Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-12 / 15. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. április 12. A piriitikai nevelő es ideriogiai munka fokozásával a dolgozok mozgósításáért VASIL BIĽAK ELVTARS BESZÁMOLÓJÁNAK MÁSODIK RÉSZE [A beszámoló első részét 14. számunkban közöltük.) VÉDJÜK A BÉKÉT A fejlett szocialista társadalom épí­tésének és az ember nevelésének va­lamennyi kérdését a mai világban bekövetkező nagy változások feltéte­lei közpette oldjuk meg. Manapság a nemzetközi tényezők jóval nagyobb mértékben hatnak a dolgozók gondol­kodásmódjára és cselekvésére, mint bármikor a múltban. A párt ideoló­giai munkájának egyik legjelentősebb feladata, hogy rendszeresen elemezze a világeseményeket, világos választ adjon az embereknek és kellőképpen tájékoztasson a nemzetközi történés­ről; A létező szocializmus példájának ereje szüntelenül nő, és a marxizmus i— leninizmus eszméi világszerte mind vonzóbbakká válnak. Mind többen tu­datosítják, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség más országai a világbéke megőrzésének fő védőpaj­zsát és a társadalmi haladás mozgató erejét alkotják. A másik oldalon viszont az impe­rializmus reakciós erői igyekeznek gátolni az enyhülést és fékezni a for­radalmi világfolyamatot. Minél na­gyobbak a Szovjetunió, a forradalmi és munkásmozgalom sikerei, annál bőszebben és alattomosabban támad­ják a békét, a haladást, a létező szo­cializmust, a munkásosztályt és a for­radalmi erőket. Az imperializmus óriási propagandaközpontokat létesí­tett, amelyeknek tevékenységét az Egyesült Államok hangolja össze. A megtévesztésnek és kémkedésnek ezek az intézményei szoros kapcsolat­ban állnak a nyugati rádió- és tele­víziós társaságokkal, a legbefolyáso­sabb burzsoá lapokkal. Feladatuk, hogy hassanak a szocialista országok­ra, a független fiatal államokra, s lé­nyegében az egész világra. A burzsoá propaganda ÍŐ irányvonala az antí­­kommunizmus, amelynek éle elsősor­ban a Szovjetunió ellen irányul. A nyugati ideológusok az embertelen, erőszakos, antidemokratikus rendszer­ként kompromittálódott imperializ­must minduntalan szabad, demokrati­kus rendszerként igyekeznek beállíta­ni. A világ csendőrének szerepére vállalkozó Egyesült Államok politi­kája áttekinthetetlen és a saját szö­vetségeseivel szemben is erőszakos. A béke, a biztonság és a jószomszédi együttműködés Európája nem felel meg az Egyesült Államok hegemo­­nista terveinek. Az Egyesült Államok azzal, hogy Európát a feszültség terü­letévé teszi, arra akarja kényszeríteni a szocialista államokat, hogy nagyobb anyagi eszközöket fordítsanak védel­mükre, s egyben szabad kezet akar kalandor szándékai megvalósítására e világ más részeiben. Ez nagyon veszélyes és kockázatos politika, a­­melynek tétje a népek és a világbéke sorsa. A Szovjetunió és a többi szocia­lista állam sohasem akarta és ma sem akarja háborúval bizonyítani a szo­cializmus előnyeit. A szocializmus és a béke egymástól elválaszthatatlan. A fegyverek halmozásának útja nem ve­zethet a tartós békéhez, hanem csakis csökkentésük és a leszerelésre való határozott áttérés. Ez a tartalma a Szovjetunió és a Varsó Szerződés töb­bi tagállama számtalan javaslatának, i— hangoztatta Bifak elvtárs, majd ki­domborította: Az enyhülés megőrzé­séért és elmélyítéséért, a hideghábo­rú visszatérése ellen vívott harcot lankadatlanul folytatnunk kell. A le­hető legnagyobb mértékben mozgósí­tani kell minden olyan erőt, amelyet az Egyesült Álllamok hegemonizmusa és kalandorkodása nyugtalanít. Ennek az elsőrendű feladatnak a megoldá­sában főként az európai kommunista és munkásmozgalomnak kell fontos álláspontra helyezkednie. A továbbiakban Bilak elvtárs a szo­cialista közösség együttműködésének világjelentőségéről szólva leszögezte, hogy Csehszlovákiának gyorsabban és minél szélesebb méretekben be kell illeszkednie a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Ezzel kapcsolat­ban a beszámoló említette a nemré­gen aláírt csehszlovák—szovjet ter­melés-szakosítási és együttműködés­­fejlesztést hosszú távú programot. A továbbiakban megállapította: Pártol­juk a tőkés államokkal való gazda­sági és tudományos-műszaki együtt­működés fejlesztését is. Óvakodnunk kell azonban olyan egyezményektől, amelyek folytán veszélyes függőségi viszonyba kerülnénk ezekkel az álla­mokkal. Célunk a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműködés, amely mentes a megkülönböztetéstől és a belügyekbe való beavatkozástól. Az imperializmus mesterkedéseit le­leplezve a beszámoló megemlítette, hogy a szocializmus, a nemzetközi fe­szültség enyhülése és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak elleni harcban az imperializmus jó szövetségesre ta­lált a jelenlegi kínai vezetőkben. Tá­mogatja hegemonista törekvéseiket, Kína felfegyverzését, igyekszik e ha­talmas országot bevonni a Szovjet­unió, a többi szocialista ország, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a haladás és a béke ellen irányuló agresszív terveibe. A maóista ideoló­giának és gyakorlati brutalitásának egyik tragikus tanúbizonysága a saját népét tömegesen irtó Kína-barát kam­bodzsai Pol Pot-klikk uralma és en­nek következményei. Ideológiai dolgo­zóink feladata, hogy továbbra is le­leplezzék a kínai vezetés soviniszta és világuralmi törekvéseit, a maóisták együttműködését a reakciós rendsze­rekkel, s rámutassanak azokra a ká­rokra, amelyeket a kínai vezetők a világforradalomnak, a népek béke- és szabadságharcának okoznak. A beszámoló hitet tett a forradal­mi mozgalommal való szolidaritásunk mellett, majd elemezte a Carter­­doktrína néven ismert fogalmat. A Carter-doktrína szerint minden latin­amerikai, afrikai és ázsiai, valamint nyugat-európai ország amerikai be­avatkozás veszélyének van kitéve, ha más fejlődési utat akar választani, mint amilyen az Egyesült Államoknak tetszik. A hazugságok és a félreveze­tő tájékoztatás áradata, a burzsoá propaganda sok haladó gondolkodású nyugati ember számára lehetetlenné teszi, hogy objektív képet alkosson a szocialista országok életéről. A beszámoló kitért arra is, hogy a népek kölcsönös megismerésének fon­tos eszköze manapság a fejlett turisz­tika. Mindenkit örömmel fogadunk, aki jó szándékkal jön és meg akarja ismerni népeink életét és munkáját. Annál fontosabb azonban, hogy azok, akik külföldi vendégekről gondoskod­nak, velük kapcsolatba kerülnek, az utazási irodák, kulturális intézmé­nyek, a vendéglátóipari üzemek és más szolgáltatások . dolgozói tudatá­ban legyenek annak, hogy szocialista hazánk állampolgárai és így is visel­kedjenek. Ez természetesen külföldre utazó állampolgárainkra is vonatko­zik. A NEVELÉS, A TUDOMÁNY ÉS A MŰVÉSZET FELADATAI A beszámoló tüzetesen foglalkozott a szocialista ember nevelésének fő intézményével, az oktatási rendszer­rel, az iskolákkal, a tankönyvkiadók munkájával stb. Az iskolának teljesí­tenie kell szerepét — a fiatalokban ki kell alakítania a kommunista meg­győződést, és a tanulókat arra kell ösztönöznie, hogy érdekeiket és élet­céljaikat összekapcsolják a szocia­lista társadalom távlataival, kezdemé­­nvező, aktív munkájukkal pedig az ország felvirágoztatásán fáradozza­nak. A tudományos munka problémáit érintve a beszámoló hangsúlyozta, hogy tudományos kutató bázisunktól joggal kérünk hatékonyabb munkát. Egyúttal véget kell vetni annak, hogy a tudományos eredményeket késve al­kalmazzák az életben. Az ezért fele­lős szervek ne törődjenek bele ebbe a gyakorlatba. Arra is ügyelni kell, hogyan hatnak az ösztönzők a tudo­mányos és kutatási eredmények mind gyorsabb gyakorlati érvényesítésére. A művészet valóságábrázolási fel­adataival kapcsolatban a beszámoló megállapította, hogy pártunk és szo­cialista államunk nem írja elő, ho­gyan alkossanak művészeink. Ám nem lehetünk közömbösek azzal szemben, ami rontja a közízlést, torzítja a mű­vészet társadalmi küldetését és funk­cióját. Minden alkotó művésznek el­sősorban azt kellene szem előtt tar­tania, hogy a máról írjon és alkosson, kortársaink életét, mindennapi küz­delmeit, örömeit és gondjait ábrá­zolja. A tömegtájékoztatási eszközök sze­repéről szólva a beszámoló hangoz­tatta, hogy sajtónknak, rádiónknak és televíziónknak fokoznia kell vonzó­erejét, fejlesztenie kell a formák és műfajok gazdagságát. A politikai hír­adásnak tulajdonítjuk a legfontosabb szerepet. Mentesülnie kell a túlságo­san hivatalos hangvételtől és a for­­maiasságtől. Az emberek joggal tar­tanak igényt bő és átfogó tájékozta­tásra hazánk és a külföld életéről, arról, ami a tudományban, a kultú­rában, az emberi tevékenység széles területein történik. Nem engedhetünk meg álobjektivitást, megfontoltan és kellő érzékkel kell válogatnunk a tá­jékoztatás forrásaiban, mert a bur­zsoá hírügynökségek szándékosan kö­zölnek félrevezető adatokat. A beszá­moló továbbá figyelmeztetett a párt jól bevált fegyverére, a bírálat és ön­bírálat alkalmazására. A további részben a marxista taní­tás nagy életerejét, a politikai tö­megmunka magvát alkotó agitáció szerepét domborította ki a beszámoló. Bírálta a szemléltető agitációt, mert különféle plakátok, jelszavak és jel­szótáblák nemcsak időszerűtlenek, ha­nem sablonosak is, s nem mindig töltik be esztétikai és mozgósító sze­repüket. Kevés helyen van annyi for­malizmus, mint éppen ezen a terüle­ten. A beszámoló befejezésül a kommu­nisták példamutató szerepével foglal­kozott. Hangsúlyozta, hogy kommu­nistának lenni nagy megtiszteltetés, azonban nagy felelősséget is jelent. A kommunista mutasson példát köte­lességeinek teljesítésében, áldozato­san, határozottan magyarázza a párt politikáját. Igazi kommunistává az ember a pártban és a párttal együtt érik, tevékeny részvételével a párt­­politika megvalósításában. A beszá­moló rámutatott a pértoktatás szün­telen javításának fontosságára. A pártszerveknek és szervezeteknek tö­rődniük kell azzal, hogy a kommu­nisták alkotó tanításként, a forradal­mi mozgalom tapasztalatai által alá­támasztott elméleti alapként és gon­dolkodási módként sajátítsák el a marxizmus—leninizmust. Erőnk abban rejlik, hogy a törté­nelmi távlat tudatában haladunk elő­re, hogy a marxizmus—leninizmus forradalmi tanítását követjük, hang­súlyozta befejezésül a beszámoló. >ллл Közszükségleti cikkek kiállítása BRNO ÁPRILIS lt-TOL 22-10 Az idén immár tizenegyedik alkalommal rendezik meg Brnóban a köz­szükségleti cikkek kiállítását. Mint ismeretes, a múlt évben a bútoripar, most a bőr, gumi, cipőipar a domináns kiállító. A rendezvény jelszava — Biztonságos tájékozódás a közszükségleti cikkekben mozgósító hatású. Az, aki megtekinti a más­különben nagyon népszerű rendezvényt, hű képet nyerhet arról, milyen fogyasztási cikkeket vásárolhat a közeljövőben, az üzlet milyen újdonsá­gokat nyújt a vásárlóknak^ Habár az idén kisebb területen rendezik meg — a vásárt, mint tavaly a külföldi kiállítók — mind a keleti, mint a nyugati országokból kedvező feltételek között állíthatják ki termékeiket. Példaként említve: a Szov­jetunió részére 2300, Nyugat-Németországnak 1100 négyzetméteres kiállí­tási területet biztosított a rendezőség. Erre az intézkedésre — a hazai kiállítók számának korlátozására — üzletkötési szempontok késztették a rendezőséget. A 29 ezer négyzetméteres területen megrendezésre kerülő kiállí­tás másik érdekessége, az, hogy néhány olyan fejlődő ország is részt vesz az iparcikkek felvonultatásán, amely korábban nem szerepelt a kiál­lításon. Ezek közé az országok közé tartozik Afganisztán, Algéria, Hon­kong stb. A közszükségleti cikkek kiállításának rendezősége szeretettel várja vendégelt, a közönséget. Magasabb színvonalú ideológiai és politikai munkát [Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatban állnak, és akik külön­féle okokból nem emigráltak, meg­próbálnak „titkos egyházat“ alapítani és nyomást gyakorolni a hazafias gondolkodású papokra. Ezek az egyé­nek azonban senkit sem képviselnek, és törekvéseik népünk határozott el­lenállásába ütköznek. A BÉKÉÉRT, A HÁBORÚ ELLEN A beszámoló, utalva a burzsoá és a maóista propaganda hidegháborús kampányaira, megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződése arra kényszeríti a szocialista országokat, hogy szüntelenül erősítsék védelmi képességüket. Rendszeresebben és hatásosabban kell propagálni a szo­cialista haza védelmét, a csehszlovák néphadsereg küldetését és szerepét társadalmunkban. Fontos, hogy köz­véleményünket széleskörűen tájékoz­tassuk a hadsereg tagjainak életéről és azokról a feladatokról, amelyeket a Varsói Szerződés többi tagállamá­nak hadseregével együtt teljesít, meg kel! szilárdítani az ifjúság viszony­osát a katonai szolgálat teljesítésé­hez és a katonai hivatáshoz. Pezlár elvtárs kiemelte beszámoló­jában: Népünk az idén emlékezik meg a szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szerződés meg­alakulásának 25. évfordulójáról. A ta­pasztalatok igazolják, hogy orszá­gunk biztonságát, függetlenségét és szilárd nemzetközi helyzetét megbíz­hatóan szavatolta a Varsói Szerződés testvéri államainak köteléke. A beszámoló a jelenlegi nemzetközi helyzet szembetűnő vonásaként emlí­tette a burzsoá ideológiának a létező szocializmus elleni harcát. Az impe­rialista központok propagandájának tartalma lett koholmányok és ferdíté­sek terjesztése a létező szocializmus­ról. Az idológiai aknamunka egyre körmönfontabb módszereit dolgozzák ki, az ideológiái harcnak rágalmazás­ra, félrevezetésre, hamisításra épülő módszereit alkalmazzák. A NATO tit­kos körleveleiben hangsúlyozta, hogy aktivizálni kell „a szövetségesek lé­lektani akcióit* a Varsói Szerződés országai ellen. Ezzel összefüggésben említette a beszámoló az ún „emberi jogok“ kö­rül indított imperialista propaganda­­kampányt. Ám állításaikkal szemben mi a valóság? Éppen a szocializmus az, amely nemcsak kinyilatkoztatja, hanem ténylegesen biztosítja is a dol­gozók szociális és gazdasági jogait, például a munkára, a művelődésre, az ingyenes egészségvédelmi ellátás­ra való jogot és egyéb, nem kevésbé fontos jogokat. A szocialista társada­lomban e jogok érvényesítésének nemcsak anyagi jelentősége van, ha­nem fontos a dolgozók öntudatossá­gának fejlesztése, a gazdaság irányí­tásában való részvétele annak érde­kében, hogy kibontakozzék a szocia­lista demokrácia. Az antikommunizmus fő iránya a szovjetellenesség, amelynek az impe­rialista körök kulcsfontosságot tulaj­donítanak a szocialista közösség ál­lamai egységének és felzárkózottsá­gának gyengítésében. A burzsoá pro­paganda szovjetellenes támadásai az utóbbi időben hihetetlen méreteket öltenek, és hisztériává fajulnak. A szovjetellenes kampányban egyre na­gyobb szerepet játszanak a pekingi vezetők, akik a fő ütőkártyává váltak az imperializmus kezében. A tőkés államok kormányaihoz hasonlóan ők Is igyekeznek megbontani a szocia­lista országok egységét. Tevékenysé­güket álforradalmi terminológiával leplezik, valóságban azonban a világ­­reakció tevékeny szövetségesei. A ta­pasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a mai világban nem állhat a haladás oldalán az, aki szovjetellenes platformon van, mert éppen a Szov­jetunió a forradalmi erők harcának és az emberiség további haladásának fő pillére. A szovjetellenesség bármilyen meg­nyilvánulása elleni harc hazafias és mélyen internacionalista kötelessé­günk. Az egész ideológiai front közös feladata. A beszámoló a továbbiakban az ideológiai küzdelem hazai tapasztala­tait összegezi. A CSKP XV. kongresz­­szusa építő programjának teljesítése folyamatában tovább mélyült a jobb­oldali opportunisták politikai elszige­telődése, azoké, akiknek semmilyen pozitív programja sem volt, s ma sincs népünk számára. A jobboldal egyes képviselői teljes politikai vere­ségük és elszigetelődésük ellenére sem mondtak le céljaikról, taktikát változtatnak és várakoznak, igyekez­nek továbbra is különféle formában bomlasztani. Tekintettel arra, hogy lakosságunk nem támogatja őket, i külföldi reakciós erőkre támaszkod­nak, amelyek a tájékoztatási eszkö­­zökben nagy szereplési lehetőséget adnak nekik. Az antikommunista pro­pagandával egy síkon igyekeznek va­lótlan hírek terjesztésvei bizonytalan­ságot és passzivitást kelteni. Az opportunimzus és a revizioniz­­mus különböző formái elleni harcban nagy jelentőségű a CSKP XIII. kong­resszusa óta a pártban és a társada­lomban bekövetkezett válság tanulsá­gainak következetes érvényesítése. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy olyan nemzedékek lépnek az aktív társadalmi életbe, amelyek sa­ját tapasztalataikból nem ismerik az ellenforradalmi erők bomlasztó tevé­kenységének káros következményeit, A jobboldali opportunizmus és revi­­zionizmus elleni harc nem öncél. Az időszerű kérdések, a szocializmus és a kommunizmus építése elméleti és gyakorlati feladatai megalapozott megoldásának elválaszthatatlan részé, A KULTÜRA ÉS A MŰVÉSZET SZEREPE Az ideológiai munka magasabb színvonaláért kifejtett tevékenysé­günkben rendkívül fontos szerepet játszanak a társadalomtudományok, A társadalomtudományi munka minő­sége javításának fontos eszköze lett* különösen a vezetés szintjén, a tár­sadalomtudományok egységes prog­ramja. Nagyon pozitív jelenség, hogy fejlődik az eredeti tudományos iro­dalom, Ám vannak még kiha ználat­­lan tartalékok e területen is. Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy olyan öncélú témákra vesztegethet­nénk időnket, amelyeknek a feldol­gozása csak újabb címmel gazdagítja a szerzőt. A kultúrában és a művészetben is a figyelem előterébe kerül a minőség kérdése. Eszerint folyik a harc a középszerűség ellen. Néhányan azon­ban még mindig nem értették meg, hogy a minőség feltétele az eszmei­ségnek, a tehetségnek és. a tökéletes életismeretnek az összhangja. Furcsának tűnnek az olyan egyéni próbálkozások, hogy a művek köz­ponti alakjává olyan embertípust emeljenek, amely nem találta meg helyét életünkben, társadalomellene' sen cselekszik. Nem érthetünk egyet olyan egyének szándékával sem, akik a képtárakba, klubokba és ha­sonló helyekre a szocializmussal el­lentétes képzőművészeti alkotásokat akarnak becsempészni, amelyeknek semmi mondanivalójuk sincs a szo­cialista ember számára. A visszásságok elleni küzdelemben nagy szerepe van a szatírának, a­­melynek feladata, Scsedrin szavaival élve, árnyékvilágba vinni mindazt, amit túléltünk, s ezáltal világra se­gíteni a jót. Sokszor egy ügyes ka­rikatúra többet tesz a munkahelyi visszásságok elhárításáért,.mint a rá­beszélés. A karikírozás eredményes­ségére és nevelő hatására kiváló pél­da a kortárs szovjet szatíra. A kultúra fejlesztésével kapcsolat­ban a beszámoló a nemzetiségi intéz­ményeket is megemlítette. A CSEMA­­DOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége többéves tevékenységével hozzájárult a szocialista és interna­cionalista tudat elmélyítéséhez, a ma­gyar és ukrán nemzetiségű állampol­gárok kulturális és művelségi szint­jének emeléséhez. Eddigi eredmé­nyeik biztos alapot adnak tevékeny­ségük további javítására. KOMMUNISTA PÉLDAMUTATÁST A beszámoló befejező részében a tájékoztatási eszközök sajátos szere­pének taglalására is rátért, majd rá­mutatott a nemzeti bizottságok és az egyes társadalmi szervezetek ne­velő szerepe javításának fontosságá­ra. Hangoztatta: Valamennyi párt-, állami és társadalmi szerv és szerve­zet elsőrendű feladata, hogy szünte­lenül szilárdítsa társadalmunk esz­mei-politikai és szociális, egységét, nemzeteink és nemzetiségeink egysé­gét. Kidomborította: A fejlett szocia­lista társadalom építése megkívánja, hogy az új, igényesebb feladatokkal szerves összefüggésben a társadalom életének minden területén megszi­lárduljon a párt vezető szerepe. Ez az ideológiai munkára is teljes mér­tékben vonatkozik. A párt elvárja, hogy valamennyi párt-, állami, gaz­dasági szerv és társadalmi szervezet az eddigi eredményes gondos étéke­lése alapján oldja meg a nevelési rá­hatás érvényesítésének kérdéseit, fel­adatainak teljesítése során követke­zetesen alkalmazza a politikai, szer­vezési, gazdasági és nevelő munka egységének elvét.

Next

/
Thumbnails
Contents