Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-15 / 11. szám

A nyék ésszerűbb takarmányozásáért Az elhullás okozta vesztesé­gek nagy mértékben befolyásol­ják nyúl tenyésztőink munkájá­nak eredményességét. Az elhul­lások zömét fertőzéses megbe­tegedések okozzák, de az élős­ködők által előidézett betegsé­gek is nagy veszteséget okoz­hatnak. Nem beszélve arról, hogy a helytelen takarmányo­zás következtében hány házi­nyúl hullik el hazánkban évente. A kistenyészetekben a takar­­mányalap jelentős hányadát a zöldtakarmányok adják. A ta­pasztalatok szerint ezek beszer­zésének sokkal nagyobb figyel­met kell szentelni. Virágzás előtt kaszáljunk, mert ilyenkor sokkal több emészthető táp­anyagot tartalmaznak a növé­nyek. Lehetőleg délután kaszál­junk, amikor már nem nedves a növényzet; ezzel elejét vehet­jük a befülledésnek. Gyümöl­csösökben, kertekben csak ak­kor kaszáljunk, ha biztosan tudjuk, hogy nem permetezték le valamilyen vegyszerrel a növényzetet, vagy ha mégis, akkor annak káros hatása már elmúlt. A száraz (téli) takarmányo­zásról a zöld etetésére való át­térés leginkább a fiatal, hat­nyolc hetes nyulaknál okoz problémát. Az áttérés mindig fokozatos legyen. Kezdetben a zöld eleséggel együtt szénát is tegyünk az állatok elé. Széna helyett a takarmányszalma is megteszi. A zöld eleség adagját naponta növeljük és körülbelül két-három hét múlva teljesen beszüntetjük a széna adago­lását. Az átmeneti időszakban ajánlatos faszénnel meghintett reszelt sárgarépát is adni a nyulaknak, főleg a növendékek­nek. Télen elsősorban szénára ala­pozunk, de annyit készítsünk be tartalékba, hogy nyáron is legyen mihez nyúlnunk. A szé­nát nyáron főleg az emésztési (avarokban szenvedő kisnyulak. a hosszan tartó esőzések idejé­ben pedig az egész állomány ellátására használjuk. A jó ag­­robotauikai összetételű, elsősor­ban mérgező növényektől men­tes széna elegendő tápanyagot tartalmaz, mindenekelőtt fehér­jét és cukrot, mégpedig emészt­hető állapotban és megfelelő arányban. A jó szénában meg­találhatók továbbá a szükséges ásványi anyagok, a helyesen szárítottban pedig a vitaminok is. Az állatok napi szénaszük­séglete — fajták és korcsopor tok szerint — SO—250 gramm közötti. A kapások közül a sárgarépa a legmegfelelőbb nyulainknak, ezért előnyben részesítjük a cu­korrépával, sőt még a takar­mányrépával szemben is. A nyers burgonya emésztési zava­rokat okoz. Csirás burgonya etetésekor ez a veszély még fo­kozódik, mert az ilyen burgo­nyában található szolanin mér­gező hatású, és elhullást okoz­hat. Általános tapasztalat, hogy a tenyésztők nem használják ki kellően a csicsókát, pedig ki­váló minőségű takarmány. A kapásokra jellemző, hogy ásvá­nyi anyagokban szegények. Ha többet etetünk belőlük, gondol­nunk kell a takarmánymész és a csontliszt, illetve a vitamino­kat és ásványi anyagokat tar­talmazó, kiegészítő takarmá­nyok adagolására is. A szemesek közül előnyben részesítjük a zabot. Főleg a kisnyulaknak és a tenyészálla­toknak adagoljuk. A hagyomá­nyos — hatodik-nyolcadik hé­ten történő — elválasztást al­kalmazók közül többen előny­ben részesítik a szoptatós anyák árpa-zab keverékkel ete­tését. Ez azért helyes, mert az árpa nem fokozza a nőstények párzási aktivitását a szoptatási időszakban, a sok zab viszont igen. A kukorica csak hizlalás­kor jöhet számításba, tenyész­állatoknak nem való. Kizárólag búzát etetni nem tanácsos, mert emésztési zavart okoz. Az olajosok közül naprafor­gót és lenmagot adhatunk a nyulaknak, de legfeljebb 10 grammot naponta és egyeden­ként. Egyéb olajosok (repce, mustár stb.) adagolásától tar­tózkodjunk, mert nem valók a nyulaknak. Ugyanez vonatkozik a sajtoláskor belőlük nyert po-A szerződéses nvúlhizlalással foglalkozók körében a kalifor­niai nyúl nagy közkedveltségre tett szert. E fajta hizlalásában — főleg az új-zélandi fehérrel történt keresztezés után — ki­emelkedő eredményt érhetünk el. Fotó: —bor gácsákra is. Viszont naprafor­gó-, lenmag- és szójapogácsát adhatunk; ezekből az értékes kiegészítő takarmányokból a napi adaghoz 30—40 grammot adhatunk. A gabonafélék jel­lemzője, lingy fiziológiailag sa­­vanyúak, sok foszfort és kevés meszel tartalmaznak, amit — főleg korlátozott szénaadagolás esetén — más tormában kell biztosítanunk az állatok szá­mára. A kistenyészetekben elterjedt hagyományos takarmányozás­ban jól hasznosíthatók a pótta­­karmányuk (gyomok, züldség- és konyhai hulladék). A gyo­mokat lehetőleg olyan területen szedjük, ahová nem jutnak el a húsevők. A kóbor kutyák ál­tal látogatott árokpartokról, út­­szélekről szedett takarmány gyakran okoz fertőzést. A fákról tördelt zöld ágak kiegészítő takarmányként sze­repelnek. A lombozat értékes takarmány, a fás részeken pe­dig „köszörülhetik" a fogukat az állatok. Aki rendszeresen (télen is) ad ágdarabokat a nyulainak, annak nem kell fél­nie, hogy az állatok rászoknak a ketrec falának vagy padoza­tának „forgácsolására". A vem­hes és szoptató anyáknak nem szabad kőrisről, jávorról, fűzről és égerről tört ágat adni, mert ezzel kedvezőtlenül befolyásol­juk a tejtermelést. Más fákról (pl. akác, hars, nyír) és né­mely gyümölcsfáról — főleg al­ma- és körtefáról (vigyázzunk a permetezésre!) tört ágacská­kat, fiatal hajtásokat nyugod­tan adhatunk ilyenkor is az anyáknak. Helytelen nézet, hogy a nyá­lakat nem kell itatni. Azok a nyulak, amelyek egyáltalán nein kapnak vizet, vagy csak ritkán és keveset ihatnak, egész év­ben szenvednek a szomjúság­tól. S ez természetesen a hasz­nosságra is rányomja a bélye­gét. Az automatikus önilatók beszerzése ma még problémát jelent (a hagyományos ketre­cekben amúgy is körülményes lenne a felhasználásuk), viszont az üvegből készített itatok inár némileg javítják a kistenyésze­tekben az itatás higiéniáját. Télen azonban ezeket az Ható­kat más rendszerűvel kell fel­cserélni, hogy a ketrecek nyito­­gatása nélkül is megitathassuk az állatokat és a víz se fagyjon meg az Hatókban. (Zeigra) С5ЁШЛЕ2 ■' dl ia Színűm (Zemné) a Nemzeti Front keretén belül a Szlová­kiai Kertészkedők Szövetségé­nek helyi szervezete a legnépe­sebb. Tagjainak száma' megha­ladja a kétszáz főt. S ami a legfontosabb: aktivitás szem­pontjából is élvonalbeli a szer­vezet. A-megalakulásának tizenegye­dik évfordulóját ünneplő alap­­szervezet évzáró taggyűlésén K osi к Lajos elnök értékelte a község kertészkedőinek múlt évi tevékenységét. Beszámolójá­ban hangsúlyozta, sokat fejlő­dött a faluban a kertbarát moz­galom, a kertészkedők kiemel­kedő sikerrel dicsekedhetnek, s mindez sok új érdeklődőt megnyert a mozgalom számára. Szükség is volt a követőkre, hi­szen annak idején tizenhat fő­vel indult a szervezet. A fejlődésnek, a rendelkezés­re álló földterület ésszerűbb ki­használására törekvésnek kö­szönhető, hogy a még nem is olyan régen csak hevenyészve művelt kertek tavaly már csak­­nek 234 tonna zöldséget nyúj­tottak. A kertészkednK szervezete mellett egy évvel ezelőtt meg­alakult a virágtermesztők klub­ja. Az „Astra-klub" tagjai az év elején ígéretet tettek, hogy ti­zenkét féle virágmagot fognak termelni, szaporítani, összesen több mint két hektáron. Szavu­kat megtartották, s így az év végén közel egymillió koronát bevételeztek. Ezzel együttvéve az alapszervezet tagjai kétmil­lió korona bevételt könyvelhet­tek el múlt évi munkájuk ered­ményeként. A tartalmas vitában Balogh László, az egyesült szövetkezet elnöke is felszólalt. Megköszön­te a kertészkedőknek a munka­csúcsok idején nyújtott segítsé­get, majd arról beszélt, hogy a szerződéses állattartás fellendí­tése érdekében a szövetkezet igyekszik megteremteni az ér­deklődők számára a kellő fel­tételeket, elsősorban biztosítja a vemhes kocákat, a hizlalásra alkalmas növendékállatokat, il­letve a szükséges takarmányt, és megoldja a felvásárlást is. A kertészkedők örömmel fogad­ták ezt a hírt, hiszen a háztáji állattartással lehetőségük nyílik rá, hogy a kertészkedés során nyert melléktermékeket és hul­ladékokat ésszerűen hasznosít­sák. A tanácskozáson szóba került, hogy ideje lenne már megkez­deni a krónika vezetését, hogy hiteles adatokkal bizonyíthassák a szervezet fejlődését, sokrétű tevékenységének eredményessé­gét. Az egyhangúlag elfogadott határozat értelmében a szímői kertészkedők továbbra is azon fognak fáradozni, hogy éssze­rűen kihasználják a rendelkezé­sükre álló földterületet. Szak­mai ismereteiket szakelőadások keretében, hazai és külföldi ta­nulmányutakon, kiállítások lá­togatásával és a szakirodalom rendszeres tanulmányozásával igyekeznek bővíteni, gyarapíta­ni. A községfejlesztési törekvé­sek sikerességéhez ezer óra társadalmi munkával járulnak hozzá. Búkor (ózsef, Szímő (Zemné) \ AA/\AA/V4A/WWW4AIV4/4AAAAAAA/V4/WW4AA/4/4^\AA^A/^^^A/W^AAfVSAAAAAA/4/VW C Kertészei f 19801.,Г^^ Ф Kisállattenyésztés ) Mint a legtöbb ker-< tészkedö, Cziborék is maguk nevelik a termeléshez szükséges palántát. Fotó: —bor Tóth Pál elvtárs, a Hetényi (Chotín) Hnb elnöke, cseppet sem lepődött meg, amikor vá­ratlanul betoppantam hozzá, és még csak nem is a választási program teljesítésében elért sikerek felől érdeklődtem, ha­nem a kertészkedők múlt évi eredményeire voltam kíváncsi.- — Községünkben másfél év­tizede folyik szervezett ker­tészkedés — tájékoztatott Tóth elvtárs —, tehát vannak már bizonyos tapasztalataink, s en­nek megfelelő eredményeink is. Persze, ennél sokkal gazdagabb múltja, hagyománya van itt a kertészkedésnek, hiszen már a nagyapáink sok zöldséget — főleg paprikát, paradicsomot meg uborkát — termeltek, s a zömét a városi piacokon tették pénzzé. Sokan foglalkoztak dinnyetermesztéssel, no, meg dohánnyal is, hiszen megvolt itt minden hozzá: jó föld, me­leg éghajlat, dolgos nép. A kertészkedők szervezetének megalakulása mégis sokat je­lentett, hiszen tervszerűvé váll a konyhakertek kihasználása. Ma már a termény felvásárlá­sa is megoldottnak tekinthető, ami hatékonyan hozzájárul a termelői kedv elményüléséhez, a kertészkedők mozgalmának terebélyesedéséhez. Az alapítótagok száma har­mincöt volt. Kezdetben sokan csak mosolyogtak a kezdemé­nyezésen, s várták, mikor ful­lad kudarcba a vállalkozás. S mert nem az lett a sorsa, ma már az egykor hitetlenke­­dök közül is sokan szerződéses alapon termelik társadalmunk számára a zöldséget. A szerve­zetnek most kétszázharniinc tagja van. # Akad-e még elhanyagolt, kihasználatlan kert a faluban? — kérdeztem a nemzeti bizott­ság elnökétől. — Egyelőre korai lenne azt állítani, hogy már minden ker­tet maximálisan kihasználnak polgáraink. Van, aki még min­dig gabonát vagy kukoricát vet a konyhakertije, sőt talán tizenöt-húsz dohánytermelő is akad még a faluban, de a ker­tek zöme kora tavasztól késő őszig ontja a zöldséget. És ez a sok fóliasátor! Pár évvel ez­előtt alig akadt vállalkozó, most meg másról sem beszél­nek az emberek, csak a hajta­tás előnyeiről. Üj módszerek­kel, alig ismert fajtákkal kí­sérleteznek, több-kevesebb sl­zet, de a szakmai ismeretek gyarapításáról valahogy min­denki megfeledkezik. ÉPÍTIK, SZÉPÍTIK FALUJUKAT # A kertészkedés időrabló tevékenység. Nem érezteti» ez hatását a falu fejlődését segítő társadalmi hozzájárulás terü­letén? — Bátran állíthatom, hogy nem. A kertészkedők szerveze­te a Nemzeti Front egyik leg­népesebb szervezete községünk­ben, s tagjai mindenkor tevé­kenyen kivették részüket a köz­hasznú munkából. Tavaly pél­dául a Szolgáltatások Házának építésében segédkeztek, s az idén ismét ígéretet tettek ha­sonló társadalmi munkára. Arról már talán nem ts fontos sokat beszélni, hogy nálunk mindenki magától értetődőnek tartja a ház előtti virágágyások betelepítését és gondozását. Jöjjön el nyáron, meglátja, olyan a falu, akár a rózsakert. ZÖLDSÉG — KÖZEL 9 MILLIÓ KORONÁÉRT A kertészkedők alapszerveze­tének vezetőivel, sajnos, nem sikerült találkoznom. Viszont elbeszélgettem Czibor Idával, aki a Zelenina számára vásá­rolja fel a faluban a zöldséget meg a gyümölcsöt. Ügy mond­ta, a múlt évben csaknem 3,4 millió korona értékű árut vá­sárolt fel a kertészkedöktől. — A korábbi években csupán a karalábé felvásárlását szer­vezték a községben, a többi terményt mindenki úgy értéke­sítette, ahogy tudta. A kara­lábéval is csak azért foglal­koztak olyan sokat, mert tény­leg sokat termelnek belőle. Tavaly közel egymillió koronát fizettem ki a termelőknek a karalábéért. Volt is itt sürgés­forgás, amikor elérkezett a szállítás ideje. Salátából és csemegepaprikából szintén a­­kadt bőven, de azzal már könnyebben boldogultunk. Ösz­­szesen tizenötféle zöldséget forgalmaztunk, gyümölcs vi­szont alig volt (dió, szőlő), mert elvitte a tavaszi fagy. Később még Bulla Klárával is sikerült szót váltanom, ö a jednota számára vásárol fel zöldséget, mégpedig nem csu­pán helyben, hanem a szilosi, a véki és a marcelházi ker­­tészkedőktől Is. Tavaly ötmillió korona forgalmat bonyolított le, s az idén is legalább ennyire számít. összegezve: tevékenyek a he­tényi kertészkedők. Kádek Gábor HARMINCÖTÉN KEZDTÉK IHetényen 1964-ben alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete, körrel. Mert van ugyan szerve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents