Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-12 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 19SQ. január 12. ЗХмшЬтб.. p . noómoujía, Egy ködös decemberi napon lassan bandukoltam hazajelé, kerülgetve a járda kisebb-nagyobb gödreit, amikor egyszeresük a köddel együtt nyál fa­kasztó Illat csapta meg az orromat. Eorgattam a fejem, meresztgettem a szemem, és csak lassan vettem észre, hogy a nyolc-tizenkétemeletes lakó­házak árnyékában mintha valami da­colna a köddel. Az út túloldalán, az egyik kertes családi ház udvarán fe­hér felhők kavarodtak a köddel. Szin­te hihetetlen volt, az udvar közepén kerek tűzhely állt, rajta kondér, ben­ne fortyogott a víz. No, persze — tűnődtem el — egy éve is éppen ilyenkor öltek ttt disznót. Ott az ud­varon zajlott le akkor is az egész ce­remónia, az ölés, perzselés, tisztítás, darabolás, főzés. Közelebb mentem, a gazda barátságosan fogadott, s rövid magyarázkodásba kezdett. ■— Tudja szomszéd, a régi paraszti élet rendje szerint „Disznóölö András napja“ táján kezdődik mifelénk a disznótor ideje. Ezt a szokást mi vá­roson ts megtartjuk. Egyébként az ál­latot az apósomék nevelték fel szá­munkra a szomszéd faluban, Galsán (Holiša). Ott öltük le, perzseltük és tisztítottuk meg, s itthon fejezzük be a munkát. Beszélgetés közben régi disznóto­rok, disznóölések megannyi emléke idéződön fel bennem. Falun töltöttem a gyermekkoromat, ott, ahol egy-egy disznóölés, de főleg annak az estéje felért egy kisebb lakodalommal. Öröm­ünnep volt, hogy a hízó egészségesen megérte a vágás napját és jóidőre sonkái, kolbászt, szalonnát, valamint zsírt adott a családnak, örült a kis közösség apraja-nagyja, hogy lesz mi­vel ünnepelni a többi télt napokat. Mifelénk a disznóvdgás tulajdon­képpen már az előző nap elkezdődött a szerszámok, az edények, a fűszerek és a perzseléshez szükséges száraz szalma előkészítésével. Mire megbol­dogult nagyapám megérkezett, már tisztára söpört udvar, pattogó tűz és tüzes kisüsti pálinka várta. Az utób­bit, a pálinkát meg is érdemelte, hisz a környék véleménye szerint ő értett a legjobban a vágáshoz és feldolgo­záshoz. Volt is munkája egész télen bővenI Az ölés napján még alig pirkadt az ég, a házban már mindenki talpon volt. A férfiak kicsalogatták a hízót az udvarra, erős kézzel lefogták, s a böllér a testes jószág első lábai közt markolatig döfte a kést a disznó szí­vébe. Egy asszony közben edénybe fogta fel a meleg vért. Bizony, mi gyerekek nagyon sajnáltuk a szegény állatot, ami a felnőttek szerint hiba volt, mert ilyenkot nehezen múlott ki. Különben a faluban számos szokás és babona fűződött a disznóöléshez. Pél­dául az ölő egy falatot sem ehetett munka közben, szótlanul kellett dol­goznia. A bontásnál segédkezök neve­tése arra volt jó, hogy a szalonna vastag, a hús tartós, és a jövő évi hízó kövér legyen. A perzselés után a disznó egyik csecsbimbóját levágták és visszadobták az ólba, hogy a követ­kező évben sok malac legyen. Perzse­lés közben háromszor forgatták meg a disznót, háromszor lóbálták meg az égő szalmacsóvával, háromszor járták körül, mert így nem jár vad a házhoz, A bontás után — miközben gyakran körbejárt a pálinkás kupica, a boros pohár — a sózást, a kolbász és a disznósajt töltelékének az elkészítését a férfiak végezték, míg az asszonyok a belet mosták, a húst abálták, a hurkának való kukoricakását főzték. Persze közben az ennivalóról sem fe­ledkeztek meg. Forrt a víz, készül­tek a különféle tészták, friss húst, májat, hurkát, kolbászt sütöttek. „Ahány ház, annyi szokás“ — tartja a szólás. Ez a mi vidékünkön főleg a bontás módjára, a perzselésre, a fű­szerezésre és a kóstolócsomagok ösz­­szeállítására vonatkozik. A disznótor viszont a környéken szinte mindenütt egyformán zajlik le. Sajnos, mint min­den kedves népi szokás, hagyomány, a disznóölés és a disznótor is sokat vesztett tréfáiból, játékosságából. Csu­pán a jó ízek maradtak meg. A toros káposzta, a különféle sültek, a fris­­sensült belsőségek, hozzá a különböző savanyúságok és tészták a borosüveg társaságában ma is megtalálhatók a torban. Erről magam is meggyőződ­hettem, amikor beszélgetőtársam be­invitált a házba egy pohárka lélek­­melegítőre és néhány ízes falatra. Ezért is ragadott magával a rég­volt disznóöléseket követő vidám disz­nótorok iránti nosztalgia. Kanizsa István Rágjon a gyerek! Rágjon bizony! Minél többet, mert a rágás fejleszti a fogmedreket, dú­sítja a rágóizmokat és őrzi, növeli a fogazat épségét. Valamikor hajdanán... Igen! Ami­kor a még szólni is alig tudó apró­ság parányi markába kapta a száraz kenyér héját és mennyi élvezettel rágta. Meg amikor az édesanyja madzagon a nyakába kötötte az édes­­gyökér-darabot és azt rágcsálta, mint a fogáthegyező mindent megrágó kis­kutya. De volt is foga! Az bizony! Diótörö. összeroppantotta még a barackmagot is. A népvándorláskori, ezredfordulói sírokból tömegével kerülnek elő megvénült, épfogsorú koponyák. Vaskosállú csontharapók, akiknek édeskevés dolguk akadhatott a fog­orvossal, ha csak néhányat ki nem vertek. Ma — sajnos — madárarcú, gyen­gén fejlett állkapcsú a legtöbb gyer­mek, mert a rágásról leszokott. Hát mit is rágjon? A bébiételt, a pempőt, a pépeket, a nápolyi szeletet, a cso­koládét vagy a fagyit nem rágja. Még a szájában fityegő dudlít sem. Nos a rágógumit talán rágja, de abban nincs köszönet, mert az káros, édes ragacsa miatt veszedelmes, arc­csúfító és gusztustalan. Az egyik fogszakorvos gyűlöli és szidja, a má­sik elnézi, de fanyalogva. Talán neki van igaza? Ki tudja? Azt viszont tudjuk, hogy korunk veszedelmes ártalma a ma már nép­betegségnek nevezhető fogszuvasodás. Kulturális betegség. Gyógyításán szakemberek ezrei fáradoznak, de igazi megoldás majd csak akkor vár­ható, ha a megelőzés párhuzamo­san halad a felvilágosítással, a tájé­koztató mozgósítással köztudattá te­szi és igénnyé kovácsolja a családok­ban, az édesanyákban, a nagyanyák­ban és mindenkiben, hogy a fogszuj vasodás megelőzésének egyetlen mód­ja a folyamatos szájtisztítás, és kar­bantartás mellett: igen is! — rágjon a gyerek! Rágjon! Minél többet. Olyat, ami állkapocs, rágóizom. és fogmunkát igényel. Amit valóban rágni kell, ami valóban elősegíti az öntisztulást, pél­dául a húst, kolbászt, sajtot^ szik­kadt kenyeret, almát, körtét, mert ezek tisztítják igazán a fogat, vagy nyers kalarábét, sárgarépát, csicsó­kát, kerekrépát meg káposztatorzsát.., vagy akármit ami igazán fejleszti, növeli és erősíti a fogakat. (Dr. B. L.) ^tel, ital, álom — szükséges e három.“ A nyilván sok évezre­des tapasztalatokat így sűríti a népi szólás-mondás. Való igaz, ahhoz, hogy az ember dolgozni, alkotni tudjon, okvetlenül alndnia kell. Az alvás néha sürgetőbb szükséglet lehet, mint a táplálkozás. Alvás közben a szervezetben végbe­menő aktív folyamatok összefüggenek a szervezet bioritraikus elváltozásá­val, a belső mirigyek különleges mű­ködésével. Régebben általános volt az a nézet, hogy izmainknak éjszaka nincs tennivalőjuk. Am kiderült, hogy például egy egészséges ember éjsza­kánként 40—50 mozdulatot tesz. Bizo­nyára sokan tapasztaltak elalvás után akaratlan rángásokat, amelyek nem ritkán fel is ébresztik az em­bert. Ezt egészen normális tünetnek tartja és alvási rángásnak nevezi az orvostudomány. Az is előfordul, hogy Mi kell a jó alváshoz? valaki álmában csikorgatja a fogait, közeledtével az alvás egyre felülete- Az emberek mintegy harmada háton sebbé válik. Normális alvásmenet . , . . . „ . . , ,, _ esetén — s ez nagyon lenyeges — az tekve horkol. Noha a horkolás nem ember kipihenten lndu, munkába. árt a szervezetnek, zavarja azokat, Nem jgy alszik azonban az ideges akik kénytelenek az illetővel ugyan- ember. Ha valami bántódás éri, ál­abban a helyiségben aludni. Anginás TM“l,,nul ágyában, gondolatai , , , fiira meg újra visszatérnék a kelle­roham, szívinfarktus, agyverzéses metlen témához és ismételten átéli a komplikációk gyakran támadnak éjjel, nappali konfliktusokat. Ámde létezik Blvás közben, sőt halál is bekövet- képzelt álmatlanság is, ami mögött kezhet rendszerint némi családzsarolő szán­. , , , , ... ., dék is megbúvik. Az ilyenek veszé-Az alvási idő egyénenként változik. ,yes játékot őznek( mert ,assan el. Van, aki néhány órai alvással is be- vesztik hitelüket, s végül már baj éri, mások 8—9 őrai alvás után is esetén sem hisznek nekik, fáradtan, kedvetlenül ébrednek. A Ismeretes, hogy a fizikai munká­­korral csökken az alvási igény, idő- val foglalkozók nemigen szenvednek sebbeknél 6-7 órára tehető az alvás- «matlanságtől többnyire már kora ... ... . , este alig várják, hogy ágyba kerul­idoszukseglet. Kiegyensúlyozott, egesz- jenek. Ugyanígy ritkán panaszkod­séges ember az alvás mélypontját nak álmatlanságra a fiatalok is. már az első órában eléri, a reggel Mit tegyünk jő alvásunk érdeké­ben? Általános vélemény, hogy a teli gyomor zavarja az alvást, viszont az üres gyomrfi embert gyakran az éhség ébreszti fel. Mindenképp aján-Lelkesedéssel Egy pionírcsapat munkájának fok­mérője a rendezvények sora, a min­dig újat, jobbat akarás, a szüntelen tevékenységről közismertség. Nos, a bősi (Gabőíkovo) Kilencéves Alapiskola JÓZSEF ATTILA Pionírcsa­pata a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járás élenjárója, egyik leg­olvasó találkozó; tetszett nekik a költő közvetlensége, számos tanácsa. A barátsági hónap keretében beta­nult kulturális műsort az iskolában, a községben ős a helyi állami gazda­ságban is bemutatták. Egyébként a pioníroknak nagyon jó a kapcsolatuk az állami gazdaság igazgatóságával. A pionírok segítenek a sürgős mun­kák végzésében, a gazdaság autó­buszkölcsönzéssel honorálja, hogy a pionírok kirándulhassanak, megtekint-Jobbja. E plonircsapatban napról nap­ra történik valami: rendezvény ren­dezvényt követ. Bölcs Veronikát, mint vezetőt a pionírok hada veszi körül. A pionírok hamar megtanulják, hogy a közösségért, a társadalomért mi­ként tehetnek valamit. Detnián Andrea, a csapattanács el­nöke mondta el, hogy a sok-sok terv­feladat mit sem érne, ha nem válna valóra. Node teljesül, épp a tettre­­készség, a fegyelmezettség és a kö­zös igyekezet következtében. Nagy lelkesedéssel vesznek részt a pioní­rok a társadalmi munkában, a szak­köri foglalkozásokon, a kulturális rendezvényeken. Nagy létszámú ez a pionírcsapat, hiszen 330 pionírt és 58 szikrát tar­tanak nyilván. Nem könnyű ennyi gyerek kedve szerint megszervezni a munkát, nekik azonban sikerül. A helyi szociális otthon lakóit rend­szeresen látogatják. Nemcsak ajándé­kaikkal, kedves kulturális műsoruk­kal is meglepik az otthonbelieket. Nagy visszhangot keltett például Dé­nes György költővel rendezett író—i A fényképfelvételen: Vida Zsuzsa, Wimmer Monika és Öllé Barna, a csapat­tanács tagjai láthatók. hessék hazánk legszebb tájait Nagyon eredményes, több mázsára tehető az a hulladék, amit a pionírok az 1979-es évben gyűjtöttek össze. Ebben a 7. В osztály tanulói jeles­kedtek a legjobban. A tanév még hátralevő hónapjaiban még számos feladat vár megoldásra. Bízunk benne, hogy ugyanolyan lel­kesedéssel teljesítik majd ezeket a feladatokat, mint a tanév első hónap­jaiban. Eredményes csakis így lehet végezni. Bolyhos bunda Bolyhos bunda, bakszekér, dunyhát húz ma ránk a Tél. Bagoly oson, fagy kereng, gyémánt-erdő kincse cseng. Földre hajlik, leng a füst, szánkó talpán kék ezüst. Bodnár István latos, hogy lefekvés előtt együnk va­lamit, például egy-két almát, vagy igyunk egy pohár tejet. Fontos, hogy lefekvés után valamennyi izomcsopor­tunk teljes pihenőhelyzetbe kerüljön. A hátonfekvés fárasztja a testet, megfeszíti a lábakat. A legegészsége­sebb alvás a jobb oldali fekvésnél esik. A szoba, amelyben alszunk, ne legyen meleg. Meleg szobában ugyan­is nehezen alszik el az idős ember, de még a fiatal is. Ugyancsak ta­nácsos lefekvés előtt a szobát jól ki­szellőztetni. Az elalvást nem szabad erőltetni. Az erős akarással járó inger meg­akadályozza az agykéreg nyugalomba kerülését. A villanyoltás után ne várjuk, hogy azonnal elaludjunk. Van egy negyedórás szendergés elalvás előtt: az idő alatt foglaljuk el az al­váskor megszokott helyünket és lehe­tőleg valami kellemes dologra gon­doljunk. A koffeinre érzékeny egyé­nek délután öt órától kezdve ne igyanak kávét. Este a meleg fürdő vagy a hosszabb langyos fürdő ki­tűnő altató. A lefekvés idejének kö­zeledtével hagyjuk el az élvezeti cik­keket is: ne igyunk szeszes italt, ne dohányozzunk! Dr. MARÉK ANTAÜ u 13 SS] ф Ф ■-Y •'vV.Y ■: • A körökben található számokat írjá­­pionírmunkát ,0* b? “ oszlopokba úgy, hegy a i számok összege mindhárom oszlop­ban 50—50 legyen. Egy számot csak Benyák Mária egyszer lehet felhasználni! TUDOD-E s s. hogy a világ legnagyobb érem­­gyűjteménye . a londoni British Mu­­seumban van, hárommillió darab éremből áll? ... hogy a mecénás szó az ókori Rómából ered. Gaius Cilnius Maecenas (élt t.e. 69 —■ i. sz. 8] római állam­férfi. Augustus császár barátja, Hora­tiusnak — és az egész irodalomnak — bőkezű pártfogója volt? ■ i, hogy a pellengér szégyenoszlop volt, amelyhez a bűnözőket nyilvános megszégyenítés céljából kikötötték? ... hogy az ókort világhódító Nagy Sándor makedón király (i. e. 356—325) hetven várost alapított?; VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része, zárt betűk: a, k, k, 1, u. 11. Tévedés szlovákul i—y. 12. Termést betakarít. 13. Azonosak. 15. Gyümölcs. 17. Nem egészen ' agg. 19. Igen olaszul. 21. A- val a végén fő­ütőér. 23. Férfinév. 29. Római ezer­négyszázötven. 31. Ferde. 33. Barká­csolás kezdete. 54. Bélés darab. 36. A szerelem istene az ókori latin mitoló­giában. 58. Len szlovákul. 39. A mozdony teszi. 41. Ékezettel dallam. 43. Menet eleje. 44. Inni ad. 46. Növé­nyi ital névelővel. 48. Mellrész. 50. Férjem. 52. Vegy­iele Ar. 55. Masina. 57............lacta est. 59. Vissza szülő. 50. .'... Erwin Kisch. 62. Bádog. 64. A Rhóne mellékvize. 65. Sem­mikor. 67. Város Algériában. 69. Láda páratlan betűi. 70. Ad acta. 71a. Hatalmas energiaforrás. 73. Nem áll. 75. Kártyajáték. 77. Hegycsúcs. 80. .... mortale. FÜGGŐLEGES: 2. Csapadék. 3. Fo­hász. 4. Volt csehül. 5. Nincs kialud­va. 6. A bratislava! autók jelzése. 7. Kronométer. 8. Tó olaszul. 9. Mo­torrész. 10. Tojásban van! 14. A rejt­vény második része, zárt betűk: 1, e, s, k, z. 16. Oda. 18. Göngyöleg szlo­vákul. 20. Párolgó. 22. A beszéd tár­gya. 24. Róbert Béla. 28. A villany­­vezetékben kering. 30. Budapest egyik pályaudvara. 32. Hegy több szláv nyelvben. 35. Szorító. 37. Női bece­név. 40. Göngyölegsúly. 42. Levegő latinul. 45. A cipő része. 47. A gondol­kodás, központja. 49. A légvédelemmel kapcsolatos. 51. Munka jassznyelven. ERESZT REJTVÉNY S fTT~rry_. ■' ■ w дднаш а it — ИДДИД t ♦ >) ■" ■ I ' WWJttSTwrüWMtC 1Л lilWTBP 53. ia-val a végén női név. 54. Be­cézett Nándor. 56. Posta németül. 58. Azonos a függőleges 42-el. 61. Tlltó­­szó. 63. Számjegy. 66. A tölgyfa ter­mése. 68. Női név. 71. Aki 72. Nem egészen komoly. 74. Francia névelő. 75. Ételízesítő. 76. A múlt idő jele. 79. M. T. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 14. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk múlt évi 52. száma kereszt­­rejtvényének helyes megfejtése: La­punk olvasóinak, levelezőinek ered­ményekben boldog új évet kívánunk! Könyvnyertesek: Takács István, Vág­­sellye (SaTa), Csölle Valéria, Nagy­szarva (Rohovce), Holingyák Katalin, Imreg (Brehov), Agóns Gyula, Almágy (Gém. Jablonov), Éliás Hilda, Andód (Andovce).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents