Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-22 / 12. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 22. koronázta A Nádszegi (Trstice) Efsz a közel­múltban tartotta évzáró közgyűlését, amelyre az idén immár harmincad­szor került sor. Nagy nap volt ez a szövetkezeti tagok életében, akik ün­neplőbe öltözve igyekeztek az impo­záns épületbe. Öröm, magabiztonság sugárzott az emberek arcáról. Kilenc óra után helyet foglaltak a művelő­dési ház tágas nagytermében. Kíván­csian várták Nagy István, szövetkezeti elnök szavait. A beszámolóból megtudhattuk, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a nö­vénytermesztés tervét nem sikerült teljesíteni. A szeszélyes időjárás fel­volt a tervezettnél. Elismerést érdem­lő a sertésgondozók abraktakarékos­sága: egy kiló sertéshús kitermelésé­hez 3,88 kiló abrakot használtak fel. Dicséret illeti a baromfigondozókat is, akik tervfeladataikat sikeresen telje­sítették, ezáltal növelték az állatte­nyésztés bevételét. KORSZERŰ TERMELÉS A növénytermesztés és az állatte­nyésztés sikereihez nagyban hozzájá­rult a korszerű termelés, ami magas­fokú gépesítéssel történik. A gépállo­mány értéke 20 millió korona körül A kertészetben dolgozó asszonyok mindig megállták helyüket. Fotó: kov—i üzemi rend is a céltudatos emberi munka következménye. A termelés élenjárói a versenyző kollektívák, a kollektívákon belül jók az egyéni tel­jesítmények is. Különös figyelmet érdemel a nők munkája, kezdeményezése, szorgalma. Megtaláljuk őket a kertészetben, a szőlészetben, az állattenyésztésben. Nélkülük aligha születtek volna ki­magasló eredmények. Munkájuk nyo­mán milliós értéket könyvelhettek el. Takács Etel kétgyermekes anya, öt éve dolgozik a szövetkezetben, Kürthy Anna szintén két gyermek anyja, a „takarmánygyár“ dolgozója. Egyéb­ként a nők közül kilencen ebben az üzemágban, a kertészetben pedig har­minckilencen dolgoznak. Többek kö­zött a háromgyermekes Sárkány Anna is, aki több mint tíz éve él ebben a közösségben. Háromszobás családi há­zat építettek, amihez a szövetkezettől 37 ezer korona térítésmentes anyagi támogatást kaptak. Lukács Valéria, Czafik Jolánnal a legjobb dolgozók a sertéstenyésztésben. Tavaly a tenyész­­süldők napi felhízásában a tervezett 43 deka helyett 53 dekát értek el. A huszonhét éves Győri Magda fejőnő, helyettesíti a szabadnaposokat. A múlt évben kétszáz literrel fejt többet a tervezettnél (évi átlagban, tehenen­ként). Fizetése háromezerszáz koro­na. Fábrik Katalin mérnök, a speciális növénytermesztés fiatal vezetője elé­gedett a nők munkájával. Szerinte a szövetkezet vezetősége is nagyra be­csüli aktivitásukat: igyekszik olyan munkakörülményeket teremteni szá­mukra, hogy jól érezzék magukat. Fontosnak tartja a nők teljes foglal­koztatását. Ennek érdekében a do­hányszárító üzem átalakítása is folya­matban van. Itt , kap helyet a seprű- és fóliaszellőztetőket gyártó üzem, a­­mely évente több mint négymillió ko­rona értéket hoz majd létre. Így a nők részére állandó munkahellyel szolgál. Tény, a nők egyenértékű verseny­társai a férfiaknak. Szívvel-lélekkel bekapcsolódnak a termelő munkába. Helytállásukkal bizonyítják, hogy mélységesen átérzik a felelősséget gyermekeik és a szövetkezet, a tár­sadalom iránt. mérhetetlen károkat okozott, főleg a speciális növények termesztésében. Az öntözés sem tudta pótolni a hiányzó csapadékot. Ellenben a takarmányter­mesztésben kiváló hozamokat értek el. KIVÁLÓ EREDMÉNYEK Az állattenyésztés szakaszán — ked­vező körülmények között — kiváló tenyészanyaggal kezdték meg a tava­lyi termelést. A szarvasmarha-állo­mány ezerkilencszázötvenhat darab, ebből a tehenek száma hatszáznyolc­van volt. A szövetkezet 2 millió 631 ezer liter tejet termelt, s eladási kö­telezettségét 111,85 százalékra telje­sítette. A tehenek évi átlagban dara­bonként 4143 liter tejet adtak, és egy liter tej kitermeléséhez huszonhét de­kagramm erőtakarmányt fogyasztot­tak. Csakis első minőségi osztályú tejet értékesítettek, literenként 2 ko­rona 98 fillérért. A hízómarhák napi felhízási átlaga kilencvenkét deka volt, a kitermelt hús kilójaként 2,06 kilogramm abrakfogyasztással. A múlt évben 357,8 tonna marhahúst értéke­sítettek. Az elmondottakból kitűnik, hogy a gazdaság dolgozói nagy jelen­tőséget tulajdonítottak a szarvasmar­ha-tenyésztésnek, ezen belül a tejter­melésnek, s ezzel összhangban telje­sítették feladataikat. A sertésgondozók szintén jelesre vizsgáztak: a sertéshústermelési és értékesítési feladatot túlteljesítették, kocánként átlagban 17,85 malacot vá­lasztottak el és a 0,551 kilogrammos napi átlagos súlygyarapodás is több mozog. Ezt az értéket évről évre mii-1 Hókkal növelik, ezért — hangsúlyoz­ták — szükséges ésszerű és teljes mértékű kihasználásuk. Továbbra is fokozott figyelmet szentelnek a szak­emberek, a gépjavítók s a karbantar­tók szakmai tudásának rendszeres gyarapítására. A bővített újratermelés érdekében a szövetkezeti tagok nagymértékű építkezést valósítottak és valósítanak meg. Az átalakított és az új istállók időbeni átadása >— ami a kőművesek és más szakemberek munkáját dicséri szintén elősegítette a kiváló állat­­tenyésztési eredmények elérését. A múlt év azzal is sikeresebb lett, hogy sertéstenyészetüket törzstenyészetté nyilvánították. Szükséges még megemlíteni és ér­tékelni azt a gyümölcsöző együttmű­ködést, amelyet az egyes gazdaságok­kal tartanak fenn. Jó az együttműkö­dés az Orföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdasággal (ezer hektár kukorica betakarítását és szárítását végezték el közös erővel). Továbbá jó a kap­csolat a Horné Mostenice-i Haná, va­lamint a Slušovicei Efsz-el, a ma­gyarországi tahitótfalusi Kék Duna termelő szakszövetkezettel stb. A NŐK AKTIVITÁSA A szövetkezetben nagy jelentőséget tulajdonítanak a termelésben résztve­vő embereknek. Tudják, hogy az ered­ményesség az ő munkájukon áll vagy bukik; az emberek hozzáállásán, szemléletén, a termelés összhangjá­nak megteremtésén. Hiszen a belső A szövetkezet vezetősége szem előtt tartja a nők és a tagság szociális helyzetének javítását. Ahogy gazdago­dik a szövetkezet, tagjai is jobban élnek. Hozzájárul a tagok étkezteté­séhez, iskoláztatásához, a kulturális élet kibontakoztatásához és sokolda­lúan támogatja a tömegszervezeteket. Évente több ezer koronát fordít ki­rándulásokra, gyógykezelésekre, gyer­meküdültetésre, támogatja a nyugdí­jasokat és óvodai férőhelyet biztosít a szövetkezeti tagok gyermekei szá­mára, lakást épít az arra rászorulók­nak. LELKIISMERETES MUNKÁVAL A Kis-Duna és a Feketevíz közti fa­luban a nádfedeles házakat hiába ke­restem. Nádszeg aszfaltozott, kanyar­gós utcáin ma már összkomfortos családi házak állnak, különböző léte­sítmények épültek. Tavasztól késő őszig a kertekben, a parkokban pá­zsit zöldell, rengeteg a rózsa és más virág. A nagyközségben látszik, hogy lakói jól élnek, egészen másképp, mint harmincöt évvel ezelőtt. A falu népe éli a maga forgalmas, zajos és derűs életét. A zárszámadás napja szintén vidám és bensőséges hangu­latban zajlott le. Méltán töltötte el jó érzés mindazokat, akik részt vettek a szövetkezet és a falu fejlesztésében, akik az egységes földművesszövetke­zet tavalyi eredményeit lelkiismeretes munkával létrehozták. Bizonyára az idei tervek teljesisétésére is megtesz­nek minden tőlük telhetőt. Nagy Teréz ИЯ! Gondoljunk életünkre, közös vagyonúnkra egészségünkre, Immár hagyományossá vált, hogy április a munkabiztonság hónapja. Ekkor a munkahelyeken, az úti közle­kedésben sűrűbbek és alaposabbak az ellenőrzések, sőt a szabálysértésért is súlyosabb büntetés jár, mint máskor. A fokozott szigor nyomására minden­ki igyekszik az előírásokat fegyelme­zettebben betartani. A hónap letelté­vel sokan megkönnyebbülten felsó­hajtanak, hogy véget ért a kellemet­len ellenőrzések sorozata, és sajnos számtalan munkahelyen, a közleke­désben minden a régi kerékvágásba kerül. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Rozsnyói (Rožňava) Járási Bi­zottságának dolgozói gátat akartak vetni az említett kedvezőtlen jelensé­geknek. Ezért még az év elején olyan intézkedéseket foganatosítottak, ame­lyek — a munkabiztonsági és egész­ségvédelmi intézkedések betartásának nyilvános ellenőrzési kampánya kere­tében — arra kötelezik a mezőgazda­­sági üzemek vezetőit és dolgozóit, hogy ne csak a munkabiztonság hó­napjában, hanem az egész év folya­mán fokozott aktivitást fejtsenek ki szocialista vagyonunk, valamint a dolgozók egészségének védelme érde­kében. Az intézkedések elsősorban arra irányultak, hogy valamennyi munka­helyen az illetékesek még a munka­­biztonság hónapját megelőzően rész­letesen tájékoztassák, a dolgozókat a munkabiztonsági, az egészségvédelmi, valamint a tűzmegelőző intézkedések betartásának fontosságáról. Az elő­adások mellett megkülönböztetett fi­gyelmet fordítsanak a vagyonvédel­met, a dolgozók egészségének meg­­óvósát népszerűsítő és szemléltető propagációs anyagok terjesztésére. Továbbá arra kötelezik a vezetőket, hogy valamennyi munkabiztonsági fel­ügyelő iskoláztatáson vegyen részt. Ezen túlmenően az intézkedések ér­telmében az egyes munkahelyeken el kell végezni a gépek és berendezések műszaki állapotának ellenőrzését, s ennek nyomán az észlelt hibák ki­javítását. Fokozott figyelmet szüksé­ges szentelni az épületek rendbehoza­talára, a villanykapcsolók és villany­­vezetékek esetleges hibáinak kijavítá­sára, a veszélyes helyek figyelmezte­tő feliratokkal való ellátására, de fő­leg a tűzmegelőző óvintézkedések be­tartására. A üzemek vezetőinek a munkavé­delmi eszközök beszerzéséről, a szo­ciális létesítmények megfelelő állapo­táról, a dolgozók munkakörülményei­nek javításáról, de nem utolsó sorban a környezet rendezéséről is gondos­kodniuk kell. A felsorolt intézkedések tüzetes be­tartása már azért is elmaradhatat­lan, mert a járás mezőgazdasági üze­meiben a munkabiztonság helyzete aránylag kedvezőtlen. Az elmúlt esz­tendőben az 1978-as évhez viszonyítva a betegségek és balesetek okozta munkaképtelenség 0,33 százalékról 3,60 százalékra fokozódott. Ennek kö­vetkeztében a kiesett munkanapok száma 55 ezerről 58 ezerre növeke­dett. A kedvezőtlen helyzet alakulá­sához főleg a goöaltovói, a honcei, a lubeniky-i, a roštári, a Vlachovi és a silicei efsz-ek járultak hozzá, ahol ta­valy a balesetek és a betegségek szá­ma jóval nagyobb volt, mint az előző esztendőben. Ez arra enged következ­tetni, hogy az említett gazdaságokban csak kevés gondot fordítottak a mun­kabiztonsági és egészségvédelmi in­tézkedések betartására. A balesetekről, a betegségekről szó­ló szomorú statisztikai kimutatások arra intik az összes mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy az eddiginél felelősségteljesebb hozzáállást tanú­sítsanak a munkabiztonsági, egészség­­védelmi és a tűzmegelőző intézkedé­sek betartására. Ezért a küszöbön álló munkabiztonság hónapja a megfelelő felkészültségnek legyen az időszaka, arra, hogy az egész év folyamán va­lamennyi munkahelyen kedvező felté­teleket teremtsenek, s kövessenek el mindent, a tűzvész, a baleset és a be­tegség megelőzése érdekében. t—szle—• TERVEN FELÜL A közelmúltban Emil Dúfala mérnök, a vágsellyei (Sala) „Béke“ Efsz elnöke átnyújtotta a járási szervek képviselőinek azt az értékes kötelezettségvállalást amelyet a kooperációs körzet dolgozói ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére felajánlottak. A negyvenkét kollektíva — összesen 3774 taggal vállalásának értéke meghaladja a tizenkét millió koronát. A kooperációs körzethez tartozó föidművesszövetkezetek és állami gazdaságok kollektív és egyéni vállalásaik között szerepel többek közt, hogy az idén 213 ezer liter tejet, 157 tonna sertéshúst, 13 ton­na marhahúst és 53 tonna baromfihúst adnak népgazdaságunknak terven felül. A szemes kukorica termesztését 443 tonnával, az évelő takarmányok hozamát 1150 tonnával, az egynyári takarmányokét 3153 tonnával, a gabonatermesztést pedig 276 tonnával növelik a tervezett mennyiséghez viszonyítva. Ezen kívül felajánlották, hogy a tömegtakarmányok ésszerű felhasználásával 306,8 tonna erőtakar­mányt, továbbá 475 ezer korona értékben villanyáramot és 259 ezer korona értékben üzemanyagot megtakarítanak. A mezőgazdasági kooperációs társulás dolgozói jő munkával, a termelés hatékonyságának növelésével és a tervfeladatok túlszár­nyalásával járulnak hozzá a hatodik ötéves terv utolsó évének si­keres befejezéséhez. Krajcsovics Ferdinánd A számadás napja A községi művelődési otthonban ” került sor a kisgéresi (Malý Horeš) szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésére. Csontos Gábor, az efsz el­nöke a múlt évi gazdálkodásról el­mondta: a több mint 5400 hektáros gazdaság gyenge esztendőt zárt. A szövetkezet nyerstermelése alig ha­ladta meg a 74 millió koronát, ebből a tiszta nyereség százezer koronán aluli volt. A beszámolóból kicsengett, hogy igen nehéz évet hagyott maga mö­gött a tagság. A legnagyobb kár a szántóföldi növénytermesztést súly­­totta, ahol a kiesés meghaladta a tizenkétmillió koronát. Az 1650 hek­tár őszi kalászosból 930 hektárt ki kellett szántani. A kiesést tavaszi ka­lászosokkal akarták pótolni, de saj­nos az időjárás közbe szólt, s ennek következtében több mint négyszáz hektáron nem tudták elvégezni a ve­tést. A tervezett 640 hektár kukoricá­ból is csupán négyszáznegyven hek­tárt vetettek el. A cukorrépa és a dohány termesztése is ráfizetéssel járt. A kedvezőtlen időjárás a zöld­ségtermesztést is károsította, a szőlő­­termesztésben pedig ötven százalékos kiesést okozott. A jelentős kiesést a tömegtakarmányok többlettermeszté­sével sikerült pótolni, s ez az állat­­tenyésztésben többszörösen kamato­­zódott. Az állattenyésztésben elért jó ered­mények főleg a hús és a tej áruérté­kesítési tervének túlteljesítésében nyilvánultak meg. Az elmúlt évben több mint tizen­egy millió koronát építkezésekre for­dítottak. A beszámoló részletesen ele­mezte a költségek alakulását, s hang­súlyozta: a költségek csökkentésével is sikerült pótolni a károkat. A kisgéresi szövetkezetnek több mint nyolcszáz dolgozója van. A veze­tőség messzemenően gondoskodik dolgozóiról. A szövetkezeti munkais­kola keretében fokozott figyelmet for­dítanak a tagság szakmai képzettségé­nek növelésére. A megbecsülésnek számos formáját alkalmazzák a szö­vetkezetben: üdültetés, kirándulás, anyagi és erkölcsi elismerés. Orvosi rendelőt is létesítettek, ahol a dolgo­zók számára hetente három nap ren­delnek. Az üzemi konyhát több mint száz szövetkezeti dolgozó veszi igény­be. A közgyűlésen sok szó esett a meg­levő tartalékokról. Bíráló szavak hangzottak el a takarékosságról, ame­lyeknek révén jelentős mértékben fo­kozhatják a közösségi és az egyéni jövedelmet. Az idei tervvel kapcsolat­ban elhangzott: reális lehetőség van arra, hogy a kitűzött célokat megva­lósítsák. Erre az évre 89 millió 680 ezer korona értékű nyerstermelést terveztek. Mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben növe­lik a hozamokat, illetve a hasznossá­got, s csökkentik a költségeket. Emel­lett nagy súlyt helyeznek a minő­ségre is. A szövetkezet hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója tiszteletére 1 millió 299 ezer korona értékű szo­cialista kötelezettséget vállalt. A szö­vetkezet az idén is nagy gondot for­dít a lakóterületek — Kisgéres, Nagy­­géres (Veiké Horeš), Őrös (Strážne), Szentes (Plešany) és Perbeník — kör­nyezetének rendezésére, a lakosság életkörülményeinek javítására. (illés) (A szerző felvétele) A kisgéresi Efsz tagsága figyelemmel kisérte a beszámolót.

Next

/
Thumbnails
Contents