Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-12 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. április 12. Több figyelmet a tízesetek megelőzésének EMBEREK ÉS ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL VAN SZŐ A kelet-szlovákiai kerületben a tűz­esetek száma évről évre növekszik. Éppen ezért kerestük íel a kerületi tatjuk, tűzoltóparancsnokság tűzrendészet! felügyelőjét, Koloman Želinský őrna­gyot, hogy a tűzesetek okairól meg- a technikai haladással? tudjunk egyet-mást. BZFBZ tusa A szociális gondoskodás Ф A kerületben egy év alatt több inint egyötödével nőtt a tüzesetek száma. Tavaly például 356 alkalom­mal riasztották a tűzoltókat. Mi az oka ennek a növekedésnek? *— Ez a kérdés bennünket is sokat foglalkoztat. A legfőbb ok: az emberi felelőtlenség, a gondatlanság. Tavaly különböző ellenőrzések alkalmából töb mint 16 ezer szabálysértést ta­pasztaltunk és nem kevesebb mint 268 esetben bírságot szabtunk ki a mulasztásokért. A tüzek keletkezését az esetek többségében játék közben a gyerekek és az elővigyázatlan do­hányzás idézte elő. Továbbá igen gyakoriak a meghibásodott villany­­vezeték, és a rövidzárlat által, vagy az olajkályhák nem megfelelő keze­lése miatt fellobbant tüzek. A laká­sokban egyre több a villanykészülék, sok helyütt túlterhelt a villanyháló­zat, amely rövidzárlat, illetve tűz­vész oka lehet. A fűtési szokások Változása ugyancsak tűzveszélyt rejt magában. Persze ez önmagában nem minden — döntő tényező az emberi gondatlanság! Az elmúlt esztendőben tizenöt sze­mély vesztette életét a tűzesetek so­rán, negyvenhármán pedig megsebe­sültek. Mindenképpen megdöbbentők és elgondolkoztatásra késztetők az említett számok. Emellett nem feled­kezhetünk meg arról sem, hogy ta­valy a tűzkár meghaladta a tizen­nyolc millió koronát. Щ Az ellenőrzések alkalmából a tűzoltóparancsnokság tűzrendészet! felügyelősége milyen konkrét intéz­kedéseket valósított meg a tűzesetek megelőzése céljából? м Az ellenőrzések alkalmából ta­valy például hetvennyolc esetben a gépek és berendezések kicserélését irányoztuk elő, öt esetben pedig le­állítottuk a termelést, mert a dol­gozók és a közvagyon veszélyeztetve volt. Ha már itt tartok, akkor azt is el kell mondanom, hogy a legtöbb szabálysértést a mezőgazdasági üze­mekben észleltük, ahol 59 gazdasági vezetőnek bírságot szabtunk ki. A büntetések összege meghaladta a 242 ezer koronát. Harminchét vezetőt í— Ismétlődő mulasztások miatt —< újból bírságoltuk. Ha a meghatáro­zott időn belül nem küszöbölték ki a hiányosságokat, akkor az idén sem 10 pera É wm S ý ШЖЩйЩ Egyes mezőgazdasági üzemek a környezet rendezését úgy értelmezik, hogy az árok­menti részeken égetik a száraz füvet és a gazt. Ez nem csak komoly tűzvész okozója lehet, hanem jelentős mennyiségű szálas­takarmány is kárba vész. Foto: kalita A fáradhatatlan Vase Ferenc, a Csenkei (Cenkov­­ne) „Béke“ Efsz elnöke hatvanéves. Ha mosolygós ked­vében van, ennél sokkal fiatalabb­­nak látszik. A kezdeti idő­ket s szülőfaluját, Csenkét hozom szóba. i— Igen, itt szü­lettem. Ez a ház, ahol lakom a falu egyik jómódú gazdájáé volt. Nála cselédeskedett édesapám. Kamasz­koromban kisszolga, majd később is­tállólakó szolga lettem. Több évig éltem a gazdák kenyerén Jányokon (Janíky) és Ivánkán (Ivánka pri Dunaji). Látja az arcomon a mostoha Időkre való visszaemlékezést, s talán azt is, hogy hirtelen számolgatni, latolgatni kezdem, hogyan is alakulhatott ké­sőbbi életútja. Kisegít: i—, A felszabadulás után élmunkás­ként a pezinoki téglagyárban dolgoz­tam. Ezerkilencszázötvenegytől a nagymagyari (Zlaté Klasy) hnb tit­kári funkcióját töltöttem be, s 1955- től vagyok az efsz elnöke. Tűnődik egy kicsit, aztán folytatja: i— Gyenge gazdálkodás folyt akko­riban a közös háromszázötven hek­tárén. A vajasvatal (Maslovce) és a tonkházt (Tonkovce) kisgazdák be­adták földjeiket, de ők nem léptek a közösbe. Szövetkezetünk később a Vajasvatal, a Nagymagyari és a Csá­kányi (Čakany) efsz-ekkel egyesült, s így alakult ki gazdaságunk 1760 hektáros mezőgazdasági területe. i— Azóta gyakran eszembe jutnak a kezdeti idők. Meg az is, hogy ak­koriban is voltak nézetkülönbségek az idősebbek és a fiatalok között. De hát ez természetes. Mindig változik a világ, és aki beleszokott a régibe, az nehezen fogadja el az újat. Most ls így van. Ezért vigyáztam mindig arra, hogy megértsem a fiatalokat, segítsek nekik, s ne legyek kerék­kötője a haladásnak. Vass Ferenc sohasem volt az. Nagy érdeme, hogy megtalálta azokat az embereket, akiket megbecsültek a szövetkezetben, hallgatott rájuk a tagság, és alkalmasak voltak a ve­zetői posztokra. Ügy irányította a dolgokat, hogy a tagságot érdekeltté tegye a munkában. Aki tavasszal, almavirágzáskor lát­ja a „Béke“ Efsz határát, azt gondol­hatja, hogy varázslat történt. Virág­tenger pompázik ott, ahol még nem is olyan régen a kő alól nehezen bújt elő a csíra. A tavaszi látszat va­lóban nem csal. Varázslatos változást hozott a közös gazdaság földjére a hozzáértés, a szorgalom, a többet akarás. Az ekevasat csorbító nyolcvannégy hektáron szőlő, százhúsz hektár gyenge talajon pedig az Édent idéző gyümölcsös ma a szövetkezet büsz­kesége. Másfél évtizeddel ezelőtt erre a te­rületre — mutat a szépen ápolt sző­lőre — azt mondották, hogy a nyár­fán kívül semmi sem nő meg benne. De az elnök megmutatta! A telepí­tést maga irányította, s 1972-ben hektáronként harminc tonnás rekord­­termést szüreteltek le. A csenkei alma jelzi talán legjob­ban az elnök rátermettségét, hozzá­értését, tettrekészségét, amely a kö­zösséget úttörővé avatta az intenzív nagyüzemi gyümölcstermesztés gya­korlati módszereinek formálásában. Hogy ml kölcsönözte az erőt mind­ehhez? Meglátásunk szerint a tuda­tosság és az erős akarat. Vass Ferenc hatvanéves. Egész életében mindene volt a munka. Az alkotás ma is fiatalon tartja szemlé­letét. Valóban sokak alkotása az, ami ma itt készen áll, s a jövő ter­­veit is összefogva formálja. Azt azon­­ban mindenki elismeri ebben a szö­vetkezetben, hogy Vass Ferenc nem­csak az elnök, hanem igazi irányító ls. — Gyönyörű munka ez, ám kicsit megszállottnak kell lenni áhhoz, hogy a jő gondolatból valóság legyen — fogalmazott tömören. Az elnök nem valami filozófiai Idea kedvéért formálta magát példát adó emberré. Mi sem áll tőle távolabb, mint a köldöknéző bölcselkedés. El­vetnénk a sulykot, ha hősi tulajdon­ságokkal ruháznánk fel. Ügy igaz, hogy sohasem akart ő többet mint bizalmat, s azt, hogy a mostohább körülmények között gaz­dálkodó efsz is együtt fejlődjön az országgal. Nagy mulasztásban lennénk vétke­sek ,ha nem vennénk észre a témát Vass Ferenc életében és mindennap­jaiban. — Nem tudok mást mondani, csak azt, hogy a fiatalok is úgy fejlesszék tovább a szövetkezetét, hogy évek múltán ők Is bátran nézhessenek unokáik szemébe r-. jegyezte meg búcsúzáskor. A nyitott ablakon a tavaszi határ friss illatát hozta magával1 a szellő, s egy elkötelezett élet drágaköveként az elnök kezében varázslatosan csil­lant meg a nemrég átvett Munkaér­demrend. CSIBA LÄSZL0 A szövetkezeti dolgozókról való komplex gondoskodás évről évre konkrétabb formát ölt, s egyre ered­ményesebb. Lehetővé teszi ezt a szö­vetkezetek gazdasági helyzetének megszilárdulása is, amely többek kö­zött módot nyújt a tagság anyagi és kulturális igényeinek fokozott kielé­gítésére. Ez pedig a kezdeményező­készség kibontakoztatását, a nagyobb m.unkalendület, de nem utolsó sor­ban a fiatal dolgozók stabilizálódá­sát hozza magával. A komplex gondoskodás elveit a szociális és kulturális fejlesztés évi tervébe rögzítik a szövetkezetek és az évzáró közgyűléseken hagyják jóvá. Az irányító szerepé! az efsz-ek szociális és kulturális tevékenységé­ben a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének szervezetei, az állami irá­nyító szervekkel karöltve töltik be. A tervezésben elsődleges helyet foglal el az egészségvédelem, mely­nek keretében a betegségmegelőző orvosi vizsgálatokra, egészségügyi előadások, iskoláztatások megszerve­zésére és a munkavédelmi eszközök biztosítására fordítják a fő figyelmet. A szociális gondoskodásnak nem ke­vésbé fontos területe a munka- és az életkörnyezet javítására irányuló tö­rekvés, amely az üzemi konyhák, iskola előtti intézmények, szövetke­zeti lakások, sportlétesítmények, mű­velődési otthonok, stb. létesítésére hivatott. Természetesen, az időseb­bekről, a nyugdíjasokról való gon­doskodás is tág teret kap. Hiszen a szociális és kulturális alapból — az előírások értelmében — állandó vagy rendszeres segélyt nyújthatnak a szö­vetkezetek, az évfordulók és neves jubileumok alkalmából pedig anyagi vagy tárgyi jutalmazásban részesít­hetik az idősebbeket. A szövetkezetek ebből az alapból fedezik a társadal­mi, a kulturális és a politikai-nevelő tevékenységre fordított összeget is. A losonci (Lučenec) járás azok közé tartozik, ahol a SZFSZ járási bizottsága példásan Irányítja és szer­vezi a szövetkezetek szociális és tár­sadalmi tevékenységét. Tavaly megelőző jellegű orvosi ki­vizsgálásban 1218 szövetkezeti tag részesült, ami a járásban állandóan dolgozó szövetkezeti tagságnak 22,5 százalékát teszi ki. A tervek szerint számuk ebben az esztendőben úgy­szólván megduplázódik. Múlt év vé­géig 469 lakásegységgel rendelkeztek a szövetkezetek. Ebben az évben to­vábbi 84 lakást adnak át a dolgozók­nak. A lakásépítésben kiemelkedő eredményt értek el a buzitkai, a ho­­lišai, a kalinovói, a lehőtkai, a pol­­tári, a tomášovcei és a uhorskéi efsz-ek. A bölcsődék és óvodák építéséhez a község más üzemeivel együttmű­ködve közös alapot hoztak létre a szövetkezetek. Ezt az építkezési for­mát előnyben részesítve tavaly ki­lenc óvodát építettek a járás terü­letén. A nemzetközi gyermekév alkal­mából a tomášovcei efsz-hen mikro­­böicsődét létesítettek, ahol kilenc szövetkezeti tag gyermeke kapott he­lyet. Példájukat a polgári szövetke­zet dolgozói is követik, s a létesít­ményt még az idén átadják rendel­tetésének. Örvendetes tény a szövetkezeti dol­gozóknak azon igyekezete, amelyet a Nemzeti Front választási program­jába iktatott tervek megvalósításá­ban tanúsítottak. Hozzájárulásuk ér­téke meghaladta az egymillió koro­nát. Legaktívabbaknak bizonyultak a kalinovói, a málinci (Malinec), a rapi (Rapovce), a rátkai, a mýtnái é* a sőregi (Surice) efsz tagjai. A járás tizenöt szövetkezete közül nyolcnak üzemi konyhája van, egész évi üzemeltetéssel. Az ábelovcel efsz­­ben ebben az évben adják át az üze­mi konyhát, ami további szövetkezeti tag kulturált étkezését teszi lehető­vé. Habár az üzemi konyhák kapa­citása meghaladja az ezer férőhelyet, mégis évi átlagban csupán hétszáz­­huszan veszik igénybe. A szövetke­zetek vezetőségének, de főleg a szo­ciális bizottságoknak mindent el kell követniük, hogy a tagságot felvilágo­sítsák az üzemi étkezés előnyeiről, amely a javukat szolgálja, de haté­konyan csak akkor, ha kellőképpen élnek ezzel a lehetőséggel. Hazai üdültetésben tavaly 116 szö­vetkezeti dolgozó, ebből hét nyugdí­jas részesült. Ebben az esztendőben még többen — pontosan 145-en —* üdülhetnek. Külföldön 42 szövetkezeti tag nyaralhatott, az idén pedig ötve­­nen utazhatnak külföldi üdülésre. Hazai pionírtáborban 183, külföldiek­ben pedig 50 szövetkezeti tag gyer­meke töltheti el nyári szünidejének egy részét. Tanulmányi utazásokon összesen ötszáz szövetkezeti tag vesz részt. E tekintetben igen jő tevé­kenységet fejtett ki a kalinovói, a poltári, a lehőtkai, a sőregi és a tomášovcei efsz. Az elmúlt esztendőben a nyugdíj­ban levő szövetkezeti tagokról példa­mutatóan gondoskodtak a buzitkai, a rátkai, az uhorskéi, a poltári, a kalinovói és a lehőtkai efsz-ek. A járás szövetkezetei évente 177 nyug­díjasnak állandó járadékot fizetnek ki 361 ezer korona értékben, és 255 nyugdíjasnak 347 ezer korona értékű rendszeres segélyt nyújtanak. A szövetkezeti munkaiskola 1979—» 1980 tanfolyamán 2630 dolgozó vett részt, ami létszámuknak 48,7 száza­léka. A műszaki-gazdasági dolgozók közül tizen ciklikus tanfolyamon, tizenegyen szakközépiskolában, tizen pedig főiskolán gyarapítják szaktudá­sukat. A járásban négy szövetkezének sa­ját művelődési központja van. To­vábbi négy szövetkezet ötvenezer korona értékű hozzájárulással segíti elő a községekben a művelődési ott­honok építését. Ezen túlmenően a szövetkezetekben tíz testnevelő cso­port tevékenykedik. 430 taggal. A testnevelő csoportokat évente 130 ezer koronával támogatják a gazda­ságok. Ügyszólván a szövetkezetek fele krónikával is rendelkezik, ahol megtalálható a szövetkezetek létre­jötte, előrehaladásuk, sikereik, s mindazoknak a neve, akik odaadó munkájukkal járultak hozzá a fejlő­­déshez JOZEF PRÓKES mérnök Fokozott aktivitással A Nádszegi (Trstice) Helyi Nem­zeti Bizottság a Nemzeti Front alaku­lataival karöltve az elmúlt esztendő­ben sikeres tevékenységet fejtett ki a lakosság széleskörű kezdeményezé­sének kibontakoztatásában. Erről. ta­núskodik a 767 egyéni és a 18 kol­lektív felajánlás túlteljesítése, pon­tosabban a több mint 372 ezer társa­dalmi őrá ledolgozása. A sikerhez jelentős mértékben hozzájárultak a szövetkezet dolgozói is, akik társa­dalmi munkában közel ,57 ezer órát dolgoztak le. Közös összefogással sikeresen tel­jesítik a választási programot. Tavaly többek között megkezdték az új áru­ház építését, ötmillió koronás beru­házással. A község szilárdított jár­dái és parkosított területei is bővül­tek a lakosok odaadó munkája nyo­mán. A szövetkezeti tagok is derekas munkát végeztek az öntözőberende­zés második szakaszának építésében, a szociális létesítmény építésének be­fejező munkálataiban, a szőlőtelepí­tésben és több más építkezésben, amely a gazdaság további fejlődését célozza. Említésre méltó a polgári ügyeli testületének aktív tevékenysége is. Meghitt ünnepi hangulat közepette mennek végbe a polgári esküvők és a névadók. Szinte már hagyo­mánnyá vált a nyugdíjasok találko­zója, amelyet a nőszövetséggel együtt rendeznek. Dicséret illeti az Osveta kulturális tevékenységét, amelynek keretében mozíelőadásokat, különböző ■ kultúr­műsorokat, főzőtanfolyamot szerve­zett a falu apraja-nagyja számára. A község lakosainak aktivitása ebben az esztendőben sem marad el. Hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére 767 egyéni és 17 kollektív szocialista felajánlás szüle­tett. A község lakosai háromszázezer társadalmi óra ledolgozásával járul­nak hozzá a falu fejlesztéséhez, a választási program sikeres megvaló­sításához. Munkájuk nyomán tovább javul az élet- és munkakörnyezet, bővülnek a parkok és a zöldöveze­tek, melyek szebbé teszik a községet, kellemesebbé az életet. Győri Irén ■ mentesülnek a bírság alól, sőt ha szükséges lesz, a termelést is leállít­tatjuk. ф Hogyan tart lépést a tűzoltóság a technikai haladással? t— A legkorszerűbb műszak! eszkö­zökkel és oltóanyagokkal rendelke­zünk: vízzel, porral, habbal, gázzal tudunk oltani. Legtöbb esetben a víz a leghatásosabb. De például villany­áram vagy vegyszerek által előidé­zett tűznél más oltóanyagokat kell használni. Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne az oltás okozza a na­gyobb kárt, főleg ott, ahol értékes áru, élelmiszer stb. van felhalmozva. Az oltóanyag megválasztásánál a költségekre is kell gondolni. Ne ért­se félre: szó sincs valamiféle garasos takarékoskodásról. Am furcsa lenne, ha egy kisebb kárral fenyegető tüzet indokolatlanul több ezer korona ér­tékű oltószerrel oltanánk. t—* A műszaki kérdések egyike az önkéntes tűzoltó alakulatok felsze­reltsége is. Sajnos, sok helyütt még mindig a régi, elavult fecskendőket I használják i— a nemzeti bizottságok I csak szerényen járulnak hozzá á I felszerelés felújításához. Az utóbbi I időben viszont kedvezően alakult a I más forrásokból származó anyagi tá- I mogatás, főleg a szövetkezetek hoz- I zájáyulása nyom sokat a latba. Hoz- | záfűzöm: szó sincs holmi jótékony­ságról! A szövetkezeteknek saját ér­deke a tűzoltó alakulatok támogatá­sa. Igaz, akadnak még olyan mező­gazdasági üzemek is a kerületben, ahol félvállról nézik a tűzmegelőzést, de számuk egyre csökken. A bizton­ság érdekében minden ésszerű meg­oldásnak helye van, kerüljön bármi­be. Ez nem lehet vita tárgya. • Az önkéntes tűzoltók munkájá­ról mondana néhány szót? — Kerületünk falvaiban sokezer ] önkéntes tűzoltó tevékenykedik. A ) vezetők számára továbbképzős tanfo- i lyamokat szervezünk. Gondjaink van- i nak ellenben a mezőgazdasági üze- j mekben, ahol a tűzvédelmi rendé- : széknek nincs meg a megkövetelt 1 szakképesítése. S ha már a mezőgaz- j dasági üzemekről beszélünk, hadd 1 említsek még egy jelentős problémát: j ugyanis a vezetőknek egy része nem 1 veszi eléggé komolyan a tűzbizton- .< sági intézkedéseket. Találkozunk olyan esetekkel is, amikor a tűzbiz­tonsági mulasztásokért elmarad vagy j igen enyhe a felelősségrevonás! Tá- ' volról sincs arányban a feltárt mu- ! lasztások és a büntetések száma. 1 Ilyen hozzáállással teté­zik a bajokat, hiszen el­nézik a könnyelműséget, amelynek többször sú­lyos következménye le­het. Egyébként elmond­hatom, hogy az önkén­tes tűzoltók derekas munkát végeztek. A gyors beavatkozás kö­vetkeztében többmilliós értéket mentettek meg. # És befejezésül...? Csupán annyit, hogy a tűzesetek számának növekedése gondot okoz minden tűzoltó számára. Ezért igyekszünk propa­gandával, nevelő mun­kával terjeszteni a tűz­esetek megelőzésére irá­nyuló intézkedéseket. Vé­gezetül még annyit sze­retnék megjegyezni; ke­rületünkben legtöbb tűz­eset a mezőgazdasági üzemekben fordult elő, ezért ezeket az esete­ket külön feldolgozzuk. Komoly gondot fordítunk az elméleti és a gyakor­lati képzésre is. Hiszen az előírások ismerete, tüzetes betartása jelen­tős népgazdasági károk­nak vethet gátat. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents