Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-05 / 1. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Január 5. A tagjelöltek nevelése minilaniiviunk feladata Czociaiista hazánk fejlődésének objektív törvényszerűségei megkövetelik, hogy a párt .— az irá- ! nyitás szubjektuma, a munkásosztály és a dolgozók élcsapata — rendszere­sen emelje a társadalom, a termelés, a kultúra és a nevelés irányításának színvonalát, és a CSKP Központi Bi­zottsága 11. ülésének szellemében ál­landóan javítsa a pártszervek és -szervezetek, a párttagok politikai szervező tevékenységét. E feladatok egyik alapvető ténye­zője — amint a XV. pártkongresszus is kiemelte — a párt tagsági bázisá­nak minősége, mely döntően befolyá­solja a pártélet színvonalát, a párt­szervek és -szervezetek munkájának minőségét és eredményeit. Tehát nem véletlen jelenség, hogy a CSKP Köz­ponti Bizottsága az utóbbi években rendszeresen nagyobb figyelmet szen­tel a fiatal párttagok és a tagjelöltek nevelésének. „A pártnak és az egész társadalomnak egyik elsőrendű köte­lessége ügyelni arra: fiataljaink aktí­van, tettre készen viszonyuljanak az élethez, váljanak szocialista hazánk öntudatos, szakképzett állampolgárai­vá“, — szögezte le a CSKP XV. kong­resszusának határozata. E követelmények teljesítése a _ pártalapszervezetektől, a gaz­dasági és tömegszervezetek tisztségvi­selőitől megköveteli annak megérté­sét, hogy a kommunisták formálása és nevelése szüntelen gondoskodás eszmei fejlődésükről, s elsősorban harc a CSKP programjában és irány­vonalában foglalt célok eléréséért. A pártalapszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek és az idősebb nemzedék­nek egyaránt felelősségtudattal, meg­különböztetetten és azzal a tudattal kell szervezniük a nevelő munkát, hogy a fiatal kommunisták, tagjelöl­tek és munkások a szocialista haza lelkes építőivé, a marxizmus-leniniz­­mus és a proletár nemzetköziség esz­méihez hű kommunistákká válja­nak. Ez azt jelenti, hogy nem elvont elméleti eszmefuttatásokból, hanem a valóság és a konkrét feltételek tanul­mányozásából kell kiindulnunk, illet­ve tekintetbe kell vennünk a tagje­löltek életkorát és fejlettségét. Bele kell élnünk magunkat a fiatalok gon­dolkodásmódjába é§ érzelmi világába. A nevelésre legveszélyesebb a forma­lizmus, a dogmatizmus és a betűrá­gás. A múltban a kommunisták for­málódásához hozzájárult a kenyérért, a szabadságért és a demokráciáért ví­vott harc, most azonban új nevelési módszereket kell alkalmaznunk. Mi­nél nagyobb sikereket érünk el a tár­sadalom átalakításában, annál na­gyobbak az igények eszmei tevékeny­ségünk tartalmával, érveivel és meg­győző erejével szemben. Hogyan és mire neveljük a tagje­lölteket. Lenin szavaival, meg kell őket tanítani a szocializmust építeni, a kommunizmust kell tanulniuk. Ez azonban túl általános válasz, s alkalmazását sok veszély kíséri, amire különösen akkor döbbenünk rá, ha helytelenül tűzzük ki, vagy túl egyoldalúan fogjuk fel a kommuniz­mus tanulásának feladatát. Ezen túl­menően a kommunizmus tanulásának követelménye általában az ifjúságra vonatkozik, nemcsak a fiatal kom­munistákra. A tagjelöltek nevelése a kommunista nevelésre vonatkozó álta­lános követelmények mellett törvény­szerűen magába foglalja még az esz­mei, politikai szervező és propaganda tevékenységet, a magas fokú pqlitikai aktivitást, a kommunista erkölcsöt. Éppen ezért pártunkban a tagjelöltek nevelésének alapvető tartalmát az alapszabályzatban rögzített tagsági jo­gok és kötelességek alkotják. A cél tehát az, hogy a párt eszmei nevelő munkájának minden iránya, a tudo­mányos világnézet formálása, a párt­­pktatás, a munkára nevelés, az erköl­csi, esztétikai, hazafias és internacio­nalista nevelés, az ateista propagan­da, az általános műveltség és a szak­­képzettség egyaránt egységes egészet alkosson, valamennyi pártszerv és -szervezet céljainak komplexumát. Mint a Központi Bizottság 1973. július 3-i ülésén elhangzott beszámoló is hangsúlyozta, emellett,tudatosítanunk kell, hogy a társadalom egész élet­módja hatással van az ifjúság szelle­mi arcélére és jellemére, s az embe­rek nézetei és magatartása törvény­szerűen tükrözik az egész társadalom helyzetét, problémáit és ellentmon­dásait.“ A fiatal párttagok és tagjelöltek ** nevelésének tartalmát, a kom­munista jellemével és erkölcsi arc­­élével összefüggő vonásokat Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára a Tanúbizony­ság pártunk nagy harcáról című mű­vében a következőkben foglalta ösz­­sze: „A kommunista elsősorban szo­cialista társadalmunk’ öntudatos tagja, aki mindig az építő törekvések élvo­nalában áll, harcol a dolgozó ember igazáért, a szocialista állam sokol­dalú felvirágzásáért, tehát olyan em­ber, aki küzd a szocializmus nagy eszméinek érvényesüléséért, aki életét önként ennek a harcnak, a munkás­­osztály, a nép szolgálatának, a kom­munista és munkásmozgalom interna­cionalista érdekének szenteli“. Husák elvtárs szavaiból kiindulva a tagjelöltek és a fiatal párttagok ne­velése elsősorban arra irányuljon, hogy megtanuljanak tudatos kommu­nistákként dolgozni, gondolkodni és élni, akik hazánkban a szocializmus érdekeit és szükségleteit a szocialista közösség és a nemzetközi forradalmi mozgalom érdekeivel és szükségletei­vel teljes összhangban fogják fel. A kommunista személy és a kom­munista párt tulajdonságaiból és a velük szemben támasztott követelmé­nyekből kiindulva megállapíthatjuk, hogy a tagjelöltek nevelésének tartal­mi szerkezetét és egyes alkotó ele­meit a társadalmi fejlődés szükségle­tei, valamint a társadalmi irányítás szubjektumainak, elsősorban az irá­nyító szubjektumnak magvával, a kommunista párttal szemben támasz­tott követelmények határozzák meg. Ezért a nevelés egyes alkotó elemei közül a CSKP tagjelöltjeinek formá­lása során az első helyen az eszmei­­politikai nevelésnek kell állnia, amely közvetlen kapcsolatban van a kommu­nista párt politikájával. Az eszmei-politikai nevelés kereté­ben a kommunista meggyőződés ki­alakítása, a cselekvésre, szocialista hazafiságra és proletár internaciona­lizmusra nevelés mellett előtérbe ke­rül a tudományos világnézet formálá­sa, ez pedig a kommunista erkölcsi és jellemvonások formálásának a fel­tétele. Az eszmei-politikai nevelés ke­retében a tagjelöltek és a fiatal párt­tagok felkészülnek az öntudatos és aktív pártéletre, tehát megismerked­nek a pártmunka alapvető vonásaival, a munkásosztály és élcsapata törté­nelmi szerepével, korunk jellemző vo­násaival, a két világrendszer egymás mellett élésének és versenyének alap­vető problémáival, a Világbékéért és a szocializmus győzelméért vívott harc problémáival, s így elsajátítják a kommunista ideológia, az osztály­szempontok és a pártosság érvényesí­tésének és védelmezésének módját. A tagjelöltek eszmei-politikai neve­lése összetett komplex jelenség, amely természetesen nem merül ki a tagje­löltek oktatásában. Hatékonyságának alapvető feltétele az egyidejű ráhatás személyiségük valamennyi összetevő elemére, értelmükre, érzelmeikre és akaratukra, valamennyi nevelési té­nyező harmonikus együtthatására. Csakis ezzel az együtthatással és az eszmei-politikai nevelés komplex ér­telmezésével érhetjük el, hogy a tag­jelöltek már próbaidejükben szilárd kommunista magatartást tanúsítsanak. ■Nevelésük alapvető feltétele, hogy helyesen megértsék és tevéke­nyen megvalósítsák a párt program­ját, amely tudományosan fejezi ki a CSKP hosszú távú céljait és rövid tá­vú feladatait. A pártalapszervezetek­nek, az ipari üzemek, efsz-ek és álla­mi gazdaságok vezetőinek oda kell hatniuk, hogy a tagjelöltek kellően megértsék: a kommunista párt marxista-leninista programja — egész forradalmi tevékenységének eszmei alapja, a munkásosztálynak és politi­kai pártjának fegyvere a szocializmus és a kommunizmus építésében. Egy­idejűleg ismerkedjenek meg megvaló­sításának módszereivel és eszközeivel is, vagyis a kommunista párt harcé­nak és tevékenységének stratégiájával és taktikájával. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésében nagy jelentősége van an­nak, hogy kidomborítsák: a pártprog­rammal való egyetértés a CSKP-be való felvételnek és a párt eszmei egy­ségének alapvető feltétele. Am nem elegendő a puszta egyetértés, hanem a tagjelöltnek valamennyi párttaghoz hasonlóan tevékenyen részt is kell vennie e program megvalósításában. Alapszervezeti tevékenységükkel bizo­nyítaniuk kell, hogy a párt hasznos tagjai lesznek. Az alapszabályzat ér­telmében párttaggá minősítésükkor a pártpolitika helyességében való meg­győződésükből kiinduló munkásságuk és eredményeik jelentik az alapvető mércét, mely szerint a párt felméri tevékenységüket, felkészültségüket és rátermettségüket, alkalmasak-e a párttagságra. Az említett alapvető követelmények mellett különösen fontos a tagjelöltek kommunista meggyőződésének és ma­gatartásának kialakítása, melynek a kommunista párt ama harca egész korszakának a megismeréséből kell kiindulnia, melyet a dolgozók jobb életéért vívott. tzzel kapcsolatban jelentős sze-K repe van a szocializmusért, az opportunizmus, a revizionizmus, a na­cionalizmus és az antikommunizmus ellen folytatott küzdelem tanulságai megértésének. Ezzel kapcsolatban irta Lenin: „... a fiatal munkásoknak szükségük van az elnyomók és a ki­zsákmányolás ellen küzdő öreg har­cosok tapasztalataira, azoknak a ta­pasztalataira, akik sok sztrájkot haj­tottak végre, akik több forradalomban vettek részt“. (Lenin Művei 11. kötet, 424. oldal.) Lenin szavaival élve, ha a fiatalok látják, „hogyan élt apjuk és anyjuk a földesúri és tőkés elnyo­más alatt, ha maguk is átélték a gyötrelmeket, amelyek azokra zúdul­tak, akik megkezdték a kizsákmányo­­lók elleni harcot, ha látják, milyen áldozatokkal jár az a harc, hogy a már kivivottat megvédhessék, hogy milyen ádáz ellenség a földbirtokos és a tőkés — akkor ezek az emberek az ilyen viszonyok között kommunis­tákká nevelődnek“. [Lenin Művei 31. kötet, 298. oldal.) A megismeréstől és a meggyőződés­től a cselekvésig olykor bonyolult, el­lentmondásos út vezet. Különösen akkor, ha a nevelésben nem megfele­lő módszereket alkalmazunk, például szüntelenül idézzük a múltat anélkül, hogy szembeállítanánk a jelennel. A fiataloknak tudniuk kell, milyen utat tett meg, és milyen harcot vívott a munkásosztály és kommunista pártja nálunk a szocialista forradalom győ­zelméért. Viszont tudatosítanunk kell, hogy a múlt néha távolinak és való­színűtlennek tűnik a fiatalok szemé­ben. Ezért fontos, hogy necsak be­széljünk a múltról, hanem kapcsoljuk össze jelenünkkel, időszerű problé­máinkkal és feladatainkkal. Fontos követelmény, hogy a tagje­löltek és a fiatal párttagok — akik mutassanak példát szocialista haza­­fiságban és általában is az egész ifjú­ságnak — megértsék a szocialista rendszernek a tőkés rendszerrel szembeni előnyeit, a társadalmi fejlő­dés eredményeit, és igyekezzenek megtalálni annak útját-módját, hogy minél inkább hasznosak legyenek ha­zájuknak, ami pedig az alapszerveze­tektől és a tagjelöltek nevelésében részt vevő minden intézménytől meg­kívánja, hogy a három forrás — a történelmi múlt, a szocialista jelen és a kommunista jövő — dialektikus kapcsolatában feltárják a szocialista ifjúság távlatait, azt hogy a szocia­lista ember a maga sorsának ura, biz­tonságát, jogait és szabadságát pedig a szocialista rendszer szavatolja. PhDr. KERTÉSZ PÁL kandidátus Teljesítik a választási programot Padány, kisközség a dunaszerdahe­­lyi járásban. Rendezett utcái, aszfalt­útjai, járdái arról tanúskodnak, hogy a helyi nemzeti bizottság és a lakos­ság szívén viseli a falu fejlesztését. Horváth Ottó, a hnb elnöke han­goztatja, hogy a hatodik ötéves terv­időszak feladatainak kijelölésekor te­kintetbe vették a lakosság kulturális és szociális igényeit. Társadalmi ösz­­szefogással felépítettek egy hatvan­férőhelyes, kétosztályos óvodát, továb­bá tanítói lakásokat építettek. Az is­kolát is átalakították. További művük 1200 méternyi portalan út. A petényi soron most adják át rendeltetésének a vízlevezető csatornát. Közreműkö­désükkel elkészült a ravatalozó is, továbbá 500 négyzetméter területű park létesült.' A szorgalmas lakosság az elmúlt évben hat kollektív és 600 egyéni vál­lalást tett, s a tervezett 892 ezer he­lyett 1 millió 54 ezer korona értékű művet alkotott. A szolgáltatásokat vándorüzletek látják el. Rendszeresen jár a faluba mozgó húsbolt és gyors­tisztító. Oj üzlethelyiségben árulják a tejet és péksüteményt. A falu lakossága kilenc kollektív és 560 egyéni vállalással köszöntötte a CSKP V. kongresszusának 50. és a szocialista mezőgazdaság fennállásá­nak 30. évfordulóját. A Nőszövetség 1850, a Vöröskereszt Szervezet és a SZISZ 1500—1500, a Tűzoltószövetség pedig 600 óra ledolgozását vállalta. Szavukat be is tartották. Az efsz szin­tén jelentősen hozzájárult a község­­fejlesztéshez. Együttesen építik fel a művelődési házat, hogy jobban kibon­­takozhassék a falu kulturális élete. KRASCSENICS GÉZA JOGI VÁLASZOK F. A. és társai levelére válaszolva: Az 1975/121. számú társadalombizto­sítási törvény 7. §-a a következőkép­pen hangzik: „Az egyénileg gazdálkodó földmű­vesek és az önállóan gazdálkodó sze­mélyek és hátramaradt családtagjaik a végrehajtási előírások (182. § 3. bekezdés) értelmében részesei a jára­dékbiztosításnak.“ Az idézett törvény 172. §-a 3. be­kezdésének szövege a következő: „A Szövetségi Munkaügyi és Nép­jóléti Minisztérium a Szövetségi Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériummal és az érdekelt központi szervekkel, valamint a Szakszerveze­tek Központi Tanácsával egyetértve szabályozza az egyénileg gazdálkodó földműveseket és egyéb egyénileg gazdálkodó személyeket illetően a) az anyák és gyermekek ellátásá­ból folyó juttatások feltételeit, terje­delmét és összegét, b) a járadékbiztosítás feltételeit és terjedelmét; miközben megállapítja a kimérési alapot, amelyből az öregségi és rokkantsági járadékot megállapít­ják, a biztosítási díjat a járadékbizto­sítás kiadásainak részleges térítésére; az ilyen személyek öregségi, rokkant­sági, özvegyi járadékának legalacso­nyabb összegét; ha az ellenállás rész­vevői voltak, ezen törvénynek az el­lenállókra vonatkozó előírásai értel­mében állapítja meg; c) milyen feltételek mellett kell ér­tékelni a munkaviszonyban töltött időt, mint az ilyen személyek járadék­­biztosításából eredő időt.“ A társadalombiztosítási törvény 13. §-a 3. bekezdésének a szövege a kö­vetkező (a munkaviszony megszakítá­sáról és befejezéséről): „Ha a törvény a járadékigény ke­letkezéséhez megkívánja, hogy a mun­kaviszony fennálljon az igény minden feltételének teljesülése idején, azt a feltételt akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha az igény minden felté­telének teljesítése a munkaviszony megszűnte utáni két éven belül kö­vetkezett be.“ Mivel feltehetően azt akarták meg­tudni, hogy milyen előírások szabá­lyozzák 1976. január 1-től az egyéni­leg gazdálkodók és az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek já­radékbiztosítását, erre a kérdésre is legalább röviden választ adunk. A társadalombiztosításról szóló 1975/121. számú törvény hatálybalépé­sével az egyénileg gazdálkodó és az önálló kereseti tevékenységet folyta­tó személyek járadékbiztosítását 1976. január 1-í hatállyal az említett tör­vényt végrehajtó 1975/Í28. számú hir­detmény 3. részének 98—125. §-a sza­bályozza. Ezekből a legfontosabb: egyénileg gazdálkodónak és együttdolgozó csa­ládtagjának csak azt lehet tekinteni, aki nincs munkaviszonyban és nem is élvez öregségi vagy rokkant járadékot; a 0,4 hektárnál kisebb területen való gazdálkodás nem tekinthető ilyen nyugdíjbiztosítással járónak. Az e­­gyüttdolgozó családtag akkor tekint­hető a nyugdíjbiztosítás szempontjá­ból is ilyennek, ha az egyénileg gaz­dálkodóval közös háztartásban él, ha tartósan kiveszi részét a kereseti te­vékenységből, munkája a gazdaság számára szükséges és hetente a heti munkaidőnek több mint a felét veszi igénybe, s végül egyébként nem ré­szesül a nyugdíjbiztosítás valamelyik járadékában. Az egyéni gazdálkodási tevékenysé­get a helyi nemzeti bizottságokon, előirt űrlapon kell bejelenteni. A járadékbiztosítás keretében a kö­vetkező járadékok állapíthatók meg: öregségi, rokkantsági, özvegyi és ár­vajáradék, továbbá balesetből kifolyó­lag történő juttatások, nevelési pót­lék, magatehetetlenségi pótlék és egyéb juttatások. Az idézett előírás szerint járadé­kokra, illetve juttatásokra csak ak­kor keletkezik igény, ha a biztosított teljesíti az előírások által megkívánt feltételeket és a biztosítási díjat az egész biztosítás idejére megfizették. A kivetési alap lényegében azonos az 1964. június 30-ig érvényes előírá­sokkal (főként az 1957/67. számú Hiv, Közlöny). a) Öregségi járadék feltétele: leg­alább 15 évi biztosítás és a biztosítás ideje alatt vagy legkésőbb két évvel annak megszűnése után eléri a 65, életévet. A rokkantjáradék feltételei lényegé­ben azonosak a társadalombiztosítási törvény 26. §-ában foglalt feltételek­kel. Az idézett előírások tartalmazzák a járadékbiztosítási táblázatot. A leg­magasabb kivetési alap 10 200 korona, 15 ledolgozott év esetében a járadék 440, 25 vagy több év esetében 560 korona. A biztosítási díj a kivetési alap 10,8 százaléka, az együttdolgozó családta­gok esetében 11,4 százaléka, s havon­ta utólag fizetendő. Az együttdolgozó családtagok biz­tosítási díja 18 éves korig évi 1200 korona kivetési alap mellett havi 11,40 korona, 18 és 21 év között az évi kivetési alap 1800 korona, a havi biztosítási díj 17,10 korona, a 21 éven felüli személyek esetében évi 5040 korona a kivetési alap s a havi bizto­sítási díj 47,90 korona. Ha a nyugdíj a nyugdíjas egyetlen bevételi forrása, nyugdíját a társada­lombiztosítási törvény alapján 600 ko­ronára, együttélő két személy eseté­ben pedig havi 1100 koronáig emel­hetik. Dr. F. J. Szocialista változások Miklós (Mikulás) település valami­kor rászolgált az „istenhátamögötti“ jelzőre. Szerény istállók, még szeré­nyebb cselédházak, egész éven át por- vagy sártenger volt legfőbb jel­lemzője. A gazdaság a múltban gyak­ran cserélt gazdát. Döntő fordulatot az hozott, hogy itt alakult meg az állami gazdaság igazgatósága. Ennek konkrét hatása a gazdaság és a tele­pülés gyors modernizálódásában nyil­vánult meg. Felépült az új major kor­szerű tehénistállókkal, borjúneveidé­vel, tejcsarnokkal, szociális létesítmé­nyekkel. Korszerűsítették az itt dol­gozók lakásait is. Ma már megszokott, természetes dolog a fürdőszoba, beépí­tett WC. Az állami gazdaság utat építtetett, s ez nagy segítséget nyújt a közlekedésben járműveknek és járó­kelőknek egyaránt. Egyébként járdák létesítése az itte­ni dolgozók régi vágyálma volt. Erre kiváló alkalom adódott akkor, amikor a Csúzi (Dubník) Helyi Nemzeti Bi­zottság a Nemzeti Front választási programjába vette a járdák megépíté­sét a faluszépitési mozgalom, társa­dalmi munka keretében. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójára tett 62 egyéni szocialista vállalás is a járdákra vonatkozott. A Mikuláši Állami Gazdaság igaz­gatósága eszközökkel járult hozzá a terv megvalósításához. így aztán a múlt év folyamán 220 ezer koronás ráfordítással 1800 méter hosszú be­tonjárda készült el, melynek értéke el­érte a 385 ezer koronát. A vasúti pá­lya közelében húzódó mintegy száz méternyi járdarészen védőkerítést is emeltek a gyermekek biztonságának megóvására. A helybeli lakosok — eleget téve vállalásuknak — mintegy 1500 óra társadalmi munkát végeztek a járda­építésén s ezzel 165 ezer korona ér­tékű művet alkottak. A társadalmi munkában a legaktívabb Esek Dezső volt, aki a polgári bizottság tagjaként is bekapcsolódott a munkába és 35 napon át, napi öt órát számítva, a zsaluzás! és bétonozási munkálatokat vezette. Horváth János 16, Lalák Já­nos 13, Mester Márton 12 és MikoviiS Mikuláš 11 napot áldozott a közös mű létrehozására. Remény Imre, a polgári bizottság elnöke is kitett ma­gáért; reá hárult az anyagbeszerzés és szállítás gondja. Emellett három napig ő is betonozott. A járda már a lakosság örömére szolgál. Persze az utolsó szót a SZISZ-ben szervezett fiatalok mondják ki — járda menti földpadkákat léte­sítenek. Megváltozott, megszépült a telepü­lés, jobban élnek a gazdaság dolgozói és a korszerű követelményeknek meg­felelve többet termelnek maguknak és mindnyájuknak. PAVEL J. PLAVEC

Next

/
Thumbnails
Contents