Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
1980. május 9. SZABAD FÖLDMŰVES 13 az energiahordozókkal egy Állami gazdaságból Vagyis a terhelést úgy „nyújtani", hugy lehetőleg nappal dolgozzunk, s ne maradjon az esti csúcsidőre sok munka. Ez persze csak részben valósítható meg, mert a teheneket csak este tudjuk fejni, a tejhűtő is ebben az időben működik, a száritó se állhat le. AZ OLAJ „CSÜSZÖS“! Az áramfogyasztás szervezése nem könnyű, mert az igény némileg behatárolja a lehetőséget. A gazdaságban villannyal működik a szárító, a takarmányízesitő vonal, a keverő, a világítás, a fejés, a hűtés, a műhelyek gépsora, sőt gazdaságokon belül helyenként még a vízellátás is. Egyetlen megoldás: a legkiválóbb szervezéssel, tudományos alapossággal kell megoldani az egyidejűség kizárását, az egyenletes terhelést. A nagy tétel, a fűtőolaj, a gázolaj, a kenőolaj. A géppark, a szárító- és tisztítóberendezések nagy fogyasztók. Itt már a szervezésen kívül sok emberi tényező is belejátszhat a sikerbe vagy a kudarcba. Tóth Antal: — A norma gépre, tájra megadott. Kidolgoztuk az anyagi érdekeltség rendszerét. Ezzel a pazarlás csökkentésére, a takarékosságra serkentünk. — Tegyem hozzá — így a tervező (—, hogv ebből legyen is valami, ahhoz a gépek műszaki állapotát garantálni kell a szerelőknek, műhelyeknek. — Tavalyi eredményeink is bizonyítják, hogy az energiával való ésszerű gazdálkodás sikerekhez vezet — állítja az energetikus. — Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy sikerült 71 ezer 265 liter üzemanyagot és 10 ezer kilowatt villamos energiát megtakarítanunk. Azt hiszem, hogy ez a takarékosság elfogadható eredmény. MŰSZAKI ÚjiTÁSOK — A szervezés jelenleg a legfontosabb — mondta a tervező —, hiszen ismerjük a lehetőségeket. Tudjuk, hogy jobban kell szervezni a szállítást. El kell érni, hogy minden gép télen is tudjon indulni. Ne pöfögjön üresen nyolc órából hatot az a gép, amelyik trágyát szállít, mert motorját tonna jó minőségű szénát kell bekészíteni. E intézkedésekkel kapcsolatban kihangsúlyoznám: a mesterséges termékenyítés eredményességét nagy mértékben befolyásolja az ivarzó egyedek időbeni felismerése. Ennek elhanyagolása, különösen a szezonális termékenyítéskor hátrányos lehet, mert rövid idő áll rendelkezésre az állatok vemhesítéséhez, s egy-két észrevétlen ivarzás a fogamzás kimaradását is eredményezheti. A mezőgazdasági üzemek feladata, hogy olyan tenyésztés — higiéniai, tartási és takarmányozási viszonyokat teremtsenek, amelyek alapját képezik az optimális szaporodásnak, újratermelési folyamatnak. A malacnevelésben szintén nagy különbségek tapasztalhatók. Tavaly a legjobb eredményt a budmericei szövetkezetben érték el — egy kocára számítva 18,5 malacot választottak el. A gyenge eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek közé a pezinoki (10 db), a Nová Dedinka-i (12,8 db), a Vysoká pri Morave-i (12,8 db) és a Most pri Bratislave-i (13 db) szövetkezet, valamint a Seneci (13,3 db) és a Stupavai AG (13,6 db) tartozott. A járási átlag ugyanakkor 15,1 db volt. Intézkedések: ■ Növelni kell a kocák és süldők termékenyítésének intenzitását. ■ Meg kell szilárdítani a kocák és süldők, valamint az egész újratermelési folyamat nyilvántartását. 00 Be kell vezetni a kocák és süldők hathatós számozásának, megjelölésének módszerét. ■ Nagyobb mértékben kell hasznosítani takarmányozási célra a zöldnem meri leállítnai a vezetője. Kevesebb üresjárat szintén jobb lenne, a gépkocsik jelenlegi kihasználását is lehetne javítani. Ügy hiszem, ez másutt is így van. — Változtatni sem félünk, ha az jó és gazdaságos — magyarázta Ján Komipinský. Például az üvegházat az eddigi villanyfűtésről olajfűtésre állítottuk át, hasonlóképpen jártunk el a fóliaházakkal is. Tavaly sátranként 1357 korona megtakarítást értünk el. Az enegetikus naponta megáll a grafikon előtt, nyomon követi a fogyasztást, a költségeket. Bújja a szakirodalmat, tanfolyamon vesz részt, állandó kapcsolatban van az energetikai szolgálattal. Nem megy másként. Az energiagazdálkodás nem lehet spontán folyamat, csak a kor tudományos eredményeinek ismerete vezethet sikerre. A személyes kapcsolat pedig fontos, hiszen az áramszünet megbéníthatja a termelést, a jóindulatú figyelmeztetés pedig tájékoztathat. ELLENŐRZÉS, HATÁSKÖR Az energetikus alig egy éve dolgozik a gazdaságban, amely kilenc község határát öleli fel, de már jól ismeri, naponta látja és tudja, hogy a gazdaságban hogyan állnak a dolgok. Van jogköre, így intézkedhet. — Dgy érzem, hogy a takarékosság nem mindig megspórolás — mondja a tapasztalt szakember. — A lényeg talán az, hogy ugyanannyi üzemanyaggal nagyobb teljesítményre serkentsünk gépet és embert. Van száztíz traktorunk s ha a traktorosoknak a mezőre hordjuk az ebédet, akkor az eredmény nem marad el. Tavaly a nagy teljesítményű gépeknél ezt már kipróbáltuk. Az üzemanyagot is kiszállítottuk a mezőre, ami sok megtakarítást tett lehetővé. Hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére a gépesítési ágazat dolgozói vállalták, hogy az idén 35 ezer kilowatt villamos energiát takarítanak meg. A traktorosok és a gépkocsivezetők összesen 50 ezer liter üzemanyag megtakarítására tettek ígéretet. A takarmányszárító dolgozói például vállalták, hogy a tervezett feladataikat 40 vagon lucernaliszttel túlteljesítik és az előirányzott fűtőanyag fogyasztását betartják. Valóban figyelemreméltó vállalások ezek. lucernát, a kapásnövényeket és az élelmiszeripari melléktermékeket. ■ Fokozatosan mindenütt be kell vezetni a mesterséges termékenyítést. ■ Folytatni kell a ketreces malacneveldék létesítését. ■ Biztosítani kell a kocák és süldők csoportos fialtatását. ■ El kell különíteni a beteggyanús egyedeket és nagyobb gondot kell fordítani gyógykezelésükre. A szarvasmarhák felhízásában a legjobb múlt évi eredménnyel — 1,09 kilós átlagos napi súlygyarapodás —a šenkvicei szövetkezetben dicsekedhettek. A járási átlag 0,77 kg volt. Ettől jóval gyengébb eredményt értek el a modrai (638 gramm), a Vysoká pri Morave-i (700 gr), a Podunajské Biskupice-i (717 gr), a lozornői (719 gr) és a pezinoki (740 gr) szövetkezetben. A legfontosabb intézkedések: # Évi átlagban és egy szarvasmarhára számítva — szárazanyagban — 3,5 tonna tömegtakarmányt kell termelni és bekészíteni. # Az egész éven át többé-kevésbé azunos jellegű takarmányokból kell összeállítani az adagot. # A hízóállomány 80 százalékánál kell alkalmazni a kiegyenlített takarmányadagokat. # A régi istállókat mélyalmos és átjárós rendszerűre kell korszerűsíteni, az új kapacitásokat pedig olcsón kell építeni. A sertések felhízásában szintén a šenkvicei szövetkezetben érték el a legjobb eredményt (572 grammot átlagos napi súlygyarapodás). A gyenge eredményeket elérők közé a Vysoká pri Morave-i (446 gr), a blatnéi (477 dunaszerdabelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben rendkívül nagy súlyt helyeznek az idei tervfeladatok teljesítésére. A közelmúltban termelési értekezleten tárgyaltak az igényes feladatokról, melyek középpontjában a hatékonyság és a minőség javítása állt. Ennek kapcsán tettem fel néhány kérdést Öllé Gyula elvtársnak, az SZLKP JB mezőgazdasági titkárának. 4 Hogyan értékeli a hatodik ötéves terv járási célkitűzéseinek eddigi teljesítését, s milyen főbb feladatok várnak a járás mezőgazdaságára ebben az évben? — Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy míg az ötödik ötéves tervidőszak a kedvező éghajlati feltételek kapcsán a mezőgazdasági termelést dinamikusan segítette, addig a hatodik ötéves tervidőszak négy évére a nagyméretű aszály és a szélsőséges hőmérsékleti ingadozás jellemző. Járásunkban a nem biztosítható károk összege évről évre százmillió korona körüli volt. Szemesekből a terméskiesés meghaladta az évenkénti 20—25 ezer tonna terjedelmet. Bebizonyosodott, hogy a szemesek termesztésének a programja nem szűkíthető le csupán a termesztésre, a vetésterületek vagy a hektárhozamok növelésére, mert legalább ennyire fontos tényező a felhasználás hogyanja is. Tagadhatatlan, hogy a szemesekkel való ésszerű takarékosság és a tömegtakarmányokkal való helyes gazdálkodás nem mindenkor talált kellő visszhangra. Pártunk az ésszerűsítésben sohasem öncélt, hanem eszközt látott. Megállapíthatjuk, hogy járásunk mezőgazdasága sem volt ellentmondásoktól mentes. Noha a termelés gazdasági vizsgálata mind az állami gazdaságokban, mind a szövetkezetekben régi hagyományokra és eredményekre tekint vissza, ezeknek az adatai az üzemirányításban csak helyenként kerültek felhasználásra. Az alapvető értékelési szempont a mennyiség maradt: a száz kilós vagy a néhány literes üzemek közötti különbségekre - érzékenyen felfigyeltünk, abból azonban, hogy az egyik üzem termelésének a jövedelmezősége legfeljebb egy negyede a szomszédénak, nem mindig vontuk le a következtetéseket. Szövetkezeteinknél a jövedelmezőség mértéke tíz százaléktól 44 százalékig terjed, az állami gazdaságoknál pedig nyolc és 23 százalék között ingadozik. — A CSKP KB 13. és 14. ülése határozatainak szellemében új tartalommal és jelentőséggel lépnek előtérbe ezek a tények, különösen akkor, ha figyelembe vesszük az év elején érvénybe lépett új közgazdasági ösztönzőket és azok várható hatását. A gazdaságokban feltétlenül szilárdulnia kell a közgazdasági szemléletnek, a problémák gazdasági szempontok gr), a prievozi (479 gr) szövetkezet, a Stupavai ÄG (482 gr) és a Dunajská Lužná-i efsz (490 gr) tartozott. A járási átlag 508 gramm volt. A felhízás fellendítése érdekében kidolgozott főbb intézkedések: ■ A hízósertések takarmányozásában differenciált módszert kell alkalmazni. ■ A takarmányadagot úgy kell öszszeállítani, hogy egy napra számítva maximálisan 2,2 kiló abrakkeveréket kelljen felhasználni. ■ A mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalattal együttműködve ki kell szélesíteni a garanciális szerződések számát. ■ Az új kapacitásokat úgy kell építeni, hogy lehetőség nyíljon a szemcsézett abrakkeverékek etetésére. ■ jobban ki kell használni takarmányozási célokra az élelmiszeripari melléktermékeket, hulladékokat. ■ A hízóállatok átcsoportosítását úgy kell megoldani, hogy lehetőség nyíljon a csoportos be- és kitelepítésre. ■ A hizlaldákat kiegyensúlyozott, jó egészségi állapotú állománnyal kell feltölteni úgy, hogy maximálisan egy kutricába 15 hízó kerüljön. ■ A beteggyanús egyedeket időben kell elkülöníteni és a körzeti állatorvossal együttműködve hathatós gyógykezelési eljárásokat kell alkalmazni. Bízunk abban, hogy a járás — illetékes — mezőgazdasági üzemeinek vezetői a jmi állattenyésztési osztályának dolgozói által kidolgozott intézkedéseket minél előbb felbontják saját feltételeikre, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a gyenge eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek termelési színvonalát az átlagos eredményeket elérők színvonalára emeljék. Ehhez az igényes és felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánunk! BARA LÁSZLÓ mérnök szerinti megközelítésének. Az 1979-es év eredményeiről azt mondhatom, hogy mezőgazdasági üzemeinkben viszonylag jó eredményeket értek el és a mutatók egész sorát túlszárnyalták. Lényeges, hogy a termékek minősége javult és a bevételek meghaladták az árutermelés összegét. Emelkedett az egy hektárra jutó ráfordítások összege, nőtt — bár nem a kívánt mértékben — az egy hektárra jutó termelési érték és emelkedett a munkatermelékenység. A szövetkezetek pénzügyi helyzete tovább szilárdult, közülük egy sem szorult hitelre. A gazdasági szféra legfőbb negatívuma volt, hogy — a politikai határozatokkal ellentétben — egyes üzemek gazdasági színvonalkülönbsége nem csökkent, hanem emelkedett. Az irányítás és a szervezés területén fogyatékosságok merültek fel az ágazati irányítás közvetlen érvényesítésében, a döntési jogok és a felelősség pontatlan körülhatárolásában, valamint abban, hogy a gazdaságossági törekvéseket nem ösztönözték kívánt módon. Helyettük a mennyiségi teljesítményeket helyezték előtérbei — Az 1980-as év feladatainak teljesítésében szilárd bázisunk van: az őszi kalászosok állapota túlsúlyban kiváló. A gyengébb termőerejű parcellákon is jobb, mint tavaly volt. Az évelő takarmányok jól teleltek. A tavasziak alá valamennyi ősszel végezhető műveletet elvégeztünk. Állatállományunk létszámra és minőségre nézve ilyen jó még sohasem volt. A tömegtakarmányokból minden üzemben elegendő van. A szemesek hiányát pedig a terv szintjéig központilag fedezik. Az előírt ütem összhangban van a hatodik ötéves tervidőszak évközi növekedését előirányzott négy százalékos növekedéssel, azonban e feladatokat az anyagi-műszaki alap lassúbb ütemű bővítése, az alacsonyabb szintű beruházási fejlesztés és a szigorúbb anyag- és energia-gazdasági igény mellett kell megvalósítani. 4 Milyen főbb feladatok hárulnak a növénytermesztésre, s hogyan biztosítják a gazdaságossági szempontok érvényesítését a takarmánygazdálkodásban? — Fontosnak tartom kiemelni a szemesek termelési programjának komplex értelmét, vagyis a takarmánybázis jelentős bővítését, tehát a tömegtakarmányok hozamának növelését, a betakarítási és a tárolási, valamint a felhasználás során keletkezett veszteségek csökkentését, valamint a növénytermesztésben felhalmozódó melléktermékek okszerűbb felhasználását, főleg pedig a szemeseknek jó minőségű tömegtakarmányokkal való pótlását. Tudjuk, hogy nagy tartalékok vannak a takarmányforrások bővítésében, beleértve a másodvetések, a belterjes legelők és az öntözőberendezések jobb kihasználását, valamint a takarmányhasznosítás racionalizálását. Véglegesen meg kell szűnnie az olyan helytelen gyakorlatnak, amikor a takarmányadagökat laboratóriumi vizsgálat nélkül készítik el és a készleteket nem osztják el az istállók, az állatcsoportok és az időszakok szerint. További feladat, amelyet a takarmánygazdálkodásban teljesíteni kell, hogy a melléktermékek túlnyomó többségével húst termeljünk. Ez pedig rácáfol azon gazdaságok törekvéseire, akik szabadulni szeretnének a juhtenyésztéstől. A legelők hiánya nem indok erre. Minden üzemben sok olyan gyenge minőségű takarmány van, amely a juhokkal jól hasznosítható. — Általánossá kell válnia annak a szemléletmódnak, hogy az egységnyi takarmányköltségre jutó állati termék növekedjen, illetve a termékek önköltségében a takarmányok költsége csökkenjen. Tudatosan hangsúlyoztam a takarmányok felhasználásának jelentőségét, mert a fő tartalékok ebben vannak. Ez persze senkit nem mentesít azon kötelességtől, hogy általánosan növelni kell a növénytermesztés hatékonyságát. A búza fajtaösszetételén — úgy tűnik, hogy — változtatni nem lehet. Azon azonban igen, hogy az egyes parcellákon egy-egy fajta megfelelő ápolásban és tápanyagpótlásban részesüljön. Ez minden gazdaság elsőrendű kötelessége. Az árpa termését illetően az a nézet alakult ki, hogy ismét konzultálnunk kell a kroméŕíži kutatóintézettel, hogy az összes tudományos ismeretet és eredményeket a hozamnövelés szolgálatába állíthassuk. Még ennél is fontosabbnak tartjuk a kukorica hozamának a növelését. A költségmegtakarítás szempontjából két területen vannak tartalékaink: az egyik az istállőtrágya tápanyagpőtlő szerepe, a másik pedig a vegyszerek nagyobb hatásfokkal való alkalmazása. A cukorrépa-termesztésben figyelmet kell szentelni a minél jobb bio-' lógiai anyag beszerzésére. Nem szabad elvetni olyan magot, amelynek a csíraképességét ne ismernénk. Ragaszkodunk hozzá, hogy a vetés idején a rendelkezésünkre álló kevés vetőgépet teljes kapacitásban kihasználják. 4 Ismeretes, hogy a tervet nehéz körülmények és feltételek között kell teljesíteni, hiszen sem az épületberuházások, sem a gépesítés, sem pedig több kiemelt fontosságú anyagellátás nem éri el a múlt évi szintet. Mindezek ellenére, hogyan érik el a termelés mennyiségi és minőségi, valamint gazdasági mutatóinak a növelését? — Kétségtelen, hogy az új helyzetben az eddigi munka és vezetési stílus nem megfelelő. A célkitűzések minőségileg elkötelezettebb hozzáállást követelnek. Több gépfajtának az egyszerű felújítása sem biztosított. Ez idényben megköveteli a többmüszakos üzemelést, a karbantartás rugalmas és jő minőségű elvégzését, a gépek javítása céljából el kell mélyíteni az üzemek közötti kooperációt. A mezőgazdasági üzemek jól kiépített javítószolgálattal rendelkeznek. Mivel azonban minden üzem minden géptípust maga javít, ehhez nem rendelkezhet kellő szakemberrel és felszereléssel. A jövőben fontolóra kell majd venni, hogy nem volna-e célszerűbb legalább a kulcsfontosságú géptípusok iparszerű javítását egyegy nagyüzembe összpontosítani. Az építkezési beruházásokat illetően a szövetkezetek, az állami gazdaságok és a közös mezőgazdasági vállalatok terv előirányzata az alacsonyabb keretek és a kereteken kívüli gépvásárlás felszámolása folytán 1980-ra csak 70,8 százalékát teszi ki az 1979-es valóságnak. Gazdaságosan kell bánni az energiahordozókkal, s minden szakaszon növelni kell az ellenőrzést és a felelősségrevonást. Az építkezési beruházás terén abból az alapelvből indulunk ki, hogy csupán olyan akciók kezdését engedélyezzük, amelyeknek a tervdokumentációját, költségvetését és az anyagok szállítását előre beütemezték. 4 A növekvő igények és feladatok előtérbe helyezik a munkaszervezés és az irányítás javítását. Mi a teendő ezen a téren? — Régi igazság, hogy minél bonyolultabbak a feladatok, minél mostohábbak a feltételek, annál nagyobb szervezettség, megalapozottabb döntések és azok következetes végrehajtása szükséges. A vállalatok külső irányítása szempontjából a tervfeladatok minél megalapozottabb, tudományos alaposásgú elosztásáról és széthelyezéséről, a megvalósításban pedig a tudományos-műszaki haladás eredményeinek, tehát a haladó tapasztalatoknak következetes kihasználásáról van szó. A járás politikai és gazdasági vezetése nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy a legújabb ismeretek minél rugalmasabban és hatékonyan eljussanak az üzemekbe és a termelőhelyekre, s ott a hatékonyság szolgálatába legyenek állítva. — A belüzemi irányítás terén felül kell vizsgálni és el kell bírálni, hogy a szervezésnek és az irányításnak melyik üzemben, melyik típusa és formája biztosítja a leggyorsabb előrehaladást: az ágazati, a területi, vagy a kombinált rendszer. Ennek eldöntése után azonban az illető rendszert teljes mértékben alkalmazni kell — beleértve a chozrazcsotot és az ágazati eredményekben való érdekeltséget kifejező jutalmazást is. A feladatok másik követelménye a vezető káderekkel szembeni igények növelése. Ez előtérbe állítja a politikai-szakmai képzettség, az elkötelezett magatartás, a rátermettség és a magas szintű erkölcsi megalapozottság iránti mérce nagyfokú emelését. A nagyobb termelési és gazdasági feladatok csak megnövekedett szintű politikai munkával, a dolgozó kollektívák mozgósításával oldhatók meg. Új lendületet és tartalmat kell kapnia a szocialista versenymozgalomnak, a kötelezettségvállalásoknak, a szocialista brigádok tevékenységének és az alkotó kezdeményezés egyéb formáinak. Nem elégedhetünk meg a termelés növelésére tett felajánlásokkal, ha azok nem párosulnak az egységnyi ráfordításra jutó termelés növekedésével, főleg az importból származó anyagok és az energia fajlagos megtartásával. Beszélgetett: SVINGER ISTVÁN 1аааааав1*ааавааааааааааввааааааааавааавааавааааавааааааааааааавааавв1
