Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-05 / 14. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN r-,

A nitrogéntartalmú műtrágyák egy részét most kell kijuttatni.

A hatóanyag-tartalomtól függően, áranként 4—6 kg műtrágyát dolgozunk be a talajba, s egyúttal a csírázó vagy már kikelt gyomokat is irtjuk. Az ősszel ültetett csemeték tövétől fokozatosan „felkoptatjuk“ a

tennivalók

földkupacot, majd a fák alját f,an ievg fák hajtásainak fejenyhén kitányérozzuk. Ha ta- jQdését, és az ikerhajtásokat, vasszal kevés csapadék hullik, valamint a korona belseje felé öntözni is kell. Inkább ritkán, törőkét tőből inessük ki. Vizsde nagyobb vízmennyiséggel gál]uk át a fák koľonáját és öntözzük, mint gyakran, de gon(josan igazítsuk ki a téli kevesebb vízzel. A tavasszal te- vagy kora tavaszi metszéskor Iepített csemeték meggyokere- vgtett esetleges hibákat. A szásedését és fakadását talajtaka- raz ágakat, ágcsonkokat távorással (kaszált fő, szalmás trá- ,ftsuk e, a túl hosszú vesz. gya, komposzt vagy műanyag szőket kurtítsuk meg. fólia) serkenthetjük. A takarással elejét vesszük a talaj gyors A csonthéjasok virágzása felmelegedésének és kiszikka- előtt feltétlenül kerítsünk sort dósának. A felásott földet elge- a tavaszi kártevők elleni per

metezésre. A kajszit, a cseresznyét és a meggyet fehérbimbós állapotban a monília, a levéllyukasodás és a levélfoltosság, illetve a barackmolyok, sodrómolyok és araszoló hernyók kártételétől kell védeni'. E célra kombinált permetlét használunk: 10 liter vízben 2,5 dkg Dithane M-45 (vagy Orthocid) és 2,5 cl Metation készítményt juttatunk ki. Ha a cseresznyén felfedezzük a fekete levéltetű-telepeket, akkor az említett permétlébe 1 ck Bi 58-at is tegyünk.

Az őszibarackot ilyenkor már védeni kell a tafrinás levélfodrosodás, a levéllyukasodás és a lisztharmat ellen. Ha a kombinált permetléhez (10 liter víz, 2,5 dkg Orthocid és 4 dkg Thiovit vagy Pol Sulkol) 2,5 cl Metationt is adunk, akkor a barackmolyok és a sodrőmolyok hernyóit is elpusztíthatjuk.

A szilvát és a ringlót fehérbimbós állapotban a klaszterospóriumos levéllyukasodás és a polisztigmás levélfoltosság fenyegeti. A fertőződést a Rézoxiklorid 0,5 °/o-os (5 dkg szer tíz liter vízhez) vagy a Perozin 0,4 %-os oldatával előzhetjük meg. A permetlébe 0Д % Bi 58-at is tanácsos tenni, mert így a kormos szilvalevéltetű is elpusztítható.

Az almagyümölcsűeket piros bimbós állapotban ismét perme tezni kell. A legveszélyesebb gombabetegségek elhatalmaso dását a Dithane M-45 vagy az Orthocid 0,25 %-os, esetleg a Fundazol 0,08 %-os (10 liter vízhez 8 gramm szer) töménységű oldatával akadályozhatjuk meg. Ha a kártevő (levéltetvek, levélbolhák, hernyók) jelenléte megkívánja, és a bimbók még teljesen zártak, akkor az említett permetlébe valamilyen rovarölőt (1,2 cl Bi 58 vagy 1,2 dkg Ultracid) is kell tenni. Vigyázat! Ilyenkor az almafákat már nem tanácsos réztartalmú készítményekkel kezelni, mert perzselést okozhatnak.

A ribiszkét virágzás előtt a levéldarázslárvák, a levélpirosító, valamint a kis ribiszkelevéltetű, illetve a sodrómolyok

kártételétől kell megóvnunk

(Bi 58, Lebaycid). Virágzáskor viszont a ribiszkét és a köszmétét is meg kell permetezni a méhekre ártalmatlan Fundazollal, hogy elejét vegyük a lisztharmatnak és a levélhullást okozó levélfoltosság elterjedésének. A málnát rügyfakadás után Rézoxikloriddal vagy Orthociddal kezeljük (vesszőfoltosság).

A szamócaeszelény sok virágot, termést elpusztít, ha elszaporodik. Ellene közvetlenül virágzás előtt kell permetezni (10 liter víz + 4 dkg Melipax SP). S mivel a levélfoltosság és a szürkerothadás fertőzése is fenyegeti a növényeket, legjobb kombinált permetlét készíteni (Orthophaltan). A levélfoltosság ellen Orthocid, a szürkerothadás ellen pedig Fundazol is használható. Virágzás idején lehetőleg ne locsoljuk a szamócát, vagy ha igen, akkor a növényzet megszáradása után azonnal permetezzünk!

A SZÜLŐBEN

Metszés után azonnal hordjuk ki a venyigét (ha liszthare

mat és peronoszpóra károsította a szőlőt, akkor haladéktalanul tüzeljük el) és lássunk hozzá a tőkék lemosó permetezéséhez (atkák). Permetezésre a Sulka 5%-os (0,5 liter szer tíz liter vízhez) vagy a Sulikol К 1,5 %-os oldatát használjuk.

Mielőbb fejezzük be a telepítést és a hiányzó tőkék pótlását. A gyökereket és veszszőket közvetlenül ültetés előtt vágjuk vissza, mert ha a metszlapok beszáradnak, rosszabb az eredés. Ha gödörbe ültetünk, akkor a gyökereket 8—10 спи re vágjuk vissza. A vesszőt telepítéskor általában egy (ha nagyon erős a hajtás, akkor két) rügyre vágjuk vissza. Az oltványokat alaposan beöntözzük és csirkézzük. Kertben ne ültessünk fúró után, mert gödrös ültetéssel, komposzt és öntözés segítségével biztosabb eredés érhető el, és jobb lesz a vesszők fejlődése is. A kertben is ajánlatos kordonművelést alkalmazni, 2 m sor-, illetve 120- 130 cm tőtávolságra ültetni, mert így kevesebb drága oltvány kell, mint a hagyományos tőkeművelésnél, és mégis legalább olyan terméshozamra számíthatunk, mint sűrűsoros telepítéskor. Nem beszélve arról, hogy a talajmunkákat lófogattal vagy kistraktorral is elvégezhetjük.

Ha tavaly nyáron levélsárgulást (klorózis) észleltünk, a vashiányban szenvedő tőkéket kezelni kell. A tőkefej körül 40—i 50 cm-es körben ásónyom mélységű árkot ásunk, és egy-egy, tőkének 50—100 dkg vasgálicot vagy 15—25 dkg Kloroffer 4 készítményt juttatunk, tíz liter vízben feloldva. Utána az árkot betakarjuk. Ezt a műveletet te» nyészidőben Is elvégezhetjük, ha látjuk, hogy a tőke lombja sárgulni kezd.

A kordonművelésű szőlőkben a nedvkeringés megindulása után azonnal kötözzük ki a szálvesszőket vagy legyezőket, még mielőtt a rügyek megduzzadnának. A tőgyökérből előtörő nyakhajtásokat és a vadhajtásokat távolítsuk el. A kordon- és lugasmfivelésü szőlőben gyomirtózhatunk (100 m2-re 8—10 liter vízben 0,4—0,5 deci Gramoxone), de gondoljunk rá, hogy a permetlé minden zöld növényi részt leperzsel. Nagyobb lyukú' szórófejet ajánlatos alkalmazni, és arra terelő» lemezt szerelni.

Gyorsan fejezzük be a támberendezések javítását, a huzalok és a karók pótlását, mert később a duzzadó szemek vagy a zsenge hajtások letörésével sok kárt okozhatunk. Rügyfa» kadáskor a Bi 58 vagy az Anthio 0,12 %-es oldatával pusztíthatjuk a fiatal levelek kártevőit.

Az idős és kevésbé értékes tőkéket áprilisban lehet hasitékos gyökérnyakba oltással átoltani.

Rendszeresen ellenőrizzük borunk minőségét, s ha hibát észlelünk, azonnal cselekedjünk (kénezés, fejtés, derítés, házasítás).

Varga József

A ZÖLDSÉGESKERTBEN

Tavasz van, s nemcsak a kert Április elején kezdjük szállíbetelepítésére kell gondolni, tani a fóliás vagy üvegházi sa A hanem a hétvégi házak karban- látát és retket, a fűtött bérén- £

dezésekben pedig már kiültetéstartására is.

tennivalók

re vár a palánta (paprika, paradicsom, uborka, káposztafélék). A hajtató és a palántanevelő berendezéseket az időjárás alakulása szerint szellőztetjük. Ha a salátát nem tudjuk rendszeresen szellőztetni, akkor a gombabetegségek kártételének megelőzése céljából permetezni kell (0,1 % Fundazol + 0,4% Dithane M 45). A piacképes, vágásra kész salátát már nem szabad permetezni!

Megkezdhetjük a paprika, a paradicsom és az uborka fűtött fóliasátorba ültetését, és kiültetjük a káposztaféléket is. A

szépen fejlődő dinnyepalántákat tápkockába tűzdeljük, s megkezdjük a tökpalánták edzését. Ha már van fejlett zellerpalántánk, azt is ajánlatos kiültetni.

A jól előkészített kerti földbe most kell elvetni a retket, spenótot, sóskát, hagymát, pórét, sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, borsót és salátát, most ültetjük az elöcsiráztatott burgonyát, s elduggatjuk a tavaszi fokhagymát.

A hónap második felében kerítünk sort a fűtetlen fóliasátrak betelepítésére (paprika, salátauborka, paradicsom). A fűtött berendezésekből lassan kifogy a hajtatott saláta, karalábé, retek; a földet műtrágyával, érett komposzttal, tőzeggel feljavítjuk, drótférgek észlelése esetén talajfertőtlenítést végezünk (10 folyóméterre 2 dkg Basudin 5), és újra betelepítjük a sátrat. Lehetőleg fejlett palántát ültessünk, mert a hideg talajban a fejletlen növények csak sínylődnek. Ültetéskor ne feledkezzünk meg róla,

hogy a fóliaházban a növények elhatalmasodása után is „közlekedni“ fogunk. A paprikát és a paradicsomot ikersorokba ültessük: az ikersorok 40, a távolabbi sorok pedig 70—80 cm-re legyenek egymástól, a tőtávolság pedig mindig 40 cm legyen. A salátauborkát 1 m sortávolságra ültetjük, a sorközöket pedig lehetőség szerint fekete fóliával takarjuk, hogy elejét vegyük az elgyomosodásnak. Ha bakhátas módszert alkalmazunk, akkor a talajtakaró fólia az uborka gyökeréhez vezeti az öntözővizet. A salátauborka (1x0,4 m) közé salátát vagy karalábét ültethetünk, hogy jobban kihasználjuk a földet.

Április második felében kell sort keríteni a konzervuborka, a zöldbab, a csemegekukorica, a nyári retek stb. vetésére.

Ilyenkor kell vetni például a spárgatököt, a dinnyét (ha nem előnevelt palántáról termeljük), most kell megismételni a zöldborsó vetését. Hidegágyba vagy

szabadföldbe most vetjük el palántanevelésre a kései, illetve az őszi káposztafélék magját. Kiültethetjük a kertbe a pa radicsomot, persze, bizonyos kockázattal. Ha van elég palán tank, ne riadjunk el a kísérletezéstől, korábban lesz piacké pes árunk. Most lehet helyrevetni a csemege- és fűszerpaprikát. Védett, napos helyen csaknem biztos a siker, bár a hideg talajban a csírázás akár ötven napot is igénybe vehet. Nem vagyok híve a tavaszi ístállótrágyázásnak, de ha őszszel nem volt rá módunk, akkor most, a dinnye talajának előkészítésekor fészektrágyázást végezhetünk, majd a kései fagyok után ezekbe a fészkekbe ültetjük ki a palántát. Az istállótrágyát 20—30 cm mély gödrökbe adagoljuk és körülbelül 5 cm vastagon földdel takarjuk. A dinnye meghálálja a fészektrágyázást.

Belucz János, mérnök,

a tudományok kandidátusa

tudnivalók

# Egyszerű, de nagyszerű.

Az egzotikus madarak arányíag sok takarmányt elszórnak a kalickában. A tenyésztők pedig i— takarékosságból — össze» gyűjtik, kitisztítják és újra az állatok elé teszik a magvakat. Sokan kifújással igyekeznek a szemesekből eltávolítani a tisz» tátalanságot. Ez egyrészt fárad» ságos, másrészt pedig egészség» télén eljárás.

Ésszerűbb megoldás? Van, Egy magasabb műanyag flakon (mondjuk ecetes) fenekét ki» vágjuk és ritka szövésű, szilo» nos anyaggal helyettesítjük. Az így nyert tisztító edénybe némi takarmányhulladékot dobunk, majd a flakon aljához tartjuk a porszívó kifúvó nyílásába erő» sített tömlőt. Néhány kísérlet, s máris megállapítjuk, mennyi takarmányt tehetünk a flakon» ba, és milyen közeire tarthat» juk a porszívó tömlőjét, hogy a légáram csak a tisztátalanságot fújja ki, a magvakat ne. (Zt)

• Gomba helyett — retek.

A hámozott retket karikára vágjuk, zsírban habosra sütjük a hagymát, hozzáadjuk a retket és fedő alatt kis ideig pároljuk. Utána hagyjuk kissé kiszáradni, majd ráöntjük a tojást, és jól elkeverjük. Sokak szerint fino» mabb ínyencfalat, mint a gom» bás rántotta. (eraf

9 Vigyázzunk a meszezéssel! Bizonyított tény, hogy az erős talajmeszezés jelentősen csők» kenti némely zöldségfélék ho» zamát. Tudományos megfigyelő»

Ügy állítsuk össze a növényforgót, hogy a család szükségle- sek egész sora Igazolja, hogy leit minden tekintetben kielégíthessük. Fotó: bor az erősebben meszezett talajba

Tanultam belőle

Sok kertészkedő a bimbólikasztó bogarat nem tartja „igazi“ kártevőnek, mondván: tulajdonképpen természetes termésritkítást végeznek, így a megmaradt virágokból nagyobb és szebb gyümölcs fejlődik. Ha gazdagon virágzik a fa és kevés a kártevő, akkor ez még „elmegy“ valahogy; de mi van akkor, ha fordított a helyzet?

Tavaly hozzájutottam egy darab földhöz, melyen tizenhárom gyümölcsfa is volt. Az előző tulajdonos az Arborolos téli lemosó permetezést még elvégezte, de a szintén fontos tavaszi permetezést elmulasztotta, én pedig már nem kezelhettem a fákat, mert nem akartam kárt tenni a méhekben. Sajnos, az alma- és körtefákon tetemes kárt okoztak a bimbólikasztö bogarak. Néhány fa alig hozott gyümölcsöt, viszont a kevésbé fertőzöttek jó közepes hozamot nyújtottak.

Az almabimbólikasztó bogár barna színű, széles testű ormányos bogár. Kora tavasszal jelenik meg, gazdanövénye az almafa, de a körtefákat is károsítja. A rügyeket rágja és hosszúra nyúlt feje segítségével a még borult virágrügyekbe rakja a tojásait. A lárvák a bimbóban élnek, mely nem tud felnyílni. A kártevő jelenlétére megbámult bimbók utalnak. A lárva bebábozódik, s a kikelt bogarak a sziromleveleket rágcsálják. Nagy fertőzés esetén a zsenge leveleket is károsítják. A körtefákon élő bogarak

általában nem elégszenek meg egyetlen virágrügy elpusztításával.

Tapasztalatom szerint igen sok bogarat összegyűjthetünk és elpusztíthatunk, ha a tavaszi rajzás idején naponta lerázogatjuk a fáról a kártevőket. Ha beengedjük a kertbe a tyúkokat, azok egykettőre összekapkodják a lerázott bogarakat.

Jelentősebb fertőzés esetén nem szabad elmulasztani a vegyszeres permetezést. Közvetlenül rügyfakadás előtt Nitrosannal kezeljük a fákat (lemosó permetezés), rügyfaka dás idején viszont Metationnal permetezünk (2 cl szer 10 liter vízhez). A körtefákat károsító bimbólikasztö bogarakat viszont szeptemberben és októberben irthatjuk eredményesen, szintén a Metation 0,2 százalékos töménységű permetlevével.

PAVEL PLAVEC fKolárovo)

vetett vagy ültetett spenőt, kar» fiol, cékla, bab és vöröshagyma az átlagosnál jóval kisebb ho» zamot n^újt. Mangán juttatásé» val a meszezéskor vétett hiba helyrehozható. (Pn)

ф Ésszerűbben, gazdaságo» sabban. A fóliasátor szellőzte» tésekor az ajtónál igen nagy a hőveszteség. Viszont, ha az aj» tónyílást derékmagasságig fó» liasávval lezárjuk, nem zúdul a hideg közvetlenül a nővé» nyekre: Más megfigyelés: a fó» lia alatt a szélső sorok mindig kisebb termést nyújtanak, mert itt alacsonyabb a hőmérséklet. Ha kb. egy méter magasságig belülről is fóliasávot feszítünk a vázra, akkor megváltozik a helyzet.

A késő tavaszi fagyok elleni védekezés sokaknak gondot okoz. Ha beállítunk egy katlant a fóliasátor alá és naponta el» főzünk egy üstnyi vizet, kevesebb lesz a gondunk, hiszen ä bepárásított fóliának jobb S hőszigetelése. (KsJ

Ha azt akarjuk, hogy gyű mölcsfáink gazdagon teremje nek, egész évben gondosai kell ápolnunk őket. Horváti Gyula bácsi tudja ezt, s aa eredmény nem is marad el

reblyézzük, hogy megakadó lyozzuk a téli csapadék elpárol gását. Erősen gyomosodó tala jón meg kell kezdeni a kapá. lást, amit azonnal gereblyézésnek kell követnie.

Kezdetét vette a nedvkeringés, lássunk hozzá a vesszők

lekötnzéséhez. Tudjuk, hogy a vízszintesen elhelyezkedő vagy azt megközelítő állású vesszőkön a termőrügyek kifejlődése biztosabb. A függőlegesen álló, .meredeken felfelé törő vesszők '■inkább nőnek mint teremnek. A gyenge növekedésű almafajták (pl. Jonathán) vesszőit vízszintesen, az erősebb növekedésű fajták (pl. Golden delicious, Starking) vesszőit pedig 15°-os szögben hajlítjuk le. A körtefák esetében ugyanezen alapelvek szerint járunk el. Arra mindig ügyeljünk, hogy a kötés laza legyen. Kísérjük figyelemmel a még növekvő kor-