Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-05 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Január 5. A tagjelöltek nevelése minilaniiviunk feladata Czociaiista hazánk fejlődésének objektív törvényszerűségei megkövetelik, hogy a párt .— az irá- ! nyitás szubjektuma, a munkásosztály és a dolgozók élcsapata — rendszeresen emelje a társadalom, a termelés, a kultúra és a nevelés irányításának színvonalát, és a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének szellemében állandóan javítsa a pártszervek és -szervezetek, a párttagok politikai szervező tevékenységét. E feladatok egyik alapvető tényezője — amint a XV. pártkongresszus is kiemelte — a párt tagsági bázisának minősége, mely döntően befolyásolja a pártélet színvonalát, a pártszervek és -szervezetek munkájának minőségét és eredményeit. Tehát nem véletlen jelenség, hogy a CSKP Központi Bizottsága az utóbbi években rendszeresen nagyobb figyelmet szentel a fiatal párttagok és a tagjelöltek nevelésének. „A pártnak és az egész társadalomnak egyik elsőrendű kötelessége ügyelni arra: fiataljaink aktívan, tettre készen viszonyuljanak az élethez, váljanak szocialista hazánk öntudatos, szakképzett állampolgáraivá“, — szögezte le a CSKP XV. kongresszusának határozata. E követelmények teljesítése a _ pártalapszervezetektől, a gazdasági és tömegszervezetek tisztségviselőitől megköveteli annak megértését, hogy a kommunisták formálása és nevelése szüntelen gondoskodás eszmei fejlődésükről, s elsősorban harc a CSKP programjában és irányvonalában foglalt célok eléréséért. A pártalapszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek és az idősebb nemzedéknek egyaránt felelősségtudattal, megkülönböztetetten és azzal a tudattal kell szervezniük a nevelő munkát, hogy a fiatal kommunisták, tagjelöltek és munkások a szocialista haza lelkes építőivé, a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség eszméihez hű kommunistákká váljanak. Ez azt jelenti, hogy nem elvont elméleti eszmefuttatásokból, hanem a valóság és a konkrét feltételek tanulmányozásából kell kiindulnunk, illetve tekintetbe kell vennünk a tagjelöltek életkorát és fejlettségét. Bele kell élnünk magunkat a fiatalok gondolkodásmódjába é§ érzelmi világába. A nevelésre legveszélyesebb a formalizmus, a dogmatizmus és a betűrágás. A múltban a kommunisták formálódásához hozzájárult a kenyérért, a szabadságért és a demokráciáért vívott harc, most azonban új nevelési módszereket kell alkalmaznunk. Minél nagyobb sikereket érünk el a társadalom átalakításában, annál nagyobbak az igények eszmei tevékenységünk tartalmával, érveivel és meggyőző erejével szemben. Hogyan és mire neveljük a tagjelölteket. Lenin szavaival, meg kell őket tanítani a szocializmust építeni, a kommunizmust kell tanulniuk. Ez azonban túl általános válasz, s alkalmazását sok veszély kíséri, amire különösen akkor döbbenünk rá, ha helytelenül tűzzük ki, vagy túl egyoldalúan fogjuk fel a kommunizmus tanulásának feladatát. Ezen túlmenően a kommunizmus tanulásának követelménye általában az ifjúságra vonatkozik, nemcsak a fiatal kommunistákra. A tagjelöltek nevelése a kommunista nevelésre vonatkozó általános követelmények mellett törvényszerűen magába foglalja még az eszmei, politikai szervező és propaganda tevékenységet, a magas fokú pqlitikai aktivitást, a kommunista erkölcsöt. Éppen ezért pártunkban a tagjelöltek nevelésének alapvető tartalmát az alapszabályzatban rögzített tagsági jogok és kötelességek alkotják. A cél tehát az, hogy a párt eszmei nevelő munkájának minden iránya, a tudományos világnézet formálása, a pártpktatás, a munkára nevelés, az erkölcsi, esztétikai, hazafias és internacionalista nevelés, az ateista propaganda, az általános műveltség és a szakképzettség egyaránt egységes egészet alkosson, valamennyi pártszerv és -szervezet céljainak komplexumát. Mint a Központi Bizottság 1973. július 3-i ülésén elhangzott beszámoló is hangsúlyozta, emellett,tudatosítanunk kell, hogy a társadalom egész életmódja hatással van az ifjúság szellemi arcélére és jellemére, s az emberek nézetei és magatartása törvényszerűen tükrözik az egész társadalom helyzetét, problémáit és ellentmondásait.“ A fiatal párttagok és tagjelöltek ** nevelésének tartalmát, a kommunista jellemével és erkölcsi arcélével összefüggő vonásokat Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára a Tanúbizonyság pártunk nagy harcáról című művében a következőkben foglalta öszsze: „A kommunista elsősorban szocialista társadalmunk’ öntudatos tagja, aki mindig az építő törekvések élvonalában áll, harcol a dolgozó ember igazáért, a szocialista állam sokoldalú felvirágzásáért, tehát olyan ember, aki küzd a szocializmus nagy eszméinek érvényesüléséért, aki életét önként ennek a harcnak, a munkásosztály, a nép szolgálatának, a kommunista és munkásmozgalom internacionalista érdekének szenteli“. Husák elvtárs szavaiból kiindulva a tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelése elsősorban arra irányuljon, hogy megtanuljanak tudatos kommunistákként dolgozni, gondolkodni és élni, akik hazánkban a szocializmus érdekeit és szükségleteit a szocialista közösség és a nemzetközi forradalmi mozgalom érdekeivel és szükségleteivel teljes összhangban fogják fel. A kommunista személy és a kommunista párt tulajdonságaiból és a velük szemben támasztott követelményekből kiindulva megállapíthatjuk, hogy a tagjelöltek nevelésének tartalmi szerkezetét és egyes alkotó elemeit a társadalmi fejlődés szükségletei, valamint a társadalmi irányítás szubjektumainak, elsősorban az irányító szubjektumnak magvával, a kommunista párttal szemben támasztott követelmények határozzák meg. Ezért a nevelés egyes alkotó elemei közül a CSKP tagjelöltjeinek formálása során az első helyen az eszmeipolitikai nevelésnek kell állnia, amely közvetlen kapcsolatban van a kommunista párt politikájával. Az eszmei-politikai nevelés keretében a kommunista meggyőződés kialakítása, a cselekvésre, szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelés mellett előtérbe kerül a tudományos világnézet formálása, ez pedig a kommunista erkölcsi és jellemvonások formálásának a feltétele. Az eszmei-politikai nevelés keretében a tagjelöltek és a fiatal párttagok felkészülnek az öntudatos és aktív pártéletre, tehát megismerkednek a pártmunka alapvető vonásaival, a munkásosztály és élcsapata történelmi szerepével, korunk jellemző vonásaival, a két világrendszer egymás mellett élésének és versenyének alapvető problémáival, a Világbékéért és a szocializmus győzelméért vívott harc problémáival, s így elsajátítják a kommunista ideológia, az osztályszempontok és a pártosság érvényesítésének és védelmezésének módját. A tagjelöltek eszmei-politikai nevelése összetett komplex jelenség, amely természetesen nem merül ki a tagjelöltek oktatásában. Hatékonyságának alapvető feltétele az egyidejű ráhatás személyiségük valamennyi összetevő elemére, értelmükre, érzelmeikre és akaratukra, valamennyi nevelési tényező harmonikus együtthatására. Csakis ezzel az együtthatással és az eszmei-politikai nevelés komplex értelmezésével érhetjük el, hogy a tagjelöltek már próbaidejükben szilárd kommunista magatartást tanúsítsanak. ■Nevelésük alapvető feltétele, hogy helyesen megértsék és tevékenyen megvalósítsák a párt programját, amely tudományosan fejezi ki a CSKP hosszú távú céljait és rövid távú feladatait. A pártalapszervezeteknek, az ipari üzemek, efsz-ek és állami gazdaságok vezetőinek oda kell hatniuk, hogy a tagjelöltek kellően megértsék: a kommunista párt marxista-leninista programja — egész forradalmi tevékenységének eszmei alapja, a munkásosztálynak és politikai pártjának fegyvere a szocializmus és a kommunizmus építésében. Egyidejűleg ismerkedjenek meg megvalósításának módszereivel és eszközeivel is, vagyis a kommunista párt harcénak és tevékenységének stratégiájával és taktikájával. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésében nagy jelentősége van annak, hogy kidomborítsák: a pártprogrammal való egyetértés a CSKP-be való felvételnek és a párt eszmei egységének alapvető feltétele. Am nem elegendő a puszta egyetértés, hanem a tagjelöltnek valamennyi párttaghoz hasonlóan tevékenyen részt is kell vennie e program megvalósításában. Alapszervezeti tevékenységükkel bizonyítaniuk kell, hogy a párt hasznos tagjai lesznek. Az alapszabályzat értelmében párttaggá minősítésükkor a pártpolitika helyességében való meggyőződésükből kiinduló munkásságuk és eredményeik jelentik az alapvető mércét, mely szerint a párt felméri tevékenységüket, felkészültségüket és rátermettségüket, alkalmasak-e a párttagságra. Az említett alapvető követelmények mellett különösen fontos a tagjelöltek kommunista meggyőződésének és magatartásának kialakítása, melynek a kommunista párt ama harca egész korszakának a megismeréséből kell kiindulnia, melyet a dolgozók jobb életéért vívott. tzzel kapcsolatban jelentős sze-K repe van a szocializmusért, az opportunizmus, a revizionizmus, a nacionalizmus és az antikommunizmus ellen folytatott küzdelem tanulságai megértésének. Ezzel kapcsolatban irta Lenin: „... a fiatal munkásoknak szükségük van az elnyomók és a kizsákmányolás ellen küzdő öreg harcosok tapasztalataira, azoknak a tapasztalataira, akik sok sztrájkot hajtottak végre, akik több forradalomban vettek részt“. (Lenin Művei 11. kötet, 424. oldal.) Lenin szavaival élve, ha a fiatalok látják, „hogyan élt apjuk és anyjuk a földesúri és tőkés elnyomás alatt, ha maguk is átélték a gyötrelmeket, amelyek azokra zúdultak, akik megkezdték a kizsákmányolók elleni harcot, ha látják, milyen áldozatokkal jár az a harc, hogy a már kivivottat megvédhessék, hogy milyen ádáz ellenség a földbirtokos és a tőkés — akkor ezek az emberek az ilyen viszonyok között kommunistákká nevelődnek“. [Lenin Művei 31. kötet, 298. oldal.) A megismeréstől és a meggyőződéstől a cselekvésig olykor bonyolult, ellentmondásos út vezet. Különösen akkor, ha a nevelésben nem megfelelő módszereket alkalmazunk, például szüntelenül idézzük a múltat anélkül, hogy szembeállítanánk a jelennel. A fiataloknak tudniuk kell, milyen utat tett meg, és milyen harcot vívott a munkásosztály és kommunista pártja nálunk a szocialista forradalom győzelméért. Viszont tudatosítanunk kell, hogy a múlt néha távolinak és valószínűtlennek tűnik a fiatalok szemében. Ezért fontos, hogy necsak beszéljünk a múltról, hanem kapcsoljuk össze jelenünkkel, időszerű problémáinkkal és feladatainkkal. Fontos követelmény, hogy a tagjelöltek és a fiatal párttagok — akik mutassanak példát szocialista hazafiságban és általában is az egész ifjúságnak — megértsék a szocialista rendszernek a tőkés rendszerrel szembeni előnyeit, a társadalmi fejlődés eredményeit, és igyekezzenek megtalálni annak útját-módját, hogy minél inkább hasznosak legyenek hazájuknak, ami pedig az alapszervezetektől és a tagjelöltek nevelésében részt vevő minden intézménytől megkívánja, hogy a három forrás — a történelmi múlt, a szocialista jelen és a kommunista jövő — dialektikus kapcsolatában feltárják a szocialista ifjúság távlatait, azt hogy a szocialista ember a maga sorsának ura, biztonságát, jogait és szabadságát pedig a szocialista rendszer szavatolja. PhDr. KERTÉSZ PÁL kandidátus Teljesítik a választási programot Padány, kisközség a dunaszerdahelyi járásban. Rendezett utcái, aszfaltútjai, járdái arról tanúskodnak, hogy a helyi nemzeti bizottság és a lakosság szívén viseli a falu fejlesztését. Horváth Ottó, a hnb elnöke hangoztatja, hogy a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak kijelölésekor tekintetbe vették a lakosság kulturális és szociális igényeit. Társadalmi öszszefogással felépítettek egy hatvanférőhelyes, kétosztályos óvodát, továbbá tanítói lakásokat építettek. Az iskolát is átalakították. További művük 1200 méternyi portalan út. A petényi soron most adják át rendeltetésének a vízlevezető csatornát. Közreműködésükkel elkészült a ravatalozó is, továbbá 500 négyzetméter területű park létesült.' A szorgalmas lakosság az elmúlt évben hat kollektív és 600 egyéni vállalást tett, s a tervezett 892 ezer helyett 1 millió 54 ezer korona értékű művet alkotott. A szolgáltatásokat vándorüzletek látják el. Rendszeresen jár a faluba mozgó húsbolt és gyorstisztító. Oj üzlethelyiségben árulják a tejet és péksüteményt. A falu lakossága kilenc kollektív és 560 egyéni vállalással köszöntötte a CSKP V. kongresszusának 50. és a szocialista mezőgazdaság fennállásának 30. évfordulóját. A Nőszövetség 1850, a Vöröskereszt Szervezet és a SZISZ 1500—1500, a Tűzoltószövetség pedig 600 óra ledolgozását vállalta. Szavukat be is tartották. Az efsz szintén jelentősen hozzájárult a községfejlesztéshez. Együttesen építik fel a művelődési házat, hogy jobban kibontakozhassék a falu kulturális élete. KRASCSENICS GÉZA JOGI VÁLASZOK F. A. és társai levelére válaszolva: Az 1975/121. számú társadalombiztosítási törvény 7. §-a a következőképpen hangzik: „Az egyénileg gazdálkodó földművesek és az önállóan gazdálkodó személyek és hátramaradt családtagjaik a végrehajtási előírások (182. § 3. bekezdés) értelmében részesei a járadékbiztosításnak.“ Az idézett törvény 172. §-a 3. bekezdésének szövege a következő: „A Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és az érdekelt központi szervekkel, valamint a Szakszervezetek Központi Tanácsával egyetértve szabályozza az egyénileg gazdálkodó földműveseket és egyéb egyénileg gazdálkodó személyeket illetően a) az anyák és gyermekek ellátásából folyó juttatások feltételeit, terjedelmét és összegét, b) a járadékbiztosítás feltételeit és terjedelmét; miközben megállapítja a kimérési alapot, amelyből az öregségi és rokkantsági járadékot megállapítják, a biztosítási díjat a járadékbiztosítás kiadásainak részleges térítésére; az ilyen személyek öregségi, rokkantsági, özvegyi járadékának legalacsonyabb összegét; ha az ellenállás részvevői voltak, ezen törvénynek az ellenállókra vonatkozó előírásai értelmében állapítja meg; c) milyen feltételek mellett kell értékelni a munkaviszonyban töltött időt, mint az ilyen személyek járadékbiztosításából eredő időt.“ A társadalombiztosítási törvény 13. §-a 3. bekezdésének a szövege a következő (a munkaviszony megszakításáról és befejezéséről): „Ha a törvény a járadékigény keletkezéséhez megkívánja, hogy a munkaviszony fennálljon az igény minden feltételének teljesülése idején, azt a feltételt akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha az igény minden feltételének teljesítése a munkaviszony megszűnte utáni két éven belül következett be.“ Mivel feltehetően azt akarták megtudni, hogy milyen előírások szabályozzák 1976. január 1-től az egyénileg gazdálkodók és az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek járadékbiztosítását, erre a kérdésre is legalább röviden választ adunk. A társadalombiztosításról szóló 1975/121. számú törvény hatálybalépésével az egyénileg gazdálkodó és az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek járadékbiztosítását 1976. január 1-í hatállyal az említett törvényt végrehajtó 1975/Í28. számú hirdetmény 3. részének 98—125. §-a szabályozza. Ezekből a legfontosabb: egyénileg gazdálkodónak és együttdolgozó családtagjának csak azt lehet tekinteni, aki nincs munkaviszonyban és nem is élvez öregségi vagy rokkant járadékot; a 0,4 hektárnál kisebb területen való gazdálkodás nem tekinthető ilyen nyugdíjbiztosítással járónak. Az együttdolgozó családtag akkor tekinthető a nyugdíjbiztosítás szempontjából is ilyennek, ha az egyénileg gazdálkodóval közös háztartásban él, ha tartósan kiveszi részét a kereseti tevékenységből, munkája a gazdaság számára szükséges és hetente a heti munkaidőnek több mint a felét veszi igénybe, s végül egyébként nem részesül a nyugdíjbiztosítás valamelyik járadékában. Az egyéni gazdálkodási tevékenységet a helyi nemzeti bizottságokon, előirt űrlapon kell bejelenteni. A járadékbiztosítás keretében a következő járadékok állapíthatók meg: öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvajáradék, továbbá balesetből kifolyólag történő juttatások, nevelési pótlék, magatehetetlenségi pótlék és egyéb juttatások. Az idézett előírás szerint járadékokra, illetve juttatásokra csak akkor keletkezik igény, ha a biztosított teljesíti az előírások által megkívánt feltételeket és a biztosítási díjat az egész biztosítás idejére megfizették. A kivetési alap lényegében azonos az 1964. június 30-ig érvényes előírásokkal (főként az 1957/67. számú Hiv, Közlöny). a) Öregségi járadék feltétele: legalább 15 évi biztosítás és a biztosítás ideje alatt vagy legkésőbb két évvel annak megszűnése után eléri a 65, életévet. A rokkantjáradék feltételei lényegében azonosak a társadalombiztosítási törvény 26. §-ában foglalt feltételekkel. Az idézett előírások tartalmazzák a járadékbiztosítási táblázatot. A legmagasabb kivetési alap 10 200 korona, 15 ledolgozott év esetében a járadék 440, 25 vagy több év esetében 560 korona. A biztosítási díj a kivetési alap 10,8 százaléka, az együttdolgozó családtagok esetében 11,4 százaléka, s havonta utólag fizetendő. Az együttdolgozó családtagok biztosítási díja 18 éves korig évi 1200 korona kivetési alap mellett havi 11,40 korona, 18 és 21 év között az évi kivetési alap 1800 korona, a havi biztosítási díj 17,10 korona, a 21 éven felüli személyek esetében évi 5040 korona a kivetési alap s a havi biztosítási díj 47,90 korona. Ha a nyugdíj a nyugdíjas egyetlen bevételi forrása, nyugdíját a társadalombiztosítási törvény alapján 600 koronára, együttélő két személy esetében pedig havi 1100 koronáig emelhetik. Dr. F. J. Szocialista változások Miklós (Mikulás) település valamikor rászolgált az „istenhátamögötti“ jelzőre. Szerény istállók, még szerényebb cselédházak, egész éven át por- vagy sártenger volt legfőbb jellemzője. A gazdaság a múltban gyakran cserélt gazdát. Döntő fordulatot az hozott, hogy itt alakult meg az állami gazdaság igazgatósága. Ennek konkrét hatása a gazdaság és a település gyors modernizálódásában nyilvánult meg. Felépült az új major korszerű tehénistállókkal, borjúneveidével, tejcsarnokkal, szociális létesítményekkel. Korszerűsítették az itt dolgozók lakásait is. Ma már megszokott, természetes dolog a fürdőszoba, beépített WC. Az állami gazdaság utat építtetett, s ez nagy segítséget nyújt a közlekedésben járműveknek és járókelőknek egyaránt. Egyébként járdák létesítése az itteni dolgozók régi vágyálma volt. Erre kiváló alkalom adódott akkor, amikor a Csúzi (Dubník) Helyi Nemzeti Bizottság a Nemzeti Front választási programjába vette a járdák megépítését a faluszépitési mozgalom, társadalmi munka keretében. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójára tett 62 egyéni szocialista vállalás is a járdákra vonatkozott. A Mikuláši Állami Gazdaság igazgatósága eszközökkel járult hozzá a terv megvalósításához. így aztán a múlt év folyamán 220 ezer koronás ráfordítással 1800 méter hosszú betonjárda készült el, melynek értéke elérte a 385 ezer koronát. A vasúti pálya közelében húzódó mintegy száz méternyi járdarészen védőkerítést is emeltek a gyermekek biztonságának megóvására. A helybeli lakosok — eleget téve vállalásuknak — mintegy 1500 óra társadalmi munkát végeztek a járdaépítésén s ezzel 165 ezer korona értékű művet alkottak. A társadalmi munkában a legaktívabb Esek Dezső volt, aki a polgári bizottság tagjaként is bekapcsolódott a munkába és 35 napon át, napi öt órát számítva, a zsaluzás! és bétonozási munkálatokat vezette. Horváth János 16, Lalák János 13, Mester Márton 12 és MikoviiS Mikuláš 11 napot áldozott a közös mű létrehozására. Remény Imre, a polgári bizottság elnöke is kitett magáért; reá hárult az anyagbeszerzés és szállítás gondja. Emellett három napig ő is betonozott. A járda már a lakosság örömére szolgál. Persze az utolsó szót a SZISZ-ben szervezett fiatalok mondják ki — járda menti földpadkákat létesítenek. Megváltozott, megszépült a település, jobban élnek a gazdaság dolgozói és a korszerű követelményeknek megfelelve többet termelnek maguknak és mindnyájuknak. PAVEL J. PLAVEC
