyitját is. Semmi esetre se hagyjuk kárba veszni azt, ami már megtermett, mert ez veszteséget jelent nemcsak a családnak, de végső soron a népgazdaságnak is. Gyepes Aranka