Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-17 / 20. szám
A galambok Trichomonas -betegségéről A betegséget a szinte minden galamb begyében megtalálható Trichomonas gallinae élősködő véglény okozza. A beteg állatoknál nekrotikus elváltozást észlelünk a garatban, a nyelőcsőben, a belekben és a májban. A betegségre elsősorban a fiatal, körülbelül kéthetes növendékek hajlamosak, az idős, felnőtt galambok inkább tünet nélkül hordozói a betegségnek. A fertőzött állományokban igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani ennek a betegségnek, mivel úgyszólván teljesen lehetetlenné teszi az utódnevelést. A galamboknál a szülők etetéskor fertőzik meg fiókáikat. A fiókák rendszerint már az első etetéskor megfertőzödnek, ami annyit jelent, hogy a begytejjel is terjedhet a fertőzés. Egyébként a betegség — főleg nyáron — a megfertőzött takarmánnyal és ivóvízzel terjed. Az egészséges állományba vásárolt tenyészállattal is behurcolhatjuk a fertőzést. S végül: a betegséget a vadon élő madarak (pl. gerlék) is terjeszthe- ; tik. A növendék galamboknál a betegség első tüneteit a fertőződést követő 4—16 napon belül észleljük. Ha szétnyitjuk az állatok csőrét, könnyen megállapíthatjuk, hogy a garat pirosas színű, duzzadt, sárgásszürke csomócskák, túróra hasonlító felrakodások vannak rajta. Ezek a csomócskák hamarosan megduzzadnak, megnagyobbodnak, és az elhalt nyálkahártyából kialakult álhártyák teljesen beborítják az egész garatot, szájüreget. A folyamat súlyosbodása miatt a garat teljesen elzáródhat, az állat nem tud enni és vagy éhenhal vagy megfullad. A beteg állat erőtlen, rosszul tollasodik, borzolt a tollazata és fénytelen. A fertőzött fiókák gyakran hasmenésben szenvednek. Néha a köldöktájék megduzzad, s belsejében galambtojásnyira megnövő sárga i csomó vehető észre. A has feszes és fájdalmas, a galamb rosszul fejlődik, bűzös ürüléke beszennyezi a kloáka környékén a tollakat. Az elhullás igen jelentős, a fiatal galam-A kiültetett palántáknak, a fejlődő növényzetnek sok vízre van szüksége, ezért a rendszeres locsolást soha nem szabad elmulasztani. Fotó: ,_bor S végül egy gyakorlati megjegyzés: az Acinitrazol 25 g-os csomagolásban kerül forgalomba, ebben 10 g hatóanyag van, amely 8 liter ivóvíz megfelelő kezelésére alkalmas. Továbbá szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy ezt a szert nem szabad kisebb töménységben az ivóvízbe adagolni, mondjuk alkalmi fertőtlenítő Irtsuk a legyeket! A legyek a kétszárnyúak rendjébe tartozó rovarok. Tagadhatatlan, akad közöttük hasznos is (pl. rablólégy, fürkészlegyek), de túlnyomó többségük betegségterjesztő, az emberre és a mezőgazdaságra egyaránt káros, sőt veszélyes. Irtásukkal tehát érdemes, sőt kell is foglalkozni. Vagyis: irtsuk a legyeket! Igen ám, de hogyan? Erdei Béla fehérgyarmati (MNK) kistenyésztő a magyarországi Kistenyésztők Lapja ez évi első számában az alábbiakat tanácsolja: egy pohár vizet és egy pohár cukrot szirupnak megfőzünk, hagyjuk kihűlni és hidegen egy pohárnyi Basudin 5 G talajfertőtlenitővel jól elkeverjük. Ha sűrűnek bizonyul, hideg vizet adhatunk hozzá. A keverék a Basudintól grízes marad, de ez nem baj. Ablakpárkányra kenve a hatása száz százalékos, legalább én ezt tapasztaltam. Az istállók légytelenítésére csak épületen kívül használhatjuk. A keveréket az ajtók és az ablakok deszkáira és olyan helyre kell felkenni, hogy az állatok ne érjék el, de a napozó legyek elpusztuljanak. Épületen belüli használatra azért nem jó, mert kissé gázosítö hatású. Az emlitett szaklap tizenkilencedik oldalán még egy tanács olvasható a tavaszi légyirtással kapcsolatban, mégpedig Simon György békéscsabai rovar- és rágcsálóirtó tollából. A szerző, több éves tapasztalataira hivatkozva, azt állítja, hogy légyirtásra jól megfelel a Ditrifon 50 WP, a Fiiból E, valamint a forgalmazott rovarölő szerek bármelyikének sűrű, cukros lével készített keveréke. A csábító oldat elkészítéséhez a romlott befőtt leve állítólag sokkal jobban megfelel, mint a cukros víz. Sőt! A sör is jó, ha rovarölő szert kevernek bele.Fontos, hogy ne fára, falra és egyéb nedvszívó anyagokra kenjék az oldatot, hanem fóliára, csempére, üvegre, olajfestett faira. A nyúl, a csirke, a galamb és a sertés óljába a cukros rovarirtás keverékkel bekent, plafonról lógó és lehetőleg piros színű fóliacsík (10x50 cm) felel meg legjobban a célnak, mert hat-nyolc hétig hatékonyan pusztítja a rászálló legyeket. Ha csökkenne a hatása, vizes szivaccsal áttöröljük a bemázolt felületet, mire a nedvesség ismét feléleszti a szer hatását. A szerző szerint, az említett keverékkel bekent felületek (fólia, csempe, üveg) segítségével akár két légyidényt is sikeresen átvészelhetünk. Tegyünk próbát, megéri a fáradozást! (bor) Termeljünk spárgát! A spárga kevésbé ismert, ízletes zöldségnövény, melynek C-vitamin-tartalma a 100—120 mg-ot is eléri 100 g onként. А-vitaminból csaknem annyit tartalmaz, mint pl. a paradicsom vagy a bimbóskel. Nagy az ásványisó-tartalma is: mészből 7 mg, vasból 14 mg, foszforból 40 mg van benne. Könynyen emészthető fiatal hajtásai vízelhajtó és vesetisztító hatásúak, ezért az orvosok ugyancsak örömmel vennék, ha többet termelnénk és fogyasztanánk belőle. Csak meleg fekvésű, nagy táperejű homoktalajokon érdemes termelni. Az asparágus néven közismert cserepes dísznövényünkhöz hasonlóan magvetéssel vagy tőosztással szaporítható. ősszel és tavasszal egyaránt telepíthető, 40—60 cm mélyen megforgatott és megtrágyázott földbe. A töveket árokba, 20 cm mélyen kell ültetni, 120x80 cm-es kötésben. A spárgát 18—20 évre telepítjük, ezért nagy körültekintéssel kell eljárni, hogy eredményt hozzon a fáradozásunk. A telepítést követő két évben nincsen sípvágás (betakarítás), csak ápolás, viszont a harmadik évtől kezdve tövenként 6—10 sípot nyerünk. A spárgát áprilistól június végéig lehet szedni. Előnyei közé tartozik, hogy olyan Időszakban ad friss termést, amikor még igen kevés és drága a friss zöldség. (bj) A találékonifság arannyal fizet Mai energiaszegény, takarékosságra szólító világunkban számtalanszor elhangzik a tétel: a termelés állandó növekedése mellett is szükséges betartani az energiatakarékosság szabályait. Vonatkozik ez iparra, mezőgazdaságra egyaránt. Persze, ha leredukáljuk a fenti aranyszabályt, akkor is érvényes marad: történetesen egy piacra szállító kiskertész esetében is, akinek valóban nem lehet mindegy az, milyen energiaforrás, befektetés mellett tudja előállítani a primőrárut. S hogy lehet jól és olcsón termelni, ezt az alábbi példa is bizonyítja. Nagy bácsi nem győzi dicsérni fia találmányát, a szénporfűtésű aoélkályhát. (A szerző felvételei) Nemesócsán (Zemianska 01- Ca) több olyan kert található, melynek csak nagyon kis hányadát nem fedi fóliasátor. Ilyen kert Nagy Béláéké is, amit volt szerencsém közelebbről is megnézni. Mivel a „gazda* f— aki a helyi malom karbantartója nem volt odahaza, felesége Márta, s szülei tájékoztattak arról, hogyan is jött létre ez a nagyon szép „fóliaváros“* Az a kiskertész, aki kora tavasszal akar primőrárut a piacra vinni, az természetesen már télen megkezdi a palánták nevelését. így tette ezt a Nagy család is. Márta — férje ügyességét dicsérve ■: büszkén mutatta be azt a fóliaborítású hajtatóházat, aminek technikai érdekességeit érdemes kissé körülírni. Mielőtt Béla nekifogott volna a palántahajtató megépítéséhez, napokig töprengett azon, hogyan is lehetne gazdaságosan, kevés tüzelőanyagot felhasználva, elérni a legkedvezőbb hőmérsékleti fokot. Rövidesen megszületett az ötlet: a 25x5 méteres fóliaház közepén körülbelül 1 méter mély és négy méter hosszú gödröt ásott, melynek szélére beállított egy „már régen nem használt“ kályhát. A kályha csövét f— ez esetben az ócskavasak között talált, vastag öntözőcsövet — az árok alsó peremére helyezte, majd kivezette a sátor tetején. Béla ezután elkészítette s—< pléhből i—■; a hajtatőasztalt, melyet a gödör fölött helyezett el. Ezzel elérte azt, hogy a kályha melege nem „szökik“ a levegőbe, hanem a hajtatőasztal alját, tehát a benne lévő táptalajt melegíti. Külön érdemes szólni a fűtésről. A kályhát, •— amit nagyon olcsón megvásárolt, hulladékszámba menő szénporral fűtenek s—i az első próbálkozásnál alaposan füstölt. Amint az ismeretes, a széngáz elvonja az oxigént, ezáltal megöli a palántát. Tehát Béla újabb „keresztrejtvényt“ kapott. Hamarosan megfejtésére is sor került: parányi, kis fogyasztású villanymotorral üzemeltetett ventillátort szerelt a kémény végére, ami játszva „kiszippantotta“ a füstöt. A jobb huzat révén javult a kályha hőkieresztő képessége, és megszűnt a füstölés. Habár a fűtés részben megoldódott, a találékony kiskertészt még egy gondolat foglalkoztatta. Hogyan is lehetne м a fóliasátorban biztosítani a nagyon erős fagyok esetén is a kedvező hőmérsékletet? Mivel Béla villanyszerelő, egyszerűen megszerkesztette azt az ízzószálas, éjjeli áramra működő pótfűtést, amit a hajtatóasztal aljára szerelt Márta bevallása szerint ezt a melegítőt csak néhány alkalommal, egy-két órára kapcsolták be. Persze, alaposan megérte ■— biztos ami biztos alapon t-i beszerelni a hősugárzót is. A fólia alatt gyönyörű paprikapalánták várták kitelepítésüket. Amint ezt a fentiek is elárulják, néhány jó ötlet segítségével, fáradságot nem sajnálva, palántát is lehet olcsón, jó minőségben termeszteni. Nagyék kertjében a hajtatóház mellett három fóliaház áll. Kettőben salátát, egyben pedig retket termesztenek. Sétálva a szépen fejlődő retekültetvényben, Márta anyósa megemlítette, hogy ezt a fóliasátrat alaposan „megtréfálta“ a tél. Mivel a fóliát még ősszel felhúzták a tartóvázra, a hó, az erős széllökések összeroppantották a sátrat. Szét kellett szedni és újra fel kellett állítani a szerkezetet. Mivel a salátát ősszel vetették, annak érdekében, hogy korábban, jó áron értékesítsék a primőrárut, a hatalmas fóliasátrak fűtését is biztosítani kellett. Ismét előkerült a papír és ceruza, és megszületett a „barkácskályha“ tervrajza. Nagy Béla vastag acéllemezből olyan fűtőtestet hegesztett, melynek a tetején egy szénportartály van, ahonnan öneséssel folyik be az „üzemanyag“ a tűztérbe. A begyújtás gázlánggal .történik s előnye az, hogy a mini-kazán egy éjjelen keresztül képes üzemelni ellenőrzés, kezelés nélkül. A hosszú fóliasátorban két ilyen kályhát helyeztek el, melyek képesek úgy temperálni a hőmérsékletet, hogy a fagy ne károsíthassa meg a palántákat. Ez az olcsó, igénytelen fűtés azért is előnyös, mert a saláta, a retek kiszedése után a paprikapalánta még aránylag időben földbe kerül. Mivel a Nagy család már harmadik éve foglalkozik zöldségtermesztéssel, érdekelt: hogyan tudják értékesíteni a nem kis menyiségű primőrárut. Nagyné elmondta, hogy fia tagja á kiskertészek tanyi (Tôň) helyi szervezetének, így szerződés alapján adják el a zöldséget. Az értékesítés aránylag zökkenőmentes. Nagy Béla és neje a húszon túliak korosztályát képviseli* Egyesek a fentiek után bizonyára megkérdezik: ez a fiatal házaspár nem választhatna kényelmesebb életmódot? A szórakozást nem igénylik? Mikor a szabad idő felől kérdeztem Mártát, elmondta, hogy kevesebb idejük jut kikapccolódásra, mint esetleg más fiatal házaspárnak, de mivel a szülők teljes energiájukkal támogatják őket munkájukban, néha jut idő szórakozásra is. Persze, nem sajnálják a kertészkedéssel járó fáradságot, értelmes időtöltésnek tartják. Amellett, hogy a férj „második szerelme“ a kert, céljuk megvalósításának alapját is képezi. Mivel Mártáék lakásgondokkal küzködnek egy háztartásban élnek a szülőkkel — házat szeretnének építeni, otthont teremteni a már útban lévő babának, a családnak. Amint ezt a fentiek is elárulják, egy család munkaszeretete, a családfő találékonysága hasznos közérdeket szolgál. Leegyszerűsítve a gondolatot: a találékonyság aranynyal fizet. Kalita Gábor Nagy Márta anyósával palántaápolás közben. <-/4/4/V4A/W4A/WWWWWWW\A/WtAA/V4A/VWW»/4/-A/»/V4A/WW4<W»/>AAA/4/4/VW\A/ bóknál elerheti a 80 százalékot. Boncoláskor a már említettekhez hasonló tüneteket észlelhetünk a begy nyálkahártyáján, megfigyelhetjük a belek nyálkahártyájának gyulladását és a máj elhalásos elváltozását. Kórmeghatározáskor a klinikai, a boncolási leletekre, valamint az élő állat nyálkahártyájából kimutatott kórokozó jelenlétére támaszkodunk, Az elpusztult állat testében az igen érzékeny kórokozók gyorsan bomlásnak indulnak. A kórmegállapításkor feltétlenül számításba kell venni a galambhimlő hasonló tünetekkel jelentkező nyálkahártya-kiütéses alakját, nehogy tévedjünk. A betegség gyógyítására az Acinitrazol nevű készítményt használjuk. Legjobb vízben adagolni: 0,125 százalékos töménységű oldatát hat napon át kell itatni az állatokkal. Ezt a gyógykúrát a tenyészidény kezdete előtt az egész állománynál elvégezzük, s ha kell, a tenyészidényben megismételjük. A galambok közben melegíthetik a tojásokat vagy éppenséggel etethetik a fiókákat. Hat napnál hosszabb ideig nem tanácsos adagolni, mert kilencnapi használatot követően mérsékelt mérgezést állapítottak meg a kísérleti állatoknál. Kezelés idején a galambokat zárva kell tartani, hogy ne ihassanak másutt vizet, csak azt, amibe gyógyszert kevertünk. A beteg állatokat el kell különíteni s nekik gumiszondával — vagy injekciós fecskendővel — kell a begyükbe fecskendezni az oldatot. A felnőtt galamboknak szintén így adhatjuk be az ivóvizet, hó maguktól nem hajlandók fogyasztani belőle. A megelőzés mindig könnyebb з gyógyításnál. A vásárolt tenyészállatokat egy időre különítsük el, a felnőtt galambokat rendszeresen vessük alá gyógyító kúrának vagy az ígész állományban végezzünk negelőző kezelést, s ha a postagalambokat más tenyészetből származó galambokkal együtt szállítjuk a versenyekre, akkor szintén ajánlatos az egész csoportot megelőző kezelésben részesíteni. gyanánt, mert ä fentebb említett kórokozó könnyen megszokhatja ezt az egyébként nagyon hatásos gyógyszert, s ha valóban megbetegszenek a galambjaink, már nem fogjuk tudni mivel meggyógyítani őketl MVDr. Baőo Jozef (Zlaté Klasvl
