Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-04 / 31. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus & A komáromi (Komárno] járásban már régen befejeződtek az 1978/79-es évi bajnoki mérkőzések, de a csapa­tok továbbra is a zöld gyepen marad­nak. Ugyanis megkezdődtek a Szlovák Nemzeti Felkelés-Kupa küzdelmei, a­­melyek 1979. augusztus elején feje­ződnek be. Mint ismeretes, az 1979/ 1980-as bajnoki idény őszi mérkőzései pedig augusztus 12-én kezdődnek, így tehát a csapatok nem is gondolhat­nak pihenőre, mert újabb csaták, újabb küzdelmek várják őket. Ná­rožný Bélának, a šrobárovái Druž­stevník edzőjének tettem föl néhány kérdést az elmúlt bajnoki Idénnyel kapcsolatban. ф Elégedett-c a csapat játékával, az elért eredménnyel? — A célt, amelyet a bajnokság megkezdése előtt magunk elé tűz­tünk, teljesítettük. Az volt a szándé­kunk, hogy csapatunk a középme­zőnyben végezzen. A csapat sokkal jobban játszott, mint gondoltuk, mert harmadik helyen végeztünk 39 pont­tal, 71:39-es gőlaránnyal. Csapatunk a néző számára tetszetős technikájú, tá­madó jellegű labdarúgást játszott, és ennek köszönhető, hogy a tavaszi bajnoki idényben a mi tizenegyünk volt a legeredményesebb, mert 21 gólt lőtt, és a legkevesebbet inkasz­­szált. Csapatunk a bajnokság befeje­zésének közepére jő formába lendült, s így olyan ellenfeleket győztünk le, mint Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove), 7:0, Nemesócsa (Zemianská Olča) 5:1, valamint a bajnoki cím aspiránsát, Lakszakállast (Sokolce) saját otthonában 3:1 arányban fektet­tük két vállra. A bajnokság során a feljebbjutás reménye is megcsillant előttünk, de egy sajnálatos eset ke­resztülhúzta számításainkat. Ennek ellenére is elégedett vagyok úgy a csapat szereplésével, mint az elért helyezéssel. ф Minek köszönhető a jó játék és az elért siker? — Elsősorban a játékosok fegyel­mezett magatartásának, a jó összmun­kának és nem utolsó sorban az ed­zéseken való rendszeres megjelenés­nek. Játékosaink az edzéseken olyan játékelemeket sajátítottak el, amelye­ket a bajnoki küzdelmek során gaz­daságosan hasznosíthatnak. Ebben nagy segítségünkre volt az egyhetes téli, Magas-Tátra-i összpontosítás, a­­hol a fiúk technikailag, fegyelmi és erőnléti szempontból is jól felkészül­tek. A sikerhez hozzájárult az is, hogy a sportszervezet vezetősége igyeke­zett a legoptimálisabb feltételeket biztosítani a csapat számára, az efsz és a hnb felelős vezetői pedig az anyagi feltételeket teremtették meg. Ehhez hozzájárult még a szurkolók határtalan lelkesedése, buzdítása, a­­rnely kedvezően hatott a játékosok küzdőszellemére. # Akadtak hiányosságok is? — Igen! Főleg fegyelmi jellegűek, ősszel első helyen álltunk a sportsze­­rüségi versenyben, tavasszal viszont három játékosunk fegyelmi vétséget követett el. Az egyik játékos nagyon megfeledkezett magáról, és a játékve­zető kiállította. Ez az eset végleg megpecsételte csapatunk feljutásának lehetőségét. Éppen ezért a jövőben mindent elkövetünk, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. ф Milyen tervekkel indulnak az 1979/80-as bajnoki küzdelmekbe? — Az új bajnoki idényre való fel­készülést már július 5-én megkezd­tük, ami körülbelül egy hónapig tart. Ugyanis már augusztus 12-én meg­kezdődnek az őszi küzdelmek. Ezt a rövi időt szeretnénk kihasználni a felkészülésre, az erőnlét növelésére, a játékosok technikai és taktikai tudá­sának fokozására. Sajnos, két játéko­sunk bevonul tényleges katonai szol­gálatra; ugyanakkor sikerült egy sa­ját nevelésű jó játékost megnyerni csapatunk számára. A jövőt illetően fontosnak tartom egy iskolás és egy ifi csapat megszervezését. Ennek a feladatnak a megvalósítása a sport­­szervezet vezetőségére elsősorban Kašovic Jozef elnökre —. hárul. Cé­lunk pedig az, hogy az új bajnoki idényben legalább olyan jó ered­ményt érjünk el, mint a múlt idény­ben. Andriskin József Felsőbb osztályba léptek A taksonyi (Matúškovo) futballcsa­pat az elmúlt időszakban kitűnő eredményeket ért el. Már 1968-ban bejutott a járási III. osztályba, s egy évvel később megnyerte a II. osztályt is. 1972-ben feljutottak az I. A osz­tályba. Az idősebb egyesületi tagok véle­ménye szerint ebben a sikerben nagy részt vállalt a csapat edzője, Sládek csapatkapitány. A múlt év júniusában az 1977778-as évad befejezése után Mézes Sándor vette át a csapat edzését. Az őszi idény befejeztével hatpontos hátrá­nyuk volt a vezető vágai (Váhovce) együttes mögött, de a tavaszi idény­ben behozták hátrányukat és meg­nyerték a bajnokságot. Hogyan sikerült ezt elérniük? Erről néhány szóban a csapat edzője tájé­koztatott: — A csapat ugyanolyan összeállí­tásban szerepel, mint ahogy átvettem múlt év júniusában. Sikerünkhöz ét tényező járult hozzá. Az első, hogy rendszeressé vált a csapat ed­zése. Eltértünk a hagyományos, ide­gen környezetben való felkészüléstől, mert az új környezet elvonta a játé­kosok figyelmét. Itthoni pályán he­tente háromszor tartunk edzést: ked­den, szerdán és pénteken. A második tényező, hogy hatásosabb lett a poli­tikai nevelőmunka, s ezzel egyidejű­leg megerősödött a fegyelem. így si­került erős csapatot kialakítanunk. A felkészülést az egyesület vezetősége által jóváhagyott terv szerint vezet­tem. További sikeres szereplést kívánunk a taksonyi futballcsapatnak. Oláh Gyula Az alsószeli (Dolné Saliby) futball­csapat aránylag sikeresen fejezte be az idei évadot. Az évad kezdetén Ga­­lánta volt játékosa, Jurík János vette kezébe a csapat irányítását, s azon­nal hozzáfogott az átszervezéshez. A megmaradt játékosokból új csapatot állított össze, kiegészítve az ifjúsági csapat játékosaival. Az átszervezett csapat jól kezdett. De amikor a két legjobb góllövő a Csandal fivérek elhagyták a csapatot, vereséget vereségre halmoztak. For­dulat csak akkor következett be, ami­kor a II. osztályba való feljutás re­ménye már szertefoszlott, s a csapat könnyedebben kezdett játszani. Nem hiányoztak a szép kombinációk sem, megindult a góllövések sorozata is, elsősorban a védőből lett csatár; Ba­bos J. révén. A bajnokságban az alsó­szeli csapat a harmadik helyen vég­zett a galántai járásban, összesen 16 győzelmet aratott, 7 döntetlent ért el és hét ízben vereséget szenvedett. A csapat edzője így vélekedik az elmúlt idényről: — Az é/adban csak részleges si­kert értünk el. A terv a II. osztályba való felkerülés volt. Sajnos, nem si­került, mivel a csapatot elhagyta a két legjobb,góllövő. Sokáig nem tud­tunk ezzel a ténnyel megbirkózni, ja­vulást csak az utolsó mérkőzéseken észleltem. Amióta a csapat irányítását átvettem, fejlődés tapasztalható az összjáték terén, habár erőnlétben néhány játékos elmarad az átlagtól. Ez azzal magyarázható, hogy néhá­­nyan nem járnak rendszeresen edzés­re. OLÁH GYULA Az elmúlt években Bátorkeszln ** (Vojnice) épült fel Dél-Szlová­­kla egyik legrangosabb művelődési otthona. A hatalmas épületkomplexu­mot ■—i amelyet Zsák Gyula irányítá­sával a hnb helyi gazdálkodásának építési csoportja kivitelezett <— 1977 októberében adták ád rendeltetésé­nek. A művelődés háza kívülről is na­gyon tetszetős középület. De nem a szemet gyönyörködtetés a fő célja, hanem az, hogy sokoldalú kulturális tevékenységet fejtsenek ki falai kö­zött. Az a lényeg miképp használják ki a lehetőségeket, a művelődési há­zat irányító hivatásos dolgozók, tár­sadalmi szervek. A község kulturális központjában már tavaly kibontakoztak az iskolán kívüli sokoldalú művelődési élet kör­vonalai. A nemzeti bizottság által jó­váhagyott terv alapján a legfontosabb feladatok közé tartozott a Jelentős politikai évfordulók méltó megünnep­lése, a propagációs és agitációs tevé­kenység sokoldalú kibontakoztatása. Az agitációs munka terén jelentős volt az előrehaladás, de nem mindig kielégítő. A szemléltető agitáció ese­tenként nem volt hű tükörképe a legfontosabb évfordulóknak, a politi­kai, a gazdasági, és a kulturális ese­ményeknek. A lakosság és az ifjúság nevelésé­ben jelentős szerepet töltenek be az előadások. A népi akadémia kereté­ben előadássorozatot tartottak a há­zaséletre való felkészülésről. A hét előadás felölelte azokat a legfonto­sabb kérdéseket, amely a fiatal háza­sulandók nevelése szempontjából na­gyon lényeges és útmutató. Egész­szintén a művelődési otthonban van. A CSEMADOK ének- és citerazeneka­­ra is a művelődési otthonban kap he­lyet. A CSEMADOK szervezet már színvonalas esztrádműsorral is bemu­tatkozott. A. tánccsoport is sokat fej­lődött, s legutóbb díjazták a fellépé­süket a járási fesztiválon. Téltdőben különösen látogatott a nyugdíjasok klubja. A munkában elfáradt idős emberek második otthonra találtak a szépen berendezett helyiségben, s van hol módjuk elbeszélgetni a múltról, a jelenről és a különböző problémákról. A helyi körök, együttesek tevékeny­sége mellett jelentős az importált kultúra, amelynek keretében ‘ hivatá­sos, és jónevü műkedvelő együttesek szervezni. A kulturális központ eszmei Irányi' tó szerve a kilenctagú művelődési ta­nács, amely jóváhagyja a terveket, s összehangolja a tömegszervezetek munkáját. A feladatok nem könnyűek, mert tizenhárom társadalmi szervezet fejt ki kulturális és más irányú tevé­kenységet a művelődési otthonban. Az idei tervben is pontosan meg van határozva, milyen politikai akciók lesznek, milyen előadásokat tartanak, mit végeznek az agitációs és propa­­gációs tevékenység terén, mik a kü­lönböző körök tervei, miképp fejlesz­tik a népművészeti tevékenységet, mi­lyen yendégegyüttesek szereplésére számítanak. Gazdag a program, csak maradéktalanul teljesíteni kell a ki­tűzött feladatokat és még jobbá tenni a szervezést, hogy ezáltal a falu la­kossága közül minél többen vegyenek részt a hasznos, szórakoztató össze­Oi művelődési ház sokrétű tevékenység ségügyi előadássorozatot is tartottak a művelődési otthonban. A témák gondosan voltak összeállítva és az alapvető kérdésekkel foglalkoztak. Szépséghiba talán az volt, hogy nem volt meg a kellő érdeklődés az elő­adások iránt. A falusi lakosság érdeklődési köre sokoldalú. Ezért két esetben varrő­­tanfolyamot rendeztek, sor került a főzőtanfolyam megszervezésére is. Megszervezték a fiatalokat érdeklő fotókurzust, német nyelvtanfolyamot, sofőr- és gépírói tanfolyamot is ren­deztek. Az utóbbinál az okoz gondot, hogy nincs elegendő írógép, s a köl­­csözés sok nehézséggel jár. Több kép­zőművészeti és más irányú kiállításra is sor került az eltelt röpke év alatt. A különböző érdekköri tevékenység is kezd kibontakozni, a művelődési központban. Az elmúlt év során a kö­vetkező szakkörök alakultak: zenei, [külön a beat-zenére), fényképészeti, filmező, képzőművészeti, valamint sakk-kör. Természetesen működik a helyi rádiós és szemléltető agitációt irányító kör is. Tevékenykedik a‘báb­színház, a fúvószenekar. A sakk-kör figyelemre méltó eredményeket ér el országos méretben is. A körben fel­nőtt, ifjúsági és iskolai csoport szere­pel. A sakkozók klubja kiválóan van berendezve és alkalmas bármilyen nemzetközi szellemi torna megrende­zésére is. Legutóbb a debreceni, prá­gai, kassai (Košice), és a hazai sak­kozók vetélkedőjére került sor Bátor­­keszin. A Szocialista Ifjúsági Szervezetnek énekkara, irodalmi és természettudo­mányi köre, valamint a lövész- és labdajátékok körének a központja szerepelnek a korszerűen berendezett színpadon. A vendégegyüttesek fellé­pésére eddig több mint hétezer néző volt kíváncsi, örvendetes, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a koncertek iránt, s a lakosság egy részét a ko­molyzene is érdekli. A művelődést otthonban két hiva­tásos dolgozó Papp Ernő vezető és helyettese Renczés Gábnr irányítja a munkát. A könyvelést Farkas Anna végzi. Már az első évben több mint félmillió korona volt a művelődési központ bevétele. A tervezett hozzá­járulásokkal együtt a gazdasági mér­leg magasan aktív volt. A központ irányítói egyedül nem győznék a sokoldalú munkát. Szeren­csére van egy 35 tagú ifjúsági cso­port, amelyre mindig számíthatnak a művelődési otthon vezetői. Segítenek a szervezésnél, az agitációs és propa­gációs tevékenységben és más tenni­valók elvégzésében is. A művelődés házában van elhelyez­ve a gazdag községi könyvtár. A könyvtárosok végrevalahára ideális körülmények között dolgozhatnak. Megszűnt az addigi túlzsúfoltság és olvasóhelyiséget is berendeztek. A könyvtárat az utóbbi időben jelentős mennyiségű könyvvel töltötték fel, és sok újság, folyóirat jár, amelyeket van is hol elolvasni. De azért van még sok lehetőség a könyv jobb pro­pagálására. Többször lehetne kiállí­tást rendezni, könyvismertető össze­jöveteleket és író-olvasó találkozókat jöveteleken. Azt hiszem a fiatal lel­kes segítőcsoport mellett nagyban elősegíthetné a község lakosságának tájékoztatását, ha a művelődési köz­pont nemcsak a helyi hangszórót használná fel propagációs célra, ha­nem rendszeresen kiadnának értesítőt a községben történtekről s arról is, milyen akciók lesznek a művelődési központban. A művelődés házának alagsorában egy minden igénynek megfelelő auto­mata tekepálya létesítését is tervezik. Különböző technikai okok miatt, csak a közeljövőben adják át rendeltetésé­nek a tekepályát. Nagy az érdeklő­dés a tekesport iránt, s bizonyára a tekézés ürügyén sokan olyanok is el­járnak a kultúrházba, akik eddig tá­vol maradtak. Várható, hogy nemcsak a kedvenc sportoknak hódolnak majd, hanem más akciókon is részt vesz­nek. A látogatottság szempontjából nagy Jelentősége lesz, a rövidesen megkez­dődő szélesvásznú filmvetítésnek. Ez nagyon fontos kultúrpolitikai szem­pontból, s azért is, hogy minél töb­ben megkedvelték a művelődési ott­hont és részesei legyenek a sokoldalú kulturális életnek. A komáromi (Komárno) járás egyik nagyközségében otthont létesítettek a kulturális tevékenység kibontakozta­tásának. Most már csak az irányító­kon és a társadalmi szervezetek akti­vitásán múlik a lehetőségek alapos kihasználása. TÖTH DEZSŐ Nagysikerű kiállítás A Nyitrai Képtárban május—július hónapokban Gerst­­ner István dél-szlovákiai festőművész alkotásaiban gyö­nyörködhettek az érdeklődők. Gerstner István Esztergomban született, gyermekéveit a volt nyitrai kerület déli részein töltötte, tanulmányait a nyitrai Pedagógiai Főiskolán végezte. Művészi pálya­futását Párkányban (Štúrovo) kezdte, majd hosszabb időt töltött Prágában, ahol leginkább Spála, Kokoschka, Mallý és Mudroch stílusa hatott rá. Gerstner István elsősorban tájfestő. Ezt igazolták a kiállított képek is, hiszen a csaknem száz alkotás dél­­szlovákiai és szovjet tájakat mutat be művészi szinten, A közönség érdeklődését leginkább a Szülőház, a Nagyapám háza, a Tavaszi napsütés, a Gararn menti vis­kók című képek keltették fel. Nagyon szépek a szovjet vidékekről készített tájképek: a Kubányi tavasz, a Krasznodari motívumok. A tárlatnak ‘ mint azt a vendégkönyvbe bejegyzett mondatok is bizonyítják nagy közönségsikere volt. Mártonvölgyi László Berták a kitűzött célt A község főterén épült a rangos művelődési központ. Fotó: -—tt —)

Next

/
Thumbnails
Contents