Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-26 / 17. szám
1980. április 26. SZABAD FÖLDMŰVES 11 л mmíszn VtDlLMtKH A zöldséges ovíimoicstermelés problémainak feltárása Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint Kereskedelmi Minisztériuma nemrégiben Prievidzán szlovákiai aktívaértekezletet rendezett a vezető dolgozók részére. Az aktlvaértekezleten, amelyen Rudolf Vančo elvtárs, az SZLKP KB osztályvezetője, Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Dezider Goga kereskedelmi miniszter, továbbá a miniszterhelyettesek és a kerületi nemzeti bizottságok alelnökei vettek részt, megvitatták a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás feladatait és problémáit, főleg a CSKP KB 14. és az SZLKP KB plénuma határozatainak szellemében. A szeszélyes áprilisi időjárás itt-ott még megtréfál bennünket, de a természet erőteljes feléledése, vagyis a zöldellő mezők, a rügyező fák jelzik, hogy visszatarthatatlanul beköszöntött a tavasz. Ilyenkor az üde zöld lombozatot öltő erdők mágnesként csalogatják az emberek százait ki, a szabadba, az éledező természetbe. Nem csoda, hogy a természetvédők, a természetbarátok áprilist az erdők hónapjává avatták. Amikor gondtalanul járjuk az erdőt, vajon közben-közben eszünkbe jut-e milyen felbecsülhetetlen természeti kincset jelént ez számunkra? Ha nem, akkor itt a legfőbb ideje, hogy tudomásul vegyük! Nézzünk csak jobban szét: mennyi fából készült tárgy vesz bennünket körül, mennyi közhasználati és iparcikknek a fa a nyersanyaga. Holott az erdő nemcsak fontos nyersanyag forrása, hanem életkörnyezetünk kialakításában is felmérhetetlen szerepet tölt be. Formálója az éghajlatnak, a víz körforgásának, s kimeríthetetlen tárháza az élethez nélkülözhetetlen oxigénnek. Talán soha sem volt az erdőknek, a zöldövezeteknek olyan létfontosságú jelentősége mint napjainkban, amikor a rohamos iparosítás következtében az egyre szennyezettebb levegő és víz súlyosan veszélyezteti életkörnyezetünket. Nem véletlenül állítják a természetvédelmi szakemberek, hogy minden egyes gyár mellé erdőt kellene telepítenil Mert éppen a fák lombjai költség- és energiamentesen üzemelő tisztító állomásai a szennyezett levegőnek, s mélyre nyúló gyökerei a talaj védői és a víz felfogói. A kíméletlen fakitermelés folytán i— főleg a múlt századokban — ma több ezer hektárnyi területen a sűrű erdőségek helyében kopár sziklák éktelenkednek, a táj kősivataggá változott, s az újratelepítés szinte lehetetlen, mert ezeken a helyeken az éghajlat is megváltozott. A ránk maradt szomorú örökség, de a meg nem szűnő rablógazdálkodás következtében — amely főleg a tőkés országok fakitermelésében megy végbe — a fa egyre keresettebb árucikké válik a világpiacon. Hazánk azon szerencsés országok közé tartozik, ahol a létfontosságú természeti kincsből nem szenvedünk érezhetőbb hiányt. Hiszen Szlovákia területének harmincnyolc százalékát erdő borítja. Igaz, a múlt századokban hazánkban is gyakori volt az esztelen fakitermelés, amelynek káros hatását ma is érezzük. Ennek elrettentő példáját, nem is olyan régen, a Brezová pod Brandlom környékén húzódó karsztok tanúsítottak. Századokon át az eső és a szél könyörtelen eróziós hatására a termőföld lemorzsolódott, s helyébe puszta mészkő maradt. A kőzetekről gyorsan lefolyó csapadékot az altalaj nyelte el, s a környék úgyszólván víz nélkül marad. Szocialista társadalmunk felmérte az erdősítés jelentőségét. Kezdettől fogva óriási igyekezetei fejtett ki a múltban elkövetett károk helyrehozására. Az ötvenes évek elején Pavol Tranöík mérnök, a piešťanyi erdészeti vállalat akkori dolgozójának kezdeményezésére szinte a lehetetlenre vállalkoztak, azaz a karsztok erdősítésére. A kopár mészkő sziklákat teraszosították, a meredek dombokra kosarakba hordták fel a talajt, s ezt marokkal szórták a feketefenyő-csemeték zsenge gyökerei köré. Sokan bizalmatlanul tekintettek a sziszifuszi munkára, de a példátlan emberi akarat, a hangyaszorgalommal végzett munka, a nehézségek és a kudarcok leküzdése meghozta eredményét. Alig három évtized leteltével a környék arculata teljesen megváltozott. Ma a kétszázhetven hektárnyi karsztos terület jelentős részét egyöntetű fiatal erdőség borítja, és azokon a helyeken, ahol a víznek nyoma sem volt, ma a növényzetet nedvvel tápláló erdei patak csörgedezik. Igaz, fehér foltok még ma is találhatók, mert a facsemeték nehezen eresztenek gyökeret a sziklába. így a telepítési munkálatokat szorgalmasan, megállás nélkül folytatják az erdőgazdasági dolgozók. De ma már sokkal korszerűbben, mint kezdetben. A facsemetéketpéldául tápkockákban tenyésztik, s így szállítják a telepítési helyekre. Fáradságot nem ismerő munkájukkal bebizonyították, hogy a lehetetlenre is képesek. Az említett példa csupán parányi része annak az óriási munkának, amelyet az erdőgazdasági dolgozók nehezen járható területeken, az időjárás viszontagságai között végeznek. Hiszen csak az elmúlt esztendőben több mint 17 ezer 800 hektárnyi területet erdősítettek, az idei célkitűzésük pedig meghaladja a tizennyolcezer hektárt. Óriási erőfeszítések árán ma már számottevő területeken új erdők terjeszkednek. A fakitermelés nyomában azonnal megkezdődnek az erdősítési munkálatok. De ez korántsem lehet indok a fákkal való pazarlásra, mert ma is jelentős károknak, az erdők kipusztulásának lehetünk tanúi az elemi csapások, de főleg az iparosítás káros hatásának következtében. Habár az ipar és a fakitermelés között bizonyos aránytalanságok merülnek fel, nem engedhetjük meg magunknak, hogy az erdők értékes nyersanyagával ésszerűtlenül gazdálkodjunk. talaj és az éghajlati adottságoktól függően megkülönböztetett módon kell hozzáállnunk és olyan fajokat kell telepíteni, amelyek a lehető legrövidebb időn belül a legnagyobb mennyiségű tömeget adják. Tehát a fakitermelés mellett figyelembe kell vennünk a környezet védelmét, de nem utolsó sorban a fehérjeprogram megoldását is. Hiszen a fahulladék és melléktermék értékes fehérjék forrása lehet. Igényes programunk megvalósításához igen célszerű lenne, ha az erdősítés össztársadalmi feladattá válna. De vajon hogyan viszonyul az erdőhöz, a verltékes munka árán létrehozott új telepítésekhez a lakosság? A tapasztalatok szomorú valóságra, felelőtlen hozzáállásra utalnak. A turisták, az úgynevezett „természetbarátok“ inváziója után sokszor szemétdombra emlékeztetnek az erdei kirándulóhelyek. Nem ok nélkül — az erdőgazdasági dolgozók véleménye szerint az erdőségeink legveszélyesebb kártevője az ember. Egy-egy felelőtlenül megrakott tűzhely, eldobott gyufaszál, vagy cigarettavég, sőt aszály idején egy-egy üvegcserép is lángra lobbanthatja s jelentős terüleDezider Goga kereskedelmi miniszter értékelte a múlt évet. Megállapította, hogy tavaly az SZSZK-ban 238 ezer 583 tonna zöldséget vásároltak fel az illetékes szervezetek, ami csak 80,5 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. Még kedvezőtlenebbül alakult a gyümölcsfelvásárlás. A tervezett feladatokat mindössze 66 százalékra sikerült teljesíteni. Az idén 310 ezer tonna zöldséget kellene felvásárolni, szerződésileg azonban csak közel 290 ezer tonna értékesítése biztosított! Aggasztó a helyzet a hajtatott zöldségfélék felvásárlásában. A termelő vállalatok, üzemek csak 4750 tonna szállítását vállalták, ennek is jelentős része április hónapra jut. Mivel az év első három és utolsó két hónapjában rendszerint hiányoznak a hajtatott zöldségfélék, a kereskedelmi szervezeteknek külföldi behozatallal kell pótolniuk a szükségletet. Goga elvtárs megjegyezte, hogy ezt a problémát mielőbb meg kell oldani, mert a jövőben jelentős mértékben csökken a behozatal. A gyümölcsfelvásárlás — szerződésileg — a múlt évi valóság színvonalán van, ami több mint 72 ezer tonnát jelent. A felvásárló szervezetek százhetven termelő vállalattal, üzemmel kötöttek adás-vételi szerződéseket. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban a hajtatott zöldségfélék termesztésére sikerrel hasznosítják a Vefké Zlievce-i kompresszor-állomás mellékhőjét. K 1 i m о eltvárs megemlítette azt is, hogy a járásban kedvezőek az adottságok a zöldségfélék és a szelíd gesztenye termesztéséhez. Ez utóbbit harminc hektáron termesztik, ami jelentős mértékben csökkenti a spanyolországi behozatalt. A vitafelszőlalás alapján a melléküzemági termelést a kertészeti és gyümölcstermesztési munkákra, a zöldség- és gyümölcsfélék betakarítás utáni kezelésére vagy esetleges feldolgozására kellene összpontosítani. A rimaszombati (Rimavská Sobota| járásban a zöldségfélék termesztését nyolc mezőgazdasági üzemben összpontosították, üzemenként nyolcvan hektár területtel. Az idén 10 ezer 300 tonna zöldség szerződéses felvásárlása már biztosított. A termelőknek viszont problémát okoz az időtervek betartása. A járásban sikerrel termesztik a zöldbabot és a zöldborsót, annak ellenére, hogy elégedetlenek a vetőmagvak minőségével. Vitáriu8 Lajos mérnök, a jmi igazgatója a Csehszlovák Szabványok átértékelésének szükségessgéről beszélt. Ugyanis a gépesített betakarítás során nagy mennyiségű gyengébb minőségű zöldség keletkezik, amit szintén hasznosítani kell. Hangsúlyozta, hogy az üvegházaknak naftával történő fűtése nem gazdaságos, ezért mélyfúrásokkal — főleg Tornaija (Šafárikovo) környékén — kutatják a forróvízforrásokat. A felvásárlási árakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a termelők a korai fagyok következtében gyakran ráfizetnek a paprika és a paradicsom termesztésére. A korai burgonya felvásárlási ára is problémát okoz a termelőknek, I. minőségűt az eddigiek során nem értékesítettek. A ZELENINA rimaszombati vállalatának igazgatója, Tomko elvtárs a hűtőraktárak szükségességéről beszélt. Mivel a konzervgyárnak nincs kellő raktárkapacitása, a termelőknek a paradicsomot Znojmöba kellett szállítaniuk, ugyanakkor ugyanazt a terméket a lévai (Levice) járásból szállították Rimaszombatba. A prešovi járásban jelentős előrehaladást értek el az üzletekbe történő közvetlen szállítmányokkal kapcsolatban. Igaz, hogy az 1500 tonna szállítása könnyebb feladat, mint például a legtermékenyebb komárnoi vagy a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Ondrej Fizel elvtárs, a prievldzai POENOPRODUKTA igazgatója a mellékhő hasznosítást méltatta. Tavaly gyenge minőségű zöldségféléket szárítottak és csomagoltak, de kicsi volt az érdeklődés. Pedig a gépsor évi kapacitása 2500 tonnái Ján Mehura elvtárs, a zöldségfélék szállításának problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta az ingajáratok szükségességét, főleg a távoli körzetekbe (Praha, Plzeň, Ostrava) történő szállítás alkalmával. Szerinte behatóbban kellene végezni az SZSZK-ban a zöldségfélék közvetlen átszállítását. Fridricb Ozsvald, a dunaszerdahelyi AGROFRIGOR igazgatója hangsúlyoz^ ta, hogy a zöldségfélék termelését a növénytermesztésen belül kell megoldani. Problémát okoz a vetőmagvak gyenge minősége, s nehézkes az időtervek betartása. Azt javasolta, hogy járásonként létesítsenek egy a vetőj magszaporításért felelős mezőgazda-1 sági vállalatot. Rámutatott az adásvételi szerződések fogyatékosságaira, különös tekintettel a felvásárlási árak módosításával kapcsolatban, mivel ez rendszerint a pénteki napra jut. Megjegyezte azt is, hogy jó termés esetén egynegyedével csökkentik a felvásárlási árat, de gyenge termés esetén miért nem emelik a felvásárlási árat? Foglalkozott a hajtatott zöldségfélék termesztésének kérdésével is. Hangsúlyozta, hogy ez a termesztési mód az esetek többségében ráfizetéses. Például egy négyzetméter alapterületen ugyan 17 fej salátát termeltek, mégsem beszélhetnek kellő gazdaságosságról. Lényegében ugyanez vonatkozik az üvegházi paradicsomtermesztésre is. Rámutatott azokra az árkülönbségekre, melyek a téli szőlő és az alma között tapasztalhatók, a szőlő javára. Évente a járásban 130 hektár gyümölcsöst kellene telepíteni, de hiányoznak a facsemeték! Kiemelte az alma minőségét meghatározó szabvány felújítását, hiszen a jelenleg érvényben levő már harmincéves. Otava elvtárs, a Zöldség- és Gyümölcskereskedelem vezérigazgatója elmondotta, hogy a zöldségtermelésben és a lakosság ellátásában javult a helyzet, de ez korántsem mondható el a gyümölcsfélékkel kapcsolatban. Szerinte hathatósabb javulásra csak hat-nyolc év elteltével számolhatunk! Méltatta a távlati adás-vételi szerződések megkötésének jelentőségét, mert a jövőben csak ez adhat biztonságot a termelőnek. Vančo elvtárs, a szesz- és konzervgyárak vezérigazgatója a paradicsom feldolgozsának lehetőségéről beszélt. A szesz- és konzervgyárak termelési és gazdasági egységeiben 22 ezer, a cukor-cukorka vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységeiben pedig 17 ezer tonna paradicsom feldolgozása jöhet számításba. Igaz, a mezőgazdasági üzemek ettől jóval többet kínálnak, de a problémát az okozza, hogy az érett bogyók közé a gépi betakarítás eredményeként éretlenek is kerülnek, ami a lének rózsaszínűvé válásával és kivitelre való alkalmatlanságával párosul. Ha a termelők a paradicsomot folyamatosan takarítanák be, betartanák az időtervet, a szesz- és konzervgyárak át tudnák venni a nyersanyagot. Az aktívaértekezlet végén Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is felszólalt. Megállapította, hogy a résztvevők hasznos dolgokról tárgyaltak. Megnyugtatta őket, hogy a zöldségfélék szállításával kapcsolatos üzemanyag-gondok megoldottak. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a zöldségfélék friss állapotban a legrövidebb időn belül a fogyasztóhoz jussanak. Hangsúlyozta, hogy a vita ösztönzőleg hatott a részt vevőkre. Az elhangzott jó javaslatok figyelembevételére, megvalósítására is nagy szükség lesz, mert csakis így tudjuk előremozdítani a zöldség- és gyümölcstermelést a hetedik ötéves tervidőszak éveiben. Bízunk benne, hogy ezt a komoly problémát közösen sikeresen megoldjuk! Szomorú képet nyújt a kíméletlen fakitermelés következtében elkarsztosodott hegyoldal Brezová pod Brandlom környékén. (ČSTK felvétele) — Az iparnak csak annyi nyersanyagot nyújthatunk, — mondotta Vladimír Margetin mérnök, az erdő- és vízgazdálkodási miniszter a közelmúltban megtartott sajtóértekezleten — amennyit nagyobb károsodás nélkül meríthetünk az erdőből. Ha teljes mértékben kielégítenénk az ipar követelményeit, akkor rövid időn belül kipusztítanánk erdőinket. Hiszen több évtizedig tart, amíg a kiültetett facsemetékből kitermelésre alkalmas faállomány lesz. Viszont keresnünk kell az utat a gyengébb minőségű fa és a különböző melléktermékek hasznosítására. Ebben pedig jelentős mértékben az ipar is segítségünkre lehet. — További feladatunk — folytatta —, hogy az erdősítést necsak a fakitermelésre, hanem a környezet formálására is irányítsuk. A fásításhoz a Sikeres megoldás A Královcei Efsz zárszámadó közgyűlésén szorgalmasan jegyzeteltem. Nem is annyira a beszámoló, hanem a hozzászólások érdekeltek, amelyekben az emberek egyszerű szavakkal fejezték ki mindazt, ami a lelkűket nyomta. A vitában Makó János, a gépjavító műhely vezetője is felszólalt. A papírra csak néhány megjegyzést vetett ... Elvtársak — mondotta — gyakran bíráltak bennünket azért, mert a gépek nem voltak mindig üzemképesek, ám ezt a kérdést közösen kell megvitatnunk. Mindenki tudja, hogy a pótalkatrészekkel való ellátás akadozott. A hiányt a régi pótalkatrészek felújításával pótoljuk. Am gondolkozott-e valaki azon, hogy sokkal könnyebb a gépeket elrontani, tönkretenni, mint kijavítani? Pedig a gépek üzemképessége, élettartamuk meghosszabbítása a gépkezelőkön, a traktorosokon múlik. Mindent a Komáromban (Komárno) a Nagy Októberi Szocialista Forradalom téren levő húsboltot naponta a vásárlók ezrei keresik fel. Nem véletlenül. Ebben az üzletben — azonkívül, hogy udvarias, kedves kiszolgálásban részesül a vevő — jó az áruellátás. Erről Suh Mátyás üzletvezető gondoskodik. Véleménye szerint az üzlet mennyiségi és minőségi áruellátása az üzletvezető ügyességén, leleményességén, a vásárlók ismeretén múlik, összefügg az üzlet napi forgalmával. Ottjártunkon elmondotta, hogy az üzletben nem tárolnak olyan hentesárut, amelynek szavatossági ideje tűiteken porrá égetheti erdőinket. A felmérhetetlen károk helyrehozása pedig évtizedekig tart, óriási költségek és kemény munka árán. Valamennyiünkön múlik, hogyan gazdálkodunk az erdők felbecsülhetetlen kincsével, azaz, milyen ütemben folytatjuk a fakitermelést, és az újjáépítést s hogyan védjük a természetet. Közös vagyonunukról van sző, és az ésszerű gazdálkodást, a kultúrált emberhez méltó bánásmódot és hozzáállást hatványozottan kamatoztathatjuk saját jólétünk, egészséges életkörnyezetünk érdekében, de ugyanakkor saját bőrünkön — nemcsak mi, de utódaink is — érezhetjük a felelőtlenségnek, az észserűtlen gazdálkodásnak súlyos következményeit. KLAMARCS1K MÄRIA mérnök Okos parasztésszel beszélt Makó bácsi, mindenki egyetértett vele. Kiéreztük, hogy nem kötelességből szólal fel, hanem szívügyének tartja a szövetkezet sorsát. Majd így folytatta: — Műhelyeinkben elromlottak a kőolajjal fűtött kályhák, a helyiségek hidegek voltak, s attól tartottunk, hogy a gépeket nem tudjuk idejében kijavítani. Azon töprengtünk, hogyan segíthetünk a bajunkon. Hamarosan megtaláltuk a helyes megoldást. A kőolaj-kályhákat átalakítottuk fáradtolaj égetésére. A megoldás bevált. Műhelyünkben bőven van fáradtolaj és a helyiségeket ezzel fűtöttük. Akaratlanul is újítók lettünk és a fűtési idényben több ezer liter kőolajat takarítottunk meg. Nagy taps közepette hagyta el a pódiumot. Mindenki megértette, hogy így is lehet dolgozni és takarékoskodni. IVÁN SÁNDOR vásárlóért haladja a megengedett határidőt. Előnyük, hogy közel van a húsfeldolgozó üzem, melynek vezetőivel naponta megtárgyalják a megrendeléseket. Így naponta friss hentesárut kapnak. A vásárló rendszerint elégedetten távozik, s nem panaszkodik. A Suh Mátyás vezette, szocialista brigád címért versenyző kis kollektíva tagjai pedig tudnak bánni a vásárlókkal. Korpits Ferenc, Tömösközi László, Varga István, Tóh Júlia elárusítók udvariasak, kedvesek, szorgalmasak. Jó munkával igyekeznek a reájuk háruló feladatokat maradéktalanul teljesíteni. KOLOZSI ERNŐ
