Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
1980. JANUÄR 12. Szobád ШШ gj щ • Inlnmin/nii XXXI. évfolyam 2. szám. Ш lil & а, ш ÉL «Ж ft EJ iüS • Ara 1,— Kčs jjt Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja | Lapunk tartalmából: A forradalom védelmében * Szakképzett dolgozókat a mezőgazdaságba * Húsz éve a barátság útján X * A kulturális munka egységes irányítása A még jobb életfeltételekért Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 14. Ülése, majd azt követően az SZLKP KB ülése mélyrehatóan elemezte népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és a reális lehetőségekből kiindulva határozta meg azokat a feladatokét, amelyek a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében megoldásra várnak. Pártunk Központi Bizottságának ez az elmélyült felelősségtudatot tükröző módszere nem új keletű jelenség. A dolgozó népünk érdekeinek következetes és felelősségteljes érvényesülésére való törekvés a szocialista társadalom építésének minden szakaszában, főleg azonban az utóbbi tíz esztendő folyamán érzékelhető volt. Nemcsak a párthatározatok, hanem életkörülményeink alakulása is bizonyította, hogy a termelés- és gazdaságfejlesztés nem öncélú, hanem az egész társadalmunk életszínvonalának emelkedéséhez szükséges anyagi feltételek és források megteremtését szolgálja. Ezt a megcáfolhatatlan tényt bizonyltja a hatodik ötéves tervidőszak négy esztendeje is. Nem akarok statisztikái kimutatásokkal érvelni. Erre lényegében nincs is semmi szükség! Hiszen, ha az ember a tények, az életszínvonal emelkedését tükröző javak gyarapodásának tükrében ítéli meg a helyzetet, vagyis kiindul abból, hogy 1975-höz viszonyítva menynyit változott a városok és falvak arculata, az ember élet- és munkakörnyezete, s hogy ma mennyivel többet engedhet meg magának mindenki, mint négy esztendővel ezelőtt, akkor mindenki, aki nem halálos ellensége a szocializmusnak, elismer), hogy a gazdasági életünkre nagyon kedvezőtlenül ható nyugati infláció, vagyis a nélkülözhetetlen behozatali cikkek árának lényeges növekedése, továbbá, a mezőgazdasági termelésre nagyon kedvezőtlenül ható időjárás és mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban tapasztalható „lazítás“ ellenére is jobban élünk, mint éltünk bármikor. Mi azonban mindannyian még jobban szeretnénk élnil S ez a megállapítás mindenkire vonatkozik! Csak az a baj, hogy sokan azt gondolják, hogy a fejlett szocialista társadalom, amely a nép életszínvonalának emelkedését is garantálja, „tessék-lássék" módon is építhető. Tudomásul kell venni mindenkinek, s ezt illő lenne tudomásul vennünk egyszer és mindenkorra, hogy csak addig takaródzhatunk, ameddig a takarónk éri Tehát ha jobban akarunk élni, akkor mindig többet és jobbat kell termelnünk! S éppen ez az a nagyon lényeges kérdés, amelyből gazdasági helyzetünk elemzésekor és az idei feladatok körvonalazásakor pártunk központi bizottsága is kiindult. Nem rejtette, mert a dolgozó nép életkörülményeinek alakulásáéért érzett elmélyült felelősségtudata miatt a párt, mint szocialista társadalmunk vezető ereje nem is rejtheti véka alá, tehát nem hunyhat szemet azok felett a fogyatékosságok felett, amelyek fékezik gazdasági életünk és életkörülményeink javulását. Szép számban akadnak ilyen fogyatékosságok az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Nem sorolom fel ezeket. Hiszen, ha az ember csak egy kissé is körülnéz a „saját háza táján“, mentem tudatosítja, hogy hol történt mulasztás. És erre van szükség! Vagyis arra, hogy a saját házunk táján, a munkahelyünkön keressük és tárjuk fel nyíltan azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyek egy kissé, főleg az elmúlt esztendőben keresztül húzták számításunkat. Az az ember, aki mindig a más szemében kereste a szálkát, a saját szemében a gerendát sem látta meg, az hibát hibára halmozott, és megrekedt a fejlődésben! Most, a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében sokkal jobban, mint bármikor szükség van arra, hogy hagyjunk fel mindannyian, ipari és mezőgazdasági dolgozók egyaránt, a sikertelenségért való felelősség átruházásával, tehát az objektív okok különböző változatainak kiagyalásával. S ha mindannyian ezt tesszük, vagyis a saját házunk táján söprűnk, onnan száműzzük az esetenként elburjánzott tunyaságot és közönbösséget, és ott keressük a termelés növelésének eddig eléggé ki nem használt lehetőségeit, akkor az új esztendőben a fejlett szocialista társadalom építésében egy nagy lépést tehetünk előre. Ha valóban tárgyilagosak akarunk lenni, akkor el keli ismernünk, hogy a mezőgazdaságban is következetesebben kell keresnünk a termeléskiesés minden okát. Tehát nem írhatunk mindent a kedvezőtlen időjárás rovására. Ha csak egy kicsit is belenézünk a dolgokba mindjárt szemünkbe tűnnek azok a fogyatékosságok és hibák, amelyek komolyabb hozzáállással elkerülhetők lettek volna. Persze, nem állítom, mert helytelen is lenne egyértelműen állítani, hogy mulasztás csak a mezőgazdasági üzemekben történt. Hiszen a Párt Központi Bizottságának vitaanyaga is utal arra, hogy hibák és mulasztások nem csupán közvetlenül a termelésben, hanem a felsőbb és alsóbb fokú irányításban is voltak. Az irányító szervek fő hibái talán éppen abban nyilvánultak meg, hogy az úgynevezett objektív tényezők leküzdésére nem eléggé mozgósították a termelőket és nem adtak mindenhol elég segítséget, módszertani tanácsot a mezőgazdasági termelés alakulására károsan ható objektív tényezők leküzdéséhez, vagy nem ellenőrizték kellőképpen tanácsaik és intézkedéseik realizálódását. A mezőgazdaság idei feladatai, amelyek főleg a növénytermesztés szakaszán nagyon igényesek, megkövetelik az irányítás és a munkaszervezés színvonalának lényeges emelését, a technológiai fegyelem következetesebb betartását, a dolgozók leleményességének és kezdeményezőkészségének teljes kibontakozását. A legfőbb feladat a gabona- és a fehérjeprogramból a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott termelési feladatok teljesítése. Ezen a téren pedig — főleg a múlt évi gyenge termés miatt — van elég behoznivaló. Persze, az egyik gazdaságban több, a másikban kevesebb. Attól függően, hogy állnak az ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és áruforgalmazási tervfeladatok teljesítésével. Lényegében arról van szó, hogy növénytermesztésünknek — főleg a gabona terméshozamának növelése és a tápanyagdús takarmánynövények termesztésének nagyobb méretű térhódítása által — kedvező feltételeket kell teremtenie az állattenyésztés pár évvel ezelőtti fejlődési ütemének felújításához. S ezzel párhuzamosan a növénytermesztésre hárul az a feladat is, hogy az élelmiszeripar részére biztosítsa a szükséges mennyiségű nyersanyagot, vagyis a tervezett mértékben járuljon hozzá a lakosság élelmiszer-fogyasztásának több mint három százalékos növeléséhez szükséges árukészlet létrehozásához. A központi bizottsági ülések — a termelésfejlesztés lehetőségeinek tárgyilagos megítélése mellett — rendkívüli figyelmet szenteltek a takarékosság kérdésének. S meg kell mondani nyíltan, hogy egyáltalán nem túlhajtottak azok a követelmények, amelyeket a párt ezen a téren a népgazdaság különböző ágazataihoz tartozó vállalatokkal és üzemekkel szemben támaszt. Ésszerű, vagyis olyan takarékosságról van szó, amely a pazarlásnak végérvényesen gátat vet, de ugyanakkor nem veszélyezteti a termelési feladatok teljesítését. A tapasztalatok pedig arra utalnak, hogy az ilyen jellegű takarékosság fokozásának sürgetése nagyon is hv lyénvaló. Mert, ha őszinték akarunk lenni, akkor elismerjük, hogy bizony nagyon sok esetben indokolatlanul túllépjük az energia, az üzemanyag, az erőtakarmányok és még sorolhatnánk tovább is, fogyasztásában a gazdaságosság kereteit. Most, vagyis az új esztendő küszöbén — tehát inkább előbb, mint később — teljes felelősségtudattal hozzá keli látnunk a termelésfejlesztési lehetőségek feltárásához, majd pedig e lehetőségek teljes kihasználásához, a termelést drágító és az egész népgazdaságnak is nehézségeket okozó jelenségek felszámolásához. Csak így tudjuk megteremteni életkörülményeink további javulásának feltételeit. PATHÖ KAROLY —аигоаааигш—a A z efsz-ek zárszámadó közgyűlései a szövetkezeti mozgalom és a falvak életének ünnepi színfoltjává, nemes hagyományává váltak. Ez a hagyomány az Idén is folytatódik. Szövetkezeteink vezetősége és a dolgozók széles tábora számvetésre készül, öszszegezik a gazdálkodás tavalyi eredményeit, tapasztalatait, s levonják a jövőre vonatkozó következtetéseket. A zárszámadásoknak minden évben megvan a sajátos központi mondanivalója: Az idén előtérbe kerül a 6. ötéves terv négy évi mérlegének körültekintő, reális megvonása, a CSKP KB 14. ülésszakán hozott határozatok széles körű megvitatása, s ezek alapján az idei igényes feladatok meghatározása. — * — A Farnadi (Fámé) Efsz termelése tavaly nem érte el a népgazdasági terv által meghatározott növekedési ütemet. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy mindenben stagnálta szövetkezet fejlődése. Gabonafélékből 4,S, kukoricából 5,8, cukorrépából 35,2, szőlőből pedig 12.9 tonnás hektáronkénti hozamot takarítottak be. Nagy lemaradás mutatkozik viszont a dohánynál, fűszerpaprikánál és a szemes ciroknál. Időjárási tényezők, i—t belvíz, talajerózió, aszály — következtében a fűszerpaprikát kétszer kellett palántázni, a cirkot pedig kétszer vetették. örvendetesen fejlődött a szövetkezet állattenyésztésének hasznossága, az anyagi-műszaki ellátottsága is elérte a tervezett szintet. Sertés- és marhahúseladási tervüket túlteljesítették, s hatszáz darabot számláló tehénállomány átlagában sikerült elérniük a 3480 literes tehenenként! hasznosságot. Legjobb eredményt azonban a 320 darabot számláló anyakocaállománnyal érték el, ahol a kocánként elválasztott malacok átlaga elérte a 20,56 darabot. A gazdaság fő profilját tehát az állattenyésztés képezi. A szarvasmarha-tenyésztésben megfelelő keresztezéssel jó tej- és húshasznosságú, jő takarmányhasznosítású szarvasmarha-állományt alakítottak ki. Sertéstenyésztésben — a gazdaság régi telepein — tovább javították a termelési mutatókat és a húsminőséget. Kitűzött céljukat, a teljes kapacitás kihasználását a kocajanuár 10-én töltötte be 07. életévét Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnökünk. Jó egészséget és sikereket kívánunk államférfiúi tevékenységében. (CSTK felv.)j állomány növelésével, a tenyészállomány tervszerű cseréjével, a belső technológia és állategészségügyi fegyelem betartásával teljesítették. A szövetkezet tavaly ezerkétszáz darab választott malacot értékesített a kooperációs körzeten belül. — * — A zárszámadó közgyűlés egyik legfontosabb feladata ebben a gazdaságban az emberi tényezők számbavétele és értékelése lesz. Ebben a számvetésben minden bizonnyal az első helyre kívánkozik, az, hogy az efsz dől-Jövőbe mutató számvetés gozól szorgalmasan dolgoztak, alapvetően eredményes harcot vívtak a kedvezőtlen természeti tényezőkkel. Ezt a munkát és lelkesedést becsülni és dicsérni kell. A szövetkezetben évtizedes hagyománya van a szocialista brigádmozgalomnak. Biricz Ernő, a szövetkezet elnöke is megelégedéssel szólt a szocialista munkaverseny eddigi eredményeiről. — Mint mindenhol, nálunk is elsősorban az emberi tényezőkön múlik, hogy milyen hatékonysággal termelnek az álló- és forgóalapok, amelyekkel gazdaságunk rendelkezik. A Koncz Ernő, Fúró Erzsébet, Gubica Erzsébet, Gergő József, Papp Sándorné, Kollár Antal, Vastag Mária, Rózsa Ferenc, Vrábel Erzsébet és Nevidárszky László vezette kollektívák minden tőlük telhetőt megtettek az eredményes gazdálkodás érdekében — summázta a szocialista verseny eredményeit az elnök. — * — A terméskiesés, valamint a termelési költségek tavalyi növekedése következtében a farnadi szövetkezet яшшщшшвшяшяямятатаяшат mérleg szerinti jövedelme, s ezzel együtt bruttó-jövedelme sem éri el a tervezettet. Az okok között kétségtelenül első helyen áll a rendkívül kedvezőtlen időjárás — a járás egyik élenjáró gazdasága teljesen ki van szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, mivel öntözés! lehetőségeik nincsenek, s határuk domborzati viszonyai is sok bosszúságot okoznak —, de hiba lenne mindent ezzel magyarázni. Az okok néhány esetben olyan tényezőkre is visszavezethetők, amelyek többé-kevésbé függetlenek voltak az időjárástól. Örvendetes, hogy a szövetkezet vezetősége ezeket a szubjektív tényezőket felismerte, s ezekről nem általában, hanem a tények konkrét nyelvén beszél: ♦ Már a jövőt, tehát az idei esztendőt alapozva egyik legfontosabb feladatnak az egyes fajlagos hozamok í— búza, cukorrépa, évelő takarmányok, dohány, fűszerpaprika — növelését tartják. Ennek érdekében as Idén nagyobb figyelmet fordítanak a vetésterületek kiválasztására, az adottságokhoz igazodó vetésszerkezet kialakítására és a nagyobb termőképességű fajták hatékonyabb kihasználására. ♦ A szőlészetben — növénytermesztésük legjövedelmezőbb ágazatában — a termelés növelésének alapját a húsz hektáros ültetvénytelepítés megvalósításában látják. ♦ Az állattenyésztésben — korszerű istállók építésével — továbbra Is dinamikusan fejlesztik az állatlétszámot, s ugyanakkor anyagi-műszaki eszközeik ésszerű felhasználásával tovább fokozzák a hasznosásgot. — * — A farnadi szövetkezetben tehát jövőbe mutató számvetésre készülnek. A munkahelyi közösségekkel folytatott beszélgetések és tanácskozások jó alkalmat és fórumot nyújtanak a végzett munka még konkrétabb értékelésére. Céljaik világosak és teljesíthetők. Az alkotó emberi munka, a szocialista munkaverseny a legnagyobb biztosítéka annak, hogy az idén eredményesen megbirkózhatnak a hatodik ötéves terv célkitűzéseiből adódó feladatokkal. Csiba László
